Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)
1961-02-23 / 54. szám, csütörtök
Munkaversennyel a tervtelfesítés sikeréért Sokat beszélnek róluk A GABCIKOVÖI szövetkezetről az utóbbi időben egyre több szó esik. Néhány évvel ezelőtt ic sokat beszéltek a több mint 3000 hektáron gazdálkodó dunamenti EFSZ-ről, csak éppen a hírverés oka más volt, mint mostanában. Akkor úgy emlegették őket, hogy szegény bősiek, már megint nem kaptak előleget. Bizony gyakran megesett, hogy elmaradt az előleg. Pedig az sem volt sok, mert éveken keresztül (évvégi részesedésre persze nem jutott), nem egészen 5 korona előleget fizettek egy-egy ledolgozott munkaegységre. Sőt, 2,50 koronás időszak is volt. Most meg azt mondogatják róluk: — Nicsak, hát ezek meg már mintaszövetkezetté akarnak válni. Nem szóbeszéd, igazság ez, és nem alaptalan a bizakodás, mert az utóbbi évek eseményeiből sok hasznos következtetést vontak le a gabčikovóiak. Mindenekelőtt hadd említsek meg egy gyerekcipőben járó, de aránylag biztosan haladó dolgot. A helyi nemzeti bizottság és az üzemi pártszervezet a járási pártbizottság javaslatára a szövetkezetben megszervezte az üzemi CSISZ-t. Kezdetben mindössze huszonhármán voltak az újjá formált szervezetben, s csaknem valamennyien más-más munkahelyen dolgoztak, szétszórtan, szervezetlenül. Az újjászervezés után megkezdődött a fiatalok munkahelye stabilizálódásának folyamata. Persze nem egyik napról a másikra, hanem lassan, fokozatosan. További fiatalok bekapcsolódása, a szervezet 53-tagúvá növekedése reményt adott arra, hogy... De ezt már mondja el inkább egy illetékes, Zsákovics József, a helyi nemzeti bizottság titkára, az üzemi CSISZ-szervezet elnöke. — Rájöttünk, hogy szövetkezeti gazdálkodásunkban a forradalmi változást a fiatalok lelkesedésére és tettvágyára kell alapoznunk. A TITKÁR egyértelmű kijelentésének természetesen nem ilyen egyértelmű a megvalósulása. Azt már nem szavakból, hanem a gyakorlatból tudtam meg, hogy a fiatalok lelkesedését az idősebbek tapasztalatával házasították össze. De nézzük sorjában: A szövetkezetben tehenenként évek óta 2 liter körül mozog a napi fedési átlag. Jobbat csak egy-két gondozónak sikerült elérni. Márpedig a harmadik ötéves terv feladatait ilyen eredménnyel nem 4, de még 8 év alatt is csak alig-alig teljesítenék. A fiatalok már az elnök szavai szerint latolgatták a helyzetet: — Ha sürgősen nem teszünk valamit, örökké rajtunk ragad a kullogó jelző. Gondolkodtak, okoskodtak, gyűléseztek jónéhányszor, aztán azt határozták, hogy a szövetkezeti gazdálkodás leggyengébb szakaszán, a tehenészetben két olyan csoportot alakítanak, melyek a szocialista munkabrigád címért fognak versenyezni. Sorra jártuk az istállókat. Mindjárt az elsőben 4 lány és Bodó Gyula bácsi igyekezetének lehettünk tanúi. Nem állítom, hogy az istállóban meglepett a rend, a tisztaság. A tehenek borzasak voltak, a takarmány „minősége" erősen meglátszott rajtuk. Márta és Irénke a takarmányos csillét tetézték. Gyula bácsi már a trágyát szedte a tehenek alól. Munkálkodtak a többiek is, egy-két szóra azért megálltak. — Hogy érzik magukat az új munkahelyen? — kérdeztük. — Jobban is lehetnénk - válaszolták és hol jobbra, hol balra néztek. Csoportunk eleget tesz a felhívásnak jl/legragadja az ember figyelmét Tisovec természeti szépsége. A házak mögött mintha védőbástyaként szolgálnának, kört alkotnak a kopott tetejű hegyek. A környék csendjét időnként csak a gyárak csilléiből kifordított kőzet robaja szakítja félbe, meg a hajnaltájban elhangzó hívó kurjantás, mikor az etetők és a fejők szétszélednek a faluból a szövetkezet telepeire. Az egyik reggel Slivková Anna nem a rejkovi telepre ment, hanem a járásra, Rimavská Sobotára, a fejők értekezletére. Szép számban gyűltek össze, szám szerint 185-en. Arról hallgattak előadást, mit jelentene az, ha a tejhozamot tehenenként egy literrel növelnék naponta. Járási méretben is sok hektoliterre rúgna