Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-10 / 10. szám, kedd

Újdonságok a szakbizottságok munkájában Véleménykutatás a tr e n cini járásban kul rŰRii A Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság keretében a helyi szolgáltatási üzemek és helyi ipar kérdésével foglalkozó szakbizottság nagy jogokkal van felruházva, ugyanakkor nagy kötelességek is hárulnak rá. A kerületi nemzeti bizottság tanácsával együtt felelősséget visel a kerület területén működő helyi szolgáltatási és gazdasági üzemek fejlesztéséért, irányítja a vállalatok tevékenységét, ellenőrzi a helyi gazdálkodásra vonatkozó párt- és kormányhatározatok teljesítését, együttműködik a JNB-k szakbizottságaival és arra is fel van jogosítva, hogy a kerületi nemzeti bizottság iparügyi osztályának kötelező utasításokat adjon a munka megjavítása érdekében s megváltoztassa, avagy hatálytalanítsa az iparügyi osztály határozatait. Azok a módszerek, amelyek segítségével az említett szakbizottság teljesiti feladatait, igen érdekesek és sokban tanulságosak a járási szakbizottságok, de a HNB-k szakbizottságai számára is. A Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság említett szakbizottsága a járásokban végzett ellenőrzés során szerezte legértékesebb tapasztalatait. A trenčíni tapasztalatok aránylag hű képet adtak az egész kerület lakosságának nyújtott szolgáltatások terén mutatkozó lehetőségekről és fogyatékosságokról, mert számos jelenség azonos a kerület többi járásában is. Közvéleménykutatás A szakbizottság tagjai a helyi szolgáltatási vállalatok és a HNB kisüzemeinek felülvizsgálása előtt közvéleménykutatást hajtottak végre. Több csoportot alakítva ellátogattak Trenčínbe, Stará Túrába és Nové Tanulnak a szövetkezefesek (ČIK) — A régi téli esték már csak az emberek emlékezetében élnek. Ma a szövetkezetesek tanulásra használják ki a •hosszú téli időszakot. Szorgalmasan látogatják a szövetkezeti munkaiskolákat, ahol a nagyüzemi termeléshez sajátítják el a szükséges tudást. Ilven a helyzet Kelet-Szlovákia faluiban Is. Csak magában a prešov! járásban 128 szövetkezeti iíkola alakult 2125 hallgatóval. Ezenkívül sok tag érdekkörökben tanulja a gyümöcs- vagy a zöldségtermelés fortélyait. Sőt Sabinovban megnyílt az első mezőgazdasági akadémia is, és még januárban lovábbi kettőt — Haniskán és Malý šarišon — szerveznek meg. Az iskolázás fő célja, hogy a szövetkezetesek a harmadik ötéves terv igényesebb feladatait is könnyebben oldhassák meg. Ugyancsak a munka megkönnyítését szolgálják a kérdés-felelet estek, amiket a iárási művelődési otthon minden községben még az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt megrendez. Mesto nad Váhomba, ahol négy ipari üzem dolgozóival közvetlenül elbeszélgettek. Megkérdezték, mi a véleményük a szolgáltatások minőségéről, különféleségéről, a helyi szolgáltatási üzemek készségéről, széthelyezéséről és mit javasolnak a jobb szolgáltatások érdekében. A trenčlni Merinában dolgozó nők például arra hívták fel a szakbizottság tagjainak figyelmét, hogy a városban több a kocsma, mint a szennyes fehérnemű-gyűjtő központ. Többek között azt is kérték, létesítsenek az üzemek közelében, avagy közvetlenül az üzemekben fodrászüzemeket, fehérnemű-gyűjtő helyeket és javítóműhelyeket. A Trenčíni K. J. Vorošilov Üzem munkásnői pedig az eddiginél nagyobb mérvű házhozszállítást javasoltak. A Nové Mesto nad Váhom-i Palma és Stará Túrái Finommechanikai üzem dolgozói többek között azt kívánták, hogy a jövőben javítani kell a fehérneműmosás és a ruhatisztítás minőségét, legyen rövidebb az átvétel és az átadás közötti idő, több fodrászüzlet szolgáljon ki gyermekeket, több, tisztítóüzem gondoskodjék a gyors tisztításról, több kozmetikai üzem létesüljön stb. A szakbizottság tagjai az üzemi dolgozókkal folytatott beszélgetés után már bizonyos áttekintéssel, számos értékes tanáccsal, javaslattal a tarsolyukban keresték fel a helyi szolgáltatási vállalatokat. A szakbizottság tagjai az esti órákban beszélgetésre jöttek össze a Stará Tura-i, svinnái és trenčíni lakossággal. Ezek a beszélgetések megerősítették az üzemi dolgozók véleményét. Bebizonyosodott: igen nagy az érdeklődés a helyi szolgáltatások iránt, tovább kell bővíteni a szolgáltatási üzemek hálózatát és gondoskodni kell munkájuk minősépének megjavftásáról is. A tapasztalatok gyümölcsöztetése A kerületi szakbizottság másnap kizárólag annak szentelte idejét, hogy kellőképpen értékelje a véleménykutatás és az ellenőrzés folyamán szerzett tapasztalatokat. Az ér' tékelésen a járási szakbizottság tagjai és a helyi szolgáltatási üzemek igazgatói is részt vettek. Az a határozottság, amellyel a kerületi szakbizottság életbelépteti az e tanácskozásból levont, de különösen a munka szervezésére vonatkozó következtetéseket, követésre méltó példa a kerület valamennyi járási szakbizottságának. Az említett tanácskozás résztvevői leszögezték, hogy a trenčíni járás helyi gazdálkodási üzemei nemcsak teljesítik, hanem szemme.1 láthatóan túlteljesítik a tervben előirányzott feladataikat, a tervezettnél nagyobb a bevételük is, de ennek ellenére nem tartanak lépést a lakosság követelményeivel! Ezért szükségesnek mutatkozott új, magasabb célok kitűzése. A szakbizottságok megbízták titkáraikat, hogy dolgozzák fel mindazokat a javaslatokat, amelyek a lakosság körében hangzottak el a helyi gazdálkodási üzemek címére és j 15 napon belül közöljék a javaslattevőkkel, mily módon gondoskodnak kérelmeik elintézéséről. A szakbizottság határozata értelmében üzemi gyűléseken vitatják meg az egyes helyi gazdálkodási vállalatra vonatkozó javaslatot. A kereskedelmi, egészségügyi, közlekedési avagy egyéb tevékenységre vonatkozó javaslatokat pedig a JNB illetékes osztálya továbbítja az egyes vállalatokhoz, illetve intézményekhez. Az Illető vállalat igazgatójának kötelessége rövid időn belül közölni az egyes üzemekkel, vagy a nemzeti bizottsággal, mikor és hogyan teljesítették a dolgozók követelményeit. A közeljövőben a trenčíni járás valamennyi községében nyilvános beszélgetéseket rendeznek a helyi szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekről. A helyi nemzeti bizottság és illetékes szakbizottsága tagjainak alkalma nyílik arra, hogy részletesen tájékozódjék a lakosság igényeiről, tanácskozzék a dolgozókkal s ennek alapján kitűzhesse a szolgáltatások fejlesztésének irányát és megtegye a szükséges intézkedéseket. Ha valóban következetesen érvényre juttattják ezeket a megfontolt intézkedéseket, úgy a trenčíni járás legfiatalabb gazdasági ágazata - a helyi gazdálkodás - is gyors ütemben haladhat előre kitűzött célja felé. Helyes volna, ha a kerület többi járásában is foganatosítanának hasonló intézkedéseket. Vajon nincsenek a trenčíni üzemek dolgozóinak javaslatai szinte „mértékre szabva" a komárnói, Dunajská Streda-i, nitrai és a többi járás szolgáltatási üzemei javaslataihoz? Hiszen a Trenčín-ben megvalósított szervezési intézkedéseket hajszálpontosan lehetne érvényesíteni Čalovóban, Galantán, sőt a nyugat-szlovákiai kerület határán kívül is. Bizony, mindenütt megszívlelhetik a trenčíniek példamutatását! (an) A bratislaval Nemzeti Színház a napokban mutatta be G. Kompajec A farkas és a hét kisgida, valamint M. Körinek Hogyan kelt vándorútra a tojás című meseoperáját. Képünkön jelenet a második gyermekoperábôl. (J. Herec felv.) 6 Befejezés előtt a harmadik csehszlovák filmfesztivál élőkészületei Az idén február 26. és március 5. között Ostravában rendezik meg a harmadik csehszlovák filmfesztivált. „A filmművészet és a nép életének szorosabb kapcsolatáért" jelszó jegyében készülő akció jelentősebb lesz az eddigieknél, mert szervesen beleilleszkedik a CSKP KB 40. évfordulója országos Ünnepségeinek keretébe. A fesztivál előkészületei során januáriban és február első felében harminc i összejövetelt rendeznek filmművészeti 'munkásaink a dolgozók, leginkább a szo' cialista munkabrigádok tagjaival. A harmadik csehszlovák filmfesztivált 1 megelőzően január 18-tól 20-ig Gottwal' dovban megrendezik az I. országos gyeri mek- és ifjúsági filmfesztivált. A filmesek ez alkalommal alkotási kérdésekről ' fognak eszmecserét folytatni a kis néA szlovákiai színházak januári bemutatóiról A szlovák színházak januárban Jnyolc hazai, illetve külföldi író műövét mutatják be. A Szlovák Nemzeti \ Színház Csehov Ivanov ját viszi először színpadra. A zvolení J. TajovIszký Színház és a Banská Bystrica-i } operaegyüttes Csajkovszkij Anyegin című operáját mutatja be. Ivan Bu)kovčan új színművét a Sp. Nová Ves-i 1 kerületi színház inszcenálja. A brati) slavai Oj Színpad operettegyüttesé) nek műsorán Langson Houges ameri| kai néger író Simple nősül című ko) médiája szerepel. A komárnói Magyar J Területi Színház idei első bemutatója Kertész Imre új színműve lesz. zőkkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal. Ostraván ezer férőhelyes mozit és 400 férőhelyes szélesvásznú bemutató-termet rendeznek be a Černá Louka-i kiállítási csarnokokban. Megfelelő helyiségekről is gondoskodnak a filmművészeti értekezletek lebonyolítására. Az ostravai filmfesztiválon 13 játékfilmet és 21 rövidfilmet mutatnak be. Az érdeklődés már most igen nagy. Ezenkívül három ostravai moziban és az észak-morvaországi kerület 18 üzemében rendeznek fesztivéli bemutatókat. A fesztivál elnöksége a tavalyi alkotások értékelése után dicsérő elismeréssel jutalmazza a legjobb filmeket, odaítéli a csehszlovák filmkritika 1960. évi diját és lezárja a mozilátogatók tavalyi ankétját: (ČTK) Detektív-dráma az S. K. Neumann Színház műsorán (ČTK) A prágai S. K. Neumann Színház a napokban bemutatta a nálunk lf jól ismert angol irfnő, Agata Christa: Egérfogó című detektív drámáját. A darabot Jaroslav Huchvalec fordításában Aleš Podhorský érdemes művész rendezte. A két főszerepet Blanka Vikuäová és Peter Haničinec játssza. M tüntetések, politikai pártok és társadalmi szervezetek szervezésének, Illetve megalakításának szabadságát). Lehetővé teszi számára, hogy harcoljon a földreform megvalósításéért és egyéb demokratikus és szociális kBvete'ésekért, 9 biztosítja részvételét az állam politikáiénak meghatározásában. Röviden összefoglalva azt mondhatjuk — amint erre kifejezetten rámutat a Nyilatkozat is —, hogy a nemzeti demokratikus állam nagy történelmi küldetése abban rejlik, hogy a felszabadult országokat nem kapitalista útón vezesse. Itt azonban több kérdés merül fel. Elsősorban az. vajon e gazdaságilag jelentékenyen elmaradt országok fejlődésének nem kapitalista útja szükséges-e? Nem volna-e helyesebb, ha a „klasszikus" kapitalizmus útján fejlődnének, azután — természetesen a megfelelő, eléggé hosszú történelmi szakasz után — elérnék a magasabb fokot, a szocializmusba való átmenetet. Hasonlóképp érveltek a revizionisták, a mensevikiek Oroszország távlatairól a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt. t

1 rre azt kell válaszolnunk, hogy a „klasszikus" kapitalizmus útja is nagyon fájdalmas a dolgozók számára. A mai nemzetközi feltételek között, amikor az imperialista országok monopoltőké'je a „szabad" kapitalista világban — hatalmi helyzeténél fogva — kedvére garázdálkodhat, ez az út a gyarmati járom alól felszabadult országok nehezen kivívott függetlensége szempontjából is járhatatlan és káros. Nem szabad megfeledkezni arról, milyen veszteségek érhetik az imperialistákat a gyarmati és a volt gyarmati országokban. Nem titok, hogy a kevéssé fejlett országok kizsákmányolásával évente 7—8,5 milliárd dollárt nyernek, s ez az öszszeg csaknem kétszerese az ezen országokba befektetett évi beruházásoknak. (Kommunyiszt, Moszkva, 1960. 16. szám, 55. old.) Az Amerikai Egyesült Államoknak, amely a gyarmáti rendszer fő bástyája lett, csupán afrikai beruházásai a második világháborút követőleg a húszszorosára növekedett és meghaladta a kétmilliárd dollárt. (Mezsdunarodnaja Zsizny, Moszkva, 1960. 11. szám, 110. old.) Az amerikai monopolisták bizonyára továbbra is eme beruházásaik kiaknázására és új pozíciók teremtésére fognak törekedni. Ha a gyengén fejlett ország kapitalista úton akar haladni, az imperialista országok monopolistái száz számra találnak eszközöket arra, hogy pióca módjára ráakaszkodjanak, gazdaságilag és politikailag ismét magukhoz fűzzék, kereskedelmi és pénzügyi nyomást gyakoroljanak rája, bankjait ellenőrzésük alá helyezik; árpolitikájukkal zsarolják és gazdaságilag megsemmisítik s az úgynevezett „segélyezés" örve alatt politikai, sőt katonai feltételeket diktálnak neki, nem is beszélve a kifejezetten katonai nyomásról. Felmerül azonban az a kérdés is, vajon a gyarmati függőségéből nemrég felszabadult, gazdaságilag elmaradt országokban a fejlődés nem kapitalista útja lehetséges-e? Lenin elméletileg bebizonyította, hogy a gazdaságilag elmaradt országok átugorhatják a fejlődés kapitalista szakaszát s közvetlenül áttérhetnek a szocializmusba, ha a fejlett szocialista országok támogatják őket. A gyakorlati eredmények a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban és más területein a szocialista építés eredményei e tanítást teljes mértékben megerősítették. Hasonlóképp a mai új nemzetközi helyzetben is lehetséges a gyarmati országok nem kapitalista fejlődése. Ez az egyetlen út, amely történelmileg rövid Idő alatt magas színvonalra etnell őket, mert ezek az országok a Szovjetuniónak és a szocialista világrendszer többi országának óriási önzetlen segítségére, a nemzetközi munkásmozgalom támogatására s a békéért folyó vllágharc erejére támaszkodhatnak, é» ugyanakkor kedvezők számukra a jelenlegi időszakban a kapitalizmus széthullásával összefüggő feltételek Is. A volt gyarmati országok nem kapitalista fejlődése lehetőségének és szükségességének gondolata a marxlzmus-leninlzmus újabb gazdagítását jelenti. Miben mutatkoznak már ma e nem kapitalista fejlődés alapvető elemei? \ gyors gazdasági fejlődés megköveteli ezen országok iparosítását, emellett feltétlenül szükséges, — a hazai magántőke aránylagos gyengesége mellett —, hogy súlypontja a népgazdaság állami szektorában legyen, amelyet létre kell hozni és meg kell erősíteni s amely demokratikus alapokon foj fejlődni. Az ipar kiépítésében természetesen részt vesznek a vegyes állami-magántőkés társaságok és a hazai magántőke is. Az ipar fejlődése a munkásosztály gyarapodásával függ össze, amelynek kibővülése és megszilárdulása a további fejlődés nélkülözhetetlen szociális alapját képezi. Ugyanígy ki kell küszöbölni a feudalizmus csökevényeit, s elsősorban is agrárreformot kell végrehajtani a földművelő nép javára. Mert, csupán ha a parasztok előnyös feltételek között földet kapnak, akkor alakul ki a belföldi piac, amely nélkül az ipar és a népgazdaság gyors fejlődése elképzelhetetlen. Ennek alapján a tervezésnek is — ami már több országban folyik — reálisabb feltételei lesznek. Ugyanilyen fontosak a gyökeres szociális reformok és az egész társadalmi élet egyre szélesebbkörű demokratizálása, mert csak akkor lesz az ország függetlenségének és szabad nemzeti fejlődésének szilárd támasza, ha fokozatosan emelkedik a nép élet- és kulturális színvonala, ha a nép teljes mértékben részt vesz az állam vezetésében, a kiharcolt szabadság védelmezésében a reakció s az elűzött, de sorsukba bele nem nyugvó gyarmatosítók ellen. A gyarmatosítók bármilyen befolyásának meggátlása, az imperialistákhoz fűződő valamennyi alárendelt gazdasági és politikai kötelék, főként a katonai kötelékek megszakítása, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének rendíthetetlen védelmezése, a következetes békepolitika — ez a további, elsőrendű törvényszerűség, melyet be kell tartani. E fejlődés folyamán életre kelnek elvarázsolt álmukból az építés hazai forrásai, p természeti kincsek, a bányák, ültitvények és a gyarmatosító kizsákmányolás alól lelszabadult dolgozók új lendületet kapnak munkájukban. De feltétlenül szükséges az a segítség is, melyet a szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — készségesen megadnak ezen országok fejlesztése érdekében. Míg az imperialisták úgynevezett „segítsége" e nemzetek kizsákmányolására és leigázására irányul, addig a proletár nemzetköziség és a nemzetek testvérisége szellemével áthatott igazi segítség, a szocialista államok segítsége nemcsak olcsó, előnyös hiteleket jelent, hanem jelentős műszaki támogatást is az ipar, főként a nehézipar építésében, melynek felépítését az imperialisták nem hajlandók elősegíteni. Jelenti továbbá a kedvező feltételek mellett a kereskedelmi kapcsolatok és a nemzeti káderek szakmai nevelésének lehetőségeit is. Ismeretes, hogy számos felszabadult ország — Indonéziától kezdve Kubáig — megvalósítja ezeket az intézkedéseket. Kisebb-nagyobb mértékben, kisebb-nagyobb hiányokkal érvényesítik őket azokban az országokban is, amelyekben a nagyburzsoázia befolyásos része kivételeket kényszerít ki, az állami szektor rovására, a nép — s ezáltal a függetlenség rovására Is. Az egyes országokban folyó demokráciaellenes intézkedések, amelyek közé tartozik a kommunista pártok betiltása vagy üldözése is, (mint az EAK, ahol a kommunista párt illegalitásban van, valamint India és Irak, ahol megtagadják a párt alapvető jogalt), semmiképp sem szolgálják az ország függetlenségét és fejlődését, jóllehet ugyanakkor hivatalosan nemcsak antikommunizmusról, hanem a „szocializmus" megvalósításáról beszélnek. Világos, hogy a nem kapitalista fejlődést a társadalom megfelelő állami szervezetének kell megszerveznie és kifejeznie s ezt a feladatot éppen a nemzeti demokratikus államnak kell betöltenie. Hasonlóképp, mint ahogy a népi demokratikus államok Európában é» Ázsiában bizonyos, (de különböző) nemzetkőzi és belföldi feltételek között jöttek létre, kedvező nemzetközi és belső feltetelek között alakulnak meg a nemzeti demokratikus államok azokban az országokban is, amelyek levetették vagy most fogják levetni a gyarmati rendszer jármát. A kommunista pártok feladata, hogy minden erejükből harcoljanak a nemzeti demokratikus államok megalakításáért. Ezen államok osztálytartalma és fejlődése azoktól a mozgató erőktől származik, amelyek tevékenyen hatottak és fognak hatni a nemzeti felszabadító harcban, valamint a független állam építésénél az Imperialistaellenes, demokratikus irányvonal kiharcolásában. A hatalomban tehát részesülni fognak — amint ezt általában mondjuk — a munkásosztály és a parasztok, valamint a lakosság egyéb rétegei is, így a városi kispolgárság, «z érteimiség és a nemzeti burzsoázia egy része, amelyek hívek maradtak a függetlenség és a demokrácia zászlálához, de uqvanakkor a fejlődés élére törvényszerűen a munkásosztály s annak forradalmi pártja kerül. A

felszabadult országok így jutnak a társadalmi fejlődés magasabb szakaszaiba, így készülnek elő előbb vagy utóbb a szocializmusba való áttérésre. Köztársaságunkra, mint fejlett iparú szociaiista államra nagy feladatok várnak e fejlődés támogatásában. Tartsuk szem ' előtt, hogy a gyarmati rendszer és maradványai szégyenfoltjának végleges kiküszöböléséért vívott harc részét képezi az új, valóban szabad világért folyó egyetemes emberi küzdelemnek. JÚLIUS ŠEFRÄNEK ÜJ SZÖ 5 * 1961- januär