Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-05 / 5. szám, csütörtök

Jómódú, kulturált falut! Tompán csukódik a kiskapu a reggeli szür­kület szállongó hóesé­sében. Erős, hatalmas ember talpa alatt nyi­korog a friss hó. Kö­rülnéz, majd igazit egyet sapkáján, mé­lyebben szemére húzza, s úgy indul a falu felé Agyában gondok, ter­vek, elképzelések vált­ják egymást, hisz az óesztendő utolsó nap­jaiban tárgyalta a HNB tanácsa a harmadik ötéves tervet. S mi ta­gadás hagyott gondot az újesztendönek is, egy kis javítani való formájában. Nem mint­ha az eredetit nem az elmélyült munka jel­lemezte volna. Ellenke­zőleg. A mai gond azonban múr a holnap igényétől feszül, a jövő kilátásait sejtteti, mely kezük, munkájuk nyo­mán terebélyesedik naggyá. Legyen hát ott a tervben — így véle­kedett a tanács. — Még nem olyan az okoči szövetkezet, mint amilyennek látni sze­retnénk — magyarázza HNB F eket e László, a titkára. Szívesen osztja meg a mindennapok gond­ját, mely hosszú, sok­szor éjszakákba nyúló beszélgetések eredmé­nyeként kristályoso­dott olyanná, amilyen­nek most látják. — Jómódú lett a szövetkezet, gyarapod­nak a tagok is. De ez még csak a kezdet Egy fejlődő, jó szövet­kezet biztató indulása. Szavait számok ára­data sorjázza, s eze­ken hektárhozam, gé­pesítés, bevétel s egyéb problémák egyaránt osztoznak. Érthető is, hogy ez tölti ki az ál­landó beszédtémát, hisz véleménye neki is az, hogy egy jó titkár annyit ér, amennyit fa­luja javára tenni ké­pes. S a falu — a szö­vetkezetet jelenti. — De a gazdasági teendőkön kívül más is akad bőven. Kulturáli­san is fel kell lendíte­ni a községet — egé­szíti ki a képet. A múlt évben ugyan» is — önsegélyes alapon — egy szép kultúrhá­zat hoztak tető alá, s most az a legfőbb gondjuk, hogy a nép­müvelés is odasorakoz­zon a falu nagy tervei valóra váltásához. — Jómódú, kulturált falut! — így fogalmaz­ta ezt meg az elhatá­rozás. S mindannyian legbensőbb sajátjuk­ként vOllják, hogy ez a két fogalom egymástól elválaszthatatlan. S most, amikor az elha­tározás beváltásáért indulnak harcba, a ter­vek, célkitűzések mö­gött ott áll az egész falu, hogy együtt írják olyan öt esztendw „életregényét", mely­nek mostani állomásá­ról együtt indulnak a jövendőbe. (d) Eredményes tanonc-képzés a mezőgazdaságban A týni szakintézet négyhónapos tapasztalatai Vita a mezőgazdaság ötéves tervének határidő előtti teljesítéséről EZEKBEN A NAPOKBAN a szövetkezeti irodákban agronómusofc, zootechnikusok, csoportvezetők és könyvelők mezőgazdasá­gunk országos célkitűzéseiből kiindulva a következő évek termelési tervei elkészíté­sén dolgoznak. így van ez Vyšné Lanec­ben is. A szövetkezet az ötéves tervet négy év alatt akarja teljesíteni. Már az 1961-es évben 709 métermázsa hús. köze! 180 000 liter tej és 112 ezer tojás piaci termeléset tűzték ki maguk elé. A növénytermesztés­ben búzából 27, kukoricából 30, pillangós takarmányból 60 métermázsás hektárhozam elérését tervezik. — Tervünk reális és meg is valósítjuk — mondja Kerekes János, a szövetkezet elnöke, majd folytatja: — Az elmúlt öt év alatt egy-egy dülön már elértünk olyan hozamot, amilyet a jövő évre terveztünk. Földünk humusztartalmát állandóan javít­juk. Ez idén egy hektár szántóföldre száz métermázsa istállótrágyát szórtunk, s ezt a mennyiséget évről évre növelni akarjuk. A GTÄ segítségével négykilométeres szakaszon vízelvezető árkot készítetlek. Saját erejükkel kitisztították és megjaví­tották a meglévő csatornákat. Az eddigi mocsaras, elgazosodott rétet ezzel a mű­velettel megjavították és további jó minő­ségű szántóföldet nyertek Az így nyert területeket ősszel felszántották és beve­tették takarmányfélékkel. A terméseredmények növelése szem­pontjából számításba vették a közeljövő­ben meginduló Bódva völgyi lapos terület vízszabályozását is, ami lehetővé teszi, hogy öntözéses gazdálkodást vezessenek be. Megvan a tervezett állatállományuk, a tagok szorgalmasak és igyekezettel fej­lesztik közös gazdálkodásukat. A HNB MtÍNKÁJA összhangban van a falu fejlesztésével és a szövetkezet meg­szilárdításával. Társadalmi munkával nap­közi otthont építenek. — Azt akarjuk, hogy a tavaszi munká­latok előtt az otthont átadjuk rendelteté­sének — mondja Gresó Béla, a HNB tit­kára. Átépítéssel megfelelő kultúrházat léte­sítettek, ahol hetenként kétszer filmve­títést tartanak. Itt tartják a szövetkezén munkaiskolát és a gyűlésekét is. A mező­gazdasági bizottságon keresztül mozgósít­ják a lakosságot a termelés és a felvásár­lás teljesítésére. — Ha akarja hallani a tagság vélemé­nyét a szövetkezet fejlesztési