ez a tejmennyiség, hát még az egész országban milyen öszszeget képezne. Sokaknak megtetszett a gondolat. Ki-ki a tejet szürcsölő porontyokra gondolt, más a vaskohóban dolgozó munkást látta lelki szeme előtt, ahogy szomját üdítő tejjel oltja s nem egy fejő gondolt arra, hogy a szövetkezetnek nagyobb jövedelmet jelent a többtermelés. Ám a téli hónapokban nem mindenütt akad lehetőség a takarmányozás megjavítására. A vitában különböző javaslatok hangzottak el a tejhozam növelésével kapcsolatban. — Május elsejétől október végéig tehenenként mindennap két literrel növeli csoportunk a tejhozamot, — szólalt fel Slivková Anna is. Érdekes témához szólt hozzá a tisoveci felszólaló; de nézzük, megvannak-e erre a lehetőségek náluk. A környéken apró pelyhekben hull a hó, hegyet-völgyet fehérre fest. Csak a völgyekben marad imitt-amott fekete vonal, a patakok medre, melyeknek csörgedező hangját tompítja a távolság. Asszonyok csoportja bontakozik ki a szűkre szabott láthatáron. A rejkovi magaslat felé tartanak, köztük lehet Slivková Anna is. • A magaslat másik oldalán hosszú épület teteje sötétlik a fehérségből. Bizonyára elolvadt a ráhulló hó, ezért válik ki a környezetből. S ha igen, ebben az épületben van a tehenek téli szállása. így is van. Ide tart az asszonycsoport, s az etetők is gyülekeznek egyenként. Az istállóban a jószág még fekszik, kérődznek a tehenek. Egyikmásik szomorúan nézi a homályos ablaküveget, talán a legelő után vágyódik. Ki tudja, melyik lehet a vezérkolompos, vajon az a piros-tarka vagy ez a zsemlyeszörü? Mindegy, néhány hónapig száraz kosztot kell még fogyasztaniok, amíg kisarjad a füEgymás után kelnek fel a tehenek, amint az etetők neszét meghallják. A fejősasszonyok is átöltöztek, munkához látnak. Kitisztítják a vályúból a maradékot, a tehenek alól az almot. Segítenek az etetőknek, s ha azok túljutottak a munka javán, ők segítenek az asszonyoknak a fejésben. így egyeztek meg. Abban is egy a véleményük, hogy nyáron két literrel több tejet fognak fejni tehenenként. Nem jelent ez számukra nagy gondot, mikor a jól ápolt fű olyan buján nő. A telep melletti mérsékeltebb lejtőn lucernát termesztenek, mert ez még táplálóbb zöldet ad a jószágnak. Amit nem bírnak feletetni belőle nyáron, megszárítják télire. Az etetők jó takarmányt készítenek most is. Ügyelnek, hogy a téli hónapokban ne csappanjon a tej 5 liter alá — még ha sok is a borjas tehén — mert mit érne, ha lemaradnának és nyáron kellene behozniok. Nem tudná kimutatni a csoport a 32 000 liter tej többtermelést. Ha egyszer kimondták az igent, akkor legyen is úgy. Senki se mutogathasson rájuk, hogy a szavukat szegték. Az etetők dicséretére váljék, a tehenek falják a melaszlével ízesített keveréket, s az idei terv azt mutatja, hogy a jövő télen még jobb ízű lesz a takarmány. A feltört földeken kisebb mértékben termesztenek majd árpát, rozsot. Ezek helyébe a hasznosabb lucerna és silótakarmányok kerülnek, hogy télre is jusson a nedvdús takarmányból, — vagy húsz kiló egy-egy tehén napi kosztjába. Arra törekszik a tagság, hogy a téli és nyári tejhozam között ne legyen nagy különbség. T eginkább az állomány körül dolgozók veszik örömmel ezt az igyekezetet, amit lelkesen támogatnak azzal, hogy a takarmány betakarításánál ötven munkaegységet dolgoznak le személyenként. Ez mindannyiuknak hasznára válik, mert a jövőben a tej többtermelése nemcsak 60 000 koronát hozhat a házhoz, hanem közel a kétszeresét. S ha a többi csoport is így megállja a helyét, a szövetkezet tagsága szép jövedelmen osztozhat. Benyus József Felkészültek A selicei EFSZ már felkészült a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A tagok az évelő takarmányokra elszórták a műtrágyát, kiöntözték a trágyalevet. A géppark, mely 30 kerekes traktorból áll, már készen vár, csak két lánctalpas traktor van generáljavításon a galántai javító üzemben; ezek a közeli napokban szintén elkészülnek. A selicei szövetkezetben minden feltétel megvan a tavaszi munkálatok agrotechnikai határidőben való elvégzésére. Stanga István, Selice — Egy kicsit rosszul kezdődik az ismerkedés - gondoltuk, s kísérőnknek, a CSISZ-elnöknek, illetve a helyi nemzeti bizottság titkárának arcán sem ragyogott a megelégedés. — Talán valami nincs rendben? — Nincs bizony - mondotta az egyik lány s eközben összenézett társaival, mintha a folytatásra tőlük várna biztatást. Folytatta újabb kérdés nélkül. — Amikor idejöttünk, ez volt a legrosszabb istálló. És - lesütötte a szemét — bevalljuk, hogy azelőtt soha nem fejtünk tehenet. Mégis vállaltuk, hogy a múlt évi novemberi, sőt decemberi két literrel szemben márciusban már 6 liter lesz az átlagos tejhozam. Márta vette át a szót. — Igaz, hogy januárban már elértük a többi istálló átlagát, de ugyanazokkal a tehenekkel, ugyanannyi és ugyanolyan takarmányról hat literre felmenni... (kissé idegesen megrándult az arcizma) ...nincs nekünk még annyi tapasztalatunk, — s hirtelen abbahagyta. — És az ígért segítség? - vetem közbe. — Abban nincs hiány, segítség nélkül hol lennénk még. Azóta a takarmányt is rendszeresebben kapjuk. De hát a 6 liter, ... most látjuk csak, hogy az bizony egyelőre még elérhetetlen. Hiszen minden igyekezet ellenére még mindig csak a négy liter körül mozgunk. MILYEN JÖ látni ezt az idegességet, tapasztalni a felelősségérzetnek ezt az egészséges megnyilvánulását — gondoltam, miközben a Csicsaibrigád istállója felé közeledtünk. Ezek a fiatalok már nem azzal dicsekednek, hogy mit értek el, hanem a kitűzött feladatokra irányul a figyelmük. A másik brigád tagjai közül „csak" hárman nem fejtek tehenet, mielőtt e munkaszakaszt elfoglalták. De a különbség az újak és a régiek között lassan már egészen eltűnik, mert Mészáros Mária, Csóka Fáni és Darmai Ilonka nem akarnak lemaradni. Meg aztán az ő igyekezetükhöz a CSISZ elnöke, a szövetkezet elnöke és zootéchnikusa naponta adják az olyan újabb és újabb tanácsokat, miért kell melegvízzel mosni a tehenek tőgyét a fejés előtt, mit jelent az, ha idejében pácolják, ízesítik a takarmányt és így tovább. Az is kiderült, hogy a Csicsai-csoport még nem olyan egységes kollektíva, mint ahogy a fiatalok szeretnék. Jobbadán még csak a termelésre és a szakkönyvek közös tanulmányozására terjed ki a brigádosok együttműködése. De lényeges az, hogy Gabčikovón a fiatalok tettrekészségéből, az üzemi pártszervezet és az üzemi "CSISZ -szervezet jó szervezőmunkájának jóvoltából már megtört az egyhelyben topogás jege. S ha már megtört, akkor a tavasz bizonyára dús hajtással, a nyár pedig gazdag gyümölccsel ékesíti majd a megindult mozgalom sikerét. Ebből táplálkozik a gabčikovói bizakodás, és ezek alapján mi is jogosan hisszük, hogy a jövőben az eddiginél többet beszélnek róluk. HARASZTI GYULA .W.V.V.V.V.W.V.W.VAV.V A nyugat-szlovákiai kerületben 3000 szövetkezetes tanulja a traktorvezetés mesterségét. Képünkön a Štvrtok na Ostroven rendezett traktorvezetői tanfolyam hallgatóinak magyaráz Cibuľka mérnök. (K. Cích — ČTK-felv.) Határozottabban a fogyatékosságok ellen Aki néhány évvel ezelőtt járt a FelsőNyitra vidékén, az alig ismerne rá most a topoľčanyi járásra. Kiépültek, megszépültek a falvak, nem akad község, ahol nem lenne villany, kultúrház és egyéb közhasznú berendezés. Az utóbbi időben pedig a járás mezőgazdasága is nagyot fejlődött s ez érthetően lekötötte az ország közvéleményének figyelmét. Innen indult el országos hódító útjára a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítéséért azóta nagy mértékben kiszélesedett mozgalom. MIÉRT KAP MILLIÁRDOKAT A MEZŐGAZDASÁG — Kormányunk ez Idén — mondotta Peter Ondrášik elvtárs, a JNB elnöke — több mint 8 milliárd koronát ruház be a mezőgazdaságba s ebből az összegből néhány millió korona járásunk szövetkezeteire esik. Miért kap ilyen hatalmas összeget a mezőgazdaság ? — vetődik fel a kérdés. Munkásosztályunk a beruházásokkal segítségére siet a