Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-07 / 7. szám, szombat

Hruscsov elvtárs beszédet mondott f a Moszkvai Értekezlet eredményeiről Moszkva (ČTK) - Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára január 6-án a Nagy Kreml Palotában nagy beszédet mondott a kommunista és munkáspártok értekezletének eredményeiről. Hruscsov elvtárs beszédét több mint 1300 kommunista — köztük a pártfőiskola, a társadalomtudományi akadémia és az SZKP KB mellett működő marxizmus-leninizmus intézet hallgatói, aspiránsai, tanárai, előadói és tudományos dolgozói előtt tartotta. Határozat nélkül fejeződött be a Biztonsági Tanács ülése New York (ČTK) — A Biztonsági Tanács csütörtökön folytatta a kubai panasz megvitatását. Az ülés időszámításunk szerint 21.20 órakor kezdődött. Az első felszólaló, a libériai küldött kétségbe vonta a kubai J Brüsszeli tudósításunk A

belga munkásosztály és a monopóliumok nagy viszálya végéhez közeledik. Egyes kormány- és parlamenti körök kétségbeesett tárgyalásokat próbálnak kezdeni azokkal a szocialista vezetőkkel, akik csak látszatra értettek egyet az általános sztrájk gondolatával és menteni próbálták a kormányt. A burzsoá sajtó egyre-másra tárgyalásokat akar. A belga és a külföldi rádió is átveszi a polgári sajtó híreit és kommentárjait. A francia sajtóiroda csütörtökön este arról számolt be, hogy néhány, kilétét gondosan rejtő szocialista vezető kijelentette, hogy szakszervezeteik tagjai hétfőn valószínűleg munkába lépnek. Ezeknek ' a híreknek egy a céljuk: bebizonyítani, hogy a sztrájkmozgalom zsákutcába jutott, s az engedményekre kész kormány nem hatálytalaníthatja egyszerűen a takarékossági törvényt. Ez nem más, mint kísérlet a kompromisszumra. Igaz, hogy a belga kormány kínos helyzetben van, de a munkásosztály sem engedhet a magáéból. Csütörtökön ismét ezrek tüntettek Brüsszelben és más városokban. A jobboldaliak megkísérlik a brüsszeli sztrájkolok egységének megbontását A belga munkásosztály és a monopóliumok nagy összecsapása © Több ezer főnyi tiintetéš Brüsszelben és más városokban 9 A brüsszeli közalkalmazottak munkába léptek O Tómból a rendőrségi terror A rendőrség egyre arcátlanabbul Pénteken nagy tüntetések játszódtak le Charte roiban, Lüttichben és a brüsszeli börtön előtt, ahol a letartóztatott sztrájkolókat tartják fogva. A dolgozók újra megmutatták, hogy készek a végsőkig harcolni. A kormánynak különösen Brüszszelben sikerült több száz közalkalmazottat megfélemlítenie. A gazdag burzsoázia tombol örömében, amikor rendőri kísérlettel látja Brüsszel utcáin a szemeteseket és a postásokat. A fő ipari központokban azonban tovább folyik a sztrájk. Az antverpeni kikötőben és a vasúti hálózat nagy részén még mindig szünetel a munka. A gyárak nem működnek, hatástalan a rendőrség terrorja. A lüttichi akciőegység mozgalom elhatározta, hogy folytatja a sztrájkot és egyetért a kommunista párt politikájával. garázdálkodik. Folyik a sztrájkolok letartóztatása. Bebörtönözték René Noel kommunista szenátort. A rendőrség többször átkutatta a Drapeau Rouge lap flamand kiadásának szerkesztőségét és elkobozta a sztrájkról és az újévi jókívánatokról kiadott brosúrákat. Ugy látszik a belga kormány szemében ezek nagyon veszélyesek. Az NDK televíziója és rádiója szolgálatában álló nyugatnémet újságírót kiutasították. A sztrájk már 19 napja tart, 1912 óta ez a leghosszabb. A belga dolgozók lelkesen fogadják az európai munkásosztály szolidaritásának megnyilatkozását. A Le Peuple folyóirat első helyen közölte a Csehszlovákiából érkező táviratokat. Francois Bailly Az algériai népszavazás első napja Vidéki lakosság katonai ellenőrzés mellett szavazott • De Gaulle legutóbbi beszédében sem vetette fel a tárgyalás lehetőségét az algériai ideiglenes kormánnyal Lepergett de Gaulle algériai népszavazásának első