Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-23 / 112. szám, vasárnap

Az erdősítés népgazdaságunk fontos problémája ' > ' i­A Szovjetunióban most építik a ha­talmas Tujmazi-lrkutszk kőolajvezeté­ket, amely az Urai déli részétől egészet} a Baikál-tó partjáig szállítja majd a kőolajat. Képünkön Novoszibirszk terüle­tén szállításra készítik elő a kőolajveze­ték összeforrasztott részeit. (CTK - TASZSZ felvétel.) Az erdők hónapjának — április­nak — hazánkban ma már gazdag hagyománya van. Igénybe véve a saj­tó és általában az ismeretterjesztés különféle lehetőségeit, kitűnő alkal­? munk adódik így minden évben tár­> sadalmunk széles rétegeivel megis­i mertetni az erdő egyre növekvő je­^ lentőségét, valamint az erdőgazdaság időszerű problémáit, feladatait. Ugyanis e feladatok eredményes tel­jesítésének legbiztosabb záloga a ^ problémákat alaposan ismerő ember, J aki közvetlenül vagy közvetve hoz­* zájárul azok megvalósításához. Hang­súlyozzuk, nem gondolunk itt csak a szakemberekre, vagy az erdőgaz­daság dolgozóinak szűkebb körére, hanem társadalmunknak a szó szo­ros értelmében vett széles rétegei­re. Az erdők rendkívül sokoldalúan szolgálják a különböző népgazdasági ágakat s az egész társadalmat. A fa J felhasználásának és ipari feldolgo­zásának lehetőségei — a műanyag­gyártás rohamos fejlődése ellenére is — állandóan fokozódnak és a jö­vőt illetően szinte beláthatatlanok. Elég erre egy példával rámutatni. Az egy főre eső papírfogyasztást jogosan tekintik manapság az il­lető ország életszínvonala egyik­igen fontos jellemzőjének. Amint tudjuk, a paoírgyártás nyersanyaga csaknem kizárólag fa. Márpedig ÜNNEPÉLYESEN BEMUTATTÁK Moszkvában a Szergej Prokofjev ze­zeneszerző című filmet, amelyet a vi­lághírű zeneszerző 70. születésnapja alkalmából készítettek. AZ UTEKÁČ1 ÜVEGGYÁR DOLGO­ZÓI felajánlották, hogy á CSKP meg­alapításának 40. évfordulója tiszte­letére az első fél év exportfelada­tait 5 százalékkal túlteljesítik. A hö­palackrészleg dolgozói az első ne­gyedévben félmillió korona értékű árut gyártottak terven felül An­glia, Dánia, Venezuela és Svédország részére. 20 000 MUNKAÓRA LEDOLGOZÁSÁT VÁLLALTÁK a CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére a poprádi járás rokkantjai. A város- és község­fejlesztési akcióban dolgozzák le felajánlásukat. A LATERNA MAGICÁT egyhetes bécsi vendégszereplése során több mint 10 ezer néző tekintette még. Az előadások iránt az érdeklődés azóta is állandóan nő, ezért a cseh­szlovák művészek elhatározták, hogy minden szombaton és vasárnap két előadást tartanak. A DRUSZNIJ szovjet északi-sarki obszer­vatóriumban Calina Gabionovának az egyik mérnök feleségének kislánya szü­letett. Ez a kis szovjet állampolgár a Föld legészakibb részén született. KARLÖVY VARY KÖZELÉBEN Hroz­nétínben májusban kezdik el épiténi az új húskombinátot. Az új üzem a legkor­szerűbb technikával tesz fetszérelvt, és Karlovy Vary vidékén kívül a sokolooói járást is el fogja látni gyártmányaival. T. G. SEVCSENKO halálának 100. évfordulójára több bélyeget adott ki a szovjet posta, amelyeken Sevcsen­ko képmása, illetve Harkovban fel­állított szobrának képe látható. A CSEHSZLOVÁK LÉGIFORGALMI TÁR­SASÁG az év elsó három hónapja alatt összesen 146 887 utast szállított, ebből 18 528 utast a külföldi légi járatokon. 