Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-20 / 109. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottságának 1961, április 12-14-i ülése Az építőipar és a vasúti közlekedés továbbfejlesztése mindannyiunk ügye Mint már közöltük, a CSKP Központi Bizottsága 1961. április 12—14-i ülésén az építőipar és a vasúti közlekedés továbbfejlesz­tésének kérdéseiről tárgyalt. A beszámolókat gazdag vita kö­vette. Még nem volt ilyen feladat Tíz év alatt 1200 000 lakás felépí­tése olyan feladat, amilyen előtt építészeink még nem álltak a törté­nelemben — mondotta többek között Miroslav Svoboda elvtárs. A lakáskérdésröl folytatott országos vitával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a dolgozók bátran bírálták a hiányosságokat, de egyben értékes módosításokat is javasoltak, melye­ket figyelembe kell venni a lakások tervezésénél. Kifejezésre juttatta ama nézetét, hogy a jelenlegi lakás­típusokkal is jobb és szebb lakóne­gyedeket lehet építeni, mint amilye­nek a valóságban épülnek. Hiányol­ta, hogy a műépítészek a lakásépít­kezést alsóbbrendű kérdésként keze­lik. Ezután aprólékosan ismertette azokat az eredményeket, melyeket a lakásépítkezés terén Mladá Boleslav­ban az országos pártkonferencia ha­tározatának értelmében elértek. Nemcsak a mát, hanem a jövőt A lakáskérdés megoldásához lénye­gesen hozzájárul a jelenlegi lakások karbantartása is. Dubček elvtárs vé­gül hangsúlyozta: a kommunisták­nak oda kell hatniok, hogy megszi­lárduljon a párt vezető szerepe az építkezéseken. Több pártszervezet — eltérően az iparban működő párt­szervezetektől — mindeddig nem biztosítja a párt vezető szerepét, nem képezi a vezető erőt az építke­zésen. Ahol a pártszervezet nem gyakorolja vezető szerepét, ott nincs meg az elvtársias együttműködés az építkezésben résztvevők között, ott szabad tere van a bürokratikus mun­kaformának. A kerületi és járási pártbizottságoknak a pártszerveze­teket a munkák jobb elvégzésére kell vezetni, arra, hogy bátrabban vezessék be a technika fejlődése­ként létrejött újdonságokat. A műszaki fejlesztés — a munkatermelékenység fokozásának eszköze A szocialista ember számára egészséges környezetet Ivan Málék elvtárs, mint orvos a lakások környezetével foglalkozott s ki­emelte a fák, parkok jelentőségét egész­ségi szempontból. Sajnos azonban — mondotta — a parkokról gyakran még mindig úgy beszélnek, mint díszről, annak esztétikai hatásáról, nem pedig mint olyan szükségletről, mely sokszor meghatározza az egészséges környezetet. Megemlítette, hogy a Tudományos Akadémia foglalkozik a kérdéssel. Szükséges azonban, hogy ez az igyekezet a műépítészek Igyekezetével párosuljon. Ezután a gyermekjátszóterek létesítésének szükségességét hangsúlyoz­ta. A siker kulcsa — is szolgálja J i ŕ í G o č á r elvtárs felszólalásában az építkezések fontosságát hangsúlyozta. A jelenleg gyártott autók — mondotta — 20—30 év múlva a múzeumba kerül­nek ... A jelenlegi irodalmi, zenei, kép­zőművészeti alkotások közül csak azok mennek át a kommunizmusba, melyek­nek 20—30 év múlva Is lesz társadalmi visszhangjuk. De azoknak az építkezések­nek, melyeket ma alkotunk, nemcsak ben­nünket, haneni a kommunizmusban élő embereket is szolgálniok kell. Társadal­munk fejlődésével összhangban egyre in­kább előtérbe kerül az építkezések mi­nősége és szépsége is. A szép kérdésé­nek megoldása nagyrészt a műépítészek kezében van. Goŕár elvtárs elemezte, milyen feladatok hárulnak a műépítészek­re a tömeges lakásépítkezés terén. To­vábbra is szükséges kísérleti építkezése­ket létesíteni s az ilyen lakótelepeken tanulmányozni kell, melv funkciók kerül­nek