Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)
1961-01-12 / 12. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ŰJSZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. január 12. csütörtök 30 fillér XIV. évfolyam, 12. szám Gyümölcsözzék a befektetés A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése folytatja a tanácskozást Az SZKP XXII. kongresszusa jóváhagyja a kommunizmus építésének programját MINT MÁR TEGNAPI SZÁMUNKBAN KÖZÖLTÜK, A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TELJES ÜLÉSÉN HATÁROZATOr HOZGTI A PÁRT XXII. RENDES KONGRESSZUSÁNAK ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL. A HATÁROZAT ÍGY HANGZIK: I. Az SZKP Központi Bizottsága 1961. október 17-re összehívja az SZKP XXII. rendes kongresszusát. II. A kongresszus napirendje a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója. Előadó. N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója. Előadó: A. F. Gorkin elvtárs, a revíziós bizottság elnöke. 3. Az SZKP programjának tervezete. Előadó: N. Sz. Hruscsov elvtárs. 4. Az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: F. R. Kozlov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának titkára. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. Az SZKP programjának tervezetét és az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetét közzéteszik a sajtóban. III. Az SZKP XXII. kongresszusán a képviselet rendje a következő: 2000 párttagot egy szavazásra jogosult küldött, 2000 tagjelöltet egy tanácskozási joggal rendelkező küldött képvisel. IV. Az SZKP XXII. kongresszusának küldötteit, a párt szervezeti szabályzata értelmében titkos szavazással választják meg a területi és határterületi pártkonferenciákon, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain: Ukrajna, Beloruszia, Uzbekisztán és Kazahsztán kommunista pártjai a kongreszszusi küldötteket területi (határterületi) pártkonferenciákon, vagy az illető kommunista pártok kongreszszusain választják meg, e köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságainak belátása szerint. A szovjet hadsereg, a haditengerészet, a belföldi őrszolgálat, valamint a határőregységek pártszervezeteihez tartozó kommunisták a többi pártszervezettel egyUtt a területi és határterületi pártkonferenciákon, vagy a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain választják meg küldöttjeiket az SZKP XXII. kongresszusára. Azok a kommunisták, akik a szovjet hadsereg és haditengerészet külföldön állomásozó egységeinek pártszervezeteihez tartoznak, a megfelelő katonai egységek pártkonferenciáin választják meg küldöttjeiket a XXII. pártkongresszusra. V. A területi és határterületi pártkonferenciákat, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusait 1961 szeptemberében kell megtartani. Ezeken a vezető pártszervek beszámolója és megválasztása, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztásán kívül meg kell vitatni az SZKP programjának tervezetét és az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetét is. (Folytatás a 2. oldalon) A szocialista munkabrigádok országos értekezlete előtt 320 EZER DOLGOZÓ VERSENG A MEGTISZTELŐ CÍM ELNYERÉSÉÉRT A CSKP Központi Bizottságának határozata alapján a Központi Szakszervezeti Tanács a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséggel karöltve öszszehívta a szocialista munkabrigádok országos értekezletét, mely január 19—21 napjaiban a prágai Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában fog tanácskozni. Az értekezlet célja a mozgalom kibontakoztatásában szerzett tapasztalatok általánosítása a szocialista munkaverseny idei fő céljainak és irányzatának megvitatása. Az országos értekezleten a szocialista munkabrigádoknak mintegy 1100 üzemi tagja, további 100 föld művesszövetkezeti és 20 kisipari termelőszövetkezeti tagja vesz részt. * * * Napjainkban 32 776 munkaközösségnek 320 ezer dolgozója verseng a szocialista munka brigádja cím elnyeréséért*amivel már 2306 kollektíva, tehát a versenyzőknek mintegy 7 százaléka büszkélkedhet. A kereskedelemben és a fogyasztási szövetkezetekben 1700 kollektíva áll versenyben, 48 már elnyerte a szocialista munka brigádja címet; a versenyző munkaközösségek 70 százalékban női brigádok. (ČTK) Üzemeink példájára szervezzük a versenyt a mezőgazdaságban A harmadik ötéves tervben 40 milliárd koronás befektetést eszközöl pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. S ezt azért, mert azt akarjuk, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunkban mielőbb meghonosodjanak a legtermelékenyebb gazdasági módszerek, hogy rövid időn belül árubőséget teremtsünk a mezőgazdasági termékekben, továbbá 1970-ig mezőgazdasági termelésünk olyan magas fokra emelkedjék, hogy lépést tarthasson fejlett iparunk színvonalával. Ezekben a célkitűzésekben nincs semmi fantasztikus, ha az eddigi jó eredmények alapján vizsgáljuk a további lehetőségeket. Ám azt is őszintén meg kell mondanunk, hogy a befektetett milliárdok önmagukban még nem adják meg a mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztését. Erre leginkább abból következtethetünk, hogy jelenleg is hány szövetkezetünk rendelkezik korszerű gazdasági épületekkel, kombájnokkal, traktorokkal, s egyéb fejlett mechanizációs eszközzel, hány EFSZ talán az átlagosnál is nagyobb mértékben veszi igénybe az állami beruházási. hitelt, gazdasági eredményei mégis messze mögötte maradnak a hasonló berendezéssel és termelési feltételekkel rendelkező, de ésszerűen gazdálkodó szövetkezet termelési sikereinek. A gyengén működő EFSZ-ek tagjaitól gyakran hallunk olyan panaszokat, hogy a szövetkezet gazdasági megerősödését a nagy befektetések gátolják. A sládkovičovói, Tekovské Lužianky-i, kechneci és még sok szövetkezet példája ennek az állításnak éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Természetesen tudni kell azt, hogy ezekben az EFSZ-ekben a hozzáértő vezetőség ésszerűen gyümölcsözteti a befektetéseket. A hibát, a rossz gazdálkodás gyökereit, tehát másutt kell keresni. — Ha minden szövetkezetet iskolázott funkcionáriusok vezetnének, kevesebb lenne a fogyatékosság — mondotta Marečková elvtársnő, a rtyni EFSZ tagja. A pardubicei járás Pokrok nevű szövetkezetének elnöke pedig ezt hangsúlyozza: — A gépekhez képzett dolgozókra van szükségünk, s ez csak szerény kívánság. Az okoči EFSZ évekig kullogott az utolsók között a volt čalovói járásban. Csak nemrégen működik a több mint 2000 hektáros közösben a mezőgazdasági mérnöki diplomás elnök, az eredmény máris megmutatkozik. A sládkovičovói mérnöki irányítás ugyancsak egy gyengén gazdálkodó EFSZ gyors fellendülését idézte elő. Nem véletlenek, hanem törvényszerüek ezek a példák. Szövetkezeteink fennállásának több mint évtizedes múltja is meggyőzően bizonyítja, hogy a nagy területen gazdálkodó termelési egységek alapos elemzésére, a néhány száz taggal dolgozó közös gazdaság helyes szervezésére és irányítására csak szakmailag alaposan képzett emberek képesek. Napjainkban a szakkáderek .képzésének fontossága azért is előtérbe került, mert már pártunk 1960-as évi júliusi országos konferenciáján bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági termelésünk lassú ütemét éppen az okozza, hogy nincs elég szakemberünk. Hiszen például 1959-ben 1000 hektár szövetkezeti földterületre számítva mindössze 0,? főiskolát végzett mezőgazdasági szakember jutott. A középiskolát végzett szakemberek száma 1,3 az alacsonyabb fokú mezőgazdasági iskolával rendelkezők száma négy ember volt ezer hektárra számítva. Elenyészően csekély ez a szám a feladatak figyelembe vételével, ha azt vesszük alapul, hogy államunk a káderképzéshez a legmesszebbmenő támogatást nyújtja. Sajnos, ezt a segítséget nem mindenütt értékelik és használják ki kellőképpen, amivel egyúttal arról is lemondanak, hogy saját érdekükben mindent megtegyenek az életszínvonal emelését illetőleg. Például a többéves gyakorlattal rendelkező vezetők továbbképzésére szervezett hároméves bentlakásos mezőgazdasági főiskolán az irányszámból csak 67 százalék tanul, a választott tantárgyak kétéves főiskoláját a tervhez viszonyítva csak 52 százalék látogatja s a középiskolákat is csupán 64 százalék. Mezőgazdasági tanoncviszonyban is mindössze 89 százaléka szerződött a tervezett irányszámnak. Mindez világosan kifejezi a helytelen állásfoglalást mezőgazdaságunk szakemberrel történő ellátását illetően. Többször megtörtént, hogy a szövetkezet vezetősége — a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet hallgatólagos beleegyezése alapján — a csúcsmunkák vagy bajok esetén visszahívta a már iskolában lévő szövetkezeti tagot. Más esetben az veszi el a tanulni vágyó szövetkezetes kedvét, hogy a vezetőség sem anyagilag nem támogatja őt a tanulmányi idő alatt, sem távlatot nem mutat a szakképzettséget szerzett tag elhelyezését és jutalmazását illetően. Pedig különösen a fiatalok bevonása szempontjából ez is nagyon lényeges. Nagy szükség van a mezőgazdasági szakemberekre, ezt bizonyítják a tapasztalatok. Valljuk be, még elég kevés az olyan szövetkezeti vezető, aki magabiztosan mozog a nagyüzemi mezőgazdasági termelés bonyolult szervezési problémái között, aki jól kiismeri magát a termelési költségek, illetve a termelés gazdaságosságának kiszámításában, s aki nemcsak szóval agitál, a nagyüzemi technika és technológia mellett, de gyakorlati alkalmazásukban is közvetlen segítséget tud adni a szövetkezeteseknek. x Szerencsére már eléjj, sok az olyan szövetkezet, ahol a kongresszusai anyag alapján, a gazdaságfejlesztés problémáiból kiindulva dolgozzák ki a szakemberszükséglet és szakmai nevelés távlati tervét is. A járási