Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-09 / 98. szám, vasárnap

A nyugati hatalmak „elsikkasztják" a Biztonsági Tanács határozatait Zorin elvtárs felszólalt a közgyűlés kongói vitájában Vfri»l£ntáku*tlt' Kubát újra veszély fenyegeti Raul Roa külügyminiszter, a kubai küldöttség vezetője felszólalt az ENSZ közgyűlésének pénteki ülésén. A kongói helyzetről kijelentette, hogy a tragikus eseményekért az ENSZ és a főtitkár felelős. Követel­te a belga katonai és polgári személyzet azonnali kivonását Kongóból, felszólította az ENSZ-t, ne engedje meg a Kongói Köztársaság feldara­bolását. Nepál küldötte élesen elítélte Lu­mumba és munkatársai meggyilko­lását s kijelentette, hogy az ENSZ sok hibát követett el a kongói kér­dés megoldására irányuló kísérleté­ben. Az ülés után a szovjet küldöttség határozati javaslatot terjesztett be a vitatott kérdésben. A határozat fel­szólítja az államokat, óvakodjanak az olyan lépésektől, melyek sértenék a Kongói Köztársaság politikai füg­getlenségét és területi épségét. In­dítványozza, hogy a határozati ja­vaslat jóváhagyásától számított 21 napon belül hívják össze a kongói parlamentet, s az ENSZ-csapatok pa­rancsnoksága szavatolja a képvise­lők biztonságát. ZORIN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A péntek délutáni ülésen Zorin szovjet küldött nagy beszédben fej­tette ki a Szovjeunió álláspontját a kongói kérdésről. A szovjet ál­láspontot nagyon érthetően fejezte ki a szovjet kormány február 14-i nyilatkozata, Hruscsov szovjet mi­niszterelnöknek az ázsiai, afrikai, európai és latin-amerikai országok állam- és kormányfőihez intézett február 22-i üzenete és Gromiko külügyminiszternek a vita elején mondott beszéde. A szovjet kormány már a kongói kérdés elején figyelmeztette az álla­mokat, hogy a kongói akciók a nem­zetközi feszültség további gócának kialakítására irányulnak, 6 még in­kább veszélyeztetik a világbékét és minden nemzet biztonságát. Hangoz­tatta, hogy az ENSZ-nek intézkedé­seket kell tenni az agresszió meg­szüntetésére és a független Kongói Köztársaság felségjogainak teljes visszaállítására. Most a világ népei, tehát az afrikai népek is meggyő­ződhettek róla, kinek az őszinte ér­deke Kongó szuverén jogainak vé­delme a gyarmattartók támadásaival szemben. Zorin elvtárs kitért a Biztonsági Tanács legutóbbi határozatának sor­sára. Ennek fő pontja a belga és más idegen csapatok és félig katonai személyzet azonnali kivonását kö­veteli. Hammarskjöld a határozat teljesítése helyett végtelen levelezés­be bocsátkozott a belga kormánnyal és a gyarmattartók kongói bábjai­val. Tény az, hogy egyetlen belga tiszt és politikai tanácsadó sem hagyta el Kongót február 21 után, sőt Belgiumból, a Délafrikai Unióból és más országokból áthelyezett ka­tonákkal egészítették ki a büntető osztagokat és továbbra is fegyvert szállítottak Csőmbe, Kaszavubu és Mobutu bandáinak. Ezért a szovjet küldöttség jogosan állapltja meg, hogy amíg nem fosztják meg Ham­marskjöld urat és legközelebbi munkatársait az ENSZ kongói had­műveleteinek irányításától, a Bizton­sági Tanácsnak, vagy a közgyűlésnek egyetlen olyan határozata sem lesz teljesíthető, amely valóban a gyar­mattartók érdekei ellen irányul. A szovjet küldött hangoztatta: meg kell szüntetni azt a rendellenes ál­lapotot, hogy az ENSZ végrehajtó szerveit a nyugati államok csoport­ja ellenőrzi, bár most már nem ké­pez többséget. Zorin elvtárs a továbbiakban vé­leményt mondott a beterjesztett ha­tározati javaslatokról. Elégtelennek minősítette az afrikai és ázsiai ál­lamok csoportjának határozati ja­vaslatát. Határozottan ellenezte Pa­kisztán, Nigéria és Szudán határozati CASTR0 : Kuba népe fegyverrel a kezében fogja ünnepelni május elsejét ENSZ-KÖRÖKBEN ÜGY VÉLIK, HOGY AZ USÁ-TÖL KÖZVETLENÜL TÄMOGATOTT ELLENFORRADALMI ERÖK BÁRMELY PILLANATBAN MEGKEZDHETIK PARTRASZÁLLÁ­SUKAT KUBÁBAN. Erre vallanak a televízió, a rádió és az újságok hírei. Veszélyes jel, hogy az amerikai hivatalok már nem is cáfolják a támadási előkészüle­tek kicsúcsosodásáról szóló híreket. A New York Times, valamint a te­levízió és rádióállomások tudósítói Miamiból jelentették, hogy már be­fejeződtek a kubai katonai puccs előkészületei. Az ellenforradalmi „hadseregnek" amerikai repülőgépei, tengerész- és ejtőernyős osztagai vannak. Ezenkívül különleges alaku­latokat vethet be, melyeket az ame­rikai és guatemalai kiképző táborok­ban partlzánháborüra, szabotálásra és aknamunkára képeztek ki. Az ellenforradalmárok betörési kí­sérleteit azonban a fegyveres kubai nép meghiúsítja — mondotta pénte­ken Castro kubai miniszterelnök a május 1-i ünnepségeket előkészítő gyűlésen. Castro felszólította a dol­gozókat, hogy tekintettel az ellen­forradalmi invázió veszélyére, fegy­verrel a kezükben ünnepeljék az idei május elsejét. Hangoztatta: vegyék végre tudomásul az imperialisták az erők viszonyában bekövetkezett vál­tozásokat, mivel a tavalyi májusi felvonuláson fegyvertelenül részt vett tömegek az idén tökéletes fegy­verzettel vonulnak fel és készek megvédeni vívmányaikat. Ellávoznok-e Genfből o nyugati küldőitek? Genf (ČTK) — A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet Genfben a Nemzetek Palotájában pénteken délelőtt csak háromperces ülést tartott A jövő ülés hétfőn lesz. A pénteki ülésen Arthúr Dean amerikai küldött elnökölt. Az ADN hírügynökség genfi tudósítójának je­lentése szerint az ülést elnapolták, mert a nyugati küldöttségek egyike Fenyegetőzés ? John B, Connaly amerikai miniszter nyilatkozata Washington (ČTK) — John B. Con­naly, az USA haditengerészetének minisztere, április 7-én az amerikai szenátus hadügyi bizottságának ülé­sén kijelentette, hogy az USA fel­emeli a nemzetközi vizeken tartóz­kodó hadihajóinak állományát. így a földközi-tengeri 6. flottát és a tá­vol-keleti 7. flottát további anya­hajókkal erősítik meg. A földközi-tengeri hadihajórajról fenyegetően kijelentette, hogy „ál­landóan készültségben áll atom- és más fegyverekkel felszerelve". Nyilatkozatának befejező részében megjegyezte, hogy mind a három amerikai fő hadihajóraj — a csen­des-óceáni, az atlanti-óceáni és a távol-keleti — állandó készenlétben áll. sem volt hajlandó nyilatkozni a szovjet küldött azon javaslatával kapcsolatban, hogy formálisan je­gyezzék fel azt a tényt, hogy elv­ben négy pontban megállapodásra jutpttak, amely pontokban a Szov­jetunió e hét elején engedékeny­séget tanúsított a Nyugat\ új ja­vaslataival szemben. Az amerikai és angol küldött el­járását kapcsolatba hozzák Johnson amerikai alelnök nyilatkozatával, aki április 6-án Genfben az USA és Nagy-Britannia küldötteivel érteke­zett és Albert Gorre amerikai sze­nátor nyilatkozatával, aki az érte­kezlet meghiúsítását követelte. A portugálok vérengzése Angolában Leopoldville (ČTK) — Az „Angola La­kosságának Szövetsége"-szervezet képvi­selője a leopoldvillei sajtóértekezleten közötte, hogy a legutóbbi napokban 16 000 személy menekült el Angolából a portugál katonák garázdálkodásai elöl. A portugál büntetőosztagok 28 falut felgyújtottak és lakosságát kiirtották. Az angolai menekülteket a Kongó déli folyásánál Matadi és Thysvtlle városok között összpontosítják. A sebesülteket a kimpessai kórházban ápolják. javaslatát, mely ellentmond a kon- j gól nép tényleges érdekeinek. A szovjet küldött beszéde után I Hammarskjöld összefüggéstelen és ! nem eléggé' érthető beszédében j mentegetni próbálta összejátszását a belga kormánnyal és a kongói bá­bokkal. Ebben Dean angol küldött is i támogatta őt. A továbbiakban Pa­kisztán, Japán és Ciprus küldöttei szólaltak fel. Togo és Marokkó kül­döttei elítélték a gyarmattartók ag­resszióját és a tananarivei összees­küvést. A közgyűlés plénuma pénteken dél­után befejezte az általános vitát, melyben 56 küldött szólalt fel. Bo­land, a közgyűlés elnöke bejelen­tette, hogy a küldöttségek valószí­nűleg még tanácskozni fognak a be­terjesztett határozati javaslatról, így a szavazást majd a következő plenáris ülésen ejtik meg, melynek időpontját később tűzik ki. A közgyűlés plénuma pénteki ülé­sén jóváhagyta a Gyámsági Tanács­nak a délnyugat-afrikai helyzetről beterjesztett határozati javaslatát. A határozat támogatja Délnyugat­Afrika népének szabadságvágyát és függetlenségi törekvését. A határo­zat továbbá elítéli a Délafrikai Unió­nak azt a kísérletét, hogy bekebe­lezze Délnyugat-Afrikét, mivel erre sem erkölcsi, sem törvényes alapja nincs. A határozatra 84 küldött sza­vazott. Ismét vészt'ellegek tornyosulnak Kuba fölött, idegen katonai betörés közvetlen veszélye fenyeget. Az ame­rikai saHÓ kubaeMenes kampánya a napokban hiszte.-.kus formákat öl­tött. Fokozódnak az agresszió ka­tonai-politikai előkészületei. Miami jelentések nyíltan állítják, hogy minden órában megkezdődhet a tá­madás. Az események közötti összefüggés nagyon szembetűnő. Az amerikai kormányhivatalod kezdeményezésére március 22-én New Yorkban „kubai emioráns kormány" alakult. Az ame­rikai kongresszus március 29-én tör­vényt hozott, mely további 15 hónap­pal meghosszabbítja a gazdasági blo­kádot Kubá körül. Az amerikai kül­ügyminisztérium április 3-án „Fehér könyvet" adott ki Kubáról, melyben dióhéjban „megindokolja" a kubai forradalom ellen készülő támadást s amely nem más, mint az agresszió ezer oldalas programja. Az amerikai kormány ugyanakkor intézkedéseket tett az amerikai hadsereg különleges felforgató alakulatainak megerősíté­sére. Az amerikai sajtó nem titkolja, hogy Kuba a legeszményibb hely lenne a különleges alakulatok beve­tésére. Az amerikai sajtó április 7-éo bejelentette, hogy a kubai betörés előkészületei „befejeződtek". James Reston kommentátor, az egyik neves burzsoá közíró, aki gyak­ran tolmácsolja Washington vélemé­nyét, a New York Times-ban a Fehér könyv célját fejtegeti. Nyelvezetéről azt írja, hogy „éles és haragos, de nem véletlenül". Az amerikai kormány a dokumen­tumban hivatalosan elégedetlenségét fejezi ki a kubai viszonyok stabili­zálódása miatt és elviselhetetlennek tartja a forradalom védelmi képes­ségének fokozódását. Reston ezt az­zal magyarázza, hogy a kubai forra­dalom nagyfokú szilárdsága miatt csak olyan nagy inváziónak „lenne reménye a régi viszonyok visszaállí­tására", amelyet az egész nyugati félteke katonai erői — tehát az ÜSA-é is — hajtanának végre Kuba ellen. Reston szerint a Kennedy kor­mány „nem szándékozik tétlenül szemlélni a helyzet