Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-19 / 108. szám, szerda

Az ipari termeiéi évi gyarapodása a második ötéves terv utolsó esztendejében volt a legmagasabb OTAKAR ŠIMÚNEK elvtárs miniszterelnökhelyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolója a Nemzetgyűlésben Tisztelt elvtársak! A második ötéves tervben a népgazdaság súlypontját az ipari termelés képezte. Az évi gyarapodás itt átlag 10,7 százalékot tett ki, vagyis az ötéves tervben összesen 66 százalékot. Az ötéves terv utolsó esztendejében értük el az ipari termelés évi legnagyobb gyarapodását: 11,7 százalékos növekedést. Az ipari termelésben tehát lényegesen jobb eredményeket értünk el, mint amilyeneket a Központi Bizottság'irányelvei és a második ötéves tervről szőló törvény feltételeztek. Az irányelvekkel és a törvénnyel összhangban az iparban továbbra is törekedtünk a termelőeszközök gyorsabb termelésére. A termelőeszközök termelése 74 százalékkal növekedett, míg a Közszükségleti árucikkek termelése 56 százalékkal. Ez elsősorban a gépipar növekedésének köszönhető, amelyben jelentős szerkezeti változásokra került sor. Ezek főleg az ötéves terv második felében a nehézgépipari ágazatok intenzívabb fejlesztésében mutatkoztak meg. A gépipari termelés terjedelme 1960-ban az 1955. évi szinthez viszonyítva megkétszereződött, és a gépipar részaránya az ipari termelésben 29 százalékról csaknem 34 százalékra emelkedett. Gyorsabban fejlődött a kohászat is. A második ötéves tervben 2,3 millió tonnával növekedett az acél termelése, 1960-ban 6,8 millió tonna qcélt gyártottunk. A második ötéves tervben tehát az 1951—1955. időszakhoz viszonyítva 70 százalékkal nagyobb volt az acéltermelés gyarapodása. A kohászat fellendüléséről legjobban az tanúskodik, hogy az elmúlt öt év alatt 15 százalékkal több acélt állítottunk elő, mint a München előtti köztársaság fennállásának 19 esztendeje alatt. A színeskohászatban különösen azt a tényt kell aláhúznunk, hogy 1960-ban a folyékony alumínium termelése 1955-höz viszonyítva több mint megkétszereződött. A vegyiparban elsősorban arra kell rámutatnunk, hogy a Szovjetunió mind nagyobb kőolajszállítása következtében lényegében fedezni tudtuk hajtóanyagszükségletünket, amelynek termelése a második ötéves tervben több mint megkétszereződött. Nagy figyelmet fordítottunk a műtrágyák, főleg a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártására, termelésük majdnem 2 és félszeresen növekedett. Hozzáláttunk a müfonalak, műanyagok és szintetikus kaucsukot gyártó iparágak építéséhez, ami jelentősen bővíteni fogja nyersanyagalapunkat. A második ötéves tervben lényegesen bővítettük saját tüzelőanyag- és nyersanyagforrásainkat. 1955-höz viszonyítva tavaly 6,6 millió tonnával növeltük a kőszén, 16,8 millió tonnával a barnaszén fejtését. A tüzelőanyag-alap bővítése és nagy villanyművek felépítése segítségével az elmúlt öt évben 9,4 milliárd kWórával gyarapítottuk a villanyáram termelését, amely 1960-ban 24,3 milliárd kWórát tett ki. A nyersanyagalap bővítéséhez hozzájárult a cement termelésének fokozása is s az ipari termelés fellendítésével szorosan egybekapcsolódott az építőipari termelés kibontakoztatása is. A második ötéves tervben 80 százalékkal fokozódott az építőipar termelése és szélesebb mértékben kezdték alkalmazni az ipari módszereket. Šimúnek elvtárs a továbbiakban elsősorban a kohászat fogyatékosságairól beszélt, amel;

r tavaly nem teljesítette sem a termelés terjedelmének, sem választékának feladatait. Élesen bírálta azt is, hogy a belkereskedelem nem számolt a fokozott szénfogyasztással, mivel fogyatékosságok jelentkeztek a széntartalékok bevetésében és a szállításban, a téli időszakban jelentős nehézségek voltak a szénellátásban. A gazdaság egyenletes fejlesztését megzavarták a vasúti személyi és áruszállításban fellépő nehézségek is. Elvtársak! Előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelés mintegy 11 százalékkal növekedett. Az ötéves 1;erv azonban 27 százalékos gyarapodásra számít. A terv nem teljesítésének alapvető oka az, hogy a növénytermesztés az 1960-as esztendőt kivéve egy helyben topogott. A növénytermesztés meg nem felelő növekedése az elmúlt öt év folyamán elsősorban abból ered, hogy nem fordítanak megfelelő gondot a földre, a mezőgazdasági munkálatok idejében történő és felelősségteljes elvégzésére. Nem szenteltek kellő figyelmet a vetőmag és az ültetőanyag nemesítésére sem. Ezek a fogyatékosságok főleg a burgonya, a réti széna és néhány más termény hektárhozamaiban mutatkoztak meg. A mezőgazdaságban a második ötéves terv folyamán 140 százalékkal több beruházást eszközöltek, mint az 1951—1955-ös időszakban. A népgazdaságban ezzel szemben a beruházási építkezés növekedése 77 százalékos volt. Ez kifejezően tanúskodik arról, hogy a mezőgazdaságot előnyben részesítettük ezen a téren is. Az ötéves tervben több mint a felével növeltük a mezőgazdaságnak szállított műtrágya menynyiségét és ez is hozzájárult a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának megerősítéséhez. A mezőgazdaságba fektetett és annak anyagi-műszaki alapját szolgáló nagy eszközök ellenére nem lehetünk elégedettek a mezőgazdaságban elért műszaki színvonallal. Ennek fokozása bonyolult folyamat, amelyet egy ötéves terv során teljesen nem oldhattunk meg. A mezőgazdasági dolgozók mind ez ideig nincsenek kielégítően ellátva gépekkel, s a leginkább munkaigényes termelési folyamatok — főleg a kapásnövények betakarítása — mindeddig nincsenek komplex módon gépesítve. Tény az is, hogy a második ötéves tervben a beruházások felhasználásának hatékonysága alacsony színvonalú volt. Igaz viszont az, hogy ezen eszközök befektetésének hatása a további időszakban mutatkozhat meg a termelés gyarapodásában. Ez elsősorban az állattenyésztési termelést szolgáló gazdasági épületekre vonatkozikA mezőgazdaság kérdései állandóan pártunk figyelmének középpontjában állnak. Ennek a gondoskodásnak már megvannak az első eredményei, amiről például az tanúskodik, hogy 1960-ban a mezőgazdasági termelés az előző évhez viszonyítva mintegy 7 százalékkal növekedett, ami 1955től a legnagyobb gyarapodás. Az idei tavaszi vetésben az a helyzet, hogy ősszel több mint 100 ezer hektárt nem vetettek be ősziekkel. Az elmúlt évekhez viszonyítva ugyan több tavaszi búzát vetettek el, a kenyérgabona területe azonban ennek ellenére a feltételezettnél mintegy 50 ezer hektárnál kisebb. Erre a helyzetre elsősorban azzal kell reagálnunk, hogy a jó minőségben elvégzett tavaszi vetést a gabonaneműekre fordított állandó figyelem fogja követni az egész vegetációs időszakban. Feltétlenül szükséges teljes mértékben kihasználnunk a jelenlegi aránylag jő természeti feltételeket a cukorrépa jó minőségű elvetésére, a burgonya ültetésére és a megművelő munkálatok idejében való elvégzésére. Šimúnek elvtárs ezután a társadalmi termelés növeléséről és a szocialista társadalom szükségleteinek kielégítéséről beszélve hangsúlyozta, hogy a második ötéves tervben az 1951—1955-ös időszakhoz viszonyítva 77 százalékkal növekedett a beruházások terjedelme. A felhalmozásra fordított eszközök lehetővé tették számos fontos építkezés megkezdését, amelyek az elkövetkező esztendőben meghatározzák népgazdaságunk fejlődésének irányát. Az energetikában 9 nagy hőerőművet és 11 vízierőművet adtunk át rendeltetésének, amelyeknek összkapacitása több mint 1800 MW, ezenkívül a harmadik ötéves tervben folytatjuk öt 1250 MW-os kapacitású hőerőmű és az orlikihez, kamýkihez, Hríčov — Mikšová-i vízierőművekhez hasonló nagy energetikai művek építését. A tüzelőanyag terén a fejtési kapacitás barnaszénben évi 6 millió tonnával növekedett. Az OstravaKarviná-i körzetben megkezdtük néhány új bánya építését, amelyek elsősorban kokszolható szenet fognak termelni és az elkövetkezendő években kerülnek üzembe. A kohóipar elsősorban 11 hengersort, 3 aglomeráciős sort, 5 kokszbatériát, 2 nagyolvasztót, 7 SiemensMartin-kemencét adott át rendeltetésének, valamint az žiari alumínium üzemet, a mnišeki és az ejpovicei érczűzót helyezte üzembe. Megkezdődött a Kelet-Szlovákiai Vasmű építése, jelentősen rekonstruálták és kibővítették a trineci és a kladnói vasműveket. A vegyiparban a második ötéves terv során felépült a humennéi Chemko-Kapron üzem, amely poliamid selymet gyárt, a hencovcei fafeldolgozó és cellulózt gyártó üzem, a štétíi nagypapírgyár stb. Sok új üzem építése is megkezdődött a második ötéves tervben, mint például a bratislavai Slovnaft kőolajfinomítő, a kralupyi kaucsúkgyártó üzem és a šalai nitrogéngyár építése. A gépiparban fokozatosan hozzáláttunk a rekonstruáláshoz, a termelési kapacitás bővítéséhez, hogy kifejezőbben irányt vehessünk a kohászati, vegyipari berendezések, valamint az építészeti anyagokat, közlekedési eszközöket, mezőgazdasági gépeket és közszükségleti árucikkeket gyártó iparágak termelését szolgáló berendezések előállítására. Az építészet anyagi alapjának biztosítása érdekében nagy cementgyár épült Prachovicén és Banská Bystricán, rekonstruáltuk a hranicei és stupavai cementgyárakat s könnyű építészeti anyagot és előgyártott elemeket termelő üzemeket építettünk. A közszükségleti iparban átadtuk rendeltetésének az olovi és Dolní Richnov-i táblaüveggyárat, valamint az ústíi, Nové Sedlo-i és Rudolfova Huta-i üveggyárakat- Prostéjovban új textilüzem épült, Bardejovban cipőgyár, Jíhlaván és Zvolenban fahulladékot lemezekké feldolgozó gyár és sok más üzemet kibővítettünk. Az élelmiszeriparban befejeztük elsősorban a brezhradi húskombinát építését, valamint új hűtőgyárak, tejüzemek, péküzemek stb. építését. Az általános kedvező eredmények azonban nem leplezhetik a hiányosságokat, s bár évről évre növekedett a beruházás terjedelme, a második ötéves tervben nem teljesítettük a központosított építkezés tervét. Elsősorban a legfontosabb építkezéseken nem teljesítették a tervfeladatokat, ami a döntő jelentőségű létesítmények elkésett átadásában mutatkozott meg. Még mindig nem tudtunk megküzdeni a tervezésben mutatkozó hiányosságokkal, az egyes -építkezéseken továbbra sem tudják jól megszervezni az építészeti termelés magasabb fokú koncentráltságát, nem elég rugalmas a gépipari termelés választékának összhangba hozása az építészet szükségleteivel és egyes termelési ágazatokban a szűk keresztmetszetek megszüntetésében. A központosított építkezés helyzetét súlyosbítja az, hogy az építészeti kapacitásokat szétforgácsolják a decentralizált építkezésekre és ezt az irányzatot' gyakran a minisztériumok, valamint a kerületi nemzeti bizottságok is támogatják. Mindez megköveteli, hogy következetesen küzdjünk az állami terv döntő feladatainak valóra váltásáért, a hatékonyság növeléséért népgazdaságunkban, ahogy azt pártunk Központi Bizottsága 1957-ben feladatul kitűzte. Az elmúlt években létrehoztuk annak szükséges feltételeit, hogy a dolgozók kezdeményezése a gazdasági fejlődést meggyorsító még jelentősebb erővé váljon. Az eddig foganatosított intézkedések elősegítették azt, hogy 1958ban és 1959-ben sikerült kiküszöbölnünk a munkatermelékenység előző két esztendőben tapasztalható lassúbb iramú növekedésének okait és az ötéves terv feladatait így túlszárnyaltuk. Az anyagi költségek terén 1958-ban bizonyos mértékig jobbra fordult a helyzet, az ipar anyagi költségei gyorsabban csökkentek, mint az előző esztendőben. Ennek ellenére az 1960-ban elért eredmények itt sem kielégítők. Az automatizálás szempontjából a második ötéves tervet úgy jellemezhetjük, mint kezdeti előkészítő időszakot. Az új technika fejlesztését fékezi a kutatómunka határidejének be nem tartása, ugyanez vonatkozik az új ipari gyártmányoknak a termelésbe való bevezetése határidejére is. A műszaki színvonal növelését továbbá komolyan fékezi a technológusok ki nem elégítő együttműködése azokkal a munkahelyekkel, amelyek a gépszerkesztéssel és tervezéssel foglalkoznak. Figyelmünket jelenleg elsősorban az új technológia bevezetésére kell összpontosítanunk, mivel ez a munkatermelékenység lényeges növelését segíti elő. Figyelmünket összpontosítani kell az automatizálásra- is, amely a technika leghaladóbb irányzata. A második ötéves terv egyik nagyon fontos feladata volt a szlovák és a cseh kerületek gazdasági színvonalában mutatkozó különbségek további kiegyenlítése. Országos átlagban 66 százalékkal növekedett az ipari termelés, ezzel szemben Szlovákiában a második ötéves tervben 89 százalékkal. Szlovákia gazdaságát az elkövetkezendő években is gyorsabban fogjuk fejleszteni. Ez nemcsak abból a követelményből ered, hogy ki kell egyenlíteni Szlovákia és a cseh kerületek gazdasági színvonalát, hanem abból is, hogy Szlovákiában az elkövetkezendő években lényegesen gyarapodni fognak a cseh kerületekhez viszonyítva a munkaerők forrásai. Az 1956—60-as időszakban néhány intézkedést foganatosítottunk a határmenti járások problematikájának megoldása érdekében, főleg a betelepítés és az alkalmaztatottság fokozását illetően. Számos határmenti járás lemaradt a belterületi járások mögött. Ezért a második ötéves terv vége felé hozzáláttunk a határmenti járások fejlesztéséhez a komplex tervezés útján. Šimúnek elvtárs beszámolójának további részében külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkkal foglalkozott és a többi között megállapította: Gazdasági együttműködésünk a szocialista tábor országaival új formákban zajlik le. Csehszlovákia a szocialista tábor néhány országának segítséget nyújtott fontos nyersanyagok fejtésében és olyan anyagok termelésében, amelyekkel nem rendelkezünk; vagy amelyeket ugyan elő tudnánk állítani, de kedvezőtlen feltételek között. így például Lengyelországgal együttműködünk a kén, a Német Demokratikus Köztársasággal a kálium fejtésében, Romániával a földgázt felhasználó villanyművek építésében, valamint nádból cellulózt gyártó üzem építésében. Az ilyen jellegű segítség keretében nyújtott hitelt az illető országok a felépült üzemek termékeinek szállításával fogják visszatéríteni. Az ilyen üzemek építése, amelyekre hitelt nyújtottunk gépek, berendezés és anyag formájában, mindkét fél 5avát szolgálja, megerősíti a szocialista tábor nyersanyagalapját és további bizonyítéka a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyülésének. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt békés kapcsolatokra törekszünk minden állammal, tekintet nélkül társadalmi jellegére, fel akarjuk számolni a hidegháború időszakának maradványait, ami természetesen megnyilvánult a kapitalista államokkal folytatott kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében a békés egymás mellett élés megerősítésének jelentős tényezőjét látjuk. Az önálló politika útjára lépett és önálló gazdasági fejlődésre törekvő, gazdaságilag elmaradott országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink fejlesztéséről szólva hangsúlyozni szeretném azt a tényt, hogy Csehszlovákia több ízben nemcsak hangoztatta, hanem a gyakorlatban is bebizonyította akaratát, hogy lehetőségeink keretében elősegítjük az ilyen törekvések megvalósítását. Csehszlovákia eddigi gazdasági fejlődése tehát lehetővé tette a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítését és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szerepének fokozását a világ gazdaságában és kereskedelmében. Šimúnek elvtárs az életszínvon a 1 emelkedéséről beszélve aláhúzta elsősorban a kiskereskedelmi árak leszállítását, valamint a nominálbérek növelésére, a szociális biztosítás rendezésére stb. irányuló számos intézkedést. Beszámolóját ezután így folytatta: Az életszínvonal emeléséhez hozzájárul a lakásépítés is, mégpedig nemcsak a lakások számát, hanem ellátottságukat is tekintve. A második ötéves tervben 326 ezer lakás épült, vagyis mintegy 65 százalékkal több, mint 1951—1955-ben. A lakásépítkezés kiterjedt programját a gyakorlatban teljesítettük a magánépítkezéshez tartozó mintegy 5000 lakás kivételével. 1956-ban dolgozóink életfeltételeinek megjavítása érdekében hozzáláttunk a munkaidő csökkentéséhez, amelyet heti 48 óráról 46 órára szállítottunk le. 1960-ban a kulcsfontosságú ágazatok üzemeiben megkezdtük a munkaidő heti 42, illetve 40 órára való leszállítását. A második ötéves tervben jelentős változásokra került sor az életszínvonal emelésével kapcsolatban kulturális téren is, főleg az iskolaügyben. Az iskolakötelezettség idejét | 9 évre hosszabbítottuk meg, növekedett az oktatás színvonala, mindenekelőtt a politechnikai nevelés fejlesztésében. Jelentős eredményeket értünk el az egészségügy szakaszán is. Az életszínvonal általában kedvező fejlődése ellenére — aminek következtében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ egyik legmagasabb életszínvonallal rendelkező országa lett — ebben a viszonylatban is meg kell küzdeni néhány fontos problémával. Továbbra is törekedni kell a többgyermekes családok személyi fogyasztásának növelésére, a lakásprobléma megoldására, a népgazdaság valamennyi dolgozójának a 42 órás, a bányák dolgozóinak pedig a 40 órás heti munkaidőre való átmenetére, iskolaügyünk átépítésének befejezésére, a kereskedelem és a közszolgáltatási intézmények munkájának lényeges tökéletesítésére. Feltételeink között a népgazdaság fejlődésének sikere mindig attól függ, mennyire sikerül kiaknáznunk a szocialista társadalmi réndszer előnyeit, mennyiben tudjuk mozgósítani az e rendszer által rendelkezésünkre bocsátott, felmérhetetlenül gazdag forrásokat. A "szocializmus ezen vívmányainak maximális kiaknázására lényegesen sokoldalúbban törekedtünk, mint bármikor azelőtt. Ehhez jobb feltételekkel is rendelkeztünk, mind külpolitikai, mind belpolitikai szempontból. A szocialista termelési viszonyok létrehozzák a népgazdaság tervszerű fejlesztésének lehetőségét és egyben kikényszerítik ezt, ami a szocializmus egyik legnagyobb előnye a kapitalizmussal szemben. A tervszerűség a második ötéves terv folyamán nemcsak jelentősen megszilárdult, hanem sokkal erősebben nyilvánult meg, mint azelőtt. A második ötéves terv elsősorban sokkal komplexebb volt, mint a megelőző tervek. Sokkal következetesebben tükröződött azon gazdasági szervezetek terveiben és tevékenységében, amelyekre megvalósítása hárult. Ez azután a többi között megnyilvánult abban is, hogy betartottuk a második ötéves terv alapvető arányait, kitűztük fő feladatait és a kérdéses öt esztendőben elért eredmények lényegében egyeznek a tervezett célkitűzésekkel. Pártunk a második ötéves terv időszakának feltételeiből kiindulva számos elvi jelentőségű intézkedést foganatosított a gazdaság szakaszán, amelynek célja mindjobban kihasználni rendszerünk előnyeit. Ez kedvezően befolyásolta főleg az ötéves terv második felében a fejlődést. A párt által foganatosított számos intézkedés megmutatkozik abban, hogy az 1958-as esztendő bizonyos értelemben fordulatot jelent a népgazdaság hatékonyságának alakulásában. Kétségtelen, hogy ezen intézkedések nélkül nem értünk volna el olyan kedvező eredményeket a második ötéves terv teljesítésében. Eredményeink tanúskodnak róla, hogy a szocializmus vívmányait a második ötéves tervben sikeresen használtuk fel. Erről tanúskodik a termelés növekedésének gyors üteme, erről tanúskodik az életszínvonal növekedésének gyors irama és sokoldalúsága, erről tanúskodik a beruházási építkezés terjedelme, amely a jövő fejlődését biztosítja. Erről tanúskodnak a területi kérdések, elsősorban Szlovákia problémái megoldásában elért sikerek. Erről tanúskodik köztársaságunk nemzetközi helyzetének állandó szilárdulása, a gazdasági együttműködés fellendülése a szocialista tábor keretében, hatékony segítségünk a gyarmati iga alól szabaduló számos országnak, erről tanúskodik sikeres előretörésünk a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy lehetőségeinket már kimerítettünk, hogy a szocializmus vívmányait már teljes egézsében kihasználtuk. Ez nem is lehetséges, mivel ezek a vívmányok mind magasabb szinten állandóan reprodukálódnak. Növekszik és erősödik népünk erkölcsi-politikai egysége, az emberek tudatában mind mélyebb gyökeret ver a szocialista és a kommunista erkölcs, s ezzel kapcsolatban széleskörűen kibontakozik a dolgozók alkotó kezdeményezése. Tudatában vagyunk annak, hogy éppen ez a népgazdaság fejlesztésének hatékonyságát csökkentő valamennyi hiba es fogyatékosság elleni elszánt harc kulcsa. Népgazdaságunknak nincs és nem is lehet egyetlen olyan szakasza sem, amelynek jelenlegi helyzetével elégedettek lehetnénk. Minden ágazatban jobb, hatékonyabb munkát lehet nvújtanl, mindenütt jobb eredményeket érhetünk el, akaratunktól, tudatunktól, egybehangolt közös igyekezetünktől függ lehetőségeink kiaknázása Meggyőződésem, hogy a további fejlődés pozitív választ ad erre a kérdésre — hála pártunk céltudatos törekvésének, eg.ybeforrottságának a dolgozó néppel, hála a nép növekvő szocialista öntudatosságának. JUJ SZÖ 5 * 1961. április 12.