napja, amellyel — amint tudjuk — a francia elnök az idegen uralom további éveit akarja rákényszeríteni erre az országra a neokolonializmus, a közigazgatási hatóságok reformjának köpönyege alatt. Az ország katonai táborhoz hasonlít, a francia katonaság minden községben készültségben van. A tisztek utasítást kaptak arra, hogy „a szokásos módon" biztosítsák a szavazatok többségének elérését. A katonaság befolyása elsősorban a vidéken érvényesült, ahol már leszavaztak. A vidéken az algériaiak nem fejthettek ki hatékony ellenállást és nem bojkottálhatták a népszavazást az ideiglenes algériai kormány felhívása szerint. Azonban egyébként sem biztos a szavazatok igazi közlése, mert a választási bizottságok túlnyomó többségét franciákból állították össze. A gyarmati közigazgatás erőfeszítése főképpen a vidékre összpontosul, mert ott él a legtöbb szavazó. A hatóságok árrá számítanak, hogy a vidéken kikényszerített kedvező szavazással befolyásolják a városokban lezajló szavazást. Algériában ez előtt sohasem összpontosítottak olyan nagyszámú katonaságot, csendőrséget és rendőrséget, mint a népszavazás napjaiban. Csupán Algír városában 40 ezer katonát helyeztek harci készültségbe s a zárórát valamennyi városban 24 óráról 22 órára tették át. A tíz személynél nagyobb számú csoport gyülekezését betiltották. Lapzártáig nem érkezett hír a népLELEPLEZŐ OKMÁNYOK Utasítások az amerikai katonai attasék kémkedésére A mai Rudé právo közli, annak a titkos utasításnak szövegét, mellyel az amerikai kémszolgálat a különböző országokban működő katonai attasék munkáját irányítja. Az okmányok rávilágítanak az amerikai kémszolgálat utóbbi években szervezett sorozatos provokációinak jellegére és technikájára. Bebizonyítják, hogy az amerikai katonai attasék fő tevékenysége a kémkedés a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen és Nyugatra szökések megszervezé se. Annak a bizalmas utasításnak, melyet John J. Davis brigádtábornok, az amerikai vezérkar tagja, az USA külföldi hírszerzőszolgálatának igazgatója írt alá, az a felszólítás a lényege, hogy a katonai attasék vegyék fel a kapcsolatot a szovjet tömb hivatalos személyiségeivel, hírszerzési célokból és a Nyugatra szöktetés megszervezésére. Az utasításban szó van arról, hogy az amerikai hírszerzőszolgálat vezetői felkérték a külügyminisztériumot, enyhítse azokat a korlátozásokat, amelyek a katonai attasékat a szocialista országok hivatalos személyiségeivel való társadalmi kapcsolatok felvételénél kötelezik, mert Í kapcsolatok hasznosak lehetnek az illetékes helyeknek. Hogy milyen hasznosságról van szó, konkréten megmondja az az 1957. november 18-i utasítás, melyet U. P. Williams vezérkari ezredes, a hírszerző osztály vezetője írt alá. A Rudé právóban ,teljes terjedelemben közölt irányelvek negyedik bekezdésében ezt olvassuk: „Bár a hivatalos társadalmi kapcsolat a kínai tömb képviselőivel (azaz a kínai kommunistákkal, Észak-Vietnammal és Észak-Koreával) jelenleg tilos, az attasék ennek ellenére bizonyos társadalmi kötelességek közben elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülnek ezekkel a személyiségekkel. Ilyen esetben az attasék kötelesek figyelni az említett országok hivatalos képviselőinek viselkedését és erről információkat adni. továbbá közölni az illető egyénekkel barátságban álló harmadik személytől szerzett értesüléseiket". Az ötödik bekezdésben azután arról van szó: „Mivel e program szorosan összefügg a Nyugatra szökés megszervezésének programjával, az attasék tevékenységének biztosítása érdekében világméretben fontos, hogy a hírszerzőszolgálat központja feljegyzéseket vezessen a Szovjetunió, a szovjet- és kínai tömbhöz tartozó országok összes képviselőiről". További irányelvek értelmében az amerikai katonai attasék kötelesek központjuknak részletes adatokat közölni a szocialista országok összes „kádermunkásairól". Egy megjegyzés megmagyarázza, hogy a „kádermunkás" fogalom alatt a katonákra, katonai, légügyi vagy tengerészeti attasékra, tudományos műszaki személyzetre, a biztonsági szervek különféle rangú és funkciójú munkatársaira gondolnak. Ezenkívül magyarázatot fűznek hozzá, hogy „katonai szempontból érdekes más kategóriájú személyekről is" hírt kell adniuk. Az irányelvekben arról is" szó van, hogy mindenfajta társadalmi kapcsolatról tájékoztatni kell az amerikai kémközpontot. A Szovjetunió és a szovjet-kínai tömbhöz tartozó országok képviselőiről vagy személyzetük tevékenységéről, terveiről, politikájárló és politikai nézeteiről a baráti, vagy majdnem baráti hírszerzőszolgálatról szerzett adatok Williams leirata szerint gyakran a társadalmi kapcsolatok programjának legfontosabb eredményei". szavazás lefolyásáról és eredményeiről. Ami az Algériában letelepedett franciákat illeti, nagyszámú „nemmel" szavazóra számítanak. Ugyanis a gyarmatosító elemek nem értenek egyet a kormány azon politikájával, hogy részlegengedményeket tesz Algériának, Algéria és Franciaország kapcsolatainak megőrzése mellett. Franciaországban a népszavazás előtti kampány január 6-án délbén de ' Gaulle' rádió és televíziós beszédében érte tetőfokát. Az elnök beszédének a választókhoz intézett személyes felszólítási jellege volt. Azt állította, hogy a népi szavazás az ő és a választók ügye, minden közvetítő kizárásával. Hangoztatta, hogy a polgárok a népszavazással tulajdonképpen iránta való bizalmukat fejezik ki. Egy szó említést sem tett a népszavazást követő íeljeményekröl, •sem pedig az algériai ideiglenes kormánnyal folytatandó tárgyalások lehetőségéről, bár a kormánypropaganda a legutóbbi napokban azt kürtölte világgá, hogy de Gaulle tábornok e kérdésben állást foglal. Párizsi politikai megfigyelők úgy vélik, hogy de Gaulle legutóbbi beszéde mit sem változtat a helyzeten és a választókat továbbra is kétségben hagvje afelől, hogyan feleljenek a szándékosan kétértelmű kérdésre, amely egyrészt beleegyezést kér Algéria önrendelkezési jogának helyes elvéhez, másrészt ezt az elvet megszegi azzal, hogy az ideiglenes hatóságok új szervezését még az önrendelkezés előtt Algériára kényszerítik, A. V. panasz jogosságát, mivel kevesli a bizonyítékokat, de az amerikai-kubai viszály békés rendezése mellett foglalt állást. Az utána következő francia küldött szintén bagatellizálni próbálta Kuba panaszát. A ceyloni küldött felszólította a Biztonsági Tanácsot, járuljon hozzá a két ország viszonyának megjavításához. Az utánuk felszólaló angol, chilei, török és csangkajsekista küldött kétségbe vonta a kubai panasz indokoltságát. Omar Lutfi, az EAK küldötte kijelentette, hogy minden népnek joga van tetszés szerinti rendszert választani a maga hazájában. Hangoztatta, hogy népe rokonszenvezik a forradalmi kubai néppel. Raul Roa kubai külügyminiszter válaszbeszédében rámutatott, hogy az amerikai küldött egyetlen kubai érvet sem tudott-megcáfolni, s hogy a tagok többsége egyöntetűen az ellen foglalt állást, hogy egyik ország beavatkozzék a másik belügyeibe. Végül felolvasta a kubai kormány nyilatkozatát, amelyben elítéli a diplomáciai kapcsolatok amerikai részről történt megszakítását. Zorin szovjet küldött beszédében kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak többsége, főként a kis államok képviselői aggodalommal beszéltek az amerikai-kubai viszályról s az ennek következtében érezhető feszültségről. Az USA és szövetségesei azt állították, hogy mi sem bizonyítja az USA agressziós cselekményeit, viszont képtelenek voltak megcáfolni a kubai küldöttség érveit. A szovjet küldött sajnálkozva állapította meg, hogy az USA és szövetségeseinek negatív állásfoglalása korántsem vall jószándékaikrá. Ha már nem tudunk határozni, akkor legalább szögezzük le a küldöttségek többségének kollektív nézetét: azt, hogy az amerikai-kubai viszony elmérgesedése igen nyugtalanító és komolyan veszélyezteti a békét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy nagyhatalom agresszív terveket sző egy kis ország ellen. Ebben a nézetben van a Biztonsági Tanács ülésének pozitív eredménye. Kívánjuk, hogy az USA kormánya vegye tudomásul a többség véleményét és ne tegyen olyasmit, ami még jobban megronthatná a két ország viszonyát. Wadsworth amerikai küldött rövid nyilatkozatban megint igyekezett tagadni az USA agresszív szándékait. Lutfi, a Biztonsági Tanács elnöke ezután záróbeszédében kijelentette: meggyőződése, hogy a Biztonsági Tanács vitája elősegíti az amerikai -kubai viszony békés rendezését és hozzájárul a béke védelméhez. Ezzel véget ért a Biztonsági Tanács ülése. A szovjet nép Kubát legnehezebb órájában is megsegíti Moszkva (CIK) — A moszkvai Pravda egész oldalon foglalkozik a Karib-tenger térségében lezajló eseményekkel. A Pravda és más szovjet lapok arra az eredményre jutnak, amelyet világosan kifejtett a Pravda szemleírôja: A szovjet nép Kubát legnehezebb órájában is megsegíti. A szemleíró hangsúlyozza: Ma már nem kétséges, hogy azok a köröfr, amelyekre az Eisenhower-kormány támaszkodik, agresszióra készülnek Kuba ellen. Az amerikai agreszorok nyilvánvalóan már előre arra számítanak, hogy azok a zsoldosok, akiket a kubai betörésre kiképeztek, legyőzik a kubai népet. A zsoldos bandák segítségével ellen-' forradalmat akarnak kirobbantani Kubaszigetén és nyílt katonai intervenciót végrehajtani. A Kuba

1 elleni agresszió azonban már messze túllépte a Karib-tenger térségé-: nek határait. Most már nem lehet arra számítani, hogy egy háborús konfliktust elszigetelnek, hogy az agreszor „a helyi háború" tüzénél csupán kezét melegítse anélkül, hogy ujjait megégetné. A szovjet nép mélyen együttérez a forradalmi Kubával, igaz ügyében segítette és megsegíti, mindig mellette volt és mellette fog állni a megpróbáltatás nehéz órájában is. Egy nép éberen védelmezi hazáját Havanna (ČTK) - GORJUNOV, A TASZSZ KUBAI TUDÓSÍTÓJA ÍRJA: Amikor néhány nappal ezelőtt az egzótikus Curacao-szigetröl Havannába repültünk, úgy tünt, Hogy mindenütt béke és nyugalom honol. Karácsony ünnepe volt, közeledett az új év. Karácsonyfák lényében fürödtek az utcák, szólt a pezsďiťó tánczene, a pacsanga, ragyogtak a reklámok, autóoszlopok áramlottak, jókedélyü gitárosok énekeltek divatos dalokat. De ez csak látszat volt. A valóságban nyugtalanul, feszülten vert a város szive. A kubai kormány az új év küszöbén leleplezte az USA központi hírszerzőszolgálatának és a Pentagon halálosan veszélyes összeesküvését. A szigetország különböző részein katonai osztagokat akartak pártra szállítani, melyeket a guantanamoi amerikai támaszpont fegyveres osztagai is támogattak volna, mozgósítani akarták a belső ellenforradalmi erőket, hogy aztán támaszpontot létesítsenek a Sierra Maesta-hegységben, innen akarták megtámadni Oriente tartomány Ellentétek q kongói puccsisták között Csőmbe visszautasította Kaszavubu meghívását Leopoldville (ČTK) — A hírügynökségek jelentése szerint Csőmbe, Katanga tartomány puccsista képviselője visszautasította Kaszavubu kongói elnök meghívását a január 25-i leopoldvillei kerekasztal értekezletre. Ennek az értekezletnek kell határoznia a kongói alkotmány megváltoztatásáról és jogerőre kell emelnie Ileo miniszterelnök kormányát. Kaszavubu elnök klikkje ilyképpen akarja mellőzni a parlamentet, amely továbbra is Lumumba kongói miniszterelnököt támogatja. Párizs (ČTK) — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára január 5-én Leopoldvillében találkozott Kaszavubuval. A Francé Presse leopoldvillei tudósítójának közlése szerint a tanácskozás idején az ENSZ-csapatok leopoldvillei parancsnokságának épülete előtt a Lumumba-kormány több száz híve gyülekezett, akik tüntettek a Mobutu- és Kaszavubu-klikk akciói és az ENSZ kongói politikája ellen. Mobutu katonái a tüntetést szétzavarták és több tüntetőt letartóztattak. GÁTAT KELL VETNI A BELGA HATÓSÁGOK AGRESSZÍV AKCIÓINAK New York (ČTK) — V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselöje, január 5-én a Biztonsági Tanács elnökéhez levelet küldött, amelyben felhívja a figyelmet a legutóbbi eseményekre, melyek megcáfolhatatlanul bizonyítják a belga kormány közvetlen részvételét a Kongói Köztársaság elleni agresszív akciókban. A belga kormány ugyanis teljesen nyíltan felhasználta Ruanda—Urundi gyátnsági területet azon hadműveletek megkönynyítésére, amelyeket a kongói törvényes kormányt támogató kongói nemzeti hadsereg csapatai ellen hajtanak végre Mobutu fegyveres bandái. A szovjet képviselő rámutat, hogy a belga hatóságok ezen akciói ellentétben állanak a Belgium és az ENSZ között a Ruanda Urundi feletti gyámságról kötött egyezménnyel, valamint az ENSZközgyülés 1960. december 20-i ülésének Ruanda Urundi jövőjére vonatkozó határozatával. városait. A támadást a közeli támasz« pontok légierői támogatták volna. A kubai kormány őszintén feltárta az összeesküvést a nép előtt, éberségre szólította fel, hogy készen álljon a betörés visszaverésére. Washington válasza a diplomáciai kapcsolatok megszakítása volti Havannában szinte lépten-nyomon, a szállodák és üzletek bejáratánál éppen úgy, mint a gyárak portáin, a tengerparton, géppisztolyos vagy puskás, fekete barettsapkás, kékinges, zöldnadrágos, csizmás fegyveresekkel találkozik az ember. Néha fiatal leányzó hordja a pikánsán fél', recsapott barettsapkát, máshol egy fiatalember sétál a vállán hanyagul átvetett géppisztollyal. Egy idősebb férfi a .járókelőket figyelgeti. A népi forradalom harcosai őrt állnak. Munkaidő után tízezrek mennek ki fegyveresen a Carib-tenger partjára, amelyről legelőbb várható a támadás. Őrzik az üzemeket, állami épületeket, nyomdákat, hidakat, erőmüveket. Ellátogattunk egy köolajfinomítóba. Testvérként fogadtak bennünket. Beszéltek a Peking tartályhajó tengerészeiről, akik már kétszer szállítottak ide szovjet kőolajat. A népi milícia tagjai mégis megnézték autóik csomagtartóit és megmotoztak minket. Hiszünk önöknek, de az ellenség akármilyen disznóságot betehetett volna autójukba, vagy zsebükbe — magyarázza az üzemi őrség parancsnoka. Este ki akartunk menni a tengerpartra, hogy megnézzük, lecsendesedett-e a tenger. Csak messziről figyelhettük háborgását, mert a népi milícia gépesített osztagai nem engedtek bennünket egészen a partig. Jelvényeket cseréltünk, kcz2t szorítottunk, mégis kijelentették, önik tudják, hogy mi a parancs. Jól értettük őket. Hallottam, hogy amikor Fidél Castro egyszer kiszállt az őrizett helyen, az 5. autóját is átkutatták. Eisenhower a diplomáciai kapcsolatok megszakítását bejelentve „nemes" felháborodását fejezte ki, hogy kémkedés és szabotázs szervezésével vádolják az amerikai nagykövetség munkatársait. F.? csá-t amolyan miífelháborodás. A kőolaj finomítóban elmondták, hogy az amerikai nagykövetséggel kapcsolatban álló néhány laboratóriumi dolgozó robbanóanyagot próbált juttatni egy gyúlékony anyagokot tartalmazó tartályba, de tetten érték őket. Jártunk sok havannai üzemben, hogy megtudjuk, mit szólnak a munkások a diplomáciai kapcsolatok megszakításához. A kőolajfinomítóban Salvádor Gudierrez, az üzemi milícia parancsnoka kijelentelte: Ha ismerni akarja a kubai dolgozók hangulatát, egyet mondok: A mi embereink naponta 8 órát dolgoznak, további 6 órán át pedig segítenek fenntartani a rendet a városban, vagy a tengerparton őrködnek. Népünk sohasem volt olyan egységes, mint ma. Ez a mi győzelmünk záloga. • 4 J

ĹJJ SZÖ 3 * 1961- január 7,