Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-20 / 109. szám, csütörtök

Viharos tüntetés Moszkvában A kedd délutáni órákban a moszkvaiak tízezrei vonultak az amerikai nagykövetség elé és tüntettek a Kubát ért alávaló támadás ellen. A fel- . háborodott tömeg elítélte az amerikai imperialistákat, az agresszió tényleges szervezőit. Itt-ott az ablaküvegeket is betörték. Egyes tüntetők felmásztak a nagykövetség kerítésére és ráerősítették Fidél Castro arcképét és a Kuba elleni támadást elítélő jelszavakat'. A tüntetés órákig tartott. Ugyanakkor Moszkvában a kubai képviseleti hivatal előtt baráti manifesztációt rendeztek, melyek az egész szovjet nép támogatásáról biztosították a hősi felszabadító harcot vívó kubai népet. A kubai nagykövet lelkes hangú beszédet intézett az egybegyűlt moszkvaiakhoz, akik nagy tetszésnyilvánítással fogadták gyújtó hangú beszédét. A Szovjetunió más nagyvárosaiban is szolidaritást vállaltak a tömegek a harcoló Kubával. Jerevanban 20 ezer munkás, tisztviselő és diák vonult fel. Az irkutzki gépgyár dolgozói haragosan tiltakoztak a Kubát ért fegyveres beavatkozás ellen. Hasonló tiltakozó tömeggyűlések voltak Taskentben, a Donyec medencében, a Habarovszk vidékén és sok más szovjet városban. A lengyel kormány tiltakozása A Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki, melyben mély felháborodással elítéli a Kuba ellen szervezett amerikai agressziót. Hangoztatja, hogy a kubai nép senkit sem veszélyeztetett, csak jobban akart élni és maga akarta igazgatni országát. Éppen ebbe nem akart beletörődni az amerikai imperializmus. A Kuba ellen intézett gálád támadás azt bizonyítja, hogy a legagreszszívabb imperialista erők újra fölényCsou En-laj távirata Fidél Castróhoz Peking (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke Fidél Castróhoz intézett táviratában teljes mértékben támogatja a kubai népet a haza védelméért, a fegyveres amerikai agresszió ellen folytatott harcában. A táviratban azt írja, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és 650 milliós népe mindenkor a forradalmi kubai kormány és nép mellett fog állni és általános segítséget nyújt a kubai népnek harcában. be kerülnek az USA politikájában. A támadás újabb feszültséget idéz elő a nemzetközi helyzetben és nagyon komoly következményekkel járhat. A lengyel kormány felszólítja az USA kormányát, térjen le a veszélyes útról. Teljes mértékben támogatja a szovjet kormány április 18-i nyilatkozatának javaslatait és kész elszántan támogatni a kubai népet és kormányt az imperialista agresszió elleni harcában. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata Fenjan (ČTK) — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az amerikai imperialisták kubai agresszióját. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy valamennyi ország békeszerető népeinek és kormányainak haladéktalanul gondoskodniuk kell arról, hogy megszűnjék és meghiúsuljon az ame rikai imperialisták fegyveres agreszsziója, amely komolyan veszélyezteti a világbékét. A KUBAI NÉP HŐSIESEN HARCOL szabadságáért és függetlenségéért. A képen: Felvonulnak a forradalmi hadsereg alakulatai. (Jobbra) Jelszó az Általános Munkaszövetség épületének bejárata fölött: Halál az agresszorokra! Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága a kubai panaszról tárgyalt Az USA a vádlottak padján Határtalan a latin-amerikai népek felháborodása Az egész világ követeli az agresszorok megfékezését Latin-Amerikában l\atalmas tiltakozó hullám indult el a Kubára rátört zsoldosok barbár támadása ellen. Santiagóban, Chile fővárosában tömegtüntetések folynak. A szocialista párt nyilatkozatában elítélte az imperialisták és lakájaik újabb gaztettét, mely leleplezte Kennedy politikájának hamisságát. A kubai nép elleni • támadást észak-amerikai gyártmányú repülőgépek és bombák segítségéve! hajtották végre. A párt a kubai forradalom védelmére szólítja fel a lakosságot. A brazíliai szakszervezetek is nyilatkozatot adtak ki, melyben elítélik a kuba elleni banditatámadást. Ez a betörés világos támadás a munkásosztály érdekei ellen. A volt ültetvényesek és a kubai gazdaság volt urai hajtották végre, akik nem akarnak beletörődni abba, hogy a népgazdaság a népet szolgálja. Egy emberként fel a kubai forradalom védelmére! Nem engedjük, hogy Kuba új Guatemala legyen — hirdeti a columbiai ifjúsági szervezet végrehajtó bizottságának nyilatkozata. Az üzemekben tüntetéseken és tiltakozó gyűléseken vállalnak szolidaritást a kubai néppel. A Costa Rica-i Dolgozók Általános Szakszervezete felszólította a népet, hogy ítélje el az észak-amerikai imperialisták agresszióját és mutassa meg szolidaritását és támogassa a kubai kormányt és a dicső kubai népet. Mexikóban kedden több mint 50 ezer főnyi tömeg tüntetett a köztársasági elnök palotája előtt. A tüntetőkhöz Cardenas, volt köztársasági elnök intézett beszédet. A tömeg lelkes tetszésnyilvánítása közepette kijelentette, hogy nem elág csak tüntetni Kuba mellett, hanem azonnali hatékony segítséget kell nyújtani a kubai népnek az USA által toborzott zsoldosok elleni harcában. Cardenas Telszólította a latin-amerikai kormányokat, járuljanak hozzá a harcoló Kuba megsegítéséhez és törjék át az amerikai blokádot. Cardenas megmagyarázta, miért nem sikerült Kubába mennie, hogy sorkatonaként küzdjön a forradalmi hadseregben. Egyik légiforgalrry társaság sem volt hajlandó repülőgépet adni. Cardenas a tömeg üdvrivalgása közepette kijelentette, hogy az első kedvező alkalommal Kubába repül Más mexikói városokban is nagy tüntetések zajlottak le. Mexikó Kommunista Pártjának politikai bizottsága felszólította a népet, hogy mozgósítson Kuba védelmére. Uruguay fővárosában a tüntetők megtámadták az El Gia amerika-barát lap épületét. A rendőrség könnyfakasztó gázbombát alkalmazott a diákok ellen, akik az amerikai nagykövetség közelében jelképesen elégették az amerikai zászlót. Balboa panamai városban, öt ember sebesült meg a tüntetés alkalmával, 15 tüntetőt letartóztattak. Buenos Aires utcáin kubai zászlókkal és az amerikai imperializmust elítélő jelszavakkal vonultak fel az argentin tüntetők. Más argentin városokon is hasonló tüntetéseket rendeztek. Venezuela fővárosában, Caracasban heves összetűzésre került sor a tüntetők és a rendőrség között. Több mint 3000 diák kiáltotta ütemesen a jelszót: Kuba igen, amerikaiak nem! Egy diák életét vesztette, többen megsebesültek. • Az Ázsiai és Afrikai Országok Szolidaritási Tanácsának végrehajtó j bizottsága dzsakartai rendkívüli 1 ülésén elítélte az USA Kuba elleni ! agresszióját. • A baloldali és jobboldali ciprusi ' lapok szerkesztőségi cikkekben bí- ' rálták az USA kormányát és megvádolták a kubai betörés megszervezésével. • A Peuple című belga lap Második Guatemala című cikkében azt írta, hogy a Kuba elleni beavatkozás csődbe juttathatja Latin-Amerikában Kennedynek azt az igyekezetét, hogy visszahódítsa az USA megrendült pozícióit. • Kuba kairói nagykövetsége tömegével kapja a leveleket, melyeknek írói rokonszenvüket és szolidaritásukat fejezik ki a kubai néppel. • A Kairói Afrika Társaság nyilatkozatában határozottan elítélte az Egyesült Államokat, mely ellenforradalmi bandákat szervez területén a kubai forradalom elfojtására. • 65 angol közéleti személyiség táviratban fordult Macmillan miniszterelnökhöz. Követelik, hogy Anglia, az USA és az ENSZ azonnal tegyenek lépéseket a világbékét fenyegető veszély felszámolására. • A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata j megállapítja , hogy a Kuba elleni támadás veszélyezteti a világbékét. Ezért az imperialista agresszió azonnali beszüntetését követeli. Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága keddi délutáni ülésén folytatta a kubai panasz vitáját. Stevenson amerikai küldött kijelentette, hogy még a nap folyamán ismerteti Kennedy válaszát Hruscsov levelére. Kijelentette, egyetért azzal, hogy Kuba nem veszélyezteti az USÁ-t, viszont a kubai helyzet veszélyeztet egyes kubaiakat. Egyetért a szovjet nyilatkozatnak azzal az elvével, hogy minden népnek joga van megválasztani belső rendszerét. Az utána felszólaló jugoszláv küldött hangoztatta, hogy Jugoszlávia mindig meg volt győződve a kubai panasz jogosságáról. Egyetértett a román küldöttség határozat javas| latának követeléseivel. Az ecuadori küldött kijelentette, ' hogy a kubai beavatkozás nemzetközi j jellegű, s ez teszi szükségessé az ENSZ közbelépését. Kennedy elnöknek arról a kijelentéséről, hogy az USA területéről nem kerül sor beavatkozásra, azt állította, hogy ez a kijelentés spanyolfal az agresszió lepležesére. Ezután Nősek csehszlovák küldött szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Kuba elleni fegyveres támadás következtében kialakult veszélyes helyzet haladéktalan hatékony lépéseket követel az egresszió megszüntetésére. Ezért a csehszlovák küldöttség teljes mértékben támogatja a román külj döttség határozati javaslatát, mely j követeli, hogy „valamennyi érintett I állam szüntesse be hadműveleteit a I Kubai Köztársaság ellen" és nyoma! tékosan felszólítja azokat az államoj kat, melyeknek területét és eszközeit a Kubai Köztársaság elleni támadásra igénybe veszik, hogy azonnal szüntessék be a segítségnyújtást a fegyveres támadás elkövetőinek. Szervezetünknek az ENSZ alapokmányából eredő kötelessége, hogy minden szükséges lépést megtegyen a nemzetközi béke és biztonság védelmére. Csehszlovákia népe a legnagyobb felháborodással ítéli el az imperialisták Kuba elleni fegyveres támadását. Határozottan támogatja a kubai nép szabadság- és függetlenségi harcát. Meggyőződésünk, hogy a kubai nép igazságos ügye győzedelmeskedik. Lufti, az EAK küldötte a nemzetközi békét veszélyeztető gaztettként elítélte a Kuba elleni agressziót. Az első haladéktalan lépésnek a partra szállók megsegítésének beszüntetését tartotta. Az utána felszólaló lengyel küldött elítélte az agressziót és támogatta a román határozati javaslatot. A politikai bizottság éjjeli ülésén a szovjet küldöttség határozati javaslatot terjesztett elő a kubai kérdésben. A határozati javaslat elítéli az amerikai agressziót, követeli az ellenforradalmi bandák lefegyverzését, az agresszorok segítésének betiltását és a megtámadott Kuba támogatását. Zorin beszédében kijelentette, küldöttségének az az álláspontja, hogy azonnali intézkedésként fogadják el a rövidebb és általánosabb román határozati javaslatot, azután vitassák meg és hagyják jóvá a Szovjetunió határozati javaslatát. Egy további határozati javaslatot hét latin-amerikai állam, Argentína, Columbia, Chile, Honduras, Panama, Uruguay és Venezuela nyújtott be. Szövege igen általános és csak közvetve említi az USA agresszióját. Felszólítja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a feszültséget élező cselekményektől és nyújtsanak segítséget a viszály megoldásában. Az első felszólaló, a mali küldött Védelmébe vette Kubát, s kijelentette, hogy Kuba esetében a kommunizmussal való ijesztgetés csupán ürügy. A guatemalai küldött az amerikaiak nótáját fújta. Az albán küldött a fejlemények kialakulásával foglalkozott, s követelte, hogy az ENSZ addig oldja meg gyorsan a helyzetet, míg nem késő. A mexikói küldött érvekkel alátámasztott terjedelmes beszédében rábizonyította az USÁ-ra az agreszszió elkövetését, majd előterjesztette küldöttségének határozati jevaslatát. Utána Stevenson amerikai küldött szólalt fei: aki körömszakadtáig tagadta, hogy amerikai területről hajtották végre a partraszállást. Ezután Zorin szovjet küldött beszédében rámutatott az amerikai küldött logikátlan kijelentéseire. Majd Rusk külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén adott válaszaival foglalkozott. Beszéde végén kifejtette a szovjet határozati javaslatot. A utolsó felszólaló, Raul Roa kubai külügyminiszter válaszolt Stevenson sértő és hazug állításaira. A szovjet lépés nagy visszhangja Kubán Havanna (ČTK). — A Kubai Rádió nyilatkozatát és Hruscsov elvtárs üzene dott. Nemcsak a ini népünk, hanem egész szívük mélvébol fogadják a szovjet nyi den egyes szavát. Ezek az okmányok a ként örökre beíródnak Latin-Amerika tö harcának. így nyilvánul meg a szociali lépése, a drága és tisztelt szovjet minisz gatást adott Kubának az amerikai impe cában. többször közvetítette a szovjet kormány tét, melyet a kubai nép lelkesen fogaLatin-Amerika és az egész világ népei latkozatnak és Hruscsov üzenetének mintestvériség és a békeszeretet jelképerténetébe. Cj távlatot mutatnak népeink zmus a gyakorlatban. A Szovjetunió felterelnök, Hruscsov üzenete nagy támorialisták durva agressziója elleni harAz amerikai elnök tagad és fenyegetődzik KENNEDY VÁLASZA HRUSCSOV ÜZENETÉRE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK SEMMI KÖZE A KUBAI INTERVENCIÓHOZ. (A Práce karikatúrája) Washington (ČTK) — Washingtonban nyilvánosságra hozták Kennedy elnök válaszát, melyet Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a kubai helyzettel kapcsolatos üzenetére adott. A minisztertanács elnökének arra a felszólítására, hogy az amerikai elnök vessen véget a a kubai agressziónak, Kennedy azt válaszolta: hogy „az amerikai kormány nem szándékozik intézkedni." Az elnök válaszában megtagadja az ellenforradalmi beavatkozóknak adott amerikai támogatás beszüntetését és teljesen egyetért velük. Azt írja, hogy „az USA nem leplezi csodálatát" annak az erőfeszítésnek láttán, melynek célja ellenforradalmi rendszer uralomrajuttatása Kubán és ezért nem szándékozik olyan intézkedéseket tenni, melyek „megfojtanák a szabadság szellemét". Kennedy szerint „a menekültek minden lehető eszközt megrayadnak visszatérésükre" és állítólag nem volt más kiütjük mint hogy „harcot folytassanak". Kennedy nem próbálja tagadni Hruscsovnak azt a megállapítását, hogy a Kubába betört fegyveres bandákat az Egyesült Államokban képezték ki, szerelték és fegyverezték fel és hogy a kubai városokat bombázó gépek amerikaiak, s a bombákat az amerikai kormány adta. Ennek ellenére kijelenti, hogy az USA nem szándékozik katonailag beavatkozni Kubán". Kennedy a kubaiak „belső ügye • ként" állítja be az amerikai kormánytól támogatott ellenforradalmi bandák beavatkozását. Hruscsovnak arra a figyelmeztetésére, hogy a ; Szovjetunió minden szükséges segítséget megad a kubai népnek és kormányának, a fegyveres agresszió visszavetésére, Kennedy azt válaszolta, hogy ezt „külső erő katonai beavatkozásának" tartaná. Galádul kijelenti, hogy a kubai kormány esetleges megsegítése a Guatemala és az USA területéről kiindult agresszió visszaverésére „külső agresszió a nyugati félteke ellen" és azzal fenyegetődzik, hogy az „USA teljesíteni fogja az amerikaközi rendszerben vállalt kötelezettségeit.'' Kennedy válasza „az amerikaközi rendszer" valódi értelmének szemléltető magyarázata. Az USA önkényesen jogot formál magának, hogy döntsön a latin-amerikai népek sorsáról és szabadságáról. Az USA és 13 latin-amerikai ország katonai képviselőinek értekezlete San Antonio (ČTK) — A Prensa Latina hírügynökség jelentése szerint az USA és 13 latin-amerikai ország katonai képviselői San Antonio texasi államban értekezletet tartanak. A tanácskozás hivatalos tárgya „a kiképzés módszere az amerikaközi védelmi bizottság védnökségével". Napirenden szerepel az USA stratégiai légierői parancsnokságának látogatási az omagai támaszponton és a floridai Canaveral-fokon létesített rakétatámaszponton. A tanácskozáson részt vesznek Argentína. Bolívia. Brazília, Chile, Columbia, Guatemala, Haiti, Hondurasz, Nicaragua. Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuela magasrangú katonatisztjei. JUJ SZÖ 3 * 1961. április 12.