Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-17 / 48. szám, péntek

A műkorcsolyázó sport súlyos vesztesége A brüsszeli repülőgép-szerencsétlenség részletei • A Csehszlovák Műkorcsolyázó Osztály részvéttávírata •$fSffSSSSSSSSSSrSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ^ A svédországi Falunban 13-adszor ren­dezték a népszerű nemzetközi sífutó- és síugró-versenyeket. A vetélkedésre a vi­lág legjobb versenyzői jönnek mindig össze. Ez évben ott volt Kamenszkij szov­jet (képünkön baloldalt) és Recknagel (jobboldalt), az NDK versenyzője. Telje­sítményükkel mindketten hozzájárultak a küzdelmek színvonalához. (ČTK — Pressens BUd) A kézilabdázók a VB előtt ' Á kézilabda-világbajnokság döntő cso­portjában szereplő brazil csapat pénzügyi helyzetére való tekintettel lemondotta részvételét. A Nemzetközi Kézilabda Szö­vetség ezért Norvéglát jelölte a döntő csoportba. A japánok ma repülnek Európába. A húsztagú sportküldöttségben 14 játékos kapott helyet. Legutolsó edzőmérkőzésü­kön odahaza 22:ll-re győztek Kanto tar­tomány csapata felett. Válogatottunk szorgalmasan készül a világbajnokságra. Eddig két edzőmérkő­zést játszott. Az elsőn a Spartak Praha Sokolovo együttesét 18:6-os félidő után 29:13 arányban győzte le. Második talál­kozóját a Spartak Stalingráddal játszot­ta, s itt is nagy gólaránnyal győzött. Az eredmény 27:3 (15:1) volt. Vicha kapu­védő nagyon jó formában játszott. Vá­logatottunkból meghűlés miatt hiányzott Havlík és Radó. Mareš térdsérülése (nég nem gyógyult meg. Mint már tegnapi számunkban közöltük, repülőgép-szerencsétlenség következtében elpusztult az amerikai műkorcsolyázok egyik csoportja, mely Prágába utazott, hogy részt vegyen a világbajnokság küz­delmein. A szerencsétlenség a brüsszeli repülőtér közelében történt. Az amerikai műkorcsolyázok között volt a 16 éves winchesteri Laurence Owen, a vasárnap Philadelphiában befejeződött észak-ame­rikai bajnokság női győztese, az USA bajnoka. Laurencet elkísérte édesanyja, Maribei Vinson Owen asszony is, aki ki­lenc ízben volt az USA bajnoka. A tra­gikus szerencsétlenség áldozatai között van Bradley Lord, valamint Gregory Kel­ley, az Egyesült Államok idei férfi egyé­ni műkorcsolyázó-bajnokságának első és második helyzettje. A repülőgép szertehulló darabjai ha­lálra sebeztek egy 21 éves parasztot és súlyosan megsebesítettek egy másikat. A szemtanúk szerint a repülőgép a szo­kottnál nagyobb zajjal több kört írt le a szerencsétlenség bekövetkezte előtt, ki­bocsátotta, majd hirtelen bevonta futó­szerkezetét. Amikor úgy tűnt, hogy már földet ér, hirtelen ismét a magasba emel­kedett, majd 200 méter magasságból vissza zuhant a földre és felrobbant. Fel­tételezik, hogy a futómű felmondta a szolgálatot. A repülőgép darabjai a le­zuhanás után többszáz méteres körzet­ben szóródtak szét. A repülőgép-szerencsétlenség híre meg­döbbentést keltett az egész sportvilág­ban. A Csehszlovák Műkorcsolyázó Osztály és a világbajnokság rendezőbizottsága a tragikus esetről értesülve táviratot kül­dött az Amerikai Műkorcsolyázó Szövet­ségnek, melyben mély részvétüket feje­zik ki a tragikus esettel kapcsolatban. — Nemcsak a világ legjobb műkorcsolyá­zói, hanem Csehszlovákia igen jó bará­tai Voltak az elhunyt' sportolók — hang­zik többek között a táviratban. A Prágában levő műkorcsolyázók teg­nap folytatták edzéseiket. A csehszlovák műkorcsolyázók az új prágai Nikolajkán levő műjégpályán gyakoroltak. Divín még Bratislavában folytatja előkészületeit. Ugyancsak edzést tartottak a kanadai műkorcsolyázók is, akik már második napja tartózkodnak hazánk fővárosában. Péntek, február 17. ^is, akik ahelyett, hogy a kongói nép ^ i érdekeit védték volna, közreműköd- fc fctek Koncró válsáaos helyzetének mea-S Jégkorongozóink szélesebb válogatott kerete A CSTSZ Központi Bizottsága Jégkorong-Osztály javaslatára a tra­gikusan elhunyt Farda állami edző helyébe dr. Zdenék Andrštot nevez­te ki. A válogatott keretet végérvé­nyesen az A- és B-csapatok nem­zetközi edzőmérkőzései után állítják össze. A szélesebb keretbe a következő játékosokat szemelték ki: Nadrchal, Mikoláš, Dzurilla, Pavlík és Beran kapusok, Potsch, Bünter, Svéntek, Gregor, Kasper, Mašláň, Berek, Cap­la, Smíd, Landa és Kolár védőjátéko­sok, Danda, Pantúček, VI. Bubník, Labdarúgó pályákról jelentik • Prága: Fővárosunk Kultúra és Pi­henés Parkjában Európa legnagyobb sportcsarnokát fejezik be. A 94x100 mé­teres vasbetonépület 14 000 néző befoga­dására képes. A fcsarndk konstrukciója készen van, az iparos munkák, a díszítés folyamatban vannak. * SC Wismut Kari Marx-Stadt—Spartak Trnava 1:0 (1:0) A trnavai labdarúgó­csapat NDK-beli portyája során további barátságos találkozóra állott ki az SC Wismuth csapata ellen, amelytől l:0-lás vereséget szenvedett. A vendéglátók egyetlen gólja a 20. percben Kaiser ré­vén esett. A mérkőzés lanyha iramban kezdődött. A hazaiak az első félidőben többet támadtak. A Spartak a második félidőben lendült formába, de az ered­ményen már nem tudott változtatni. • Slovan Nitra— TJ Šaľa 14:0 (5:0). Előkészítő .labdarúgó-mérkőzésen a nyit­.raiak nagy gólkülönbséggel győztek. •k Spartak Praha Sokolovo—Spartak Čelákovice 4:1 (2:0). A prágai csapat edzőmérkőzést játszott a vasárnapi Fe­rencváros elleni találkozó előtt. A Spartaik góljai közül Kvašňák kettőt, Hejský és Vojta egy-egyet lőttek. A vendége-k ré­széről Voláček volt eredményes. •k Jednota Trenčín—Baník Prievidza 7:1 (2:1). A barátságos mérkőzést a liga­csapat nyerte meg Kois 3, Bencz 2, Masný és Bezdeda 1—1 góljával. • Berlin: A Spartak Moszkvát-* jég­korong-csapata 6:1 (4:0, 1:1, 1:0) arány­ban győzött az NDK válogatottja felett. Hat ország sízői Harrachovban Síidényünk legkiemelkedőbb nemzetközi eseménye a harrachovi hagyományos ver­seny lesz. A rajtolók klasszikus ver­senyszámokban mérik össze erejüket március 9—12-e között. Az Iskra Harra­chov slszakosztálya szorgalmasan készül a versenyre. Hazánk legjobb sízőini V kí­vül 6 finn, 4 francia, 6 NDK-beli, 6 len­gyel és 7 szovjet versenyző áll rajthoz. A Nemzetközi SíSZÖvetség műugró-bi­zottsága a szövetség tagjainak azt aján­lotta, hogy bajnokságok és nemzetközi találkozók alkalmával próbálják ki az új' értékelési rendszert. Harrachovban is sor kerül erre. A műugró-versenyt két napon át tartják meg. A versenyzők mindkét napon 3—3 ugrást végeznek, amelyek közül a két legjobb ugrást ér­tékelik. Černý, Kepák, Klapáč, Vlach, Bukaé, Dolana, Valter, Starší, F. Vanék, Habr, Hríbal, Havel, Bárta,_ Fakó, Skopal, Klíma, Šemberá és Černický csatárok. „ A 21 év alattiak utánpótlási válo­gatott keretébe Pŕecechtéľ, Wohl, Druzilla, kapusokat, Meixner, Lin­dauer, Bartoš, Červený, Lukáš, Mi­lan, Gregor, Masopust, Andrt védő­játékosokat, Špaček, Cagaš, Neumaier, Michalec; Kordiák, Winkler, Mariik, Hrabe, Koks, Brada, Šindeláŕ, Baum­ruk, Grantner, Závešický, Doleží és Hrbata csatárokat jelölték ki. A Dynamo Praha női kézilabdázói a visszavágó mérkőzésen is győztek az RSV Mühlheim csapata felett. Ryšáková (képünkön középen) két német játékost kicselezve dob gólt. .». (Havelka — ČTK felvétele) A BRATISLAVAI MOZIK MOSORA: SLOVAN: A jég emberei (cseh) 16, 18.15, 20.30, PRAHA: Gyűlölet (angol) 10.30, 14, 16.15, 18.30, 20.45, METROPUL. A komédiás (angol) 15.30, 18, 20.30, POHRANIČNÍK: Az utolsó és az első nap (szovjet) 16, 18.15, 20.30, DUKLA: Ötö­dik osztály (cseh) 18, 20.15, MLADÝCH: Gyermekfilmek sorozata 16, TATRA: A reménység partja (francia) 16, 18.15, 20.30, MIER: Azon az éjszakán (norvég) 17, 19.15, La Cucaracha (mexikói) 21.30, OB­ZOR: Szenvedély (olasz) 18, 20.15, MÁJ: Till Eulenspiegel kalandjai (NDK) 18.15, 20.30, STALINGRAD: Jégparádé (osztrák) 18, 20.15, ISKRA: Megszenvedett boldog­ság (szovjet) 17, 19.15, ZORA: Fekete szombat (cseh) 18, 20, POKROK: Szere­lem csütörtök (magyar) 17, 19. A KOSlCEI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Fehér éjszakák (szovjet), TATRA: Szeretem az életet (japán), PAR­TIZÁN: Bölcsődal (szovjet), OSMEV: Kü­lönleges megbízatás (szovjet), DUKLA: Vasvirág (magyar). A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI SZlNHÁZ: Othello (19), HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: Kálmán apó fel­támadása (19), ÜJ SZÍNPAD: Francianégyes (19). ZENEI SZlNHÁZ: Blues (19.30). A KOSlCEI ÁLLAMI SZlNHÁZ MOSORA:' MA: Hősi ballada (19), HOLNAP: ÉS lön világosság... (19). i A KOMÁRNÓI MAGYAR TERÜLETI SZlNHÁZ MŰSORA: ŽELIEZOVCE: Bekopog a szerelem (19.30), TOPOĽNlKY: Topaze (19.30). A televízió műsora: BRATISLAVA: 17.15 Július Fučík, film. 18.15 Orosz nyelvtanfolyam. 19.00 TV-hlr­adó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.40 Csaj­kovszkij kéziratai tükrében. 20.05 Roman Brandstaetteri Markolt csínytevései, TV­vfgjáték. 21.55 A nap visszhangja. Reggel tiszta, később ködös idő. A leg­magasabb nappali hpmérsék!?t Szlovákia északi részén 1—4, másutt 6—9 fok kö­zött. Élénk szél. • Amsterdam: Az UEFA ülést tar­tott, amelyen az amatőrizmus pontos meghatározását tárgyalták. Hosszas vita után a bizottság abban állapodott meg, hogy amatőrnek az a sportoló tekinthe­tő, aki kedvtelésből sportol anélkül, hogy közvetlenül vagy közvetve anyagi elő­nyöket keresne. A bizottság a meghatá­rozást a FIFA áprilisi ülése elé ter­jeszti. (Folytatás az 5. oldalról) időszerű kérdés közötti kapcsolatot, elősző* is azokat az okokat kell meg­ismernünk, amelyek az embert az űrrepülés tervezésére késztetik. Ma­gától értetődik, hogy az említett tervek először is a természettudo­mány és a technika belső fejlődési logikájának felelnek meg, mivel azok bámulatra méltó' új ismeretekkel fognak gazdagodni, ha az ember széttöri földi bilincseit. Már az első mesterséges holdak tervezése alkal­mával több jelentős új gondolat öl­tött testet, amelyeket később a ki­bernetikai berendezések „földi" gya­korlatában sikerült felhasználni. Ter­mészetes tehát, hogy a csillagvizs­gálók és laboratóriumok építése nap­rendszerünk különböző bolygóin a szputnyikok, lunyikok, kozmikus ra­kéták és űrhajók építésénél is na­gyobb mértékben fog hozzájárulni csillagászati, fizikai, vegytani, mete­orológiai, geofizikai, élettani s lélek­tani ismereteink fejlődéséhez. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a világegyetem meghódítására irányított erőfeszítésnek csak vala­mi „intellektuális" kíváncsiság volna a rúgója. A tudomány abból a kény­szerűségből született, hogy az em­beri társadalom ki tudja elégíteni sürgős anyagi szükségleteit. S bár a tudomány fejlődése később vi­szonylagos függetlenségre tett szert (amiből néhány polgári történetíró helytelenül a tudomány abszolút au­tonómiájára következtetett), ezek az anyagi szükségletek az emberiség történetének egész folyamán serken­tő erővel hatottak. Az űrhajózással kapcsolatban is ez a helyzet. A neomalthusianisták bo­rús jóslatainak természetesen semmi alapjuk sincs, mert a tudomány és a technika földi eszközökkel is na­gyon hosszú időre biztosítani tudja az ember létét. Ezek az anyagi esz­közök elegendők is lesznek, ha meg­valósul a szocialista társadalmi rend, amely a Föld valamennyi erőforrá­sának ésszerű kiaknázása útján fel­számolja az emberek millióit sújtó éhínséget. Ami azonban a nagyon távoli jövőt illeti, nem szabad elfe­lejteni, hogy a Föld lakossága ál­landóan növekszik, míg az energia­és nyersanyagforrások korlátozot­tak, miként a föld is az, s hogy ezek a források fokozatosan kiapadnak. A továbbiak során még azokra a na­gyon távoli jövőben bekövetkezhető, kedvezőtlen feltételekre is gondolni kell, amelyek a naprendszerben tör­ténő változásokkal függnek össze. Mindez arra készteti az embert, hogy a világegyetem felé fordítsa tekin­tetét. Ezeknek az emberiség számá­ra sorsdöntő, hatalmas feladatoknak a megoldása valamennyi anyagi és szellemi erő mozgósítását, a nemze­tek nyomorának és szellemi elmara­dottságának felszámolását, normális lélektani feltételek megteremtését követeli, amelyek mellett a bizalom és az együttműködés fog érvényesül­ni. A különböző országok tudósai gondolnak erre, és állandóan figyel­meztetnek, hogy a világegyetem meghódítása a tudományos világ nagy, nemzetközi ügye. Most pillanatnyilag főként azokra az űrhajósokra összpontosítjuk fi­gyelmünket, akik a munka vörös zászlaját tűzik ki az „elfoglalt" égi­testekre. Az a szocialista környezet, ahonnan a jövő űrhajósai elindulnak, meghatározza magatartásukat, gon­kodásmódjukat. Ami a profit vilá­gából indulókat illeti, azokról csak futólag teszünk említést. A homo cosmicus Az űrexpedíció lebonyolítására, amint ismeretes, többféle tervet dol­goztak ki. Az egyik ilyen terv sze­rint mindenekelőtt egy (vagy több) bolygóközi állomás segítségével a távolból kell felderíteni a Hold fe­lületét, a mélyebb rétegek tanulmá­nyozását pedig radarkészülék útján lehetne elvégezni. Aztán egy (vagy több) távirányítású tank ereszkednék le a Holdra. Utána emberek indulná­nak útnak, hogy megkerüljék Föl­dünk kísérőjét, de még nem szállná­nak le a Hold felszínére. Végül az első emberek is leszállnának a Hold­ra, helyszíni tanulmányokat végez­nének, majd visszatérnének a Földre. Ez lesz az első szakasz. A második szakaszban, ami már az első befeje­zése előtt elkezdődhet, egy bolygó­közi állomás épülne fel. (Ez az „asztrodrom" aránylag mozdulatlanul fog lebegni a Föld felett.) A bolygó­közi állomás nélkülözhetetlen kozmi­kus megálló lesz a rendszeres boly­góközi járatok számára. Fokozatosan, csoportonként egy bi­zonyos számú munkás eljut a Holdba, és megkezdi a Hold benépesítését. Napállomásokat és energiatelepeket létesítenek, a levegő ritkaságának és a hirtelen hőmérsékletváltozásnak a figyelembevételével lakótelepeket ál­lítanak fel a Holdon, élettani meg­figyelő állomásokat (bizonyára algá­kat fognak tenyészteni), kozmikus rakétatámaszpontokat, közlekedési eszközöket fognak készenlétben tar­tani, hogy kapcsolatban maradhassa­nak a Földdel stb.... A harmadik szakasz folyamán, mely már a má­sodik befejezése előtt megkezdődhet, a Hold ásványi kincseinek kiaknázá­sához fognak hozzá. A fejlődés továb­bi szakaszaiban, az előbbiekhez ha­sonlóan, lehetővé válik a Mars és a Venus elérése. S utána még sok új szakasz fog következni, az egész naprendszert feltárjuk, és azután, a nagyon távoli jövőben, az ember megkockáztatja, hogy a fotonrakéta segítségével naprendszerünk határain túlra is eljusson. Nem térünk ki a többi tervre, ame­lyek tulajdonképpen csak az előbb ismertetett tervezet változatai, ha­nem mindössze annak leszögezésére szorítkozunk, hogy az űrben kalan­dozók száma egyre gyarapodni fog. S mivel a Földön kívüli tartózkodás szokatlan körülményei megkívánják, hogy minél gyakrabban váltsák fel az ott dolgozó embereket, a Hold munkásainak száma annál inkább megnövekszik. Bolygónk lakosságának jelentékeny része fokozatosan át­megy majd ezen az iskolán. Ugyan­akkor a tőkés országok tudósainak, mérnökeinek és munkásainak (ha a tőkésrend akkor rrtég fennáll) a szo­cialista országok munkásaival való együttműködése nem fogja eltévesz­teni döntő hatását az előbbiek erköl­csi és politikai fejlődésére. Nem akarok jóslásokba bocsátkoz­ni, hogy mennyi időt vesz majd igénybe ennek a folyamatnak a teljes kibontakozása, és hogy a különböző szakaszok milyen időközben váltják egymást. Talán évtizedekre, talán év­századokra vagy évezredekre lesz szükség. Minden egyes szakaszban űj tényezők jelentkeznek és ezek gyorsítani fogják az események me­netét. S bár aki jóslásokba bocsátko­zik, könnyen a kalapács és az üllő közé kerülhet, ma utópista álmodo­zónak, holnap viszont korlátolt empi­ristának és földhözragadt embernek mondhatják, mégis állítani merjük, hogy az évtizedes szakaszonkénti távlat látszik a legvalószínűbbnek. Kétségtelen, hogy az idő rendkí­vül fontos tényező. Sok idő fog még eltelni addig, amíg az ember testi és szellemi jellemvonásainak átalaku­lása megállapodik, és a „homo cos­micus" faji jellegzetességei örökle­tessé válnak. De az az érzésem, hogy az élettani idő viszont csökkeni fog, és az új jellemvonások kialakulása sokkal kevesebb időt vesz majd igénybe, mint a múltban. Az is a biológusok feladata, hogy felderítsék: milyen más, kimondottan fiziológiai jellegű tulajdonságok fognak kifej­lődni az emberi nem jövendőbeli képviselőinél. J. B. S. Haldane már foglalkozott is ezzel a kérdéssel Everything has a history (Mindennek van története) című, 1951-ben meg­jelent könyvében: például mikor és hogyan fognak összeolvadni a fajok, nemzetiségek és ezzel párhuzamosan a nyelvek, s milyen lesz az új em­ber? Egy dolog bizonyos: az űrrepü­lés jelentősen siettetni fogja az új ember kialakulásának folyamatát. A tudomány nem lesz többé kizárólag földi tudomány Kétségtelen, hogy a kozmikus kor­szak nemcsak a tudomány területén ezután bekövetkező gyökeres válto­zásokra enged következtetni. E kor­szak ugyanakkor a múlt század vé­gén megindult tudományos forrada­lomnak is az eredménye. Behatolunk a mikroszkozmosz területére, s ez megteremti a megakozmoszba valő betekintés feltételeit. Ha azonban az ember mostanáig egy végtelenül kis­méretű világot ismert meg, most egy olyan világ küszöbét lépi át, amely­nek óriási méretei az előbbinél aránytalanul hatalmasabbak. A történelem folyamán egyedülálló tény lesz az, hogy az ember átszá­guld a világűrön, s így a tudomány is megszűnik kizárólagosan földi tu­dománynak lenni. Ez sokféle követ­kezménnyel jár: a természettudomá­nyok számos ágának tartalma és módszere megváltozik; új tudomá­nyok születnek (például a kozmikus élettan); a tudomány új műszaki eszközöket igényel (például új szám­lálókészülékeket a kozmikus sugár­zás mérésére); végül a figyelem a matematikai és fizikai tudományokról az élettan körébe tartozó tudomá­nyokra terelődik. És ez nem is lehet másképpen. Mert a lényeg az, hogy az ember hagyja ef a jó öreg földanyát, és nem egy kozmikus rakéta vagy ki­bernetikai készülék. S ha az ember nem is találkozik a Marson mesebeli szörnyetegekkel, mégis sok nehéz­séggel kell megküzdenie, különösen azért, hogy elviselje a szervezete számára még teljesen szokatlan, mostoha körülményeket. Akkor aztán az emberiségnek nemcsak a bioló­giára, a fiziológiára és az orvostu­dományra kell összpontosítania fi­gyelmét, hanem a lélektanra és az eugenetikára is. (Azért hangsúlyoz­tuk az „is" szót, mert a fajegész­ségtan a mi körünkben, a filozófusok körében sokáig magunkalkotta ma­dárijesztőnek számított. Reakciós ál­tudománynak tartottuk azért, mivel az uralkodó osztályok ideológusai és a szolgálatukba szegődött tudósok gyakran visszaéltek vele, és a leg­aljasabb fajelméleti célokra használ­ták fel. Ez azonban nem döntheti meg az eugenetika igazi alapjait, azt a lehetőséget és szükségességet, hogy megújítsuk az emberi nemet, és irányítsuk további fejlődését.) Az a tény, hogy kapcsolatba lépünk a bolygókon az élet új formáival, erős, lendületet fog adni a biológiai és a vele rokon tudományok fejlődésének. (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) „Oj Sző", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti á szerkesztő bizottság. Felelősi Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőségi Bratislava, Gorkého u. 10. sz. Telefoni 537-16, 512-23, 335-68, 506-39, — főszerkesztő: 532-20, — titkárság: 550-18, — sportrovat: 505-29. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 503-89. Előfizetési díj havonta 8.—Kis. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. K-08*11073

Next

/
Thumbnails
Contents