Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-10 / 69. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. március 10. péntek 30 riM' XIV. évfolyam, 69. szám A kerületi és járási funkcionáriusok országos értekezlete A CSKP kerületi és járási bizottságainak vezető titkárai s a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökei Prágában március 8-án és 9-én országos értekezletre jöttek össze. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első t\tkára az értekezleten tartott beszámolójában részletesen elemezte, miként teljesítik hazánk­ban a mezőgazdaság szakaszán a CSKP KB határozatait. Rámutatott a mezőgazdaságunkban elért egyes sikerekre s bírálta a növénytermesz­tés és az állattenyésztési termelés eddiginél gyorsabb növekedését gát­ló fogyatékosságokat. Beszámolójában részletezte, miként növelhető az irányítómunka hatékonysága és konkrét volta, ami azért is szükséges, mert a járások szervező tevékenysége mindeddig csekély mértékben irányult az egységes földművesszövetkezetek közvetlen megsegítésére. A termelési feladatok teljesítéséért és azon feltételek megteremtéséért vívott harcban, hogy a mezőgazdaság színvonala 1970-ig fokozatosan el­érje az ipar színvonalát, lényegesen több politikai-nevelömunkát kell végeznünk a dolgozók körében. Nov otný elvtárs beszámolója befejező részében részletesen foglalkozott a gazdaságosság kérdésével s azzal, hogyan kell életünk minden szakaszán hathatósan felhasználnunk a ren­delkezésre álló eszközöket. A vitában felszólaló elvtársak beszámoltak a mezőgazdasági termelés irányítása terén az egyes kerületekben s járásokban szerzett tapaszta­latokról s javaslatokat tettek az idei feladatok sikeres teljesítése és an­nak érdekében, hogy mezőgazdaságunk négy év alatt teljesíthesse a harmadik ötéves tervet. Az értekezlet első napján Jiŕí Hendrych elvtárs, r sodik napján pedig Viliam Široký elvtárs elnökölt. Az értekezlet számos értékes javaslatot eredményezett a szocialista mezőgazdaságunkban szükséges munka megjavítása érdekében. Nem várhatunk ölhetett kézzel A továbbképzésről, a munka melletti tanulásról talán soha nem esett annyi szó, mint napjainkban. Természetes jelenség ez, logikus következménye annak, hogy har­madik ötéves tervünkben az eddi­ginél még határozottabban kidom­borodik a műszaki fejlesztés jelen­tősége. Az elkövetkező időszakban ez lesz a munkatermelékenység gyors növelésének döntő forrása. Az pedig mindenki előtt világos, hogy mindez fokozott követelmé­nyeket támaszt a dolgozók szak­tudásával, minősítésével szemben. Üzemeink a jövőben több magas szakképzettségű dolgozót igényel­nek majd, egyre inkább növeked­ni fog a fő- és középiskolai vég­zettségű dolgozók iránti „keres­let". A technika rohamos ütemű fejlődése ugyanis szükségszerűen megköveteli majd, hogy oda, ahol eddig elegendő volt a munkást be­tanítani, a továbbiakban szakkép­zett dolgozót kell állítani, sőt eset­leg olyat, aki nemcsak egy, hanem két, avagy több szakmában is ki­ismeri magát. A szakképzett dolgozók iránti szükséglet növekedése közismert dolog. Ha pedig megkérdezzük az üzemek felelős dolgozóit, honnan veszik majd a szakkádereket, leg­több esetben az iskolára hivatkoz­nak. Tény, hogy a fő- és közép­iskolában, s a különféle szakinté­zetekben soha annyi diák nem ta­nult, mint most, s a jövőben szá­muk egyre növekszik majd. Ennek ellenére azonban látnunk kell, hogy az iskolák végzett tanulói koránt­sem fedezhetik majd a szakem­berek növekvő szükségletét. Az üzemek és a vállalatok nem vár­hatnak tehát ölbetett kézzel a kész káderekre, hanem minden tőlük telhetőt el kell követniők abban az irányban, hogy a lehető legna­gyobb mértékben hozzájáruljanak ezek neveléséhez. Annál nagyobb szükség van erre, mert az üzemek keretén belül a tényleges szükség­let rendszerint lényegesen na­gyobb, mint az új szakemberek igénylése. Gyakori eset ugyanis, hogy számos vezető helyet olyan emberek töltenek be, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges képesítéssel. A fil'akovói Kovo­smaltban például célul tűzték ki, hogy két éven belül az összes mesterek megszerezzék a funk­ciójuk betöltéséhez szükséges szakképzettséget, ami eddig csak 26 százalékra van meg. Pártunk XI. kongresszusának határozata értelmében 1970-ig a fiatalok döntő többségének meg kell szereznie a teljes középiskolai végzettséget. E feladat valóra vál­tása érdekében feltétlenül