Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-10 / 69. szám, péntek

4 SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI ÉS DOLGOZNI A jó tervteljesítés nem minden ® A szakszervezet «Jí . ^ » t r m r>. rrv megtette a magáét © Mikor válik a „felezcimmer" M l

1 U \ |'|i\ IUm iI L 117 korszerű öltözővé? © A jó határozatot is lehet lljj lJ fl lllflll/vl I/IWlJ rosszul teljesíteni HAZÁNK FEJLETT IPARA az elektromos energia-elosztó berendezéseinket is világszínvonalra emelte. A čakovicei Veltechna n. v. dolgozói nagy érdemeket szereztek e tekintetben, mert ebben az üzemben gyártott mérő- és elosztókészülékeket találhatjuk hazánk valamennyi 1948 után épített erőmüvében. A vállalat gyártmányait nemcsak hazánkban ismerik, hanem külföldön is. A čakovicei üzem dolgozói Romániában jelenleg 2, Magyarországon és Albániában pedig egy-egy erömií építésén dolgoznak. Képünkön: Marié Vajgrtová, az üzem dolgozója a jermanicei új vízmű vezérlő pidtját szereli. (B. Krejči — ČTK — jelv.) Értékes kötelezettségvállalás R

ožňaván egy tervét jól teljesítő bányába, a Bernardiba látogattunk el. Az irodában minden világosnak, egyszerűnek tűnik — a Bernardi Bányáról szerzett első benyomás jó. Hiszen a kimutatások állandóan 2—3 százalékkal nagyobb tervteljesítést mutatnak, mint amennyit az előirányzat megszab, sőt, mint megtudjuk az első rožňavai szocialista munkabrigád is ezen a bányarészlegen dolgozik. A vasércfejtés a legkorszerűbb módszerrel, a kamarafejtéssel történik, a fúrók vízöblítésesek, tehát nem fenyegeti a bányászokat a régi bányászbetegség, a szilikózis. A rakodást gépesítették — a viklák, csörlőgépek döntik a sutba a kifejtett ércet, hogy onnan már magától hulljon a csillékbe. Dolgoznak itt korszerű rakodógépekel is, s nagy gondot fordítanak a munkabiztonságra. A bányába érve sem oszlik el a jó benyomás: új felvonó épül a régi helyén, a kimutatások adatai egytöl-egyik igazolást nyernek. Ahhoz azonban, hogy kijelenthessük: valóban szocialista módon dolgoznak és élnek a bányászok, kissé mélyebb elemzésre van szükség. Az elemzés során kitűnik, hogy a tervteljesítés nem minden. Igaz, hogy a rožňavai bányák tavaly több mint tízezer tonna ércet fejtettek terven felül, de az üzem kétszázezer koronát ráfizetett — a minőségre. Mert bizony a bányászok a nagyobb teljesítmény, a gyorsabb előrehaladás érdekében több robbanóanyagot használnak, s ez oly apróra töri az ércet, hogy a válogatás igen nehéz. Sok a meddő kőzet, s a fejtési terv túlteljesítése ellenére az osztályozó csak 98 százalékos eredményt tudott felmutatni. Pedig a bányából minden érc ide kerül, de ahol nincs elegendő vasérctartalom, ott az osztályozó sem találhat. Ezt a problémát úgy igyekeztek annak idején megoldani, hogy prémiumokat akartak bevezetni a kisebb löszerfogyasztásért, s büntetéseket a robbanóanyag-norma túllépéséért. Ebbe természetesen a szakszervezet nem mehetett bele. Micsoda szocialista termelés lenne az, ha büntetnénk a bányászokat? — mondták, s igazuk volt. Az üzemvezetőség kénytelen volt elállni ettől a tervtől. De jobbat mindeddig nem találtak, így hát a minőség továbbra is nyílt kérdés. Egy megoldás kínálkozik ugyan... A szocialista brigádok mozgalma talán segíthetné. Hiszen a szocialista módon végzett munka feltételezi, hogy a közösség javára, ne pedig a kimutatások számára fejtsék a vasércet. Éppen a szocialista munkabrigádok kezdeményezhetnék a löszerfogyasztás csökkentéséért, s így a jobb minőségért folyó versenyt. Persze nem a büntetéstől való félelem, hanem az egészséges verseny, az eredményes meggyőző munka alapján. Ehhez pedig szélesebb alapokra kellene fektetni a szocialista munkabrigád címért folyó versenyt. Mert, mint később rádöbbenünk, a Bernardi Bányán dolgozik ugyan az első brigád, de ez egyúttal az egyetlen is ... Uogy feltevésünk helyes volt, az "a brigád munkahelyén bebizonyosodott. Demény futván brigádja mind mennyiség, mind minőség tekintetében kiváló eredményeket ért el. Az ő útjukon haladva valóban meg lehetne oldani a minőség kérdését. Demény István, Gergely Dezső, Ján Štefan, Szabó János, Juraj Zefák és Ján Majan jó brigádot alkotnak. Mindenekelőtt azért jó a brigád, mert egybe tudja kapcsolni a közös érdeket — minőséget az egyéni érdekkel, az előrehaladási norma teljesítésével. Nem megy az mindig olyan egyszerűen — de azért vannak kommunisták a brigádban, hogy meg tudják győzni a többieket: a közös érdek az első, hiszen ez a szocialista brigádmozgalom lényege. A brigádban is szó esik a szocialista életmódról. Szóba kerül a „felezcimmer" ügye. Tudnunk kell, hogy a „felezcimmer" (a magyar felezés és a német Zimmer szavakból tevődött össze) „szakkifejezés" azt a helyiséget jelenti, ahol a váltás történik, ahová a műszak után feljönnek a bányászok, s ahonnan műszak kezdetén elindulnak. Rendesen olyan helyiséget képzelünk a kifejezés mögött, ahol zuhanyozók, öltözők vannak. Minderről a Bernardi Bánya „felezcímmerében" szó sincs. A poros ablakon át azonban látjuk: egy új korszerű épület emelkedik a lejtön, benne zuhanyozók, öltözők és — ami a bosszantó rajta — kőművesszerszámok, téglák, a befejezetlen mű kellékei. Az új öltöző lassan, végtelenül lassan épül. Igen, a bányászok szocialista módon akarnak élni, de ehhez hozzátartozik ez a zuhanyozó is. A rožňavai Magasépítő Vállalatnak tavaly a bányásznapra kellett volna átadnia a kész öltözőt, de még ma sem tud pontos dátumot mondani az átadás végleges határidejét illetően. A Magasépítő Vállalatot kérdezzük, mikor biztosít már végre rendes körülményeket a bányászoknak? Meg is kérjük Lőrinc János elvtársat, az Oj Szó fiatal levelezőjét, akit itt találunk a 25. szinten Polyák István csoportjában, tudósítson bennünket mielőbb a már gúny tárgyává vált „felezcimmer" helyzetéről, mi történik az ügyben, szavát állja-e végre az épitővállalat. A

ddig nézzük meg ezt a munkahelyet. Kamararobbantást készítenek elő. Zúg a fúró a boltíves vágatban, naponta — már most az elkészítés idején — 8,8 tonna helyett 9, néha 10 tonna vasércet is küldenek a felszínre. Amint látjuk, jól megy a munka. Itt miért nem alakítanak szocialista brigádot? Hiszen mind az aknász, mind Polyák István, az elővájár dicséri munkatársait, jó kollektíva dolgozik a 25. szint 43, a. munkahelyén. Az elövájáron némi elkedvetlenedést veszünk észre a kérdés után. Hiszen akart ő már brigádban dolgozni, fel is ajánlották neki. „De tudja, hosszú história az" — mondja, mintha le akarná zárni a további vitát. Miután utána jártunk a dolognak, kitűnt: a brigádmozgalom sikeres továbbfejlődését jelentős mértékben egy, egyébként igen jó határozat rosszul értelmezett megvalósítása akadályozta. Az üzemi pártbizottság annak idején, amikor a brigádalakítás a napirendre került, határozatot hozott, amely szerint a brigád munkáját egybe kell kötni. a pártszervezet taglétszámának növelésével. A brigád kommunistái párton kívüli munkatársaik legjobbjait készítsék elő a párttagságra is, neveljenek belőlük a szocializmusért élvonalban harcoló munkásokat, kommunistákat. Rapászky elvtárs, a Bernardi Bánya föaknásza ugyancsak párttag, reá is vonatkozott hát a határozat, annál is inkább, mert közvetlenül részt vett a brigád összeállításában. A jó határozatot azonban helytelenül így értelmezte: Mondja Polyák, akar a brigádban dolgozni? Igen. Akkor be kell lépnie a pártba. Nem? Akkor nem lehet a brigádban. Más lapra tartozik, hogy Polyák István kiérdemelte-e, hogy az első brigád tagja legyen vagy sem. Ezt igazán a föaknász tudja a legjobban. Ha akármilyen oknál fogva is nem akarta, hogy Polyák a brigád tagja legyen, azt az igazi okkal kellett volna megindokolnia. A párt nevével azonban semmi esetre, semmi körülmények közepette sem szabad visszaélni! D eméljük, Polyák Istvánt és •"rajta kívül még igen sok Bernardi-bányabeli dolgozót, kommunistát és pártonkívülit egyaránt a szocialista munkabrigád címért küzdő kollektívákban találunk a közeljövőben. Egy félremagyarázás nem fékezheti a pártszervezet további eredményes munkáját. Egyre azonban ügyelni kell: a mindennapi munkában, az apró tettekben is a legfelelösségteljesebben kell eljárni, mert nem kevesebbről van szó, mint a dolgozók jobb és gazdagabb életéért küzdő párt tiszta nevéről. Igen, a szocialista módon élni és dolgozni jelszó megvalósítása gyakran gondot okoz, nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. De a legjobb segítő az akadályok elgördítésében az őszinte beszéd, a dolgok helyes magyarázata. Ezt másképp úgy hívjuk: jó politikai munka. Ha ezen a téren beáll a javulás a Bernardi Bányában — mind több lesz a brigád, mind jobb lesz az érc minősége, s kevesebb lesz a probléma. Vilcsek Géza. Ha jó EGY ÉVVEL EZELŐTT nem mindennapi esemény zökkentette ki megszokott nyugalmából a máskülönben higgadt és józan gondolkodású Nová Ves pri Dunaji-i szövetkezeti tagokat. Arról volt szó, hogy a Dedinka pri Dunaji-i szövetkezetet hozzájuk csatolják és ezentúl együtt gazdálkodnak a két falu földművesei. Az egyesítésnek körülbelül annyi híve volt, mint amennyi ellenzője. A Nová Ves-iek szorgalmas munkával a járás egyik legjobban gazdálkodó szövetkezetévé fejlődtek. A tagok jelentős része attól félt, hogy a csatlakozás után ezt a kedvező helyzetüket elveszítik. Amikor az ügy a közqyűlés elé került, a szövetkezeti tagok egymás között a dolgot már régen vitatták, a vélemények megoszlottak és az ellentétek kiéleződtek. — Ha a dedinkaiakkal szövetkezünk, vége az évvégi jutalmazásnak, vége a keresetnek és vége mindennek — ilyen és hasonló kifakadások hangzottak el a gyűlésen. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy Dedinka pri Dunajin ugyanez volt a helyzet. A vélemények ott is megoszlottak. Akadtak ell~"zői és szószólói is az egyesülésnek. A tapasztaltabb földművesek azt a nézetet vallották, hogy semmi jszín alatt sem árthat, ha az 550 hektárhoz még 170-et hozzácsatolnak, A napokban adták át Košicén a városi nemzeti bizottság dísztermében a Kohóipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vörös zászlaját a Szlovákiai Magnezitművek nemzeti vállalatnak az 1960. év utolsó negyedévi tervének eredményes teljesítéséért. A vándorzászló adományozása nem jelent újdonságot a vállalat dolgozói számára. Az üzem harmadik negyedévi tervének teljesítéséért már megkapta ezt a megtisztelő kitüntetést. Ily módon Szlovákia „aranyát", a maanezitot feldolgozó vállalat 1960 második felében eredményesen teljesítette, sőt túlteljesítette tervét, de az első félévi lemaradást egy fontos mutatóban, a felhalmozás tekintetében teljesen behozni már nem tudta. Az 1960-as esztendő így is a Magnezitművek 1958. elején bekövetkezett átszervezése óta a legeredményesebb esztendeje volt. A miniszter képviselője hangsúlyozta, hogy a vállalat nemcsak a termelésben ért el kiváló eredményeket, hanem egész évi kiviteli tervét is túlteljesítette. Ezért elnyerte a példás kiviteli vállalat megtisztelő címet. A zászló ünnepélyes átadása alkalmával országos méretben is jelentős kötelezettségvállalásra került sor. Hazánk legnagyobb kohászati vállalata, a kunčicei Klement » Kiss Jenő, a Nová Ves-i szövetkezet elnöke is az egyesítés mellett kardoskodott. Jó szóval, tárgyilagos érveléssel sikerült meggyőzni az embereket. A kedélyek lassan lecsillapodtak, s a közgyűlés többsége az egyesítés mellett döntött. EZ A KIS TÖRTÉNET azért érdemel említést, mert a két szövetkezet egyesítése óta megtörtént az elJő évvégi zárszámadás. Az elszámo'áskor 810 ezer koronát osztottak szét a ledolgozott munkaegységekre és valamennyi tag az előlegezett 11 koronára még 10 koronát kapott. A zárszámadást hajnalig tartó mulatság követte. Mindkét falu lakói azt állítják, hogy ilyen meghitt, kedélyesen és igazi családi körben eltöltött estére még nem emlékeznek. Öröm volt nézni a két falu földműveseit, amint jókedvvel és őszinte akarással biztatták egymást a még jobb eredmények elérésére. Ne gondolja azonban senki, hogy a megnagyobbodott szövetkezet valami rendkívüli adottság útján jutott ilyen jövedelemhez. A jól végződő évi zárszámadást elsősorban sertés- és kacsatenyésztésüknek köszönhetik, amely 300 ezer korona terven felüli bevételt hozott. Ezt a véleményt Kiss Jenő ezzel egészíti ki: — Munkánkat nagyban megkönnyítette az a körülmény, hogy vetőGottwald Üj Kohómű, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasművek, a trineci vasművek, vUkmint a Szlovákiai Magnezitművek 'szocialista kötelezettséget vállaltak, amely bizonyára elő fogja segíteni Csehszlovákia kulcsiparának, az acéliparnak eredményes fejlődését. E szocialista kötelezettségvállalás jelentőségét az a tény domborítja ki, hogy azt egyrészt hazánk három legnagyobb kohászati vállalata, melyek együttvéve az ország acéltermelésének több mint 80 százalékát szolgáltatják, másrészt az ország legnagyobb tűzállóanyagot termelő vállalata írta alá, mely utóbbi egész termelésének közel a felét szállítja a három vasműnek. E kötelezettségek teljesítése elősegíti a Szlovákiai Magnezitmüveket abban, hogy termelési feladataikat és beruházási tevékenységüket pontosan teljesítsék és a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő tűzálló termékekkel lényegesen hozzájáruljanak hazánk acéliparának fejlesztéséhez. E célból a Szlovákiai Magnezitművek üzemei külön-külön kötelezettséget vállaltak az 1961. évi termelési terv túlteljesítésére. M. S. géptől kombájnig minden géppel rendelkezünk s így feladatainkat a lehető legkisebb költséggel, rövid idő alatt elvégezzük. Legnagyobb erősségünket azonban abban látom, hogy nálunk egyetértés uralkodik, valamennyien egyet akarunk és a szövetkezeti tagok lelkesedése a közös gazdálkodásban nem ismer határt. EBBEN AZ ÉVBEN újabb nagyszabású terv megvalósítására törekednek. Először is 60—70 árnyi területen üvegházat építenek és az eddiginél nagyobb mértékb«n zöldséget szeretnének termelni. A község alig 20 km-re fekszik Bratislavától és így a termés értékesítésére igen kedvező feltétel kínálkozik. Tervbe vették egy víztorony, valamint kacsanevelő építését. A JNB mezőgazdasági osztálya 1960 szeptemberében jóváhagvta az építkezést és az ehhez szükséges hosszú lejáratú hitelt. A tagság öröme azonban nem tartott soká. Ez év februárjában a járás vezetői szóbelileg viszszavonták az előbb tett írásbeli jóváhagyásukat és ezzel az eljárásukkal kedvüket szegték az igyekvő, é ••"-ni és alkotni akaró földműveseknek. Reméljük, hogy a járás megérti az egyesített szövetkezet tagjainak nemes igyekezetét és mifiél előbb segítséget nyújt tervük megvalósításában. (f—j) A ZNOJMÖI - JÁRÁS jaroslavicci szövetkezete a múlt évben szép eredményeket ért el a járás szövetkezeteinek szocialista munkaversenyében. Mind a növénytermelési, mind az állattenyésztési feladatokat túlteljesítette. A közeimúltban megtartott járási szövetkezeti konferencián a jaroslavicei szövetkezetet értékelték a járás legjobbjának s az elsőségért egy 30 ezer korona értékű öntözőagregáttal jutalmazták. Mivel a múlt' esztendőben bőséges takarmányalapot teremtettek a szövetkezetesek,azért az állattenyésztési termékekből ebben az évben is eredményesen kezdhették meg kötelességük teljesítését. A képen: Bradáč Jósef, az állattenyésztés csoportvezetője és a hízósertések gondozói az eladásra kiválasztott sertéseket mázsálják. (F. Nesvadba — CTK — felv.) a zárszámadás ŰJ SZÖ 4 * 196

1- március 10.