olyan alakulását. mely beavatkozást kényszerítene ki." A félreértés elkerülése végett Res­ton idézi Kennedy október 20-i ki­jelentését, melyet még elnökjelölt­sége idején tett: „Igyekeznünk kell megerősíteni... a Castro-ellenes emigráns és kubai erőket, melyektől Castro megdöntését remélhetjük." Az USA kormánya ma kétségtele­nül működésbe hozza az ellenforra­dalmi gépezetet, melyet még Eisen­hower Fehér-házi tartózkodásának utolsó heteiben szerveztek meg. Fo­kozza a Kubában tevékenykedő ame­rikai ügynökök szabotázsakcióit, nagy zenebonát csap a „kommunista ve­szélyről", az egész összeesküvés fő érvéről. A kedélyek felajzására per­sze hamisítatlan amerikai módszere­ket alkalmaz. Ezt bizonyítja az a szenzációként terjesztett hír is, hogy „Castro ügynökei el akarták rabolni az elnök lányát". Amerika viselke­dése Kubával szemben egyre éle­sebb ellentétbe kerül a nemzetközi joggal, az ENSZ alapokmányával, a független államok viszonyát rendező alaptörvényekkel. A Fehér könyv ér­vei megvonják a kubai néptől az önálló politika jogát, saját ügyeik intézésének jogát. Mit szólnának hozzá • az amerikaiak, ha valaki ka­tonai betörésre készülne az USA-ba s ezt azzal indokolná meg, hogy ott kapitalista rendszer van? A Kubai Köztársaság független or­szág, az ENSZ tagállama, s ügyei ki­mondottan saját népére tartoznak. Esztelen az az állítás, hogy a hat és félmillió kubai veszélyezteti az Egye­sült Államok 180 millió lakosát. Ép­pen ilyen esztelenül hat a katonai erőviszonyra való utalás is. Az ame­rikai kormány szándékosan kerüli a Kuba elleni támadó előkészületek fő okait: azt, hogy az államosítás kö­vetkeztében elvesztette ^ milliárdos kubai beruházásait s fél a kubai for­radalomnak a latin-amerikai helyzet­re kiható következményeitől. Ámde nincs ami mentse az agresszort, nincs ami mentesítse a felelősségtől. A for­rófejű politikusok, akik a kubai for­radalom győzedelmes előrenyomulása láttán elveszítik az idegeiket, gon­doljanak arra is, hogy Kuba nincs egyedül. j. H. Megkezdődött India Kommunista Pártiónok VI. kongresszusa Vijayavada (CTK) — Vijayavada városában pénteken megkezdődött India Kommunista Pártjának VI. kongresszusa. A virágdíszbe borult vá­rosban már kora reggel összejöttek India Kommunista Pártja országos tanácsának tagjai, s az egyes pártszervezetek küldöttei. A napokban a londoni Trafalgar té­ren nagy tüntetés zajlott le az ame­rikai nagykövetség székháza előtt. Mintegy 500 tüntető leült az utca kövezetére és nem volt hajlandó tá­vozni. Összetűzésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. A képen: A rendörök erőszakkal el­hurcoják az egyik tüntetőt. (Foto ČTK — Keystone) A pályaudvaron ezrek fogadták a testvéri kommunista és munkáspár­tok küldötteit: Szuszlovot, a szovjet küldöttség vezetőjét, Václav Slavi­kot, a CSKP KB küldöttét, továbbá a Román Munkáspárt, Olaszország és Ausztrália Kommunista Pártjainak küldötteit. A kongresszus színhelye a külvá­rosban van. Egyszerű bambuszból emelt csarnok. A küldötteket pálma­levelek védik az égető napsütéstől. Önfeláldozóan harcolni fogunk Kong Le kapitány a laoszi kérdés békés megoldásáról HANOI (ČTK) — KONG LE KA­PITÁNY A KATONAI NEMZETI BI­ZOTTSÁG ELNÖKE SZOMBATON REGGEL A RÁDIÓBAN NYILATKO­ZOTT A LAOSZI KÉRDÉS BÉKÉS MEGOLDÁSÁRÓL FOLYTATANDÖ NEMZETKÖZI TÁRGYALÁSOKRÓL. A szovjet javaslatok mellett fog­lalt állást, hangoztatva, hogy egyet­ért azzal, miszerint a genfi értekez­let elnökei adjanak utasítást a tüz­szünetre, hogy tárgyalásra jöjjenek össze az érdekelt laoszi felek, s ösz­szehívják a nemzetközi felügyelő s ellenőrző bizottságot. A nap fő kérdése továbbra is a nemzetközi értekezlet mielőbbi összehívása. Kong Le rátért arra az amerikai követelésre, hogy előbb kössék meg a fegyverszünetet, s aztán hívják össze a nemzetközi értekezletet. Az amerikai imperialisták azért akar­nak ideiglenes fegyverszünetet, hogy A DORA angol személy- és teher­szállítóhajó heves viharban mintegy 480 kilométerre a Bahrein-szigetek­től a Perzsa-öbölben kigyulladt. A hajón tartózkodott 697 személyből 440-t sikerült megmenteni. A men­tőmunkálatokat a* vihar nagymérték­ben akadályozza. A szerencsétlenség helyére az angol haditengerészet egy­ségei siettek. (ČTK) kimentsék a puccsistákat a veszé­lyes helyzetből. Beszéde további ré­szében visszautasította az úgyneve­zett külső kommunista agresszióról híresztelt hazugságokat, s kijelen­tette, hogy Laosz területén külföldi fegyveres erők az amerikaiak és a thaiföldiek, a csankajsekista bandák, a dél-vietnami és fülöp-szigeti kato­nai személyzet, más külföldi erők nincsenek. Kong Le kapitány a ka­tonai nemzeti bizottság nevében kö­vetelte, hogy ezek az agresszív erők hagyják el Laoszt, az USA pedig azonnal szüntesse be a puccsisták támogatását. Beszéde végén újra kijelentette, hogy a laoszi nép nem fél az amerikai imperialisták fenye­getéseitől. Ha kell, önfeláldozóan harcolni fogunk — mondotta Kong Le s felszólította a kormánycsapato­kat és a Pátet Lao tisztjeit és kato­náit, hogy markolják meg a fegy­vert. A városban ötszáz küldött jött ösz­sze. A kongresszus megnyitásakor Muzaffar Ahmed, a párt legidősebb alapító tagja felvonta a sarló-kala­pácsos vörös zászlót az indiai mun­kásosztály vértanúinak emlékműve és Patrice Lumumba mellszobra, előtt. Ezután Ghosh, a párt főtitkára beszédet mondott. Kegyelettel adó­zott az elesett elvtársak és Lumum­ba emlékének. A kongresszus délután kezdte meg tárgyalását, a tíznapos ülés folya­mán a kongresszus megvitatja a po­litikai helyzetről beterjesztett hatá­rozati javaslatot, hosszabb Időre ki­dolgozza a párt programmját, szer­vezeti kérdésekről és a párt szerve­zeti szabályzatának megváltoztatásá­ról fog tárgyalni. Morgolódnak az algériai ultrák Párizs (ČTK) — Algír európai negye­deiben pénteken este emeletes házakból röpiratokat dobáltak szét a szélsőséges elemek, melyekben azt követelték, hogy a hadsereg vegye át a hatalmat. A röp­iratok megnyugtatták francia Algéria hí­vóit, hogy „közeleg a végső harc napja" és mindnyájan fegyvert ragadnak, hogy ne kelljen elhagyniuk Algériát. Az ultrák további két bombamerény­letet követtek el. A Figaro szerint a legutóbbi 24 órában rosszabbodott a lég­kör. • A l'Humanité és a f.ibération tétlenség­gel vádolja a rendőrséget, miután pén­teken későn és hatástalanul lépett fel a merénvletek elkövetésében gyanús szél­sőségesek ellen. Kereskedelmi torgysiósok Csehszlovákia és Ausztria között Bécs (ČTK) — Az érvényben le­vő hosszúlejáratú csehszlovák-oszt­rák kereskedelmi egyezmény kere­tében április 7-én délben tárgyalá­sok folytak a csehszlovák és oszt­rák gazdasági küldöttség között. A két küldöttség baráti szellemben tanulmányozta az árucsere-forgalom bővítésének lehetőségeit. Megállapodtak abban, hogy ez év őszén megtárgyalják az új hosszú­lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötését. ŰJ SZO 3 * 1981. április 9.

Next

/
Thumbnails
Contents