Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-22 / 53. szám, szerda

Hátagatáô a ziíinai Slaoeaáftan o Ottiac r n Nyolcan 'A terem alig szélesebb egy lakó­szobánál, de hosszát tekintve már­rnár,alagútra emlékeztet, — azzal a kü­lönbséggel, hogy két oldalt ablak ablakot ér, melyeken ezüstösen öm­lik be a téli verőfény. A falak mel­lett asztalok sorakoznak... A žilinai Slovena szövőgyár stop­poló részlegén va­gyunk. A terem­ben 110 leány fris­senszőtt kelmék előtt hajladozik, éles szemük azon­nal felismeri a szövetek szakadt szálait, kezük für­gén, megállás nél­kül dolgozik. Ez a gyártás utolsó szakasza. A külön­böző színű szöve­teken ezek a leá­nyok végzik az utolsó simításokat. A finom, puhata­pintású ruha­anyag, a süppedő, tarka plüss-sző­nyeg hibátlanul indul az üzletek­be. Ebben a terem­ben dolgozik Ber­záková Jozefina nyolctagú szocia­lista munkabri­gádja. Első pillan­tásra semmiben sem különböznek a többiektől. Nyolc csinos, egészséges leány, 18—19 éve­sek, — ahogy mondani szokták — az élet küszöbén állnak. Talán csak a kezük mozog fürgébben, mint a többieknek. — De van egy lényeges különbség is, amely mélyebbre mutat, — jegy­zi meg a részleg vezetőnője, — ; A. nyolc leány ellenőrzés nélkül dol­gozik. Ez más szóval azt is jelenti, Lassú a gépjavítás üteme hogy hibátlanul. Fiatal emberekről lévén szó, ez haladást jelent. Berzáková kicsit vonakodik a be­szélgetéstől. Nem csoda, hisz az új­ságírók napról-napra zaklatják őket. Megnyugtatjuk, hogy munkáját foly­tathatja, hiszen csak néhány kér­désre szeretnénk választ kapni. El­sősorban arra, mikor kapták meg a szocialista munkabrigád címet. Berzáková szocialista tnunkabrigádja A kelet-szlovákiai kerületben is kü­szöbön a tavaszi munkák. A hó de­rekáig azonban a traktorok javítá­sát csak 72,2 százalékra teljesítet­ték. Főleg a košicei és a rožňavaf járásokban mutatkozik nagyobb lema­radás — a javításokat alig 50 száza­lékra végezték el. Egyébként a javíti sok egy szövetkezetben sem halad­nak kielégítően. Több helyen az al­katrészhiány, másutt a nagyobb be­avatkozásokat igénylő javítások és a kevés szakember okozta a lemaradást. A javításokkal egyidejűleg a trak­torosok oktatására is nagyobb gon­dot kellene fordítani. Ez idő szerint 1234 traktoros látogatja a különféle tanfolyamokat, de sok ama vezetők száma ls, akik csak nemrég sajátí­tották el szakmájuk Ismereteit. Nekik is nagy szükségük volna a szaktan­folyamokon elhangzó előadásokra, hogy gépeiket állandóan üzemeltet­hessék, teljesen kihasználhassák. Szubally R., Košice — 1960. január huszonegyedi­kén... — Mikor kezdték a versenyt? — 1958 januárjában ... — Az imént hallottuk, hogy el­lenőrzés nélkül dolgoznak. Ennyire biztosak munkájuk tökéletességében? — Biztosak vagyunk benne. Az üzem vezetői megbíznak bennünk s ez nagyon sokat jelent, bárki elhi­heti. A bizalmat viszonozni pedig csak jó munkával- lehet! — A szocialista munkabrigád címet elnyerték. Ezzel a versenyzés meg­szűnt ? — Dehogyis. Most már mind a száztizén versenyzünk... — A verseny célja? — A Szocialista munka műhelye cím megszerzése. — Határidő? — Ez év vége... Megköszönjük a tájékoztatást és elbúcsúzunk a leányoktól. Hatmillió Hajas elvtárs, a Slovena szövőgyár vezetője befejezte az 1960-as év eredményeinek elemzését. A követ­kezőket tudjuk meg tőle: — Mint jó gazdához illik, az elem­zést minden munkaszakaszon elvé­geztük. Az elemzés nem volt kelle­metlen munka, hiszen — hála az üzem dolgozóinak — az 1960-as évi feladatokat jól teljesítettük... Az 1961-es év azonban még nagyobb feladatok elé állítja üzemünk dol­gozóit. Sikeres teljesítésük megkíván­ja, hogy minden hiányosságot, amely a múlt évi termelést megnehezítet­te, az idén eltávolítsunk. Tavaly szeptemberben felülvizsgáltuk a ter­melés hatékonyságát s ez lehetővé tette számos olyan hiba kiküszöbö­lését, melyek a termelés menetét zavarták. — Melyek voltak azok a hibák? — Például a szőnyegszövő-rész­leg dolgozói a múlt évben legtöbbet a fonalak minőségére panaszkodtak. Ennek következtében elhatároztuk, hogy a čm-2,4 típusú kenderfonál helyett az idén čm-3-sat használunk. A januári eredmények azt bizonyít­ják, hogy ez a változtatás kifizető­dik mind a minőség, mind a gazda­ságosság szempontjából... A harma­dik ötéves terv feladatainak teljesí­tését szolgálja az üzemünkben meg­indult újítómozgalom is. Ennek a mozgalomnak nálunk már hagyomá­nyai vannak. Valent Valašek, Anna Surovcová és mások újításai révén üzemünk ezreket takarított meg. Ezt a mozgalmat egyébként most dolgo­zóink százai is támogatják. A „har­madik ötéves terv alapjának" biz­tosítása érdekébeh üzemünk munká­sai nagyon szép felajánlásokat tet­tek. így például a szövőrészleg dol­gozói 1625 000 korona értékű köte­lezettséget vállaltak. Ezt az össze­get újítási javaslatok megvalósításá­val biztosítják. A fonórészlegről 500 000 korona értékű felajánlásról kaptunk jelentést. így sorolhatnám tovább. A végeredmény 6,108 700 korona ... Zsélyi Nagy Lajos Az elméletet összekapcsolják a gyakorlattal A bratislavai He­gesztési Kutatóinté­zet jelentős segítséget nyújt a Keletszlová­kiai Kohómü építésé­ben. Ezt a nagymér­tékű segítséget csak az tudja kellőképpen értékelni, aki ismeri az üzemépítés korszerű technológiáját. Tudo­mányos dolgozóink ez­ért elhatározták, hogy a helyszínen segítik az építőket. Ezekben a napokban dolgozzák ki a hagyományos mód­szerű kézi hegesztést helyettesítő félautoma­tikus hegesztési eljá­rást. Ez a módszer a munkatermelékenység nagyarányú növelését teszi lehetővé. Nagy hasznát veszik majd ennek az újításnak az itteni hídüzém építésé­nél, mert ennek a ré­szeit már a félauto­mata segítségével he­gesztik. Ezenkívül spe­ciális acélmetsző au­togén készüléket is terveztek a kutatóin­tézet dolgozói, amely­nek segítségével nagy­mennyiségű acélt tud­nak majd az építők megtakarítani. (ČTK) kulrűuz* A faluért..* Amikor a lahodná falu melletti für­döközpont egyik helyiségébe lép­tem, 35 fiatal lány és fiú lejtette a ci­gány-táncot. Kardos Győző harmoniká­jából lágyan szálltak az akkordok. A tán­colók ajkáról pedig a szép cigánydatt „Ez a bót, ez a bót. Kibe púder sose vót. Kibe púder három évig sose vót.; " - Állj! - hangzott Kállay Editnek, a tanfolyam vezetőjének a hangja. - Egy­szerre, igy — s ügyes, kecses mozdu­latokkal bemutatta a szóban forgó tánc lépéseit... f ' S újra szállt a dal, élénk tánc követ­kezett, mely sok szépet tartalmaz a ci­gányok életéből, - Ki rendezi ezt a tanfolyamot? -1 kérdeztem Kállay elvtársnőtől a szünet­ben. - A járási népmüvelődési ház kar­öltve az iskola- és kulturális ügyi osz­tállyal és a Csemadok járási vezetősé­gével. - Kik a résztvevők? - Többnyire a járás tanítói, akik rövi­debb, vagy hosszabb ideje vezetnek tánc­csoportokat. Közéjük tartoznak például, Marták Éva lahodnáról, Barta Piroska Horný Bárról, Mészáros László TopoTní­kyról, Kósa Margit Maié Dvorníkyról, Kis Zsuzsanna Hroboňovóról és így tovább •.. - Milyen táncokat tanultak meg ed­dig a résztvevők? - Elsősorban a Cigány-, a Bagi- és a Palóc-táncot ismertettük a fiatalokkal. E táncokból a fő lépéseket tanítottuk meg. A résztvevők további feladata, hogy ezek segítségével — működési helyükön — új táncokat állítsanak össze. Ezen kí­vül egy szlovák tánc, a „Keletszlovákiai leánykarikás" lépéseit a bratislavai mű­velődési ház magyar osztályának tánc­vezetője, Kasza Ida elvtársnő tanította be. De bocsánat, vége a szünetnek... - Lányok és fiúk! - fordult a tánc­vezető a körbeálló táncosokhoz, — a Palóc-táncot vesszük ... Győző! A megszólítottak engedelmeskedtek. S újra szállt a dal: ,Befagyott a Galga vize Nem lehet halászni..." TJarmincöt pár láb dobogása, ugyan­ennyi daloló száj és egy tangóhar­monika hangja bizony egy tangóhar­megrezegteti o Oj táncot tanulnajc... dobhártyát, kiváltképpen az olyan kis hé1 lyiségben, mint amilyenben ez az érté­kes tanfolyam lezajlott. Mert szó ami szó, a helyiséget nemcsak mi, hanem a résztvevők is kicsinek találták. Sztriezsenec Rudolf, a Csemadok járási titkárságának dolgozója a hatnapos tan­folyamon főleg a táncművészet elméleti részét ismertette a résztvevőkkel. Ami­kor működése felöl érdeklődöm, a követi kezőket válaszolja: - Nem elég csak megtanulni bizonyos táncmozdulatokat. Tudni kell olvasni a táncrajzokat is. A jó táncosnak ismernie kell a koreográfiát is. Mindezt az elő-, adások keretében igyekeztünk elsajátít, tatni a lányokkal és fiúkkal. - Mutatkoztak e téren nehézségek? - Nem. A tanfolyam bizonyára sokat segít majd ... Ez nem vitás. Nagyon jó jel, hogy az elvtársak bíznak munkájuk sikerében. Győző, a harmonikás, új dalba, a lá­nyok és fiúk új táncba, a Bagi-tánc első lépéseinek ismétlésébe kezdtek. T átogatásom vége felé autó gördült az udvarba. Vendégek érkéztek a járási székhelyről, éspedig Nyári Ferenc tanfelügyelő, Gerhát Imre, a Csemadok járási titkára és Gyurcsík József, a mű­velődési ház igazgatója. Persze, az alkal­mat, hogy elbeszélgessek velük, nem sza­lasztottam el. Néhány kérdést tettem fel nekik. Szívesen válaszoltak. - A területi átszervezéssel - mon­dották - a falu művelődésének feltéte­lei is megváltoztak. Ez a kulturális for­radalom szerves része. Ez p hatnapos * tanfolyam is azt a célt szýlgálja, hogy emeljük falvaink kulturális színvona­lát ... - Hibát követnénk el - folytatták -1 hacsak ezen akcióról számolnánk be. A falvak kulturális élete fellendítésének érdekében több is történt a járásban. Így pl. tavaly ősszel négynapos drama­turgiai tanfolyamot rendeztek, amelyen a járás színjátszó köreinek dramaturgjai vettek részt. Ezen kívül féléves szín­játszó távtanulás folyik 22 hallgató rész­vételével. Április 1-től pedig egy rövidebb színjátszó-tanfolyamot rendeznek. - Mi a helyzet a színjátszás terén? - Kielégítő. Járásunk 83 faluja kö­zül 70-ben tanulnak színdarabot. Néhol már a bemutató is megvolt. íme, az eredmény. TJefejezésül még " egy kérdés: Nem volna-e helyes, máshol is követni a Dunajská Streda-i járás példáját? Azt hiszem, hogy helyes volna. A JNB isko­la- és kulturális ügyi osztálya, a Csemadok, a műi velődési ház ve­zetői helyesen hatá­roztak, mikor a kő-, zös összefogást vá­lasztották a kultu­rális problémák megoldására. Ezt a jó példát másutt is követhetnék. (kj) i • Moszkvában mikrolemezre vették Da­1 vid Ojsztrah művészi interpretálásában Brahms hegedükoncertjét. A mikrolemez i érdekessége, hogy a Szovjetunió Állami í Szimfónikus Zenekarát ezúttal a világ­(hírű szovjet hegedűművész nem kevésbé í világhírű fia, Igor Ojsztrah vezényelte, j -k Az Uraitól a Matto Grossóig utazott (a francia filmgyártás az elmúlt évben — írja az Unifrance Film. Marcel Camus Brazíliában forgatott filmet, Marcel Pagliero pedig a Szovjetunióban készí­tette ^ „Húszezer mérföld a földön" című filmjét. Most Julién Duvivier tar-' tózkodik a Szovjetunióban, márciusban á Kaukázusban forgatja a Georges Bayle regényéből készülő „Dezertőrök" című filmjét. Legyetek egységesek és határozottak — és igazságtok győzni fog Csikorgó fagyban gyülekeztek a prágai dolgozók százezrei 1948. február 21-ének reggelén az Öváros téren. Még pontosabban: a prágaiak százezres tömegében ezerszámra voltak kladnói kohá­szok és bányászok is. Hogyan is maradhattak volna- az eseménye­ken kívül, amikor büszkén hirde­tik, hogy a vörös Kladno a for­radalmi Prága elővárosa. KLADNÖI ELVTÁRSAKKAL beszél­getek, akik maguk is részt vettek Prágában a nevezetes népgyűlésen. Faggatom őket, elevenítsék fel él­ményeiket a történelmi események idejéből, melynek győzelméhez te­vékenyen hozzájárultak. Beszélgeté­sünk színhelye a Kladnói Egyesült Acélművek párttitkársága. Az egész járásban nagy megbecsü­lés övezi az 58 éves Josef Pošta elvtársat. KivSlő munkásként tisz­telik az üzemben, ahol 24 éve dol­gozik. Dicső pártunk alapító tagja, részt vett néhány évtized minden harci akciójában, negyven éve har­col elvtársaival a szocializmusért és elmondhatja, hogy küzdelme ered­ményes volt. — 1948. február 20-áról 21-ére virradó éjjel családommal a rádió­nál ültünk és feszült figyelemmel hallgattuk a híreket. Éreztem, hogy „ez a harc lesz a végső, csak ösz­szefogni hát". Tudtam, hogy döntő jelentőségű napoknak nézünk elébe, melyeknek kimenetele a párt és a munkásosztály egységétől, határo­zottságától függ. Hajnalban siettem a reggeli műszakra. A főkapu előtt autóbuszok és teherautók álltak. A fiatalabbakból már megalakult a mun­kásmillcia és 350 kemény kladnói le­gény a fiatal Bivoj Cukr kohásszal az élén pártunk központi épületével szemben helyezkedett el és kemé­nyen markolta a géppisztolyt, ké­szen a közbelépésre. De a reakció vezérei mellett senki se állt ki. A hí­vatlan tábornokok hívek nélkül ma­radtak. A kladnói milicionáriusoknak nem kellett meghúzniok a ravaszt... Csakhogy a kladnói bányászok, ko­hászok, meg a többi dolgozó mind Prágában akart lenni a sorsdöntő órákban. Jaroslav Cihák elvtárs, a pártapparátus dolgozója, az akkori olvasztár, szinte szégyenkezik, hogy rá a kladnói nagyolvasztók védel­mét bízták és ezért az üzemben kel­lett maradnia. Az autóbuszok, teher­autók a dolgozók ezreit szállították Prágába, előzőleg azonban — akkor még szegények voltunk, — legalább jó meleg fülvédőt kaptak a csípős hideg ellen. Máig is rejtély, honnan került elő a sok ezer fülvédő. — No dehát mi nem fáztunk — mesél tovább ez a harcokban meg­edzett öreg forradalmár, — legföl­jebb annak a néhány lemondott mi­niszternek és néhány izgága hívének az ereiben fagyott meg a vér, ami­kor az egész prágai Óvárost benépe­sítő lelkes munkástömegek elszánt felsorakozásáról tudomást szereztek. A Prága felé vezető országúton énekeltünk és olyan pompás hangu­latban foglaltuk el harci pozícióin­kat a zsúfolásig megtelt, évszáza­dos múltra visszatekintő Főtéren, hogy legszívesebben azonnal magunk teremtettünk volna rendet. Csak hát a párt éber fegyelmezettséget kö­vetelt és mi megszoktuk, hogy hall­gassunk a párt szavára. EMANUEL PRAŽÄK, a középkorú elvtárs, aki fokozatosan kitanulta az acélkészítés minden csínját-bínját, s aki az 1946. évi választások előtt lépett be a pártba, az emlékezetes napon éjjeli műszakban dolgozott. Társaival együtt dehogy is maradt volna otthon a fárasztó műszak után. „Éberségre és készenlétre szólítok fel mindenkit, egységre és össze­tartásra hívlak fel mindnyájatokat... Alakítsátok meg a községekben, a járásokban és a kerületekben vala­mennyi párt és országos szervezet demokratikus és haladó szellemű képviselőiből a Nemzeti Front akciós bizottságait. Fojtsátok el csírájában a reakciós ügynökök mindennemű provokációját! Legyetek egységesek és határozottak — és igazságtok győzni fog!" — mondotta Gottwald elvtárs történelmi jelentőségű be­szédében. Gottwald elvtárs beszédének ha­tása alatt élt az ország. Az Övárostéri nagygyűlés, Gott­wald elvtárs lelkesítő beszéde után az egész ország felismerte annak szükségességét, hogy a szabad köz­társaságnak véglegesen a szocializ­mus felé kell haladnia. Ezt a célt szolgálta az üzemi bizottságok va­sárnapi kongresszusa, a Nemzeti Front akciós bizottságainak megala­kulása, az egység kovácsolása, a két és félmillió szakszervezeti tag ked­di egyórás általános sztrájkja, az üzemek hatalomba vétele. Azután szerdán, február 25-én a végső, győ­zelmes kibontakozás. A reakciós mi­niszterek helyére Beneš akkori elnök Gottwald elvtárs javaslatára kine­vezte az új minisztereket. Prága, Kladno, az egész ország dolgozó né­pe ujjongott és szeretettel köszön­tötte a munkásmillcia felvonuló egységeit. A dolgozó nép győzött! Akarata törvény lett! * * * MIT CSINÁLNAK, HOGY ÉLNEK ma Cukr, Pošta és Pražák elvtár­sak? Cukr elvtárs 1953-ban, har­minckét éves korában négy évi ta­nulás után az ostravai bányászati főiskolán megszerezte a kohómér­nöki oklevelet, méghozzá kitüntetés­sel. Nem maradt hűtlen a közép­csehországi kerület legnagyobb vál­lalatához és most a Kladnói Egye­sült Acélművek technológusa, elis­mert újító, szakmája és családja szerelmese, két gyermek boldog ap­ja­Pošta elvtárs a februári esemé­nyek idején már nem volt fiatal ember. Negyven éve harcol a párt politikájának töretlen megvalósítá­sáért, évtizedek óta megszakítás nélkül pártfunkcionárius, jelenleg üzeme alapszervezetének alelnöke, a felszabadulás óta a kladnói nemzeti bizottság tagja, a nép odaadó kép­viselője, Házas fia a prágai Tesla szakmunkása. Mindkét család a roz­délovi városrész modern bérházai­ban kapott lakást. Pražák elvtársat, amikor 1951-ben megjelent pártunk Központi Bizott­ságának a kohászat fejlesztéséről szóló határozata, hathónapos szak­tanfolyamra küldték. Azóta műszaki káder, technikus és mert pártunk bizalofnmal van odaadó tagjai iránt, már 1952-ben megbízták egy évtize­des tapasztalatokkal rendelkező fő­mérnök mellett az acélüzem helyet­tes vezetője tisztjével. Amikor 1955­ben a főmérnök magasabb beosztás­ba került, Pražák elvtárs átvette az acélüzem felelősségteljes vezetőjé­nek a posztját. A Kladno melletti Kročehlavyban háromszobás, mellék­helyiséges családi házat épített, ott él családjával, nagyobbik fia már leszolgálta a katonaéveket. Kisebbik, fia tizenhárom éves. Közvetlenül a februári események előtti napokban született. Amikor Pražák elvtárs ak­kor Prágába vonult, az asszony már otthon örült az újszülöttnek. ÉPPEN BEFEJEZNÉNK a tanulsá­gos beszélgetést, amikor közénk te­lepszik František Šlapánek elvtárs, a vállalati pártbizottság elnöke. Meg­kérem, nyilatkozzék az elvtársakról. — Csak a legjobbakat mondhatom. Pošta elvtárs gazdag tapasztalatai­ból még ma is merítünk. Cukr, a munkásból lett mérnök, Pražák, a munkásból lett igazgató derekasan, jól megállják helyüket felelős be­osztásukban. Nem szédítette meg őket a siker. A dicső Február ka­tonái. De 1948 februárja előtt, ott volt 1945 májusa, azelőtt pedig 1917 októbere. És ezt sohase felejtsük el. Szily Imre ÍJJ SZÖ 5 * 186 1- feb r« ár 2 2-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents