Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-05 / 64. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljétek! UJSZO SZIOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TKA6ANAKNAPILAPJA 1961. március 5. vasárnap 30 fillér XIV. évfolyam, 64. szám Közlemény a KGST XIV. üléséről Tovább szilárdítjuk az együttműködést L Berlin (CTK) - Berlinben pénteken adták ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XIV. üléséről szóló közleményt. A nyilvánosságra hozott okmány így hangzik: „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1961. február 28-tól március 3-ig tartotta Berlinben rendes ülését, melyen részt vettek a KGST vala­mennyi tagállamának küldöttségei. Megfigyelőkként részt vettek a Kí­nai Népköztársaság a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képviselői. Az ülésen B. Leuschner, a Német Demokratikus Köztársaság Államta­nácsának tagja, miniszterelnökhe­lyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke, az NDK küldöttségének vezető­je elnökölt. Az ülésen megállapították, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa szerveinek munkaidőszaka a KGST XIII. és XIV. ülésszaka között a legfontosabb nemzetközi eseményt — a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960 novemberi moszk­vai tanácskozását foglalja magában. A KGST ülésén megtárgyalták a gazdasági és tudományos-műszaki, vegyipari állandó bizottság jelenté­sét arról, hogyan teljesítették a KGST szerveinek javaslatait a plasz­tikus anyagok, a szintetikus kaucsuk és a műfonalak gyártásának szako­sítására, összhangbahozására és fo­kozására az 1965-ig terjedő időszak­ban. Elfogadták a külkereskedelmi bi­zottság jelentését a KGST tagállamai közötti kétoldali tanácskozások és hosszúlejáratú szerződések megköté­sének eredményeiről, amely szerző­dések az 1961-1965. évi kölcsönös árucsere-forgalomra vonatkoznak. Az 1965-ig terjedő időszakra vonatko­zó új kereskedelmi szerződések megkö­téséről szóló tárgyalásoknál a gépek és berendezések, továbbá az élelmiszerek és nyersanyagok, az üzemanyagok és köz­szükségleti cikkek kölcsönös szállításának széleskörű programjával számolnak, ami hozzájárul a KGST tagállamainak to­vábbi gazdasági fejlesztéséhez és a dol­gozók életszínvonalának emeléséhez. Te­kintetbe véve a KGST tagállamainak bosszúlejáratú kereskedelmi egyezményét, a kölcsönös árucsere-forgalom 1965-ben az 1958. évihez viszonyítva több mint 1,8-szeresére emelkedik. A gépek és be­rendezések feltételezett szállításai a KGST tagállamainak kölcsönös kereske­delmében 1965-ben az 1958. évihez vi­szonyítva 2,3-szorosára növekszik. A komplett vegyipari üzemek berendezé­sének szállítása csaknem hétszeresére, a traktoroké 3,2-szeresére, a kohászati üzemek és hengerdék berendezéséé több mint 2,5-szeresére, a szerszámgépek szállítása 2,3-szeresére nő. A gépek és berendezések kölcsönös szállításának szé­leskörű programja a jelenlegi ötéves terv időszakában biztosítja a gépipar teljes kihasználását és megkívánja annak to­vábbi fejlesztését. Számítunk a kereskedelem további fej­lesztésével minden szocialista országgal. Fokozódik a kereskedelem a kapitalista országokkal és főképpen az önálló fej­lődés útjára lépett államokkal. A KGST XIV. ülése megalapította, hogy a tagállamok intézkedéseket foganatosí­tottak a kereskedelmi hajóraj tevékeny­ségének racionalizálására, tonnatartalmá­nak fokozására, a kikötőberendezések bő­vítésére és gépesítésére stb. Az ülés résztvevői ez irányban megfelelő hatá­rozatokat hoztak. Az ülésen eszmecserét folytattak a nemzetközi szocialista munkamegosztás fő elveiről. Célszerűnek ismerték el. hogy a KGST tagállamai folytassák e problé­mák megoldását és emellett tartsák szem előtt azokat az elveket, amelyeket a kommunista és munkáspártok képyiselői 1960 novemberi tanácskozásának Nyilatko­zata tartalmaz. A« ülés megerősítette a KGST mun­katervét a következő időszakra és jóvá­hagyta a XV. ülésszák előzetes napirend­jét. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csak XIV. ülésszakának résztvevői a test­véri barátság és őszinte megértés lég­körében tárgyaltak meg minden kérdést. A KGST tagállamai együttműködésének valamennyi megvitatott kérdésében min­den ország és az egész szocialista tábor érdekében az álláspontok teljes összhang­ja mutatkozott meg. A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának ülése (ČTK) - A Nemzetgyűlés alkot­mányjogi bizottsága március 3-án és 4-én tartott ülése Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter és Ludvik Hlavačka, a bel­ügyminiszter helyettese jelenlétében megvitatta a kormánynak a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság vé­delméről szóló törvényjavaslatát. Az alkotmányjogi bizottság a törvény­javaslatot jóváhagyásra ajánlotta a Nemzetgyűlés teljes ülésének. Az alkotmányjogi bizottság azután a Nemzetgyűlés elnökségének azon törvényerejű intézkedései javaslatá­val foglalkozott, amelyek módosíta­nák a Nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba valő választásokról szőlő törvény egyes cikkelyeit. Az alkotmányjogi bizottság a javaslato­kat jóváhagyásra ajánlotta a Nem­zetgyűlés elnökségének. Ä párt dicső hagyományai szellemében előre a szocializmus és a kommunizmus i győzelméhez Antonín Novotný elvtárs befejezte észak-csehországi látogatását Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk el­nöke az észak-csehországi kerület­ben töltött harmadik napon, szom­baton, március 4-én Liberecben idő­zött. A város lakossága nagy tömeg­ben gyűlt össze az elnök ideiglenes székháza — az „Arany oroszlán" ne­vű szálloda előtt, hogy lelkesen üd­vözölje becses vendégét a Textilana Üzembe vezető útján. Az üzem kapuja előtt nagy em­bertömeg üdvözölte lelkes tapssal Novotný elvtársat, aki Richard Ne­jezchleb, az üzem igazgatója kísére­tében megtekintette az egyes részle­geket. Az üzemben hat kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért és a nyomdarészleg valamennyi dolgozója „a szocialista munka részlege" cím elnyerésére tö­rekszik. Novotný elvtárs nagy ér­deklődést tanúsított az üzem távlati terve iránt is, amely a gépállomány korszerűsítését és további részlegek építését irányozza elő. A textilgyár dolgozói büszkén mu­tatták be legújabb gyártmányukat, a poliészter-szálakkal kevert gyap­júból készült igen ruganyos, meleg és nem gyűrődő ruhanyagot. A köztársasági elnök az üzem meg­tekintése közben több dolgozóval elbeszélgetett munkájukról és éle­tükről. Röviddel azután, hogy Novotný elvtárs búcsúzóul szívélyesen kezet fogott az üzem képviselőivel és pél­dás dolgozóival, megkezdődött a he­lyi kiállítási téren a libereci járás funkcionáriusainak értekezlete. Rö­viddel 9 óra előtt mintegy 2000 veze­tő pártfunkcionárius, nemzeti bizott­ságok, tömegszervezetek funkcioná­riusai, kulturális intézmények kép­viselői gyűltek egybe, s amikor No­votný elvtárs is megérkezett, fel­álltak az ünnepi nagygyűlés résztve­vői, viharos tapssal s „Éljen a CSKP!" felkiáltásokkal üdvözölték becses vendégüket. Antonín Novotný elvtárs az érte­kezleten beszédet mondott. Beszéde lelkes visszhangot keltett a jelenle­vők körében. Antonín Novotný elvtársat látogatása során mindenütt meleg szeretettel fogadták az észak-csehországi kerület lakosai. (J. Rubbi - CTK - felvétele) Novotný elvtárs a kiállítási térről a belvárosba indult, ahol a libereciek több ezer főnyi tömege várta a fő­téren. Viharos éltetések közepette lépett a mikrofonhoz, hogy rövid be­szédben megköszönje azt a szívélyes fogadtatást, amelyben az észak-cseh­országi kerület lakossága részesítet­te mindenütt, ahova ellátogatott. A libereciek a CSKP viharos élte­tésével válaszoltak Novotný elvtárs szavaira. Novotný elvtárs azután a libereci Városházára ment, ahol Emilie Knot­ková, a városi nemzeti bizottság el­nöke üdvözölte. Közölte, hogy a li­bereci lakosság a városfejlesztési akció keretében csaknem háromne­gyedmillió munkaóra ledolgozására vállalt kötelezettséget a CSKP megj alapításának 40. évfordulója tisztelé­tére. Novotný elvtárs ismét megkö­szönte a szívélyes fogadtatást és az­után beírta nevét a város emlék­könyvébe. Novotný elvtárs az észak-csehor; szági kerületben tett látogatásának utolsó helyén a dolgozók s az ifjú* ság óriási tömege szűnni nem akaró éltetéssel búcsúzott kedves vendé­gétől. A gépkocsik sorát Pŕíšovice község határáig a kerület képviselői is elkí­sérték, ahol Novotný elvtárs elbú­csúzott tőlük és Prága felé folytatta útját. Antonín Novotný elvtárs beszéde Kerületükben tett látogatásom befejezése előtt köszönöm a szívé­lyes fogadtatást, amelyben látogatá­som folyamán részem volt. Ebben a fogadtatásban a párt és Központi Bi­zottsága iránti bizalom megnyilvánu­lását látom. A népnek ez a bizalma tükrözi önöknek, a párt funkcioná­riusainak és tagjainak nagy politikai munkáját. Köszönöm, elvtársak! Kerületük a munkásmozgalom és kommunista pártunk gazdag, dicső forradalmi hagyományaival rendelke­zik. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja fennállása negyvenedik esztende­jének ünnepsége ezért fontos belpo­litikai esemény, amelyet joggal nagy­rabecsülnek az iparban, a mezőgaz­daságban és más munkahelyeken dolgozó kollektívák. Ez kifejezésre jut a kötelezettségvállalásokban is. A CSKP fennállásának 40. évforduló­ját legszebben jól végzett munkával ünnepeljük meg. A párt negyvenéves fejlődését a helyes irányvonalért, a marxizmus elsajátításáért és alkotó alkalmazó­Nem cserélne senkivel A kora márciusi Zdeňka Hercíková segítségére min­nap sápadt sugarai denki számíthat az üzemben is. Ha szükség van rá, kisegít, helyettesít, tanácsol, fürge lábaival mindig ott je­tiszta konyha fehér lenik meg, ahol éppen szükség van abrosszal megterített rá. Igazi otthona a nehézgépipar. A ČKD Dukla egyik magasdaruját ke­zeli, azt vette át munkatársnőjével evőeszköz. Frissen együtt két évvel ezelőtt szocialista sülő hús étvágyger- gondozásba. Hiába, a legjobb munka­erő büszke címét nem ítélik oda akár­kinek, nem dicsekedhetik azzal tar­ugrándoz­ragyogóan vasárnapi asztalán. Hét tányér, hét pár _ iesztő illata csik­sSS® landozza az öt éhes gyermek orrát és tósan az ember csak úgy, semmiért. bár még fiatal az idő, máris ehetnék ­j ük van. A tűzhely körül foglalatoskodó anya, a harminchét éves Zdeňka Hercíková, mintha nem is az anyjuk lenne. Fia­tal képű, filigrán, törékeny alakú, halk beszédű asszonyka. Nem is hinnéd, mennyi életerő, igyekezet lakozik ben­ne, mi mindenre telik az idejéből és milyen lelkiismeretesen, jól dolgozik odahaza és az üzemben egyaránt. A munka csak úgy ég a keze alatt. Min­dennek időben meg kell lennie, mert szereti a -pontosságot és ezért szeretik, becsiilik mindenütt St is. A prága­karlini körzet polgárai ezért válasz­tották meg tavaly a főváros nemzeti bizottságába képviselőjükké. Már négy év óta megy fel naponta 20 tonna horderejű darujára a magas­ba, hogy megkezdje felelősségteljes napi munkáját. Csupa szem, csupa fül állandóan, hogy betarthassa a bizton­sági intézkedéseket. Nem is okozott még soha balesetet, Üzemzavart! Mun­kaidejének minden percét kihasználja és így a túlórákat már régen felszá­molta. De erre nem is volna ideje, mert választói ügyes-bajos dolgai, ké­relmei, melyek mintha sajátjai volná­nak, alaposan igénybe veszik. Magáévá teszi gondjaikat, együtt örül velük és logos kérelmeiket, panaszaikat tolmá­csolja az illetékes hivataloknál. Persze a családot sem hanyagolja el. Hogyan is feledkezhetne meg önként vállalt tengersok munkája mellett a várakozásteljes, bizalommal szemüket ráfüggesztő, rászoruló apróságokról, kislányairól — a kilencéves hármasik­rekről meg tízéves kisfiáról? A tizen­hétéves Zdeňka már nagylány. Sokat segít a háztartásban, bár szintén állás­ban van. — Mit is kezdenénk nélküle — só­hajtja Hercíková elvtársnő és büszke mosollyal tekint cseperedő csinos „kis­lányára". - Keresetét az utolsó fil­lérig ideadja. Hiszen láthatja, be kell osztanunk, nagy a család — szinte mentegetőzik. Persze, Heréik elvtárs, a családfő is kiveszi a részét a háztartás gondjaiból. A mosógép, a bevásárlás, a szénhor­dás az 3 munkaköre, no meg egy kis tanulás a gyerekekkel, de azért nem panaszkodik. Az egészséges, életvidám gyermekek kacagása, csacsogdsa, be­tölti a házat, s boldogságot, elége­dettséget varázsol az anya, a mun­kásnő, a képviselő szivébe. Van-e valaki, akivel ezen a már­ciusi vasárnapon Zdeňka Hercíková, a sokgyermekes anyáknak kijáró tiszte­letbeli anyasági jelvény boldog tulaj­donosa cserélne ? Aligha! KARDOS MÁRTA sáért, a néppel való szoros kapcso­latért és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szilárd egységéért vívott küzdelem jellemzi. Bizonyítani szeretném ezt elvtársak mind a há­ború előtti évek, mind pedig a szo­cialista országépítés tapasztalatai alapján. Már a párt létrejötte mélyreható folyamat volt, amelynek tartalma a szociáldemokrácia opportunista poli­tikája ellen folytatott harc volt. Csehszlovákia egységes Kommunis­ta Pártjának megalapítása a forra­dalmi munkásmozgalom egyes-egye­dül helyes irányzatának győzelmét jelentette. A fejlődés további útján is nekünk kommunistáknak súlyos és fáradságos harcokból kellett részt vállalnunk. Keményen küzdöttünk a csehszlovák burzsoázia kizsákmányo­ló politikája, nemzeteinken elköve­tett árulása ellen, amikor a burzsoá­zia a fasizmus előretörése korszaká­ban az ország sorsát mindinkább egybefűzte az imperialista körök po­litikájával, hogy végül is együttmű­ködjék a hitleri fasizmussal. Ezt a harcot a megszállás súlyos éveiben és a burzsoá reakció ellen vívott új küzdelmek Időszakában is folytattuk az 1945 májusától 1948 februárjáig terjedő időszakban, hogy végül is teljes diadalt arassunk. Meg kellett azonban küzdenünk a saját sorainkban feltörő gyengeség­gel is, s a különféle opportunizmus­sal, valamint a baloldali szektások­kal. A pártban különféle válságokra került sor röviddel keletkezése után, az 1924—1925-ös években, különös­képpen pedig az V. kongresszus előtt, amikor a párt fontos posztjait a Jí­lek, Bolen és társai likvidátori cso­portja tartotta kezében. A párt V. kongresszusa jelentette a bolsevizá­lást és a marx-lenini alapelvek párt­életben való érvényesülésének kez­detét. Gottwald került a párt élére, s ez osztályszempontból megszilár­dította a párt politikáját, nyílt harc kezdődött a burzsoáziával szemben a hatalom kivívásáért. A párt háború előtti tagjai minden bizonnyal jól emlékeznek még ezekre a harcokra. A pártnak — miután a szovjet had­sereg felszabadított minket a fasisz­ta megszállás alól — továbbra is ébernek kellett lennie mind a jobb­oldali, mind pedig a baloldali táma­dásokkal szemben. Egyesek úgy vél­ték, hogy átugorhatjuk az 1945-től 1948-ig terjedő korszakot. A pártot a legjobban Slánskynak és társainak szektás politikája károsította meg, amely a pártot elvonta a politikai tömeg munkától, a párton belüli de­mokrácia elveitől. Mi már néhány éve alkalmazzuk azt az elvet, hogy az országfejlesz­tés valamennyi alapvető kérdését, .— beleértve az államügyeket is —, a döntés előtt különféle formákban a párt vagy a területi és a járási pártszervek elé terjesztjük, illetve ezzel kapcsolatban széleskörű vitát rendezünk a lakosság körében. A szé­leskörű együttműködésnek ez a for­mája óriási eredményekkel jár a problémák megítélésében és megol­dásában. Ezen az alapon fogjuk fej­leszteni szocialista társadalmunkat, szocialista demokráciánkat. Helytelenül jár el az, aki ma úgy magyarázza a párt történetét, hogy könnyű utat jártunk. Hiszen nekünk nem kell semmit sem letagadnunk a párt tagjai, népünk előtt. A párt mint egész, mindig győzelmet ara­tott ezekben a harcokban, bebizonyí­totta, hogy védelmezője a munkás-? osztály és a többi dolgozók érdekei-? nek. Éppen ezekben a harcokban mutat* kozott meg, hogy a párt elsajátítja a marxizmus-leninizmust, tanul a Szovjetunió Kommunista Pártjától S e tapasztalatok alapján hajtja végre alkotó módon aktív politikáját. A marxizmus-leninizmus elsajátí­tása és alkalmazása számunkra soha­sem jelentett csupán szavakat, ha­nem elsősorban tettet. Amikor pél­dául a' párt kitűzte a jelszót: „A nemzet többségéért" s e jelszó valóra váltása érdekében meggyőző politikai és szervező munkát fejtett ki, ez tanúbizonysága volt helyes irányvqnalának, a marxizmus-leniniz­mus alkotó jellegű alkalmazásának. Miért beszélek, elvtársak, ezekről a kérdésekről? Azért, mert ma is állandóan és gondosan őrködnünk kell a párt helyes politikai irányvo­nala fölött, szem előtt kell tarta­nunk a marxizmus-leninizmus való­ban alkotó jellegű alkalmazását vi­szonyainkra. Különösen kifejezően mutatkozott ez meg az elmúlt időszakban mező­gazdasági politikánk végrehajtásá­ban. A pártnak a múltban állandóan harcolnia kellett helyes politikájának adminisztratív megszegése ellen. Ezt teszi ma is. A párt azonban harcolt ama jelenségek ellen is, melyek a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents