Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-13 / 13. szám, péntek

Pártunk 40. évfordulójának tiszteletére Vita a munkahelyeken PRÁGÁBAN a Vencel téren a CSSZBSZ termeben kiállítás nyílott „A CSKP a csehszlovák-szovjet örök barátságért vívott harcban" címmel. Ezzel indította el a SSSZBSZ pártunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett akcióinak sorát. (J. Mucha — ČTK — felv.) Kemizálás a prešovi ruhagyárban Harmadik ötéves tervünk éveiben a prešovi Nálepka Kapitány Ruhagyár dolgozói is bevezetik azokat a kemizált munkamüveleteket, amelyeket a trenčíni V. Široký Ruhagyár kísérleti részlegében próbálták ki. A vállalat, mely rendkívül nagy figyelmet szentel a kemizálás bevezetésének, ezt az intézkedést műszaki-fejlesztési tervébe foglalta. Nagyobb figyelmet a munkabiztonságnak és egészségvédelemnek A Szakszervezetek Központi Tanácsa a dolgozók elé vitára bocsátja a munkabiztonságról és egészségvédelemről szóló törvényjavaslatot. Hogy az egyes munkahelyeken a hozzászólásokat, észrevételeket alaposan előkészíthessék, még a dolgozók vitája előtt közöljük a jelentős törvényjavaslat több elveit. Rendszerünk alapvető elve az emberről való egyre nagyobb gondoskodás. Nagy lépés előre, hogy napirendre tűzhetjük a munkabiztonság, az egészségvédelem, a munkafeltételek javítása, a munkakörnyezet kulturáltsága kérdéseit. Jóllehet különösen az újabb, üzemekben eddig is szép eredményeket értünk el, nincs okunk elhallgatni, .hogy" több gazdasági vezető nem tartotta az üzemvezetés szerves részének a biztonságos munkafeltételek megteremtését. Ogy gondolták, hogy a termelés az érem egyik, fontosabb oldala, míg a munkabiztonság és egészségvédelem, mint az érem másik oldala, háttérbe szorulhat. Ezt az állapotot a szakszervezetek sok esetben hallgatólagosan tűrték. A javaslat célja Az új javaslat szerint á termelési és munkabiztonsági feladatok teljesítéséért való felelősség egységes és oszthatatlan. A munkabiztonság és egészségvédelem csupán a dolgozók legszélesebb, közvetlen és következetes részvételével oldható meg. Ennek érdekében jelentősen fokozzák az FSZM és a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét. A törvényjavaslat hangsúlyozza a vezető dolgozók személyes felelősséA prešovi ruhagyárban egyes munkaműveleteknél már ez idén megkezdik a készruhák egyes részeinek összeragasztását. Nemrég sikeresen kezdték meg nadrágbélések ragasztását. Ragasztják a zakógallérok nemezből készült alsó részét is, amelyet eddig kézzel varrtak a gallér felső részéhez. E kemizálási folyamat érvényre juttatása érdekében különleges gépet szerkesztenek, amely segítségével mintegy 40 százalékkal növelik a munka termelékenységét. A prešovi Nálepka Kapitány Ruhagyár ez idei műszaki fejlesztési tervében foglalt műszaki szervezési intézkedések megvalósítása lehetővé teszi, hogy a dolgozók 2 486 000 koronával csökkentsék a gyár önköltségét. A kelet-szlovákiai ruhaipari dolgo-\ zók így biztosítják az új technika és technológia érvényre juttatásával a harmadik ötéves tervbe foglalt fokozott feladatok teljesítését. A múlt évi eredményekhez viszonyítva egy- és negyedmillióval több gyermek- és munkaruhát készítenek harmadik ötéves tervünk utolsó évében. (ČTK) Trolibuszt gyártanak Ostrov nad Ohrí-i nevét kevesen ismerték eddig. Határmenti kis város ez, ahol a közelmúltban új gépgyár épült. Ezekben a napokban az új üzemet már el is hagyta az első itt készített trolibusz. A harmadik ötéves terv alatt sok millió koronát fordítanak majd a műszaki fejlesztésre. Ez év közepén egy új típusú.trolibuszt kgzdenek gyártani. Ez az új közlekedési eszköz főként legnagyobb városaink forgalmát bonyolítja le, így egész biztosan találkozunk majd a gyár készítményeivel Bratislavában is. A gyár készítményeinek jelentős részét külföldre szállítja. gét azért, hogy megteremtsék a biztonságos és egészséges munka feltételeit. E felelősség alól nem mentesülnek akkor sem, ha az üzemben biztonsági felelős és technikus is működik. A munkabiztonságra és egészségvédelemre már a termelési feladatok tervezésével egyidejűleg kell gondolni. Ugyanakkor a jövőben nem hanyagolható el a dolgozók, nevezetesen a fiatalok, a tanoncok és az új alkalmazottak rendszeres oktatása. A javaslatnak az a célja, hogy ezt a kérdéskomplexumot egyszer s mindenkorra megoldják, hogy minden üzem évi és hosszúlejáratú tervének részét képezze. A javaslat külön figyelmet szentel a nők, a fiatalkorúak és a csökkentett munkaképességgel rendelkező személyek munkakörülményeinek. A dolgozók jogai és kötelességei A törvényjavaslat meghatározza a dolgozók jogait és kötelességeit az egészségvédelem szempontjából. így a dolgozók nemcsak érvényesítik javaslataikat, hanem szigorúan ellenőrzik is, hogy a határozatilag elfogadott intézkedéseket a vezetőség megvalósította-e. A dolgozók joga odáig terjed, hogy a dolgozók egészségét közvetlenül veszélyeztető felszerelés eltávolítását is javasolhatják. De mert a jogokkal kötelesség is jár, a dolgozók kötelesek az előírásokat és az előírt munkafolyamatot betartani, védőfelszerelést használni, a kötelező oktatáson részt venni, az előírt vizsgákat letenni s magukat orvosi vizsgálatnak alávetni. A FSZM és a nemzeti bizottságok bővített jogköré A munkabiztonság és egészségvédelem felügyeleti jogkörét a FSZM szervei gyakorolják. A megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére vonatkozólag kötelező utasításokat adhatnak az üzem vezetőségének. Csupán ezek a szervek engedélyezhetik a túlórát, az éjszakai munkát, részt vesznek az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek kivizsgálásában és az üzemeknek kötelező utasításokat adhatnak. Azoknak, akik nem tartották be a törvényből folyó kötelességeiket, anyagi, fegyelmi, sőt büntetőjogi felelősségre vonásukat kérhetik. Az EFSZ-ekben a munkabiztonságért és egészségvédelemért a vezetőség, illetve azok a személyek (agronómusok, csoportvezetők) felelnek, akik a munkát szervezik, irányítják és ellenőrzik. A javaslat a politechnikai oktatás «orán termelő munkájukat végző diákokra is vonatkozik. A Szakszervezetek Központi Tanácsának törvényjavaslata felett rövidesen megkezdődik az üzemekben, nemzeti bizottságokban, EFSZ-ekben és a kisipari termelőszövetkezetekben a vita. Nem kétséges, hogy dolgozóink gazdag élettapasztalatain alapuló észrevételei után a javaslatot még kiegészítik és csak azután terjesztik a Nemzetgyűlés, a legfelsőbb törvényhozó szerv elé. Annál jobb a törvény, minél többen vesznek részt előkészítésében. A dolgozók vitájától azt várjuk, hogy lényegesen és tartósan csökkenjen az üzemi balesetek száma, s hogy már most hárítsák el az észlelt szabálytalanságokat. Az új törvénynek pedig az lesz a hivatása, hogy a munkabiztonságot és egészségvédelmet olyan magas fokra emelje, amely megfelel szocialista köztársaságunk színvonalának. (sz-e) Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet első számában a vezércikk a harmadik ötéves terv jelentőségével foglalkozik. A belpolitikai szempontok kijelölésén kívül a cikk hangsúlyozza a terv nemzetközi jelentőségét, különösen ami a kapitalizmus feletti gazdasági túlsúly elérését illeti. A Pártélet szerkesztősége

4 á CSKP KB illetékes osztályával együttműködve vitát rendezett a vegyipar fejlesztésének kérdéseiről. A gyűlés anyagát a lap ismerteti olvasóival. Jlŕí Salga a szocialista törvényszerűségről — mint egész népünk ügyéről írt. A moszkvai dokumentumok visszhangjáról közölt beszámoló után Jaroslav Vltáček cikkét olvashatjuk, aki a párthatározatok következetes teljesítésének jelentőségéről ír. A műszaki fejlesztés problémáiról prágai, jičínl, bratislavai, púchovl és handloval elvtársak számolnak be. A propagandisták és népnevelők segítségére a lap grafikonokkal cikkeket közöl a szocialista világrendszer győzelmes előrehaladásáról és a moszkvai értekezlet dokumentumaiban közölt adatokról. A Pártélet pártfunkcionáriuiok tollából tapasztalatokat hoz és tanácsokat ad az évzáró taggyűlések előkészítésére. Az időszerű elméleti, politikai és gazdasági kérdések rovatában Karel Svoboda, „A termelés szervezési alapelvei az egyesített EFSZ-ekben" címmel Irt elemzést. (dv) érhetjük el másként, mint törhetetlen eljárással a burzsoázia elleni osztályküzdelemben" — hangsúlyozta a nyilatkozat. A baloldal rövid idő alatt egyesítette a forradalmi munkások sorait, sikeresen terjesztette a marxizmusleninizmus gondolatait s az 1919 decemberében, Prágában megtartott első önálló értekezleten kiadta „A csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt marxista balszárnyának programnyilatkozatát". A nyilatko• zat, amellett, hogy helytelen nézeteket is tartalmazott, nagy haladást jelentett előre, mert a balszárny általa közelebb jutott a forradalmi tanok fő elveinek ismeretéhez. A reformista árulók revizionista mesterkedése! nyilvánultak meg abban, hogy a balszárny nem állhatott forradalmi küldetése magaslatán. A korábbi gyakorlatnak tulajdonítható például, hogy a balszárny ebben az időben nem értette meg a pártnak, mint a munkásosztály élcsapatának és a tömegbozgalom szervezőjének feladatát. Tevékenységében csak az ipari és a mezőgazdasági munkásokra támaszkodott, nem ismerve a „szövetséges" fogalmát. Minden igyekezete ellenére sem ismerte fel a falu osztálytagozódásának szerepét, a paraszti rétegekkel való baráti, osztályszövetségen alapuló együttműködés jelentőségét. Lényegében a szocialista forradalom közvetlen előkészítésére szorítkozott, és ez szabta meg taktikája lényegét is. A hatalomátvétel ténye, valamint az ellenállás legendája, a burzsoá álhumanizmus és demokrácia elleni harc ilyen körülmények között nehézségekbe ütközött. A baloldal a számottevő és jelentős dolgozó rétegektől való elszigetelődése folytán — nem beszélve a kis- és középburzsoáziáról — olyan tömegeket veszített, melyek a demokratikus követelmények következetesebb teljesítése érdekében kifejtett harcban érdekeltek lehettek volna. Az ezekben az években kialakult osztályharcban külön fejezetet foglal el a Szlovák Tanácsköztársaság, amely — a Magyar Tanácsköztársasággal együttt — élethalálharcot vívott. Történelmi jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy hazánk proletár rétegei számára utat mutatott a szocialista jövő, a proletár diktatúrához vezető úton. A z a forradalmi hullám, mely — a forradalmi erjedés eredményeként — 1920 decemberében elárasztotta hazánkat, meglepte a burzsoáziát. Bár jól felkészült a forradalmi munkássággal való összecsapásra, mégis meglepte a munkásosztály hatalmas fellépésének ereje. Az 1920 decemberi sztrájk az 1917—20-as évek forrongó időszakának kicsúcsosodása volt. Az az időszak, amikor Klement Gottwald szavai szerint eldőlt a köztársaság sorsa. Ettől függött a dolgozók ama vágyának teljesülése is, hogy a köztársaság a szociális igazság állama legyen. A munkásosztály harcával tanúsította, hogy le akarja rázni a tőkés kizsákmányolás bilincsét, mert csak így lehetett volna tartósan biztosítani nemzeteink nemzeti szabadságát és önállóságát. A hatalmas fellendülés és nagy hősiesség ellenére is azonban a szociáldemokraták árulásával néhány nap alatt leverték a sztrájkot. A munkásosztály decemberi veresége csaknem három évtizedre eldöntötte, hogy az új állam mint burzsoá, nem pedig mint szocialista áriam épül fel. Ahhoz, hogy a proletariátus elérje céljait, a harci elszántságon kívül, a harc irányításához elszánt, elméleti szempontból jól felvértezett és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vezérre, forradalmi élcsapatra, új típusú pártra lett volna szükség, mely történelmi feladatai teljesítéséhez tudta volna vezetni a munkásosztályt. Akkoriban azonban nem volt még ilyen párt hazánkban. A marxista baloldal, jóllehet lelkes híve volt az Októberi Forradalomnak és e forradalom eszméinek, a decemberi sztrájk idején azonban nem rendelkezett elég harci tapasztalattal, nem ismerte a forradalmi stratégiát és taktikát annyira, hogy győzelmet arathasson. Azonban közeledett ahhoz, hogy új típusú párttá válhassék. A decemberi sztrájk minden hibája és gyengéje ellenére nagy iskolájává vált a dolgozóknak. Nem törte meg a munkásosztályt, hanem kiindulópontjává vált további forradalmi öntudatosításának. Az a körülmény, hogy a cseh munkásság oldalán ott küzdöttek a szlovák, német, magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű munkások, megszilárdította a munkásosztály valamennyi rétegének nemzetközi egységét, és jelentős mértékben hozzájárult a munkásmozgalom addigi nemzetiségi szétforgácsoltságának leküzdéséhez. Az 1920-as év végén és az 1921-es év elején lezajlott sztrájkharcokból az a legfontosabb közvetlen tanulság, hogy az új típusú, forradalmi proletárpárt nélkül nem érhető el győzelem a burzsoázia felett. Véget ért az ingadozás. A harc során élesen megmutatkoztak az arcvonalak. A forradalmi munkások az új alapokon felépített, új szellemtől áthatott pártban látták a módját annak, hogyan készüljenek fel a burzsoáziával való újabb összecsapásra. Ez a tény meggyorsította a párt alapítását és hozzájárult ahhoz is, hogy pártunk megalapításától kezdve erős, tömegjellegű párt volt, mely kiterjesztette befolyását népünk legszélesebb tömegeire, és hogy ez a párt elejétől fogva internacionalista alapokon épült föl. A kapitalizmus rablórendszerével való leszámolás gondolata, valamint a szocialista társadalom felépítésének reménye a kommunista pártban egyesítette az öntudatos munkásokat. A kommunista eszméket vallották, az értelmiség legkiválóbb képviselői is, mint S. K. Neumann, I. Olbracht és mások. A kommunista pártnak azonban meg kellett tanulnia a tömegek harcának irányítását, a burzsoázia elleni hadvezetést. Ezért ki kellett küszöbölni a reformistáknak, elsősorban a szociáldemokráciának a munkásosztályra gyakorolt befolyását. A Csehszlovák Köztársaság proletariátusának öntudatos része ugyan elhajolt ettől a párttól, ám ez, főként a jobban fizetett munkások soraiban, megtartotta pozícióit és a tőkés rendszer ideiglenes stabilizálódása időszakában jelentős mértékben ismét kiterjesztette befolyását. A szociáldemokrácia ebben az időben már szemmel láthatóan a burzsoázia frontjának szerves részét képezte. A munkásosztály ereje egységében •^rejlik. Csehszlovákia munkásosztályát azonban gyengítette sorainak jelentős szétforgácsoltsága. A cseh országrészek és Szlovákia szociáldemokráciáján kívül német Szociáldemokrata Párt is létezett, amely aránylag erős pozíciókat szerzett a német proletariátus körében. A munkások, főként a cseh országrészek munkásainak egy része, a munkásosztály kevésbé öntudatos tagjai az erősen nacionalista ideológiával befolyásoló csehszlovák szocialisták pártjában szervezkedtek. E pártokat az jellemezte, hogy az elnevezésükben megőrzött „szocializmus" vezetőségük gyakorlati politikájából teljesen eltűnt. Ezeket a pártokat a reformista elnevezés illette meg. A munkásosztály tömegeire gyakorolt reformista befolyás leküzdése hosszú évek feladata volt, melynek teljesítése azonban a tőkés uralom feletti győzelem feltételét képezte. Az új viszonyok közepette új taktika kellett teljesítéséhez. Az új taktika alapjait később a kommunista Internacionálé III. kongresszusa fogalmazta meg 1921 júniusában és az egységfront taktikájának nevezték. Ez a taktika azt jelentette, hogy a kommunista pártnak a munkások egységes harca — tekintet nélkül politikai és szakszervezeti hovatartozásukra, — a munkásosztály mindennapos közvetlen követelményeiért vívott harca szervezőjeként és kezdeményezőjeként kellett fellépnie. A kommunista pártnak kis, mindennapos harcokban kellett a legszélesebb tömegek körében tekintélyt szereznie, és így fokozni gazdasági harcát a burzsoá rendszerrel való politikai összeütközésben. Hogyan válik a párt igazi vezetővé? Ennek csak egy útja.van: meggyőzni a tömegeket, hogy a párt helyesen fejezi ki és védelmezi érdekeiket. A meggyőzés nem szavakkal, hanem tettekkel, — a párt politikájával; kezdeményezésével és odaadó munkájával történik. „Nem elég, ha »avaritgarde«-nek, élcsapatnak nevezzük magunkat — írja Lenin —, úgy is kell cselekedni, hogy valamennyi többi csapat lássa és kénytelen legyen elismerni, hogy mi haladunk az élen." Leninnek ezt a tanítását megszívlelték pártunk alapítói és harcos szervezői. Ez volt a záloga annak, hogy a kommunista párt keletkezésekor nagy tömegpárt volt. A pártba és a forradalmi tömegszervezetekbe százezrek léptek be. \ z idő azóta igazolta Lenin tanítását: „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték és tisztába jöttek vele, hogy saját hatalmukat ..., a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott." Az események azóta történelemmé formálódtak. Történelemmé, de nem múlttá. A forradalmi harcok tapasztalatait népünk éberen őrzi s gyümölcsözően hasznosítja azokat a szocializmus felépítésében. (—d—) ŰJ SZÖ 13 * 1961. január 18.