Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-30 / 89. szám, csütörtök

GOYA— a sP

a

ny°l realista festészet mestere G

oya a nagy realista spanyol festészet utolsó, eszmei tartalomban leghatalmasabb mestere. Egyszersmind vele kezdődik a spanyol piktúra megújhodása, ő éleszti föl a külföldi befolyás miatt mellőzött nemzeti hagyományt, melyet az olasz és holland valőságlátás eredményeive) egyesít. 215 évvel ezelőtt, 1746. március 30-áii született. A lobbanékony, és szélsőséges vérmérsékletű ifjú az ének, a lant, a tánc mestere, bikaviadalok hőse, Zaragozában Luzan festő tanítványa. Szoros kapcsolata van a nép életével. Éles megfigyelője a valóság dolgainak. Veszélyes kalandjai és élményei is az élet mélyebb megismeréséhez vezetik. 1765-ben Madridban a halódó feudalizmus legnagyobb művészeti intézménye, a Goblengyár részére készít kartonokat. Kezdetben az udvar rokoko világának elegáns és könnyed ábrázolója. Csakhamar nemzeti témák felé fordul és erőteljes realizmussal tükrözi az elnyomott osztályok típusait, a vándor árusokat, a csavargókat, a külvárosok nyomorgóit. Egy életírója szerint „a munkások és szegények életét nem célzatosság nélkül vitte a hercegi hálószobába". — S míg egyrészt Velázquez és Rembrandt müveibe mélyül, másrészt tudatosulnak benne a rettenetesen elmaradt ország egyre élesedő osztályellentétei. A francia felvilágosodás iránt fokozódik az érdeklődés, és kibontakozik a spanyol forradalmi mozgalom, mely Goya művészetét a legnagyobb mesterekhez méltó tartalommal tölti meg. Baráti körét a haladó értelmiség java képezi. A bábkirály, IV. Károly idejében tombol a reakció. Az egyház az inkvizíció fokozásával tartja rettegésben a kiszipolyozott, kétségbeesett tömegeket, s a haladó társadalmi mozgalmat csírájában igyekszik elfojtani. Ám az eszmét feltartóztatni képtelenség. Goya Voltaire (Voltér) és Beaumarchais (Bómarsé) vígjátékaival s a francia forradalmi grafikával ismerkedik. — Művészi és társadalmi pályáján fokozatosan emelkedik. Érdeklődésének középpontjában az emberi lélek ábrázolása áll. Az évtizedeken keresztül festett arcképeken az egyéni jelleg feltárására törekszik s közben félelmetes biztonsággal tipizál. Ha indokolt, a modell iránti megvetését is kifejezi. — Mint udvari festő sem kíméletes. A karikatúra leplezetlen igazmondásával mutatja meg a zsarnok királynőt. Az uralkodó család tökéletes anyagszerűséggel, remek színkeveréssel festett képe a spanyol realizmus legnagyobbszerű alkotása, éles bírálatával máig is hirdeti az udvar romlott légkörét. M

űvészete kiteíjesedőben van, hódolat veszi körül. De a külső fényre komor árnyak is vetődnek. Húsz gyermeke közül egy marad életben. Felesége és ő is betegeskedik, s a süketség réme kísérti. 1793-ban Andalúziában keres gyógyulást. Alkotó ereje visszatér. Csodálatos termékenységét 600 festmény, 300 metszet s félezer rajz jelzi. Alkotása értelmét az igazság keresésében találja. Az arisztokrácia széteső uralma s a még meg nem szilárdult polgári társadalom közti átmenet bizonytalanságában fogant első rézkarc sorozatai az Ötletek, melyekkel a nevetséges előítéleteket akarja kipellengérezni s az igazságot győzelemre segíteni. A haladó gondolattól elzárkózó uralkodó osztály korlátoltságát, az egyház népbutitó sötét szerepét, az inkvizíció szörnyűségét páratlan drámai erővel ostorozza. Visszataszító szörnyetegeket és démonokat tett a főurak s a papság megszemélyesítőivé. S a középkori babonák borzadályos világának rémalakjait használta társadalmi kritikája kifejezésére. Az 1810-es tragikus események, Bonaparte beavatkozása két nagy vonalú alkotásra ösztönzi. A Május 2.-i Felkelés a madridiak harca a császári mamelukokkal, a tömegben feszülő belső erők, az emberi szenvedélyek ábrázolásában a realizmus legmagasabb fokát éri el, valamint a felháborodás és együttérzéstől fűtött Szabadsághősök május 3.-i kivégzése. — A Háború borzalmainak monumentális, általános érvényességű 40 grafikai lapja a véres harc végzetes következményeit tolmácsoljaFelesége halála után az öregedő mester a fővároson kívül fekvő házába vonul, melynek falfestményein az új uralkodó rémuralmára céloz, s a nép visszafojtott rejtett erejét óriásokkal személyesíti meg. — Itt keletkezik utolsó rézkarcsorozata a csapongó képzelet szülte Különösséged, mely Példabeszédek címen lett később ismeretes. Élete végén Bordeauxban telepedik meg, száműzöttek megértő társaságában él. Keserű gúnyos alkotásai után sötét látomásait leküzdve feltámad a dolgozó nép erejébe vetett hite s életigenlő remekművekkel (Köszörűs, Kovácsok, Vízhordó lány) fejezi be művészi pályáját. A

lkotásai a jelenségek s a képzelet világát csodálatos meggyőző egységben éreztetik. Számára a művészet • tevékeny részvételt jelent az életben, s annyi szilajságot, szenvedélyt visz belé, mint minden más megnyilvánulásába. Emberi mondanivalója ma is megrázó. Festészete a romlott régi rend és az új haladó eszmék küzdelmében a fejlődés mellé áll, s formájában is előre mutat. A modern festészet érdekes, nagytehetségű előfutára, a francia Daumier (Domjé) forradalmi álkotásában hatott tovább, aki a nagy örökséghez méltón harcos művészi eszközökkel szolgálta a népet. BÄRKÁNY JENÖNÉ nmiiiimiiHsnmiiimmimmmiiimmr Francia gordonkaművész a Szlovák Filharmónia val André Navarra Haydn D-dúr gordonkaversenyével lépett a bratislavai közönség elé. A francia művész neve nemzetközi csengésű, több mint két évtizedes sikeres hangversenymúlt áll a háta mögött. Navarra érett, kiforrott művész. Magas fokú kultúrája mindenben megmutatkozik: ízlés: a stílus értelmezése, a koncepció egysége, a részletmegoldások ... André Navarra előadásában minden a helyén van. Hangszertudása kifogástalan, előadásmódját művészi érzékenység és; elmélyültség jellemzi. Elmélyültsége j érdekes módon néha tudatosnak hat, de a gondolkozó intellektus nem , állja útját a kedélyvilág őszinte; megnyilatkozásainak. Haydn D-dúr gordonkaversenye ma is közkedveltségnek örvend, an- ' nál is inkább, mert a gordonkaverseny irodalma nem bővelkedik kiemelkedő alkotásokban. Említésre méltó, hogy az újabb kutatás cáfolja e mű autentikusságát. A gordonkaverseny főleg a középtételnek kö-! szönheti népszerűségét. Haydn az ] Adagióban gyöngéd és álmodozó, > csupa szív csellóhangot üt meg egyszerűen, nemes méltósággal. A ver- ; senymű előadásában tömör, fénylő < zengéssel bontakozott ki André Navarra különös színezetű gordonka-' tónusa. Játékának dikciója természetes volt és közvetlen, mondanivalója i leszürődötten egyszerű, ahogy azt a ; Haydn muzsika megkívánta. A műsor második felébén dr. Rajter vezényletével Brahms II. szimfóniáját hallottuk egységes és a mű J szellemében elmélyülő előadásban. < Brahms a súlyos gondolatokkal te- • lített „Elsővel" két évtizeden át! viaskodott, a „Másodikat" pedig, amelyet általában „Pastorale" szimi fóniának neveznek, rövid, néhány hónap leforgása alatt komponálta.; De azért nem kevésbé értékes. Könnyű, lendületes szárnyalás épp- ! úgy alkothat mestermüvet, mint a; hosszú, súlyos tépelődés. Brahms a < forma klasszikus szigorúságát és ki-! egyenlítettségét ebben a szimfóniában ; néha gondtalanul elmossa, túlénekli,; fellazítja, a gondolatok áradó bősé- ' gében, nagyszerű zenei lendülettel. j erőteljes természetességgel. Ilyen; derűs, életvidám hangot alig találunk! Brahms költészetében. A tartalmas hangversenyt Eugen; Suchoň. nemzeti művész Vonős-szerenádja nyitotta meg. Az arányosan i felépített kompozíció öt rövid, kifejező képből álll. Suchoň mester beszédes, finom kidolgozású zenei nyelven, érthető és amellett választékos kifejező eszközökkel kelti életre a mü rapszodikusan csapongó hangulatait. Az est műsorát a hallgatóság érdeklődéssel és tetszéssel fogadta. HAVAS MÁRTA Morituri te salutant! A halálba menők üdvözölnek! — ezekkel a szavakkal kellett a gladiátoroknak viadal előtt köszönteniök a római császárt — két évezreddel ezelőtt. De a színes bőriíeknek, akikre eddig nem virradt a felszabadulás napja ma is még meg kell süvegelniök a gyarmattartókat, Azokat, akik évtizedeken keresztül szenvtelenül nézték a trópusi betegségek féktelen pusztítását soraikban. Azokat a sátánfajzatokat, akik például Kongó „felszabadulása" előtt attól a kevés eszköztől is megfosztották „védenceiket", amelyek segítségével azok legalább részben megakadályozhatták volna a járványok elterjedését. A gyarmati és félgyarmati sorban sínylődő népek tömeges fertőzését nagyban fokozza a szegénység, a fogyatékos táplálkozás, a nyomortanyák szennye, valamint a babona, az orvos- és gyógyszerhiány. — De melyek is azok a forró égövi megbetegedések, amelyek közül legfeljebb a pestisről vagy a koleráról hallott valamit „harangozni" az európai átlagember? A gyermekbénulás amely ellen sokáig eredménytelenül küzdöttek az egészségügyi arcvonal fehér köpenyes harcosai, nálunk már nem „probléA komárnói Magyar Területi Színház a napokban Bratislavában vendégszerepelt. A Kultúra és Pihenés Parkjának esztrádtermében előadta az Érdekházasság című zenés vígjátékot. Az előadás nagy sikert aratott. L. Roller felvételén S i p o s Jenő és Tóth László a darab egyik jelenetében. Tetemrehívás Dávid Teréz

: Az Asszony és a Halál A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR RÁDIÓSZÍNPAD HANGJÁTÉK-BEMUTATÖJA Joggal hangzott el a bíráló szó, hogy a Csehszlovákiai Rádió magyar rádiószínpadának munkájával keveset és rendszertelenül foglalkozunk. Tény marad ugyanis, hogy a rádiószínpad különösen a múlt esztendőben elismerésre méltó munkát végzett, s ebben az évben bemutatta Moliére Tartuffeját, Martyinov:Calysto űrhajó című darabját s készül előadni Egri Viktor Tüzet rettegik a farkasok, valamint L. Smrčok Vörös szekfű című rádiójátékát. Repríz előadásban hallhattuk V. Cach Duchcovi sortüzét, J. Hašek Safránek-hagyatékját és B. Brecht Carrar asszony puskáit. S ha erre az első pillanatban száraznak tűnő felsorolásra abból a szempontból nézünk, hogy egy-egy előadás hallgatolnak száma tízezrekben fejezhető ki, látnunk kell, indokolt a nagyobb publicitás igénylése. tegnapi s a részletes elemzés — amelyet a rádiójáték mind tartalmi, mind formai szempontból megérdemel, de amire itt nincs módunk — kimutathatná az erős Madách-hatást. Nézetem szerint különben ez az a dráma, amelyben igen fontos szerepe lehetné a narrátornak, aki elősegíthetné nemcsak a szimbolikus általánosítástól áthatott s a realitástól elrugaszkodó cselekmény megértését, hanem egyben a mai ember szemszögéből kommentálná az elhangzó szöveget. A rádiójáték Beszélője ezt a feladatot nem tölti be. Klimits Lajos rendezése elfogadható a rádiójáték harmadik, légéről sebb részében. Az első két részben azonban a szereplők uszályában marad s a játékuk színvonalától függően hullámzik az előadás ritmusa. A felesleges alakoktól túlzsúfolt mulatói jelenet álmatag, nincs benne lendület, aminek egyik fő />ka, hogy a rendező nem teszközölt itt dramaturgiai beavatkozást, nem megyarázta meg Éva alakítójának, hogy ilyen iskolás szövegmondással találóan nem formálhatja meg ennek a fiatal, de belülről romlott úri rimának alakját, jellemét. A rendezés számlájára kell írnunk azt is, hogy helyenként, de főleg az első rész befejezése előtti jó néhány perces szakaszban a zenei aláfestés teljesen idegen a szövegtől, úgy hat, mintha több más rádióállomás zenéje szüremlett volna be az adásba. Szinte fenntartás nélkül dicsérhetjük viszont a Júliát alakító Monoszlóy Éva és a Halált megszemélyesítő Nagy Jenő művészi teljesítményét, továbbá Bronislav Koreň (Péter és Gregor Martin (Szerkesztő) színvonalas játékát. Elsősorban nekik köszönhető, hogy az Asszony és a Halál előadása a szövegkönyv és a rendezés hiányosságai ellenére mégis nyújtott valamit a hallgatóknak. GÁLY IVÁN A múlt vasárnap hazai magyar szerző, Dávid Teréz Az Asszony és Halál című verses rádiójátéka szerepelt műsoron. Már elöljáróban leszögezhetjük, drámaírónőnk nehéz fába vágta a fejszéjét elsősorban azért, mert komoly filozófiai mondanivaló művészi kifejezésére törekszik, mégpedig a bizonyosmérvű megkötöttséget jelentő verses formában. A szándék merészségével rokonszenvezünk, felszabadulás utáni drámairodalmunkban ez az első ily jellegű próbálkozás. A három részre tagozódó rádiójátékban Júlia, az Asszony háromszor nemet mond az érte eljövő megszemélyesített Halálnak, hogy megismerje a szerelmet, a családi élet boldogságát s végül töméntelen kín és szenvedés után ráeszméljen, az Élet igazi értelme a harc: „A győztes csak az lehet, aki él! (Aki harcol, aki hisz és remél!'') A mű ezen gondolati magvát nemcsak szépnek találjuk, hanem elvitathatatlannak tartjuk nevelő, nemesítő funkcióját is. A rádiójáték, — amely egyben az Asszony, a gyermekeiben továbbélő Anya, az Élet felmagasztalása — tehát bőségesen adhatna értékes útravalót a hallgatónak s hogy ez sajnos nincs így, ennek több oka van. A legfontosabb talán az, hogy ezt a művet rádiójáték formájában, vagyis első hallásra — csak igen kevesen érthetik meg. Ez főleg az első két részre vonatkozik. A hang itt kevés, a történést színpadon kellene látni vagy könyvdráma formájában olvasni. A hatásfokot csökkentő további tényezők közé sorolható többek közt az, hogy a mély alapgondolat számos részletben közhelyekké laposodik, a nagy szavak mögött itt-ott sekély vízre, csillogó szappanbuborékra bukkanunk. Helyenként utánérzésként cseng a fülünkben a szerző filozofálgatása, alakjainak mentalitása Hašek és Vinea, a titkos PAVEL HANUS fiatal cseh drámaíró „Hašek és Vinea, a titkos" című színdarabját nagy sikerrel mutatta be a prágai Vígszínház. A darab műfaját a műsor igen pontosan így határozza meg: két részből álló vidám kaleidoszkóp dalokkal, zenével szintén hadat üzenhetnének a kórterjesztőknek, ha... ma". Kötelező védőoltások bevezetésével csaknem maradéktalanul leszámoltunk a poliomyelitiszel. A tengeren túli országokban azonban — a gyarmatosítók átkos örökségeként — tovább dühöng a gyermeknyomorító kór, főleg a nyári hónapokban. A tömeges közös fürdőzés és a népcsoportosulás is hozzájárul a ragály elharapódzásához. Kórokozóját, a polio-vírust már 1949 óta ismeri a tudomány. Egy-két védőoltással tehát a színes bőrű gyermekeket, százezreket meg lehetne menteni, ha... A malárián, az időnként kiújuló váltólázon jóformán minden trópusjáró utazó átesett. De annál veszélyesebb India, Mexikó, Dél-Amerika és Közép-Afrika mocsaras vidékeinek állandó lakosságára nézve, ahol az ún. anopheles-szúnyog a kórtér jesztö. 200 millió mocsárlázba esett beteg közül két millió ember hal bele évenként az ártalmatlannak tetsző, alattomos kórba. Egyedüli hatásos elenszere a mocsarak maradéktalan lecsapolása volna, ha... Kevesen ismerik mifelénk a billiarciózist. Kórokozóinak lárvái az emberi ürülékkel vízfolyásokba kerülnek és ott apró édesvízi csigákká fejlődnek. Ezek aazután a fürdőzők bőrén keresztül behatolnak a szervezetbe, férgekké vedlenek és a bélcsatornából vagy májból kiindulva eljutnak a tüdőbe, szembe vagy agyvelőbe, ahol — lassan, de biztosan — befejezik romboló munkájukat. — 150 millió ember szenved ebben a borzalmas betegségben, köztük Egyiptom lakosságának 85 százaléka. Csakis valamennyi szennyvíz-levezető csaatorna rendszeres tisztításával és állandó fertőtlenítésével lehetne ellene sikeresen harcolni, ha... A frambózis, fekete himlő, kiütéses tífusz, pestis és kolera legyűrése érdekében „nemzeti irtóhadjáratot" hirdetett a Kínai Népköztársaság a legyek, patkányok és — a verebek ellen, mivel azok a leggyakoribb állati „bacilusgazdák". A szomszédos kapitalista államokból azonban egyre újabb „ragályutánpótlás" szivárog az országba. A Kínával határos államok persze 11 millióra becsülik 9 leprabetegek számát a világon, akik főleg Afrikában, Bengáliában és a Déli-tenger szigetein, de elvétve a Magas Északon is találhatók. Az elkiilönítőtáborokban uralkodó 'ehetetlen viszonyoktól való, többnyire jogos félelem, a nyugati polgári, katonai és misszionáriusorvosok iránt táplált, ugyancsak javarészt indokolt idegenkedés folytán a legtöbb bélpoklosságban szenvedő bennszülött lehetőleg titkolja szörnyű betegségét és inkább törzsének varázslójával „kezelteti" magát. De mivel már felfedezték a leprának egyénenkénti „blokálását", a további fertőzésnek is határt lehetne szabni, ha... Ha mindezen ellenintézkedések foganatosítására a szükséges milliárdok az emberiség rendelkezésére állanának, amelyek ma katonai repülőtereken és rakétákban parlagon hevernek. Az emberiség százmillióinak nem kellene szörnyű kínokban fetrengve, „idő előtt" nyomorultul elpusztulnia, ha a világ valamennyi nemzete megszívelné és elfogadná a Szovjetunió leszerelési indítványát. K. E. és tánccal tarkítva. Aki ismeri Hašek írásait, bölcs humorát, halhatatlan, az egész világon olvasott Švejkjét, nem lepődik meg azon, hogy az író vidám keretbe helyezte a zseniális cseh íróról szóló mondanivalóját. Jaroslav Hašek pártot alakít, amelyet „Törvényes keretek között' mozgó lassú haladás pártjá"-nak (Strana mírného pokroku v mezich zákona) nevez el. Az Osztrák-Magyar Monarchia rendőrsége felfigyel a választások előtt magának reklámot csináló kis párt híveire és megbízza Vinea Špinka titkosrendőrt, szerezzen valami kompromittáló adatot, bizonyítékot Hasekről, hogy letartóztathassák és a veszélyesnek tűnő pártot felrobbanthassák. Hašek azonban Vincát teljesen lehetetlenné, nevetségessé teszi. A komikus helyzetek sora alakul ki, Hašek borotvaéles logikával a polgári rendszer elleni megvetését tréfásan hangzó, de elkeseredetten komoly gondolatokat tartalmazó szavakkal nyilvánítja ki demonstrálva tarthatatlanságát. A közönség nagyszerűen szórakozik, végigneveti az egész előadást, de nemcsak a szórakoztatásért hálás az írónak. Hanuš, aki kiváló ismerője Hašek müveinek és alaposan, kimerítően foglalkozott Hašek életével, a nagy cseh írónak azokat a tulajdonságait domborítja 'ki, amelyek nem mindenki előtt teljesen nylivánvalóak. Hašek ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy kifigurázza a kispolgárokat, elítéli a karrierizmust. Sokkal mélyebbre megy, egész lényével, teljes meggyőződésével támad, leleplez, provokál és könyörtelenül lecsap a polgári osztálytársadalomra. A SZEREPLŐK egytől egyik kiváló teljesítményt nyújtottak. K. É. A Vidor-család bemutatója előtt A bratislavai televízió május közepén mutatja be Ján Skalka fordításában Dávid Teréz a Vidor család című új müvét. Dávid Teréz színművét Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából a Komárnói Magyar Területi Színház is műsorra tűzi. (d. á.) ÜJ SZÖ 7 * 1961. március 23.