Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-30 / 89. szám, csütörtök

Nemrégen, ez év elején jelent meg a Szlovákiai Politikai Könyv­kiadó és a Kossuth Könyvkiadó kö­zös kiadásában egy nagyon fontos kézikönyv „A marxista filozófia alapjai". Ez a kézikönyv az orosz eredeti második kiadásának ma­gyar fordítása. Miért állítjuk és állíthatjuk, hogy ez a könyv nagyon fontos? Főképpen és elsősorban azért, mert egy olyan kézikönyv hiányát éreztük, amely a párt funkcioná­riusainak, aktivistáinak, továbbá a diákoknak, valamint mindazoknak, akik a tudományos világnézet iránt ér­deklődnek, érthetően, pedagógiai szempontból rendszerezetten, vala­mint elméleti és módszertani szem­pontból egységesen megmagyarázta volna a marxista filozófia, a dialek­tikus és történelmi materializmus alapjait. Ez a könyv jó segítőtársa lesz mindenkinek, aki meg akarja ismerni azt az elméletet és azt a gondolkodási módszert, amely iga­zán tudományos, s amely a keletke­zése óta eltelt több mint száz év alatt oly hatalmas diadalt aratott. Hatalmas diadalt aratott azzal, hogy elterjedt az egész világon, s ma milliók vallják világnézetüknek. To­vábbi nagy győzelme, hogy igaza be­bizonyosodott és bebizonyosodik a tudományok legújabb felfedezéseiben és eredményeiben. S végül diadal­maskodott azon a téren, amely a széles néptömegek számára igaz voltának legkézzelfoghatóbb, legköz­vetlenebb bizonyítéka: Nagyszerű győzelmet aratott korunk világtör­ténelmi gyakorlatában, mindenek­előtt abban, hogy e filozófia által vezérelve a munkásosztály már több országban lerázta a tőke jármát és sikerrel oldja meg a szocialista és kommunista társadalmi rend építé­sének minden problémáját. Fontos szerepe lesz e könyvnek egy szá­munkra időszerű és komoly feladat teljesítésében. Ugyanis a fejlett szocialista társadalom építése idő­szakában a kulturális forradalom terén az a célunk, hogy mindenki­nek, hazánk egész dolgozó népének gondolkodásmódja tudományos le­gyen, hogy dolgozóink politikai-er­kölcsi egysége még szilárdabb le­gyen, mint ma. A filozófia szótól ma már nem riad vissza az egyszerű dolgozó s fölösle­gesnek sem tartja elsajátítását, mert tudja, hogy a marxista filozófia, amely a dolgozók ügyét szolgálja és viszi győzelemre, nem körmönfont úri spekuláció, amely nyíltan vagy leplezetten, a tudománnyal és törté­nelmi fejlődéssel ellentétben szente­síteni akarja a kizsákmányoló osz­tályrendszert. Ami talán eddig sok dolgozót fékezhetett abban, hogv el­mélyítse érdeklődését a filozófia ta­nulmányozása iránt, az az eddigi fi­lozófiai irodalomnak a mindennapi politikai, gazdasági és kulturális gyakorlattól való elvontsága s így túlzottan elméleti jellege lehetett. Ez a kézikönyv megszünteti ezt az akadályt. így is van ez helyén, hi­szen a filozófia csak akkor igazán tudomány, s nem az elmélet száraz szalmájának cséplése, spekulációs úgynevezett fejlesztése, ha a gya­korlati életből indul ki. Ezt szolgál­ja s benne a gyakorlatban próbálja ki, ellenőrzi eredményeit, elméleti következtetéseit. A szerzők az anyag magyarázatá­ban olyan módszertani eljárást és olyan formát választottak, hogy ért­hető legyen a könyv nyelvezete a magántanulók