Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-10 / 10. szám, kedd

A szovjet mezőgazdaság határidő előtt teljesíti a hétéves tervet Berlin nyugati és keleti részéből 200 gyermek töltötte örömökben gazdag téli \ szabadságát Hohnsteinben, a „Kis Svájc"-nak nevezett festői vidéken. Ké­pünkön a hóemberkészítés művészetének • hódolnak a gyermekek. ] Zentrabild ČTK felvétele. • * * * A KÍNA ÉSZAKKELETI RÉSZÉN FEKVŐ Hej-Lung-tyiang tartomány­ban, ahol eddig csak pusztaság volt, gyors ütemben gabonatermő vidék létesül. Már eddig több mint 300 állami birtok gazdálkodik itt, "600 ezer hektárt meghaladó mezőgazda­sági területen a legkorszerűbb gé­pekkel. BJELGOROD MELLETT mintegy 12 milliárd tonnányi vasérckészletet tártak fel a Szovjetunióban. Ez öt­ször annyi, mint a Krivojrog tele­pein. AZ ÉLELMISZERIPARBAN igen nagy mennyiségű tojást kell feltörni és kiürí­teni. Hollandiában most olyan gépet szer­kesztettek, amely naponta 40 ezer tojást tudfeltörniés kiüríteni. A BÉCSI BÍRÖSAG elkobozta Hans Ulrich Rudelnek, a hitleri Luftwaffe Volt repülőjének „Háborúról és bé­kéről" című neonácista könyvét. Ez az „író" a nácizmus iránti lelkese­désének nemcsak a hitleri uralom idején, de az 1953-as évben írott könyvében is kifejezést ad. NYOLCSZÁZHUSZONHAT EMBER vesz­tette életét a karácsonyi ünnepek alatt Amerikában autóbalesetek következtében. NEGYVENKILENCEZER amerikai család vesztette el otthonát 1960­ban, mert lakóházaikat jelzálogköl­csön törlesztésének elmulasztása miatt elárverezték. A JUGOSZLÁV STATISZTIKAI HIVATAL jelentése szerint Jugoszlávia lakosainak száma december 31-én 18 millió 756 ezer volt. FÁNAK ROHANT és kigyulladt egy autóbusz Indiában, Sasaram helység közelében. A szerencsétlenségnek 50 halálos áldozata van. FELEMELTÉK JANUÁR 1-VEL az élel­miszerárakat Izraelben. Emelkedett töb­bek között a kenyér és tej ára Is. Ezenkívül 12 százalékkal lett drágább az autóbusz viteldija. A KUBAI ÉRTELMISÉG „A költők repülőgépe" elnevezéssel új akciót kezdeményezett. Irodalmi estek, fel­olvasások, hangversenyek, előadá­sok és kiállítások bevételéből harci repülőgépet vásárolnak, s a forra­dalmi kormány rendelkezésére bo­csátják. Az akciót több amerikai író — köztük Ernest Hemmingway — is támogatja. A GYERMEKEK TÖBB MINT 50 SZÁ­ZALÉKA nem jár iskolába Dél-Vietnam­ban. Nincs elég iskolaépület, sem 1 ta­nító. A ROMÁN ATOMFIZIKAI INTÉZET rádioaktív izotóp-laboratóriuma 1960­ban kilencszer annyi izotópot adott az iparnak, az egészségügyi intéz­ményeknek és a kutatóintézeteknek, mint az előző évben. A laboratórium Í2 újfajta izotópot állított elő. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLET mező­gazdasági dolgozói az új év első napjai­ban 113 ezer kg sertés- és 142 ezer kg marhahúst adtak a közellátásnak. 475 EZER OLASZ VÁNDOROLT KI hazájából 1960-ban, hogy külföldön keressen munkát és megélhetést. KERÜLETI SZÍNHÁZAT KAP CHEB ha­tárváros. Az új hivatásos színházi együt­tesnek két művészi csoportja lesz, ame­lyek a nyugat-csehországi kerület falvai­ban fognak fellépni. GYUFADOBOZ NAGYSÁGÚ tran­zisztoros rádiókészülék sorozatgyár­tását kezdik meg az idén Lengyel­országban. A BANSKÁ BYSTRICA-I KERÜLETI SZÍNHÁZ, operaegyüttese január 1-én mutatja be Csajkovszkij Anyegin című operáját. (Folytatás az 1. oldalról) tonna burgonyát és 64 700 tonna zöldséget adott el az államak. Az omszki terület is kitett magáért: 89 millió 700 ezer pud szemesterményt, ebből 77 millió pud búzát adott az államnak. Egyének és kollektívák lelkes versengése jellemezte a szov­jet mezőgazdasági dolgozók munká­ját. A rjazanyi példa, melyet az 1959. decemberi plénum kiemelt, buzgó követőkre talált. Fontos kö­rülmény, hogy a terméshozamok nö­velésére, az állati termékek, a hús, tej, vaj, tojás termelésének növelé­sére irányuló versenymozgalmat a mezőgazdasági munkálatok komplex gépesítésével, a modern technológiai módszerek alkalmazásával kapcsol­ták egybe. Nagyon elterjedt Manu­kovszkij és Gitalov traktorosok kez­deményezése, hogy a versenyre lé­pő traktorosok a komplex gépi ta­lajművelés bevezetésével párhuza­mosan vállalják bizonyos termények egész évi gondozását szántástól a betakarításig. Ennek előnye nemcsak a hozamok növekedésében mutatko­zott meg, hanem az önköltségek csökkentésében is éreztette hatását. A szovjet kolhozokban csakúgy, mint a szovhozokban ma már arra is nagy súlyt fektetnek, hogy mennyiért ter­melnek. Manukovszkij az idén Gav­riil Uszatijja! állt ki , versenyre. Győzött. Sikerült kukoricából 75 má­zsás, zöldségből pedig' 350 mázsás hektárhozamot elérnie. Uszatij 50 mázsát ért el a búzából. Emellett lényegesen csökkent a termelési költség: Manukovszkij kolhozában ezért a tervezett 9 rubel helyett 4,43 rubelbe került 1 kg sertéshús kiter­melése. Általában a párosverseny értékes kezdeményezéseket szült. Az egész szovjetország tudomást szerzett An­ton Lugincov és Alekszandr Tyeplo­uhov blagovescsenszki gépesítők nagyszerű eredményeiről. Mindket­ten az Amur-vidéki gépesítési iskola kísérleti parcelláin kezdték működé­süket. 1958-ban megkísérelték a munkálatok komplex elvégzését. 100 hektár kísérleti részlegen 980 má­zsa szójababot termesztettek. Egy év múlva 255 hektárt vetettek be szójával és zabbal. Aratáskor 150 hektárról 1894 mázsa szóját, 105 hektárról pedig 1312 mázsa zabot ta­karítottak be önjáró kombájnjukkal. Tavaly már 500 hektár területet vet­tek gondozásukba. Vállalták, hogy ketten egy millió értékű termékkel gazdagítják az állami magtárakat. Szavukat betartották: 5200 mázsa búzát és szóját termeltek ki a leg­újabb technológiai eljárások érvé­nyesítésével, ami 1 017 000 rubel ér­téket képvisel. Hasonló jellegzetes példákból töb­bet is sorolhatnánk. Megemlíthet­nénk Dmitrij Koszenko és Fjodor Bondarenko voronyezsi „cukorgyá­rosokat", akiknek — ugyancsak a földművelő munkálatok komplex gé­pesítése folytán — nagy részük van abban, hogy a vorobjovkai Május 1. kolhoz 7,50 rubelért (régi pénzben) termeli ki a cukorrépa mázsáját. Beváltották ígéretüket a tavalyelőtti plénumon nagyra ér­tékelt, állami kitüntetésekkel jutal­mazott mezőgazdasági dolgozók is. A SZOVJET KORMÁNY határozata alapján lényegesen csökkentik a fegyveres erök létszámát. A katonai berendezéseket gazdasági célokra használják a jövő­ben. A képen: P. Hugyakov forgalmista a kazahsztáni Semonaihi vasútállomáson szabad utat jelez a katonai autókat a szűzföldekre szállító szerelvénynek. (Foto ČÍK — TASZSZ) Egyikük, Tatjana Peresivko tavaly 9 és fél hónap alatt 3517 darab ösz­szesen 3180 mázsa súlyú sertést ne­velt az államnak. Hruscsov elvtárs üdvözlő levelének vétele után fel­ajánlotta, hogy az év végéig továb­bi 2 ezer darab, összesen 1820 má­zsa súlyú sertést ad be. Jövőre 12 ezer darab sertés, azaz 10 ezer má­zsa hús felnevelését, illetve kiter­melését vállalta. Jaroszlav Csízs, Anton Bartulisz és a többiek, a rja­zanyi terület állatgondozói is mind helyt állnak. Képtelenek volnánk egy cikkben felsorolni mindazokat a problémákat, amelyek a szovjet mezőgazdasági dolgozókat és a kolhozfalvakat fog­lalkoztatják. Beszélhetnénk még a mezőgazdasági gépgyárak, a kutató­intézetek és a termelők egyre szo­rosabb együttműködéséről, új, nagy­szerűbbnél nagyszerűbb gépek kipró­bálásáról, melyek megkönnyítik a kolhozparasztok munkáját és életét, s egyúttal emelik a munka terme­lékenységét. Beszélhetnénk a mű­anyagok egyre nagyobb térhódítá­sáról, a szűzföldek kérdéseiről, a sztyeppék öntözéséről. Mindez je­lentős helyet foglal el a most kez­dődő plénum munkájában. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megszilár­dult a kazahsztáni szűzföldek gaz­dasága, amit az is bizonyít, hogy új közigazgatási kerület létesítése vált szükségessé az új földek gazdálko­dásának irányítására. Celinnij kraj­nak, azaz a szűzföldek kerületének hívják Akmolinszk székhellyel ezt a területet, mely nagyobb mint Franciaország, Belgium és Hollan­dia együttvéve. Az utóbbi években több mint 500 kolhozváros született itt, melyben a lelkes komszomolis­ta fiatalok új otthonra leltek. 4—5 év alatt Végül még egy újat kell kiemel­nünk a kolhozfalu életében. Meg­szűnt a hajdani elzárkózottság, el­szigeteltség. A kolhozközi kapcsola­tok egyre jobban kibontakoznak és e fejlődés nyomán hasznos létesít­mények, közös téglagyárak, építő­ipari vállalatok, cukorgyárak, fuva­rozó vállalatok létesülnek. Minden befektetett rubel búsásan megtérül. Ugyanakkor a kolhozközi tanács ve­zette létesítmények egyengetik az egyes kolhozok jövőbeni gigászi, mil­liomos kolhozokká egyesülésének út­ját. Rohamos, azelőtt elképzelhetetlen ütemben fejlődik a szovjet mező­gazdaság, a kolhozparasztok élete. Törekvésük, melynek a mostani plé­num újabb irányt szab, arra irányul, hogy a tervezettnél hamarabb, 4—5 év alatt teljesítsék a hétéves terv nagy feladatait. Lőrincz László A kommunista és munkáspártok Nyilatkozatához A felszabadult nemzetek fejlődésének távlatai • * • XX^OOOCOC-", A világban jelenleg végbemenő forradalmi változások egyik legfontosabb jellemzője a gyarmati rend­szer felbomlása, valamint Ázsia; Afrika és Latin-Amerika országai politikai függetlenségüket kiharcolt vagy kiharcoló nemzeteinek további fejlődése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt a jeladás, amelyet követőleg a gyarmati és függő országokban széleskörűen szervezett nemzeti felszabadító moz­galmak bontakoztak ki. Ezen országok közül néhányban, elsősorban a nagy Kínában a szabadságharcok­ban a munkásosztály és annak élcsapata, a kommunista párt ragadta magához a vezető szerepet. A má­sodik világháborút követőleg hatalmas vihar dúl a leigázott országokban. Negyven új, független állam alakult. Az emberiségnek eddig elnyomott, a civilizációból kirekesztett további egyharmada lép újkori történelmébe, és vállal szerepet a világ társadalmi fejlődésében. Ebből a szempontból korszakunk való­ban az emberiség életének történelmi időszaka. * * • A volt gyarmati és függő orszá­gok a társadalmi és politikai fejlődés különböző fokán állanak. Egyesek közülük, a népi Kínával az élen, már a szocializmus építésének időszakába léptek. De ha nézzük a felszabadult, nem szocialista orszá­gokat, ott is a fejlődés különböző szakaszait és , különféle irányzatait láthatjuk. Nemcsak azokra az or­szágokra gondolunk, amelyekben az imperialistáknak sikerült bábkor­mányt felállítaniok, s ezért ezek az országok ténylegesen nem szabadul­tak fel —• pontosabban: egyelőre még nem szabadultak fel a gyarma­! ti rendszer járma alól..A többi gyar­mati elnyomás alól felszabadult or­szágban is bizonyos különbség ész­lelhető, nemcsak a gazdasági és po­litikai fejlődés formáiban, hanem irányzataiban is. Ezek az eltérések nem csupán ezen országok gazdasá­gi és szociális színvonala közötti objektív különbségekből erednek, hanem kormányuk és az uralkodó réteg politikájából is. Mindeme országok előtt politikai füg­getlenségük elérése után két lényeges kérdés áll, amelyeket új módon kell meg­oldani: 1. Hogyan őrizzék és szilárdítsák meg függetlenségüket, hogy az ajtón kiűzött imperialisták ne térhessenek vissza az ablakon át, hogy ne döntsék meg az ország politikai függetlenségét akár nyílt agresszióval, akár fizetstt, reakciós ele­mek által előidézett belső aknamunká­val, (a Kongóban és Laoszban alkalma­zott módszerek) vagy pedig más esz­közökkel. Szó van arról is, hogy ne ás­hassák alá az ország függetlenségét az országban levő gazdasági pozíciókra tá­maszkodva, vagy pedig ilyen pozíciók megteremtésével. 2. Hogyan küszöböljék ki a gyarmati rendszer súlyos örökségét, amely a ki­zsákmányolás, a rablás, az elnyomás hosszú évtizedei után a lakosságot éhín­ségben, nyomorban és írástudatlanságban hagyta; Hogyan éjjék el az ország mi­előbbi gazdasági fejlődését, s hogyan oldják meg a legszélesebb néprétegek, a munkások, parasztok és a lakosság szé­les tömegei szociális kérdéseit. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ezen az ala­pon hogyan bontakoztassák ki a nem­zeti kultúra széleskörű fejlődését. E két kérdés szorosan és elválaszthatatlanul összefügg. V alamennyi nem szocialista fel­szabadult ország tapasztalatai megerősítik, hogy alapjában véve — ha eltekintünk a fejlődés különböző formáitól — az előrevezető út csak egy lehet: az imperialistaellenes, an­tifeudális, a demokratikus forrada­lom következetes folytatásának útja — a független állam építésében, kül­és balpolitikájának megvalósításá­ban egyaránt. Fontos azonban, hogy ezt az utat követve az országos fel­adatok teljesítése érdekében a nem­zet haladó, hazafias erői egységes, nemzeti és demokratikus frontban tömörüljenek. E fejlődés legfontosabb mozgató ereje a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége. A szövetség szilárd­sága és küzdeni akarása határozza meg, hogy a nemzeti burzsoázia mennyire lesz haladó, mennyire lesz valóban imperialistaellenes és anti­feudális, és milyen következetesen védelmezi majd a békét, az ország függetlenségét. A moszkvai Kyilat­Új iskolák épülnek 775 000 tanuló számára (ČTK) — Hazánkban a második ötéves terv éveiben — az 1960/61 tanév megnyitójáig — negyed­millió tanuló befogadására alkal­mas új iskolákat adtak át ren­deltetésüknek. Az alapfokú isko­lák e nagy kiterjedésű építését azonban jóval túlszárnyaljuk har­madik ötéves tervünk éveiben, melyek folyamán 775 000 tanuló befogadására alkalmas több mint 19 000 tantermes általános isko­lákat építünk. Különösen Szlovákiában javul meg a helyzet, ahol harmadik ötéves ter­vünk éveiben annyi iskola épül, mint amennyit a legutóbbi 86 év alatt építettek. Ezenkívül 118 iskola épül, melyekben egész napon át gondos­kodnak majd a tanulókról. A nem­zeti bizottságok, üzemek és EFSZ-ek gondoskodnak majd arról, hogy to­vábbi 2500 új helyiség álljon az óvo­dák rendelkezésére. Az óvodák így legkevesebb 345 000 gyermeket ve­hetnek gondozásba. Harmadik ötéves tervünk éveiben 950 új tanteremmel gyarapszik a tanonciskolák tanter­meinek száma, szükséges volna azon­ban, hogy az üzemek — tekintettel az említett iskolák tanulói számá­nak előrelátható növekedésére — biztosítsák további 800 tanterem építését. Az új iskolák többnyire olyan típustervek alapján épülnek, amelyek szem előtt tartják a kor­szerű pedagógiának az iskolai terü­letek kérdésében támasztott min­den igényét és egyben lehetővé te­szik az egy-egy tanuló férőhelyére vonatkozó költségek lényeges csök­kentését is. Az előző évek folyamán szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a nemzeti bizottságok funkcio­náriusainak s az iskolák igazgatóinak is az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelniük az iskola­építési terv teljesítésének. E téren igen jól beváltak a nemzeti bizott­ságok építészeti szakbizottságai mel­lett működő iskolaépítési albizott­ságok, amelyek a társadalmi szerve­zetek s a helyi lakosság hozzájáru­lásával segítséget nyújtanak az épí­tészeti vállalatok tervteljesítésében. JÖL MŰKÖDNEK A MUNKABIZTONSÁGI ŐRJÁRATOK A bratislavai Stavoindustria vállalat szakszervezeti dolgozói jól megszervezték a balesetek elleni küzdelmet. Ezt az eredményt főleg az üzemben működő munkabiztonsági őrjáratoknak köszönhetik. Ezeket főképpen a mesterek szervezik, hiszen legnagyobb mértékben tőlük függ a munkakörnyezet javulásának kérdése. Az anyagi érdekeltség elvének betartá­sáért megjutalmazzák azokat a mestere­ket, akiknek munkásai a tegalacsonyabb­ra csökkentették a balesetek számát. Kiemelkedő eredményeket értek el a Tu­dományos Akadémia építésének csoport­jánál, ahol a múlt év harmadik negye­dében egyetlen baleset sem történt. (m—e) kozat felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti burzsoáziának „két arcu­lata" van. Közötte és az imperializ­mus között, illetve a feudalizmussal szemben fennálló ellentétek képezik haladó voltának alapját, amellyel továbbra is számolni kell. De az uralkodó nemzeti burzsoázia bizo­nyos elemei egyes országokban ki­zsákmányoló érdekeik szempontjából nem egy engedményt tettek az im­perialisták és a hazai nagybirto­kosok érdekében. Ezek az engedmé­nyek károsak a nemzeti független­ség, a béke és az ország gazdasági fejlődése szempontjából. Egyes afri­kai államok nemzeti burzsoáziájának képviselőinél ingadozás észlelhető, mely abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti burzsoázia nem határozta el magát az imperialistákkal való maradéktalan szakításra. A kommunista és munkáspártok kép­viselői moszkvai tanácskozásának nagy hozzájárulása volt az, hogy a felszaba­dult országok eddigi fejlődéséből, fejlő­désük objektív törvényszerűségéből gyűj­tött pozitív és negatív tapasztalatokból fontos elméleti és gyakorlati tanulságot vont le eme országok fejlődésének to­vábbi távlatait illetően. Rámutat arra, hogy több országbap létrejönnek a füg­getlen nemzeti demokratikus állam meg­alakulásának a nemzetközi és belső fel­tételei. A Nyilatkozat megfogalmaza a nem­zeti demokratikus állam fő feladatait, amelyek az állam ezen típusát és az ille­tő országokban a társadalmi fejlődés irá­nyát jellemzik. A nemzeti demokratikus állam: 1. következetesen védelmezi politikai és gazdasági függetlenségét, harcol az imperializmus és katonai tömbjei, vala­mint a területén levő katonai támaszpon­tok ellen; 2. harcol a gyarmati rendszer újabb formái és az imperialista tökebehato­lás ellen; 3. elutasítja a diktátori és zsarnoki kormányzó módszereket; 4. a népnek széleskörű demokratikus jogokat és szabadságjogokat biztosít (szó­lás-, sajtó-, gyülekezési szabadságot, i| 5JJ SZÖ 4 * 1961. január 10

Next

/
Thumbnails
Contents