900 utas vette igénybe a légitaxi-szolgálatot. A ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS 47 százalékkal növekedik a harmadik ötéces terv fo­lyamán az észnkmorva keňiletben, a gyü­mölcsfogyasztás pedig 67,5 százalékkal. A kerületben .1350 hektáron fognak zöld­séget termesztem, 360 ezer négyzetméter lesz az üvegházi terület. ÖTVENEZER MÁRKÁS IRODALMI NAGY DÍJAT akarnak létesíteni az osztrák, svájci és nyugatnémet könyvkiadók, könyvkereskedők, írók és újságírók a legjobb német nyelvű regény, dráma, költemény és tanul­mány évenkénti jutalmazására. MEGNYÍLT DAMASZKUSZBAN az a kórház, amelynek berendezését a Szov­jetunió ajándékozta az Egyesült Arab Köztársaság sziriai tartományának. 2700 ÚJ LAKÁS ÉPÜLT Šumperk ha­tármenti járásban 1948-óta. A harmadik ötéves tervben további 3000 lakás fel­építését tervezik, amiből 570 már az idén elkészül. „RABINDRANATIl TAGORE, A SZOVJETUNIÓ BARÁTJA" címen ki­állítás nyílott Bombayban, az Indiai­Szovjet Művelődési Társaság helyi tagozata rendezésében. CSÜTÖRTÖKÖN HAJNALBAN ismét ki­tört az Etna. A kitörés nem veszélyezteti a környező falvak lakosságát. HAZÁNK FŐVÁROSÁBAN a második öt­éves tervben 14 nagy iskolaépület. 94 kctosztályos iskola épült és 7 iskola­épületet kibővítettek. 1965-ig 26 kilenc­éves iskola, 44 óvoda, 1 tanonciskola és egy internátus épül Prágában. 22 EZER ANGOL TANITÖ kongresszust tartott, amelyen követelték: szüntessék be az amerikai cowboyfilmek vetítését, mert rendkívül rossz hatással vannak a fiatalságra. JUJ SZÖ 4 * 1961. április 12. A PAPÍRSZÜKSÉGLET VILÁGSZER­TE HATALMAS IRAMBAN NÖVEKSZIK, s ez a jövőben még csak fokozód­ni fog. Az erdő jelentősége azonban nem korlátozódik a fanyersanyag-bázis szerepére. Erdők nélkül szinte lehe­tetlen elképzelni a hegy- és dombol­dalak tartós mezőgazdasági hasznosí­tását, vízierőmüveinek folyamatos üzemeltetését, a fürdőinkkel és sza­natóriumainkkal szemben támasztott igényeket stb. Egy ilyen rövid írás keretében azonban nem is törekedhetünk az erdők jelentősége ismertetésének teljességére. Célunk inkább az, hogy ily módon felhívjuk dolgozóink fi­gyelmét erdeink megsegítésére s a még erdeinkkel kapcsolatban gyak­ran előforduló nem kívánatos jelen­ségek felszámolására. Sajnos, ilyen nem kívánatos jelenségek még elég gyakran előfordulnak. Gondoljunk csak a meg nem engedett legelte­tésekre, a kiültetett fácskák szán­dékos, vagy figyelmetlenség okozta megsértésére, elpusztítására. Vagy nézzük csak az erdei tüzeket, me­lyek rövid idő alatt képesek milliós értékeket megsemmisíteni, sok eset­ben új erdők létesítését hosszú idő­re lehetetlenné tenni, csupán egy kis könnyelműség, meggondolatlan­ság következtében. Amilyen mértékben változtak er­dőgazdaságunk feladatai, problémái az elmúlt évek folyamán, olyan mér­tékben megváltozott az erdők hó­napjának tartalma. Igaz, a feladatok legtöbbje évről évre érvényben ma­rad, ugyanakkor azonban a fejlődés újakat is hoz létre, vagy helyez elő­térbe. Az erdők hónapjának idén különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy egyrészt ez évben rakjuk le harmadik ötéves tervünk alapjait az erdőgazdaságban is, másrészt viszont — mintegy visszapillantva a máso­dik ötéves tervre — értékelhetjük az elmúlt öt év folyamán elért ered­ményeket és fogyatékosságokat. Erdőgazdaságunk legfontosabb fel­adatait a második ötéves tervben a CSKP X. kongresszusának irányel­veiből kiindulva határozták meg. Szocialista államunk megfelelő anya­gi eszközöket bocsátott az erdőgaz­daság rendelkezésére, hogy az elő­irányzott terveket sikeresen megva­lósíthassa. Az erdősítési és fásítási tervet mennyiségileg teljesítettük. Mintegy 207 000 ha területet erdősítettünk s ezenkívül kiültettünk 30,7 millió nemes nyár- és fűzcsemetét. Saj­nos, a kiültetett csemeték megma­radási százaléka nem kielégítő. Sok csemete kipusztult a meg nem fe­lelő minőség, vagy ültetés, valamint a legeltetések, emberek által törté­nő károsítás következtében. Az er­dőn kívüli fásításoknál legtöbb ki­esést a csemetéknek figyelmetlen­ségből, vagy szándékosan történő kitördelése, elpusztítása okozta s ez a vád elsősorban a mezőgazdasági dolgozókat terheli. Az 1955-ös évhez viszonyítva si­került 1960-ban a kitermelt fa évi mennyiségét 15 százalékkal csökken­teni. A fakitermelés folyamatos csökkentése erdőgazdaságunknak ma kulcsproblémája. A csökkentett fa­kitermelés mellett ki kellett elégí­tenünk az ipar és építészet egyre növekvő igényeit is. Ezt a nehéz feladatot elsosorban azáltal sikerült teljesítenünk, hogy jelentős mér< tékben növeltük a szerfakihozatalt. Míg 1955-ben a szerfakihozatal az összes kitermelt fának csak 70 szá­zalékát tette ki, addig ez az arány 1960-ban 86 százalékra emelkedett. Jelentős segítséget nyújtottak ez irányú törekvésünkben új, korsze­rűen felszerelt fafeldolgozó-üze­meink is, melyek ma már olyan fa­anyagot is feldolgoznak, melyet ez­előtt kizárólag csak mint tűzifát tudtak hasznosítani. A HARMADIK ÖTÉVES TERV LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEI A CSKP XI. kongresszusa mező­gazdaságunk fő feladatául az 1 ha erdőterületre eső fatermés olyan ütemű növelését tűzte ki, hogy az erdeink növekedése és az évi faki­termelés mennyisége közötti arány­ben tisztítást. A gyérítésre előirány­zott állományok területe a második ötéves tervhez viszonyítva 8 szá­zalékkal emelkedik. Az itt említett ápolóvágásokat minden esetben szakembereknek kell kijelölniük. A még meglevő és az évenkénti fakitermelések által keletkező vá­gásterületek maradéktalan beerdő­sítése szintén növeli erdeink faho­zamát. Ilyen irányú erdősítéseket 143 700 ha területen kell végrehaj­tanunk. Ugyanakkor folytatjuk a második ötéves tervben megkezdett gyorsan növő fák — nemes nyár- és fűzek — telepítését is, 12,1 millió csemete kiültetésével. Az erdősítés terén talán legnehezebb feladatnak számít az erózió (talajelhordás) kö­vetkeztében erősen leromlott talajú Változnak az idők... J. S. Prága egyik nagy üzeme szakszervezeti bizottságának az elnöke, a területi átszervezésig egy belvárosi körzeti nemzeti bizottság j elnöke, régi jó barátom, tanács­adóm. Sokszor beszélgetünk az el­ső köztársaságbeli nehéz időkről, a munkanélküliségről, melyből neki is kijutott bőven. Egy alkalommal, amikor meglá- ŕ togattam hivatalában, így emléke­zett vissza a „régi jó" időkre: Hazajövetelemet minden nap szív­szorongva várta családom. Négy éhes szempár függesztette rám ilyenkor tekintetét: Lesz-e vacso­ránk, mivel lakunk jól ma este? Bizony sokszor előfordult, hogy csak ígéretekkel tudtam őket meg­A pezinoki erdőgazdaság limbachi üzemegységében Anna Siváková és Margita Subiaková (jobbra) a vörös fenyő magvait veti, Štefánia Zúbe­ková pedig a sorokat látja el komposzttal. (K. Cích — CTK felv.) talanságot 1970-ig megszüntessük. Rendkívül nehéz, a különböző intéz­kedések egész sorát magába foglaló feladat ez, melyet a kitűzött időre csak akkor tudunk teljesíteni, ha a szükséges feltételeket már a har­madik ötéves tervben megteremtjük. A probléma megértéséhez szükséges röviden vázolnunk erdeink jelenlegi állapotát s az ezt előidéző okokat. Az ésszerűtlen, csak a legnagyobb nyereségre törekvő kapitalista erdő­gazdálkodás áldatlan örökséget ha­gyott reánk: énnek következtében az üzemterveink által meghatározott, a reális lehetőségeken alapuló évi vágástervek nem tudták és még ma sem tudják népgazdaságunk fa­nyersanyag-szükségletét kielégíteni. REÁLIS LEHEIŐSÉGEK Milyen reális lehetőségeink vannak e téren? A legegyszerűbb eljárás lenne az évente kitermelésre kerü­lő fa mennyiségét egyszerűen csök­kenteni. Ezt azonban — a népgazda­ság érdekeinek veszélyeztetése nél­kül — csak olyan mértékben való­síthatjuk meg, amilyen mértékben sikerül a szerfakihozatalt növelni és az egyes iparágakban a fát más anyagokkal helyettesíteni. Kilátá­saink e téren biztatóak. Az erdők fakitermelésének növe­lése jelenti számunkra a legelfogad­hatóbb megoldást. Ha ugyanis si­kerül fokoznunk a növekedést, meg­tarthatjuk, vagy fokozhatjuk az évi vágástervet anélkül, hogy ez erdeink rovására menne. Az erdőápolás és erdővédelem legkorszerűbb módsze­reivel a lehető legnagyobb mérték­ben növelnünk kell mindenekelőtt meglevő, fejlődésképes állományaink fahozamát. E cél elérése érdekében a harmadik ötéves tervben 29 000 ha területen végzünk Szlovákia erdei­és átlagon jóval felüli rossz víztar- ^. nyugtatni: — Holnap egészen biztosam ho­S zok kenyeret... Amikor a harmineas éves elején ; jeleségem egyik éjszaka egyetlen \ szobánkban világra hozta harma­; dik gyermekünket, Jóskát, hétéves kislányom reggel nem volt hajltm­\ dó megismerkedni kistestvérével. — Egész éjszaka világítottatok I — vetette szememre, — miből fo­god kifizetni a nagy villanyszám­lát? Gondterhelt hangja szemrehá­nyást és rosszallást fejezett ki. Emberi büszkeségemet és méltó­ságomat a súlyos nehézségek elle­nére is mindvégig megőriztem. So­hasem értettem meg azokat, akik arra vetemedtek, hogy a máséhoz i nyúljanak, vagy kolduljanak. Mun­kával akarom megkeresni a be­tévő falatot családom számára, hajtogattam mindig és ez a vá­| gyam annyira elhatalmasodott raj­' tam, hogy a legtöbbször siker ko­) ronázta igyekezetemet, fáradozása ­| mat... i Váratlan kopogtatás szakította í félbe J. S. elvtárs emlékezését. Jól ! öltözött idős asszony lépett a szo­! bába. Erélyes mozdulattal, ingerül­í ten, « kelleténél hangosabban tette be az ajtót maga mögött. — Miután a lakáshivatalban nem értem célt, itt emelek panaszt társbérlőm ellen, aki a közös mel­lékhelyiségek használatában nem tartja tiszteletben elsőbbségi jogo­mat. Végeredményben én vagyok a háztulajdonos! — nyomja meg az utolsó mondatot „jogos" felhábo­rodásában, miközben alaposabban szemügyre veszi az elvtársat. — Mint ha már találkoztunk volna vala­hol... valamikor régen... — te­szi hozzá elmerülve, majd elpirul: , — Ha meg nem sérteném, igazán zavarban vagyok ... — hebegi — nem ön volt az, aki... aki annak idején hozzám járt... a... a sző­nyegeimet porolni? A két ember - az ősz hajú jérfi és a panaszos fél egy ideig farkas­szemet néz egymással. A hosszú, néma csendnek J. Š. elvtárs vet né­ger. — De igen, én voltam az... A becsületes munka nem szé­gyen. Bizony igaz. J. S. elvtárs kitanult tetőfedő, szakmunka hí­ján, hogy gyermekeit megmentse az éhhaláltól és megszerezze ne­a legszükségesebbet, nem riadt vissza a szőnyegporolástól, favágástól és egyéb házi munkától sem. Igaz, mindössze néhány koro­tású — a további mezőgazdasági mű­velésre már alkalmatlan — terüle­tek beerdősítése. Ilyen tulajdonságú területek erdősítését tulajdonképpen csak most, a harmadik ötéves terv­ben kezdjük meg, 75 000 ha-on. A to­vábbi, hasonló jellegű területek be­erdősítésére a későbbi években ke­rül majd sor." Fokozni kívánjuk továbbá a ne­héz, nagy erőfeszítést igénylő mun­kálatok gépesítését is. A fakiterme­lés gépesítését körülbelül 27 száza­lékra, a szállítás gépesítését pedig a harmadik ötéves tervben. A nyár­fásításhoz szükséges talajelőkészí­tést 60 százalékban szintén gépesít­ve fogjuk végezni. Gyökeres fordu­latnak kell bekövetkeznie az eddig legkevésbé gépesített erdőgazdasági munkálatok, az erdőápolás, erdőne­velés munkálatainak gépesítésében is. E feladatok sikeres megoldása elsősorban kutatóintézeteinek dolgo­zóinak feladata. Fokozódik végül az erdei munká­sokról való szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodás, ami fő­leg munkásszállók építésében, a munkások étkeztetésében, munka­helyre való szállításában stb. nyil­vánul meg. Ha meggondoljuk, hogy erdei munkásaink a településektől távol, az időjárás viszontagságainak kitéve igen nehéz körülmények kö­zött dolgoznak, tudjuk felmérni ezen intézkedések nagy jelentőségét. Terveink, melyeket csak főbb pontjaiban vázoltam, nagyszerűek, de egyben reálisak is. Eredményes teljesítésük feltételezi egész társa- j dalműnk megértését, támogatását. ; kik Csak így tudjuk biztosítani jelenünk és jövőnk számára a gazdaságilag értékes, mindnyájunk jólétét szolgá­ló zöld kincset. MIT MOND A RENDELET? O \ A 11/1961 Zb. számú hirdetmény nem­rég jelent meg a hivatalos lapban. Az év elejétől kezdve a nemzeti bizottságok ál­tal a nehéz gépipar vállalatai számára toborzással szerzett munkaerőkkel a já­rási nemzeti bizottságok, Illetve azok meghatalmazása alapján a helyi és a vá­rosi nemzeti bizottságok fognak munka­szerződést kötni. A feltételeket a hirdet­ményhez csatolt melléklet és az 57/1959 Ü. v. számú hirdetményhez mellékelt mintaszerzödé» tartalmazza. A kormány módositotta az állami al­kalmazottak jogairól és kötelességeiről szóló 1201950 Zb. számú kormányrendelet egyes rendelkezéseit. A most megjelent 12/1961 Zb. számú kormányrendelet új­ból szabályozza a fegyelmi eljárást és a munkaviszonnyal kapcsolatos határozatok ellen benyújtott felebbezések elintézését. t- . - . . . , nat, neha csak Ullereket keresett, Kohan István, erdomernok. i ' , . ' , . .. . , ; ; esetleg regi, urasagtől levetett hol- • i miért dolgozptt, de mit tehetett j egyebet, amikor oly nagy sziikség­i ben volt háromgyermekes családjá­1 val... j Változnak at időit is változnak I az emberi sorsok. \ KARDOS MÁRTA Az új jogszabály rendelkezései szerint döntőbizottságok létesülnek a járási és a kerületi nemzeti bizottságok (központi .hivatalok) mellett. Feladatuk lesz, hogv döntsenek az állami alkalma­zottak egyes munkajogi kérdéseiben (munkaviszony megszüntetése háromhavi vagy azonnali felmondással, más mun­kahelyre történő áthelyezések, stb.). Az említett kormányrendelethez a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács végrehajtási utasítást adott ki, melyet 13,1961 Zb. szám alatt tettek közzé a hivatalos lap­ban. Az egészségügyi minisztérium hivatalos közlönyének legutóbbi számában (13. sor­szám alatt) a minisztérium közzétette a fogászati arany új árát. A folyó évi január 28-án kelt 89. számú kormány­határozat alapján február 1-i hatállyal egy gramm fogászati célokra használt arany árát az eddigi 150 koronáról 90 koronára szállították le. (—..es) ÉRTÉKES kötelezettségvállalás (ČTK) — Az észak-morvaországl kerületben az ifjúság 25 baromfi­farm felépítésénél vállalt védnöksé­get. A farmokon összesen 110 ezer tyúk nyer elhelyezést. A fiatalok a párt megalapításának 40. évforduló­jára tették felajánlásukat. Négy ba­romfitelepet a vsetíni járásban épí­tenek, melyekből kettőn már dolgoz­nak a Valašská Meziŕíči-i építészeti ipariskola tanulói. A hošťálkovai és kladrubyi szövetkezeteseknek viszont a vsetíni építészeti szaktanintézet if­júsága építi a baromfitelepet.

Next

/
Thumbnails
Contents