Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-04 / 35. szám, szombat

Itt a bálidény. A nemes szórakozás­ból gyermekeinknek is kijut. A ké­pen: A bratislavai Karadzsics utcai óvodások karneválja. (Foto: Slosiariková, CTK) A LIGNA külkereskedelmi vállalat ez Idén 25 országban vesz részt áruminta­vásárokon és kiállításokon, többek kö­zött a Moszkvában májusban sorra ke­rülő bútor- és hangszerkiáilításon is. AZ ARAB LIGA kezdeményezésére arab nyelven adják ki Shakespeare ösz­szes vígjátékait és drámait. MOSZKVÁBAN nagy az érdeklődés a Laterna Magica előadása iránt, ez^rt a kollektíva kérte szovjetunió­beli tartózkodásának meghosszabbí­tását. A Laterna Magica március 5­ig marad Moszkvában és a rendes előadásokon kívül még 10 rendkívüli előadást is tart a kulturális dolgo­zók részére és az üzemekben. OGYESSZÄBAN FILATOV AKADÉMIKUS a vakság elleni harc legújabb módsze­reit kutatja. Az intézet tudósai elsősor­ban a szaruhártya kicserélése útján pró­bálják visszaadni a látás képességét, még­hozzá a legsúlyosabb esetekben is, égési •ebeknél és a szemösszenövéseknél. AZ IZLÁM TANÁCSA úgy határozott, hogy hanglemezre veszik a Korán teljes szövegét és világszerte forgalomba hoz­zák. KÖZTÁRSASAGUNKBAN ELSŐNEK a bratislavai építészek kezdték meg az öntött betonból való építkezést. Ezzel a módszerrel Szlovákia fővá­rosában a harmadik ötéves tervben 4400 új lakást építenek, ami az építkezéseknek csaknem egy har­mada. KÖZÉP SZLOVÁKIÁBAN a kiadós hava­zás jól felkészülve találta a közutakon szolgálatot teljesítő dolgozókat. Nem egé­szen három óra alatt több mint 15 ki­lométernyi hosszúságban szórták le az utakat, amivel biztosították a zavartalan autóbuszközlekedést. A HADSEREGGEL EGYÜTTMŰKÖDÖK SZÖVETSÉGE a harmadik ötéves tervben 100 autósátortábort épít önsegéllyel. Ez­zel megjavul a motorosok számára nyúj­tott szolgálat és hazánk egyes vidékein fokozódik a közúti forgalom. A KÜLFÖLDI IRODALOM moszkvai kiadóvállalata ez idén csaknem 600 könyvet ad ki több mint 50 idegen­nyelvű fordításban. Többek között kiadásra kerül a ghanai köztársa­sági elnök életrajza, az indiai elnök emlékiratai, az első török köztár­sasági elnök, Kemal Atatürk beszé­deinek gyűjteménye stb. A VILÁG LEGHOSSZABB földrajzi elne­vezése az észak-amerikai Massachusec ál­lamban levő tő neve. Negyvennégy betű­ből áll és fordítása a következő: Ti fog­játok a halat a saját partotokon, mi fog­juk a halat saját partunkon, senki sem fogja a halat a középen. OSTRAVÁN MEGNYÍLT a fiatalok ká­véháza. A volt Opera-kávéház egyik ré­szének átépítésével oldották meg a fel­adatot. Igy a fiataloknak saját kávé­házuk van, amelyből a jövőben a fia­talság értékes társadalmi szórakozásának központját akarják megteremteni. A LENGYELORSZÁGI KIELCIBEN szerdán, február 1-én megtartott hangversenyével fejezte be csaknem háromhetes Lengyelországi körútját S. Veőtomov, fiatal csehszlovák he­gedűművész. Az ifjú művész nagy sikerrel szerepelt öt szimfonikus hangversenyen, ezenkívül a rádióban, és a varsói televízióban is. MOSZKVA MELLETT körülbelül 15 ezer hektárnyi területen ..Orosz erdő" néven nemzeti parkot létesítenek. A Szovjetunió­ban ez lesz a legérdekesebb erdő, mivel itt minden szovjet állampolgár fát ültet­het életének valamilyen jelentős esemé­nye emlékére. NEM MESSZE KLlN VÄROSÄTÔL a tengerparton jugoszláv tudósok is­meretien állat csonatjaira bukkan­tak a mammutok fajtájából, amely néhány tonna súlyú lehetett és kb. 5 méter magas. A lelet azt bizonyítja, hogy a mammutoknak ez a fajtája valamikor a Balkánon is élt. Készül az új lakástörvény ] A duchcovi sortűz 30. évfordulójára A LAKÁSKÉRDÉS MEGOLDÁSÁNAK ÜJ FORMÁI • •NINCS MEGSZABVA A JÖVEDELEM FELSŐ HATÁRA ® BŐVÜL A NEMZETI BIZOTTSÁGOK JOGKÖRE ® A HÁZFELÜGYELŐK SEM ÉLHETNEK VISSZA HELY­ZETÜKKEL ® A LAKOSOK - ELLENŐRÖK Az eddigi lakástörvény is nagy se­gítséget jelentett a lakáspolitika gyakorlati megoldásában, mert lé­nyegesen bővítette a nemzeti bizott­ságok jogkörét, megszűntette a la­kástörvény alkalmazásánál az egye­netlenségeket és szilárdította, szo­cialista törvényességet. A CSKP KB 1960 márciusi határozatából követke­zik, hogy az új lakástörvényt is e szempontokhoz kell idomítani. Az új lakástörvény javaslatával már foglal­koznak az e^jyes központi hivatalok és szervek. Tekintettel arra, hogy az építke­zés új formái lehetővé teszik a la­kásigénylőknek, hogy lakáskérdésü­ket saját anyagi eszközeikkel és munkájukkal oldják meg, az új el­vek alapján a lakáskérők listájába csak azokat a személyeket veszik fel, akik erre nem képesek. Itt figye­lembe veszik a kérvényező és a vele egy háztartásban élő családtagok jövedelmét is. A családtagok közé ebből a szempontbői azok számíta­nak, akik a kérelmezővel átköltöz­nek az új lakásba. Tehát nemcsak a kérelmező jövedelme jön számításba — elosztva családtagjainak számával, — hanem azon személyek jövedelme is, akikkel közös háztartásban él. A jövedelmen kívül a személyek vagyoni állapotát is figyelembe ve­szik, kötelezettségeiket úgyszintén. Minden esetet egyénileg kell el­bírálni, ezért nem szabja meg a tör­vény a jövedelem felső határát azok­nál, akiknek a jövőben az állami építkezésekből lehet lakást kiutalni. Ennek megállapítását a nemzeti bi­zottságok megfontolására bízzák. A nemzeti bizottságok és azok a szervek, amelyeknek hatáskörébe tartozik a lakások elosztása, szigo­rúan betartják azt az elvet, hogy az állami építkezés keretében épült lakásokból és a felszabadult laká­sokból azon személyek lakásigényét elégítsék ki, akik nem tudnak saját anyagi eszközeikkel és munkájukkal lakást szerezni. Előnyben részesül­nek a kisgyermekes családok és a tbc-és betegek. A nemzeti bizottsá­gok az FSZM üzemi bizottságainak véleményét is kikérik, hiszen ez is­meri legjobban a kérvényezők lakás­viszonyait, szociális és vagyoni hely­zetét. Az új törvény alapvető változást hoz a házfelügyelőkkel és azon sze­mélyekkel kapcsolatban, akik a mun­kafegyelem megsértésével előidézték a munkaviszony megszűntetését. Ed­dig egyesek visszaéltek a törvény­nek azon rendelkezésével, amely megfelelő pótlakás juttatását bizto­sította még az olyan házfelügyelők­nek is, akik önhibájukból hagyták abba a munkát. Sokan a házfelügye­lőséget csak azért vállalták el, hogy lakást szerezzenek, de kötelezettsé­geiket nem teljesítették. Az új tör­vény az ilyen esetben eltekint a PRÄGA SZIVÉTŐL mintegy félórá­nyira, Podbabán sok korszerű épület hirdeti a felszabadulás utáni évek gyors és célszerű fejlődését. A la­kónegyedtől, a többemeletes palo­táktól, házaktól valamivel távolabb vörös csempékkel kirakott egyforma, de mutatós épületek hívják maguk­ra a járókelők figyelmét. Mindenütt rend uralkodik. A Víz­gazdasági Kísérleti Intézetben sem­mi helye a sürgés-forgásnak. Érthe­tő, tudományos munkát végeznek és bonyolult mérések alapján, modelle­ken számítják ki a tervezett erőmű­vek, gátak, turbinák, tisztító beren­dezések mutatószámait s ehhez nyu­galomra van szükség. Nem öncélú az itt folytatott munka, hanem el­engedhetetlen előfeltétele az építen­dő mű kivitelezésének. A modelle­ket tervek, műszaki dokumentáció alapján készítik el és a különféle kísérletezésekkel állapítják meg az építésre kerülő mű életképességét. Burdych mérnök, az intézet dol­gozója élénk szavakkal ecseteli, mennyi mindenre kell a techniku­soknak figyelniök, hogy munkájukat százszázaléknyi pontossággal végez­zék, ahhoz, hogy kimondhassák a döntő szót: — Kész, mehet, az építkezési vál­lalat megkezdheti a munkát! Az intézet legfontosabb feladata, hogy a folyók vizét a természet adottságainak megfelelően, a lehető leggazdaságosabban állítsa népgaz­daságunk szolgálatába. Köztudomá­sú, hogy a rakoncátlankodó, zabo­látlan folyók azelőtt gyakran mér­hetetlen károkat okoztak az állam­nak. Megfékezésük, kordában tar­tásuk a víztan — a hidrológia isme­retének érdeme. megfelelő pótlakás kiutalásától és a nemzeti bizottság pótlakásként csak olyan lakást köteles kiutalni, amely lakóterületben a kiürített lakás nagyságával egyezik. Ilyen esetben nem veszik figyelembe a családtagok számát. Hasonló szempontok fognak érvényesülni azoknál a bérlőknél is, akik eddigi lakásukat a nemzeti bi­zottság döntése alapján kötelesek lesznek elhagyni, mert nem fizetik a lakbért, stb. Az új lakástörvény lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak a cserék közvetítését is azzal a feltétellel, hogy az a lakáskérvényezők számára jelent előnyt elsősorban és csak má­sodsorban a cserét javaslók részére. Az új törvény alapján lehetővé vá­lik, hogy a vállalatok és szervezetek irodahelyiségekből lakásokat építse­nek, illetve egy nagyobb lakást két kisebb lakássá alakítsák át dolgozóik részére. Ez főleg olyan vállalatok­nál jöhet számításba, amelyek ren­delkeznek elegendő anyagi eszközzel a tervezett vállalati lakásépítés meg­valósítására és ezen a módon, ön­segélyezési alapon biztosítanak la­kást alkalmazottaiknak. Hasonló lehetőségekkel a nemzeti bizottságok is rendelkeznek főleg azokban a községekben, ahol nincsen olyan szervezet, amely képes lenne ily módon gondoskodni alkalmazot­tainak lakásáról. A nernzeti bizottsá­gok az így szerzett lakásokat a fel­fektetett sorrendi jegyzéken kívül utalhatják ki azoknak a lakosoknak, akik kötelezik magukat, hogy saját eszközeikkel és munkájukkal építik fel a lakást. A törvény leszögezi, hogy a vál­lalatok, amelyek az üzemi lakásépí­tés keretében szabad anyagi eszkö­zeikből és a dolgozók alapjából épí­tettek lakásokat, azokkal szabadon rendelkeznek. Ezekre a lakásokra nem vonatkozik a lakástörvény. Az új lakástörvény javaslatában még sok fontos kérdés szerepel. A törvény jóváhagyása után, a nemzeti bizottságok feladata lesz, hogy he­lyesen ültessék át a gyakorlatba az új elveket. A lakásokkal való gaz­dálkodás a lakosság legszélesebb ré­tegeinek részvételével fog történni, így biztosítják a lakosság közvetlen ellenőrzését. Minden lakos bete­kinthet a lakáskérvényezők helyi név­sorába és a sorrendi jegyzékbe. Ugyancsak nyilvános lesz a kiosztott, felépített és felszabadult lakások lis­tája, úgyhogy mindenki ellenőrizheti, helyesen gazdálkodik-e a nemzeti bizottság a lakásokkal. (ska) A nagy világválság idején utca sarkokon ácsorgó munkanél­küliek, üres üzletek, kialudt gyárké­mények, kisgazdák dobraütött házi­kói, rendőrök brutalitása jellemezték az 1930-as évet. Az ígéretek mézes madzagjai szétmállottak. Milliók mondták, hogy ez így nem mehet tovább, valaminek történnie kell. És csak egy párt, a CSKP vá­laszolt: „Ha élni akartok, harcolno­tok kell a munkáért, kenyérért, föl­dért és a szabadságért!" Ezzel a jel­szóval hívta harcba a tömegeket, bi­zonyítva, hogy bűnösök azok, akik kormányoznak, akiknek a kezében van a hatalom. Bűnös a rendszer és azok a pártok, melyek a rendszert támo­gatják és képviselik. Amikor az 1931. évi statisztika 473 985 munkanélkülit mutatott ki, Trapl, az akkori csehszlovák pénz­ügyminiszter orcátlanul kijelentette: „Ma szükséges áldozni, hogy holnap jobb dolgunk legyen." Kenyértelenség, csőd, rettegés és bizonytalanság járt a világválság nyomában. 1931. február elején Északnyugat­Csehország valamennyi nagyobb vá­rosában tüntetéseket rendeztek a munkanélküliek. Duchcovban is a környékbeli falvak munkanélküliéinek részvételével tüntetésnek kellett vol­na lefolynia. A felvonulók 500 főnyi csapata a duchcovi országúton haladt. A me­! net élén a mozgalom vezetői, a Strán­sky szenátor és sok bányász volt. Délután három őra felé ért a menet a Duchcov előtti vasúti átjáróhoz, mely alatt az országút kanyarodik. Az egyik oldalon magas vasúti töltés emelkedett, a másik oldalát kerítés szegélyezte. Az átjáró alatt már vagy 15-tagú csendőrosztag várakozott, rajvonal­ba fejlődve, töltött fegyverrel. Nem engedték be a menetet Duchcovra. Ugyanekkor azonban a menetet kí­sérő csendőrosztag előre kergette az embereket. Kész kelepcébe csalták a munkanélkülieket. Nagy zavar kelet­kezett, sokan, főleg a nők, a vasúti töltésre igyekeztek menekülni, mások átcsúsztak a csendőrpuskák között. Az emberek zöme azonban a fegyve­rek előtt maradt. A csendőrök szuronyt szegeztek és nyomban utána eldördült az első lö­vés, majd az első sortűz, melyet még kettő követett, összesen vagy ötven lövés dördült el. Szörnyű kép tárult az emberek elé. Kilenc munkás feküdt vértócsában. Közülük Jozef -Studnička, Antonín Zeithammer, Alojz Lamač és Jozef Kadlec bányász meghaltak. Rajtuk kívül öt súlyos és több könnyű sebe­sült volt. A duchcovi sortűz előre kieszelt gyilkosság volt; a munkásság meg­félemlítése, hogy ne harcoljon meg­élhetéséért, hanem bújjon el meghú­nyászkodva. Tanulsága, hogy az olyan rendszer, amely kenyér helyett ólmot, munka helyett börtönt nyújt, cső­döt mond és az ilyen rendszernek el kell pusztulnia. Aznap és utána még másutt többször dördültek el a csendőrök puskalövései, de a kom­munisták és a tömegek nem hátrál­tak meg a terror előtt. A történelem ítélkezett, és a nép sok szenvedés után mégis úr lett ha­zájában. g—k t a - -v nm ; A BRATISLAVAI SLOVNAFT-ÜZEMBEN, húsz kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A napokban szakszervezeti üzemi gyű­lésen nagy jelentőségű eseményre került sor — három kollektíva meg­kapta a szocialista munkabrigád büszke címet. így a kitüntetést jelenleg már négy kollektíva viseli. A kitüntetettek között van František Vavro­vlč kollektívája is (képünkön), mely a múlt év folyamán kiváló eredmé­nyeket ért el, a vállalat legjobb kollektívái közé tartozik. A Slovnaftban ez a kollektíva kezdeményezte azt a felhívást, hogy a dolgozók leg­alább két szakmát sajátítsanak el. (V. Pŕibyl — ČTK — felv.) AHOL A VÍZ AZ ÚR A kísérleti intézetben nagy fi­gyelmet szentelnek a folyók vize és a talajvíz minőségének, a víz mély­ségének, mennyiségének, mozgásá­nak, áramlása sebességének, nyomá­sának. Nem hagyják figyelmen kívül a vízforrások, a különböző idősza­kokban megismétlődő lecsapódások, árvizek jelenségét sem, sőt a talaj tulajdonságainak, a földanyag ösz­szetételének megismerése is fontos szerepet játszik a számításoknál. A FOLYÓK VIZÉT elsősorban vízi­erőművek hajtására használják fel, de a duzzasztőgátak, víztartályok, sokszor az üzemek, a mezőgazdaság, a lakosság vízellátását is szolgálják. Tulajdonképpen mi is az oly gyak­ran emlegetett vízierőmü, vagy duz­zasztógát? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mit értünk vízerőn. A víz­erő nem más, mint a vízforrások energiája, munkaképessége, amit a víz esési magassága és mennyisége határoz meg. Évszázadok tapasztalatai megmu­tatták, hogy miképpen kényszerít­hető nagyobb erőkifejtésre a folyók vize. A vízeséseken megfigyelték, hogyha valamilyen sziklatömb útját állja a folyónak, a víz felgyülemlik és amikor meghaladja a kőzetfal magasságát, lezuhan a mélybe. Mun­kaképessége így tetemesen meg­növekszik, mert a sziklaakadály nemcsak felduzzasztja a vizet, ha­nem esési magasságot is biztosít számára. A kínaiak már évezredek­kel ezelőtt földgátakkal mestersége­sen felemelték a víz szintjét és a lezuhanó vízzel vízkerekeket hajtot­tak. Ma már a vízmennyiség tárolása és a vízfolyás természetes szintjé­nek megemelése céljából roppant méretű völgyzárógátak és duzzasz­tóművek épülnek. öriási csarnokba vezet Burdych elvtárs, ahol az egy a százhoz, a kétszázötvenhez, sőt a hétszázhoz arányban épült modelleken szemlél­tetően is bemutatja a technika leg­újabb vívmányainak csodáit. A csar­nok falai mentén felszerelt hidakon járva, lábam alatt a legkülönbözőbb miniatűr erőművek, folyómedrek, csőrendszerek sorakoznak. — Ez a nechranicei duzzasztóme­dence modellje — mutat kísérőm az egyik építményre. — Újdonsága, hogy turbinái az Ohre folyóban a gáton kívül kerülnek elhelyezésre. Üvegfalakat alkalmazunk a víz vi­selkedésének egyszerűbb megfigye­lése érdekébén. A VLTAVAI VÍZLÉPCSŐRŐL már sokat hallottunk. Az itt levő modell eredetijének feladata az energiater­melésen kívül, hogy visszatartsa a mögötte elterülő medencében lezú­duló és a csapadékos időben, vagy hóolvadáskor keletkező víztömege­ket. Ezzel nagymértékben csökkent­heti az árvízveszélyt, egyben pedig öntözővizet tartalékol a száraz idő­szakra. Alacsony vízállás idején a víz lebocsátásával lehetővé teszi a zavartalan hajózást, vízi közlekedést. A duzzasztómű célja tehát, hogy ki­egyenlítse a vízmennyiség és víz­szükséglet ingadozásait. A vízturbinák szerkesztésénél a vizikerekek technológiájából indul­tak ki. A víz mozgási energiája ter­melési célokra alkalmas energiává turbinákkal alakítható át. A kamýki hajózsilip, a malešicei esővíz-tehermentesítő kamra és leg­nagyobb erőmüveink, az orlíki és slapyi duzzasztógátak medencéivel is itt ismerkedünk meg. — Ez a készülék, — mutat a mér­nök egy hatalmas építményre, — a víz homokmentesítésére szolgál. Különösen cukorgyárak közelében veszik hasznát. Ez a berendezés pedig a víz arányos adagolását sza­bályozza. — Ezeken a nagyméretű, igen költséges építkezéseken kívül azon­ban másoldalú elfoglaltságunk is van — folytatja magyarázatát Bur­dych elvtárs. — Magával a vízellá­tással járó kísérletek, a folyók és vízvezetékek, sőt a csatornázás tisz­títása előfeltételeinek, a víz kémiai és biológiai összetételének a meg­állapítása is a mi feladatunk. Isme­retes, hogy Prága lakossága is java­részt a Vltava vizét issza, persze nem olyan állapotban, amint sz a fo­lyóban hömpölyög, ,A vizet alapos vizsgálatoknak vetjük alá, majd tisz­títjuk, aszerint, hogy m: a rendel­tetése. Az ivóvizet más szűrőberen­dezésekkel és módszerekkel tisztít­juk, mint pl. az ipari célokat szol­gáló vizet. AMINT LÁTJUK, a víz nélkülözhe­tetlen, életfontosságú az ember szá­mára. Nem csupán italunk, nemcsak a tisztálkodást segíti elő, hanem az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság rugója, egész népgazdaságunk egyik legfontosabb mozgatóereje. Kardos Márta ÜJ SZÖ 5 * "61. február 4.

Next

/
Thumbnails
Contents