Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)
1961-03-30 / 89. szám, csütörtök
Nemrégen, ez év elején jelent meg a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó közös kiadásában egy nagyon fontos kézikönyv „A marxista filozófia alapjai". Ez a kézikönyv az orosz eredeti második kiadásának magyar fordítása. Miért állítjuk és állíthatjuk, hogy ez a könyv nagyon fontos? Főképpen és elsősorban azért, mert egy olyan kézikönyv hiányát éreztük, amely a párt funkcionáriusainak, aktivistáinak, továbbá a diákoknak, valamint mindazoknak, akik a tudományos világnézet iránt érdeklődnek, érthetően, pedagógiai szempontból rendszerezetten, valamint elméleti és módszertani szempontból egységesen megmagyarázta volna a marxista filozófia, a dialektikus és történelmi materializmus alapjait. Ez a könyv jó segítőtársa lesz mindenkinek, aki meg akarja ismerni azt az elméletet és azt a gondolkodási módszert, amely igazán tudományos, s amely a keletkezése óta eltelt több mint száz év alatt oly hatalmas diadalt aratott. Hatalmas diadalt aratott azzal, hogy elterjedt az egész világon, s ma milliók vallják világnézetüknek. További nagy győzelme, hogy igaza bebizonyosodott és bebizonyosodik a tudományok legújabb felfedezéseiben és eredményeiben. S végül diadalmaskodott azon a téren, amely a széles néptömegek számára igaz voltának legkézzelfoghatóbb, legközvetlenebb bizonyítéka: Nagyszerű győzelmet aratott korunk világtörténelmi gyakorlatában, mindenekelőtt abban, hogy e filozófia által vezérelve a munkásosztály már több országban lerázta a tőke jármát és sikerrel oldja meg a szocialista és kommunista társadalmi rend építésének minden problémáját. Fontos szerepe lesz e könyvnek egy számunkra időszerű és komoly feladat teljesítésében. Ugyanis a fejlett szocialista társadalom építése időszakában a kulturális forradalom terén az a célunk, hogy mindenkinek, hazánk egész dolgozó népének gondolkodásmódja tudományos legyen, hogy dolgozóink politikai-erkölcsi egysége még szilárdabb legyen, mint ma. A filozófia szótól ma már nem riad vissza az egyszerű dolgozó s fölöslegesnek sem tartja elsajátítását, mert tudja, hogy a marxista filozófia, amely a dolgozók ügyét szolgálja és viszi győzelemre, nem körmönfont úri spekuláció, amely nyíltan vagy leplezetten, a tudománnyal és történelmi fejlődéssel ellentétben szentesíteni akarja a kizsákmányoló osztályrendszert. Ami talán eddig sok dolgozót fékezhetett abban, hogv elmélyítse érdeklődését a filozófia tanulmányozása iránt, az az eddigi filozófiai irodalomnak a mindennapi politikai, gazdasági és kulturális gyakorlattól való elvontsága s így túlzottan elméleti jellege lehetett. Ez a kézikönyv megszünteti ezt az akadályt. így is van ez helyén, hiszen a filozófia csak akkor igazán tudomány, s nem az elmélet száraz szalmájának cséplése, spekulációs úgynevezett fejlesztése, ha a gyakorlati életből indul ki. Ezt szolgálja s benne a gyakorlatban próbálja ki, ellenőrzi eredményeit, elméleti következtetéseit. A szerzők az anyag magyarázatában olyan módszertani eljárást és olyan formát választottak, hogy érthető legyen a könyv nyelvezete a magántanulók számára is, és fokozatosan vezesse el az olvasót az egyszerűbb problémák megértésén át a bonyolultabb kérdések megoldásához. A filozófiai anyag ilyen rendszerezése megkönnyíti az áttekinthetőségét s azonkívül azt, hogy az olvasó a fő problémákat szerves összefüggésükben fogja fel és érti meg. Ez a kézikönyv a marxista filozófiát mint szerves, egységes egészet fogja fel és magyarázza. Nem azért állítható ez róla, mert egy kötetben van a dialektikus materiamus és a történelmi materializmus magyarázata, hanem, és elsősorban azért, mert ezt a két részt mint egységes egészet magyarázza mind a két rész szövegében. Ezzel már azt is megmondtuk, hogy a könyv két részből áll, amelyet megelőz a szerzők rövid előszava után a bevezetés. A b vezetés is szerves része az egész könyvnek, mert — bár röviden, hisz csupán három fejezetet fordít a benne tárgyalt kérdésekre — megmagyarázza a filozófia tárgyát, majd az idealizmus és a materializmus harcát az emberi gondolkodás évezredes fejlődésében, rámutatva közben a legfőbb filozófiai áramlatokra és képviselőikre. Végül a bevezető a marxista filozófia keletkezésével és fejlődésével foglalkozik. Mindez, bár sűrítve, de maradéktalanul meggyőzően megmutatja, hogy „a marxista filozófia... nem a filozófia oldalhajtásaként keletkezett, hanem a haladó filozófiai és tudományos gondolkodás egész megelőző fejlődésének törvényszerű eredménye. A marxista filozófia kritikailag átdolgozott formában magába olvasztotta mindazt az értékes, tudományos és haladó elemet, melyeket a filozófia több mint kétezeréves fejlődése során elért." (727. old.) A bevezetés egyúttal azt is megmagyarázza, miért jelentett a dialektikus és történelmi materializmus létrejötte minőségű ugrást, mélységes forradalmat a filozófiában, valamint az is világossá válik az olvasó előtt, miért legmagasabb foka a filozófiai gndolat fejlődésének a marxista filozófia. Egynéhány mondatban még röviden ismertetjük a már említett két fő rész tartalmát. Az első rész a dialektikus materializmus, amely a filozófiai materializmus legfőbb problémái után a materialista dialektika kérdéseit s végül a dialektikus logikát, a dialektikus materializmus ismeretelméletének alapkérdéseit magyarázza. Mindezt két fejezetben. E kérdések megvilágításánál a könyv következetes abban, hogy a materializmust dialektikusan s a dialektikát pedig materialista szempontból, tehát nem elvontan, egymástól elszakítva magyarázza. Ez az egyedül helyes módszertani eljárás megkönnyíti az olvasó munkáját s lehetővé teszi számára, hogy azonnal mindenben, a természetben, társadalomban és az emberi gondolkodásban is lássa a dialektikus folyamatot, valamint a materialista alapot, a végeredményben, végsőfokon mindennek, az emberi gondolkodásnak is az anyagi alapját, az anyagit mint eredendőt. A könyv másik része a történelmi materializmus fő problémáit tartalmazza. Ez a rész kilenc fejezetre oszlik, amelyekben a történelmi materializmusnak, a társadalmi fejlődés törvényei tudományának jellemzése után fokozatosan rátér az anyaqi termelés kérdésére. Továbbá megmutatja a termelőerők és a termelési viszonyok dialektikáját. Ebben a részben találunk rá az osztályok, osztályharc, állam, társadalmi forradalom magyarázatára is. A társadalmi tudatról és annak szerepéről, valamint a néptömegek és a személyiség szerepéről egy-egy fejezet tárgyal. Ennek a résznek, s így a könyvnek magának is utolsó, XIX. fejezete helyes, tudományos, kritikai áttekintést nyújt a mai burzsoá filozófia és szociológia fő, irányzatairól. Ezt már azután a befejezés követi, amely néhány általános következtetéssel lezárja az egész könyvet. Természetesen, csak a könyvet zárja le, de megnyitja mindenkinek, aki türelmesen áttanulmányozza ezt a kézikönyvet, gondolatvilágában megemészti a marxista filozófia alapkérdéseit, az utat két irányba. Abba az irányba, hogy gyakorlati tevékenységünkben — az alkotó élet bármely területén — sokkal, de sokkal tudatosabban, helyesen látva az összefüggéseket, a végbemenő folyamatok törvényszerűségeit és irányzatát, cselekedhessünk és hathassunk a fejlődés irányára. Továbbá megnyitja az utat a filozófia mélyrehatóbb, eredeti művekből való tanulmányozásához és megértéséhez. A kézikönyv iránt nagy az érdeklődés, ami annak bizonyítéka, hogy szükség volt ilyen jó segítőtársra, segédeszközre magyar nyelven is. Hiszen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű polgárai ugyanolyan tudatos és tevékeny építői a fejlett szocialista társadalomnak hazánkban mint a cseh és a szlovák dolgozók, s a jövőben is egyaránt ki akarják venni részüket közös hazánk szocialista és kommunista építéséből az élet minden szakaszán. RABAY ZOLTÁN „A marxista filozófia alapjai". Az orosz eredeti második kiadásának magyar nyelvű első kiadása. Kiadta a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó 1961-ben 14 280 példányban. 744 oldal. Ára kötve Kčs 20,10. Az Ostrožská Nová Ves-i kavics- és homokbánya, mely a legnagyobb ilyen üzem hazánkban, a napokban ismét megkezdte a termelést. A Morava folyó holt ágából úszó bágerek segítségével termelik a kavicsot és homokot, s hajókon szállítják a rakodóhelyre. Képünk a rakodó- és szállító-berendezést mutatja. (E. Bican felv. - ČTK) Folyók gépek emberek AZT BESZÉLIK, hogy Kelet-Szlovákiában alattomosak a folyók. Egy alkalommal nem messze az egyik folyótól teherautó állt meg az út szélén. A sofőr várt valakire. Elálmosodott ... Csakhamar ijedten arra ébredt, hogy a medréből váratlanul kilépő víz ellepte autóját és őt is fojtogatta. Gyakoriak voltak erre az árvizek, — és sok a talajvíz. Ezt a parasztember tudja a legjobban. A garázdálkodó víz évente 40 millió korona kárt okozott. Ha pedig nem fenyegetett árvíz, kevés volt a csapadék, megszikkadt a talaj, a szárazság pusztított. így sem volt jó, úgy sem volt jó. Az egyszerű ember nem tudott megküzdeni a természet szeszélyeivel. Régen, évtizedekkel ezelőtt is gondoltak a Laborc, az Ung, Latorca, Ondava megzabolázására. De ki hajtsa azt végre? A falu népe? Nem tehette. Az állam kincstárát meg nem nyitották meg erre a célra. Csak kisebb szabályozásokra került sor. Ez még simogatásnak is kevés volt ahhoz, hogy az ember barátjává tegyék a folyót. És nem egész két évvel ezelőtt... - Munkába fogtuk a folyókat. Sok-sok millió koronát ölünk belékell, hiszen autóbusszal, vonattal , nem utazhatnak naponta munkahelyükre. A kereken futó lakóházak kényelmesek. Egyikben konyha, a másikban könyvtár, rádió, televíziós készülék. Ez a „kultúrház". Még sötétkamrát is berendeztek azok számára, akik a fényképészetet kedvelik ... Kimegyünk az új töltésre. A több méter magas új védőgát a biztonság érzetét árasztja. A háborgó vizű Laborc miatt a községben már nem fogják meghúzni a vészharangot. Jóval odébb friss földhányásokat, mély medret látunk. Idevezetik majd ^ a szeszélyesen kanyargó folyó vizét. Itt dolgozik „kis öccsei" társaságában a lépegető báger. Villanyáram mozgatja, hajtja motorját. Hatalmas alkotmány, az ember eltörpül mellette. Hosszúra nyúló, karcsún ívelő karja könnyedén emelgeti nagy kanalát, mely mérgesen harap a talajba s egyszerre csaknem három és fél köbméter földet gyömöszöl magába'és szór ki az új meder mellé. Két ember kezeli. A gépész és a vilOborin hatarában. A „régi" Laborcon keresztül keskeny fahídon járnak munkába az új folyómeder építői jük, hogy megszelídítsük őket, hogy az embert szolgálják ... Ezt egy erősen napcserzett, középkorú férfi mondotta, amikor több újságíróval együtt a Laborc mentén fekvő Oborin községbe érkeztünk. Ez a napcserzett, a hivatalok sápasztó levegőjét nem ismerő férfi Vojtech Littera mérnök volt, a keletszlovákiai vízszabályozó munkálatok egyik vezetője. Előre mutat. Töltést láttunk. A Laborc alsó folyásának jobboldali védőgátja. — Tavaly épült az idén befejezzük ... Mielőtt a töltésre mennénk, körülnézünk. A falu szélén állunk. A Laborc idekanyarodó vize a kertek alját mossa. Kacsák, libák úszkálnak benne. A folyó túlsó oldalán disznókonda túrja a földet. — Elvezetjük innét a folyót — mondja a mérnök, és újra előre mutat. Szokatlanul nagy, magasba ívelő, karcsú vaskarra mutat. — Lépegető báger, - mondja. — A kis bágerekkei együtt a Laborc új medrét vájja ... MIELŐTT ODAVINNE kíváncsiságunk, Littera mérnök elmondja, hogy ezen a munkaszakaszon több mint 70 ember dolgozik, gépészek, báger, buldózer kezelők. A falu szélén álló kerekeslábú faházikókra mutat. Nemsokára útnak indítják őket, elhagyják Oborint. Itt laknak majd a folyót szabályozó emberek. A síkság nagy és széles, nekik vándorolniuk lanyszerelő. Három műszakban dolgoztatják a gépet. Egy nap alatt 2400 köbméter földet mozgat meg. Az ember nem lát itt sokat és mégis tele van kérdésekkel. Littera mérnök alig győzi a válaszadást. Idézzünk csak szavaiból. A KELET-SZLOVÁKIAI vízszabályozási munkálatok 25 millió 613 ezer köbméter föld megmozgatását jelentik. Csupán ez évben csaknem öt- és félmillió köbméter földet helyeznek át. Ha nem lennének gépek, hány embernek kellene ezt a munkát végezni? A lépegető báger egy műszak alatt 800 köbméter földet helyez át, 1 munkás csak 2 köbmétert. Nem nehéz kiszámítani, milyen embernyüzsgés lenne itt, ha nem lennének ezek a gépek. Az eddigi számítások szerint 124 ezer hektárnyi területet mentünk meg a vízszabályozási munkálatokkal. Eddig több mint 14 ezer hektárt tettünk szabaddá a megművelésre. A folyóknak 100 kilométer hosszúságban vájnak új medret... De vegyük csak sorjába a dolgot. Védőgátakat építenek az árvíz megszüntetésére, csatornákat a talajvíz levezetésére, öntözőrendszert létesítenek a szikkadt föld, a legelők termővétételére. Csupán a Bodrogközben 3000 hektárt fognak öntözni. Az árvízveszély elkerülésére a Vihorlat környékén víztárolómedencét építenek. A távlati terv szerint itt rekreációs központokat létesítenek. Munkában a lépegető báger Ha katasztrofálisan meggyűlne a víz, (ami 50 évenként csak egyszer fordult elő) s hogy elhárítsák az árvízveszedelmet Magyarországon is, Beš község környékén keresztező gátat építenek és veszély esetén idevezetik a vizet - a kijelölt területet mesterségesen elárasztják. Megéri-e a sok-sok fáradságot, a sok-sok millió koronás befektetést ez a nagyméretű vízszabályozás? Kelet-Szlovákia lakosai régen vártak erre. ők tudják a legjobban, milyen áldása lesz ennek. De megérzi áldását az egész ország népe is. A befektetés gazdagon gyümölcsözik. A kiadások nem egészen öt éven belül teljesen megtérülnek. A szakemberek kiszámították, ha például a mostani terméshozamokat, eredményeket 100 százaléknak vészük alapul, a következőképp fognak növekedni (az első számoszlop a vízszabályozás után, a második számoszlop az öntözéses gazdálkodás bevezetése után várható eredményeket tünteti fel): Növénytermesztés 180 % 276 % gabonaneműek 360 % 825 % kukorica 300 % 685 % kertgazdaság 620 % 2170 % marhahús 160 °/o 270 % sertéshús 180 % 240 °/o baromfi 315 % 330 °/o tej 370 % 505 % EZEK MOST MÉG SZÁRAZ ADATOK. De ha a megzabolázott folyók vize nedvvel telíti meg a földet, ha majd levezetik a sok talajvizet, és a sás, fűzfák helyén, szikkadt legelőkön felbúgnak majd a traktorok, az ekék barázdákkal csíkozzák a földet, akkor ezek a száraz számok búzává, kukoricává, hússá, tejjé, gyümölcsösé változnak. Az ember változtatja itt meg a természetet. A határidő már ismeretes, 1966-ig tervezték a vízszabályozási munkálatokat. De az ember, aki érzi a gazdag gyümölcs közelségét, nagyobbat lép, nagyobb lábat ad a lépegető bágernek. Kidolgozták az újabb terveket. Már 1961-ben el akarják érni, hogy a kelet-szlovákiai síkság új vízgazdálkodási rendszere célját szolgálja. •Vojtech Littera mérnökre nézünk. Már nem is kell kérdést feltennünk, nem kell kíváncsiskodnunk. Tekintetünkből olvas. A napcserzett arcú mérnök kimondatlan kérdésünkre válaszol: — A Szövetségi Vasútvonal építéséről jöttünk ide. Ott kemény munkát végeztünk. Itt sem vallunk szégyent... — s halkan, mintha csak magának mondaná, így folytatja: — Tudják-e, kik a bágeresek, gépészek?! Magunk neveltük őket, még a Szövetségi Vasútvonal építésekor ... a lapátok mellől kerültek a gépekhez. Kemény emberek... — És csillogó, felfénylő szemmel néz az új védőgátra, melynek oldalát már szelíden zöldellő fű borítja. Nézi a Laborénak új medrét vájó kotrógépeket, s bágeróriást, mely egymaga annyi munkát végez el, mint négyszáz ember együttvéve... . ITT A TERVEKBEN senki sem kételkedik. Itt a terv a valóságot jelenti. Erről azok a kemény emberek gondoskodnak, akikről Littera mérnök tett említést. P. B. ÜJ SZ 0 6 * 1961, március 18.