Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-02 / 33. szám, csütörtök

j Vítkovicei Klement Gottwald ** Kohómü sok-sok szocialista munkabrigádja közül egyet megláto­gatott fotoriporterünk. A brigád ve­zetője Anna Kubinová, de nemcsak ő, hanem az egész kollektíva felelős­ségteljesen végzi munkáját. A bri­gádban csupár. nők dolgoznak olyan munkahelyen, ahol valamikor csak férfiak tudtak helyt állni. Ennek elle­nére tervüket állandóan jóval túltel­jesítik, sőt mi több, a múlt évben öt újítási javaslatot nyújtottak be s 11 tonna hulladékacélt gyűjtöttek ösz­sze. Érthető tehát, hogy a jó munka után örömteljes a pihenés és szóra­kozás is. Kubinová brigádja gyakran található együtt a színházban, koncer­ten, stb., s otthon is gyakran elbe­szélgetnek, szórakoznak, hogy köze­lebbről is megismerjék egymást. Ilyen­kor nem hiányoznak a férjek sem, akik aztán „gondoskodnak" arról, hogy a nagy család valóban jól érez­ze magát. Jobboldali képünkön: Anna Kubinová munka közben. Lenti képünkön: Együtt a család Vladimír Hanák mérnök, a brigád védnöke társaságában. (V. Švorčík felv.) (gyakran olvassuk a lapok hasábjain, hogy a helyi nemzeti bizottságok a régiektől eltérően egészen új jellegű ünnepségeket rendeznek, esküvők, gyer­mekek születése, arany-ezüstlakodalmak alkalmából. Alig telt el pár év, hogy kezdetét vették ezek a kedves esemé­nyek. Ma már alig van olyan község országunkban ahol hasonló ünnepsége­ket ne rendeznének. Az új szokások ha­mar terjednek. Falcainkon az esküvők ŠTtJROVÓRÓL A területi átszervezés során Stúrovót egyesítették Nána községgel. A városnak ma közel 7 ezer lakosa van. A városi nemzeti bizottság a múltban és most is sokat foglalkozik a lakosság anyagi és kulturális igényeinfek kielégítésével. A harmadik ötéves terv keretében mint­egy 400 új lakás felépítését vették terv­be, hogy megoldjak a város lakásprob­lémáját. 1961-ben befejezik a 11. éves szlovák középiskola építését, majd a kö­vetkező években a 11. éves magyar kö­zépiskolát 18 tanterem felépítésével bő­vítik. A városi nemzeti bizottság sokat foglalkozik a szövetkezetek megszilárdí­tásával is. A szép tervek és eredmények mellett azonban találunk még hibákat is. ame­lyeket jó akarattal ki lehetne küszö­bölni. így például probléma a város közvilágításának megjavítása a nánai ösz­szekötő úton. Ezenkívül a város nánai ré­szén nagy szükség volna egy nyilvános telefonállomás felépítésére. Csekélységek­nek látszanak ezek, de a lakosság szem­pontjából nagy jelentőségük van. A városka közel ezer éves múltra te­kint vissza. A közelmúltban folytatott ásatások során sok értékes leletre buk­kantak. A városi múzeum megszervezé­se szempontjából nagyon sok régészeti jellegű anyag akadna, ha komolyabban foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Hasz­nos volna a lassan kivesző kéméndi nép­viselet és hagyományok átmentése is az utókor számára, mivel így pár év múlva hírmondó sem marad belőle. 1975-IG 18 ŰJ BÁNYA (ČTK) — A legközelebbi 15 évre vonat­kozó távlati terv értelmében 18 új kő­szénbánya épül az ostravai szénkörzetben. Valamennyit olyan területeken létesítik, ahol a geológusok eddig Ismeretlen, gaz­dag szénlelőhelyekre bukkantak. Jelenleg már épülőfélben van négy új tárna: a — Suchá-Stonava, a Stonava-sever, a Stona­va-juh, és Paskov tárna. Harmadik öt­éves tervünk éveiben kezdik meg a to­vábbi 11 új bánya építését. Új bányák építésén kívül lényegében befejezik valamennyi bánya és szénosz­tályozó átépítését. A beruházási építkezé­sek hazánk e legnagyobb szénkörzetében arra irányulnak, hogy az ostravai bányák 1965-ig elérjék a 30 millió tonna szén fejtését. Ez a mennyiség egynegyedével volna nagyobb az 1980-ban fejett szén mennyiségénél. Nagy József, Stúrojp Követésre méltó példa A Zádieli Helyi Nemzeti Bizottság örömmel jelentette a járási nemzeti bi­zottság pénzügyi osztályának, hogy 1961. január 9-én a község lakossága az 1961­es évre szóló házadót 100 százalékra befizette. A HNB ezt a kiváló eredményt a pénzügyi, tervező és a nőbizottság szo­ros együttműködésének köszönheti. Jól dolgoztak a tömeg szervezetek is. Felvi­lágosító munkájuk nyomán a lakosság megértette, hogy az adófizetés hazafias kötelességük, hogy az összegyűjtött pénzt a HNB a község továbbfejlesztésére for­dltja. Szeretnénk, ha jó példájukat minden községben követnék. Ivan Sándor, Košice új szertartása terjed leggyorsabban. • Vannak olyan községek, ahol a régi nép­hagyományok is beleolvadnak. Másütt pe­dig egészen új szokások alakulnak ki. A falvak szövetkezetesítése következté- \ ben egyre inkább tömeges örömünnep lesz ' az esküvő, amelynek megrendezéséhez 1 anyagi téren rendszerint az EFSZ is < hozzájárul. Falcainkon a még néhány j évvel ezelőtt uralkodó társadalmi kü- • lönbségek, melyeket az előítéletek, a föld ' nagysága, a vagyon határoztak meg, tel- • jesen eltűntek. Szóljunk néhány szót a mostani polgári temetésekről is, amelyeknek megvannak a régi munkáshagyományai. Ezekhez a ' munkáshagyományokhoz tartozik a régi ! nagymúltú munkásdalárdák kivonulása és a díszőrségek felállítása. A mostani pol­gári temetés folytatja ezeket a szép pro- < letár tradíciókat. A közös öröm, vagy a közös gyász mindig szorosan egymáshoz fűzte az < embereket. Ma a társadalom gondossága ' még teljesebbé teszi az összetartozás tu- , datát. Ezen a téren még sok helyen elő- ' fordul, hogy az új formák kialakítása \ tapasztalatok és hagyományok híján gon- ' dot okoz a HNB-nek. Ezért jó lenne, ha ! a már bevált módszereket az új ünnep- < ségekkel kapcsolatban, vagy az újságok ! hasábjan, vagy tájékoztató brosúrák for­májában népszerűsítenék. Az ünnepségek megrendezésénél fontos feladat jut a népművelési szerveknek is. A meghívók előkészítése, a műsorok összeállítása, a helyi néphagyományok összegyűjtése és 'beillesztése az új ünnepek formájába szép és értékes népművelési feladat. Reméljük, hogy a HNB mellett működő I polgári ügyek bizottságai és a népműve­lési dolgozók úttörő munkássága a kö- ' zeljövőben „új hagyományok" születését eredményezi. KOVÁCS JÄNOS, Patince KIÁLLÍTÁS a košxei műszaki múzeumban i Jozef Murgaš szlovák tudós, aki a rá­dió terén sok értékes felfedezést tett, méltón van képviselve a košicei Műszaki Múzeum újonnan átrendezett híradástech­nikai osztályán. A múzeum látogatói meg­ismerkedhetnek a feltaláló szabadalmai­nak leírásával és négy már kivitelezett szabadalmával. Kiállításra került továbbá a Murgašt ábrázoló gipszplakett, vala­mint az általa készített rádióanténna mo­dellje. Természetesen ez csak egy része az osztálynak, ezenkívül sok más érde­kes modell és tárgy köti le a látogató fi­gyelmet. így például az első Bell-féle te­lefonkészülék-, az első kezdetleges táv­írókészüléktől kezdve a legmodernebb távbeszélőig. Külön csoportot képeznek a rádió, radar- és televíziós készülékek, amelyek gazdag anyaga bemutatja az e téren elért nagy műszaki fejlődést. A híradástechnika állandó kiállításának mindkét termét Ízléses modern képek dí­szítik és egészítik ki a kiállított anyagot. WAGENHUBER ADÉL, Košice tek tervezése, az építkezések leggazdasá­gosabb elhelyezése a fő cél. A moszkvai Moszprojekt a legutóbbi pályázaton né­hány tervével felhívta a közvélemény fi­gyelmét, különösen az 1—3 emeletes, 2,3 és 4 szobás, beépített bútorzatú házak tervének volt nagy sikere. A kusztanaji sztyeppén gazdálkodó Kommunyizm zsoli nevű kolhoz új szo­cialista falu alapját vetette meg. A 9 hektáron szétszórt településeket 2 és fél hektáron tömöritették 48 lakásos, 3 eme­letes házakat építenek modern berende­zéssel és ellátással. Az új falu 2 millió új rubel költséggel épül fel. Az úttörő Novaja Kszaverovka hatá­rában. a tábla büszkén hirdeti, hogy a község szocialista falu Hruscsov elvtárs az SZKP KB leg­utóbbi nagy jelentőségű plénumán a mezőgazdasági dolgozók problé­máival foglalkozva rámutatott a kol­hozparasztok és szovhozmunkások anyagi jólétének fokozódására, ami többek között a nagyarányú falusi lakásépítésben is megnyilvánul. Nem titok, hogy Hruscsov elvtársnak szív­ügye a mezőgazdaság, és nagyon érdekli őt a parasztok élete — ezért említett beszédében nemcsak a mennyiségi fejlődésre, a szovjetor­szág viszonylatában felépített több százezer és millió lakásra célzott, hanem arra is, hogy a technikai fej­lődés eredményeképpen a falusiak életmódjában is változások történ­tek, hogy a modern életformáknak a falvakon is gyökeret kell verniük. Lényegében arról van szó, hogy a falusi lakótelepek városi típusúvá váljanak Ez azt jelenti, úgy kell építeni vagy átépíteni a jövőben a falvakat, hogy fokozatosan eltűnjék a város és a falu közötti különbség az em­berek életmódjában és a lakáskul­túrában. Ennek szép példáját láthatjuk a Kijevtől 60 km-re fekvő Novaja Kszaverovka községben (Lásd a fenti rajzot.) A háború idején telje­sen elpusztult, porrá égették a náci hordák. A lelkes kolhozparasztok óriási áldozatok árán újjáépítették. Persze a helyi építőanyagok felhasz­nálásával amolyan „rögtönzött" fa­lut építettek, nagyobb építkezések­re nem tellett a lehetőségeikből. A Druzsba Kolhoz a háború utáni évek­ben annyira megerősödött, hogy él­re jutott a termelésben. Ezt megelőzően évi 8 millió darab kapacitású téglagyárat építettek a helyi építőanyag feldolgozására. Ta­valyelőtt láttak hozzá a falu szocia­lista típusú átépítéséhez. Ennek az az egyik előnye, hogy az építkezés 1 előtt szétszórtan elterülő lakótelep összébb tömörül, zárt, szerves egy­séget képez, ugyanakkor rengeteg mezőgazdasági föld szabadul ŕei. Novaja Kszaverovka esetében 450 hektárról 120-ra csökkent a község területe, a többi föld felszabadult termelési célokra. A község rende­zésével kapcsolatban felmerült egy fontos kérdés: milyen házakat építsenek ľ Eleinte úgy döntöttek, hogy az egy emeletes 3—4 szobás házak lesznek a legmegfelelőbbek, de később -. főként Ez azt jelenti, már nem agyagviskók vagy faházak ásítanak únottan az ország­út vándorára, hanem csínos, komfortos városi házak, rendezett utcák ékesked­nek. Ez a szovjet falu jövője. Mielőbbi megvalósulásában nagy szerepet fognak játszani az egyesült erőt megtestesítő kolhozközi szervezetek Könnyebben és gyorsabban meg tudják valósítani a modern építkezést. Az OSZSZSZK-ban például már 760 ilyen kolhozközi szervezet 7 ezer kolhoz szük­ségleteit szolgálja. így közelebb kerül a falu a városhoz, az egyes kolhozok is egybe tömörülnek, nagyobb gazdasági egy­séget képeznek s megteszik az első lé­péseket a kommunista társadalom felé. L. L. Hruscsov elvtárs javaslatára — átdol­gozták a terveket és 3—4 emeletes házak építését kezdték meg. A falu nem fog különbözni egy kisvárosi településtől: be­vezetik a gázt, a központi fűtést, a víz­vezetéket. Városi intézményeket hono­sítanak meg: elmarad a háziasszonyok gondja a kenyérsütés, eltűnnek a ke­mencék, mert sütőüzemet építenek fel, mosoda létesül, Persze a kulturális in­tézményekről sem feledkeznek meg: 500 férőhelyes művelődési otthona lesz No­vaja Kszaverovkának. Novaja Kszaverovka — bár az első fecske volt — nem egyedülálló példa. A szocialista várostípussá fejlődésben pél­dát mutat Kalinovka, Hruscsov elvtárs szülőfaluja is. Kurszkkal, a nagyvárossal vette fel a versenyt Több emeletes házak épülnek az 5 ezer ^ lakosú településsé fejlődött hajdary fa- ''E'^í'féí^TÍ^M/ni^ y^iJÜ*"*'— luban. S ami a legfőbb, a faluépítésben ^Ä^'M'ít^T'''^ 1 érvényesül a legkorszerűbb technika, a '" ­panelépítkezés, olcsó műanyagok alkal- " ' wLjg' JKB'*Stit mazása stb. Itt is kiépítik a városi in- A » \W Hl tézményeket, melyek nagyon megkönnyí- .} ffl ^jűL-JR tik a falusiak életét. A szocialisia faluépítés Örök otthonra lelt a szűzföldön dolgozó a tervezőintézetekkel szemben is nagy ifjúság az orenburgi terület adamovkai követelményeket támaszt. Célszerű, ol- járásának Komszomolszkij szovhozában. csó, a termelés és az emberek kulturált Évről évre bővül és modernizálódik az életmódjának legjobban megfelelő épüle- új típusú szocialista lakótelep. ' A közép-szlovákiai kerületben a mező­gazdasági üzemek és az erdőgazdaságok kölcsönösen segítik egymást. Az erdő­gazdaságok dolgozói nyáron az aratásban, a szövetkezetesek és állami gazdaságok dolgozói télen a fa elszállításánál segí­tenek. A poníkyl szövetkezetesek a Slo­venská Lupča-i erdőgazdasági üzem er­deiből 4000 folyó méter gömbfát vontat­nak ki az utakhoz, és 400 folyó méter gömbfát szállítanak el. (F. Kocian — ČTK — felv.) -•­A PRÁGAI VILÁGHÍRŰ CKD dolgo­zói a szocialista tábor baráti országai részére kiváló gépeket és berendezé­seket gyártanak. A Lengyel Népköz­társaságban e napokban már a 29. von­tatógépet helyezték üzembe — a prá­gai ČKD gyártmányát. IGEN VÁLTOZATOS LESZ a magyar filmgyártás idei programja. Többek kö­zött magyar-szovjet koprodukcióban film készül, mely megragadóan eleveníti fel az 1917. évi forradalmi napokban orő$z fogságban élő magyar hadifoglyok sor­sát. Nemrég megkezdték az „Alba regia" című filmdráma forgatását is, mely fel­idézi Magyarországnak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításának napjait. E filmdrámában Tatjana Szamoj­[ lovova közkedvelt szovjet művésznő ala­kítja az egyik főszerepet. A VSETÍNI JÁRÁSI NÉPI KÖNYVTÁR eltörölte a könyvkölcsönzésért fizetendő díjakat és a kölcsönzési időt egy hónap­ra meghosszabbította. Most egy új ol­vasótermet létesítenek az ifjúság részé­re. A KÖZÉP-CSEHORSZÁGI KERÜLET­BEN a gépüzemek egynegyed részé­ben januárban „Mindenki dolgozzék újítóként" jelsző jegyében mozgalmat indítottak a technika gyors fejlesz­tésére. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLET vas­ércbányáinak dolgozói vállalták, hogy 15 milliós betéttel járulnak hozzá a harma­dik ötéves terv alapjához. OSTRAVÁN 1967 VÉGÉIG teljesen ki­tépül a Stalingrad-lakótelep, amelynek [ máris 15 ezer lakója van. Az új lakó­i telepnek .1967 ben 36 ezer főnyi lakos­| sága lesz. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLET­i BEN a gép- és traktorállomások 27 ! növényvédelmi központja eddig csak­; nem 100 ezer gyümölcsfa téli per­• metezését végezte el. E célra egyéb ! segédeszközökön kívül 342 traktoros ; permetezőgép áll rendelkezésükre, i A kerületben tavaszig még több mint I negyedmillió gyümölcsfát fognak be­; permetezni. A „CALZADO CANADA" mexikói vál­[ lalat szerződést kötött csehszlovák ci­> pőípari gépek szállítására. A gépeket a J guadalajarai üzemekben használják majd i bőrcsizmák gyártására. A Kovo külkeres­) kedelmi vállalat ezenkívül Uruguayba és i Argentínába is szállít cipőgyári beren­' dezéseket. A JIHLAVAI MODETA vállalatban meg­I kezdték egy új textilanyag — az ara­| melton - gyártását, amely sokban ha­, sonlít a flaus néven ismert erősen boly­> hozott gyapjúszövethez. A vállalat har­, madik ötéves tervünk éveiben háromszo­> rosára növeli e textilanyag gyártását. A PŔER0VI MEOPTÁBAN elkészült i az űj, automata, kézi refraktométer ; első sorozata. Az új műszer segítsé­gével a mezőgazdasági termékekben ! és az élelmiszerekben gyorsan meg ; lehet állapítani a cukortartalmat. Az >új műszer világviszonylatban újdon­J ság. Feltalálója Antonín Ružička, a ;pŕerovi Optikai és Finommechanikai Kutatóintézet dolgozója. Pí SZÖ 4 * 1961. február 2.

Next

/
Thumbnails
Contents