Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-30 / 119. szám, vasárnap

A Keletszlovákiai Vasmű építkezése folytán egyre fokozódik a' koši­cei utcákon az autóforgalom. A košicei közbiztonság közlekedési fel­ügyelőségének dolgozói éberen örködnek a közlekedési szabályok betar­tása és a közlekedés biztonsága felett. Képünkön Daniel Baran (balról) és Ján Legát őrmesterek a városból kivezető úton ellenőrzik a motoros járműveket. M. Tuleja (ČTK) felv. Az első negyedév mérlege Handlován Az elővájatok 738 m-es túlteljesítésével szemben a fejtési terv 2068 tonna hiányt m J tat. A januári szép eredményekre — amikor a tervteljesités minden mutató­számát túlteljesítettük — árnyékot vet március 96,3 Vi-os fejtési terve, ami 3 686 tonna szénhiányt jelent. Nem véletlen, az elövájátok 115,6 %-os tervteljesítése, üzemünk vezetősége be­látta végre az elövájatok fontosságát, és a jobb anyagellátás megmutatkozik az eredményen. Fontos ez, mert a folyosók feltárási tervének rendszeres túlteljesíté­se lehetővé teszi az új falfejtések beállí­tását a tervezett Időpont előtt. Az elő­vájatok dolgozói közül már többen a szo­cialista munkabrigád clm birtokosai és a vájárok napról napra erélyesebben ké­rik. sőt követelik az esetleges hibák eltá­volítását. Hogv ez mennyire Igaz, bizo­nyítja az egyik üzemrészleg vezetőjének tréfás kifakadása: „A maguk 9-tagú cso­portja jobban megráncigál engem, mint a 100—120 ember a falfejtésnél!" De csak így vájhattak az első negyedévben 739 folyóméterrel hosszabb folyosót a bányá­szok. A falfejtések lemaradásának majdnem kivétel nélkül az öreg folyosók, tekto­nikus törések voltak az okai, amelyek késleltették, néhol teljesen megállították a szállítást, mert a fejtési szakaszon vo­nultak keresztül. Régebben az Oj Szó már közölte ezzel a problémával foglal­kozó szerény észrevételeimet, amelyekkel nagy százalékban el lehetne kerülni az ilyen veszteségeket. Nem nagy ördöngös­ség az egész, újra elismétlem: már a falfejtéshez tartozó szállító-folyosót is olyan irányban kellene nyitni, hogy a fej­tési front ,.tiszta" legyen. A törések és örerj folyosók maradjanak a védőplllérben. Szolgáljon rá bizonyítékul a nyugati részleg negyedévi eredménye: 95,7%. A 2307—8-as kettős fal az idén még nem teljesítette tervét. Először a 2307-en, majd február, márciusban a 2308-on is öreg folyosóba jutottak, ahol a nagy nyo­más következtében két nagy szakadásuk is volt. Az utóbbin majdnem 50 m-en le kellett állítani a szállítást és új folyosót kellett nyitni. Elképzelhetjük, milyen hát­rány ez. A másik nagy fal, a 2412-es sem telje­sítette negyedévi tervét, körülbelül ha­sonló okokból. A sorozatos balsiker vala­hogy elkedvetlenítette a kollektívát. A részleg vezetősége a dolgozók, műszakiak széleskörű bevonásával termelési értekez­leteken vitatja meg a helyzetet, igyek­szik orvosolni a hibákat, hogy a II. ne­gyedév sikeresebb legyen. A déli részleg 100,2 »/»-ra teljesítette a negyedévi tervet. Ez az eredmény le­hetett volna még szebb is, ha kl tudták volna használni az 1524—25-ös kettősfal kapacitását. Ezeken a falakon szintén ki­sebb-nagyobb törések vonulnak végig, melyeknek természetes velejárója a nagy nyomás. Hétfői napokon alig tudtak sok­szor négykézláb bemenni a máskor 2—2,5 m magas falra. Most Gaál Ignác csoport­ja vette át a falakat és van remény ar­ra, hogy gyorsabb előrehaladást érnek el. Legszebb eredmény az északi részlegé: 105,4 %. Bár március elején egyre-másra bukkantak törésekre a falakon — az 1211-es falat' „vakszárnyra" kellett átállí­tani (ahol nincs légvájat) —, mégis ki­harcolták az elsőséget. Mindezekből láthatjuk, hogy az elövá­jatokon lényegesen javult a helyzet. Fo­kozottabb gondot kellene fordítani a fal­fejtések fejtési irányára, elhelyezésére. Mert hiába lesznek szénkombájnok, nagy teljesítményű szállító berendezések, ha az öreg folyosók tektonikus törései miatt nem tudjuk őket kihasználni. Márpedig a gép az ember legjobb barátja, csak fej­tételeket kell teremtenünk számára, hogy munkánkat megkönnyítse. TÖTH JÁNOS bányász, Handlova Budacs József, az agronómus * ban is, mennyi lehetőség, . tartalék rejtőzik? Ezek felhasználása csak előbbre viheti a szövetkezet fejlő­dését. A z ötéves terv határidő előtti teljesítésére tehát megvannak a lehetőségei a szövetkezetnek. Ho­gyan fest a helyzet az állattenyész­tésben ? Budacs József pontos ember, nem veszi szívesen, ha a szövetkezet hely­zetét, lehetőségeit megmásítják vagy túlértékelik. Éppen ezért Trnovszky Dezső zootechnikus és az állatgondo­zók, mielőtt az ötéves tervet előké­szítették volna, megkérdezték a nö­vénytermesztési csoport tagjait: mennyi takarmányt tudnak biztosí­tani a fejlődő állatállomány számá­ra? A hosszas számolgatás alapján ki­derült, hogy mennyiségileg még csak menne a dolog, minőségileg azonban a takarmányszükségletet nem tudják kitermelni. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet állatgon­dozóinak közel 47 vagon szemesta­karmányhiánnyal kell megküzdeniök. — Mindez nem jelenti azt — teszi hozzá a zootechnikus — hogy le­mondunk a célok határidő előtti el­éréséről. Mi a takarmánytermelést a következőképpen tervezzük: az idén közösen műveljük a háztáji földe­ket, beleértve a kukoricát. Igaz. ta­valy csak 23 mázsás hozamot értünk el, de éppen azáltal, hogy ez idén az egyéni érdekeket egybehangoltuk a társadalom érdekeivel, bízunk a kukorica 39 mázsás átlagos hozamá­ban. Ha néhány éven belül a gabona­termelést hektáronként 4—5 mázsá­val fokozzuk — s ez a mi feltéte­leink közepette elérhető — akkor a 47 vagon hiányzó szemestakarmány kérdését megoldottnak tekinthetjük. A szövetkezet sikeresen elindult a fejlődés útján s ebben nagy érde­me van Budacs József agronómusnak is. A mindig szerény szakember azonban elhárítja a dicséretet. — Az a tény — mondja búcsúzóul — hogy az első negyedévi termelési­pénzügyi tervet jóval túlteljesítettük, nem az én érdemem. Nagy erő rej­lik a szövetkezet tagságában. Ezt az óriási erőt helyesen össze kell tudni fogni, s nem maradhat el a siker. C ttől eltekintve Budacs Jőzef ™ nagy dolgot vitt véghez s ezt érzik a falubeliek, a szövetkezetesek, akiknek bizalma és önzetlen meg­becsülése övezi további munkássá­gában. SZOMBATH AMBRUS C gy évvel ezelőtt — amikor a ^ járási nemzeti bizottság me­zőgazdasági szakosztályáról a kame­níni szövetkezetbe került — nem fo­gadták valami barátságosan, tartóz­kodtak tőle az emberek. Ma kivétel nélkül, a falu apraja-nagyja Józsi bá­csinak szólítja. Napbarnított arcában szinte fiata­losnak tűnik a kék szeme. Alig har­minc évesnek gondolná az ember, ha... nos, ha az ősz fürtök nem árulkodnának. A kalapja alól azon­ban kikandikálnak a fehér hajszálak, jelezve, hogy Budacs József inkább az ötödik ikszhez áll közelebb, mint a harminchoz. Körültekintő, tapinta­tos magatartásával, a meggyőző szó erejével hatott az emberekre s ez­zel eloszlatta a ködfátyolként körü­lötte húzódó bizalmatlanság légkörét. Beszélgetés közben — mintha csak itt született volna — élethűen és a szakember jártasságával eleveníti fel a szövetkezet fejlődésének történe­tét, körvonalazza e garammenti köz­ség 1800 hektáros, tekintélyes kiter­jedésű határának eddig ki nem hasz­nált óriási lehetőségeit. — Amikor ide kerültem, nem volt vetésforgójuk. A gabonát, kapásnö­vényeket 60—70 hektáros táblákon termelték. Ez a gazdálkodás a ré­gebben kialakított vetésforgó rend­jét felborította. Az egymásután ugyanazon parcellába vetett növé­nyek a talaj táperejének tartalékait évről évre csaknem teljesen kimerí­tették. Dióhéjban így foglalja össze az agronómus pályafutásának egyéves emlékeit, melyek között nemcsak a természet elleni harc, hanem a kis­parcellás, maradi nézetekkel szem­ben folytatott szívós küzdelem is igénybe vette minden erejét. Az ál­landó munkacsoportok kialakításának elmulasztása a munkaszervezést is kedvezőtlenül befolyásolta, ki-ki sa­ját elgondolása és kedve szerint, sokszor a közös érdekekkel ellentét­ben dolgozott. Ma Kelecsényi Rudi és Baranyai József irányításával két mezei munkacsoport között oszlik meg a munka,- egyelőre nem „hiva­talosan" nemes párosverseny folyik a nagyobb hektárhozamok eléréséért, niski László elnök, Budacs Jó­' zsef és Tóth Ignác segédag­ronómus jelenlétében éppen arról beszélgetünk, milyen kilátásokkal in­dultak a harmadik ötéves terv négy éven belüli teljesítésére? — Az említett hibák miatt — szó­lal meg az elnök — tavaly még 19 mázsás hektárhozamokat sem értünk el. Rájöttünk azonban, hogy a föl­det nem lehet becsapni, csak akkor terem, ha a táperő juttatásában mi sem vagyunk szűkmarkúak. Az agronómus javaslatára a szövet­kezet tagjai a talaj táperejének nö­velését a vetésforgók helyes kiala­kításával, komposzt készítésével és több mint 80 hektár szántóföld le­csapolásával sikeresen megkezdték. Ámde ez idén mégsem számíthatnak a hektárhozamok lényegesebb emel­kedésére, mert az ősszel elmulasztott 350 hektár mélyszántást most ta­vasszal kellett elvégezniök. — Rosszak voltak a kerekes trak­torok — válaszolja széttárt karok­kal Tóth Ignác. — Ezenkívül 80 hek­táros tábláról a cukorrépát két DT segítségével kellett a kemény útra vontatni. A gépek minősége tekintetében tényleg nem áll jól a szövetkezet, mindemellett 100 hektárnál is na­gyobb földterület megművelését kell elvégezni egy-egy traktornak. Jobb karbantarással, pontosabb javítással azonban a gépek üzemeltetését folya­matosabbá lehetett volna tenni. Csak összehasonlításképpen említem meg: csaknem ugyanazzal a gépállomány­nyal a tavaszi szezonban majd egy­szerannyi munkát végeztek el, mint a múlt ősszel. Lám, csak egy ágazat­Milyen idő várható? Szlovákiában az utóbbi napokban az időjárás változó vertt, helyenként futó esőkkel és zivatarokkal. A nappali hőmér­séklet a síkságon általában nem haladta meg a 15—18 Celsius okot. A Balkán fe­lől jelenleg alacsony légnyomás nyomul Közép-Európán az Északi-tenger felé. Egyúttal nedves tenger: levegő hatol be hazánk területe fölé. Ez okozza tulajdon­képpen a változó időjárást. Az elkövetkező napokban a futóesök és zivatarok lassanként elmaradnak és csök­ken a felhőzet mennyisége is. Derült éj­szakákon átmenetileg valószínűleg lesz­nek még talajmenti fagyok a síkságon is. A nappali hőmérséklet a 6íkságon 15— 18 C fok között mozog. Az időjárás állandósulására még a jövő hét folyamán sem számíthatunk, semmi esetre a hét első fslében. Ojabb felhőát­vonulások várhatók, helyenként futóesok­kel és zivatarokkal. A nappali hőmér­séklet az eddigieknél valamivel emelke­dik. A hosszú időre szóló időjárásjelentések szerint az idén a szokásosnál nedvesebb lesz a május. Szlovákia alacsonyabb fek­vésű területein is 65—80 mm lesz az összcsapadék. Ha tehát az április arány­lag száraz volt, reméljük, hogy a május ezt behozza. A májusi csapadékot kiadó­san támogatja majd az Atlanti-óceán fe­lől bőven beáramló nedves levegő, gya­kori zivatarok kíséretében. p p | | SZÁLLJ, ŰRHAJÓ! I ^ Grabócz Miklós zenéje 4 Kapuvári Eé>a verse p Lendülettel Hany ez-red e • ve va'rl. korszakai - taját \ 2) Szá guíd az űr-ha-jó. bámul-ja föld anyó: .? | tár-tad ki most e nappal e • lel!, Vjjgy voltcsakolymerész \ el-ménkaz ö eszén is lűl-járt! Szép ar-cú Napke-iel, £ !# ^ sgyő-zött azem-berész, tm-mar a veglelen-hez ^ • rett. £ ^ hos szovjelgyermekai csil-laghozmé-rtmáraz ut-ját, ^ \ ^ BEFR . r—, f, UH •! I 1 * * t 1 * o J I 1 - LvJ - Jj £ Szállj csak úr-hajó aze-genat. Szállj csak. # ť 45 vidd az e -tervándorat. Ál • líts ven bolyqoubnfak \ Nap re- lett. Hold felett. 'anynyi rossz harc helyett i. 4 v * v .ÍT? 1 | . . " i j I, . r ? í biz-foto űrje lel a be ke tiszta hajna- lat' * ,rT-. - ' 1 Ve* be - ke tisz-ta haj - na • lal! A hamis kő Kínai népmese EGY PISZKOS jégdarab türel­metlenül hevert az út szélén. Uncs-úntalan így szólította meg a járókelőket: — Vigyenek el engem, igazi ke­mény kő vagyok. Nagy épület, vasút vagy gát alapjának is be­építhetnek Ott is megállom a he­lyem. Erre megszólalt egy mellette fekvő kavics: — Jég uram! Nem kellene így szájaskodni. Az idegen tollak gyorsan ehullnak. Hogy igazi-e vagy hamis, azt majd a próba döntse el. Nemsokára mosolyogva előbújt a nap. A jégdarab nem bírta a meleget s lassan olvadni kezdett. Végül piszkos pocsolya lett belőle. A kavics pedig állta a nap mele­gét és megvető mosollyal így szólt a tócsához: — Mi az? Csak nem tetszik sír­ni? Ő JOBBAN TUDJA A tanító megkérdezi á tanuló­tói: — Hát ide figyelj. Képzeld el, hogy adok neked öt nyulat, az­után még egy nyulat, hány nyu­lad lesz összesen? — Hét. — Miért? — Azért, mert nékem is van otthon egy nyulam. A makk meg a dinnye Egy kisfiú leheveredett i tölgyfa alá. Felpillantott a fára és látta, hogy telis-teli van makkal. Csodálatos dolog - gondolta ekkora hatalmas fán ilyen apró gyümölcs terem. A hatalmas dinnyék meg olyan vékony cingár szárakon teremnek. Hát az igazán érthetetlen, hogy miért nem dinnye terem ezeken a nagy tölgyeken. - Addig törte e furcsaságon a fejét, amíg szél kerekedett, megrázta a fát, amelyről potyogni kezdtek a makkok. Egy makk éppen a gyerek orrára esett. Odakapott az orrához és így szólt: - Jaj, de nagy szerencse, hogy nem dinnye terem a tölgyfán. A halóriás és a hatalmas tepsi CSEH MESE Két agyafúrt kópé találkozott egyszer az úton. Ahogy tovább bandukolnak elképesztő, hihetetlen történeteket mesélnek egymásnak. - Egyszer óriási halat fogtam - kezdte az egyik. - Olyan nagy volt, hogy egy álló napig kellett meneteinem, míg a fejétől a farkáig elértem, hogy megmér­jem a hosszúságút. - Hát ami engem illet, egyszer én is láttam ilyen iszonyú nagy dolgot - tódította a másik. ­Kétezer kovács egy óriási nagy tepsit kovácsolt. A tepsi olyan nagy volt, hogy egyik kovács sem hallotta a szomszédja pörölycsa­pásait. - Ne lódíts már! — hurrogta ie a társa. — Aztán mire volna jó egy olyan nagy tepsi? - Hát a te óriási halad meg­sütni benne! Az óvatos fiúcska (Indonéz mese) JJgyszer elküldte az apa fiát " a boltba egy skatulya gyu­fáért. — Megnézd aztán, jó-e a gyu­fa vagy sem! — mondta az apja. Elment a fiúcska a boltba, meg­vette a gyufát, de elfelejtette megpróbálni, jó-e vagy sem. Csak útközben ötlött eszébe apja szava. Hogyan vizsgálja meg a gyufát? Kivett a dobozból egy szálat, meggyújtotta. Sercent a feje. szé­pen lobogva égett. Tűnődött a fiúcska, hátha rossz a többi szál s meggyújtott még egyet. így próbálta végig mind a gyu­faszálat és a már meggyújtott szálakat visszarakosgatta a ska­tulyába. Hazatért a gyermek, át­adta apjának a skatulyát. Az apa pipára akart gyújtani, látja ám, hogy a skatulyában egy szálig olyan gyufák vannak, me­lyek feje elégett. Elcsodálkozott. Kérdezte fiacskáját, mi történt á gyufával. Az meg nyíltan meg­mondta: — Aggódtam, hogy rossz a gyu­fa, sorra-rendre mind meggyúj­tottam. (Ukrán humor) 1. Figyeljétek meg jól ezt a házat és könnyen megállapíthat- Ki k nyertek: játok, milyen alkalomból díszl- 1. Űcsár Tibor, Biel', 2. Rada tették ki. Magdolna, Maťovce, 3. Kalita Gá­2. Mit ünnepelünk az első fej- bor, Belice, 4. Kachler József, törő megfejtéseként kapott napon. Komárno, 5. Szabó Zoltán, Tvrdo­Irjátok be a mássalhangzókat a šovce, 6. Stofko Marika, Moldava zászlóba. n/Bodvou. ÜJ SZŐ 5 * 1961- április 30.

Next

/
Thumbnails
Contents