számára is, és foko­zatosan vezesse el az olvasót az egyszerűbb problémák megértésén át a bonyolultabb kérdések megoldásá­hoz. A filozófiai anyag ilyen rend­szerezése megkönnyíti az áttekinthe­tőségét s azonkívül azt, hogy az olvasó a fő problémákat szerves összefüggésükben fogja fel és érti meg. Ez a kézikönyv a marxista filo­zófiát mint szerves, egységes egé­szet fogja fel és magyarázza. Nem azért állítható ez róla, mert egy kötetben van a dialektikus materia­mus és a történelmi materializmus magyarázata, hanem, és elsősorban azért, mert ezt a két részt mint egységes egészet magyarázza mind a két rész szövegében. Ezzel már azt is megmondtuk, hogy a könyv két részből áll, ame­lyet megelőz a szerzők rövid elő­szava után a bevezetés. A b veze­tés is szerves része az egész könyv­nek, mert — bár röviden, hisz csu­pán három fejezetet fordít a benne tárgyalt kérdésekre — megmagya­rázza a filozófia tárgyát, majd az idealizmus és a materializmus har­cát az emberi gondolkodás évezre­des fejlődésében, rámutatva közben a legfőbb filozófiai áramlatokra és képviselőikre. Végül a bevezető a marxista filozófia keletkezésével és fejlődésével foglalkozik. Mindez, bár sűrítve, de maradéktalanul meggyő­zően megmutatja, hogy „a marxista filozófia... nem a filozófia oldal­hajtásaként keletkezett, hanem a ha­ladó filozófiai és tudományos gon­dolkodás egész megelőző fejlődésé­nek törvényszerű eredménye. A marxista filozófia kritikailag átdol­gozott formában magába olvasztotta mindazt az értékes, tudományos és haladó elemet, melyeket a filozófia több mint kétezeréves fejlődése so­rán elért." (727. old.) A bevezetés egyúttal azt is megmagyarázza, miért jelentett a dialektikus és tör­ténelmi materializmus létrejötte minőségű ugrást, mélységes forra­dalmat a filozófiában, valamint az is világossá válik az olvasó előtt, miért legmagasabb foka a filozófiai gndolat fejlődésének a marxista fi­lozófia. Egynéhány mondatban még rövi­den ismertetjük a már említett két fő rész tartalmát. Az első rész a dialektikus materializmus, amely a filozófiai materializmus legfőbb problémái után a materialista dia­lektika kérdéseit s végül a dialekti­kus logikát, a dialektikus materia­lizmus ismeretelméletének alapkér­déseit magyarázza. Mindezt két fe­jezetben. E kérdések megvilágításá­nál a könyv következetes abban, hogy a materializmust dialektikusan s a dialektikát pedig materialista szempontból, tehát nem elvontan, egymástól elszakítva magyarázza. Ez az egyedül helyes módszertani eljá­rás megkönnyíti az olvasó munkáját s lehetővé teszi számára, hogy azonnal mindenben, a természetben, társadalomban és az emberi gondol­kodásban is lássa a dialektikus fo­lyamatot, valamint a materialista alapot, a végeredményben, végsőfo­kon mindennek, az emberi gondolko­dásnak is az anyagi alapját, az anya­git mint eredendőt. A könyv másik része a történelmi materializmus fő problémáit tartal­mazza. Ez a rész kilenc fejezetre oszlik, amelyekben a történelmi ma­terializmusnak, a társadalmi fejlődés törvényei tudományának jellemzése után fokozatosan rátér az anyaqi termelés kérdésére. Továbbá meg­mutatja a termelőerők és a terme­lési viszonyok dialektikáját. Eb­ben a részben találunk rá az osz­tályok, osztályharc, állam, társa­dalmi forradalom magyarázatára is. A társadalmi tudatról és annak sze­repéről, valamint a néptömegek és a személyiség szerepéről egy-egy fejezet tárgyal. Ennek a rész­nek, s így a könyvnek magának is utolsó, XIX. fejezete helyes, tudo­mányos, kritikai áttekintést nyújt a mai burzsoá filozófia és szociológia fő, irányzatairól. Ezt már azután a befejezés követi, amely néhány álta­lános következtetéssel lezárja az egész könyvet. Természetesen, csak a könyvet zárja le, de megnyitja mindenkinek, aki türelmesen áttanulmányozza ezt a kézikönyvet, gondolatvilágában megemészti a marxista filozófia alapkérdéseit, az utat két irányba. Abba az irányba, hogy gyakorlati te­vékenységünkben — az alkotó élet bármely területén — sokkal, de sok­kal tudatosabban, helyesen látva az összefüggéseket, a végbemenő folya­matok törvényszerűségeit és irány­zatát, cselekedhessünk és hathassunk a fejlődés irányára. Továbbá meg­nyitja az utat a filozófia mélyreha­tóbb, eredeti művekből való tanul­mányozásához és megértéséhez. A kézikönyv iránt nagy az érdek­lődés, ami annak bizonyítéka, hogy szükség volt ilyen jó segítőtársra, segédeszközre magyar nyelven is. Hiszen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű polgárai ugyanolyan tudatos és te­vékeny építői a fejlett szocialista társadalomnak hazánkban mint a cseh és a szlovák dolgozók, s a jö­vőben is egyaránt ki akarják venni részüket közös hazánk szocialista és kommunista építéséből az élet min­den szakaszán. RABAY ZOLTÁN „A marxista filozófia alapjai". Az orosz eredeti második kiadásának magyar nyel­vű első kiadása. Kiadta a Szlovákiai Po­litikai Könyvkiadó és a Kossuth Könyv­kiadó 1961-ben 14 280 példányban. 744 oldal. Ára kötve Kčs 20,10. Az Ostrožská Nová Ves-i kavics- és homokbánya, mely a legnagyobb ilyen üzem hazánkban, a napok­ban ismét megkezdte a termelést. A Morava folyó holt ágából úszó bágerek segítségével termelik a ka­vicsot és homokot, s hajókon szállítják a rakodóhelyre. Képünk a rakodó- és szállító-berendezést mu­tatja. (E. Bican felv. - ČTK) Folyók gépek emberek AZT BESZÉLIK, hogy Kelet-Szlová­kiában alattomosak a folyók. Egy alkalommal nem messze az egyik folyótól teherautó állt meg az út szélén. A sofőr várt valakire. Elál­mosodott ... Csakhamar ijedten arra ébredt, hogy a medréből váratlanul kilépő víz ellepte autóját és őt is fojtogatta. Gyakoriak voltak erre az árvizek, — és sok a talajvíz. Ezt a parasztember tudja a legjobban. A garázdálkodó víz évente 40 millió korona kárt okozott. Ha pedig nem fenyegetett árvíz, kevés volt a csa­padék, megszikkadt a talaj, a szá­razság pusztított. így sem volt jó, úgy sem volt jó. Az egyszerű ember nem tudott megküzdeni a természet szeszélyei­vel. Régen, évtizedekkel ezelőtt is gondoltak a Laborc, az Ung, Lator­ca, Ondava megzabolázására. De ki hajtsa azt végre? A falu népe? Nem tehette. Az állam kincstárát meg nem nyitották meg erre a célra. Csak kisebb szabályozásokra került sor. Ez még simogatásnak is kevés volt ahhoz, hogy az ember barátjává tegyék a folyót. És nem egész két évvel ezelőtt... - Munkába fogtuk a folyókat. Sok-sok millió koronát ölünk belé­kell, hiszen autó­busszal, vonattal , nem utazhatnak naponta munkahe­lyükre. A kereken futó lakóházak ké­nyelmesek. Egyik­ben konyha, a má­sikban könyvtár, rádió, televíziós ké­szülék. Ez a „kultúrház". Még sötét­kamrát is berendeztek azok számá­ra, akik a fényképészetet kedvelik ... Kimegyünk az új töltésre. A több méter magas új védőgát a biztonság érzetét árasztja. A háborgó vizű La­borc miatt a községben már nem fogják meghúzni a vészharangot. Jó­val odébb friss földhányásokat, mély medret látunk. Idevezetik majd ^ a szeszélyesen kanyargó folyó vizét. Itt dolgozik „kis öccsei" társaságá­ban a lépegető báger. Villanyáram mozgatja, hajtja motorját. Hatalmas alkotmány, az ember eltörpül mel­lette. Hosszúra nyúló, karcsún ívelő karja könnyedén emelgeti nagy ka­nalát, mely mérgesen harap a talaj­ba s egyszerre csaknem három és fél köbméter földet gyömöszöl ma­gába'és szór ki az új meder mellé. Két ember kezeli. A gépész és a vil­Oborin hatarában. A „régi" Laborcon keresztül keskeny fahídon járnak munkába az új folyómeder építői jük, hogy megszelídítsük őket, hogy az embert szolgálják ... Ezt egy erősen napcserzett, közép­korú férfi mondotta, amikor több újságíróval együtt a Laborc mentén fekvő Oborin községbe érkeztünk. Ez a napcserzett, a hivatalok sápasz­tó levegőjét nem ismerő férfi Voj­tech Littera mérnök volt, a kelet­szlovákiai vízszabályozó munkálatok egyik vezetője. Előre mutat. Töltést láttunk. A Laborc alsó folyásának jobboldali védőgátja. — Tavaly épült az idén befe­jezzük ... Mielőtt a töltésre mennénk, kö­rülnézünk. A falu szélén állunk. A Laborc idekanyarodó vize a kertek alját mossa. Kacsák, libák úszkálnak benne. A folyó túlsó oldalán disznó­konda túrja a földet. — Elvezetjük innét a folyót — mondja a mérnök, és újra előre mu­tat. Szokatlanul nagy, magasba íve­lő, karcsú vaskarra mutat. — Lépegető báger, - mondja. — A kis bágerekkei együtt a Laborc új medrét vájja ... MIELŐTT ODAVINNE kíváncsisá­gunk, Littera mérnök elmondja, hogy ezen a munkaszakaszon több mint 70 ember dolgozik, gépészek, báger, buldózer kezelők. A falu szélén álló kerekeslábú faházikókra mutat. Nem­sokára útnak indítják őket, elhagy­ják Oborint. Itt laknak majd a fo­lyót szabályozó emberek. A síkság nagy és széles, nekik vándorolniuk lanyszerelő. Három műszakban dol­goztatják a gépet. Egy nap alatt 2400 köbméter földet mozgat meg. Az ember nem lát itt sokat és mégis tele van kérdésekkel. Littera mérnök alig győzi a válaszadást. Idézzünk csak szavaiból. A KELET-SZLOVÁKIAI vízszabá­lyozási munkálatok 25 millió 613 ezer köbméter föld megmozgatását je­lentik. Csupán ez évben csaknem öt- és félmillió köbméter földet helyeznek át. Ha nem lennének gé­pek, hány embernek kellene ezt a munkát végezni? A lépegető báger egy műszak alatt 800 köbméter föl­det helyez át, 1 munkás csak 2 köb­métert. Nem nehéz kiszámítani, mi­lyen embernyüzsgés lenne itt, ha nem lennének ezek a gépek. Az ed­digi számítások szerint 124 ezer hektárnyi területet mentünk meg a vízszabályozási munkálatokkal. Ed­dig több mint 14 ezer hektárt tet­tünk szabaddá a megművelésre. A folyóknak 100 kilométer hosszúság­ban vájnak új medret... De vegyük csak sorjába a dolgot. Védőgátakat építenek az árvíz meg­szüntetésére, csatornákat a talajvíz levezetésére, öntözőrendszert létesí­tenek a szikkadt föld, a legelők ter­mővétételére. Csupán a Bodrogköz­ben 3000 hektárt fognak öntözni. Az árvízveszély elkerülésére a Vi­horlat környékén víztárolómedencét építenek. A távlati terv szerint itt rekreációs központokat létesítenek. Munkában a lépegető báger Ha katasztrofálisan meggyűlne a víz, (ami 50 évenként csak egyszer for­dult elő) s hogy elhárítsák az ár­vízveszedelmet Magyarországon is, Beš község környékén keresztező gátat építenek és veszély esetén idevezetik a vizet - a kijelölt területet mesterségesen elárasztják. Megéri-e a sok-sok fáradságot, a sok-sok millió koronás befektetést ez a nagyméretű vízszabályozás? Ke­let-Szlovákia lakosai régen vártak erre. ők tudják a legjobban, milyen áldása lesz ennek. De megérzi ál­dását az egész ország népe is. A befektetés gazdagon gyümöl­csözik. A kiadások nem egészen öt éven belül teljesen megtérülnek. A szakemberek kiszámították, ha pél­dául a mostani terméshozamokat, eredményeket 100 százaléknak vé­szük alapul, a következőképp fog­nak növekedni (az első számoszlop a vízszabályozás után, a második számoszlop az öntözéses gazdálkodás bevezetése után várható eredménye­ket tünteti fel): Növénytermesztés 180 % 276 % gabonaneműek 360 % 825 % kukorica 300 % 685 % kertgazdaság 620 % 2170 % marhahús 160 °/o 270 % sertéshús 180 % 240 °/o baromfi 315 % 330 °/o tej 370 % 505 % EZEK MOST MÉG SZÁRAZ ADATOK. De ha a megzabolázott folyók vize nedvvel telíti meg a földet, ha majd levezetik a sok talajvizet, és a sás, fűzfák helyén, szikkadt legelőkön felbúgnak majd a traktorok, az ekék barázdákkal csíkozzák a földet, ak­kor ezek a száraz számok búzává, kukoricává, hússá, tejjé, gyümölcs­ösé változnak. Az ember változtatja itt meg a természetet. A határidő már ismeretes, 1966-ig tervezték a vízszabályozási munkálatokat. De az ember, aki érzi a gazdag gyümölcs közelségét, nagyobbat lép, nagyobb lábat ad a lépegető bágernek. Ki­dolgozták az újabb terveket. Már 1961-ben el akarják érni, hogy a kelet-szlovákiai síkság új vízgazdál­kodási rendszere célját szolgálja. •Vojtech Littera mérnökre nézünk. Már nem is kell kérdést feltennünk, nem kell kíváncsiskodnunk. Tekin­tetünkből olvas. A napcserzett arcú mérnök kimondatlan kérdésünkre válaszol: — A Szövetségi Vasútvonal építé­séről jöttünk ide. Ott kemény mun­kát végeztünk. Itt sem vallunk szé­gyent... — s halkan, mintha csak magának mondaná, így folytatja: — Tudják-e, kik a bágeresek, gé­pészek?! Magunk neveltük őket, még a Szövetségi Vasútvonal építése­kor ... a lapátok mellől kerültek a gépekhez. Kemény emberek... — És csillogó, felfénylő szemmel néz az új védőgátra, melynek oldalát már szelíden zöldellő fű borítja. Nézi a Laborénak új medrét vájó kotrógé­peket, s bágeróriást, mely egymaga annyi munkát végez el, mint négy­száz ember együttvéve... . ITT A TERVEKBEN senki sem ké­telkedik. Itt a terv a valóságot je­lenti. Erről azok a kemény emberek gondoskodnak, akikről Littera mér­nök tett említést. P. B. ÜJ SZ 0 6 * 1961, március 18.

Next

/
Thumbnails
Contents