Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-23 / 54. szám, csütörtök

Munkaversennyel a tervtelfesítés sikeréért Sokat beszélnek róluk A GABCIKOVÖI szövetkezetről az utóbbi időben egyre több szó esik. Néhány évvel ezelőtt ic sokat beszél­tek a több mint 3000 hektáron gaz­dálkodó dunamenti EFSZ-ről, csak éppen a hírverés oka más volt, mint mostanában. Akkor úgy emlegették őket, hogy szegény bősiek, már me­gint nem kaptak előleget. Bizony gyakran megesett, hogy el­maradt az előleg. Pedig az sem volt sok, mert éveken keresztül (évvégi részesedésre persze nem jutott), nem egészen 5 korona előleget fizet­tek egy-egy ledolgozott munkaegy­ségre. Sőt, 2,50 koronás időszak is volt. Most meg azt mondogatják ró­luk: — Nicsak, hát ezek meg már min­taszövetkezetté akarnak válni. Nem szóbeszéd, igazság ez, és nem alaptalan a bizakodás, mert az utób­bi évek eseményeiből sok hasznos következtetést vontak le a gabčiko­vóiak. Mindenekelőtt hadd említsek meg egy gyerekcipőben járó, de aránylag biztosan haladó dolgot. A helyi nem­zeti bizottság és az üzemi pártszer­vezet a járási pártbizottság javas­latára a szövetkezetben megszervez­te az üzemi CSISZ-t. Kezdetben mindössze huszonhármán voltak az újjá formált szervezetben, s csak­nem valamennyien más-más munka­helyen dolgoztak, szétszórtan, szer­vezetlenül. Az újjászervezés után megkezdődött a fiatalok munkahelye stabilizálódásának folyamata. Persze nem egyik napról a másikra, hanem lassan, fokozatosan. További fiatalok bekapcsolódása, a szervezet 53-tagú­vá növekedése reményt adott arra, hogy... De ezt már mondja el inkább egy illetékes, Zsákovics József, a helyi nemzeti bizottság titkára, az üzemi CSISZ-szervezet elnöke. — Rájöttünk, hogy szövetkezeti gazdálkodásunkban a forradalmi vál­tozást a fiatalok lelkesedésére és tettvágyára kell alapoznunk. A TITKÁR egyértelmű kijelentésé­nek természetesen nem ilyen egyér­telmű a megvalósulása. Azt már nem szavakból, hanem a gyakorlatból tudtam meg, hogy a fiatalok lelkese­dését az idősebbek tapasztalatával házasították össze. De nézzük sorjá­ban: A szövetkezetben tehenenként évek óta 2 liter körül mozog a napi fedési átlag. Jobbat csak egy-két gondozó­nak sikerült elérni. Márpedig a har­madik ötéves terv feladatait ilyen eredménnyel nem 4, de még 8 év alatt is csak alig-alig teljesítenék. A fiatalok már az elnök szavai sze­rint latolgatták a helyzetet: — Ha sürgősen nem teszünk vala­mit, örökké rajtunk ragad a kullogó jelző. Gondolkodtak, okoskodtak, gyűlé­seztek jónéhányszor, aztán azt hatá­rozták, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás leggyengébb szakaszán, a te­henészetben két olyan csoportot ala­kítanak, melyek a szocialista munka­brigád címért fognak versenyezni. Sorra jártuk az istállókat. Mindjárt az elsőben 4 lány és Bodó Gyula bá­csi igyekezetének lehettünk tanúi. Nem állítom, hogy az istállóban meg­lepett a rend, a tisztaság. A tehenek borzasak voltak, a takarmány „minő­sége" erősen meglátszott rajtuk. Márta és Irénke a takarmányos csil­lét tetézték. Gyula bácsi már a trá­gyát szedte a tehenek alól. Munkál­kodtak a többiek is, egy-két szóra azért megálltak. — Hogy érzik magukat az új mun­kahelyen? — kérdeztük. — Jobban is lehetnénk - válaszol­ták és hol jobbra, hol balra néztek. Csoportunk eleget tesz a felhívásnak jl/legragadja az ember figyelmét Tisovec természeti szépsége. A házak mögött mintha védőbástya­ként szolgálnának, kört alkotnak a kopott tetejű hegyek. A környék csendjét időnként csak a gyárak csil­léiből kifordított kőzet robaja sza­kítja félbe, meg a hajnaltájban el­hangzó hívó kurjantás, mikor az etetők és a fejők szétszélednek a faluból a szövetkezet telepeire. Az egyik reggel Slivková Anna nem a rejkovi telepre ment, hanem a járásra, Rimavská Sobotára, a fe­jők értekezletére. Szép számban gyűltek össze, szám szerint 185-en. Arról hallgattak előadást, mit je­lentene az, ha a tejhozamot tehe­nenként egy literrel növelnék napon­ta. Járási méretben is sok hektoli­terre rúgna ez a tejmennyiség, hát még az egész országban milyen ösz­szeget képezne. Sokaknak megtetszett a gondolat. Ki-ki a tejet szürcsölő porontyokra gondolt, más a vaskohóban dolgozó munkást látta lelki szeme előtt, ahogy szomját üdítő tejjel oltja s nem egy fejő gondolt arra, hogy a szövetkezetnek nagyobb jövedelmet jelent a többtermelés. Ám a téli hónapokban nem min­denütt akad lehetőség a takarmá­nyozás megjavítására. A vitában kü­lönböző javaslatok hangzottak el a tejhozam növelésével kapcsolatban. — Május elsejétől október végéig tehenenként mindennap két literrel növeli csoportunk a tejhozamot, — szólalt fel Slivková Anna is. Érdekes témához szólt hozzá a ti­soveci felszólaló; de nézzük, meg­vannak-e erre a lehetőségek náluk. A környéken apró pelyhekben hull a hó, hegyet-völgyet fe­hérre fest. Csak a völgyekben ma­rad imitt-amott fekete vonal, a pa­takok medre, melyeknek csörgedező hangját tompítja a távolság. Asszonyok csoportja bontakozik ki a szűkre szabott láthatáron. A rej­kovi magaslat felé tartanak, köztük lehet Slivková Anna is. • A magaslat másik oldalán hosszú épület teteje sötétlik a fehérségből. Bizonyára el­olvadt a ráhulló hó, ezért válik ki a környezetből. S ha igen, ebben az épületben van a tehenek téli szállá­sa. így is van. Ide tart az asszony­csoport, s az etetők is gyülekeznek egyenként. Az istállóban a jószág még fek­szik, kérődznek a tehenek. Egyik­másik szomorúan nézi a homályos ablaküveget, talán a legelő után vá­gyódik. Ki tudja, melyik lehet a ve­zérkolompos, vajon az a piros-tarka vagy ez a zsemlyeszörü? Mindegy, néhány hónapig száraz kosztot kell még fogyasztaniok, amíg kisarjad a fü­Egymás után kelnek fel a tehe­nek, amint az etetők neszét meghall­ják. A fejősasszonyok is átöltöztek, munkához látnak. Kitisztítják a vá­lyúból a maradékot, a tehenek alól az almot. Segítenek az etetőknek, s ha azok túljutottak a munka ja­ván, ők segítenek az asszonyoknak a fejésben. így egyeztek meg. Abban is egy a véleményük, hogy nyáron két literrel több tejet fognak fejni tehenenként. Nem jelent ez számukra nagy gondot, mikor a jól ápolt fű olyan buján nő. A telep melletti mérsékeltebb lejtőn lucernát termesztenek, mert ez még táplálóbb zöldet ad a jószágnak. Amit nem bírnak feletetni belőle nyáron, meg­szárítják télire. Az etetők jó takarmányt készíte­nek most is. Ügyelnek, hogy a téli hónapokban ne csappanjon a tej 5 liter alá — még ha sok is a borjas tehén — mert mit érne, ha lemarad­nának és nyáron kellene behozniok. Nem tudná kimutatni a csoport a 32 000 liter tej többtermelést. Ha egyszer kimondták az igent, akkor legyen is úgy. Senki se mutogathas­son rájuk, hogy a szavukat szegték. Az etetők dicséretére váljék, a te­henek falják a melaszlével ízesített keveréket, s az idei terv azt mutat­ja, hogy a jövő télen még jobb ízű lesz a takarmány. A feltört földeken kisebb mérték­ben termesztenek majd árpát, rozsot. Ezek helyébe a hasznosabb lucerna és silótakarmányok kerülnek, hogy télre is jusson a nedvdús takarmány­ból, — vagy húsz kiló egy-egy tehén napi kosztjába. Arra törekszik a tagság, hogy a téli és nyári tejhozam között ne legyen nagy különbség. T eginkább az állomány körül dolgozók veszik örömmel ezt az igyekezetet, amit lelkesen támo­gatnak azzal, hogy a takarmány be­takarításánál ötven munkaegységet dolgoznak le személyenként. Ez mindannyiuknak hasznára válik, mert a jövőben a tej többtermelése nem­csak 60 000 koronát hozhat a házhoz, hanem közel a kétszeresét. S ha a többi csoport is így megállja a he­lyét, a szövetkezet tagsága szép jö­vedelmen osztozhat. Benyus József Felkészültek A selicei EFSZ már felkészült a tava­szi mezőgazdasági munkákra. A tagok az évelő takarmányokra elszórták a mű­trágyát, kiöntözték a trágyalevet. A gép­park, mely 30 kerekes traktorból áll, már készen vár, csak két lánctalpas traktor van generáljavításon a galántai javító üzemben; ezek a közeli napokban szin­tén elkészülnek. A selicei szövetkezetben minden feltétel megvan a tavaszi mun­kálatok agrotechnikai határidőben való elvégzésére. Stanga István, Selice — Egy kicsit rosszul kezdődik az ismerkedés - gondoltuk, s kísérőnk­nek, a CSISZ-elnöknek, illetve a he­lyi nemzeti bizottság titkárának arcán sem ragyogott a megelégedés. — Talán valami nincs rendben? — Nincs bizony - mondotta az egyik lány s eközben összenézett tár­saival, mintha a folytatásra tőlük várna biztatást. Folytatta újabb kérdés nélkül. — Amikor idejöttünk, ez volt a legrosszabb istálló. És - lesütötte a szemét — bevalljuk, hogy azelőtt soha nem fejtünk tehenet. Mégis vál­laltuk, hogy a múlt évi novemberi, sőt decemberi két literrel szemben márciusban már 6 liter lesz az átla­gos tejhozam. Márta vette át a szót. — Igaz, hogy januárban már elér­tük a többi istálló átlagát, de ugyan­azokkal a tehenekkel, ugyanannyi és ugyanolyan takarmányról hat literre felmenni... (kissé idegesen megrán­dult az arcizma) ...nincs nekünk még annyi tapasztalatunk, — s hir­telen abbahagyta. — És az ígért segítség? - vetem közbe. — Abban nincs hiány, segítség nél­kül hol lennénk még. Azóta a takar­mányt is rendszeresebben kapjuk. De hát a 6 liter, ... most látjuk csak, hogy az bizony egyelőre még elér­hetetlen. Hiszen minden igyekezet ellenére még mindig csak a négy li­ter körül mozgunk. MILYEN JÖ látni ezt az idegessé­get, tapasztalni a felelősségérzetnek ezt az egészséges megnyilvánulását — gondoltam, miközben a Csicsai­brigád istállója felé közeledtünk. Ezek a fiatalok már nem azzal dicse­kednek, hogy mit értek el, hanem a kitűzött feladatokra irányul a fi­gyelmük. A másik brigád tagjai közül „csak" hárman nem fejtek tehenet, mielőtt e munkaszakaszt elfoglalták. De a különbség az újak és a régiek között lassan már egészen eltűnik, mert Mészáros Mária, Csóka Fáni és Dar­mai Ilonka nem akarnak lemaradni. Meg aztán az ő igyekezetükhöz a CSISZ elnöke, a szövetkezet elnöke és zootéchnikusa naponta adják az olyan újabb és újabb tanácsokat, miért kell melegvízzel mosni a te­henek tőgyét a fejés előtt, mit jelent az, ha idejében pácolják, ízesítik a takarmányt és így tovább. Az is ki­derült, hogy a Csicsai-csoport még nem olyan egységes kollektíva, mint ahogy a fiatalok szeretnék. Jobba­dán még csak a termelésre és a szakkönyvek közös tanulmányozására terjed ki a brigádosok együttműkö­dése. De lényeges az, hogy Gabčiko­vón a fiatalok tettrekészségéből, az üzemi pártszervezet és az üzemi "CSISZ -szervezet jó szervezőmunká­jának jóvoltából már megtört az egyhelyben topogás jege. S ha már megtört, akkor a tavasz bizonyára dús hajtással, a nyár pedig gazdag gyümölccsel ékesíti majd a megin­dult mozgalom sikerét. Ebből táplál­kozik a gabčikovói bizakodás, és ezek alapján mi is jogosan hisszük, hogy a jövőben az eddiginél többet be­szélnek róluk. HARASZTI GYULA .W.V.V.V.V.W.V.W.VAV.V A nyugat-szlovákiai kerületben 3000 szövetkezetes tanulja a traktorve­zetés mesterségét. Képünkön a Štvrtok na Ostroven rendezett traktor­vezetői tanfolyam hallgatóinak magyaráz Cibuľka mérnök. (K. Cích — ČTK-felv.) Határozottabban a fogyatékosságok ellen Aki néhány évvel ezelőtt járt a Felső­Nyitra vidékén, az alig ismerne rá most a topoľčanyi járásra. Kiépültek, megszé­pültek a falvak, nem akad község, ahol nem lenne villany, kultúrház és egyéb közhasznú berendezés. Az utóbbi időben pedig a járás mezőgazdasága is nagyot fejlődött s ez érthetően lekötötte az ország közvéleményének figyelmét. Innen indult el országos hódító útjára a har­madik ötéves terv határidő előtti telje­sítéséért azóta nagy mértékben kiszéle­sedett mozgalom. MIÉRT KAP MILLIÁRDOKAT A MEZŐGAZDASÁG — Kormányunk ez Idén — mondotta Peter Ondrášik elvtárs, a JNB elnöke — több mint 8 milliárd koronát ruház be a mezőgazdaságba s ebből az összegből néhány millió korona járásunk szö­vetkezeteire esik. Miért kap ilyen hatalmas összeget a mezőgazdaság ? — vetődik fel a kérdés. Munkásosztályunk a beruházásokkal se­gítségére siet a szövetkezeteknek, hogy korszerűbben rendezzék be gazdaságu­kat, több élelmiszert és nyersanyagot adjanak mezőgazdaságunknak. Ám elvárja, hogy ez a támogatás valóban a terme­lést szolgálja, a termelés fejlesztésére ösztönözzön. Ahhoz tehát, hogy a járás szocialista mezőgazdasági üzemel a har­madik ötéves terv éveiben 73 ezer má­zsa húst, 11 millió liter tejet, 20 millió tojást és 15 920 vagon cukorrépát ad­hassanak terven felül a közellátásnak, az állam is hozzájárul. Ezelőtt sok szövet­kezetben gyakran nem a termelés fej­lesztésére, hanem a munkaegység érté­kének kiegészítésére használták fel az államtól kapott pénzt. Ma a szövetkeze­tek megsegítésének olyan rendszere van érvényben, mely a bélterjes, jövedelmező gazdálkodás kialakítását hivatott szolgál­ni. TOVÁBB KELL FOKOZNI A TERMELÉST Gyakran szóba kerül — különösen a városokban, az ipari munkások között — vajon ezek a nagy beruházások megté­rülnek-e jő minőségű és választékban gazdag élelmiszerekben? Tagadhatatlan, a mezőgazdasági beruházások nagy erő­feszítést kívánnak a népgazdaságtól s ezt a járás dolgozó parasztságának a hozamok növelésével, a korszerű gazdál­kodás megszervezésével kell meghálálnia. Ezen a téren jól haladnak a szövetke­zetek, hiszen tavaly az 1959-es évihez viszonyítva 15 százalékkal fokozták a ter­melést. A közelmúltban felülvizsgálták a ta­karmánykészleteket a járás szövetkeze­teiben s megállapították, hogy a bisku­picei, práznovcei EFSZ-ek alig néhány napra való szemestakarmánnyal rendel­keznek. Behyncén pedig hetekkel ezôlôtt feletették a takarmánygabonát. NézZTlf csak meg közelebbről, mi okozta a tá.­karmányhiányt e szövetkezetben? Tavaly 73. ezer munkaegységet merí­tettek ki a behyncei szövetkezetesek. Két kilogrammjával, tehát több mint 14 vagon gabonát osztottak széjjel, ami aj év végén kimért természetbeni járandó­ságokkal együtt 22 vagonra tehető. Egy­egy tagra több, mint 20 mázsa gabona jutott, amiből a szövetkezet legalább 400 mázsa húst termelhetett volna a köz­ellátás számára. Húsz mázsa gabonára egy szövetkezeti tagnak sem volt szüksége. A bojnai szö­vetkezetben is túlméretezett háztáji gaz­dálkodást űznek a közösség rovására. Nem meglepő ezek után, ha éppen az említett községek szövetkezetei nem tel­jesítik állam iránti kötelezettségeiket, mélyen elmaradnak a hús és a tej fel­vásárlásában. A KONGRESSZUS VITAANYAGÁNAK SZELLEMÉBEN A járás hírnevét több szövetkezet az idei felvásárlási terv nem kielégítő tel­jesítésével igen lerontotta. Az elmúlt na­pokban megtartott járási szövetkezeti konferencia küldöttei azonban átadták egymásnak jó tapasztalataikat, melyek megmutatták a kiutat a hibák kiküszöbö­lése felé. A járás, mely kezdeményezője volt az ötéves terv feladatai négy éven belüli teljesítése mozgalmának, a mező­gazdasági termelés fejlesztésének üte­mében nem maradhat el. Ezt a célt kö­veti a konferencia határozata Is, mely leszögezi, hogy már ez Idén lényegesen kibővítik a kukorica vetésterületét, 2 köbméter komposztot készítenek hektá­ronként és a kongresszus vitaanyagának szellemében arra serkentik a szövetke­zetek tagjait, hogy a szocialista munka­verseny kiszélesítésével helyes kerékvá­gásba tereljék a közös gazdálkodás sze­kerét. SZOMBATH AMBRUS l.V//. ,AW/AVrtV.W/ňVWiV. ,AVWWWWWWWUWVW A Ceská Lípa-i járás mezőgazdasági területének termékennyé tételében nagy érdemeket szereztek a mimo­ňi GTÄ mezőgazdasági termelőrészlegének dolgozói. Tavaly a környék feltárt tőzeglelőhelyeiről 55 000 köb­méter tőzeget termeltek ki és adtak át a járás mezőgazdasági üzemeinek. Ezenkívül 8000 köbméter kom­posztot készítettek, amihez a járás ipari üzemeinek hulladékanyagát használták fel. Sikerükhöz nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny. Most Pyhel környékén fejtik a tőzeget s így járulnak hozzá a járás idei tervének — 162 000 köbméter jó minőségű komposzt készítésének — teljesítéséhez. Képünkön a járás gazdag tőzegtelepe. (Karel Mevald — ČTK-felv.) ÜJ S7Ő f> ""- 1961. február 23.

Next

/
Thumbnails
Contents