Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-12 / 12. szám, csütörtök

Nehéz volt az út idáig öreg estébe hajlott az idő, amikor Hrka István portáján kopogtattunk. — Ki az? — kérdi egy érces női hang. — Mi vagyunk, Anikó! — szólal meg kísérőm, a cabaji szövetkezet mérnök-zootechnikusa. — Pista már hazajött? Az ajtó kitárul és az asszony betessékel bennünket a konyhába. Férjét — az Imént érkezett haza az istállóból — mosakodás közben találjuk. — Tessék, foglaljanak helyet — mentegetőzik a férj. A felesége leültet a tűzhely mellett nyújtózkodó lócára. A kellemes meleg és a melegedő vacsora Ínycsiklandozó illata otthoniassá varázsolja a szúk és alacsony konyha légkörét. A konyha félig kitárt ajtaján villanyfény szűrődik a szobába és megvilágítja a család könyvekkel zsúfolt szekrényét. Vendéglátónk észreveszi kíváncsi tekintetem s törülközés közben szerényen megjegyzi: — Szeretem a könyveket, mert a tudás szomját oltják, okosabbá teszik az embert, kitágítják a láthatárt. Javarészük mezőgazdasági szakkönyv az állattenyésztésről... — Ugyan már, csak dicsekedj! — így az asszony. — Ha annyit tanultál belőlük, miért nem léptünkélőbb a szövetkezetbe ? — Nem mondom, — pirul el a házigazda, — féltem a közös gazdálkodástól, de úgy gondoltam a négy hektár föld elegendő lesz annak megvalósításához, amit a könyvek érvelése bizonyít. De beismerem ... tévedtem ... A férj őszinte vallomása jólesik az asszonynak, aki nem titkolja a család célkitűzését. Ami a szívén, az a nyelvén is ... — Ha mindjárt beléptünk volna, ma már nem kellene ilyen roskadt, elöregedett kunyhóban laknunk. — Oda se neki- — nyugtatja meg István a feleségét, és elénk teríti az épülőfélben levő új házuk tervrajzát, melynek alapjait tavaly ősszel húzták ki a földből. — Ez idén — bátorkodik a férj — bele is költözhetünk. Nemsokára 7000 koronán felüli részesedést és pótjutalmat kapunk a szövetkezetből, a 24 tehén gondozásáért és fejéséért. Ügy gondolom, a folyó évben is össze tudunk spórolni egypár koronát. A volt négyhektáros kisparaszt a gazdaság terveiről is meggyőzően beszél. Az állatok gondozásának megjavításával, a tejhozam növelésével ő is hozzájárul ahhoz, hogy szövetkezetük négy év alatt teljesítse a harmadik ötéves terv feladatait. Logikusan szövi a gondolatokat a nagyüzemi gazdálkodás fejlődéséről. — Nehéz volt az út idáig, — vallja be, — s gond van most is bőven, de a tapasztalat és a könyvek hatására előbátorkodó ötletek mind a szövetkezetben, mind családi életünkben már könnyebben megvalósíthatók. SZOMBATH AMBRUS 11 RÚGNAK A TEHENEK" — Megjegyzések egy értekezletről — Összejöttek sokan, résztvevőben nem volt hiány a Rimavská Sobota-i járás állatgondozóinak értekezletén. Addig nem is történt semmi különös, amíg Vojtek elvtárs, JNB-elnök, beszámolója kötötte le a jelenlevők figyelmét. Meglnllgatták szép sorjában, hogy a harmadik ötéves terv feladatait náluk is lehet négy év alatt teljesíteni, csak éppen a fogyatékosságokat kell a fejlődés útjából eltávolítaniok. Mert ugyebár a hajnáčkai meg a Ratkovská Zdychova-i szövetkezetben nem lehet gazdaságod a tehéntartás, hiszen a tehenek napi tejhozama átlagban a két litert sem éri eL Sajnos, nem csupán e két szövetkezet termeli a tej literjét négy, sőt csaknem öt koronáért, hanem rajtuk kívüi még jónéhány. Egy másik eset: a hodejoveci közös tehénállománya mindössze 33 darab, a szövetkezetesek háztáji gazdálkodásában azonban 47 tehén van. Hasonló aránnyal több EFSZ-ben is találkozhatunk. És még csodálkoznak a szövetkezetesek, hogy a kiteös tehenei rosszul tejelnek, s az egy hektárra eső tejtermelés és — mert a többi termelési szakaszon is rosszul állnak — a bevétel is szinte botrányosan alacsony. Maradjunk még egy pillanatig a tehéntartás problémáinál. A járás szövetkezetei közül 23 rendelkezik fejőgéppel. Vojtek elvtárs kendőzetlenül tárta fel a valóságot: csupán 6 szövetkezet használja ki az értékes berendezést. A többiben félredobva porosodnak az ember munkájának megkönnyítését szolgáló gépek. Erre nagyon is érdemes felfigyelni, ha egyes helyeken a munkaerőkérdést s a termelés gazdaságosságát helyesen akarják megoldani. Persze a jelenlevők a fejőgépek használatával kapcsolatban megjegyzéseket is tettek. — Rúgnak a tehenek — vetette fel Kovács Paula, a čeliakovcei EFSZ fejőnője, — ezért nem. alkalmazhatjuk a régen megvásárolt fejőgépeket. Miközben ezzel érvelt, talán maga is bizonytalankodott szavai hitelességében, mert a végén szinte már elnyelte a hangokat. Hiszen még azok is mosolyogtak ellenérvén, akik ugyancsak a padláson tartják a fejőberendezést. Szóval sok oka van annak, hogy a járás szövetkezetei sok-sok tonna hússal, több százezer liter tejjel és alig kevesebb darab tojással adósai maradtak közellátásunknak. A hozzászólásokban egyesek ugyan kezdték boncolgatni, hogy e termékek jövedelme is hiányozni fog az elszámoláskor, arról azonban kevés szó esett, hogy ennek az állapotnak senki más, csak ők az okai. Vagy kit okolhatnak azért a járás szövetkezetesei, hogy a talajjavítás terén még jóformán semmit sem tettek saját erejükből? Általában több mint 6 kg zabegy«ég értékű szemestakarmányt használnak fel egy kg sertéshús kitermeléséhez. Emellett fűnek-fának panaszkodnak, hogy mit is lehet náluk tenni, ha kevés a szemestakarmány. Persze a sertések gazdaságosabb etetése a Rimavská Sobota-i járás szövetkezeteiben még meg sem kezdődött. Az az igazság, hogy saját tapasztalatok híján eddig még a járás vezetői is bizonytalankodva agitáltak a haladó módszerek mellett. Pedig tudniok kellene, hogy száraz vagy nedves önetetéssel a jelenlegi takarmányalapból is legalább másfélszeresére növelhetnék a hústermelést. Körülbelül hasonló lenne az értékelés, ha a szarvasmarhahizlalást elemeznénk. Nem jobb a helyzet a baromfitenyészetben sem, és ha mindezt tudjuk, akkor egyáltalán nem feltűnő, hogy a járás mezőgazdasági eredményeit a kullogók között is a legrosszabbnak emlegetik. Pedig a gazdasági feltételek alapján nincs ebben semmi törvényszerűség, s hogy ezt bizonyítsam, hadd mutassak rá az árnyoldalakkal ellentétes néhány kiváló eredményre, illetve arra, hogy nem a járás mezőgazdasági feltételeitől, hanem az emberektől függ a siker. A konferencián Balázs János, a pondeloki EFSZ kocagondozója is felszólalt. — Több mint 13 malacot választottam el minden kocától, pedig nincsenek nálunk semmivel sem jobb feltételek, mint másutt. Csak annyi a különbség, hogy a kis malacokból egy sem pusztul el. János bácsi azt sem titkolta, hogy sziv kell a munkához, ha valaki jó eredményt akar elérni. Az automatiKi lesz az első ľ A Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a napokban hagyta jóvá annak a versenynek a kritériumait, mely kerületi méretben a hús-, tej- és, tojás termelésének növelését tűztl ki célul. Gazdag jutalom vár a legjobb termelőkre. Az első negyedévben az 5 legjobb járás 55 000 korona jutalmat kap. Azok a járások, amelyek a további negyedévekben is