Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)
1961-03-10 / 69. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. március 10. péntek 30 riM' XIV. évfolyam, 69. szám A kerületi és járási funkcionáriusok országos értekezlete A CSKP kerületi és járási bizottságainak vezető titkárai s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökei Prágában március 8-án és 9-én országos értekezletre jöttek össze. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első t\tkára az értekezleten tartott beszámolójában részletesen elemezte, miként teljesítik hazánkban a mezőgazdaság szakaszán a CSKP KB határozatait. Rámutatott a mezőgazdaságunkban elért egyes sikerekre s bírálta a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés eddiginél gyorsabb növekedését gátló fogyatékosságokat. Beszámolójában részletezte, miként növelhető az irányítómunka hatékonysága és konkrét volta, ami azért is szükséges, mert a járások szervező tevékenysége mindeddig csekély mértékben irányult az egységes földművesszövetkezetek közvetlen megsegítésére. A termelési feladatok teljesítéséért és azon feltételek megteremtéséért vívott harcban, hogy a mezőgazdaság színvonala 1970-ig fokozatosan elérje az ipar színvonalát, lényegesen több politikai-nevelömunkát kell végeznünk a dolgozók körében. Nov otný elvtárs beszámolója befejező részében részletesen foglalkozott a gazdaságosság kérdésével s azzal, hogyan kell életünk minden szakaszán hathatósan felhasználnunk a rendelkezésre álló eszközöket. A vitában felszólaló elvtársak beszámoltak a mezőgazdasági termelés irányítása terén az egyes kerületekben s járásokban szerzett tapasztalatokról s javaslatokat tettek az idei feladatok sikeres teljesítése és annak érdekében, hogy mezőgazdaságunk négy év alatt teljesíthesse a harmadik ötéves tervet. Az értekezlet első napján Jiŕí Hendrych elvtárs, r sodik napján pedig Viliam Široký elvtárs elnökölt. Az értekezlet számos értékes javaslatot eredményezett a szocialista mezőgazdaságunkban szükséges munka megjavítása érdekében. Nem várhatunk ölhetett kézzel A továbbképzésről, a munka melletti tanulásról talán soha nem esett annyi szó, mint napjainkban. Természetes jelenség ez, logikus következménye annak, hogy harmadik ötéves tervünkben az eddiginél még határozottabban kidomborodik a műszaki fejlesztés jelentősége. Az elkövetkező időszakban ez lesz a munkatermelékenység gyors növelésének döntő forrása. Az pedig mindenki előtt világos, hogy mindez fokozott követelményeket támaszt a dolgozók szaktudásával, minősítésével szemben. Üzemeink a jövőben több magas szakképzettségű dolgozót igényelnek majd, egyre inkább növekedni fog a fő- és középiskolai végzettségű dolgozók iránti „kereslet". A technika rohamos ütemű fejlődése ugyanis szükségszerűen megköveteli majd, hogy oda, ahol eddig elegendő volt a munkást betanítani, a továbbiakban szakképzett dolgozót kell állítani, sőt esetleg olyat, aki nemcsak egy, hanem két, avagy több szakmában is kiismeri magát. A szakképzett dolgozók iránti szükséglet növekedése közismert dolog. Ha pedig megkérdezzük az üzemek felelős dolgozóit, honnan veszik majd a szakkádereket, legtöbb esetben az iskolára hivatkoznak. Tény, hogy a fő- és középiskolában, s a különféle szakintézetekben soha annyi diák nem tanult, mint most, s a jövőben számuk egyre növekszik majd. Ennek ellenére azonban látnunk kell, hogy az iskolák végzett tanulói korántsem fedezhetik majd a szakemberek növekvő szükségletét. Az üzemek és a vállalatok nem várhatnak tehát ölbetett kézzel a kész káderekre, hanem minden tőlük telhetőt el kell követniők abban az irányban, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak ezek neveléséhez. Annál nagyobb szükség van erre, mert az üzemek keretén belül a tényleges szükséglet rendszerint lényegesen nagyobb, mint az új szakemberek igénylése. Gyakori eset ugyanis, hogy számos vezető helyet olyan emberek töltenek be, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges képesítéssel. A fil'akovói Kovosmaltban például célul tűzték ki, hogy két éven belül az összes mesterek megszerezzék a funkciójuk betöltéséhez szükséges szakképzettséget, ami eddig csak 26 százalékra van meg. Pártunk XI. kongresszusának határozata értelmében 1970-ig a fiatalok döntő többségének meg kell szereznie a teljes középiskolai végzettséget. E feladat valóra váltása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a fiatal munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak legalább 40 százaléka a középiskolai (szak- avagy általános) végzettséget foglalkozása • mellett nyerje el. Pártunk ezen irányelve megvalósításának fontossága is arra int, hogy a dolgozók továbbképzése szakaszán le kell számolnunk a hibákkal, fogyatékosságokkal, a nemtörődömséggel és a felesleges halogatással s a szó legszorosabb értelmében határozottan munkához kell látnunk. A szakmai képzéshez, a továbbtanuláshoz egyre kedvezőbb feltételek nyílnak dolgozóink előtt. Államunk a tanulmányi formák bőséges választékát biztosítja a dolgozók számára. Nemcsak a szervezeti alap gyarapszik azonban, hanem a munkaidőnek már eddig végrehajtott és a jövőben sorra kerülő lerövidítése is óriási jelentőségű a foglalkozás mellett tanulók számára. A bardejóvi Augusztus 29. Üzemben például a munkaidő lerövidítésével szabaddá vált szombatot az üzemi munkaiskolában az új munkások betaní- . tására használják fel és a technikai minimum tanfolyamait rendezik meg azon dolgozók számára, akik nem teljesítik a normát. A novákyi W. Pieck Vegyiüzemben, pedig egyéves kurzusokat készítenek elő, melyek elvégzése segédlevél elnyerésével jár. A harmadik ötéves terv időszakában a termelésben dolgozók 75 százaléka elvégzi ezt a tanfolyamat. A munkaidő fokozatos lerövidítése tehát az elkövetkező időszakban egyre inkább megszünteti az eddig legtöbbször emlegetett kifogást, az időhiányt. Sok ezer dolgozó már most érzi ennek előnyeit, a soron következő években pedig ez gyakorlatilag mindenkire kiterjed. Természetesen nagyon helytelen, lenne, ha ott, ahol a munkaidő lerövidítésére csak a jövőben kerül sor, a dolgozók továbbtanulásának teljes mértékű kibontakozását addig az ideig halogatnák. Ezt már most, haladéktalanul meg kell kezdeni, hiszen a késedelmeskedésnek mind az üzemek, mind az érdekelt alkal(Folytatás a 2. oldalon.) Újabb lépés a világűr meghódítása felé A Szovjetunióban felbocsátott NEGYEDIK ŰRHAJÓ VISSZATÉRT A FÖLDRE 7//////7/ST/////////////////////////////////A^^ Csernuska — a világűrutas kutya egészséges • A 4 700 . kilogrammos űrhajó teljesítette feladatát Moszkva (ČTK) — A Szovjetunióban március 9-én földkörüli pályájára bocsátották a negyedik szputnyikűrhajót. Súlya a hordozó rakéta utolsó lépcsője nélkül 4700 kg. Az űrhajó Csernuska nevű kísérleti kutyát és további élettani alanyokat vitt fel kabinjában. Az űrhajó a kutatási program teljesítése után Földről továbbított parancsra visszaérkezett a Szovjetunió megjelölt vidékére. A kutya normális állapotban van. A szputnyikűrhajó olyan pályán mozgott, mely közel állt ahhoz a pályához, melyet a következő adatok jellemeznek: perigeum 183,5 kilométer, apogeum 248,8 kilométer és a pálya síkja 64 fokos 56 perces szöget zárt az Egyenlítő síkjával. Fő feladata a szputnyikűrhajó szerkezetének és az ember utazásához szükséges feltételeket biztosító rendszereinek további tökéletesítése volt. A Csernuska kísérleti kutyát és további élettani alanyokat szállító kabinon kívül telemetrikus és televíziós rendszerek, pályamérő rádió-rendszer és rádióösszeköttetési műszerek voltak az űrhajóban. A fedélzet berendezése a repülőút során rendesen működött. A szputnyikűrhajó a megjelölt program teljesítése jitán Földről továbbított parancsra még aznap leszállt a Szovjetunió megjelölt részén. A leszállás után a szputnyikűrhajó előzetes vizsgálata során megállapították, hogy a kísérleti kutya állapota normális. A negyedik szputnyikűrhajó felbocsátásával és sikeres visszajutásával értékes adatokat szereztek az űrhajó szerkezete és rendszere tevékenységéről, valamint a repülésnek az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. Az adatokat most tanulmányozzák és feldolgozzák. Az élettani alanyok megfigyelés alatt állnak. Befejezték a tavaszi munkák első szakaszát A Hubicei Állami Gazdaságban (Dunajská Streda-i járás) Szlovákiában elsőnek, tíz nappal az agrotechnikai határidő előtt befejezték a tavaszi munkák első szakaszát. Örvendetes eredmény, hogy így az árpa, a zab, a borsó és a napraforgó húsz nappal előbb került a földbe, mint a múlt évben, s ezzel jó feltételeket teremtettek a gazdag termés eléréséhez. A traktorosok azonban a sikeres munka után sem tétlenkednek, hanem már most felkészülnek, főképp a cukorrépa és a kukorica vetésére. Valamennyi kukoricájukat, beleértve a tejesviaszos silókukoricát is, négyzetesen vetik el, mert mind a 365 hektáron a komplex gépesítést akarják megvalósítani. A múlt évben az ily módon művelt területen öt mázsával nagyobb hektárhozamot értek el és az egy hektárra eső termelés költségét 240 koronával csökkentették. Még ez idén megkezdik a kelet-szlovákiai energetikai bázis építését Szlovákiának, de különösen keleti tására a legközelebbi években a vil gyasztása lesz jellemző. Az illetékes tikai mérleg figyelembevételével el let-szlovákiai síkság területén — műnek kell épülnie, amely a jövőben s a vegyipar energetikai bázisa lesz. A négy aggregáttal rendelkező vojanyi hőerőművet egy helyről fogják irányítani. A korszerű műszaki berendezés lehetővé teszi, hogy a hőerőműnek aránylag kevés dolgozóra lesz szüksége. Az új villamosmű tüzelőanyagalapja szovjet antracit lesz, amelyet a szélesnyomtávú szovjet vasúti kocsik szállítanak egészen a helyszínre. Vojanyban ezért külön rakodóhely épül, ahonnét nemcsak a vojanyi villamosművet látják majd el tüzelőanyaggal, hanem a Keletszlovákiai Kohómű hőerőművét, a Chemko Üzemet és egyéb ipari üzemeket is. A vojanyi villamosmű területén először a külső szénellátási berendezéseket építik fel, amelyeknek már 1963 első felében kell szénnel ellátni a Keletszlovákiai Kohómüvet. A villamosmű első turbináját 1964 • • • ••••••••••••• • • A BRATISLAVAI HYDROSTAV dolgozói, akiknek a bratislavai kőolajvezeték egyik hosszú szakaszát kell a földbe helyezniük, ez ideig több mint nyolcezer folyóméter csövet hegesztettek össze és négy kilométernél hosszabb kanálist ástak ki. Az építők úgy tervezik, hogy az eredeti tervet tíz nappal lerövidítik és már szeptember 20-án befejezik a rájuk eső szakasz építését. Képünkön: a csövek lerakását autódaru végzi. (K. Cich — ČTK — felv.) részének nagy kiterjedésű iparosílamosenergia rohamosan fokozódó foszervek ezért az országos energehatározták, hogy Vojanyban — a ke egy nagy teljesítőképességű höerőkülönösen a Kelet szlovákiai Kohómű, végén helyezik próbaüzembe. Mint már említettük, a vojanyi hőerőműnek aránylag- kevés dolgozója lesz és a vezetőség ezért igen nagy igényeket támaszt szakképzettségükkel szemben. Annak érdekében, hogy a környékbeli dolgozók elnyerhessék a szükséges szakképzettséget, Veľké Kapušanyban ez év szeptember 1-től esti szakiskola kezdi meg tevékenységét. Veľké Kapušanyban még ez idén megkezdik a vojanyi hőerőmű alkalmazottai lakásainak építését is. A cukorrépatermesztök szlovákiai értekezlete (ČTK) — Starý Smokovecen csütörtökön, március 9-én „A cukorrépa nagy hozamaiért és nagy cukortartalmáért" jelszó jegyében kezdődött meg a cukorrépatermesztés müszaki-gazdasági kérdéseivel foglalkozó kétnapos szlovákiai értekezlet, amely szerves része az EFSZ-ek V. országos kongresszusára tett előkészületeknek. Az értekezleten a cukorrépatenmesztő EFSZ-ek és állami gazdaságok, a szlovákiai cukorgyárak s nemzeti bizottságok képviselői, valamint a kísérleti és növénynemesítő intézetek dolgozói vesznek részt. Az értekezleten Vojtech Beňa, az élelmiszeripari miniszter helyettese értékelte a cukorrépa termesztése és felvásárlása terén tavaly elért eredményeket. A cukorrénatermesztés népgazdasági jelentőségét hangsúlyozó s a magas színvonalú termesztés elveit ismertető fő beszámolót Siedler mérnök, a semčicei Cukorrépa Kísérleti Intézet dolgozója adta elő. A beszámolót a legkiválóbb cukorrépatermesztési szakemberek és gyakorlati dolgozók tartalmas vitája követte. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a jövőben különösen a közép- és kelet-szlovákiai kerületben kell fokozott figyelmet szentelni a cukorrépa termesztésének, mivel e területek tavaly több mint 230 ezer mázsával kevesebb cukorrépát szolgáltattak be az előirányzott mennyiségnél. A legnagyobb hektárhozamok eléréséért tavaly folytatott országos szocialista munkaversenyben Szlovákiában csaknem 1500 cukorrépatermesztő vett részt. A cukorrépatermesztés műszaki-gazdasági kérdéseivel foglalkozó értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy különösen a hektárhozamok növelésével kell Szlovákiában elérni a cukorrépatermesztés további fellendítését. Az értekezlet ma vitával s az 1960-ban legjobb eredményeket elért termesztők értékelésével folytatja munkáját.