Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-03 / 62. szám, péntek

kulrűRz* A kétszínűség ellen "A MATESZ Karácsonyi vőlegény című bemutatója Érdekes és a szó nemesebb értei- A Karácsonyi vőlegény mében izgalmas bemutatót tartott a közelmúltban a MATESZ. Vratislav Blažek cseh író Karácsonyi vőlegény című darabját hozta színre. Ha műfajilag kellene meghatározni Blažek darabját, bizony zavarban lennék. Mondták már drámának, vígjátéknak, az író pedig konstruktív szatírának nevezte. Afféle megközelítő, műfaji közösnevező azonban mégis talán a szatirikus vígjáték elnevezes lehet. Ez a forma arra jő az írónak, hogy „leleplezze és ostorozza a mások hibáit". Jó érzékkel azt vallja ugyanis a szatíra mai társadalmi küldetéséről: „...a múltban rombolt, a jelenben építeni hivatott. Már rég nem kell félnünk megmondani az Igazságot, még akkor sem, ha valaki ott ül majd, esetleg száz év múlva is a nézőtéren, akinek ez az igazság táj — akkor sem húnyhatunk szemet a hibák felett, ami sok becsületes embert bánt... A szatíraíró nem lehet patikus, társadalmunk pedig nem valamiféle nebántsvlrág, hogy minden pilulát csokoládéba burkolva kellene neki beadni." Prológussal indul a darab, s a Ragtimeband melódiájára énekelt szent szöveg profán célokat szolgál Karel számára,

k akinek a divatban „európai látókörY* van, s fegyencfrizurás feje — vagy mint magyarul mondják: hülyegyerek-frizurája — amolyan jássz-fiúra vall. Tévedés ne essék, nem polgári családról van szó. AZ apa, a darab pozitív hőse — mint magáról mondja —: munkásigazgató, aki már 9 éve tölti be ezt a funkciót. Szenvedélyes igazságkeresése, becsületessége, erős jelleme, hite s munkája a ma és a jövő emberévé avatja őt. özvegyember, és időszegény, így a család nevelése a jóságos, de szigorban liberális nagymamára hárul. És ekkor jön az eszméitető karácsonyest. Drámai pillanatok a humor és nevetést csiklandozó jelenetek után, midőn Novák igazgatónak, a pozitív hősnek tudomásul kell vennie, hogy fia a felelőtlenség, Hanka lánya pedig a kényszerházasság karmai közt van. Ekkor jön az ismeretlen Húszéves, a leendő apa, aki egyszerűen kijelenti: érettségizett, most zongorákat cipel, nincs jó viszonya a népi demokratikus rendszerhez, s a felnőttek megalkuvó magatartása és képmutatása megfosztotta őt életideáljaitól. Az ellenük való harcra azonban nem érez elegendá erőt. Az írát nem kötik a „szabályok". A második felvonásban,, vágányt" vált és semmi sem zavarja őt, hogy más irányban ne haladjon. A szakember felszisszen, de a néző érdeklődéssel várja a kifejlést. A mű magával ragad, könnyed fordulatokkal és helyes ítélettel az ifjúság haladó szellemű, szocializmushoz hű igazsága mellé állít, cselekvésre bátorít. Meglesz a házasság is, nem azért, mert a muszáj parancsolja, hanem ťnert az após meggyőződött a Húszéves — és rajta keresztül az ifjúság — helyes ítéletéről, a felnőttek és szülők némelyikének álnokságáról s maga is az igazságos ügy mellé áll. „Jelentkezz az úttörőbe, énekelj az énekkarban. Légy öntudatos CSISZ-tag, mert különben lesheted a lyukon, hogy ajánlanak (tl. továbbtanulásra)" — a kocsmai jelenetben így fogalmazta meg a farizeuskodó magatartás érdeklényegét a kövér férfi. S erre summázódik az ítélet: „Ezer becsületes, ha csak áll és abban gyönyörködik, hogy ő milyen becsületes, nem ér Semmit egy képmutatóval szemben, aki cselekszik". S ez az igazság, ez a elismerés egyben harcba is szólít. Harcot hirdet a kispolgári gondolkodás maradványai, a képmutató becstelenség, a gyávaság és a kényelem szabta álszemérem ellen. Itt játszódik tehát a dráma! Nem az első részben, hanem a másodikban, amely az író mondanivalójának lényegét szolgálja. Arról persze lehet vitázni, hogy a darabban érezhető törést, mely a mondanivalónak nem válik hátrányára, a színpadi felfogás vajon képes lesz-e a jövőben áthidalni. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a szerkesztés igénye nem mindig párosul a figurákban való gondolkodással. A mü lényege azonban az emberséget, igazságérzetet és az okosan cselekvő szeretetet sugallja, azt az akaratot, hogy az élet igazsága harsogjon a színpadon. Ezért az igényért, a hiteles atmoszféra teremtésért és szocializmust építő világunk bátor, művészi segítéséért őszinte elismerés illeti az írót. S bár a darab jellegét tekintve intellektuális, minden bizonnyal lesz mondanivalója a falusi közönségnek isvagy lényegtömörítöbb cím-megfogalmazással a: Micsoda karácsony! — nagyon igényes, színvonalas rendezői munkát követelt. Arra volt szükség, hogy a rendezés megszabadítsa a színészeket és a színpadot is bizonyos, rosszul értelmezhető „olcsón szellemes" vígjáték-szokvány veszélyétől. És ez a törekvés sikerrel is járt. Konrád József, a színház házi rendezője jó felfogással nyúlt a darabhoz. Bízott benne, s a jellemekből és helyzetekből származó humoros lehetőségeket aknázta ki. A szerepelemzés a figurákon belül jó és átgondolt. Turner Zsigmond a munkásigargató alakját kelti életre, nagyon jő érzékkel, éí \a darab-követelte drámaiság helyes arányával. Emberformálásának erejét éppen az emberség, a konfliktus érzékletesen jő kifejezése jelentette. A nagymamát Lelkes Magda játszotta, ugyancsak jő érzékkel s az anyai gyengédség helyesen választott színárnyalataival. Lőrincz Margit Hankát kelti életre hiteles jellemrajzzal. Igazi, szerelmes gyöngédsége betölti a szerepet s a színpadot is. Gyurkovics Mihály a karikatúra-vázlatból a tőle megszokott jő alakítással, leleplezöen mulatságos figurában mutatja be Karel alakját. A darab helyes értelmezésére vall nála, hogy a másdik felvonás komolyra változott témája változtat játékfelfogásán. A Húszéves szerepében Nádasdy Károlyt láthattuk. Bár alakítása egészét tekintve jának mondható, hiányzott belőle a fiatalos lelkesedés, az átélés helyesen értelmezett pátosza. Néhol a szövegmondó mértéktartás és szentimentális áthatás helyett a csupatüz, csupaláng ifjút, a „legyen elved, hited" szenvedéllyel fűtött megtestesítőjét láttuk volna szívesebben. Szentpétery Aranka, Lengyel Hona, l.'dvardi Anna, Fazekas Imre, Sipos Ernő, Hatvani László, Kovács József és Korai Ferenc epizódszerepben jelenik meg a színpadon. Alakításuk, értékes, színes portrét, szép teljesítményeket jelentett. Epizódszerepben lépett fel a színház két fiatalja: Melichárek Jana és Kucsera Anna is. Melichárek kedves bájjal és a mü szolgálatának igyekezetével rövid szerepében is a színház egyik ígéretének tűnik, Kucsera Anna fellépése ugyan rutinról tanúskodik, azonban a szerepbe-gondolkodás — az átélés és a hangszínezet árnyalatai — megválasztásával adós marad. A fordítás munkáját Kosnar Sándor és Judita Kadárová végezték. A mű helyes tolmácsolásának igénye vezette őket s ez sikerült is nekik. Igaz, néhol a magyar kifejezés megfelelői kifogásolhatók, ez azonban amolyan szépséghiba. A stílusos, hangulatot teremtő díszleteket Zora Mathonová tervezte. Legyen szabad az elmondottakhoz hozzáfűzni még azt is, hogy jól választott a színház, amikor ezt a darabot műsorra tűzte. Egy jó darab bemutatása — a némelykor fellelhető sziruposan idillikusokkal szemben — nyereség még akkor is, ha tovább tolja a lapunkban korábban kifogásolt műfaji aránytalanságot, — a vígjáték javára. S még valamit. Bár közhellyé kopott, de nem elég hangsúlyozni: történelmi változások korát éljük. S e változásokat ábrázolni, a változó fejlődő világot és embert új és jó írásokéi, valamint előadásokkal segíteni: kötelesség! írónak és színháznak egyaránt. E kötelesség teljesítése szerint ítél majd az utókor, és már most - a KÖZÖNSÉG. FÖNOD ZOLTÁN • • • • • • • • • A MAGAS VÉRNYOMÁS ELLEN SS^Ss is szüntetik. Az utolsó évtized gyógyszerkutatásai sok gyógyszerkészítményt adtak az orvos kezébe, amelyekkel a vérnyomás csökkenthető. Ezek közül sok nem állotta meg a kritikus vizsgálatok próbáját, de maradt jó néhány, amellyel - ha szükséges - a legmagasabb vérnyomás-emelkeaest is csökkenteni lehet. Sok ember vérnyomása magasabb a normálisnál. A magas vérnyomás valóban gyakori, de a róla alkotott elképzelések és vélemények sokszor igen tévesek, sőt, károsak. Ezért, úgy gondoljuk, hasznos ismertetni azt, amit a tárgyilagos, modern orvostudomány napjainkig erről a kérdésről kiderített. szabályozóról emlékezünk meg: a nagyverőér hajlatában helyezkedik el egy érzékelő elem, amely jelentősebb vérnyomás-emelkedés esetén önműködően ellazítja az érrendszsrt és így csökkenti, megszünteti a vérnyomás-emelkedését. A másik szabályozó a nyakon a vastag verőér elágazásánál helyezkedik el. Ez viszont vérnyomás-eséskor szűkíti az ereket és így biztosítja az eredeti nyomást. A vérnyomás szabályozásában mindenki áital könnyen ellenőrizhető tényező a vér széndioxidtartalma. Ennek gyakorlati jelentőségéről egyszerűen meggyőződhetünk, ha álló helyzetben egymásután hússzor mély lélegzetet veszünk. Ezzel gyorsan kiszellőztetjük vérünkből a széndioxidot, s ez vérnyomás-eséssel jár. Ezt a vérnyomásesést enyhe szédülés, érzékenyebb idegrendszerű embereknél esetleg ájulás formájában észlelhetjük. Vojirová: Két asszony (kerámia) Állandó még is ingadozik Az emberi szervezetben, hosszú fejlődése folyamán, számtalan úgynevezett biológiai (élettani) állandó alakult ki. Ezek az élet alapját képező állandó tulajdonságok lényegükben különböznek a fizikai értelemben vett pontos mértékegységektől. Az élet lényegéből következik, hogy a biológiai állandóknak, bizonyos határon belül, állandóságuk ellenére is ingadozniok kell. Vegyük ezek közül például az egyik legismertebbet: a vércukrot. Normális körülmények között egy deci vérben — nagy átlagban — 100 milligramm (0,1 gr) cukor van. A valóságban viszont ez az érték 80 és 120 milligramm között még mindig normálisnak tekinthető. Hasonló állandó a szervezet só és víztartalma és nem utolsó sorban a vérnyomás is. A biológiai állandó fogalmának megismeréséből szükségképpen következik, hogy az emberi vérnyomás, bár állandó, mégis bizonyos határokon belül felfelé vagy lefelé ingadozhat. A mérsékelt emelkedés vagy a mérsékelt esés egyáltalán nem jelent betegséget. Mennyi a normális vérnyomás Az orvosi rendelők leletcéduláin, a kórházi vagy klinikai zárójelentésekben mindenütt felleljük a 120/70 higanymilliméter, vagy ennél magasabb, esetleg alacsonyabb értékű törtszámot, amely a vérnyomás értékét jelzi. A számláló értéke az emberi érrendszerben uralkodó nyomást adja meg a szív összehúzódott állapotában (sziszolés érték), a tört nevezője pedig ugyanezt a nyomást a szív ellazult állapotában (diasztolés érték) mutatja. A rendkívül egyszerű vérnyomásmérés lehetővé teszi, hogy egész zárt népcsoportok, például egy város minden lakójának vérnyomását megmérjék. Ezekből a mérésekből kiderült, hogy az emberi vérnyomás nem állarldó az egész élet során, hanem bizonyos életkor felett arányosan emelkedik. Az orvosok abban állapodtak meg, hogy a 150 higanymilliméteres szisztolés és 90 higanymilllmétereSydiasztolés értéket tekintik a normá\is felső határának, \ Mi szabályozza? Az emberi szervezet állandóinak biztosítása lényegesen bonyolultabb, mint bármilyen eddig ismert tech*nikai alkotás. Hogy némi betekintést nyerjünk a vérnyomásszabályozás rendkívül sokrétű működésébe, ismerkedjünk meg néhány fontos tényezőjével. A vérnyomás függ: 1. a szív munkájától, 2. az erek rugalmas ellenállásától, 3. a szív és az érrendszerben, levő vér mennyiségétől és sűrűségétől. De nézzük tovább a lényeges öszszefüggéseket. A szív munkája a szívizom állapotától és az idegrendszertől, az erek rugalmassága az életkortól, a táplálkozástól, a szervezet zsírmennyiségétől és az idegrendszer állapotától, a vérmennyíség, a felvett víz és só mennyiségétől függ, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ha a vérnyomás változik, vele együtt változhatnak a vele együtt felsorolt tényezők is. A vérnyomás változtatásában a legfontosabb tényező az idegrendszer. Ha vérnyomásmérőt szerelnénk fel a hirtelen fékező autóbusz előtt rémülten megtorpanó kislány karjára, jelentős vérnyomásemelkedést mérhetnénk. Á fordítottját tapasztalnánk, ha a sápadt orvostanhallgatónak mérnénk meg a vérnyomását, aki először lép be a boncterembe. Az első alkalommal a rémület, másodszor pedig az undorérzés szinte a másodperc tört része alatt okozott nagyfokú vérnyomás-ingadozást. A vérnyomás-emelkedést az idegrendszer úgy hozza létre, hogy egy bizonyos szakaszon az ereket összehúzza, az esést pedig úgy, hogy ellazítja. A vérnyomás-emelkedés rövid távon az életet egyáltalán nem veszélyezteti, hiszen a szövetek anyagcseréjét biztosító hajszálerekben a nyomás változatlan marad, bármenynyire emelkedjék is a nagyobb erekben a nyomás. A vérnyomás-esés bizonyos fokon túl a keringés megállásához és az élet irányításában döntő szerepet játszó agyszövet maradandó pusztulásához vezet. A vérnyomást szabályozó idegrendszeri elemek rendkívül bonyolultak. Ezért csak két durva, nagyvonalú Mi a magas vérnyomás oka? Vérnyomás emelkedést sok tényező okozhat. Csak néhányat sorolunk fel: a csontos koponyaürön belüli hirtelen nyomásfokozódás: az agyfüggelék daganata, vagy túlműködése; a pajzsmirigytúlműködés; a nagyverőérnek (az aortának) szűkülete; a vesék különféle megbetegedései; a mellékvesék kérgi vagy velőrészének túlműködése. A felsorolt megbetegedéseknél a magasabb vérnyomás csupán az egyik tünet. Az esetek túlnyomó többségében azonban az emelkedett vérnyomás hátterében a felsorolt betegségek egyikét sem találjuk. Ilyenkor. - tehát amikor a magasabb vérnyomásnak semmi oka nem derül ki - szokás magas vérnyomás-betegségről beszélni. Betegség-e? Ezt a kérdést igen komoly megfontolás tárgyává tették olyan orvosok, akik szinte egész életük munkásságát e kérdés megválaszolásának szentelték. Betegségnek azt az állapotot nevezzük, amikor az ember közérzete, testi-lelki teljesítő képessége remiik, csökken. Minden orvos, sőt igen sok páciens is, akiknél magasabb vérnyomást mértek, tudja, hogy az emelkedett vérnyomás a testi és lelki teljesítő képességet, az egészséges jó közérzetet egyáltalán nem rontja. Nem egy 70-80 év körüli embert ismerünk, akinek vérnyomása már két évtizede rendkívül magas, anélkül, hogy az illetőnek bármi néven nevezendő panaszt okozott volna. S e tapasztalatok mellé még felsorokaztatjuk a hires angol vérnyomáskutató professzor, Píckering adatait, amelyek szerint a 40 év feletti emberek felének magasabb a vérnyomása. Ezeket figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy ebben a korban a magasabb vérnyomás egyáltalán nem jelent mindig szükségképpen betegséget. Sok embernél nem is a magasabb vérnyomás okoz panaszokat, hanem panaszai csak akkor kezdődnek, amikor az orvos közli veié a magasabb vérnyomásértéket. Ezeket a panaszokat (a szédülést, a fejfájást) nem is maga az emelkedett vérnyomás, hanem „a vérnyomás betegségtől" való félelem okozza. Az idősebb korban fellépő magasabb vérnyomást betegségnek minősíteni, és azt a beteggel közölni tulajdonképpen csak akkor lenne indokolt, ha az előzőleg már panaszokat vagy szervi elváltozást okozott. Vitán felül áll, hogy a magas vérnyomásban szenvedők inkább hajlamosak szív- és érrendszeri megbetegedésre, mint a normális vérnyomásúak. Ez a tény indokolja, hogy a magas vérnyomást lehetőleg megelőzzük és következményeit lehetőleg kivédjük. A betegség gyökerét kell gyógyítani Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy nem a következményt, a tünetet, hanem a betegség gyökerét kell meggyógyítani. Ha a gondos vizsgálat megállapította, hogy magas vérnyomás-betegségről van szó, tehát ismeretlen eredetű vérnyomás-emelkedésről, akkor kerülhet sor a gyógyszeres kezelésre. Ezek között az agyra, a központi idegrendszerre ható nyugtatószerek állnak első helyen. Ezek a központi nyugtatók nemcsak védik a szervezetet az érzékszervek útján a külvilágból érkező, izgató, vérnyomást emelő inKülönös jel«ntősége volt egészen a közelmúltig a sótlan, illetve sószegény étrendnek a magas vérnyomás csökkentésében. Először a rizsdiétától észleltek vérnyomásesést. Kiderült később, hogy nem a rizs speciális hatása, hanem az étrend konyhasó-szegénysége volt a döntő. Ugyanazt megtette a lényegesen olcsóbb burgonya vagy a gyümölcs is. Napjainkban egy-egy tabletta szedésével elérhetjük ugyanazt, amit évekkel azelőtt csak a szigorú étrend biztosított. A magas vérny(jmás társai A magas vérnyomást nem ritkán elhízás, érelmeszedés esetleg cukorbaj kíséri. Mivel a vérnyomás-emelkedés különösen az idősebb korosztály velejárója, célszerű különös gondot fordítani a megfelelő étrendre. Ez annyit jelent, hogy a telített zsírsavat tartalmazó dísznósír helyett részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakban gazdagabb növényi és hal eredetű olajokat. Gondoskodjunk a napi fehérjeszükségletünkről, tej, tojás, túró, nem zsíros húsok fogyasztásával s ne feledkezzünk el a gyümölcsről, zöldfőzelékekről, tehát napi vitaminszükségletünkről. A vitaminszükségletet szükség esetén akár tablettával is fedezhetjük. Hangsúlyozni kell, hogy az idős embernek nemcsak le kell nyelnie ezeket a létfontosságú tápanyagokat, hanem biztosítania kell azok maradéktalan felszívódását is. Hiányos fogazat esetén pedig a táplálékok megfelelő megőrlése, pépes elkészítése biztosíthatja a feltárást és a felszívódást. A magas vérnyomásos ember életesélyei igen sokat javulnak, ha kerüli az elhízást, vagy ha már elhízott, ésszerű fogyókúrába kezd. A cukorbetegségben és magas vérnyomásban egyaránt szenvedőnek fokozottabb mértékben be kell tartania az étrendi előírásokat és insulinnal vagy más gyógyszerrel cukoranyagcseréjét egyensúlyban kell tartania. . * • i Ä megelőzés Különös hangsúlyt ad a megelőzésnek az a tény, hogy a magas vérnyomásra való hajlam öröklődik. Ismeretes, hogy ha mindkét szülőnek magasabb a vérnyomása, a gyermekek 45 százalékos valószínűséggel szintén magas vérnyomásosak lesznek. A magas vérnyomás kifejlődés nagyban környezeti tényezőkön múlik. A fokozott szellemi és a csökkent fizikai megterhelést igénylő városi életmód, a fokozott élettempó kétségtelenül kedvez á magasabb vérnyomás kialakulásának. Ezért lényeges, hogy a civilizációban is biztosítsuk a sok millió év alatt nem civilizált környezetben fejlődött emberi szervezet biológiai állandóit. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tartsuk tiszteletben S munka és pihenés arányát. Ne feszítsük túl idegrendszerünk teljesítő képességét azzal, hogy éjszakai alvásunkat megrövidítjük. Ne hanyagoljuk el a normális vérnyomás fenntartásához lényeges fizikai munkát, vagy az ezt helyettesítő sportot. Különösen a szellemi munkával foglalkozóknál, vagy olyan fizikai munkásoknál, akiknek munkája nagy figyelmet és kevés izommunkát igényel, lényeges a rendszeres sportolás. Ez nem merüliiet ki abban, hogy vasárnaponként helyet foglalunk a sportpálya vagy e stadion lelátóin, vagy kényelmesen elterpeszkedünk a sportközvetítést sugárzó televíziós készülék előtt. Csak az önként, saját belátásunkból vállalt sportolás (a jászótéren, az uszodában, a tornateremben, a kiránduláson vagy akár saját lakásunkban) biztosíthatja szervezetünk' egyensúlyát. Már a gyermekkorban megtanított helyes táplálkozási szokások. az elhízás és a túlzott konyhasófogyasztás kerülése hozzájárulhat a magas vérnyomás kifejlődésének megelőzéséhez. Az említettek mellett elsőrendű jelentősége van még az ember kiegyensúlyozott lelki életének. Bátran állíthatjuk, ahogyan emelkedni fog a kiegyensúlyozott (köznapi nyelven: boldog) emberek száma, ugyanolyan arányban csökken majd a magas vérnyomásban szenvedőké. (A Népszabadság cikke nyomán) ÜJ SZÓ 5 + 1961 március 3.