eleget tesznek a verseny feltételeinek, összesen 43 000 korona jutalomban részesülnek. Ha valamelyik járás a szerződéses tojáseladásnak július l-ig eleget tesz, 10 000 koronát oszthat szét a legeredményesebb dolgozók között. A pénzt természetesen a kerületi nemzeti. bizottság adja. Ennek az összegnek 75 °/o-a a legjobb csoportokat és dolgozókat, illetve a legeredményesebb HNB titkárokat illeti, a további 25°/o-ot pedig a járási nemzeti bizottság legtevékenyebb tagjai kapják. A verseny feltételei továbbá kimondják, hogy a kerület legjobb 5 járása negyedévenként 10 000 koronát oszthat szét' a terv teljesítését legjobban elősegítő dolgozók között. A kerület legjobb 45 fejője az első negyedévben 50 000 korona jutalmon osztozkodhat. Az év legjob két —két állatgondozója, fejője és baromfigondozója pedig kéthetes szovjetunióbeli kiránduláson vehet részt. Minden járásból a legjobb nőbizottság az egész évi eredményes munkáért egy-egy televizort kap. Fel hát az elsőségért! G

yakran szitál az eső, imitt-amott hull a hó, l napocska csak elvétve mutatja magát, a chraštanyi szövetkezetesek mégis találnak munkát. Náluk a munka sohasem szünetel, csak különböző formát ölt. Egész éven át a természet tevékenysége sem azonos. Egyszer csíráztatja, máskor szárba szökkenti a növényt, aztán megérleli. Az emberek munkája is ehhez hasonló. A gépész nyáron csépel, télen gépet javít. Hasznos ez is, az is. A gyalogmunkások sincsenek szokott munkahelyükön. Néhányan a tavaszkor kiültetendő facsemetéknek ásnak gödröket, mások az építkezésnél segítenek, a legtöbb gyalogmunkás azonban seprűt készít. Akár a gyárban, két műszakban dolgoznak. Jól megtermett a cirok, lesz belőle seprű néhány tízezerre való. A falű végén a műhely gyanánt használt dohányszárítóban duruzsol a kályha. Kramár Ignác ingujjra vetkőzve addig forgatja gépében a nyelet, szorítja rá dróttal a cirkot, míg abból egy félig kész seprű lesz. Egyik seprű a másik után kerül ki gépéből, s jut a lányok kezébe, akik ügyes mozdulatokkal varrást készítenek rá és kész a seprű. Fürgén suhan a tü Merešová Valéria egyik kezéből a * télen % másikba, s közben a cérna gúzsba köti a szétágazó cirkot. Munka közben a vitatkozó szót sem vetik meg a fiatal asszonyok, ha egy-eg> nóta után a közös problémái kerülnek napirendre. — Maga csak azt látja, hogy az ötéves tervet négy év alatt kell teljesítenünk, arra azonban nem gondol, hogy ha többet adunk el, gazdagabb lesz a közös — válaszol egy idősebb nénike előbb felvetett kérdésére Merešová. Természetes, hogy ilyesmiről gyakran folyik a szó, hisz a vezetők hol az egyik, hol a másik tagot látogatják meg és társalognak vele a jövőről, jóllehet már gyűlésen is beszéltek róla. A seprűkészítők meg-megismétlik a hallottakat, mert ha nem lenne miről beszélni, lassan telnének a percek, ha kellemes is a meleg műhelyben. Bent akadálytalanul folyik a munka, míg kint a rossz időtől háborgatva itt-ott megakad. Az alacsonyan járó felhők néha a földig is lemerészkednek. Elsuhannak a hantok fölött, vagy gördülnek egyetkettőt rajtuk, akár egy hatalmas henger, majd teljesen egybeolvadnak a földdel. Mikor a felhők ilyen alacsonyan vonszolják magukat., egészen elhomályosítják a látást és a parányi vízszemecskék sokasága mindent eláztat. Dünnyögnek is miatta a gyalogmunkások, a traktorosok. Jobban szeretnék, ha villogó hópihékben gyönyörködhetnének. A tribeči hegyek felől most Is hömpölyög a felhöáradat. Langyos szél göngyölíti őket a falu fejé a traktorosok bosszúságára, mert ebből is csak eső lesz. Nem azért bosszankodnak, hogy lehetetlenné teszik a szántást, hisz a határ lankáin a sorokat alkotó, de már omladozó barnavörös hantok a korai munkát hirdetik. Más a traktorosok haragjának oka. Az utak megjavítására zúzott kavicsot szállítanak s nincs kedvükre, ha esik az eső, mert nagy a sár és gyakran elakad a traktor. No, de majd csak átvonszolják magukat a felhők, addig pedig akad a műhelyben javítani való. Belan Štefan belsőt ragaszt, készíti a tartalék-kereket s közben fíityörészget. Mikor elkészül, nem állja meg szó nélkül, kurtán megjegyzi: — No, ismét kipukkadhat valamelyik, van már mivel kicserélni. • — Ezt csak most mondod, de ha defektet kapsz, bezzeg morogsz fél órát is! — válaszol a hetyke megjegyzésre Michalička bácsi az egyikpótkocsi mögül. — Jól van, no, csak csinálja azt a féket, nehogy az árokba fusson, mert negyedóra sem telik el, s mehetünk kőért — mondja az előbbi. Michalička bácsit nem kell biztatni. Körülkémleli az eget s maga is arról győződik meg, hogy hamarosan kiderül, mert északnyugat felől tisztul az ég alja. Estig legalább kétszer-háromszor fordul. Cigarettára gyújt, visszaszereli a megmunkált részeket és a kormánykerék mögé 01. Bár hosszú a tél, a chraštanyi közös tagjai megtalálják rövidítésének módját. Jól irányítják a szövetkezetet. Etető, gépkocsivezető vagy gyalogmunkás, egyaránt talál magának elfoglaltságot. A tagok életében az estéknek is nagy jelentősége van. Gyakran gyűlnek össze, hogy tanűljanak, mert így könnyebben megbirkóznak a gazdálkodás problémáival. Meg aztán ésszerű gazdálkodással a részesedés is nagyobb. BENYUS JÓZSEF zált nedves etetést még ő is Csak újságbői ismeri, de a valóságban tulajdonképpen aszerint etet. — Azért nem hullnak el nálunk a malacok, mert a jó mosléktól megerősödve kerülnek át a hlzóállományba, — hangsúlyozta — s ha az új technológiától még messze is állunk, akkor legalább ezt próbálják ki kedves kollégáim, meglátják, hogy kocánként az 1961-es évre kitűzött 12 malacnál többet is elválasztanak. Kankula Mária és férje a štrkoveci EFSZ-ben 22 tehenet gondoznak és fejnek. Az említett szövetkezetnek az átlagosnál jobb ugyan a takarmányalapja, de az is bizonyos, hogy nem csupán abban rejlik a Kankulaházaspár kiváló eredménye, az, hogy az elmúlt évben tehenenként több mint négyezer liter tejet fejtek. Nem csoda, ha a hajnáčkai s még jónéhány szövetkezet tejtermelési eredményeinek hallatára Kankula Mária kissé idegesen kezdte hozzászólását. — Jobb lenne, ha kevesebb kifogást keresnénk és többet tennénk a cél érdekében! — mondotta. — Ne higyjék, hogy valami boszorkányság van a štrkoveci szövetkezet tejtermelési eredményeiben. Ha mindenütt olyan szívvel-lélekkel etetnék a közös teheneit, mint a háztájit, akkor most nem kellene szégyenkeznünk az ország előtt! Szeretni kell a munkát!- — ezt többen is kiemelték a legjobb dolgozók közlil. De hogy a kullogó szövetkezetekben is kialakuljon a bizalom a közös iránt, hogy mirtél nagyobb mértékben kibontakozzék a szövetkezetesek kezdeményezése, ahhoz a pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságok dolgozóinak is sokat kell még tenniök. Különösen most van szUkség a jó szervező és irányító munkára, amikor az V. kongresszus előtt gazdag tartalmú anyag mutatja az utat a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez, további megszilárdításához. A szövetkezetesek pedig tartsák szem előtt, hogy az állampolgári kötelességen túlmenően elsősorban saját érdekük, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítsék, mert mindenekelőtt az ő háztartásuk gazdagodik, az ő életszínvonaluk emelkedik a többtermelés nyomán. HARASZTI GYULA Segítik a kisebb szövetkezeteket A nyugat-szlovákiai kerületben még 214 olyan szövetkezet van, melyek nem rendelkeznek elegendő traktorral és egyéb gépi felszereléssel. A legtöbb ilyen szövetkezetet a nitrai, senicai, topolčanyi és komárnói járás tart számon. Hogy az említett szövetkezetekben minden munkát idejében elvégezhessenek, a gépállomás köteles velük szerződést kötni. A gépállomások tehát ebben az évben további gépeket és felszereléseket kapnak és így módjukban áll majd segíteni az említett szövetkezeteket. • ••••• Merész fiatalok Oj korszak, új nemzedék. Az összefüggés egy szemvillanás alatt felismerhető. E két jellemző közé, a holnap és az ifjúság közé, szívesen teszünk azonossági jelt. Érthető. A merész feladatok vállalói között jócskán találunk fiatalokat. Köztük lányokat is, akik szívük, lelkesedésük minden melegével harcolnak az újért, s a munkát elárasztó derűvel együtt épülnek be a holnapba. PláStovcén, ebben a kétezer lelket számláló faluban a 18-tagú lánykoszorú mögött már 5 év — becsülettel helytállt — munkája áll. Ma már a szocialista munkabrigád büszke cím viselői ők. A vezetőjük: Kiss Ilona, ez a mosolygó, huncutszemű barna lány, akit — mosolyával — a fényképész lencséje is megörökít az olvasónak t • • • • Persze a mosoly nem amolyan „megrendelt". Igazán őszinte, mondhatnánk mindennapos. Mert jókedv, derű, ez a legfőbb jellemzőjük. De 16—18 esztendejük mögött munka is van jócskán. Hisz nem kicsiség az, hogy a kertészet 10 hektárjára tervezett 400 000 koronás bevételt mintegy 80 000r el túllépték. Boldog büszkeséggel tekintik magukénak a szövetkezet, s nincs nemesebb vágyuk, mint falujuk fejlődő, szebb holnapján munkálkodni. Ezt az érzést viszi magával Kiss Ilona Prágába is, a szocialista munkabrigádok országos konferenciájára, ahová a falu, a fiatalok bizalma küldi öt. Példájuk pedig — a többi ezrekkel együtt — azt a tényt tanúsítja, hogy a kíváncsi, komoly, tágranyílt szemű ifjakból, a hatvanas évek fiataljaiból hogyan lesz egy új korszak, új nemzedéke. (d) Példaadó traktorosok KÍROVACS KAROL. CS POKORACKY ANDRÁS tíz éven át dolgoztak a Kálnai Gép- és Traktorállomáson. Két évvel ezelőtt, amikor 1959-ben a szövetkezetesek megvásárolták a gépállomás gépelt és egyéb termelési eszközeit, a két traktoros a helyi szövetkezetbe ment át dolgozni.Szorgalmas munkájukkal hamar elérték, hogy a nagy szövetkezeti család kedvelt tagjai lettek. Tavaly a levicei járásban a kukorica komplex gépi művelése terén élenjárók voltak. 146 hektár kukoricát vetettek el négyzetesen, s egészen a betakarításig gondozták a növényt. Jó munkájukat bizonyítja, hogy átlagosan 45 mázsás szemes termést értek el hektáronként, ugyanakkor a termelési iöltséget a kézi műveléshez hasonlítva 30 százalékkal csökkentették. ^ Példaadó munkájukért az elmúlt év végén a kerületi nemzeti bizottság kitüntette és megjutalmazta a két traktorost. Ez további jó munkára serkenti őket. Tapasztalataikat az idén is alkalmazzák. sőt a kukorica gépi megművelésére egy további traktoros-párost oktatnak kl, akikkel közösen 200 hektáron ültetik majd a kukoricát négyzetesen s vállalták, hogy a tervezett 36 mázsás hozammal szemben 46 mázsás hozamot érnek el hektár ónként. Ü3 SZŐ 5 + 19B1- január 12.