Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-25 / 114. szám, kedd

A népek szolidaritása megakadályozta az USA közvetlen beavatkozását (Folytatás az L oldalról) nyerjenek további harcukhoz. A ku­bai forradalmi kormány azonban be­vehetetlen erőddé változtatta e szi­getet és megtette a szükséges in­tézkedéseket a partvidék azon pont­jain, melyeken várható volt a tá­madók partraszállási kísérlete. Az imperialisták az április 15-i légitámadással ártalmatlanná akarták tenni a kubai légierőket. Hagyomá­nyos támadás votl, amilyet Német­ország ellen, a szuezi kalandkor és máskor követtek el. A kubai légierők és a légelhárító tüzérség azonban visszaverte a támadást. Elkergette s üldözőbe vette a támadókat. Castro miniszterelnök ezután ecse­telte a hadműveletek lefolyását, mél­tatta a kubai milicisták és katonák hősies önfeláldozását. A forradalmi Kubáért mintegy 100 katona, mili­cista és polgári személy életét ál­dozta, 250 pedig megsebesült. Az ellenség veszteségeit még nem lehet pontosan megállapítani, mert a tá­madók közül sokan vízbefulladtak. Mintegy 480 hadifogoly érkezett Ha­vannába. Castro a továbbiakban kijelentette, hogy a zsoldos támadás visszaverése után most az észak-amerikai impe­rialisták közvetlen támadása veszé­lyezteti Kubát. Ha ez bekövetkeznék, ez az imperializmus végét jelentené. Az életünket is feláldozzuk, mert a halál is jobb az imperialista igában tengödésnél. Castro hangoztatta, az imperialistáknak nem sikerült meg­félemlíteni Kubát. Még nagyobb esz­telenség lenne, ha a nagy Szpvjet­uniót akarnák megfélemlíteni. A kubai miniszterelnök bejelen­tette, hogy Cienaga Zapata vidékén emlékművet állítanak fel, hogy hir­desse az egész világnak: Itt szen­vedte el az észak-amerikai imperia­lizmus első katonai vereségét Ame­rikában. TELITALÁLAT! (Kukrlnyikszi rajza) Havanna lakossága üdvözli a milicistákat Havanna (CTK) - A kubai nemzeti forradalmi milícia tagjai a Cie­naga Zapata-i tisztogató hadműveletek befejezése után légelhárító és partmenti ütegeikkel együtt visszatértek Havannába. A főváros lakos­sága lelkesen üdvözölte a hősöket. Az utcákon megállt a forgalom. A lakossági hálájával árasztotta il milicistákat, akik becsülettel és bátran teljesítették feladatukat. ELFOGOTT ELLENFORRADALMÁROK VALLOMÁSAI A Zapata félszigeten elfogott 193 ellenforradalmár kihallgatása további bizonyítékokat szolgáltatott annak igazolására, hogy az USA, Guate­mala és Nicaragua felelős a Kubai Köztársaság megtámadásáért. A ha­difoglyok között van Jósé Manuel Gutierez és Millo Ochoa volt szená­tor fia, továbbá több orientei gazdag nagybirtokos és nagyiparos család fiai. Más hadifoglyok, például Raul Diez Arguelles, elmondták, hogyan küld­ték őket januárban repülőgépen Mia­miból Guatemalába, ahol 3 hónapos kiképzést kaptak. A tábort Idigoras guatemalai elnök személyesen is fel­kereste. A zsoldosokat innen Nicara­guába szállítottak. Más hadifoglyok vallomása is megerősítette, hogy az inváziós csapatok hajóra szállásakor Somoza diktátor is jelen volt. Jósé Manuel Gutierez leírta, milyen nagy volt meglepetésük, amikor Ku­ba partvidékén gépfegyvertűzzel és „Viva Fidél Castro, Patria o muerte!" (Éljen Fidél Castro, a haza vagy a halál!) kiáltásokkal fogadták őket. Az ellenforradalmárok kihallgatá­sának legdrámaibb pillanata Jorge King vallomása volt. Csak nemrégen sikerült elmenekülnie az Egyesült Államokba, miután megölte a forra­dalmi hadsereg katonáját s el akarta hurcolni feleségét és gyermekeit. Az áldozat'' özvegye rábizonyította tette elkövetését. King azt vallotta, hogy az Egyesült Államokban kihallgat­ták, majd szabadlábra helyezték. Ez a kalandor is megerősítette, hogy az amerikai hivatolok segítségével ke­rült Guatemalába és Nicaraguába, ahonnan támadást intéztek Kuba el­len. Az USA nem akar megbékülni a vereséggel A New York Journal American tu­dósítója közölte, hogy Miamitól 150 mérföldnyire délkeletre helyezik el az USA rohamosztagait, hogy szük­ség esetén megsemmisítő csapást mérjenek az ellenfélre. összefügg ez a hadmozdulat a ku­bai akcióval? - teszi fel a kérdést a tudósító. Ez sem hivatalosan, sem a beszélgetésekből nem tűnik ki, azonban tény, hogy az Atlanti-óceán déli részében és a Karib-tengeren a hadsereg, a haditengerészet és a lé­gierők óriási kombinált hadierejét összpontosították. Legalább 30 amerikai hajó tartóz­kodik Kuba közelében. Több mint 10 aknarakó hajót küldtek a Key Vesti tengeri támaszpontra. A londoni Daily Express azt írja, Washingtonban meg vannak győződ­ve róla, hogy Kennedy újabb drasz­tikus intézkedéseket akar foganato­sítani Kuba ellen; lehet, hogy elren­deli a tengeri blokádot, vagy talán a közvetlen katonai beavatkozás mellett dönt. Erre következtetnek a megfigyelők Kennedy és a vezető politikusok rendkívüli tanácskozásai után. Ma minden jel .arra vall, hogy a kubai ellenforradalmárok leverése után Kennedy annyira komolynak tartja a helyzetet, hogy jogos az amerikai politika új iránya. Kennedy aligha bocsátkoznék ilyen kockázat­ba, ha nem nyugtatták volna meg, hogy a kongresszusban mindkét po­litikai párt támogatni fogja terveit. Ugyancsak a Daily Express tudósí­tója jelenti, hogy az USA gyorsan erősíti a guantanamoi támaszponton elhelyezett szárazföldi és légi alaku­latait. A tudósító felkereste a tá­maszpontot és azt íijja, hogy ami­kor vasárnap távozóban volt, éppen akkor érkezett meg a Randolph ame­rikai repülőgépanyahajó 100 lökhaj­tásos géppel és tengerészgyalogság­gal a fedélzetén. Egész Franciaország megmozdult Párizs és az egész ország készültségben A FRANCIA KORMÁNY BEHÍVJA A TARTALÉKOSOKAT AZ HUMANITE A NÉP MOZGÓSÍTÁSÁT KÖVETELI Párizs (ČTK) — Franciaország és Párizs drámai éjszakát élt át. A puccsista ejtőernyősök támadásától tartottak, ugyanakkor elszántság hatotta át a tömegeket, hogy min­den erővel és eszközzel meghiúsít­sák a lázadók kísérletét. Debré miniszterelnök éjfél előtt riadót rendelt el. Közölte, hogy a kormány pontos értesülései szerint az algíri ejtőernyősök meglepetés­szerű akciót akarnak végrehajtani Franciaországban, különösen Párizs vidékén. A katonai alakulatok pa­rancsot kaptak, hogy minden esz­közzel verjék vissza az őrült ka­landot. Debré felszólította a lakos­ságot, hogy szirénabúgásra azonnal menjen ki a repülőtérre és „győzze meg a puccsistákat, hogy nagyon tévedtek". A rádió és a televízió közölte, hogy egész éjjel tájékoztatni fog a helyzet alakulásáról. A politikai pártok és a szakszer­vezetek azonnal reagáltak a riadó­ra. Még azok is megmozdultak, akik fenntartással fogadják de Gaulle al­gériai politikáját, melyet következet­lennek és kétszínűnek tartanak, vagy akik elutasítják a kormány ál­talános politikáját. A Francia Kommunista Párt a néphez intézett kiáltványában na­gyon komolynak tartja a helyzetet. Felszólította a dolgozókat és a de­mokratákat, szálljanak szembe a nemzetet fenyegető veszéllyel. A katonák, a tengerészek és a repülök, a francia parasztok és munkások fiai, altisztek és tisztek legyenek állandó készültségben, tagadják meg a puccsista tábornokok parancsainak teljesítését és határozott kiállásuk­kal zúzzák szét a puccsistákat. 9 Antifasiszta bizottságok alakulnak Az Humanité hétfői számában a következőket írta: A fasiszták két­ségtelenül azt remélték, hogy a francia nép nem tud majd válaszol­ni nekik. Mihelyt azonban elterjedt a puccs híre, mindazok, akik védel­mezni tudják a szabadságot, felvet­ték a kapcsolatot a városi negye­dekben és a községekben. Az elsők között vannak a kommunisták, akik válaszoltak a párt politikai bizottsá­gának felhívására. Sok helyen már szombaton tüntettek. A demokraták késő éjjel gyűltek össze. Antifasisz­ta bizottságokat alakítottak és kö­zös nyilatkozatokat írtak alá. A va­sárnapi tüntetések még nagyobbak és népesebbek voltak. Több százezer röpiratban mozgósították a dolgo­zókat, hogy hétfőn munkahelyeiken folytassák harcukat. Lázas tevékenység a francia szakszervezeti központban A három legnagyobb francia szak­szervezeti központ egész éjjel aktív tevékenységet fejtett ki. A vezetők a tartományok képviselőivel tárgyal­tak, hogy felkészüljenek a fasiszta Varsóba érkezeit a román pári- és kormányküldöttség Varsó (ČTK) - A LEMP Központi BizottságánIK és a Lengyel Népköz­társaság kormányának meghívására hétfőn baráti látogatásra Varsóba ér­kezett a Romén Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, melyet Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP, KB első titkára, az Államtanács el­nöke vezet. puccs megakadályozására. A szak­szervezeti központokban egymás után jelentkeztek a franciák, hogy teljesítsék polgári kötelességüket. A szakszervezetek vezetői jelenleg az akciók egybehangolásáról tárgyal­nak. • A Renault gyári dolgozók a munkásosztály felfegyverzését követelték Párizs Billancourt külvárosában hétfőn Vžll-kor a Renault gyár 35 ezer munkása szüntette be a mun­kát és gyűlt egybe, hogy tiltakoz­zék a reakciós puccsisták akciói el­len. A gyűlést a három legnagyobb szakszervezeti szövetség rendezte. A szakszervezetek képviselői a legnagyobb fokú éberségre szólítot­ták fel a munkásokat. Követelték a munkásosztály felfegyverzését és kifejezték elszántságukat, hogy le­verik a lázadást. De Gaulle tábor­nokhoz intézett levelükben a pucs­csisták megbüntetését követelték. Délután 5 órakor egy másik nagy­gyűlésen tiltakoztak a reakciós puccs ellen. • A kormány fél a nép felfegyverzésétől A miniszterelnök kabinetirodája közölte, hogy megerősítették a biz­tonsági osztagokat, hogy így tarta­lékalakulatokat teremtsenek elő a hadparancsnokság rendes vezénylete 'alatt. A közlemény szerint egyének ne tegyenek kezdeményezést. A mi­niszterelnök közleménye arra vall, hogy a kormány nem akar fegyvert adni a népi önkénteseknek, akik „nem tartoznak a rendes alakula­tokhoz". A közlemény figyelmeztet a tün­tetések, gyűlések, felvonulások tilal­mára, nehogy „zavarják a bizton­sági osztagok akcióját". A kormány tehát így válaszol sok francia ama követelésére, hogy ad­jon nekik fegyvert az algíri pucs­csisták visszaverésére. Párizsban az az általános véle­mény, hogy a francia kormánynak a nép felfegyverzését elutasító ál­láspontja nagyon felbátoríthatja az algíri puccsistákat. Pedig ha a pucs­csisták látnák, hogy nemcsak a ka­tonaság, hanem a fegyveres nép el­lenállásába is ütköznének, kétség­telenül feladnák támadó szándékai­kat. • Lagaillarde Algírban Az algíri lázadók rádiója jelentet­te, hogy Pierre Lagaillarde, aki szombaton madridi lakásáról nyom­talanul eltűnt, egyik híve kíséreté­ben tegnap Algírba érkezett. Csehszlovák-afgán kulturális egyezmény Kabul (ČTK) - Kabulban kultu­rális egyezményt írtak alá a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és Afganisztán között. Az egyezményt csehszlovák részről dr. František Kahuda miniszter, a csehszlovák kul­turális küldöttség vezetője, afgán részről Popol miniszter írta alá. A miniszterek azt a reményüket fe­jezték ki, hogy az egyezmény elő­segíti a két ország kulturális együtt­működésének és barátságának elmé­lyülését. Terjed a felszabadító harc a portugál gyarmatokon Salazar újabb erősítéseket küld Afrikába A KUBAI ELLENFORRADALOM vereséget szenvedett. A fogságba esett ellenforradalmárok a forradalmi fegyveres erők fedezete alatt kettős sorokban vonulnak a fogolytáborba. (Rádiofoto ČTK i— UPI) Lisszabon (ČTK) — Angolában to­vább tartanak a véres összecsapá­sok az ottani partizánok és a por­tugál gyarmati egységek között. Kü­lönösen heves harcok dúlnak az or­szág északi részén. A Dambához vezető országutakon az angolai csa­patok szombaton a portugál rend­öralakulatokat támadták meg. Salazar terveket sző az angolai felkelés katonai leverésére. A leg­felső katonai tanács közleményt adott ki, melyben közli, a kormány szi­lárd elhatározása, hogy eszközt és erőt nem kímélve véget vet az észak-angolai zavargásoknak. A leg­felső katonai tanács tervei újabb ka­tonai erősítésre és hadiszállítmá­nyokra épülnek. Május közepéig 25— I 30 ezer katonát szállítanak az afri- I kai portugál gyarmatokra, elsősor­ban is Angolába. A közeli napokban várják Alves Moreira új gyarmatügyi miniszter Angolába érkezését. Utána Salazar látogatását várják. A harc már a másik portugál gyarmaton, Mofambiquen is fellán­golt. A nyugati lapok behatóan foglal­koznak az angolai helyzettel és rá-4 mutatnak a felkelés várható kime­netelére. A Sunday Times azt írja, hogy az angolai felkelés a szomszé-» dos gyarmatokat, Dél-Nyugat Afri­kát, Rhodésiát és a Délafrikai Uniót is veszélyezteti. Ha Salazar nem arat gyors győzelmet, akkor az esemé­nyeket Angola szomszédai is meg­sínylik. Üí SZÖ § * 1961, április 23,

Next

/
Thumbnails
Contents