szüksé­ges, hogy a fiatal munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak legalább 40 százaléka a közép­iskolai (szak- avagy általános) végzettséget foglalkozása • mellett nyerje el. Pártunk ezen irányelve megvalósításának fontossága is arra int, hogy a dolgozók tovább­képzése szakaszán le kell számol­nunk a hibákkal, fogyatékosságok­kal, a nemtörődömséggel és a fe­lesleges halogatással s a szó leg­szorosabb értelmében határozottan munkához kell látnunk. A szakmai képzéshez, a tovább­tanuláshoz egyre kedvezőbb felté­telek nyílnak dolgozóink előtt. Államunk a tanulmányi formák bőséges választékát biztosítja a dolgozók számára. Nemcsak a szervezeti alap gyarapszik azon­ban, hanem a munkaidőnek már eddig végrehajtott és a jövőben sorra kerülő lerövidítése is óriási jelentőségű a foglalkozás mellett tanulók számára. A bardejóvi Au­gusztus 29. Üzemben például a munkaidő lerövidítésével szabaddá vált szombatot az üzemi munka­iskolában az új munkások betaní- . tására használják fel és a tech­nikai minimum tanfolyamait ren­dezik meg azon dolgozók számá­ra, akik nem teljesítik a normát. A novákyi W. Pieck Vegyiüzemben, pedig egyéves kurzusokat készí­tenek elő, melyek elvégzése se­gédlevél elnyerésével jár. A har­madik ötéves terv időszakában a termelésben dolgozók 75 százaléka elvégzi ezt a tanfolyamat. A mun­kaidő fokozatos lerövidítése tehát az elkövetkező időszakban egy­re inkább megszünteti az eddig legtöbbször emlegetett kifogást, az időhiányt. Sok ezer dolgozó már most érzi ennek elő­nyeit, a soron következő években pedig ez gyakorlatilag mindenkire kiterjed. Természetesen nagyon helytelen, lenne, ha ott, ahol a munkaidő lerövidítésére csak a jö­vőben kerül sor, a dolgozók to­vábbtanulásának teljes mértékű kibontakozását addig az ideig ha­logatnák. Ezt már most, haladék­talanul meg kell kezdeni, hiszen a késedelmeskedésnek mind az üzemek, mind az érdekelt alkal­(Folytatás a 2. oldalon.) Újabb lépés a világűr meghódítása felé A Szovjetunióban felbocsátott NEGYEDIK ŰRHAJÓ VISSZATÉRT A FÖLDRE 7//////7/ST/////////////////////////////////A^^ Csernuska — a világűrutas kutya egészséges • A 4 700 . kilogrammos űrhajó teljesítette feladatát Moszkva (ČTK) — A Szovjetunióban már­cius 9-én földkörüli pályájára bocsátották a ne­gyedik szputnyikűrhajót. Súlya a hordozó rakéta utolsó lépcsője nélkül 4700 kg. Az űrhajó Csernuska nevű kísérleti kutyát és további élettani alanyokat vitt fel kabinjában. Az űrhajó a kutatási program teljesítése után Földről továbbított parancsra visszaérkezett a Szovjetunió megjelölt vidékére. A kutya nor­mális állapotban van. A szputnyikűrhajó olyan pályán mozgott, mely közel állt ahhoz a pályához, melyet a következő adatok jellemeznek: perigeum 183,5 kilométer, apogeum 248,8 kilométer és a pálya síkja 64 fo­kos 56 perces szöget zárt az Egyenlítő síkjával. Fő feladata a szputnyikűrhajó szerkezetének és az ember utazásához szükséges feltételeket biztosító rendszereinek további tökéletesítése volt. A Csernuska kísérleti kutyát és további élet­tani alanyokat szállító kabinon kívül telemetrikus és televíziós rendszerek, pályamérő rádió-rend­szer és rádióösszeköttetési műszerek voltak az űrhajóban. A fedélzet berendezése a repülőút során ren­desen működött. A szputnyikűrhajó a megjelölt program tel­jesítése jitán Földről továbbított parancsra még aznap leszállt a Szovjetunió megjelölt részén. A leszállás után a szputnyikűrhajó előzetes vizs­gálata során megállapították, hogy a kísérleti kutya állapota normális. A negyedik szputnyikűrhajó felbocsátásával és sikeres visszajutásával értékes adatokat sze­reztek az űrhajó szerkezete és rendszere te­vékenységéről, valamint a repülésnek az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. Az adatokat most tanulmányozzák és feldol­gozzák. Az élettani alanyok megfigyelés alatt állnak. Befejezték a tavaszi munkák első szakaszát A Hubicei Állami Gazdaságban (Dunajská Streda-i járás) Szlová­kiában elsőnek, tíz nappal az ag­rotechnikai határidő előtt befe­jezték a tavaszi munkák első sza­kaszát. Örvendetes eredmény, hogy így az árpa, a zab, a borsó és a napraforgó húsz nappal előbb került a földbe, mint a múlt év­ben, s ezzel jó feltételeket te­remtettek a gazdag termés eléré­séhez. A traktorosok azonban a sike­res munka után sem tétlenked­nek, hanem már most felkészül­nek, főképp a cukorrépa és a ku­korica vetésére. Valamennyi ku­koricájukat, beleértve a tejes­viaszos silókukoricát is, négyze­tesen vetik el, mert mind a 365 hektáron a komplex gépesítést akarják megvalósítani. A múlt évben az ily módon művelt te­rületen öt mázsával nagyobb hek­tárhozamot értek el és az egy hektárra eső termelés költségét 240 koronával csökkentették. Még ez idén megkezdik a kelet-szlovákiai energetikai bázis építését Szlovákiának, de különösen keleti tására a legközelebbi években a vil gyasztása lesz jellemző. Az illetékes tikai mérleg figyelembevételével el let-szlovákiai síkság területén — műnek kell épülnie, amely a jövőben s a vegyipar energetikai bázisa lesz. A négy aggregáttal rendelkező vojanyi hőerőművet egy helyről fog­ják irányítani. A korszerű műszaki berendezés lehetővé teszi, hogy a hőerőműnek aránylag kevés dolgo­zóra lesz szüksége. Az új villamosmű tüzelőanyag­alapja szovjet antracit lesz, amelyet a szélesnyomtávú szovjet vasúti ko­csik szállítanak egészen a hely­színre. Vojanyban ezért külön rako­dóhely épül, ahonnét nemcsak a vo­janyi villamosművet látják majd el tüzelőanyaggal, hanem a Keletszlo­vákiai Kohómű hőerőművét, a Chem­ko Üzemet és egyéb ipari üzemeket is. A vojanyi villamosmű területén először a külső szénellátási beren­dezéseket építik fel, amelyeknek már 1963 első felében kell szénnel el­látni a Keletszlovákiai Kohómüvet. A villamosmű első turbináját 1964 • • • ••••••••••••• • • A BRATISLAVAI HYDROSTAV dolgozói, akiknek a bratislavai kő­olajvezeték egyik hosszú szakaszát kell a földbe helyezniük, ez ideig több mint nyolcezer folyóméter csövet hegesztettek össze és négy ki­lométernél hosszabb kanálist ástak ki. Az építők úgy tervezik, hogy az eredeti tervet tíz nappal lerövidítik és már szeptember 20-án befejezik a rájuk eső szakasz építését. Képünkön: a csövek lerakását autódaru végzi. (K. Cich — ČTK — felv.) részének nagy kiterjedésű iparosí­lamosenergia rohamosan fokozódó fo­szervek ezért az országos energe­határozták, hogy Vojanyban — a ke ­egy nagy teljesítőképességű höerő­különösen a Kelet szlovákiai Kohómű, végén helyezik próbaüzembe. Mint már említettük, a vojanyi hőerőműnek aránylag- kevés dolgozó­ja lesz és a vezetőség ezért igen nagy igényeket támaszt szakképzett­ségükkel szemben. Annak érdekében, hogy a környékbeli dolgozók el­nyerhessék a szükséges szakképzett­séget, Veľké Kapušanyban ez év szeptember 1-től esti szakiskola kez­di meg tevékenységét. Veľké Kapušanyban még ez idén megkezdik a vojanyi hőerőmű alkal­mazottai lakásainak építését is. A cukorrépatermesztök szlovákiai értekezlete (ČTK) — Starý Smokovecen csü­törtökön, március 9-én „A cukorrépa nagy hozamaiért és nagy cukortartal­máért" jelszó jegyében kezdődött meg a cukorrépatermesztés müszaki-gazda­sági kérdéseivel foglalkozó kétnapos szlovákiai értekezlet, amely szerves része az EFSZ-ek V. országos kong­resszusára tett előkészületeknek. Az értekezleten a cukorrépatenmesztő EFSZ-ek és állami gazdaságok, a szlová­kiai cukorgyárak s nemzeti bizottságok képviselői, valamint a kísérleti és nö­vénynemesítő intézetek dolgozói vesz­nek részt. Az értekezleten Vojtech Beňa, az élelmiszeripari miniszter helyettese értékelte a cukorrépa termesztése és felvásárlása terén tavaly elért eredmé­nyeket. A cukorrénatermesztés népgaz­dasági jelentőségét hangsúlyozó s a ma­gas színvonalú termesztés elveit ismer­tető fő beszámolót Siedler mérnök, a semčicei Cukorrépa Kísérleti Intézet dol­gozója adta elő. A beszámolót a legki­válóbb cukorrépatermesztési szakemberek és gyakorlati dolgozók tartalmas vitája követte. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a jövőben különösen a közép- és kelet-szlovákiai kerületben kell fokozott figyelmet szentelni a cukorrépa termesz­tésének, mivel e területek tavaly több mint 230 ezer mázsával kevesebb cukor­répát szolgáltattak be az előirányzott mennyiségnél. A legnagyobb hektárhozamok eléréséért tavaly folytatott országos szocialista munkaversenyben Szlovákiában csaknem 1500 cukorrépatermesztő vett részt. A cukorrépatermesztés műszaki-gazda­sági kérdéseivel foglalkozó értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy különösen a hektárhozamok növelésével kell Szlo­vákiában elérni a cukorrépatermesztés további fellendítését. Az értekezlet ma vitával s az 1960-ban legjobb eredményeket elért termesztők értékelésével folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents