Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-25 / 84. szám, szombat

( Baráti együttműködés 'A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Népköztársaság ratifikációs okmányainak kicserélése (ČTK) — Dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és Mihail Haseganu, a Román Népköz­társaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete Prágában pénteken március 24-én cserélte ki a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Román Népköztársaság között meg­kötött, Bukarestben 1960. május 21­én aláirt konzuláris egyezményt, va­lamint a két ország nyílt pénzügyi és gazdasági kérdéseire vonatkozó, Bukarestben 1960. augusztus 3-án aláirt egyezmény ratifikációs okmá­nyait. Az említett két egyezmény jelen- ; tősen járul hozzá a két szocialista ország szoros baráti együttműködé­sének megszilárdításához. Geológusaink sikeres munkája Véget ért a II. szlovákiai geológiai értekezlet (ČTK) — Bratislavában pén­teken, március 24-én ért véget a II. szlovákiai geológiai értekezlet, A négynapos értekezleten több mint 400 szakember vett részt. Az értekezlet résztvevői megálla­pították, hogy geológusaink második ötéves tervünk éveiben igen értékes eredményeket értek el Szlovákia nyersanyagalapjának bővítése érde­kében. Ezt a sikert az tette lehe­tővé, hogy geológusaink e! vannak látva — világviszonylatban is — a legkiválóbb segédeszközökkel, me­lyek segítségével gazdag érc- és egyéb lelőhelyeket tártak fel. Ami • * Részvétlátogatások az NDK bratislavai főkonzulátusán (CTK) — A Német Demokratikus Köz­társaság bratislavai főkonzulátusa közli, hogy Heinrich Rau, Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, az NDK mi­niszterelnökhelyettese elhunyta alkalmából a főkonzulátus épületében, Kuzmányi ut­ca 5. sz. alatt szombaton, március 25-én 9 és 13 óra között fogad részvétlátogatá­sokat. •• A felvásárlásról tárgyaltak Á Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői a Keletszlovákiai Ke­rületben tegnap a kerületi nemzeti bi­zottság nagytermében ülést tartottak. A gyűlésen a Keletszlovákiai Kerület elnöke, Anton Ťažký elvtárs ismertette a képviselőkkel a tavaszi mezőgazdaság' munka menetét és a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásának jelenleg ki nem elégítő helyzetét. A képviselők beszámoltak e téren ki­fejtett munkájukról, a járási nemzeti bi­zottságoknak főleg a tej, hús és tojás felvásárlásának folyamatos teljesítése ér­dekében tett intézkedéseiről. (m. s.) ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese március 24-én a Kremlben fogadta Félix Bandaranaike ceyloni pénzügyminisztert, akivel hosszabb beszélgetést folytatott. (ČTK) nagyvilágban E gymás után múlnak a hetek és egyre fogynak a békeszerető vi­lág közvéleményének az ameri kai politika változásába vetett re­ményei. A Kennedy-kormány lázas diplomáciai tevékenysége, az egy­mást érő tanácskozások után sorra kiderül, hogy az új kormány lépé­sei, intézkedései veszedelmesen has onlitanak az előző kormány politiká­jához. Az elmúlt hét nap alatt ez a világpolitika három jelentői terü­letén markánsan megmutatkozott: 1. A genfi atomértekezleten előter­jesztett „új" amerikai javaslatokról kiderült, hogy tulajdonképpen sem­mi újat nem jelentenek. 2. Minden jel arra mutat, hogy a békés meg­egyezés helyett az amerikai kormány a laoszi intervenció fokozása mel­lett döntött. 3. A Kennedy-kormány védőszárnyai alatt az USÁ-ba szö­kött kubai ellenforradalmi erők „kormányt" alakítottak. a magnezitkészleteket illeti, Szlová­kia világviszonylatban az első helyek egyikét foglalja el. A geológusok Felső-Nitra vidékén nagy barnaszén­és lignitlelőhelyekre bukkantak. A prievidzai járásban már épülőfél­ben van a Cígef-barnaszénbánya, ahol évente több mint 1 millió ton­na barnaszén fejtése válik lehetővé. A geológusok a Kis-Kárpátokban feltárták a pirit gazdag lelőhelyeit, amelyek a jövőben elegendő nyers­anyagot adhatnak a bratislavai Di­mitrov Vegyiüzemnek. Ezenkívül Közép-Szlovákia területén mágnes­vasérc-, Kelet-Szlovákiában földgáz­és kőolajlelőhelyekre bukkantak. * * Egybehívták az SZNT ülését (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács Elnöksége 1961. március 30-ára és 31-re hívta egybe a Szlovák Nem­zeti Tanács ülését. • • Előkészületek a brnói mintavásárra A brnói nemzetközi árumintavásár szeptember 10—24-e között immár harmadszor kerül megrendezésre. A mintavásár vezető dolgozói az előkészületek lefolyásáról tájékoz­tatták a sajtó képviselőit. A mintavásárnak ez idén valóban mintavásár és nem kiállítási jellege lesz. Külföldről körülbelül huszon­ötezer látogatóra számítanak. Új­donság lesz a „Nemzetek pavilonja". A legfeljebb háromszáz négyzetmé­ternyi területet állami propagáciő, a gazdasági és társadalmi rendszerre jellegzetes anyaa bemutatására, nem pedig kereskedelmi propagációra le­het felhasználni. A már hagyományossá vált és a szakkörökben oly kedvező visszhang­ra szert tett nemzetközi szimpózio­nok és szaknapok az ez idei prog­ramon is szerepelnek. —va ; • A genfi lehe tőségek és a valóság Több hónapos szünet után kedden 274. ülésére gvűlt egybe a genfi há­romhatalmi atómértekezlet. A világ nagy érdeklődéssel várta a tanács­kozások folytatását, mivel a szünet idején lépett hivatalába Kennedy el­nök, aki kijelentette, hogy az atom­fegyverkísérletek betiltásában meg­egyezésre fog törekedni. Ezt min­denki el is várta volna, mivel az addig 18 pontban és két melléklet­ben, elért megegyezés, csakis a Szovjetunió őszinte megállapodásra törekvésének köszönhető. E Kompro­misszumos javaslatok megteremtet­ték a szerződés megkötésének alap­jait. Most már a nyugati hatalmak­nak kellene közeledő lépéseket ten­nie, hogy véglegesen pontot tegye­nek e hosszadalmas tanácskozások után. A várva várt amerikai javas­latokról azonban kiderült, hogy tulajdonképpen nem viszik kö­zelebb a megoldás felé e fontos problémát. Carapkin elvtárs, a szov­jet küldöttség vezetője kijelentette, hogy az USA számos fontos kérdés­ben kitart eddigi elfogadhatatlan ál­láspontja mellett. A nukleáris kísér­leti robbantások ellenőrzésének, a moratórium időtartamának, a java­solt nemzetközi ellenőrző bizottság összetételének, az ellenőrző állomá­sok megszervezésének kérdésében az amerikai javaslat olyan, mint az ed­digi, amely megakadályozta a megálla­podást. A megegyezés további haloga­tásáért a felelősség az USA-t és Angliát terheli, huza-vonájuk arra enged következtetni, hogy lehetővé akarják tenni NATO-beli szövetsé­gesüknek, Franciaországnak a to­vábbi atomrobbantásokat s ezzel a nyugati katonai szövetséget meg­engedhetetlen előnyökhöz akarják juttatni. A Szovjetunió benyújtott javasla­tai alapján a legrövidebb időn belül megköthetnék a szerződést. A Szov­jetunió mindkét félre előnyös, sen­kit meg nem károsító javaslatairól tanúskodik az a legutóbbi indítvá­nya is, mely szerint az ellenőrző szerv legfőbb végrehajtó tisztviselő­je, az úgynevezett adminisztrátor he­lyett a mai világhelyzetnek meg­felelő, három államcsoport (szocia­lista, nyugati és semleges) egy-egy képviselőjéből álló „ügyvezető ta­nácsot" létesítenének. így nem is­métlődhetne meg az ellenőrző szerv­ben a Hammarskjöld ENSZ-főtitkár gyalázatos, imperialistabérenc szere­péhez hasonló eset. Noha az amerikai javaslatok csa­lódást okoztak, a Szovjetunió ren­dületlenül tovább küzd a mielőbbi ésszerű megegyezésért. 0 Nem tan ultak a vereségből De az Egyesült Államok laoszi politikája sem mutat a realitások iránt megértést. Az elmúlt héten Washingtonban folytatott lázas ta­nácskozásokról és az elnök legutóbbi sajtóértekezletéről szóló jelentések szerint az Eisenhower-kormány­tól örökségül kapott laoszi be­avatkozást Kennedy nem békés megegyezéssel óhajtja megoldani, hanem az intervenció fokozásá­val. A 14 ország tanácskozá­sára tett javaslattal szemben az USA sürgősen összehívatta Délkelet-Ázsiai katonai tömbjének, a SEATO-nak külügyminiszteri értekezletét, hogy egyes ingadozó tagoktól kicsikarja a beleegyezését a nyílt beavatkozás foko­zására. Amerikai hírügynökségek szerint ha egyes szövetségesek to­vábbra is elutasítanák a beavatko­zást. az USA akár egyedül is kész az intervencióra, a hadigépezet már készültségben áll. Az imperialisták tehát nem ta­nulnak az eddigi laoszi vereségből. Ázsiai bérenceiket a laoszi r.épre uszítják, mivel elutasítja az ame­rikai zsoldban álló bábkormányt. Az USA beavatkozása súlyosan veszé­lyezteti a békét és egyúttal alapo­san megnyirbálja Kennedy tekinté­lyét. De történjék bármilyen össze­esküvés is a SEATO értekezletén, egy dolog biztos: a laoszi nép sor­sáról nem a Fehér Házban dönte­nek. Ezt bizonyítják a kormány­csapatok és hazafias erők harci si­kerei. Hiába áramlának az ameri­kai fegyverek, thaiföldi tisztek és csankajseki katonák Laoszba, a sza­badságszerető laoszi nép Souvanna Phouma kormányát taámogatja s szembeszáll az árulókkal és szö­vetségeseikkel. De a laoszi imperialista agresszió azt is bizonyítja, hogy az amerikai pénzen szervezett katonai tömbök a függetlenségre törekvő népek ádáz ellenségei, hogy nem a védelem, ha­nem a beavatkozás, az agresszió a céljuk. 9 Egy bábkormánnyal tö bb A dolláron kitartott, Kubából szökött különféle árulók „kormányt" alakítottak. Egyik legutóbbi tanácskozásukon ugyan még összeverekedtek, mert mindenki elnök, vagy legalábbis miniszterelnök akart lenni. De úgy látszik Washington­ból rendre utasították őket és most meg­alakították kormányukat, amelynek prog­ramja a gyűlölt földesúri, tőkés rend­szer visszaállítása, a monopóliumok ural­mának újjáélesztése. A New York Herald Tribúne nyíltan megírja, hogy „az emigrációs kormány megalakítása a tavasszal meginduló Castro-ellenes külső és belső egyesített támadás előjátéka." A kubai árulók saj­tóértekezletein is azt hangsúlyozzák, hogy közeleg a fegyveres intervenció napja. Természetesen az amerikai burzsoá sajtó helyesli az ellenforradalmi bábkor­mány megalakítását és azt ajánlja, hogy az USA ismerje el elsőként és követelje szövetségeseitől, főleg a latin-amerikai országoktól elismerését. Az eddigi ta­pasztalatok szerint azonban nagyon is kétséges, hogy a dél-amerikai országok többsége kötélnek áll-e. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kubai forradalmi kormánynak teljesen igaza van, amikor követeli, hogy az ENSZ­közgyűlés vitassa meg az USA által Kuba ellen előkészített agresszió problé­máját. A kubai nép azonban éberen őrködik nehezen kivívott szabadsága felett, ha kell fegyverrel is megvédelmezi vívmá­nyait és harcában nem marad egyedül. Az agresszorokra pedig nem vár jobb sors, mint a kubai hegyekben nemrég ártalmatlanná tett banditákra. 9 A tények beszélnek Az elmúlt hét eseményei azt bi­zonyítják, hogy az USA külpolitikája egyre gyorsabban visszatér a régi csapásokra. A világ békeszerető köz­véleménye egyre csalódottabban ál­lapíthatja meg, hogy az új elnök a nemzetközi feszültség enyhítésére törekvésről tett ígéreteiből még semmit sem váltott valóra, a szépen csengő szavakat mindenütt megcá­folják a rideg tények. SZŰCS BÉLA % MomKEKí/ir ÍRTA: MUAN RAJSKY VÉGSZÓ BEVEZETÉS HELYETT Reszketett az éjszaka, mint a madár, ha fészkére hazaté­rőben vihar lepi meg. Az éj egyhangú csendjét kiáltások verték fel, az ajtó fáján pus­katusok dobogtak parancsszók harsantak. — , Kinyitni! Mozogjatok, disznók! — hallatszott néme­tül és lengyelül. Viszik a zsidókat, vetették a keresztet Bytom lengyel falu katolikus lakosai, s inkább ki sem mentek az utcára, zárva tartották ablakaikat, mert be­csületes ember csak megjár­hatja, ha német és a lengyel fasiszta hóhérők szeme elé ke­rül. Az öreg Friedmann házából is kikergettek mindenkit, akit otthon találtak. Legalábbis a a fasiszták így hitték. Ész­re sem vették, hogy hiányzik a család egyik tagja, a fiatal Tuviu. A Sicherheitspolizei, a német rendőrség, parancsnoka utasítást kapott, hogy állítson össze ezer zsidóból újabb transzportot. Nem fontos, fér­fiakból, asszonyokból, gyere­kekből vagy öregekből kerül-e ki a szállítmány, az a fő, hogy meglegyen a létszám. A tervet teljesíteni kell. Ha valakinek ma sikerül is elbújnia, holnap hurokra kerül, millió és millió zsidó vár még a sorsára. De nemcsak zsidó! Ez a föld ma a német keleti területeket je­lenti, Európa gabonakamrája a német hadsereg kezébe került, Csehország, Szlovákia, Magyar­ország, Lengyelország, Romá­nia és Ukrajna hamarosan a Nagynémet Birodalom elvá­laszthatatlan része lesz. Az egységes, ezeréves biro­dalomé! A Harmadik Birodalomé, amelynek korát évezredekkel mérik, amely fennmarad örök­kön-örökké, mert rendíthetet­len és biztos alapja a nemzeti szocializmus. Ezek a pajeszos zsidók a birodalom útjában állnak. — Heil! — lendítette kö­szöntésre kezét a rendőrségi osztag parancsnoka, s feszes vigyázban jelentette főnöké­nek: — Öt óra alatt érkez­tünk ide Bytomból. Minden sí­mán ment. — Akciót megkezdeni! — rendelkezett Hassmann Sturm­führer, karórájára pillantott és mialatt cigarettára gyújtott, lassú szóval hozzátette: — Két óra alatt készen kell lenniük! Tavaszillatot lehelt a föld, hangversenyeztek a madarak, a réten virágzott és bódító sza­got árasztott a kakukkfű. Még magasan járt a nap az égen, amikor hozzáfogtak; a zsidó­kat húszas csoportokba osz­tották be, mindegyiknek alsó ruhára kellett vetkőznie, aztán szorosan egymás mellett hasra fektették őket egy sekélyes árok alján, amely fölé málna­bokrok hajoltak védőn. A bokrokkal szemben, az árok túlsó oldalán felsorako­zott a kivégző osztag. Felugattak a géppisztolyok. Kész! Jöhet a következő húsz! Sírás. Jajgatás. Gyerekek szivettépő zokogása. Vakkantó német parancsszavak. — Mozgás, Gyorsabban! Két óra alatt el kell készülnünk! Berlinben, a politikai rend­őrség birodalmi főparancsnok­ságán, a hatodik ügyosztály főnöki íróasztalánál kegyetlen pillantású, szigorú szavú ember ül. Adolf Eichmann. Hivatali szobájának falán szürke grafi­kon függ. Eichmann SS Ober­sturmbannführer, így hangzik a teljes titulusa, a porosz cím és rangkórság kívánságának megfelelőn, magyarul híven meg sem lehet mondani, mit jelent ez a nyakatekert német szó, talán igy: főrohamzászlóaljvezető. Tit­kárnője napról napra kurta vonallal hosszabítja meg a grafikont. Egy centiméternyi vörös vonás — ezer zsidót je­lent. Nem fontos, miféle zsi­dókat. A szám a fontos. A grafikon vörös lázgörbéje egy­re emelkedik, az Obersturm­bannführer mégis elégedetlen. — Mit csinál az a lusta csürhe! Lopják a napot! — freccsen szájából a dühös szó, s a titkárnő alázatos, megértő mosolyt villant főnöke felé. — Az akciót lezártuk — je­lenti a rendőrségi osztag pa­rancsnoka. A Sturmführer órájára pil­lant. — Nagyszerű, Manfréd, tíz perccel korábban készültek el! Tuviu Friedmann balkezével megtörli izzadt homlokát; kö­zel húsz esztendő telt el azó­ta. Jobbjában rövid gumibo­tot szorongat. Nem veszi le szemét a karvalyképű férfi­ról, aki félig ülve, félig fekve görnyed mellette a nagy gép­kocsi hátsó ülésén. Hányszor látta már Tuviu Friedmann lelki szemeivel ezt a képet, hányszor idézte fel magában a szörnyű látványt: szüleinek, családjának legyil­kolását. Hányszor támasztotta fel magában testvérei, rokonai emlékét. De .most még eleve­nebben szól hozzá a múlt, hogy itt van mellette ez az ember, hatmillió zsidó halálának egyik közvetlen okozója. Hatmillió emberélet kioltó­ja. Didereg az ember, ha rá­gondol. Ö találta ki a halál­ra gyárakat! Ez a karcsú, so­vány férfi, két füle eláll, akár az agáré, szájának bal sarka idegesen rángatózik, a szeme meg... Tuviu Friedmannak eszébe jut a kandúr, amelyet gyerekkorában több más byto­mi fiúval együtt fölakasztottak az almafa ágára, mert megette egyik pajtásuk kedvenc ga­lambját. Az a kandúr nézett így, amikor összeszorult nya­kán a hurok. 4 gyilkos kan­dúrt felkötötték. Mi lesz a büntetése ennek a szörnyeteg­nek? A háború vége előtt ál­lítólag kijelentette: „Moso­lyogva ugrom a sírba, mert jó munkát végeztem: több mint ötmillió zsidótól szabadítot­tam meg a földet." A hangtalanul suhanó fekete autó előtt a távolban felvil­lannak a repülőtér fényei. Tu­viu Friedmann baljával szoro­san fogja Eichmann vállát, jobb kezének újjai a gumibot kemény fekete testére tapad­nak. Eichmann ránéz — vize­A FASISZTÁK VESZTŐHELYRE TERELIK ÁLDOZATAIKAT. nyős szeme tompán csillog a kocsi ablakán beszűrődő fény­ben. Friedmann fenyegetőn emeli fel a gumibotot, Eich­mann szemében kialszik a tompa, alig észrevehető villo­gás. Az autő jobb felől közeledik a repülőtér futópályájához, keresztül huppan egy sekély árkon. Kissé odább repülőgép áll, a pilóta kabinjában gyönge fénypont csillan,pislog — Tu­viu Friedmann elégedetten bó­lint. A repülőgép motorjai fel­búgnak. Csak néhány pillana­tig tart, míg az izraeli titkos szolgálat ügynökei a megbilin­cselt Eichmannt a borsózöldre festett repülőgép belsejébe viszik. Izraeli repülőgép, egész teste türelmetlenül reszket, mintha nemcsak á dübörgő motorok lüktetése fljtna végig rajta. Friedmann néhány ug­rással fölkapaszkodik a repü­lőgép törzséből a földig lógó sodronyhágcsón; az ajtó még nyitva van, de a légcsavarok már forognak, a repülőgép szinte ugorva előre lendül és egyre fokozza sebességét. Tu­viu Friedmann a nyitott ajtón keresztül még látja, hogy a re­pülőtér épületéből két argen­tínai vámőr fut ki, integetve rohannak a repülőgép után. De ekkor a Bristol Britannia 4X AGE repülőgép már a levegő­be emelkedik. Az egyik tiszt erőlködve behúzza a fémlemez-ajtót, a gép alatt\ a mélybe zuhan a repülőtér, qz irány: észak-ke­let. \ Három nappal később Eich­mann, a „Zentralamt für die Regelung der Judenfrage". a zsidókérdés rendezésé közporiti hivatalának egykori főnöke a jaffai vizsgálóbíró előtt áll. KÖVETKEZIK: Kezdetben volt a sötétség ÜJ SZÖ 4 * 1961. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents