Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-23 / 112. szám, vasárnap

A SIKER TITKA RAJZTÁBLÁK, rajtuk kifeszített, félig vagy teljesen kész rajzok: az asztalokon logarlécek, vonalzók, kör­zők, ceruzák, matematikai tábláza­tok, tusok és tustollak... Ilyen környezetben születnek az ember el­képzelései: nagy építkezések, új gé­pek, nagy teljesítményű generátorok, a emberi ész által kiagyalt műszaki berendezések tervei... Ilyen gondo­latokkai eltelve látogattam meg a brnói Klement Gottwald Első Gép­gyár egyik tervezőrészlegét... A konstrukciós helyiségben rajzok tanulmányozásába mélyült embereket találtam, rajztáblák fölé hajolva. Egyikük egy magas, sovány barna férfi, az ajtónyitásra felkapta fejét, kezében megállt a körző és moso­lyogva nézett rám. — A prágai Ener­goprojekttől jött az elvtárs — kér­dezte. — Nem — válaszoltam. El­mondtam. hogy mi cél vitt közéjük. Erre mind a négyen abbahagyták munkájukat. Sorra bemutatkoztak: Vítek Dalibor, Ladislav Pakes mér­nök, Miloslav Štiglic és Oldŕich Pa­kosta. Fiatalemberek, egyik sem több harmincötnél. Aztán megmutatták az egyik rajztáblát, melyen hatalmas, bonyolultnak látszó rajz volt kife­szítve: VllEK DALIBOR megmagyarázta, hogy a rajz a Keletszlovákiai Vasmű villanyerőmüvének globális terveze­te. Az a feladatuk, hogy ezt a terve­zetet végleges tervekké dolgozzák ki... — Szóval az innen kiadott tervek alapján építik a munkások a vil­lanyerőművet ... — Pontosabban — kapcsolódott beszélgetésünkbe a röviddel utánam érkező Čižmár Alexej, a košicei ko­hóipari építő vállalat prágai részle­gének dolgozója, — az itt elkészült rajzokat mi még ellenőrizzük, csak azután adjuk át az építőknek ... A beszélgetés folyamán sok érde­kes dologról szereztem tudomást. Ez a gépgyár egyike azon üzemeknek, amelyek egyidőben számtalan meg­rendelésen dolgoznak. Többek közt 1959 felétől az említett építkezés villanyerőmüvén is — ugyanis akkor kapták meg a globális terveket a prágai Energoprojekttől. Az üzem nemcsak a végleges terveket dolgoz­za ki, hanem az építőanyagot — konstrukciót, kazánok, csövek, dró­tok stb. — is adja s ezeket részben az üzem műhelyeiből összeszerelten szállítják a helyszínre. A villanyerő­mű építése tavaly ősszel kezdődött. Mint külön érdekességről, meg kell emlékeznem a villanyerőmü tervraj­zán eszközölt „módosításról", amely­re inkább ráillik az a kifejezés, hogy műszaki fejlesztés. AZ ÉPÍTKEZÉS jellegzetessége az az ügyes megoldás lesz, amely sze­rint a kazánház mögött nyer elhe­lyezést a vertikális elektrofilter, ugyanakkor — és ez a lényeges — a kéménnyel egybekapcsolják, azaz alája építik be a bunkerféle .széntar­tályt. Az eredeti terv szerint ezeket ilyen sorrendben építették volna fel: bunkerszéntartály, kazánház, verti­kális elektrofilter, s végül a ké­mény. Hogy a kettő közül melyik az előnyösebb? Nem vitás, hogy az új. Előnye a helymegtakarítás és az, hogy az önköltséget csaknem 5 mil­lió koronával csökkenti. — Kitől származik az ötlet? — kérdeztem. — Ezt a progresszív megoldást — válaszolta Vítek elvtárs — a prágai Energoprojekt Karel Štasný mérnök vezette tervező kollektívája dolgoz­ta ki. — A jelen pillanatban — tájékoz­tatott tovább Vítek elvtárs — a ka­zánház, a hőfejlesztő gépház és a csővezetékek végleges tervein dol­gozunk. Szó esett arról is mi a biztosíték arra nézve, hogy a villanyerőmű első részét, egy kazánt, egy turbinát és a hozzájuk tartozó berendezést ha­táridőben — 1963. V. 1-én — üzembe helyezik. — Az összefogás a biztosíték, a siker titka — mondotta Vítek elv­társ. Jó az együttműködésünk azok­kal a vállalatokkal, amelyek közvet­ve vagy közvetlenül részt vesznek a villanyerőmű építésén. Biztosíték azonban erre nézve az is, hogy 1960. április 4-én közös szocialista köte­lezettségvállalást tettünk a prágai Energoprojekttel, a košicei kohóipari építő és tervező vállalattal, a fő be­ruházóval, valamint minden egyes filiális szállítónkkal a határidők be­tartására. Lényegében ennek köszön­hető, hogy a villanyerőmü összes munkálatai fennakadás nélkül halad­nak ... EZ AZONBAN MÉG kevés volna a sikerhez, ha a szóbanforgó tervező­kollektíva nem igyekeznék, nem kö­vetne el mindent a végleges tervek idejében történő elkészítésére. Hi­szen az építők csak úgy tudnak dol­gozni, ha idejében megkapják a ter­veket. A négy tervező tudatában van ennek, és ebben a szellemben dol­goznak. Sokat segít az is, hogy tagjai annak a négy csoportból álló de egy közösséget alkotó kollektívának, amely február végétől Frummert Bohuslav vezetésével a szocialista munkabrigád büszke címért küzd. KEZES JÖZSEF AZ ŰJ c W I * • Csökkentették a termelési költségeket (ČTK) A sokolovói barnaszén-me­dence bányászai az első negyedévben tonnánként 18 fillérrel csökkentették a szén termelési költségét. Ezt első­sorban a szocialista munkaversenynek köszönhetik, amelybe a szénkörzet minden bányásza bekapcsolódott. Az önköltségcsökkentés kezdeményezői a szocialista munkabrigád címért ver­senyző kollektívák voltak. leiesre teljesítik feladataikat A legfontosabb feladatok egyike a gazda­sági állatállomány hasznosságának állan­dó fokozása. A NB és mezőgazdasági szakbizottsága, a nőbizottság minden igyekezetükkel támogatják és elősegítik e cél elérését. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ez a támogatás és igye­kezet nem volt hiábavaló. A mezőgazda­sági szakbizottság az emiitett szerveze­tekkel, valamint az etetők és fejők be­vonásával megtárgyalta a tej, tojás és sertéshús beadásának kérdését. A levicei szövetkezetesek megértették a tejhozam állandó fokozását. A helyes etetés — melynek előfeltétele a gazdag takarmány­készlet — ahhoz vezetett, hogy az első negyedévi tejfelvásárlási tervet túltelje­sítették és terven felül 2343 liter tejet adtak el a közellátásnak. Ezen figyelemre méltó eredmények a szövetkezeti tagok helyes gondoskodásá­nak, az EFSZ és HNB jó irányításának, valamint annak köszönhetők, hogy a szö­vetkezetben a tejjel jól gazdálkodnak, mert az egész tejhozam több mint 80 százalékát a közellátás céljaira bocsát­ják. Hasonló a helyzet a sertéshús beadá­sában is, hiszen az EFSZ egész évi ter­vét 34 százalékra teljesíti és megvan­nak az előfeltételek arra, hogy augusz­tus végéig egész évi tervét is teljesíteni fogja. Arra is nyílik lehetőség, hogy 400 q sertéshúst adjon be terven felül. A levicei szövetkezet a többi feladat terén sem vallott szégyent és ezeket a meghatározott határidőben teljesítette. A tavaszi vetést 121 ha-on nem egész 7 nap alatt végezték el. E napokban megkezdték a kukorica vetését is. 50 hektáron a négyzetes-fészkes módszert alkalmazzák. A cukorrépa sarabolása ja­vában folyik, s megtörténtek az előké­születek az egyelés elvégzésére is. A helyes irányítás lehetőséget nyúj­tott arra, hogy a feladatokat idejében teljesíthessék. DEMÉNY LÁSZLÓ, a levicei HNB titkára ÜGYES MÉHÉSZ Annak idején csupán szórakozást je­lentett számára a méhészet. Három év­vel ezelőtt azonban gyökeresen meg­változott Tunka János élete. A Sedlec pri Mikulove-i szövetkezet elnöke ke­reste fel őt és kérte meg, hogy vegye gondjaiba a gazdaság méhészetét. A 69 éves Tunka bácsi elgondolko­zott az ajánlaon és elfogadta. Korát meghazudtoló fürgeséggel látott mun­kához. Az akkori 42 méhcsaládot 60-ra növelte s amint elárulja, ezzel sincs megelégedve. 100 családot akar. Az ál­landó szaporítás mellett szót érdemel Tunka bácsi eredményes munkamódszere is. A méhek egy részét vándoroltatja s ezzel nemcsak a közvetlen mézterme­lés növekedik, hanem az egyes növénye­ké is. Például a jó beporzásnak köny­velik el a szövetkezetesek, hogy a ter­vezett 16 mázsa helyett 18 mázsa ter­mett hektáronként. Tunka bácsi a tavalyi 14 vándor család számát az idén 40-re növeli, hogy a méhek több helyen végezzék el a be­porzást és egyre több kaptárból nyerjen 13 kilogrammon felül mézet. Paucza Eszter, Dolný Chotár. Szorgalmas csoport A szocialista munkabrigád címért ver­senyző 18 tagból álló vydranyi kerté­szeti csoport az év első negyedében 12 ezer salátát, 2000 csomó retket és egyéb zöldséget termelt és küldött a piacra. Vavrovics Ferenc és Kázimer Miklós, a kertészet két vezetője jól irányítja a 10 hektáros kertészetet. Bajnóczy János, Bratislava A dubnói szövetkezetesek (Ri­mavská Sobota-i járás) tavaly 150 mázsás hektárhozamot értek el burgonyából. Az idén 2,5 hektáron korai burgonyát is termelnek. A felvételen a dubnói asszonyokat látjuk az ültető-burgonya váloga­tása közben. Szakái Ignác győzelme Az ember életében van­nak pillanatok, melyekre gyakran visszaemlékezik. Szakái Ignác, mint mol­nártanonc sokat gürcölt. Sokszor eszébe jutnak a nyugtalan éjszakák, mikor nehéz zsákokat kellett ci­pelnie egy betevő falatért. A fiatal Ignác tehetséges fiú volt. Társai és isme­rősei kis ezermesternek hívták. Amit egyszer meg­látott, jól megjegyezte magának, és maga is ki­próbálta, ahol senki sem látta. Jó megfigyelő-ké­pességének és erős akara­tának köszönheti, hogy rö­vid idő alatt megismerte a gépek működésének tit­kát és a maiomgépek min­den alkatrészét. Sokszor eltűnődött azon, hogy ez vagy amaz, miért is olyan tökéletlen, mennyi mindent meg lehetne javítani. Az idő, a haladás ­mint a malomhenger a gabonát - lassan, de biz­tosan őrölte a kapitalista uralmat. A szovjet had­sereg felszabadította ha­zánkat is a fasiszta iga alól. Népünk az új élet útjára lépett. Több he­lyen dolgozott Ignác bá­csi azóta. Nem félt az ácsmunkától, s mint asz­talos is jót megállta a he­lyét. Mindenütt szerették, mert becsületes, jóravaló és szorgalmas ember volt. Később, az 1948-as ese­mények után, mint malom­szerelő dolgozott. Megis­merkedett kiváló cseh szerelőkkel. Aztán megbízták Cseh­szlovákia egyik legmoder­nebb üzemének vezetésé­vel. A Biovetában Nitrán kezdett dolgozni. Tanul­mányozta a modern be­rendezés minden alkat­részét, menetét, működé­sét. A logikus azt hinné, hogy ilyen modern üzem­ben már nincs mit újí­tani. Nem így gondolko­zott azonban Ignác bácsi. Egy este otthon elmond­ta. hogy tíz újítási javas­laton dolgozik. Rajzolt és írt, írt és megint rajzolt. Olvasott és tanulmányozott. Egész csa­ládja várta az eredményt. Egy napon kijelentette, hogy az újítási javasla­tok sikerültek, tjjei egy óráig fönt volt az egész család. Mindenki segített az írásbeli dolgokban. Múltak a napok és a • hetek. A múlt év áprili­sában történt aztán, hogy Ignác bácsi örömmel be­jelentette: mind a tíz újí­tási javaslatát elfogadták. Több ezer koronát takarít meg havonta az üzem. Zászlót és oklevelet ka­pott, mint a Bioveta leg­jobb újítója. — Nézd, mami - mond­ta feleségének - néhány ezrest is hoztam. Örülök a pénznek is, de legjobban annak, hogy oiy nagyra becsülték munkámat. Fél év sem telt el ­további négy újítási javas­latát fogadták el. Áztán... olvassa az Oj Szót — egyszer arra lett figyel­mes, hogy hány munkás és kollektíva vállalt köte­lezettséget pártunk meg­alapításának 40. évfordu­lója alkalmából. Ekkor még nagyobb lendülettel nekifogott a munkának. Ötletes dolgokat készített, sok munkamenetet egy­szerűsített. El kell távo­lítani a nehéz testi mun­kát. Ez lesz a legszebb ajándék a pártnak. Be­tartotta szavát. További hát újítási javaslatot nyújtott be. Várnay Tibor, Nitra A világnézeti nevelésről pedagógusoknál, ezek között is azoknál, akik előkészületeket is írnak, nem egy tanácstalanság, „nem tudom, hová tegyem" gondo­lat szülője az a módszertani pasz­szus, mely a tanítás céljának megje­lölése után a nevelési cél rögzítését követeli. Valljuk be őszintén, so­kaknál hivatásuk helytelen felfogá­sából is ered, hogy ez a kérdés sokszor amolyan mellékes számba megy. „Az iskola oktató-nevelő munkát végez" — mondják. Ám e tu­datosítás mögött gyakran lappang az a nézet: a nevelői kötelezettség addig érint, amíg az oktatói fel­adat — mondjuk a tantárgyam szűk köre — ezt megköveteli. Ez a nézet nemcsak helytelen, de káros. Igaz azonban az is, hogy pedagógusaink jó részét éppen jól értelmezett hi­vatástudatuk döbbentette rá, meny­nyire nem lehet egymástól elválasz­tani a szakmai tudást, a nevelői ké­pességet, az általános emberi maga­tartást a világnézeti, politikai állás­foglalástól. A mi társadalmunk legfőbb fel­adata a szocializmus építése. Ez a nagyszerű, de nehéz és bonyolult feladat, valamint eredményeink megvédése sokoldalúan fejlett em­bereket igényel. Embereket, , akik ismerik a természet, a társadalom, a gondolkodás alapvető összefüggé­seit, törvényszerűségeit, akiknek vi­lágnézete, magatartása, egész tevé­kenysége a szocialista építés igé­nyeivel összhangban nyilvánul meg. Bár ez az igény túlmegy az iskola keretein, mégis ez lehet a legfőbb meghatározója az iskolai oktató­nevelő munkának. A dialektikus materialista világ­nézet és meggyőződés döntő mér­tékben a tanulmányok során alakul kŕ. Az ismeretanyag a tanulók élet­korához alkalmazkodva a tudomá­nyok alapjait adja­Ha azt vizsgáljuk, alkalmas-e az alsó tagozat tanítási anyaga a dia­lektikus materialista világnézet alapjainak lerakásához, a nitrai járás tanítóinak egybehangzó véleménye alapján megállapíthatjuk, a tantervi anyag biztosítja ennek feltételeit. — Mikor kezdődik ez az alapozás? — tehetnénk fel a kérdést. — Az iskola, az otthon, az utca életének bemutatásával, megbeszélé­sével, azaz mindjárt az iskolába lé­pés első naDjaival — mondja erre Nagy Pál Iadicei igazgató-tanító. — Az elsőosztályoi. beszélgetés tanítá­sában a társadalom életének leg­elemibb jelenségeivel, szokásaival és körülményeivel ismerkedik meg a ta­nuló. Ez a kezdet, az alapozás. rp ehát a család, az otthon iránti -*• szeretet ápolása és fejlesztése nő azután később a szülőföld, a nép, majd a haza szeretetévé s egyben a világnézet alakjává. Persze, a tanító felkészültségétől, leleményességétől nagymértékben függ az eszközök kiválasztása. La­dicén — az eddigi tapasztalat sze­rint — a filmek szuggesztív ereje a munka jó segítőjének, az anyag hi­telesítőjének bizonyult (diapozitívok, mese- és játékfilmek stb.). A film eszmei mondanivalója kidomborítá­sával a beszélgetés vagy — a fel­sőbb osztályokban — a fogalmazás keretében foglalkoznak. Fazekas József žiranyi igazgató­tanító szerint a természet köréből vett alapismeretek nyújtásával foko­zatosan és tervszerűen kel! a tu­dományos világnézet megalapozásá­hoz hozzájárulni. — Ha például a tavaszról beszél­getünk, a vele kapcsolatos jelensé­gekről, hatásáról a növény- és ál­latvilágra, az emberek életére, mó­dunk van olyan ok és okozati ösz­szefüggések, változások megláttatá­sára, melyek a jelenség tényleges magyarázatát adják (hőmérséklet, a természet megújhodása, az ember: a természet ura stb.). És ez a kép ké­sőbb csak bővül, de nem változik. Ugyanakkor az egyes olvasmányok is jó anyagot nyújtanak arra, hogy a tanulók maguk győződjenek meg egy-két jelenség természetes okáról, s ne véljék bennük természetfelet­ti erők megnyilvánulását. Természetesen a tanterv szerint előírt anyagban rejlő lehetőségek csak abban az esetben válnak for­máló erővé, ha a tanító él ezekkel a lehetőségekkel és céltudatosan, kö­vetkezetesen törekszik a tanulók vi­lágnézetének kialakítására. A neve­lőmunka hatékony segítője lehet a politechnikai nevelés éppúgy, mint az osztálykönyvtár, a múzeum- és kiállítás-látogatások, vagy a felnőt­tek és gyermekek közt rendezett be­szélgetések. Ez utóbbiak jelentősé­ge nemcsak a párt 40. évfordulója alkalmából vetődik fel. Más alkal­makkor is élni kell vele, mert a múlt ecsetelése módot ad az össze­hasonlításra, s ezen keresztül a szo­cialista világrendszer felsőbbrendű­ségének érzékeltetésére. A lehetősé­gek kihasználásához, meglátásukhoz azonban a pedagógus ideológiai tu­dása, jó szakmai felkészültsége szükséges. É ppen a felkészültség hiányában akad persze olyan eset is, me­lyet Juhász János nitrai tanfelügye­lő így jellemzett: — Politikai nevelés?... Sokszor szinte messziről kilóg a lóláb. Mint­ha csak azt mondanák, figyeljetek, most következik. Az ilyen erőszakolt politikai neve­lésnek sok haszna nincsen. Az ok­tatás és a világnézeti nevelés nem­csak feltételezi, hanem szervesen ki­egészíti egymást. Egyiket a másik nélkül végezni helytelen, rossz mód­szerre vall. Elsősorban amellett ta­núskodik, hogy sem az anyagot, sem a politikai-eszmei mondanivaló lé­nyegét a pedagógus nem uralja, csu­pán iparos módjára „összehoz" be­lőle valamit. A világnézeti bizony­talanság vagy kiforratlanság így az­tán a legjobb akarat mellett is olyan nézetek és magatartás meleg­ágyát jelentheti a tanulóknál, amely a legkülönfélébb jellembeli hibák eredője lehet. — Szilárd tudást, tudományos vi­lágnézetet és öntudatos erkölcsi ma­gatartást csakis egyszerre és soha­sem különválasztva adhatunk át a tanulóknak! — vallotta e témáról beszélgetve Somogyi Vince, a Du­najská Streda-i Tizenegyéves Kö­zépiskola igazgatója. S ez a prob­léma lényege! Akadnak még • pedagógusok, akik a politikai-eszmei szempontokat másodrangúkká degradálják a taní­tásban és a nevelésben. Tudást akarnak adni világnézeti és erköl­csi befolyás nélkül, vagy ennek for­dítottját: világnézetet erőszakolnak a tanulókra megfelelő tudás, öntuda­tosság és tájékozottság nélkül. S ez mindkettő helytelen. Olyan társada­lomban élünk, amely a tudást, a szakértelmet a társadalmi felelős­ségérzettel együtt alakítja ki és ér­tékeli az emberekben. S ezért nem képződhet egy pillanatra sem amo­lyan légüres tér a tanulás vagy a világnézeti, erkölcsi nevelés rová­sára. Már csak azért sem, mert a gyermekek nem Robinson szigetén nőnek fel, hanem egy adott tár­i sadalomban, melynek gazdasági, po­litikai, erkölcsi arculata a társa­dalmi lét és tudat meghatározója. JZ étségtelen. — és ezt a tapasz­talat is igazolja — könnyebb a leckét feladni, magyarázni vagy kikérdezni, mint a jellemformálás rendkívül bonyolult művészetére vál­lalkozva szívet, állásfoglalást, er­kölcsöt formálni a jövendő embe­reiben. Ez utóbbira bizony a tanítási óra — a hivatalos iskolai találkozás — aligha elégséges. Sokszor követel ez a köteles munkán felüli áldoza­tot is. Persze az ilyen irányú igény jelentkezése nem olyan egyértel­műen figyelmeztető, mint például a korrepetáló csoportok megszervezése esetében. Hisz a problémákkal való viaskodás a tanuló lelkivilágában játszódik le, mig a tudás-nemtudás kérdése a feleléskor dől el. Itt van szükség igazán a pedagógus tapin­: tatára! Sokszor egy bizalmas be­; szélgetés elegendő arra, hogy a ta­! nuló évekre, vagy egész életre iránymutatást kapjon; néha pedig epizódjelenségek — _a meggyőződés nélküli lelketlen ismeretközlés hint­heti el a bizalmatlanság vagy két­' színűség magvát. Igaz, a kétszínűséget néha neve­; lési elvként is elfogadják. Ezt in­kább a szülők nevelési gyakorlata bizonyítja. Tudvalevően az iskola | oktatási rendszere a tudományos i világnézet alapjain nyugszik. A szü­; lők jelentékeny része viszont még i múltbeli felfogásának, érzésvilágá­nak a rabja. S ha már az újat egé­szen nem érti, saját lelkületét, egyéniségét igyekszik továbbadni. A szocializmus igazságát a minden­napok, a növekvő jólét elfogadtatta (folytatás a 6. oldalún). ÜJ SZŐ 5 * 1961. április 22.

Next

/
Thumbnails
Contents