és helyi nemzeti bizottságok és a pártszervezetek feladata az a fontos és széleskörű gondoskodás, hogy a szövetkezetek szakemberekkel történő ellátása mindenütt a harmadik ötéves terv és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésének szerves részévé váljék. A nemzeti bizottságok bővült jogköre és felelőssége olyan hatékonyan segítse e fontos probléma meg- • oldását, hogy mielőbb gyors javulás álljon be a jelenlegi kedvezőtlen káderellátásban. Ezt kívánják meg azok a tervek, melyek egész népünk életszínvonalának emelését s a mezőgazdaság ötéves tervének négy év alatt történő teljesítését tűzték ki célul. Nemzeti bizottságainknak és a pártszervezeteknek mindent meg kell tenniök, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakés a politikai tudásának állandó és tervszerű gyarapításával államunk milliárdos befektetéseit céltudatosan gyümölcsöztessék. A CSKP KB és a kormány köszönete (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának üzemi szervezetei, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és az üzemek vezetőségei a múlt év végén és 1961 elején számtalan levelet intéztek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához, a köztársaság elnökéhez és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányához, amelyekben beszámolnak a második ötéves tervben foglalt feladatok teljesítéséről és túlteljesítéséről. Az elvtársak a levelekben egyúttal közölték, hogy a harmadik ötéves terv első évének megkezdésénél a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére új kötelezettségvállalásokat tettek. Üzemeink, EFSZ-eink dolgozóinak, valamennyi elvtársnak hálás köszönetet mondunk jelentésükért, szocialista hazánk javára végzett áldozatos és öntudatos munkájukért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya Mezőgazdaságunk nagy országos mozgalmához, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítjük, üzemeink is egyre hatékonyabb segítséget nyújtanak. Elsősorban az a tény járul hozzá a mezőgazdaság fejlesztésének megsegítéséhez, hogy üzemeink egyes kollektívái vagy az egész üzem védnökséget vállalnak a mezőgazdaságban alakult, szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák felett és azoknak a munkaverseny szervezéséhez átadják saját tapasztalataikat. HA JÓ A SZERVEZÉS A? ostravai járási értekezleten a többi között Coufal elvtárs is felszólalt és példákkal bizonyította, hogy a Luboméri Állami Gazdaságban a szocialista munkabrigád címért versenyző 20-tagú állattenyésztő csoportnak mind az alakulásban, mind a verseny további kibontakoztatásában nagy segítséget jelentettek az üzemekben szerzett tapasztalatok. A jól szervezett versenynek köszönhetik, hogy 150 tehén átlagos évi tejhozama 3*300 literre emelkedett és azt is. hogy az állattenyésztők példáját további csoportok követték s ma a gazdaság dolgozóinak fele már a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért versenyez. AHOL MÁR AZ EREDMÉNYEK BIZONYÍTANAK A Chrenovai Állami Gazdaságból a sertéstenyészetben versenyző kollektíva vezetője, Grenel elvtárs vett részt a járási aktíván, a cabaji EFSZ-ből szintén a brigád vezetője szólalt fel. Bizonyították, hogy a szervezésben nagy segítséget jelentettek számukra az üzemi dolgozókkal folytatott beszélgetések. Az ő tapasztalataik és tanácsaik alapján szervezték meg a brigádot és a versenyt s ma már azzal dicsekedhetnek, hogy az előbbi napi 35—40 dkg-os súlygyarapodást csaknem megduplázzák. A Výčapy Opatovce-i szövetkezet zootechnikusa pedig arról számolhatott be, hogy a versenyző kollektíva az elmúlt évben 300 literrel növelte a tehenenkénti fejési átlagot. mely ily módon 3400 literre emelkedett. Hangsúlyozta azt is, hogy a csoport tevékenysége nem merül tó csupán a termelés növelésére irányuló törekvésben, hanem a közösségi élet minden szakaszán példás magatartást tanúsítanak. AZ ÜZEMI KOLLEKTÍVÁK segítségének értéke tehát vitathatatlan. : Ebből következik az, hogy azoknak a szövetkezeteknek, amelyekben megvannak a feltételek a szocialjsta mutikabrígáciok megalakításához, bizalommal kell kérni az üzemek, elsősorban a védnökségl üzemek segítségét, hogy az ő tapasztalataik alapján minél több mezőgazdasági üzemben az iparhoz hasonló módon bontakozhasson ki a szocialista munkabrigádok termelésnövelő és emberformáló nagy országos mozgalma. —tl A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű szojlaiista ítiunfcabrigátljai í.izé tartozik Anna Kubinová 5 tagú kollektívája a csohengerdéból. A kohóiparban a noi brigádok közül ök nyerték el első nek a büszke címet. A tervüket 113 százalékra teljesitik. A kollektívában igen harmonikus, baráti viszony alakult ki, Közösen vesznek részt minden rendez vényen. A brigádból az országos értekezleten Anna Kubinová vesz részt. Képű nkön: a brigád tagjai. (V. Švorčík — OIK — Mv.)