szövetkezeteknek, hogy korszerűbben rendezzék be gazdaságukat, több élelmiszert és nyersanyagot adjanak mezőgazdaságunknak. Ám elvárja, hogy ez a támogatás valóban a termelést szolgálja, a termelés fejlesztésére ösztönözzön. Ahhoz tehát, hogy a járás szocialista mezőgazdasági üzemel a harmadik ötéves terv éveiben 73 ezer mázsa húst, 11 millió liter tejet, 20 millió tojást és 15 920 vagon cukorrépát adhassanak terven felül a közellátásnak, az állam is hozzájárul. Ezelőtt sok szövetkezetben gyakran nem a termelés fejlesztésére, hanem a munkaegység értékének kiegészítésére használták fel az államtól kapott pénzt. Ma a szövetkezetek megsegítésének olyan rendszere van érvényben, mely a bélterjes, jövedelmező gazdálkodás kialakítását hivatott szolgálni. TOVÁBB KELL FOKOZNI A TERMELÉST Gyakran szóba kerül — különösen a városokban, az ipari munkások között — vajon ezek a nagy beruházások megtérülnek-e jő minőségű és választékban gazdag élelmiszerekben? Tagadhatatlan, a mezőgazdasági beruházások nagy erőfeszítést kívánnak a népgazdaságtól s ezt a járás dolgozó parasztságának a hozamok növelésével, a korszerű gazdálkodás megszervezésével kell meghálálnia. Ezen a téren jól haladnak a szövetkezetek, hiszen tavaly az 1959-es évihez viszonyítva 15 százalékkal fokozták a termelést. A közelmúltban felülvizsgálták a takarmánykészleteket a járás szövetkezeteiben s megállapították, hogy a biskupicei, práznovcei EFSZ-ek alig néhány napra való szemestakarmánnyal rendelkeznek. Behyncén pedig hetekkel ezôlôtt feletették a takarmánygabonát. NézZTlf csak meg közelebbről, mi okozta a tá.karmányhiányt e szövetkezetben? Tavaly 73. ezer munkaegységet merítettek ki a behyncei szövetkezetesek. Két kilogrammjával, tehát több mint 14 vagon gabonát osztottak széjjel, ami aj év végén kimért természetbeni járandóságokkal együtt 22 vagonra tehető. Egyegy tagra több, mint 20 mázsa gabona jutott, amiből a szövetkezet legalább 400 mázsa húst termelhetett volna a közellátás számára. Húsz mázsa gabonára egy szövetkezeti tagnak sem volt szüksége. A bojnai szövetkezetben is túlméretezett háztáji gazdálkodást űznek a közösség rovására. Nem meglepő ezek után, ha éppen az említett községek szövetkezetei nem teljesítik állam iránti kötelezettségeiket, mélyen elmaradnak a hús és a tej felvásárlásában. A KONGRESSZUS VITAANYAGÁNAK SZELLEMÉBEN A járás hírnevét több szövetkezet az idei felvásárlási terv nem kielégítő teljesítésével igen lerontotta. Az elmúlt napokban megtartott járási szövetkezeti konferencia küldöttei azonban átadták egymásnak jó tapasztalataikat, melyek megmutatták a kiutat a hibák kiküszöbölése felé. A járás, mely kezdeményezője volt az ötéves terv feladatai négy éven belüli teljesítése mozgalmának, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ütemében nem maradhat el. Ezt a célt követi a konferencia határozata Is, mely leszögezi, hogy már ez Idén lényegesen kibővítik a kukorica vetésterületét, 2 köbméter komposztot készítenek hektáronként és a kongresszus vitaanyagának szellemében arra serkentik a szövetkezetek tagjait, hogy a szocialista munkaverseny kiszélesítésével helyes kerékvágásba tereljék a közös gazdálkodás szekerét. SZOMBATH AMBRUS l.V//. ,AW/AVrtV.W/ňVWiV. ,AVWWWWWWWUWVW A Ceská Lípa-i járás mezőgazdasági területének termékennyé tételében nagy érdemeket szereztek a mimoňi GTÄ mezőgazdasági termelőrészlegének dolgozói. Tavaly a környék feltárt tőzeglelőhelyeiről 55 000 köbméter tőzeget termeltek ki és adtak át a járás mezőgazdasági üzemeinek. Ezenkívül 8000 köbméter komposztot készítettek, amihez a járás ipari üzemeinek hulladékanyagát használták fel. Sikerükhöz nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny. Most Pyhel környékén fejtik a tőzeget s így járulnak hozzá a járás idei tervének — 162 000 köbméter jó minőségű komposzt készítésének — teljesítéséhez. Képünkön a járás gazdag tőzegtelepe. (Karel Mevald — ČTK-felv.) ÜJ S7Ő f> ""- 1961. február 23.