Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-02 / 33. szám, csütörtök

Az erdő bosszúja § Miezgovce falucskából majd­nem ezerholdas erdőbe járt pri­békeskedni Kácser János. Csu­pa csonkakarú, baltasebes fák, tönkök maradtak keze nyomán. Ha majd egyszer sivár irtás marad utána, akkor kőszentet csinál­hatnának belőle,' vagy ércbeöltöztet­hetik az erdőország bakóját, hadd nézze széles, győztes mosollyal a pusztaságot. Először még válogatott a fák ős­világában. Kivágta a meddőt, a hal­dokló, csupasz fát, amelyek már nem tudnak megbirkózni a széllel, nappal és faggyal. Esetleg lefűrészelte az akácot, ami itt a rengetegben csak afféle jobbágy, mert a tanyákon a malacok, kutyák dörgölődző fájául szolgál. Aztán vérszemet kapott az emberünk, kivált akkor, ha az erdő­kerülő szemérmetes Józsefként jzót­iNUNKAMNEVElÉS ÉS GYERMEKIRODALOM A szovjet írószövetség moszk­vai és leningrádi tagozata nem­rég vitatta meg a gyermek- és ifjúsági irodalom problémáit. A vitához a beteg Szamuil M a r s a k levélben szólt hozzá. Ebből a Lityeraturnaja Cazetában is kö­zölt levélből ismertetünk néhány részletet. Most az egész Szovjetuniót fog­lalkoztatja a munkára való nevelés gyakorlati megoldásának igen fontos feladata — írja a többi között Mar­sak. — Magától értetődik, hogy a gyermekirodalom sem maradhat kö­zömbös e probléma megoldása iránt, s nem elégedhetünk meg primitív > erkölcsi prédikációkat tartalmazó, lanul elfordította a fejét. Lebunkózta $ hirtelenében összecsapott könyvecs­az űrirendü fákat, amelyik tudott hő- < kék kiadásával, dítani, terjeszkedni, harcbaszállni vi­harral, emberrel és gyámoltalan bo­zótokat furfanggal és erővel kiszorí­tani. Zuhantak a sudár, büszke fe­nyők, amelyek télen-nyáron az örök­kévalóságot hirdették. Mondhatni, csak a Malthus tanai Prédikálnunk nem szabad; a lehe­tő legérdekesebben, LEGSZÖRAKOZTATÖBBAN KELL ÍRNUNK a munkáról. A gyermekeket azok a művek ragadják magukkal, azok minden egyes elbeszélést tehetséges, hozzáértő szerző írjon meg. Végül Mariak kifogásolja, hogy a gyer­mekeknek és serdülőknek írott tudomá­nyos-ismeretterjesztő müvek meglehető­sen véletlenszerűen jelennek meg. Rend­szerint úgy, hogy ez vagy az a szerző javaslatot tesz a kiadóvállalatnak egy­egy aktuális téma feldolgozására. Pedig ha valahol, e területen igazán csak a tervszerű, átgondolt munka vezethet si­kerre. Marsak visszaemlékezik arra, hogy an­nak idején GORKIJ JAVASLATÁRA több társával együtt kidolgozták a gyer­mek-könyvek kiadásának tematikáját. E munkában igen nagy segítséget nyúj­tottak a leningrádi tudósok, akik több eredeti és igen érdekes témát ajánlottak. Hasonló együttműködésre lenne ma is lehetőség és szükség, hogy a kiadóvál­lalatok átgondolt tematikával, s a kez­Filmhírek a Szovjetunióból Az elmúlt év utolsó heteiben a szov- szerepeket Oleg Sztrizsenov és egy most jet filmstúdiókban több érdekes film feltűnt fiatal színésznő, Eve Murience forgatását fejezték be. Kiváltképpen ér- alakítja. deklödésre tarthat számot három nagy- • 1961. július 9-töl 23-ig tartják sikerű regény, illetve elbeszélés, — Lev meg Moszkvában a II. nemzetközi film­Tolsztoj, Pausztovszky és Solohov egy- fesztivált. A fesztivál jelszava: „A hu­egy müvének — filmváltozata ... manista filmművészetért, a népek kö­• Lev Tolsztoj halálának 50. évfor- zötti békéért és barátságért." Minden dulója alkalmából filmre vitték a nagy ország egy játékfilmmel és egy rövid­író ..Kozákok" című regényét. A filmmel indulhat a fesztivál versenyén, film főszerepét L. Gubanov, a moszk- Az utóbbi lehet játékfilm, dokumentum­vai Müvészszínház tagja alakítja, A női filmhíradó, ismeretterjesztő, rajz, vagy főszereplő Žinajda Kirijenko... bábfilm. Abban az esetben, ha valame­• Háromrészes filmet készítenek So- lyik ország nem tud a fesztiválra egész lohov „Feltört ugar" című regényéből, estét betöltő játékfilmet küldeni, egész 9 A szovjet mozikban nagy sikerrel estét betöltő dokumentum-filmet, vagy játszák Pausztovszky „Északi elbeszélés" bármilyen műfajú két rövid filmet küld­címü novellájának filmváltozatát. A fő- het helyette. (b.) A kulturális forradalom ellensége A GYORSVONATBAN történt, va­lahol Trenčín környékén. Hogy ilyen deményezést kezükbe véve teljesebb és erős címet használok, azért még ne iviuimuami, a ma,uaua, . muye^ ragadjak magukkal, azok val meg nem mételyezett bodzalak £ va nnak. későbbi viselkedésükre nagy kaptak tövüktől hegyükig amnesztiát, i hatással, melyekből maguk vonják le és a faiskolában a csemeték. Egyszo- > a következtetéseket. Egyáltalán nem val Kácser annyira beleszokott a hó S s zükséges, hogy a munka a könyv hérságba, hogy bátran abbahagyhat- i egyetlen, vagy akár fő témája le­ta a falusi szabóságot. A háza kinyal- > gyen De amiko r a szerző a munká­vá, az ablakból rádió szol. este a te- s r ó, beszélget a gyerekekkel, olyan levizor szórakoztat, az éléskamrában s érdekesen és izgalmasan kell beszél­jégszekrény. Mellét dagasztotta a J nie mint a k a| ando s utazásokról, büszkesége: úgy tett. mintha az o s vagv éppen a z űrrepülésről, nagyapja varta volna Ferenc Jóská- s Tudóso k. feIta Wi6k, repülőgép­n a lakzirunat. s konstruktőrök munkájáról sok jó és Ellátja tüzelővel magát, az oldalagi ? kevésbé sikerült könyvet írtak már rokonságot, a puszrpajtásokat. Ház- s n ai unk a g yerm ekeknek — írja a to­építés lesz? Csak Kácsernek kell ^ vábbiakban Marsak. — Valószínűleg szólni, lesz gerenda, ajtó, küszöb, ke- s jóval nehezebb feladat ennél a mun­képessé- £ kások és parasztok mindé hasznosabb munkát végezhessenek e te­rületen is. A gyermekirodalom nem lehet csupán az ifjúsági írók és az ifjúsági könyv­kiadó ügye. Túlságosan nagy és felelős­ségteljes munkaterület ez ahhoz, hogy az embereknek e viszonylag szük köre oldja meg problémáit. Be kell vonni a legjobb írókat, de a legtehetségesebb pe­dagógusokat, a legkiválóbb mérnököket és gondolja senki, hogy feltétlenül egy olyan „jobb családból" származó emberről szól az írás, aki talán sör­tés vadászkalapot visel, vagy arról álmodozik, hogy valamelyik városban majd visszakapja bérházait. Inkább azt gondolhatná felőle az ember, hogy valamelyik bankban, vagy más­hol végez kettős könyvelést. Én is azt gondoltam felőle. De tudósokat is. Mindannyiuk számára igen egyszerre csak elővett egy elég ter­sok tennivaló akad, ha meg akarjuk való­sítani az ifjúsági és gyermekirodalom át­jedelmes mappát és kibontotta. A tartalmát — látszólag csak szenvte­fogó programját, melynek alapjait még lenül — elkezdte nézegetni, de úgy, Gorkij rakta le levele. fejeződik be Marsak t KasoK es parasztok mindennapi mun­|> kajáról érdekesen és művészi igé­rítés. Megbíznak a szerzői gében. Csak a fák nem hisznek a másvilágukban: nem lesz belőlük híd- nyességgel írni a gyermekek padlló. talpfa, kocsikerék, fiókok, ;> t-a. papír, milliós tömegkellék. S Marsak ei ismeróe n emlékezik meg Tvar­A favágót különben az erdőben is S dovszkij Olvasztárok című elbeszéléséről, fel lehet keresni. Ö meg a rovarok, a š melyet a szakma alapos ismerete és a szú, a fapondrö. szakadatlan munká- % szakma mesterei iránti mélységes tisz­ban vannak. Ahol megjelennek, ott fa ^ telet hat át. Tvardovszkij munkája nem meg nem marad . . . Nemcsak a fa s termelési riport, hanem igazi elbeszélés, pusztul. Szétzúzódik a madárfészek, ^ emberi jellemek élettel teli rajza. Aki virágpók ezüst fonálhálöja, nem lesz £ dvassa. fellelkesül az olvasztárok- ügyes benne több megkötözött légycsont­váz. Kilakoltatva, pótlakás és fel­mondás nélkül a sárgafekete divatú darázsfamília. Meg a szegény békák: mind a fában laktak. A méltatlanko­dástól turistazöld dolmányuk megfa­kul, se vartyogni, se brekegni nem tudnak. Pislognak, lihegnek, oda az összkomfort. Az erdőőr, az erdész, a föerdész nyilvánvalóan Kácserre ruházta ,a fák feletti statáriális hatalmat. Ha talál­koznak, krisztigottot mondanak, megsüvelik egymást, nem félnek: ré­szesednek, akó sört vedelnek. A sza­és ötletes munkáján, s azt is tnegtanul­, ja, hogy minden szakmának megvannak maga törvényei, szigorú szabályai, szo­1 kásái és előírásai. Marsak javasolja az ifjúsági könyvkja­I dónak, indítson könyvsorozatot, mely­I ben elbeszélések és kisregények állítanák 1 a fiatalok elé nemcsak a mérnökök és feltalálók életét és munkáját, hanem ' azokét a mesterekét, kiváló szakmun­! kásokét is, akik nélkül a legtehetsége­' sebb mérnökök sem jutnának semmire ', az új technika továbbfejlesztésében. Sorozatok indítása — írja Marsak i— 1 elég kockázatos, mert előfordulhat, hogy bó az évszaktól se fél. Megy télvíz- > p.<?pbb. unalmas munkák is kiadásra , . , - , , , - u 1 ? kerülnek. De a szerkesztőség leküzdheti ben is, noha a farkasok lábuk nyo- ^ ezt a veszélyt h a g 0nd0 sk0d!k róla, hogv mat ott hagyjak a fagyos holdsutes- s ben. Cipeli, vonja a fenyőtetemet, Jj nyírfák fehér testét kígyós utakon. S Köd bújtatja, éj, tél. hó fedi be. Oda <| se neki, ha még a némaság és lélek- J> zet is megfagy. s Mindenre kiterjed a figyelme. S Gyógytömjént cseperget, fák velőjé- s bői gyantát szaggat, szerelmes őzikét ^ vet hurokba és szarvasbőgéskor hogy a kocsi egész közönsége lát­hatta. Hangulatos naplementéket ábrázoltak a vásznak. Hat, vagy hét ilyen esti képet láttam nála, s úgy hasonlítottak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. A „művész" árpo­litikája azonban meglehetősen ru­galmas volt. 200 és 400 korona kö­zött váltakoztak az árak. Négyet si­került. eladnia, amíg Trenčínbôl Ži­linára érkeztünk. Még felvett vagy öt megrendelést, szép ovális szent­képekre. Jézust, vagy Máriát a kis­deddel ábrázoló képekért. Felírta a címeket, felvette az 50 százalékos előleget, aztán leszállt a žilinai ál­lomáson. Az állomási étteremben láttam őt viszont. Éppen pezsgőt rendelt vacsorájához. KOMÄRNÓBAN, a volt katonakórház helyén szép parkot létesítettek, öröm ott sétálni. Szökőkút is van a pihenést szolgáló sétányok között, a park egyik sarkában pedig rövidesen elkészül a vá­ros reprezentációs szállodája. Éppen az épülő szálloda előtt áll a hét törpe szob­ra, amit mint a hajógyár munkásai mond­ják, a járás kultúrtényezőinek ösztönzé,­sére állították. Igaz, valamelyik hajógyári munkás öntötte a törpéket ólomból. De azért nem a hajógyári egyszerű munká­sok a ludasok ezekért a polgári ízléstől csak úgy ordító kerti törpékért, hanem egészen mások. Azok. akiknek a dolgozók ízlésének ápolása, irányítása lenne a fel­adatuk. A járási népművelési otthon, ahogy egyesek állítják, még büszke is a törpékre. Ez intézmény védnöksége alatt születtek meg ezek a „képzőművé­szeti remekek". Nincs nekem semmi ki­fogásom a mesemotívumokat megtestesítő alkotások ellen, de ezekre még azt sem lehet rámondani, hogy giccs. Egyszerűéit kulturális szemét az a hét törpe, amiben a járás néhány tízezernyi lakosa is min­dennap „gyönyörködhet." TOVÁBB LEHETNE folytatni a kul­turális szennyet terjesztő tevékeny­kedés pallérozását. De arról még többet kellene és lehetne írni, mit tehetnének a járások kulturális té­nyezői a törpék, a szentképterjesz­tők, az utazó fényképnagyítók és a kifestett mennyegzői képek készítői, terjesztői ellen. Igaz, a járási kuT­túrotthonok dolgozói elméletben ta­lán tudják kötelességeiket, tehát fe­lesleges lenne elismételni. Ezen írás­nak inkább más a célja — óvja dol­gozó népünket a művészet potyauta­saitól, a csalóktól. Tóth Mihály A Szovjetunióban igen nagy gondot for­dítanak a gyermekirodalomra. A moszkvai Állami Gyermekirodalmi Könyvkiadón kí­. sgjsgjp vül minden szovjet köztársaságban, te­rületi és kerületi székhelyen vannak gyermekirodalmi könyvkiadók. Csak Plil; {/loszkvában 160 gyermekkönyv-üzlet és 50 gyermek-könyvtár működik. A képen: Szeryej Mihalkov, a " népszerű szovjet ifjúsági író egyik kis olvasójával be­szélget. (TASZSZ felv.) Hašek utca Ufábaii Az ufai városi tanács határozatot hozott, hogy a város egyik központi utcáját Jaroslav Hašekról, a kiváló cseh íróról nevezi el. Hašek 1919-ben a keleti front 5. hadseregének alaku­lataival együtt járt Ufában, ahol a katonai nyomda vezetője volt és több' bolsevik lapot adott ki. Számos ki­váló publicisztikai és szatirikus mű került ki ekkor a tolla alól. (1) Tamás bátya unokái A mikor Harriet Beecher-Stowe, a szerény és megjelenésében is jelentéktelen írónő rá­agancsos bikát puffog le diszkrét puskával. Minden ösvényt^ csapást is­mer. Tudja, hol nő a málna, szeder, mogyoró, nincs a gombák, törpék ho­nában talpalatnyi ismeretlen rejtek számára. Tud menekülni és támadni: ! szánta magát, hogy a néger rabszolgák sanyarú ; helyzetéről elbeszélést is írjon, sok mindennel nem számolt előre. Nem gondolt például arra, hogy a téma szétveti a szűk elbeszélés kereteit és hogy regényében a jámbor vallásosság és az egyház dicsősítése éppen a vallási fanatizmust , , .... . > és a>. eavházat ülteti a vádlottak padjára. De aleg­a tolvai, a pribék, az orzo nem sze- . , : \ , ., . , - . reti a tai út ^ kevesbe talan azt sejtette, hogy olvasóiban aka­> ratlanui is elülteti a lázadás szellemét. Későnyáron naplementén egy tál- s Gond o, omi az eg y évszázadnál is hosszabb idő tosfat mar kályhák nagy tuzere S , is sokan k& nvezték végig Tamas báty a szánt. Markot köpve azutan nekila- s „ , tA t „,. .­tott három vetkező platánnak. Hiába ringtak, rázták lombselymüket. Lép a v szomorú történetét, de ugyanakkor se szeri, se ^ száma nem volt azoknak az ifjaknak, akik a re­vedelmezték", cseppet sem voltak válogatósak. Ha kellett, fegyverrel hódítottak, katonai akciók égisze alatt. A brit „korona-gyarmatok" például ilyen katonai hódítás, „gyümölcsei" voltak. Az angolok azonban szívesen használtak más mód­szereket is. A Bahama-szigeteket például bete­lepítés útján, Hongkongot koncesszióval, más te­rületeket alkuval szereztek meg. Egy pohár gin­nel vagy whiskyvel leitatott törzsfőnök észre sem vette és máris a brit birodalom „védelme alatt" állt. így jöttek létre a „gines üveg szer­ződések" és az afrikai protektorátusok. Jellemző, hogy a szerződések időtartama sok­szor fantasztikusan hosszú időre szólt. Az angol Buret Tea Company• például Kányában bámulatra mártaífir villan á hTitfl ľ Hp pihn í S 0 1^ o!vasása közb e» egyetlen következtetést méltó derűlátástól vezérelve 1924-ben olyan bér­martaloc, villan a baltaja De e bu- £ szűrtek le: a felszabaduláshoz csak a forradalmi -—„« ... kik. Cserje, inda csavarodik a laba í ^ veret köré, megkötözi bokájánál, hurkot £ vet, ficamít. Az erdő bosszul, a ren- s Ba r Tamás bátya kunyhójában csak a néger geteg büntet. Sehol semmi, csak sö- 5 rabszolgák felszabadításáról van szó, valójában tétedó, borulatos hegyek. Kár segít- J a fehé r embernek is meg kell szabadítania magát ségért kiáltani, csak 'üresség felelne, s a kizsákmányolás, az emberi megaláztatás bék­Kiránduló rendőr akad rá, meg a i Jyóitöi. S hogy a színes és fehér emberek felsza­bünjelre s b acíítása nem választható el egymástól. A törvénylátók előtt úgy összega- s ,Nos, ha az olvasók sok-sok generáción át ezt balyodik az erdészek, erdőkerülők < a tanulságot szűrték le maguknak Beecher-Stowe érdeke, hogy azt kibogozni nem le- ? regényéből, akkor a történelem sietett ezt be is het, csak vágni, mint sebész. így S bizonyítani. Mert eljött a forradalom, amely derül ki minden. Megcsappan az em- <! alapjában rázta meg a tökésvilágot, ugyanakkor lékezeti mennyiség személyiségek, £ kiélezte a gyarmati rendszer ellentmondásait és idő iránt. Nem tudják, ki az alapító S — ahogy megindította a kapitalizmus általános úr és csudák csudája, minden az s válságát — kezdte előidézni a gyarmati rendszer 1960-as amnesztia előtt bonyolódott ? bomlását, majd fokozatosan gyorsuló széthullá­le. A nedves, füstöző fa megvan vagy S sát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után nyolcéves, lehetetlen, hogy tavaly s ugyanis évről évre erősödőit a gyarmati népek vagy az idén vágták volna ki. Az or- 5 szabadságharca és aktivizálódott a félgyarmati­gazdáknál padlásra, kamrákba rakott > gyarmati proletariátus. fa megmaradt a három év előtti te- s TV-hí,, o-, . , , „ 4. • -fx u-i j i • i i i JJedig az imperializmus merhetetlen erővel toiavitásbol. Mindenki annyira taka- í I „„„,!„., „ , rékos és ügyes, hogy a nemzeti bi- ^ h f7- M*• rnat 0' kr a" , Az clso vll a9­zottság által kiutalt fából még a Ä Ä*" imperializmus v lrag­dédunokáinak is hagyhatott... VtttZ r, fĽTín , J fÄ c ŕ W™ ťfa rj?. h, a' Tav (leriil 1-i hnn-» n knr 7fi nŕha l talom a í old lakot t teruletenek kétharmadat bi­így derül ki hogy* a korzo neha ^ toroUcii s nem kevesebb mint u00 mim b korzo es az orzo neha orzo. Kerek s t^raft li > ... ciuucr 360 napot mélázhatnak rajta. ffiL, L t'LiluL V* 3 9 °f/ ak o?­rru n •' ŕ > saganak 62 szazalekat tette ki. A módszerek, LĽtivLKľ LtKbt amelyek ezt a hatalmas gyarmatbirodalmat „jö­ÜJ SZÖ 6 * 1961. február 2. let i szerződést kötött, amely 2929. május 31-én jár le. De a Beaufort Borneo Rubber, a Kimanis Bubber és Langkon North Borneo Rubber cégek is 999 évre kötöttek szerződést. Hogy az ily módon összeharácsolt területek nagyságát csak hozzávetőlegesen is érzékelni lehessen, elég, ha az amerikai Standard Oil Company 44 millió hek­táros és az ugyancsak amerikai „Texaco" 30 mil­lió hektáros földterületére hivatkozunk. Ennek a két vállalatnak a „törvényesen" rablott föld­birtoka nagyobb, mint Franciaország és Anglia együttes területe. "Czzel a roppant gyarmattartó erővel állt J-' szemben Tamás bátya testileg és szellemi­leg kisemmizett, elmaradott népe. Az oroszor­szági forradalom példája azonban ott égett már az elnyomottak szívében. A húszas évek 'legelején a félgyarmatnak számító Kínában kommunista párt létesül, szakszervezetek alakulnak, Hong­kongban, Hankouban sztrájkok szerveződnek. In­donéziában ugyancsak ez idő tájt, előbb Jáva szigetén, majd Szumatrában tör ki a felkelés: mindkettőt iszonyatos kegyetlenséggel fojtották vérbe. Indiában egymást érik a fegyveres lázadá­sok. 1930 májusában Peshawar városában olyan fegyveres felkelés robban ki, amelyhez angol katonák is csatlakoznak. Szíriában a drúzok szét­verik a francia expedíciós hadtestet és két évig tartó harc'után a gyarmatosítók kénytelenek el­fogadni a felkelők több követelését. Marokkóban 1921-ben robban ki egy történelmi jelentőségű felkelés. A Riff-hegyáégekben lakó törzsek Abd el Krim vezetésével szétverik a spanyol hadse­reget és megalakítják a Riff Köztársaságot. A francia és spanyol gyarmatosítók együttes erői csak öt év múlva tudják elfojtani a felkelést, a gerillaharcok azonban tovább folynak. Bármennyire is lelkesítők és hősieségükben bár­mily példamutatók is ezek a bátor felkelések, a hatalmas túlerővel szemben akkor még döntő eredményekhez nem vezethettek. A második vi­lágháború után kialakult helyzet azonban már nemcsak erőt és hitet, hanem reális lehetőséget is adott az elnyomott gyarmati népeknek ahhoz, hogy bilincseitől megszabaduljanak, hiszen kiala­kult a szocializmus világrendszere és mindenféle elemi erővel jelentkeztek a nemzeti felszabadító mozgalmak. S ha ma vizsgáljuk meg a föld politikai térképét, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi öt évben megfordult a kocka. Ma már ugyanis a föld lakosainak 64 százaléka él szo­cialista vagy antiimperialista országban. A volt gyarmatok a gyarmatosítók ellen ví­vott harc eredményeként váltak függet­lenekké. Mint a kommunista és a munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata megállapítja: „Szilárd győzelmük alapja: a nemzeti felszabadító moz­galom. A gyarmattartó hatalmak nem adomá­nyozzák a szabadságot a gyarmatok népeinek, és önként nem hagyják el az általuk kizsákmányolt országot." Éppen ellenkezőleg. Stratégiai támasz­pontok létesítésével, katonai paktumok megkö­tésével és a gyengén fejlett országok gazdasági leigázásával arra törekszenek, hogy új köntösben ugyan, de továbbra is kizsákmányolják ezeket az országokat. Jellemző módon egy katolikus misszionárius, bizonyos Gabel atya fogalmazta meg ezt a törekvést a legtömörebb őszinteség­gel, kiadván a jelszót: „Tudni kell úgy elmenni, hogy maradhassunk." Hogyan maradhatnak ott a gyarmatosítók a volt gyarmatokon? Egyebek között például úgy, hogy gyorsan jövedelmező tőkebefektetése­ket helyeznek el. Az amerikai társaságok ilyen tőkebefektetésekből szinte hihetetlen profitokat érnek el. Eddig több mint kétmilliárd dollárt fektettek be afrikai vállalkozásokba és ez a tőke­befektetés az 1951—1958-as években az amerikai monopolkapitalistáknak nem kevesebb mint 21-25 százalékos profitot eredményezett. A gazdasági függőségre alapozott törekvéseket több úgynevezett „elmélet" igyekszik alátámasz­»

Next

/
Thumbnails
Contents