Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-15 / 74. szám, szerda

ÜAZ ÚJ SZÓ A nagy évfordu'ó tiszt< letér e P

ártunk megalapításának 40. évfordulója alkalmából a komárnói járásban eddig 22 iizem kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. A kötelezettségvállalások értéke meghaladja az ötmillió kor nát. Ki kell emelnünk a taňi len- és kenderfeldolgozó üzem, a komárnói gáz- és villanytelep dolgozóit, az egészségügy, az élelmiszer, a felvásárlási üzemek, a helyi gazdálkodás, az állami gazdaságok és a kiskereskedelem dolgozóit. A felajánlások a munkatermelékenység növelését a mezőgazdaságban, az állatállomány súlygyarapodását, az iparban pedig az anyaggal való takarékoskodást tartják szem előtt. A j^, példa nyomán járásunk egész területén további üzemek kapcsolódnak be a felajánlási mozgalomba, ami népgazdaságunk szempontjából milliós értékeket Jelent. H o 1 c z e r László, Komárno * * * » bban az alakulatban, ahol Bartos «» tiszt a pártszervezet elnöke, a katonák a mai napig 461 kötelezettségvállalást tettek a CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére. Az alakulat legértékesebb kötelezettségvállalásai közé tartozik az az 54 felajánlás, hogy kiérdemlik a példás katonának járó büszke címet. 90 felaiánlás a szakképzettséq növelését. tartja szem előtt. Értékes még az a 64 felajánlás, amelyek alapján a qéokocslvezetők szocialista gondozásba veszi-k jármüveiket. Sokan tettek Ígéretet a Fučík-, és a ~ ''V-jel-*-••• m.jszerzésére, a hajtóanyagokkal való takarékoskodásra és a szövetkezetek megseglté-~ sére. Örvendetes tény, hogy az elvtársak nem maradtak az elhatározásnál, hanem igyekeztek őket teljesíteni, amit az alakulat parancsnokának legutóbbi értékelése is bizonyít. A legjobb eredményt eddig Ovlsek és Rybecký tisztek alakulatai érték el. Ennek alapján nem kétséqes, hoqy alakulataink katonái becsülettel teljesítik a nagy évforduló tiszteletére tett valamennyi fe'a'ánlásukat. Jan Kolaja, tiszt Nem akarnak lemaradni NAPJAINK LEGNAGYOBB FELADATAI közé tartozik a mezőgazdasági termelés növelése. Ennek érdekében pártunk és kormányunk hathatós segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek. Az anyagi befektetéseken kívül szakkáderek neveléséről is gondoskodás történik. Sár sok fiatal tanul a mezőgazdasági iskolákon, ám jelentős számban vesznek részt az idősebb, gyákorlattal rendelkező dolgozók is az elméleti oktatáson. Hogy ez menynyire fontos az idősebbek számára is, arról maguk a Veiké Kapuüany-i egyéves mezőgazdasági technikum hallgatói mondanak véleményt. — A múltban is szerettem volna t aÜJÍTÖK KÖZÖTT A munkatermelékenység növelésében és a technika fejlesztésében óriási szerepe van az újítóimozgalomnak. Tu-'^k ezt a prešovi Nálepka Textilüzem dolgozói is. A múlt évben az üzem újítói 172 újítási, javaslatot nyújtottak be. A javaslatok egyharmad részét nők dolgozták ki és évenként 1 millió 228 ezer korona megtakarítást jelentenek ezek az újítások. A CSISZ-tagok kezdeményezésére megszervezték az üzemben a „Fiatal újítók félévét". S az eredmény? Fél év alatt 84 újítási javaslatot nyújtottak be. Legjobb eredményt ért el az újítómozgalomban Pistrák Jozef szocialista munkabrigádja-. Ennek a 36-tagú csoportnak minden ötödik tagja újító. A „Fiatal újítók féléve" akció győztesei a modellezők voltak, akik négy újí-' tási javaslatot nyújtottak be. Ezzel megnyerték a három első díjat: egy televíziós készüléket, egy fényképezőgépet és egy karórát. Az üzem dolgozói központot létesítettek az újítások bevezetésére. A központ dolgozói a múlt hónaoban két automatán dolgoztak, amelyek elősegítik a termelés 500 százalékos emelését. A CSKP megalapításának 40. évfordulójára • '"ilták az (izem alkalmazottjai, hogy „a harmadik ötéves terv alapjához" hétmillió koronával járulnak hozzá. Kovács Zc'Mn, Zemplín Britanniában, vagy az Egyesült Államokban és lényegesen gyorsabb ütemben, mint az NSZK-ban. Az utóbbi két évben, amelyből nem állnak rendelkezésre a nyugati adatok, nyilván még kedvezőbben alakul országunk ipari termelésének aránya. Utolérni és megelőzni A harmadik ötéves terv időszakában rendkívül gyorsan fejlődik hazánkban az energiatermelés és a kohászat mellett a gépgyártás és a vegyipar. A vegyiparban előirányzott nagyarányú beruházások lehetővé teszik, hogy hazánk ebben a jelenleg viszonylag kevésbé fejlett iparágban is. felzárkózzék a legfejlettebb országok mögé. Nagy jelentőségű lesz ebből a szempontból a szovjet kőolaj mellett a szén vegyi feldolgozása. A kohászat fejlődésének távlataira jellemző, hogy az épülő Kele'.-z! .ákiai Kohómü egymaga több acélt fog termelni, mint amennyi Svédország jelenlegi egész termelése. 1965-ben az egy főre eső termelésben több acélt gyártunk majd, mint az Egyesült Államok és az NSZK mostani termelése. Hasonló nagy offenzívára készül népgazdaságunk az ipar, elsősorban a gépipar műszaki színvonalának fejlesztéséjjen, az erősen gépesített és részben automatizált termelés bevezetésében. Gépiparunk nagyarányú fejlesztése és a szocialista országok közti munkamegosztás elve alapján a gépipar néhány ágazatában jelentősen többet termelünk majd, mint a hazai szükséglet, amennyiben az egyes szocial'~*-i országok szükségleteit is fedezni fogjuk. E nagy jelentőségű új gépi beruháztok mellett a dolgozók szocialista munkaversenye, a munkások és mérnökök kiterjedt újítómozgalma is -lyan erőt jelent, am-'lyel a tőkéi országok nem rendelkeznek. nulni, — mondja Csontos Gábor, a strážnei szövetkezet elnöke, - sajnos, nem 'ehetett. A magamfajta parasztgyerek nem juthatott tovább az eleminél. Tavaly szeptemberben ért az a nagy kitüntetés, hogy a technikumra jöhettem. Íme, itt a bizonyíték, a dolgozók államának alkotmánya részemre is biztosítja a tanulást. Most már én is tanulhatok. - Bevallom őszintén - folytatja az elnök - mikor ideiöttem, a tanulás, az internátusi rend kissé nehezemre esett, de az előadó elvtársak segítségével túljutottam a nehézségeken. - Fiatal korom óta a mezőgazdaságban dolgozom. - veszi át a szót Szőke István, a baíkai szövetkezet zootechnikusa. - Látom, hogy a fejlődő nagyüzemi gazdálkodás nagyobb tudást kíván. Én sem akarok lemaradni, bár őszülő fejjel ülök a padban, de ez nem számit. Tanulok, hogy szocialista társadalmunknak hasznos polgára legyek, hogy munkámat ne a hagyományos gazdálkodás alapján, hanem szakszerűen, az új módszerek szerint végezzem. Kis Bálint, a vojanyi EFSZ agronómusa viszont így vélekedik: - Eddigi munkám folyamán rájöttem, hogy boldogulni valóban csak úgy tudok, ha fejlesztem szaktudásomat. Hasonlóképpen vélekedik a többi tanuló is; mindegyik tudja, miért kell tanulnia. KERTÉSZ PÄL, Veľké Kapušany Tízéves évforduló , A napokban volt tíz esztendeje annak, hogy Kolárovon megalakult az első közszolgáltatási vállalat, amely magába foglalja a helyi ipar minden ágát. Az üzem 38 taggal indult, de a létszám már az alapítási évben bővülni kezdett. A tíz éves fejlődésre jellemző, hogy míg az alaoítási évben 621 000 korona értékű forgalmat bonyolították le. addig 1960-ban a megnövekedett üzem már 5.1Í7 000 korona bevételt ért el. Az eltelt 10 év során az üzem, minden évben teljesítette termelési tervét, és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat évről évre bővítette. Benninghaus Ivan, Kolárovo A harmadik ötéves terv merész célkitűzéseivel kapcsolatban gyakran hangoztatott „utolérni és megelőzni!" — nem öncélú jelszó. Hazánkban a békés gazdasági verseny leifőbb célja a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságának biztosítása s ezen keresztül a tőkés országok gazdasági eredményeinek túlszárnyalása. Eredményeink révén egyben megdől a nyugati polgári közgazdászoknak az az állítása, hogy a viszonylag fejlett iparral rendelkező országok számára a szocialista rendszer nem nyújt fejlődési lehetőséget, s hogy a szocializmus legfeljebb a gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű államoknak kedvez. Az elmúlt másfél évtized gazdasági eredményei már megcáfolták ezt az elméletet, melyet szerzői a fejlett iparú nyugati országok tömegeinek megtévesztésére szántak. A harmadik ötéves terv időszaka pedig egyben az „utolérni és túlszárnyalni" jelszó teljesülésének. időszaka is lesz. Verseny az életszínvonal emelésében Hazánk az életszínvonal tekintetében is a világ legfejlettebb országai közé tartozik. A munkások és alkalmazottak reálbére ma 50 százalékkal nagyobb, mint 1937-ben volt, a személyi fogyasztás pedig a foglalkoztatottság növekedéséve! még nagyobb arányban emelkedett. Az élelmiszerfogyasztásban már elértük az egészségi szempontból kívánatos legmagasabb kalóriaértéket f több mint 3000 kalória naponta), de nem marad el hazánk a ruházati cikkek, tartós ha.-ználati tárgyak egy főre eső fogyasztásában sem. Hazáikban például több televíziós készülék jut ezer lakosra, mint Fran* ¥ ^af . ® s A Prágai Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói Ždákovôn, az orlíki tó felett hatalmas hidat építenek, mely a maga nemében a világ egyik legnagyobb hídja lesz. (B. Krejčí ČTK — felv.) Az osztályharc zászlóvivője A KÖRNYÉKEN mindenki hozzá küldött, ha régi kommunista iránt érdeklődtem. Előre elkészítettem jegyzeteimet, kérdéseimet, mert azt akartam megtudni, mi késztette őt 1921-ben arra, hogy kommunista legyen. Még el sem kezdtük jóformán a beszélgetést, már láttam, feleslegesek az előre elkészített kérdések. Nem egyszerre — egyik napról a másikra lett Horvát Pál kommunista, hanem a munkásember nehéz, küzdelmes élete juttatta őt is a pártba. Horvát Pál abból a faluból származik, ahol a községi jegyző eke elé fogta a hozzá kéréssel járó parasztokat. Az elmaradott Szlovákiának abban a csücskében született, ahová a burzsoák kiszolgálói közül is csak azok kerültek, akik valami rossz fát tettek a tűzre. A csendőrök, fináncok és a rendszer többi szekértolója azután itt igyekezett kiköszörülni a minősítésükön esett csorbát azzal, hogy a lehető leggonosszabbul bántak a gyarmati népként kezelt helyi lakosággal. Az akkori hatalmasok pedig sehogy sem értették meg, hogyan, miért jutott el mégis a párt eszméje a néphez. Mert valamelyik néhai járási főnök így írja le jelentésében az ottani helyzetet: érthetetlen, hogy a bolsevista mozgalomnak milyen szervezett gyökerei alakultak kí ebben a földhözciaorszáaban, Svédországban, vagy Ausztriában. A háztartási mosógépek viszonylagos száma pedig csak az Egyesült Államokban nagyobb. Erőteljesen jut kifejezésre a szocialista társadalmi rendszer fölénye az egészségügyi és az iskolahálózat fejlesztésében. Gyakorlatilag ma már nincs olyan személy hazánkban, akinek a megélhetése betegség, rokkantság, vagy öregség esetére nem volna biztosítva. Az alkalmazottak táppénzbiztosítása például betegségük első napjától kezdve fizetésük 70—90 százaléka között mozog. Igaz, a betegbiztosítás fokozataiban ma még eltérések mutatkoznak, azonban ezek hovatovább kiegyenlítődnek. Ugyanakkor az állam minden polgára számára megvalósult az ingyenes orvosi kezelés és gyógyszerellátás. A nagyarányú gondoskodást bizonyítja az a tény is, hogy tízezer lakosra 123 kórházi ágy és 16 orvos jut hazánkban, azaz több mint Franciaországban, Nyugat-Németországban, Svédországban, vagy az Egyesült Államokban. Az ingyenes oktatá: és tanszerellátás pedig szocialista országunk olyan vívmánya, amire nincs példa a tőkés országokban. Népgazdaságunk harmadik ötéves terve mind az ipari és a mezőgazdaság fejlesztésében, mind az életszínvonal emelésében az eddigihez hasonló gyors, sőt még gyorsabb ütemet irányoz elő. Ez a terv z elért eredmények és a szocialista országok közötti szoros gazdasági együttműködés szilárd alapjára épült. A kitűzött feladatok teljesítése pedig újabb meggyőző bizonyítéka lesz a szocialista rendszer fö• *nek. Eredményeink alapján jogos büszkeség tölthet el bennünket, hogy a Szovjetunió oldalán hazánk tevékeny részese az osztálynélküli, kommunista társadalom felépítésének. «i) ragadt, szegény, jobbára írástudatlan népben..." Igen, „ezek a finomlelkű, művelt" urak arra persze nem gondoltak, hogy az embereknek van igazságérzékük, ha még olyan rongyosak is. — Különösen fiatal korban bántó az, ha emberi mivoltban arcátlanul lealacsonyítják az embert — mondja Horvát elvtárs. — Hogy mikor utáltam meg az urakat először? E< -. másnak talán jelentéktelennek tűnő esetnél. Az inaskorból való felszabadulás után az első heti fizetésemért mentem a munkaadóhoz, egy műhelytulajdonoshoz. Meghagyta, pontosan reggel nyolcra legyünk ott, hát ott is voltunk. A felesége azt mondta, mikor jelentkeztünk, hogy az úr most reggelizik, egyelőre ne zavarjuk őt. Valami egyórás várakozás után aztán elő is jött „kenyéradónk", de nem hozzánk, a folyosón várakozó munkásokhoz jött, hanem az árnyékszék felé vette, az irányt. Még. várakoztatott bennünket legalább égy óra hosszat és csak azután adta oda sovány keresetünket. Először azt hittem, hogy ez csak a véletlen műve, hanem mikor a többi hasonló alkalomkor is így jártunk, akkor láttam, hogy ez az ember utálja a munkásokat, azért igyekszik bennünket így megalázni. AZ ILYEN EPIZÓDOK mindig egyegy lépéssel közelebb vitték a párthoz. Nem volt egyedül, hiszen sorstársai is hozzá hasonló módon küzdöttek az élettel. — Vagy nézzünk egy további példát, amely világosan mutatja, hogy még az olyan tömeges alapra helyezett intézményben, mint a betegsegélyző is, mi, munkások húztuk a rövidebbet — folytatja Horvát elvtárs. — Bevett szokás volt itt, hogy a munkásokat csak akkor jelentették be a betegsegélyzőbe, mikor megtörtént a baleset, vagy mikor megbetegedett. Mert a munkaadónak arra is volt lehetősége, hogy a törvényt megkerülve, visszamenőleg jelentse be alkalmazottait. Így aztán mindenképpen a munkás húzta a rövidebbet, mert betegség esetén sem a táppénzt nem kapta meg rendesen, sem a ledolgozott éveket nem számították be a nyugdíjalapba. — Nyolc gyereket neveltem fel én, a vagyontalan, gyakran munkanélküli nincstelen. A feleségem naDÍ munkáját a nagygazdák akkor egy-egy köcsög aludttejjel fizették meg. A gyárosoknak és a nagygazdáknak ezek a tettei — ha a párt tömegalapjának növekedését nézzük, — a mi malmunkra hajtotta a vizet, forradalmosította az embereket. Valóban igaza volt annak a járási főnöknek. Mély gyökerei voltak itt a bolsevik mozgalomnak. Hadd mondjak el egy életet a mezőgazdasági munkások első sztrájkjával kapcsolatban: A cselédek meg napszámosok, akik eddig csak hírből ismerték a munkásmozgalmat, eleinte nem is tudták. mit akarunk velük; mikor esténként mi, kommunisták elmentünk hozzájuk s beszélgettünk sorsukról, csak panaszkodtak, hogy mindig több és több állat van a gondjaikra bízva, meg más munkaszakaszokon is egyre jobban kiszipolyozzák őket. A bér meg nem hogy növekednék, hanem csökken. Végül is odafejlődött a dolog, hogy már ők sem bírták tovább és mi kommunisták elérkezettnek láttuk az időt a mezőgazdasági munkások sztrájkjának megkezdésére. Amikor mindnyájan abbahagytuk a munkát, az eddig szervezetlen tömeg csak akkor eszmélt rá, milyen óriási a munkások ereje, ha összefognak. Az összefogásnak csakugyan meglett az eredménye. A dölyfös földbirtokos, aki még arra sem méltatta munkásait, hogy nevén szólítsa valamelyiket, arra kényszerült, hogy a munkások képviselőivel tárgyaljon. Végül győzelemmel végződött- a sztrájk. A BURZSOÁZIA nem nyugodott bele, hogy engednie kellett. Nemsokára rá a szomszéd községben. Haburán, — mikor a kisemmizett parasztok ellenálltak a végrehajtóknak, egész csendőrszázadot küldtek megtorlásra a faluba. Sortűz dördült. Az út porát parasztok vére öntözte, akik csak a maguk kis földjét akarták védelmezni. Horvát elvtársat, aki a felkelés egyik kezdeményezője volt, minden áron csendőrkézre akarták keríteni. Sikerült is ez az uraknak, találtak rá ürügyet. Mert Pali bácsit tetten érték, amikor az egész járásra kiterje-lő, kommunisták szervezte adakozási mozgalmat irányította a felkelésben agyonlőtt családapák gyérmekei részére. Ez pedig akkoriban bűnnek számított. HORVÁT ELVTÁRS ma is ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá. A humennéi Chemko-üzem drága gépeire vigyáz. Gyakran elbeszélget a fiatalokkal, akik az akkori életről és a mai munkás hétköznapjairól is példát veheltnek. Úgyszólván nincs olyan félév, melyben Pali bácsi ne adna be egy-e^y sokat jelentő újítási javaslatot. Ha régebben az akkori kizsákmányoló rendszer gyengítésében látta fő feladatát, minden ingadozás nélkül megtalálta helyét a mai építési feladatokban is. Legutóbb is szép meglepetéssel szolgált a szocialista munkabrigádok és az e"ész üzem dolgozóinak. Kidolgozta a gombolyító gépek mellett dolgozók testi épségét biztosító védőberendezések tökéletesített szerkezetét. Kezet fogtam Horvát Pállal, elbúcsúztam tőle. Amikor megindult velem a vonat, eszembe jutott, hogy csakugyan nem is leh^ett volna egy-két mondatban elmondani, miért lett belőle kommunista, hogyan jutott el a párthoz 40 évvel ezelőtt. A kérdések különben is feleslegesek lettek volna, mert az osztályharc mindennapi kenyere lett a Pali bácsihoz hasonló igazságszerető embereknek. Tóth Mihály A gottwaldovi építőmunkások sikere (ČTK) — A Magasépítkezési Vállalat dolgozói Gottwaldovban a Sztálin körúton a napokban befelezték az előregyártóit elemekből emelt nyolcemeletes lakóház építését Az épületelemek szerelését a múlt év júliusában kezdték meg, és három hónappal a határidő előtt fejezték be. A gottwaldovi építkezési dolgozók és tervezők e kísérleti építkezéssel bebizonyították hogy előre gyártott elemekből magas épületeket lehet építeni és hogy az e típusú építményeknél előnyös az épületelemeket közvetlenül az építkezés helyén készíteni Az új épület földszintjén önkiszolgáló üzletet létesítenek, amely Gottwaldovban a legnagyobb lesz. ítjj SZÖ 5 * 1961. március 11.