előtérbe az új életforma kialakulása szempontjából. Nagy jelentőségű a nehézgépipar segítsége Josef Reitmajer elvtárs hangsúlyozta, hogy a nehézgépiparra háruló feladatokat teljesítik. Daruk­kal és egyéb gyártmányokkal látják el a központilag irányított építkezé­seken kívül a lakásépítkezést is. A nehézgépipar részvétele az építő­ipar anyagi és termelési alapjának kiépítésében nagy jelentőségű — mondotta — különösen az építőanya­gok termelése terén. A harmadik ötéves terv folyamán 37 központi beruházási építkezést lát el a ne­hézgépipar technológiai berendezés­sel és szerelési munkával. Említést tett a vállalati és a szövetkezeti la­kásépítésről is. A nehézgépipari üze­mekben elsősorban a szövetkezeti lakásépítkezésre fektetik a fö súlyt, mert az üzemek gyakran nem ren­delkeznek a szükséges pénzeszkö­zökkel. Szilárdítsuk meg a párt vezető szerepét A beruházási építkezés fő lánc­szeme a központi építkezés, mely elsősorban a nehézipar fejlődését biztosítja — hangsúlyozta Alexan­der Dubček elvtárs. Rámutatott, hogy ennek az elvnek a mellőzése a gyakorlatban nagy károkat okoz s haladéktalanul javulást kell elér­ni. Kiemelte, hogy a hibák oka el­sősorban az építkezések elégtelen előkészítésében keresendő. Szükséges ezért, hogy a központi építkezések kérdését a központi szervek, a kí­sérleti és tervezési intézetek, nem­zeti bizottságok és építővállalatok kommunistái magukévá tegyék. Ezen a szakaszon előtérbe kerülnek az olyan feladatok, mint a központi be­ruházási építkezések kifogástalan és idejében történő előkészítésének biztosítása. Meg kell gyorsítani az 1962—1963-ban kezdődő, központilag irányított építkezések előkészítését és nem szabad megengedni a decent­ralizált építkezések tervrajzainak készítését mindaddig, amíg nem biz­tosítottuk teljes egészében a köz­ponti építkezések előkészületeit. . A lakásépítkezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy figyelembe kel! venni a dolgozók javaslatait s » nemzeti bizottságoknak a dolgozók aktív részvételével oda kell hatniok, Josef Koreák elvtárs az ipari beruházási építkezések kérdésével foglal­kozott. Kiemelte a tömegpolitikai munka szerepét a dolgozók körében. Rámutatott, hogy a dél-morvaországi kerületben is nagy fogyatékosságok voltak a központi építkezéseken, nem teljesítették a tervet, több millió korona értékű munkával le­maradtak. A dolgozókkal való beszélge­tés azonban meghozta eredményét. Van­nak még lemaradások is, de ezeket na­gyobbrészt az okozza, hogy a terveket nem készítik el idejében. A hiányosságok főként az alacsonyszínvonalú munkaszer­vezésből erednek, nem kielégítő a mű­szaki fejlesztésről való gondoskodás sem. a vállalatok erejének felaprózása pedig fékezi a többműszakos építkezés beveze­tését. Már gyakran hangsúlyoztuk — mondotta a továbbiakban, — hogy a munkatermelékenység növelésének legha­tékonyabb eszköze a műszaki fejlesztés. Az építkezési vállalatok azonban a mű­szaki fejlesztés tervét a legkevésbé tel­jesítik, s ez az oka, hogy lemaradnak a munkatermelékenység tervének telje­sítésében is. Alaposabb ellenőrzést Stanislav Vlček elvtárs be­vezetőben megemlítette, milyen óriá­si eszközöket fordítanak az észak­csehszországi kerületben az építke­zésekre. Hangsúlyozta, hogy a terv teljesítését illetően még igen sok a tartalék, különösen a munka szerve­zése és irányítása terén. A továb­biakban kifejtette véleményét, hogy a lakáskérdést nem lehet megoldani csak új lakások építésével. Nagy szerepet tölt be a lakásalap karban­tartása és a lakáspolitika is. Helyte­lenítette, hogy az állami lakásalap­ból olyan egyéneknek is kiutalnak lakást, akik a lakásszövetkezetek ke­retében építkezhetnének. Befejezé­sül a következőket mondotta: Az építkezési feladatok teljesítésének biztosítása érdekében meg kell szi­lárdítanunk a párt vezető szerepét, különösen a gazdasági vezetés irá­nyában s alaposabban alkalmazni kell az ellenőrzés jogát. Mozgósítani kell a dolgozókat a terv egyenletes teljesítésére Bár a dél-morvaországi kerületben tel­jesítjük tervezett feladatainkat, vannak hiányosságok is — mondotta Emil R e i c h elvtárs. Állandóan Ismétlődik, hogy a negyedév utolsó hónapjában haj­rázunk s kétszer, sőt háromszor annyi lakást adunk át, mint az előző két hó­napban. Minden 'igyekezetünk ellenére nem sikerül a kérdés megoldása, nem tudjuk biztosítani a terv egyenletes teljesítését. Például ez év januárjában 136, február­ban 362, de márciusban már 630 lakást adtunk át. Ezért a pártszervezetek, szak­szervezetek és gazdasági dolgozók figyel­me most ennek a kérdésnek a megoldá­sára irányul. Különösen nagy figyelmet szentelünk az egyéni és kollektív kötele­zettségek vállalásának és a szocialista munkabrigádmozgalom fejlesztésének. Ezt követően foglalkozott a példás építkezések sikereivel, a panelblokkos építkezéssel, majd rámutatott az anyagellátás terén fennálló hiányosságokra. Adjunk teret a haladó építkezési módszereknek A harmadik ötéves terv folyamán Bratislavában 17168 lakás épül — mondotta felszólalásának első részé­ben Ján Š e b í k elvtárs. A terve­zett mennyiség 76 százalékát haladó módszerekkel építjük. Ilyen építke­zési módszer például az öntött be­ton, mely lehetővé teszi az új tech­nika és technológia bevezetését. Az új technológia lényegesen befolyá­solja a lakások építési idejének le­rövidítését. A hibákról szólva meg az együttműködés Čenék Tomšík elvtárs a plze­ňi Magasépítési Vállalat munkájáról beszélt. Nagy nehézségekkel küzdöt­tek a vállalatnál, különösen a mun­kaszervezés és az emberek politikai és szakképzettsége terén. A párt­és szakszervezetek, valamint a gaz­dasági dolgozók azonban megtettek mindent a terv teljesítése érdeké­ben. Aktivizálták a dolgozókat s fel­vették a kapcsolatot a prágai Műsza­ki Főiskolával. S az eredmény? A múlt évben talán a világon a leg­könnyebb házat sikerült felépíteniök, mely mindössze 28 tonna. A kísérleti lakásépítkezésről szólva a követke­zőt mondotta: 1963-ban 500 lakásos kísérleti lakótelepet akarunk építeni, hogy bebizonyítsuk: minden órában lehetséges egy lakás felépítése. Elértük a legfejlettebb kapitalista állapította, hogy az építő-szerelési hogy ezek a javaslatok megvalósul- I munkák minősége még nem érte el janak. a kívánt színvonalat. országok színvonalát Sámuel Takáé elvtárs felszólalá­sában foglalkozott a lakásépítkezés fejlő­désével s hangsúlyozta, hogy Szlovákiában jelenleg minden negyedik család új la­kásban lakik. A második ötéves terv évei­ben 1000 lakosra átlag 7 lakást építet­tünk, ami azt jelenti, hogy a lakásépít­kezésben utolértük a legfejlettebb kapi­talista országok színvonalát. Takáé elv­társ ezután rámutatott a lakásépítkezés­ben felmerülő hibákra. Általában lemara­dás mutatkozik a mérnöki hálózatok elő­készítésében, a tervezésben stb. Bár a lakásépítkezésre jellemző a haladó mód­szerek nagyarányú részesedése, ami lé­nyegesen elősegítette az egy lakásegység­re eső munkaigényesség, a befektetés, az anyagszükséglet és az épület súlyának csökkentését — a laza technológiai fe­gyelem következtében még igen sok a hiányosság az építkezések minősége terén. Ezek csökkentik a dolgozók erőfeszíté­sének értékét. Ezért szükséges, hogy to­vább fejlesszük a példás minőségű épít­kezéseket szorgalmazó mozgalmat. A szövetkezeti lakásépítkezéssel kap­csolatban rámutatott, hogy Szlovákiában kevés a tagok száma. Küiönösen kedve­zőtlen a helyzet a kelet-szlovákiai kerü­letben, ahol még 1500 lakásszövetkezet' tag hiányzik a tervezettből. A közép-szlo­vákiai kerületben 700-al kevesebb a tagok száma. A továbbiakban Takáö elvtárs bírálta az egyéni lakásépítkezést. A csa­ládi házakat ösztönösen építik, a falva­kon kívül, mezőgazdasági földterületeken. Az új családi házak, bár nagy területet foglalnak el, nem felelnek meg a köve­telményeknek, nem érik el a kívánt szín­vonalat. Az újonnan épített családi házak 88 százalékában csak két helyiség van — 43 négyzetméter lakterülettel. Az ilyen lakások építése nem előnyös, mert iqen nagy az anyagszükséglet. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta a nemzeti bizottságok felelősségét. Takáč elvtárs felszólalásának befejező részében az építészet iparosítá­sával foglalkozott. A plasztiku s anyagok meggyorsítják a z építőipar fejlődését Jozef Púčik elvtárs felszólalásá­ban azzal foglalkozott, hogyan befolyásol­ja a vegyipar az építőipar fejlődését. Ab­ból indult ki, hogy a hagyományos építő­anyagok nem felelnek meg a műszaki fejlesztésnek, mert nehezek. Üj építő­anyagokra van szükség, melyek lehetővé teszik a haladó technológia bevezetését. Azok közé az építőanyagok közé, melyek megkönnyítik a konstrukciókat — tartoz­nak főképpen a plasztikus anyagok. Ezek teszik lehetővé a magas színvonalú gé­pesítést is. Púčik elvtárs ezután beha­tóan foglalkozott azokkal a feladatokkal, melyek a kémiára várnak a harmadik öt­éves tervben. Mert ezeknek az új anya­goknak a bevezetése közvetlenül a vegy­ipar fejlesztésétől függ. A harmadik öt­éves terv folyamán a plasztikus anyagok gyártása 4,5-szőrősen növekszik s az épí­tészetben alkalmazott építőanyagok ter­melése még gyorsabb ütemben fejlődik, úgy tűnik azonban, hogy e rohamos fej­lődés ellenére sem tudunk minden köve­telményt kielégíteni. Púčik elvtárs ezután a vegyipar' fejlesztésével kapcsolatban a többi ipari ágazatok szoros együttmű­ködésének szükségességéről beszélt. Kelet-Szlovákia építése ­örömteljes valóság Ján M a r k o elvtárs elmondta, milyen óriási fejlődésen megy ke­resztül Kelet-Szlovákia. Páratlan gyorsasággal épül a Kelet-Szlová­kiai Vasmű és számos más üzem. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy Kelet-Szlovákiában az építési anyagalap még nem olyan fejlett, hogy el tudja látni a nagy­méretű építkezéseket. Ezzel kap­csolatban egyre inkább előtérbe ke­rül a többi kerületek, de különösen a nyugat-szlovákiai kerület segítsé­gének a kérdése. Befejezésül pedig a következőket mondotta: A kelet­szlovákiai kerület építése — hála pártunk helyes politikájának — ma örömteljes valóság. Ez a nagyarányú építkezés tőlünk, Kelet-Szlovákia kommunistáitól megköveteli, hogy lényegesen megjavítsuk munkánkat. Növeljük a lakásberendezések és iparosmunkák színvonalát Božena Macháčov á-D o st á 1 o­v á elvtársnő felszólalásában hangsúlyoz­ta: egymillió kétszázezer lakás felépíté­sének elsősorban nagy politikai jelentő­sége van. Majd így folytatta: Az építő­ipar feladatainak teljesítése érdekében szükséges az építészeti termelés Iparosí­tásának meggyorsítása; meg kell javítani az építkezés szervezését, hogy a terme­lés folyamatossá válják s megjavuljon az anyaggal és félkészáruval való gazdálko­dás. Kérdéses például, hogy a lakások­ban a belső ajtókra — kivéve a higiéniai berendezéseket, — miért szerelnek zára­kat. Ezeket a zárakat senki sem hasz­nálja. Ha ezeket a zárakat nem szerelnék a belső ajtókra, megközelőleges számí­tások szerint — 3900 tonna kohóipari anyagot él 100 millió korona befektetést takarítanánk meg. Ezután foglalkozott a famegtakarítást lehetőségeivel, majd rá­tért az iparosmunkák kérdésére. Érdekes a tulajdonképpeni építkezési munkák és befejező munkák közötti viszony — mondotta. Kőműveseink a korszerű tech­nika, a bágerek, daruk, panelek, stb. segítségével képesek egy épületet négy és fél hónap alatt felépíteni, de belse­jében azután öt hónapig fúrnak, farag­nak, fűrészelnek, gyalulnak, festenek, egyszóval az iparosok (Novotný elvtárs közbeszól: és rombolnak is.) Egyrészt te­hát az építészetben teret hódít a fejlett technika, másrész pedig elmaradnak az iparosmunkák. Machacová-Dostálová elv­társnö a bútorok gyártásával kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy ennek a kérdés­nek is az eddiginél több figyelmet kell szentelni. Legfontosabb a szervezés és a műszaki fejlesztés Hogy a vasúti közlekedés teljesí­teni tudja a rá háruló nagy felada­tokat, elsősorban a műszaki fejlesz­tés biztosítása, valamint a jelenlegi és új technika kihasználása terén kell lényegesen megjavítani a mi­nisztérium és a vasúti dolgozók szervező tevékenységét — mondotta František Vlasák elvtárs. A személyszállítás terén törekedni kell a grafikon teljesítésére, s kü­lönösen nagy súlyt kell fektetni a személyszállítás kulturális színvona­lának emelésére. A vasút évente több mint hatszáz millió utast szál­lít, ebből több mint háromszáz mil­lió munkába jár. A személyszállítás gyorsasága, pontossága és kulturá­lis színvonala tehát igen fontos, s en­nek megjavítását a legégetőbb fel­adatnak tekintjük. Ezt követően foglalkozott a teherszállítás fogya­tékosságaival, a műszaki fejlesztés és az irányítás kérdéseivel. Az irá­nyítás színvonalának emelésével — mondotta — és állandó nevelőmun­kával biztosítsuk a fegyelem fokozá­sát. A nevelőmunkában a dolgozók aktív kezdeményezésére kell tá­maszkodni, s különösen nagy figyel­met kell szentelni a szocialista mun­kabrigádmozgalomnak, melybe 26 ezer vasúti dolgozó kapcsolódott be. A fegyelem megszilárdítása — elsőrendű követelmény Bruno Köhler elvtárs megemlí­tette, hogy pártunk már hosszabb idő óta szorgalmazza a vasúti közlekedés fej­lesztését, majd rátért azokra a kérdé­sekre, melyek gátolják a vasúti közle­kedés fejlődését. A hóvégi, évvégi hajrá egész népgazdaságunkra káros hatással van. Ha nem lenne a sok hajrá-munka s a tervet egyenletesen teljesítenénk — a vasúti közlekedés általában sikeresen teljesíthetné feladatát. Egyre inkább elő­térbe kerül — mondotta — a szállítmá­nyok folyamatos be- és kirakásának a biztosítása, különösen a munkaidő foko­zatos lerövidítésével kapcsolatban. Szom­bat-vasárnap és ünnepnapokon és éjjel a ki- és berakodás igen lassú. A szállítást nem győzzük csak a hétköznapokon. Az állandó be — és kirakodást mindenütt biztosítanunk kell, mert ez a vagonok gyorsabb körforgását jelenti. Itt van a vasúti közlekedés nagy tartaléka. Sok üzemben azonban, különösen a kohókban naponta több ezer vagon vesztegel, pél­dául március utolsó harmadában 13 076 vagon. Igazán csodálkoznunk kell, hogy a munkások, de különösen a pártszerve­zetek tűrik az ilyen állapotot. Köhler elv­társ ezt követően behatóan foglalkozott a fegyelem megszilárdításának kérdésé­vel. Hangsúlyozta, hogy a szocialista fe­gyelem és irányítás új formáit helyesen kell érvényesíteni. A pártszervezetek, szak- és Ifjúsági szervezetek ügye, hogy a vasutasok kezdeményezését felkarolják, s támogassák az új munkamódszerek és mozgalmak kibontakozását. A vasúti köz­lekedés megjavításának érdeke megköve­teli, hogy a szocialista fegyelmet maga­sabb szintre emeljük. Mozgósítsuk a dolgozókat a terv teljesítésére Ján Š a u š a elvtárs a košicei vas­útvonalon előforduló nehézségekkel foglalkozott. Megemlítette, hogy nem teljesítették a párt Központi Bizottságának 1958 januárjában ho­zott határozatát. Kelet-Szlovákia építésével megnövekedett a vasúti közlekedés feladata is, A politikai iroda ez év januárjában hozott ha­tározata ismét mozgósította a vas­út dolgozóit, s kibontakozott a szo­cialista munkaverseny. Az eredmé­nyek azonban még nem kielégítőek, mert nem sikerült felszámolni az időv6szteséget, sem pedig a szerel­vények személyzetének magas túl­órázását. Jelenleg az átrakodás gé­pesítésével foglalkoznak, s legfon­tosabb feladatnak tekintik, hogy a dolgozókat a terv teljesítésére mozgósítsák. Nagy súlyt fektetnek a vasúti dolgozók szakképzettségének növelésére is. Jobb munkakörülményeket a vasúti dolgozóknak Jaroslav Prúcha elvtárs először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan vesznek részt a dolgozók az irányítás­ban, majd a dolgozók munkakörülményei­vel kapcsolatban kijelentette: Sok helyen még a legminimálisabb berendezéssel sem rendelkeznek, melyek megfelelnének a dolgozók igényeinek. Ezután rátért a szo­cialista munkaversennyel összefüggő kér­désekre. Hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny döntően befolyásolja a terv teljesítését, azonban sokkal jobb eredményt érthetnénk el, ha nem ke­zelnénk a munkaversenyt gyakran formá­lisan. A vezető gazdasági dolgozóknak jobb feltételeket kell teremteniök a munkaverseny szervezésére. Szigorú ellenőrzést Josef Krosnár elvtárs rámuta­tott a politikai és ellenőrzőmunka elmé­lyítésére. Ellenőrzés útján — mondotta — kell megszüntetni a felületességet, és az előírások megszegését. Felhívta a fi­gyelmet a vasúti pályák nem kielégítő állapotára. Bírálta a vasútépltkezésben mutatkozó hiányosságokat s Ismételten hangsúlyozta az irányítás leegyszerűsítésé­nek szükségességét és az ellenőrzés ha­tékony gyakorlását. A vasutasok érdeke Eduard Červený elvtárs ar­ról beszélt, hogy a vasutasok, külö­nösen a kommunisták tudatában van­nak a kqmoly fogyatékosságoknak. Majd rámutatott, hogy a vasutasok gyakorlatilag több mint nyolc órát dolgoznak naponta, s ez befolyásolja a közlekedés biztonságát, megbont­ja a fegyelmet. Kevés a szakkép­zett káder is Bírálta a tervezést, majd ezeket mondotta: A becsületes vasutasoknak érdekük a javulás. Erről tanúskodnak pártunk megala­pításának 40. évfordulójára vállalt kötelezettségek is. Tudatában van­nak annak, hogy a szocialista mun­kaverseny, különösen pedig a szocia­lista munkabrigádmozgalom nagyban elősegíti a feladatok teljesítését. Komplex irányítással Jan Stehnije elvtárs a plzeni vasúti csomópont problémáival fog­lalkozott. Nehézségekkel küzdenek a munkaszervezés terén, ami kompli­kálja az irányítást is. Ebből kifolyó­lag behatóan foglalkoznak a szállítá­si munkákkal s konkrét intézkedése­ket foganatosítanak. Ezek az intéz­kedések meghozták az eredményt, amit az bizonyít, hogy márciusban már teljesítették a be- és kirakodás tervét. Tudatában vagyunk annak — mondotta többek között —, hogy a vasút munkájának döntő mutatója a grafikon teljesítése. Helytelenítet­te az Irányítás felaprózását. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a plzeňi csomóponton és az egész vo­nalon a pártszervek jóváhagyásával kísérletileg bevezették a teljeslt­ményegységek komplex irányítását. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a vasutasok teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Ü5 SZÖ S W 1961. ffpríiís 20,

Next

/
Thumbnails
Contents