Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-25 / 56. szám, szombat

Novotný elvtárs elutazott a Magyar Népköztársaságból 4NTONÍN NOVOTNÝ BESZÉDET MONDOTT A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSBEN • ALÁÍRTÁK A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KÖZÖS KÖZLEMÉNYT • KULTURÁLIS EGYEZMÉNY A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÚJ SZÚ SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA 1961. február 25. szombat 50 fillér XIV. évfolyam, 56. szám KÖZLEMÉNY Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1961. február 23-án és 24-én plenáris ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta a CSKP KB 1961. február 9—10-i üléséről tartott beszámolót. A beszámolót Jozef Kríž elvtárs, az SZLKP KB titkára mondotta. Az SZLKP KB továbbá azokról a következtetésekről tárgyalt, amelyek a CSKP KB politikai irodája Kelet-Szlovákia politikai és gazdasági továbbfejlesztésének néhány kérdésével kapcsolatban hozott határozatából erednek, és az SZLKP feladatairól a CSKP határozatai szlovákiai teljesítésének biztosításával kapcsolatban. E pontról Karol Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára mondott beszámolót. Az SZLKP KB ülésén részt vett Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a KB titkára, aki felszólalt a vitában. Az SZLKP Központi Bizottsága a vita után a megvitatott kérdésekben határozatot hozott. Az ülés az Internacionáléval fejeződött be. Pártunk újabb győzelmekre vezeti népünket M

a a Győzelmes Februárra emlékezünk. Évről évre megemlékezünk erről a tizenhárom év előtti történelmi eseményről, amikor hazánk dolgozói a munkásosztállyal az élen, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével nemcsak meghiúsították a reakciónak a kapitalizmus visszaállítására irányuló kísérletét, hanem végérvényesen leszámoltak a burzsoáziával és a maguk kezébe vették az ország sorsának irányítását. A hatalom a parasztsággal szilárd szövetségben levő munkásosztály kezébe került. Ezzel a győzelemmel nyílt meg dolgozóinknak a szocializmus felé vezető dicső útja, amelynek fő irányvonalát pártunk 1949. évi IX. kongresszusa jelölte ki. A februári győzelem hozott végleges döntést abban, hogy a szocializmus megvalósításáért vívott nagy küzdelmünkben a Szovjetunióval vállvetve haladunk az örök barátság és szövetség jegyében, mert ez a záloga a szocializmus megvalósulásának hazánkban. A rövid másfél évtized alatt a szocialista országépítésben elért nagyszerű eredmények azt igazolják, hogy akkori célkitűzésünket pártunk bölcs vezetésével és dolgozóink áldozatos munkájával megvalósítottuk. Befejeződött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi időszaka és új korszakba, a fejlett szocialista társadalom építésének korszakába léptünk, amikor megkezdjük az erők gyűjtését a kommunizmusba való átmenethez. Pártunk bölcs és előrelátó vezetésével a nemzeti és demokratikus forradalom hazánkban . vér nélkül, békés úton nőtt át a szocialista forradalomba és létrejött a dolgozó nép uralmát biztosító proletárdiktatúra, hogy biztosítsa a legdemokratikusabb államforma kialakulását, amely végleg felszámolja a kizsákmányolás rendszerét. Felkelés és véres harcok nélkül lett köztársaságunk szocialista állam. A februári események elemzése és történelmi értékelése adják annak bizonyítékát, hogy pártunk mindenkor elvhűen és alkotó módon alkalmazta a marxizmus-leninizmus halhatatlan tanait, mindig és minden körülmények közepette a marxi-lenini tudományos világnézethez, annak forradalmi tanít vsaihoz igazodott. Ebből ered, hogy pártunk tevékenységének gazdag tapasztalatai s így a februári eseményekből eredő tapasztalatok is nagy nemzetközi jelentőségűek és lényegesen gazdagítják a marxizmus-leninizmus kincstárát. A szocialista tábor többi országainak tapasztalataival együtt nagy segítséget jelentenek a kapitalista országok nem egy kommunista pártjának, hogy a saját adottságukhoz megfelelően dolgozhassák ki a szocializmusba való átmenet stratégiáját és taktikáját. A februári események ha" zánkban ragyogóan mutatják, hogyan lehet békés úton is megvalósítani a szocialista forradalmat, ami végeredményben minden kommunista pártnak a célja, ahogy ezt a kommunista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozata is hangoztatja. A februári események egész folyamata igazolja azt a marxi-lenini tanítást is, hogy a szocialista forradalom nem exportálható más államba, mert azt az illető állam társadalmi fejlődése érleli meg addig, hogy megfeleljen — úgy-ahogy ez nálunk kialakult — az egész nép és az ország általános nemzeti érdekeinek. A tizenöt év alatt a szocialista építőmunkában elért sikerek annak bizonyítékai, hogy pártunk a marxizmus-leninizmus elmélete ismeretének birtokában helyesen tudta kitűzni azokat a döntő feladatokat, amelyek megoldása meggyorsította a társadalom fejlődését. A marxi-lenini elmélet alapján tudatosította és mélyen elplántálta az ország összes dolgozói tudatába azt, hogy a szocializmus győzelmének egyik múlhatatlanul szükséges felétele a proletár nemzetköziség, a többi szocialista országgal, de elsősorban a Szovjetunióval és az egész világ munkásosztályával való szolidaritás, a proletár nemzetköziségen alapuló szoros együttműködés. A szocializmus győzelme hazánkban azért is nagy jelentőségű, mert iparilag rendkívül fejlett és magas kultúrájú országban valósult meg. Ezzel a ténnyel pozdorjává zúztuk azt a burzsoá elméletet, hogy a szocializmus csak olyan elmaradt ország számára alkalmas, mint amilyen a cári Oroszország volt. Élő bizonyítékot és kézzelfogható tényt jelentenek köztársaságunk nagyszerű sikerei a szocialista országépítésben; ezért nézik és kísérik a nyugati kapitalista országok dolgozói és a fel(Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken reggel a Magyarországon tartózkodó Antonín Novotný és kísérete részt vett a magyar országgyűlés ülésén. Ismeretes, hogy az országgyűlés már harmadik napja ülésezik, a költségvetési törvényjavaslatot tárgyalják. Novotný elvtárs kíséretében az országgyűlés ülésén megjelentek Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint az MSZMP politikai bizottságának tagjai és póttagjai. A parlament előtt, a Kossutti Lajos téren reggel háromnegyed kilenckor katonai díszegységek sorakoztak fel, hogy köszöntsék az érkező csehszlovák államelnököt és kíséretét. A fehér sisakos motoros rendőrök kíséretében pontosan 9 órakor futott be a térre Novotný elvtárs gépkocsija, majd miután fogadta a katonai díszegység tiszteletadását, Kádár János elvtárs társaságában bevonult az Országházba. A képviselők felállva, hosszan tartó tapssal köszöntötték Novotný elvtársat és a többi csehszlovák vendéget. Az országgyűlés nevében Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke üdvözölte Novotný elvtársat. „Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy Antonín Novotný elvtárs és a kíséretében levő csehszlovák barátaink eljöttek mai ülésünkre. Országgyűlésünk és egész dolgozó népünk nevében őszinte, testvéri szeretettel üdvözlöm Antonín Novotný elvtársat, valamint a kíséretében levő elvtársakat" — mondotta egyebek között. Hangsúlyozta, hogy országaink legjobb fiai mindig kiálltak a népeink közötti barátság és testvériség történelmi szükségszerűségének érElnök elvtárs, tisztelt képviselő elvtársak, kedves barátaim! Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és köztársaságunk kormányának meleg baráti üdvözletét tolmácsoljam önöknek, képviselő elvtársak és a Magyar Népköztársaság dolgozó népének. (Taps.) Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felszólalhatok az országgyűlésben, a Magyar Népköztársaság legfelső államszervében. Örömmel fogadtuk el Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívását, hogy tegyünk baráti látogatást hazájukban. Nagy és örömteljes élményben volt részünk a magyarországi városok és falvak dolgozói körében. Mély hatással volt ránk a magyar munkásosztály és dolgozók szilárd elszántsága, hogy kivívják a szocializmus végső győzelmét hazájukban. A magyar dolgozó nép marxilenini pártja vezetésével olyan sikereket ért el a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében, amelyek a munkásosztály, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek elszánt törekvését bizonyítják. Mint az önök barátai örülünk a Magyar Népköztársaság általános felvirágzásának. Jóval túlteljesítették országuk 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési tervét. Ipari termelésük 1960 végén 40 százalékkal volt nagyobb az 1957. évinél, és 18 százalékkal nagyobb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem ugyanekkor mintegy 20 százalékkal vényesítéséért. A felszabadulás óta a magyar országgyűlés e falak között több olyan törvénytervezetet fogadott el, amely előmozdította az országaink közötti kapcsolatok fejlődését. Ezután a magyar dolgozók őszinnövekedett. A magyar munkások és műszakiak méltán lehetnek büszkék a sok új ipari üzemre és a jelenleg gyártott új ipari termékekre. A szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban is fölénybe jutottak. A szántóterületek 90 százalékán már szocialista mezőgazdasági üzemek gazdálkodnak. Alapvető társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe a falvakon. Az 1958—1960. évek folyamán a mezőgazdasági termelés mintegy 12 százalékkal haladta túl az 1955—1957. évi átlagot. Gratulálok önöknek képviselő elvtársak és a Magyar Népköztársaság valamennyi dolgozójának a szocialista haza építésében elért jelentős sikereikhez. (Taps.) Magyarországi látogatásunk országaink dolgozóinak elmélyülő barátságát fejezi ki. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárd része a nagy, egységes szocialista világrendszernek, melyet a közös marxi-lenini eszmék és célok fűznek egybe. Az őszinte barátság, a kölcsönös együttműködés és elvtársi segítség viszonya alakult ki a proletár nemzetköziség alapján országaink és népeink között. Hazánk dolgozóinak nemzetköz: kapcsolatai a múltba, a burzsoázia ellen vívott heves osztályküzdelmek idejébe nyúlnak vissza. Magyarország és Csehszlovákia népének barátsága azután bontakozott ki" teljes mértékben, hogy a szovjet hadsereg felszabadította országainkat s a munkásosztály vezette dolgozó nép kezdett kormányozni. Magyarország, Csehszlovákia és további országok munkásosztályának a burzsoázián aratott történelmi győzelmei egyszersmind megteremtették a népek közötti új kapcsolatok kialakulásának és a közép-európai béte elismerését, szerencsekívánatait és azt a forró kívánságukat fejezte ki, hogy népeink az épülő kommunizmus küszöbét minél előbb epyütt lépjék át. Ezt követően Antonín Novotný (Folytatňs a 3 oldvlon) kefront megszilárdulásának feltételeit. Ez a tény örökre megfosztotta az imperialistákat attól a lehetőségtől, hogy egyenetlenséget és ellenségeskedést szítsanak népeink között s ezt a kizsákmányoló és hódító céljaik érdekében használják ki. Kölcsönös gazdasági együttműködésünk a két ország szocialista építésének javára bontakozik ki. A magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a . szocialista országok között már gyakorlatban érvényesülő nemzetközi szocialista munkamegosztás közhasznú céljaiból indul ki. Ezt bizonyítja Magyarország és Csehszlovákia egyre nagyobbodó árucsereforgalma, valamint számos ipari ágazat egyre elmélyülő kooperációja. A gazdasági együttműködés további kiterjesztésének és elmélyítésének alapját az 1961—1965. évi gazdasági együttműködésről aláírt jegyzőkönyv és a megkötött hosszúlejáratú gazdasági egyezmény képezi. Ezek távlatilag biztosítják a kölcsönös árú- és nyersanyagcserét, mely régi pénzben meghaladja a négymilliárd hétszáz millió rubelt. Csehszlovákia magyarországi behozatalának 43 százalékát gépek, 52,2 százalékát nyersanyag és 4,4 százalékát közszükségleti cikkek képezik. A magyar népgazdaság szükségleteit szolgáló csehszlovák kivitel 36,7 százaléka gépekből, 59,6 százaléka nyersanyagból, 3,6 százaléka pedig közszükségleti cikkekből fog állni. Kölcsönös árucsere-forgalmunk már tavaly meghaladta az 1949. évinek a háromszorosát. Bevezetjük és kibontakoztatjuk a szűkebb kooperációt a gépiparban, a vegyiparban és az alumíniumiparban. Eredményesen fejlödnek kulturális kapcsolataink és hozzájárulnak egy(Folytatás a 2. oldalon.) Novotný és Kádár elvtárs BUDAPEST (CTK) — AZ ORSZÄGHÄZ MUNKÁCSYTERMÉBEN A PÉNTEK DÉLI ÖRÁKBAN ALÄlRTÄK A KÖZÖS KÖZLEMÉNYT, MELYET ANTONÍN NOVOTNÝNAK, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRÁNAK A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA ALKALMÁBÓL FOLYTATOTT CSEHSZLOVÁK-MAGYAR MEGBESZÉLÉSEKRŐL ADTAK KI. A közös nyilatkozatot Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, államminiszter írta alá. A közös nyilatkozat aláírásánál jelen voltak Novotný elvtárs kíséretének tagjai: Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, miniszterelnökhelyettes, Václav Dávid, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Stanislav Vlna miniszter, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, Faraga Ferenc, a galántai járási pártbizottság vezető titkára, áírta a közös nyilatkozatot Václav Doležal, a jesenicei EFSZ elnöke és František Píšek budapesti csehszlovák nagykövet. Az aláírásnál jelen voltak még Ján Svoboda, a CSKP KB osztályvezetője, Ladislav Novák, a köztársasági elnök irodájának vezetője, Josef Chalupa, külügyminisztériumi osztályvezető és Jaroslav Cihák vezérőrnagy, a köztársasági elnök katonai irodájának főnöke. Magyar részről jelen voltak: dr. Münnich Ferenc, az MSZMP KB politikai bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György, az MSZMP KB politikai bizottságának tagja, a KB titkára, az MSZMP KB politikai bizottságának további tagjai és póttagjai, a kormány tagjai és további vezető személyiségek. Egyidejűleg egyezményt írtak alá a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kulturális együttműködéséről. Az egyezményt csehszlovák részről Václav Dávid külügyminiszter, magyar részről Benke Valéria művelődésügyi miniszter írta alá. ANTONÍN NOVOTNÝ, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRA, KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE A SZEGEDI DOLGOZÖK KÖRÉBEN. (CTK felv.) Novotný elvtárs beszéde a magyar országgyűlésben