Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-10 / 69. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mélyen megrendülve közli, hogy Jan Vodička elvtárs, a párt egyik alapító tagja 1961. március 9-én a reggeli órákban elhúnyt. Jan Vodička elvtárs egész életét a dolgozó nép jogaiért és a szocializmus hazánkban való győzelemre juttatásáért vívott harcnak szentelte. Hosszú ideig volt a CSKP Központi Bizottságának tagja és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. Népünk harcos forradalmárt és lelkes hazafit vesztett el az elhúnyt személyében. Tisztelet felejthetetlen emlékének. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Jan Vodička elvtárs Prágában 1893. június 10-én munkáscsalád gyermekeként született. Az alapfokú iskola elvégzése után kitanulta a mészáros mesterséget. Már fiatal korában ténykedett különböző forradalmi Ifjúsági szervezetekben. Az első irilágháborúban az oroszországi csehszlovák légiók soraiban küzdött és aktív részt vett a légiók reakciós vezetősége elleni harcban. Az első világháború éveiben kifejtett forradalmi tevékenységéért sokszor üldözték és többször börtönbe vetették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után belépett a vörös hadsereg soraiba. Szovjetoroszországból visszatérve 1920-tól a Szociáldemokrata Párt balszárnyában fejtett ki tevékenységet. Amikor 1921-ben megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja és ő is e párt tagja lett, járási, kerületi és központi méretekben látott el különböző pártfunkciókat. A burzsoázia állandóan üldözte és többször bebörtönözte a CSKP soraiban kifejtett következetes forradalmi tevékenysévsf géért. A Gestapo 1939. március 15én a CSKP további dolgozóival együtt letartóztatta s a háború végéig a sachsenhauseni koncentrációs táborban tartotta fogva. Hazánk felszabadulása után haladéktalanul hozzáfogott az aktív munkához s a CSKP Központi Bizottságának tagjaként és a Nemzetgyűlés képviselőjeként az első sorokban küzdött a felszabadított haza megújhodásáért s kiépítéséért. 1948-ban megválasztották a Fasisztaellenes Harcosok Központi Bizottságának elnökévé. Érdemdús tevékenységet fejtett ki a nemzetközi ellenállási szövetségben is, ahol aktívan lépett fel egy újabb háború kezdeményezői ellen s mindig síkra szállt a világbékéért és a szociális előrehaladásért. * * * A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének szlovákiai bizottsága Ján Vodička elvtárs elhunyta alkalmából csütörtökön részvéttáviratot küldött a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának. Odaítélték az 1960. évi | A CS

Kp |(

B űdv8

z|

ő J

ávir

a,

a K

o|

umbi

a Kommunista Pártja IX. kongresszusának nemzetközi újságíró-díjakat (CTK) - Jiŕí Meisner, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára a szervezet prágai helyiségeiben csütörtökön, március 9-én rendezett sajtóértekezleten részt vett újságíróinkat és a külföldi újságírókat részletesen tájékoztatta az 1960. évi nemzetközi újságírő-díjak odaítéléséről. A nemzetközi újságíró-díjakat ez idén már harmadszor ítélik oda azoknak az újságíróknak vagy lapoknak, akik 111. amelyek jelentős érdemeket szereztek a világbéke megszilárdítása, a demokrácia kibontakoztatása, valamint a baráti kapcsolatok megszilárdítása ' terén a világ valamennyi újságfrőja s szervezeteik között. Az előző években a szabadságért és a demokráciáért síkraszálló olyan kiváló újságíróknak, mint Manolisz Glezos és Henri Alleg ítélték oda a nemzetközi újságíró-díjakat. Az 1960. évi díjakat Brian Bunting dél-afrikai újságírónak s a Kubában megjelenő Revolucion című folyóirat szerkesztőségi kollektívájának ítélték oda. Brian Bunting dél-afrikai újságíró minden újságírói tevékenységét az afrikai bennszülöttek demokráciájáért, nemzeti felszabadításukért folytatott harcnak szentelte és mindig síkraszállt a faji megkülönböztetés ellen. E tevékenységéért állandó zaklatásoknak van kitéve a Délafrikai Unióban. Annak ellenére, hogy tagja volt a Délafrikai Unió parlamentjének, provokatív törvények alapján betiltották az általa kiadott vagy szerkesztett Guardian, Peoples Voice, Clraion és Advance — című lapokat. Hasonló a sorsa a New Age című lapnak is, amelyet a legutóbbi időben ad ki. Tavaly ezt a lapot is beiltották, de számos ország, többek között Anglia újságíróinak s közvéleményének éles tiitakozása arra kényszerítene a dél-afrikai hivatalokat, hogy megmásítsák döntésüket. DRÄGA ELVTÁRSAK! Elvtársi üdvözletünket küldjük Kolumbia Kommunista Pártja 9. kongresszusának. Kolumbia Kommunista Pártja az észak-amerikai imperializmus támadásaival szemben elszántan küzd Kolumbia függetlenségének megvédéséért és a kolumbiai dolgozó nép követelményeinek megvalósításáért. Drága Elvtársak, sok sikert kívánunk önöknek a békéért, a nemzetek barátságáért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukban. Éljen Kolumbia Kommunista Pártja! Éljen a nemzetközi kommunista mozgalom marxi-lenini egysége! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Az „amerikai demokrácia" a gyakorlatban A New Hampshire-i botrány • Be akarták mutatni a „demokrá ciát" — s ez tökéletesen sikerült • Megkülönböztetés a szo cialista újságírókkal szemben New York (CTK) — Az USA nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsának New Hampshlre-i osztálya meghívta a New Yorkba akkreditált külföldi újságírókat, A bratislavai Műszaki Otthon érdekes kezdeményezése Szocialista munkabrigádck tapasztalatcseréje (ČTK) - Bratislavában csütörtökön, március 9-én kezdődött meg a szocialista munkabrigádok tagjainak a forgácsos megmunkálás kérdéseiről folytatott kétnapos tapasztalatcseréje, amely a bratislavai Műszaki Otthon mellett létesült Újító Intézet első rendezvénye. tekintsék me» hogyan fest a gyakorlatban a demokrácia. Az újságíróküldöttségnek meg kellett volna tekintenie a városi tanács ülésezését és más demokratikus intézményeket. Az akció várakozáson felül „sikerült" — a szocialista tábor országai újságíróival szemben alkalmazott megkülönböztetés során valóban bemutatták, hogyan fest az „amerikai szabadság" a gyakorlatban. New Hampshire meglátogatását röviddel az újságfróküldöttség indulása előtt visszavonták. A három hónapja tervezett utazás visszavonását azzal indokolták, hogy egy más akcióval eg.yidőben történne. A valódi ok azonban egészen más volt. Az újsáqírócsoport tagjai között ugvanis a szocialista tábor országainak újságírói is ott voltak. Ketten a Szovjetunióból, egy Csehszlovákiából és egy Lennvelországból. A New Hampshire államot uraló néhány reakciós politikus a terv-ett látogatás ellen durva rágalmaNEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK zó kampányt indított. Az uszítók élén Styles Pridges szenátor állott, aki a maccarth.vzmus lelkes híve. Wesley Powel, az állam kormányzója személyesen közbelépett, hogy a nemzetközi újságIrőcsoport látogatása ne valósulhasson meg. A külföldi újságírók szövetségének elnöksége a politikusok nyomása és a rágalmazó kampány ellenére sem volt hajlandó a nemzetközi csoport tagjai közül kizárni a szocialista újságírókat. Erre az egész látogatást visszavonták. A New York Post az esettel kapcsolatban megjegyzi: ,,New Hampshire állam a korlátoltság újabb példáját mutatta be, amikor azért hiúsította meg a 25 tagú csoport látogatását, mert köztük r*iy kommunista országbeli volt". A lap végül hozzáfűzi: „Ha az újságíróknak még kedvük támadna megismerkedni a demokrácia gyakorlatával, keressék fel dr. WII-" lard Uphausot. Az kitűnően ismeri a dolgot." Meg kell jegyeznünk, dr. Uphausot nemrég árért ítélték el egy évi fogsáora, mert megtagadta egy békegyűlés részvevői névsorának elárulását. Az Üjítő Intézet küldetése, hogy összegyűjtse és elterjessze a munkások és újítók legértékesebb hazai és külföldi tapasztalatait és segítséget nyújtson a szocialista munkabrigádok tagjainak szakképzettségük növelésében, az új technika elsajátításában. A forgácsos megmunkálás terén szerzett tapasztalatok kicserélését szolgáló napok rendezését az indokolja, hogy hazánk gépipari üzemeiben csaknem 70 százalékos e technológia részaránya, amely nagy lehetőségeket nyújt a munkatermelékenység növelésére. A forgácsos megmunkálás külSnösen az esztergályozással, marással, csiszolással, élesítéssel, gyalulással és fúrással összefüggő műveleteket foglalja magába. Előzetes adatok szerint a szlovákiai gépipari üzemek különböző ágazataiban 38 szocialista munkabrigád és az e címért versenyző 217 kollektíva tagjai dolgoznak a forgácsos megmunkálás szakaszán. Az Üjítő Intézet a tapasztalatcsere napjaira új módszert választott a haladó irányzatú tapasztalatok elterjesztésére. Felszólította tíz üzem munkakollektíváit, hogy közöljék, milyen problémák merülnek fel a forgácsos megmunkálás terén és miben volna szükségük segítségre. A tapasztalatcsere napjai résztvevőinek a legkiválóbb újítók s tudományos dolgozók válaszolnak e kérdésekre. A Műszaki Otthon laboratóriumainak dolgozói pedig gyakorlatilag bemutatják nekik a forgácsos megmunkálás technológiájának újdonságait. ) Nem várhatunk ölhetett kézzel (Folytatás az 1. oldalról) mazottak maguk vállanák kárát. A szakmai továbbképzés, a foglalkozás félbeszakítása nélküli tanulás terén már számos jó példa ismeretes. Egész sor üzemben a jövőbeni szükségleteket is figyelembe véve kidolgozták a szakemberek nevelésének reális távlati programját és energikusan munkához láttak. Így tettek a dubnicai K. J. Vorosilov Üzemben, a brnói gépgyárban és sok más helyen. Számunkra most az a fontos, hogy a jó példák követőkre találjanak, hogy a dolgozók szakképzettségének fokozására irányuló törekvés a szó legszorosabb értelmében tömegessé váljék. Ennek eléréséhez kiváló alapot nyújt a szocialista munkabrigádok mozgalma, az a légkör, amelyet a versenyző brigádok teremtenek maguk körül a munkahelyeken. A dolgozók továbbképzése sok problémát hoz magával, amelyek megoldása körültekintő gondoskodást igényel mind az iskolaügyi szervek, mind a tanulók, mind pedig az üzemek részéről. Már maga az a tény, hogy általában idősebb emberek tanulásáról van szó, rendszerint más oktatási módszereket követel meg, mint az iskolákban általában szokásos. Az üzemekben is ügyelni kell arra, hogy a műszakbeosztással, a tanulóknak megszabott összes előnyök rendszeres nyújtásával és hasonlókkal a lehető legjobban megkönnyítsék a dolgozók számára a tanulást. Főleg a szakszervezet törődjék azzal — természetesen az üzem vezetőségével együttműködve — j hogy a továbbtanulás útjából elhárítsa az összes akadályokat. Ha ez így lesz mindenütt, akkor a lemorzsolódás, ami manapság néhol eléri a 30 százalékot is, a jövőben a minimumra csökken. A továbbtanulásnál azonban a legfontosabb a tanuló kitartása és kötelességtudása. Mert tagadhatatlan, hogy a foglalkozás melletti tanulás nagy önmegtartóztatást, áldozatot követel s annak kedvéért bizony gyakran le kell mondani a máskülönben jól megérdemelt pihenésről, szórakozásról. A kitűzött cél elérése felett érzett öröm azonban, s az a tudat, hogy a nagyobb tudás birtokában többet ér az ember és többet tehet a társadalom érdekében — minden fáradságért bőségesen kárpótol. Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet 5. számának vezércikke a CSKP KB februári ülésével foglalkozva, rámutat azokra a feladatokra, melyek a mezőgazdasági termelés növelését és a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését illetően ránk várnak. Ugyanakkor közli a CSKP KB teljes ülésének határozatát is. A folyóirat a továbbiakban részleteket közöl Jirí Hendrychnek, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a CSKP KB titkárának pártunk 40. évfordulója alkalmából rendezett országos ideológiai szemináriumon tartott előadásából: „A CSKP 40. esztendeje — negyvenévi harc a szocializmusért és a kommunizmusért" címmel. Jindŕich Fučík: „Erkölcsünk fő alapja a kommunizmus győzelméért vívott harc!" címmel írt cikket a Pártéletbe. A folyóirat foglalkozik a munkaidő lerövidítésének tapasztalataival, valamint az egészüzemi és helyi pártkonferenciákkal. A „Soron levő feladatok"rovat „A harmadik ötéves terv első tavasza" címmel a mezőgazdaság legfontosabb feladatával, a tavaszi munkákra való | felkészüléssel és a pártszervezetek fele- . lősségével foglalkozik. „Tonnák és kilo- j grammok" címen a fémek gazdaságosabb felhasználásának problémáját tárgyalja, a nemzetközi nőnap kapcsán pedig „Egyenjogúság a termelésben, az irányításban es az igazgatásban" címmel a nőknek a termelőmunkában való részvétele néhány kérdését érinti. Az „Időszerű elméleti, politikai és gazdasági kérdések" alatt a szövetkezeti paraszttulajdon fejlődésének távlatairól közöl cikket. A Pártélet legújabb száma ezenkívül még sok értékes tapasztalattal és gyakorlati tanáccsal siet a pártszervezetek és bizottságaik segítségére. (ő) Véget ért a latin-amerikai értekezlet Mexiko City (CTK) — Mexiko Cityben, Mexiko fővárosában véget ért az első latin-amerikai értekezlet, amely a nemzeti szuverenitás, a gazdasági felszabadulás és a béke mellett foglalt állást. Az értekezletet Cardenas volt mexikói elnök kezdeményezésére hívták össze. Az értekezlet a kontinens valamennyi nemzetei szolidaritásának volt a bizonyítéka az amerikai imperializmus elleni harcban. Valamennyi küldött kifejezte szolidaritását a kubai néppel, melynek forradalmát mintaként értékelték. A latin-amerikai országok képviselői záró határozatukban követelik a külföldi tőke kisajátítását a latin-amerikai országokban. Egy további határozat utal a földreform szükségességére, valamint a vidéki lakosság szociális és kulturális színvonalának emelésére. Az értekezlet résztvevői kegyelmet kérnek a latin-amerlkai országokban és Spanyolországban sínylődő politikai foglyok számára. Meddő vagy BONNI jelentés szerint a karlsruhel tartományi bíróság főállamügyészévé Albert Woll karlsruhei szenátusi elnököt, volt náci bírót nevezték ki. (CTK). A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN ez év elejétől 7771 nyugatnémet állampolgár kért menedékjogot. (CTK). A BUDAPESTI filmszínházak bemutatták a szocialista országokban élő nők életéről és munkájáról készített filmet. (ČTK). A

z ENSZ palotájában összeült a közgyűlés, de úgy látszik, nagyobb figyelmet kelt Hruscsov elvtárs és Thompson amerikai nagykövet találkozója egy szibériai városban. Érthető, hogy a találkozó fontos eseménynek számít, előkészítheti a legbefolyásosabb nagyhatalmak képviselőinek további tárgyalásait és jövőbeni találkozóját. Persze, nem becsülhető le az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakának jelentősége sem, ha teljesítené programját. A közgyűlés azonban tétlenkedik. A Gazdasági és Szociális Tanácsba megejtett eredménytelen választásokon és Nkrumah ghanai köztársasági elnök beszédén kívül mi sem történt. Az ENSZ munkáját határozottan nem segítheti elő az amerikai küldöttségnek az a kijelentése, hogy csak néhány „lényeges pontra" korlátozzák a tárgyalásokat és mindenekelőtt az általános és teljes leszerelés kérdését hagyják el. A szovjet küldöttség ezzel szemben határozottan ragaszkodik az egyetemes leszerelés megvitatásához, amit a legfontosabb napirendi pontnak tart. H

ogyan tevékenykedik Stevenson az ENSZ-ben? Azzal a megfontolt szándékkal jött az ülésre, hogy a kulisszák mögötti tárgyalások csendes diplomáciájának taktikájával és a burzsoá politika egyéb eszközeivel megakadályozza, hogy ne nagyon szellőztessék a vitás kérdéseket a 100 ország képviselői előtt. Kongó esetében átlátszó ez a szándék, mert kellemetlen lehet az amerikai küldött érzése, amikor a szónokok egymás után bélyegzik meg Belgiumot, az UŠÄ NATO-szövetségesét. A New York Post szerint Stevenson megérkezése óta vacsorákat és ebédeket adott 97 küldöttség tiszteletére és buzgón kereste az afrikai és ázsiai népek képviselőinek kegyeit, s ami az Egyesült Államok történetében eddig még nem történt meg, előbb kereste fel őket hivatalaikban, mielőtt még ők készülhettek volna hozzá. Csakhogy az afrikai-ázsiai népek ítéletét nem a mosolygó arc, a vállveregetés, vagy ebédre hívás határozza meg. A tettek szerint fognak itélfii, aszerint, hogy a gyarmatosítókat, avagy az afrikai népet fogja-e támogatni az amerikai küldöttség. Hammarskjöld támogatásának eddigi politikája a belgák malmára hajtotta a vizet és ártott Kongónak. A New York Herald Tribúne Nkrumah elnök beszédének azt a részét kommentálva, melyben kijelentette, hogy Afrikában az afrikaiaknak kell határozniuk, szó szerint a következőket írja: „Nkrumah úrnak tudnia kell, hogy Kongő nem csupán Afrika ügye". A gyamattartóknak ezt a nézetét a New York Times vasárnapi politikai szemléje is megerősíti. Ebmunka ? bői látható, hogy nemcsak az afrikai népről van szó, hanem arról is, hogy Afrikában van a világ gyémántkészleteinek 97 százaléka, aranykészleteinek 66, kobaltjának 62, foszfátjának 35 százaléka stb. Az amerikai küldöttség tehát Ham-' marskjöld eddigi vonalát fogja követni, tehát a meghátrálás stratégiáját, a hadállások feladását, a belgák és bábjaik kalandvágyának gerjesztését. Az ENSZ-ben azután beszélhetnek. Közben a kongói tragédia tovább fajul, s a nemrégen hozott határozatnak egy betűjét sem teljesítik. Az idő folyása, az események újra meg újra igazolják, hogy csak a szovjet javaslat helyes, mert utat mutat a problémák megoldására. A kongói nép csak akkor élhet a maga módján, ha majd kiűzik a belgákat, megbüntetik a magasrangü gyilkosokat, összehívják a parlamentet, kiegészítik a törvényes kormányt és vége szakad az ENSZ áldatlan tevékenységének. Akkor jöhet csak a segítség, természetesen azok segítsége, akik mindenekelőtt a kongói népet és szenvedését látják, de nem kacsingatnak a kongói uránra, gyémántra és foszfátra. A szovjet nyilatkozat kiemelte, hogy az ENSZ ülésszakának legfontosabb pontja a leszerelés azonnali megvitatása legyen. Az amerikai küldöttség ezt ellenzi. Mivel magyarázza ezt? Az ok nem Stevenson álláspontjában keresendő. Látni kell, hogy az amerikai sajtóban az utóbbi időben sokan követelték a további lázas atom- és hagyományos fegyverkezést. A Pentangon lázasan tevékenykedik. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem akar a leszerelésről tárgyalni az amerikai küldöttség. Az ENSZ tárgyalásait az RB-47-es repülőgép két szabadon bocsátott pilótájának azzal a kijelentésével is befolyásolni akarták, hogy nem repültek szovjet felségterület fölött. Ezzel bizonyára más fénybe akarták állítani az egyik napirendi pontot. De közben újabb hazugság derült ki. A Detroit Press felteszi a kérdést: „Miért vezettek félre bennünket? Miért mondta Lodge küldöttünk a-z E N S Z-b en, hogy a repülőgép fegyvertelen volt? Most mind a két pilóta azt állítja, hogy viszonozták a tüze t." Ügy fest a dolog, hogy a nyugati küldöttségek meddővé akarják tenni a közgyűlés tárgyalásait. Azt akarják, hogy szónoklatok, választások következzenek, megvitassanak néhány lényegtelen pontot és fejezzék be. Világos, hogy törekvésük nem talál megértésre a népeknél. A népek nem azért küldik képviselőiket New Yorkba, hogy hetekig tétlenkedjenek. Mint Hruscsov elvtárs mondotta, az ENSZ-t ne befolyásolják bizonyos csoportok szük érdekei, hanem szorgalmazza valamennyi tagjának érdekelt, a béke, a békés együttműködés érdekeit. Az EŇ5Z valóban az Egyesült Nemzetek Szervezete legyen. Kongó és a leszerelés kérdése alkalmat ad arra, hogy a világszervezet ezt bebizonyítsa. EMIL SIP Oj SZÖ 2 * 1961. március 10.