Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-08 / 97. szám, szombat

Nemcsak a szakmához, az emberekhez is érteni kell Szabod panaszkodni ? A kubai forradalom minden erejével támogatja az oktatást és népmiivetést. Képünkön: a Santa Clara-i egyetemen a természettudományi előadáson. (ČTK — Japan Press felv.) EZ IDEIG ISMERETLEN tenger alatti [ hegyeket fedeztek jel a Győztes nevú ] tudományos hajón müködö szovjet oceánkutatók. A tenger alatti hegyek az Indiaióceánban Szumatra, Jáva és Borneo szigetek mentén terülnek el. ahol a 7500 métert is eléri a tenger mélysége. MEGINDULT A KÍSÉRLETI GYÁRTÁS az új televíziós képernyőüzem- i ben Friedrichshainban (NDK). Az \ üzem még ez évben 160 ezer képernyőt gyárt, s jövő évtől kapacitása 500 ezerre emelkedik. FRITZ MÜLLER, gothai (NDK) karnagy < vezényelte a Mariánské Lázné-i szimfonikus zenekar szerdai hangversenyét. Az > előadott Weber-, Brahms-, és Beethovenmüvek nagy sikert arattak. A KAIRÓI POSTAHIVATALOKBAN már i árulják a Patrice Lumumba fényképével ellátott bélyegeket. Az EAK 2 millió Lumumba bélyeget hozott forgalomba. ARGENTÍNA, SAN LUIS TARTOMÁNYBA szállít cementgyárat a Technoexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat. A csehszlovák szakemberek már elutaztak a leendő cementgyár területére, • hogy megvizsgálják a nyersanyag-lelőhely i lehetőségeket. E NAPOKBAN KEZDŐDNEK az if- ; júsági alkotóversenyek kerületi mér- ! kőzései. A járási versenyeken Szlo-; vákia területéről több mint 4000' együttes, majdnem 300 ezer fiatal vett részt, akik közül a legjobbak; most a kerületi elsőségért fognak • versenyezni. A LATERNA MAGIKA MŰVÉSZEGYÜTTESE április 6-án Bécsbe utazott, ahol ' április 10-től május 9-ig a Wiener Stadt- ' halléban játszik. Ez a Laterna Magika ez > évi harmadik külföldi vendégszereplése. HARKOVBAN ELKÉSZÜLT a jtforo- ! nyezs mellett épülő 420 ezer, kilo- ; watt kapacitású erőmű második, 70 • ezer kilowattos turbinája. SZERDÁN ÜDVÖZÖLTÉK a prágai Kle- ; ment Gottwald Múzeumban az ez évi < 100 ezredik látogatót. A múzeum iránt \ nagy az érdeklődés, a látogatók figyelmét különösen az újonnan megnyílt ' „CSKP megalakulása" című kiállítási rész . köti le. RÖVIDESEN ÜZEMBE HELYEZIK Róma ; közelében Nyugat-Európa legnagyobb re- ! pülőterét. A repülőtér több mint 8 millió négyzetméter területen fekszik s kezdetben naponta 400 gép inditására alkalmas. ÖTNAPOS VENDÉGSZEREPLÉSRE Bécsbe utazott a Veiké Svátonovice-i Ötéves Terv Bánya üzemi klubjának drámai együttese. Az együttes tagjai két előadáson mutatkoznak be a bécsi cseh közönségnek. 70 EZER SZAKKIFEJEZÉST tartalmazó szovjet-kínai politechnikai szótár jelent meg a Szovjetunióban. KÉT ÖNKISZOLGÁLÖ KÖNYVESBOLT, nyílott Romániában. Rövidesen sor kerül további önkiszolgáló könyvesboltok megnyitására. Tavaly Romániában 2,5-szer több könyvet adtak el, mint az 1959-es évben s az idei év első hónapjaiban tovább emelkedett a könyvüzletek forgalma. MÁR A HARMADIK V ASÉRCLELÖHELYET fedezték fel Kazahsztánban. A szakemberek véleménye szerint körülbelül 40 millió tonna érc van e helyen, amelyet a Karaganda mellett épülő kohászati kombinát fog feldolgozni. A komáromi Magyar Területi Színház együttese hétfőn, 1961. április 10-én a bratislavai P. 0. Hviezdoslav Színházban Konrá.1 József rendezésében bemutatja V. Blažek: Karácsonyi vőlegény című vígjátékát. Jegyelővétel a színház nappali pénztárában. A TLMAČEI KAZÁNGYÁR pártalapszervezetei közül a legnagyobb és a legfontosabb a 3. alapszervezet. Ide tartozik a kazánműhely, itt gyártják a nagy gőzkazánokat a villanytelepek számára. Ebben a sok hegesztőpisztolytől sistergő műhelyben járva érdeklődtünk, változott-e, fejlődött-e a pártmunka az évzáró párttaggyűlés óta. Póta Árpád elvtárs, hegesztő, a pártbizottság egyik tagja erre a kérdésre így felelt: „Nem tudom, előrehaladtunk-e, én csak azt látom, hogy úgy dolgozunk, ahogy régen." A másik kérdésre: Tud-e mondani valami új módszert az elvtárs, olyasmit, ami azelőtt isiperetlen volt a pártbizottság munkájában? — így válaszolt: „Én semmi ilyesmit nem vettem észre, pedig már több mint három esztendeje vagyok a pártbizottság tagja." A pártbizottság elnöke, Rudolf Oťazik elvtárs sem sokkal derűlátóbb: „Alig van eredmény — mondja—s ezek is csak kezdetlegesek. A pártcsoportokat ugyan átszerveztük, de még egy helyben topognak. Nehezen értik meg azt az igazságot, hogy a pártmunka eleven alkotó munka, nem tűr meg semmiféle sablont." VALÖBAN IGY LENNE? Vegyük csak szemügyre a pártbizottság munkájának egy-két területét. Elég világos képet kaphattunk a pártbizottság régebbi munkájáról, munkamódszereiről, amikor az elvtársak a harcos évzáró taggyűlés lefolyásáról beszéltek. Elsősorban František Fábián elvtársat, a pártalapszervezet akkori elnökét bírálták, mert a pártmunkában egyszemélyi vezetést honosított meg. Elmondták, hogy Fábián elvtárs csaknem mindent egymaga akart elvégezni, nem bízott senkiben. A pártbizottsági üléseken is legtöbbször az ő szava lett a határozat — bizony gyakran egyoldalú, helytelen határozat. A pártbizottság többi tagja szinte csak bólogatott. így aztán a tagok sem dolgoztak olyan felelősségtudattal, mintha nekik is beleszólásuk lett volna a határozathozatalba. Persze az új pártbizottság egész munkájában, ma még nagy változásról, gyökeres javulásról nem beszélhetünk. De a pártbizottság ülésein már komoly vita előzi meg a határozatot és a helytelen javaslatokat elveti, vagy módosítja a pártbizottság, mégha a pártelnöktől erednek is. A pártbizottság tagjai — felerészben újak — jobban magukénak érzik az egész munkát, lelkesebben, tehát nagyobb felelősséggel dolgoznak, mint elődjeik. De valóban úgy van, ahogy azt Oťazik elvtárs mondotta, az eredmények „kezdetlegesek". Az előző pártbizottság állandóan csak a szűken vett termelési problémákkal foglalkozott, de azokkal sem helyesen, alaposan. Arra, hogy a pártszervezet éljen a gazdasági vezetők tevékenységének ellenőrzési jogával, hogy munkavédelmi vagy szociális kérdésekről tárgyaljanak a pártbizottság ülésén, szinte nem is gondoltak. Mostanában a pártbizottság munkatervében az ilyen napirendi pont nem ritkaság, sőt már arra is jutott idő, hogy ellenőrizze, hogyan gondoskodik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom műhelybizottsága a dolgozók szociális ügyeinek, egészségvédelmének intézéséről és biztosításáról. NAGYON FONTOS, hogy a pártfunkcionáriusok élesen lássák a hibákat s azt, hogy bátran, szépítgetés nélkül szóvá tegyék úgy, mint Póta elvtárs tette. De nem szabad csak a hibákat látni és állandóan azokon rágódni. Minden párthatározat csak mindennapi szívós munkával valósul meg, nem szabad, hogy ez a mindennapi munka szürkének tűnjék, hogy a hibák eltakarják az újat, a fejlődőt. Nem szabad, hogy az önfeláldtizó lelkes funkcionáriusban — amilyen Póta elvtárs — elszunnyadjon a kommunistákat anynyira jellemző tulajdonság, az igazság, a jó s az új iránti érzék. Az üzemrészleg előtt nagy termelési feladatok állnak. Az első negyedévben, ha még nincsenek is pontos adatok, de az előzetes számítások szerint teljesítették a termelési feladatokat. Ámde, hogy sikeresen, esetleg határidő előtt teljesítsék félévi tervüket, ehhez minden egyéb mellett az is szükséges, hogy a pártbizottság tagjai még bátrabban, bizakodóbban, a tagságra támaszkodva harcoljanak a régi hibák ellen. A pártélet egészséges fejlődésének fontos feltétele a pártcsoport-bizalmiak jó politikai felkészültsége. Ezt azonban nem tapasztalhattuk Štefan Ostrovický elvtárssal való beszélgetésünk során. Korántsem elegendő, hogy mint hegesztő jó szakember, utálja a protekciót, a mézesmázos szavakat, a múltból ránkmaradt szokásokat. A munkában, magatartásban, szavaiban példát mutat — ez nagyon fontos. A pártcsoportbizalmi funkció betöltése azonban sokoldalú munka s tapasztalata alig van. Hiszen nincs egy éve, hogy tagjelölt, nem érzi magát otthon a pártmunkában, ez érthető, hiszen a pártcsoport-bizalmínak elsősorban kötelessége tájékoztatni tagjait nemcsak arról, ami a műhelyben végbemegy, hanem arról is, ami a világban történik, tehát nem tud helyt állni. KÖZISMERT, HOGY TÜRELMES MUNKÁRA van szükség, amikor egyes elvtársakat a párthatározatok megvalósítására akarunk nevelni. Naiv elképzelés, hogy elegendő egyszer elbeszélgetni az emberekkel, s máris mindent elsajátítottak. A pártfunkcionáriusnak nagy állhatatossággal kell küzdenie a kitűzött célok eléréséért, érteni -kell az ember meggyőzéséhez, neveléséhez — ehhez pedig több éves tapasztalat kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy a pártbizottságnak több figyelmet kell fordítania a pártcsoport-bizalmiak kiválasztására, hogy eredményesebb nevelőmunkát végezhessenek, jobban harcolhassanak a párt- és az állampolgári fegyelem megszilárdításáért. A pártelnök, vagy a pártbizottság tagjai, bármilyen tapasztaltak is, nem láthatnak mindent, nem szervezhetik meg maguk az intézkedések végrehajtását. EZ A FELADAT a tagság bevonása nélkül bizony meghaladja erejüket. A pártbizottság ereje megkétszereződhet, ha szoros szálak fűzik a párttagokhoz. — Féléve dolgozom az üzemben, de még egy taggyűlésre sem hívtak meg, pírtcsoport-értekezletről sem hallottam egy szót sem. Pedig amint munkába léptem, rendesen jelentkeztem az üzemi pártszervezet elnökénél. Pavel Brdár hegesztő szájából hangzottak el ezek a szavak, akit munkaközben szólítottunk meg. Ez azt mutatja, hogy a pártcsoportbizalmiak valóban keveset törődnek feladatuk teljesítésével. Ennek legfőbb oka, hogy még nem kielégítő a pártcsoport irányítása és ellenőrzése. Az elvtársaknak azt a pártmegbízatást kellene adni, hogy többet törődjenek az új munkatársaikkal. Pártunk jól megalapozott eredményeket kíván a pártalapszervezet bizottságától és a pártcsoport-bizalmiaktól. Azt akarja, hogy minden egyes tag vegyen részt a problémák megoldásában. Bármilyen fontos az értekezletek pontos megtartása, a feladatokat nem lehet megoldani csak értekezletekkel, méghozzá sokszor formális értekezletekkel. Nem elég a vita, a bírálat szervezeti kereteit megteremteni, gondoskodni kell arról is, hogy eredmények mutatkozzanak a pártéletben, a kommunisták fejlődésében. Nem elég csak értekezleteken nevelni a párttagokat, gondoskodni kell arról, hogy pártmegbízatásokkal, agitációval s az elméleti-politikai képzettség emelésével is neveljük, edzzük őket. Az értekezletek is csak akkor segítenek a politikai és gazdasági vezetésben, ha tartalmasak, határozott utat mutatnak. CSAK NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL a 3. pártalapszervezet javuló munkájáról; amint látjuk, a pártbizottság még nem dolgozik zökkenő nélkül. Előfordul, hogy egyik vagy másik kérdésben nem tapintanak rá mindjárt a dolog lényegére. A bizottság több tagjának nincs még kellő jártassága a vezetésben, de a párttagság mellettük áll, támogatja őket. Ha lassan is, ds biztosan haladnak abban az irányban, hogy a pártszervezet képes lesz vezetni az üzemrészleg dolgozóinak harcát a minden eddigit felülmúló termelési sikerekért. Haladásuk meg fog gyorsulni, ha az i üzemi pártbizottság az általános szempontok mellett gyakrabban ad majd kézzelfogható gyakorlati segítséget. ERDŐSI EDE (Monológ) Az ember nem panaszkodhat. Legalább is nálunk Dunajská Stredán nem. Pedig úgy elmondanám valakinek a nálunk előforduló égbekiáltó rendellenességeket! írtam az Új Szónak, egyenesen a főszerkesztőnek. Mert nem akármilyen panaszról van szó. Jó volna, ha szakítana magának időt s ellátogatna hozzánk. De okvetlenül! Mondják, hogy az Új Szó a Horná Potoň-i iskola építése ügyében nemcsak a járási székhelyen, de Trnaván a Magasépitészeti Vállalat igazgatóságán is utánajárt a dolognak. A félévi szünetben nagyjából már helyre is hozták az iskola építésénél elkövetett hibákat. Igaz, az én ügyem más. Személyi sérelem. Hogy miért csinálok belőle titkot? Régi közmondás ugyan, de még megtörténhet, hogy az ember megmondja az igazat és betörik a fejét. A gyerekek csintalanok. Az enyémek is. Özvegy asszony vagyok. Mikor a szerkesztőségből meglátogattak az elvtársak és kivizsgálták az ügyemet, elmondtam, milyen körülményes az életünk. Amíg a férjem élt. minden jó volt. Pedig lakásunk sem volt, az anyöscméknál húzódtunk meg. A nagyszülők ugyan szeretik az unokákat, de a nyugalmat Is. Házuk kicsi, alig férnek el benne ketten. Nem maradhattam náluk a gyerekekkel. Amikor a szerkesztőség munkatársának mindezt elpanaszoltam, azt gondolta, lakásügyben kérem a segítségüket. Nem, erről szó sincs. Űj lakásom van! Nemrégen utalta ki a nemzeti bizottság. Láttam a szerkesztőn, szeretné tudni, miért is hivattam. Meg akartam mondani, de a kisfiam megzavart. Sírva panaszkodott az udvaron játszó gyermekekre. A környék gyerekei az udvarunkon rosszalkodnak. Már megkértem Rehák elvtársat, a helyi nemzeti bizottság elnökét, csináljon rendet. Azt mondta, ne kívánjam tőle, hogy ő veszekedjen a gyerekekkel. Ezért kértem meg az O.i Szó szerkesztőségét, jöjjön ki valaki, mert levélben úgy sem lehet elintézni a panaszomat. Sajnos, ők sem teremtettek rendet. Kár volt az útiköltségért. Ki tudja találok-e hivatalt, vagy Intézményt, ahol megértésre találna panaszom? Hogy kicsiség az egész? Én is azt mondom, de még ezt a kicsiséget sem intézték el. A végén nekünk, szülőknek kell rendet teremteni a gyerekekkel ... (dv) SÍÉI ki. • v 4 f v Ján Paučo szocialista munkabrigádja 1959-ben a Banská Bystrica-i kerületben elsőként kapta meg a megtisztelő címet. A brigád a Piesoki Gépgyárban dolgozik, amely a szocialista munkaverseny magasabb formáinak bevezetésével nagyon jó eredményeket ért el. Képünkön: Ján Paučo családja körében. (Fr. Kocian — ČTK — felv.) A mezőgazdasági termelés növelése közös ügy Az ember azt hinné, hogy egy szövetkezet keretén belül mindenki egyformán tartja szívügyének a mezőgazdasági termelés fellendítését. A košicei járás budulovi szövetkezetében arra a meggyőződésre juthat, hogy nem minden esetben van ez így. Vannak emberek, akik akarnak és tudásuk legjavát nyújtják, viszont akadnak olyanok is, akik képességüket nem fordítják teljes egészében a közös gazdálkodás felvirágoztatására. Komjáty Aladár kötelezettséget vállaló papírján ez áll: Naponta 120 dekagramm átlagos súlygyarapodást ér el minden hízómarhánál. Szép célkitűzés, de nem is annyira a súlygyarapodásra tett vállalkozás váltja ki a gondozó bátorságát, mint inkább az, hogy takarmányban szűkölködő szövetkezetben tette. Mi tagadás benne, Komjáty bácsi nem ismer fáradságot. A takarmányt rendszeresen előre elkészíti, bepácolja, és melasszal ízesíti. A jószágot minden reggel tisztítja. Arra törekszik, hogy a jó gondozás mellett a meglevő takarmányt az állat gazdaságosan értékesítse. Ha mégis úgy lenne, hogy egy kis lemaradás mutatkozik a súlygyarapodásban, azt az új termés betakarítása után könnyen behozza az etető. Ám senki se gondolja,, hogy addig is nem áll jót a termelésért. Vajon kell-e erre nagyobb bizonyíték, mint az első negyedévi szerződés, amit a szövetkezet 128 százalékra teljesít s a hízómarhát idejében küldi piacra? Ügy hiszem, elég meggyőző ez a bizonyíték. A hízósertések etetői is hasonlóan járnak el. A tisztántartott ól sokat elárul munkájukról. Az ő igyekezetük teszi lehetővé a 122 százalékos eladási teljesítményt, meg Ruda András kocagondozó türelmes munkája. Ruda András tavaly is már 15 malacot választott el kocánként. Az idén 16-ot akar elválasztani, azonban még nem dicsekedhet szép eredménnyel. A gondozó hatalmas karjai, mint játékszereket szállítják a kannákat, de mihaszna: híg a moslék. Több darát ne.m adhat sem a kocáknak, sem a piacra készülő tenyészállatoknak, hisz így is elég sokba kerül a takarmányvásárlás. Szerény számítással vagy félmillió koronát ad ki a szövetkezet takarmányra az új termésig. Állíthatom, az állatgondozók derekasan megállják helyüket s már a termésbetakarítás előtt drukkolok nekik. Jövőre elegendő takarmány mellett biztosan még szebb eredményt érnek el. Az ám, csakhogy az elegendő takarmány fogas kérdés. A „rossz nyelvek" azt híresztelik az agronómusról — akinek legfőbb feladata a takarmánytermesztés —, hogy néhanapján úgy eltűnik, mint a kámfor. A határba is csak ritkán jár ki. Ha kérdezik, azt mondja, hogy a föld még nedves és vetni nem lehet. Csakhogy az etetők igyekezetének szöges ellentétjével nem mindenki elégszik meg. Az egyik nap a HNB titkára, az EFSZ elnöke és a zootechnikus jelenlétében az agronómus is járta a határt s be kellett ismernie, hogy a föld bizony eléggé kiszáradt. Viszont ha legalább két nappal előbb gondol erre — és nem koccintgat valahol — a zabot időterv szerint el lehetett volna vetni és a hat hektáron az elmaradt árpa is a földben lehetne már. Természetes, ehhez a hiányzó vetőmagról is idejében kellett volna gondoskodni. — No, de mi az az egy-két napi késés — gondolja magában az agronómus, — megterem az úgy is, s másnap a határszemle és a jó termés örömére ismét koccintott. Még a hangoshíradónak is gondot jelentett „meglelni" rejtekhelyét. Ki hitte volna, hogy éppen a gépjavítóműhelyben a gépesítő személyében talált jó „partnerra"? Ügy hiszem, jogosan tehetik fel a kérdést a szövetkezetesek: ki irányítja és ellenőrzi a munkát, amely az őszi mélyszántás elmaradásával megkétszereződött ? Igaz, a javítóműhelyben jó helyen járt az agronómus a traktorosok között. De mindenekelőtt arra kellett volna gondolnia, hogy egy traktorost győzzön meg az éjjeli műszak fontosságáról, mert bíz a lánctalpas éjjel szánthatna, hisz van mit. A cukorrépa és kukorica hamarább a földbe kerülne. A budulovi szövetkezetben nagyon jók a feltételek a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az állatállomány sűrűsége az idén eléri az ötéves terv végére tervezett sűrűséget. Csak attól tartok, hogy az állatgondozóknak jövőre is szűken kell majd mérni a takarmányt, esetleg a szövetkezet ismét vásárolhat. Bizonyára erre gondoltak a buduloviak is, mikor az évzáró taggyűlésen leszögezték, hogy ha az agronómus nem fordít kellő gondot a zökkenőmentes munka megszervezésére, leváltják. Ezzel kapcsolatban még felmerül a kérdés, vajon miért választották meg, ha már a múltban is elhanyagolta feladatát. S ha már megválasztották és az agronómus ezután sem hajlandó jobb munkát kifejteni, miért nem tartják be azt az ígéretüket, hogy kiteszik a szűrét, hisz a mezőgazdasági termelés fellendítése közös ügy. BENYUS JÖZSEF fTJ S7Ö + 1961 április 8.