tervéről, jöjjön el este a gyűlésre — mondják töb­ben a szövetkezeti irodában tartózkodó tagok közül. A kultúrházban megtartött gyűlésen szép számban vettek részt a szövetkeze­tesek. Ott voltak az asszonyok és a fia­talok is. A jelenlevőknek nem volt új az ötéves terv feladatainak ismertetése. Is­merték, hiszen naponta együtt latolgatták a lehetőségeket a terméshozamok elérését illetőleg. — Bízunk a jövőnkben, — ezzel kezdte felszólalását Tímkó József idősebb szövet­kezetes. Nem rajtunk múlott, hogy ebbe. az évben nem értük el azt a termésered­ményt, amit terveztünk, mert mjnden számításunkat felborította ; mostoha idő­járás. Ha egyénileg gazdáikod tűrik volna, a tönk szélére jutunk mindannyian. SZÉP A SZÖVETKEZEI állatállománya. A föld termőképességének fokozására nagy gondot fordítottak Az Oszthatatlan közös vagyon állandóan gyarapszik. Amióta társultak, a közös vagyon egy tagra eső értéke meghaladja a 30 000 koronát. A kö­vetkező években a feltöltött alapok, a törzsállomány biztos jövőt jelent mindany­nyiunk számára. Előttük fényes jövő áll. Munkásosztályunk és kormányunk hatal­mas segítséget nyújt dolgozó parasztsá­gunknak. Ha náluk is szorgalommal páro­sul a tudományos termelést módszer és a technika segítsége, akkor a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek kihasználásá­val ötéves tervünket határidő előtt fog.ií' teljesíteni. Mózes Sándor A nyár folyamán ismertettük kormányunk határozatát a mezőgazdasági szakoktatás tökéle­tesítéséről. A határozat célja az volt, hogy a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott tanoncoknak azonos lehetősé­geik legyenek, mint az ipari tanulók­nak. A határozat rendelkező része szerint járásonként már az idei tan­év megkezdéséig 1-3 mezőgazdasági szaktanintézetet kellett szervezni, ezeket műhelyekkel, a szükséges se­gédeszközökkel felszerelni, ahol a fiatalok elméleti képesítéssel ren­delkező instruktorok felügyelete mel­lett elméleti és gyakorlati kiképzés­ben. részesülnek. A szakintézetek megszervezésének az időpontját jól választották meg, mert a területi átszervezés kapcsán akadt megfelelő épület járásonként 150 -300 mező­gazdasági tanonc számára. A szak­tanintézetek növendékei az állat­tenyésztési, növénytermesztési, gé­pesítő (karbantartó, kovács, kerék­gyártó), baromfitenyésztő vagy mé­hész szakmát sajátíthatják el. Utána állást vállalhatnak vagy magasabb tí­pusú mezőgazdasági-műszaki, illetve főiskolán tanulhatnak tovább. A dél-csehországi týni járás meg­szüntetése után a JNB korszerű épületét a megnagyobbodott České Budéjovice-i járás új mezőgaz­dasági szakintézetének rendelke­zésére bocsátották. Bölcs intéz­kedés. Miért tanuljon és lakjon a szocialista mezőgazdaság remény­sége ódon, korszerűtlen várkasté­lyokban? Legyenek azokban múzeu­mok, arra is szükség van. A z iskola céljaira aránylag ju­tányosán átalakított . épület egyik tantermében összeültek az il­letékesek: Tibor Bohdanovský, a mező-, erdő- és vízgazdálkodási mi­niszter helyettese, a minisztérium iskolaügyi főosztályának vezetői, Jo­számból 11177 esik Szlovákiára, 5733 a nyugat-, 2602 a közép, és 2842 a kelet-szlovákiai kerületre.) óriási nagy szám ez és most van éppen a toborzás ideje, mert az ál­talános iskolákban most határoznak a fiatalok, milyen pályát választanak. Mindannyiunkat felelősség terhel, hogy a toborzás eredményes legyen, mert a tervszám kétharmadát nem földműves származású, hanem lé­nyegében városi fiatalok soraiból kell a mezőgazdaság számára megnyerni. Pártunknak és kormányunknak az a kívánsága, hogy a toborzást az EFSZ­ek V. kongresszusáig eredményesen befejezzük. V lna elvtárs kér szót. ö ren­delkezik a legtöbb gyakorlati tapasztalattal, mert évek óta neveli, tanítja a mezőgazdaság fiatal nem­zedékét. Optimista. Szerinte a terv teljesíthető, ha az általános iskolák növendékeivel őszintén beszélünk, ha merészen felvázoljuk a jövő kibon­takozó távlatát, ha anyagi, szociális és kulturális téren megteremtjük a feltételeket a szaktanintézeteken és természetesen a falvakon, a munka­helyen. Egészséges tünet, hogy a nemzeti bizottságok, az EFSZ-ek, az állami gazdaságok funkcionáriusai pontosan ismerik, hány hektáron gaz­dálkodnak, milyen az állatállomány és a géppark. De az már helytelen, hogy ugyanakkor kevesebbet tudnak az emberekről, nem tudják, hány fiatal jár iskolába és fogalmuk sincs róla, hogyan élnek, mit akarnak a fiatalok, s köztük éppen azok, aki­ket a mezőgazdaság céljaira meg­győző szóval biztosítaniok kell. A týni szakintézetben 190 mezőgazda­sági tanonc részesül elméleti és gya­korlati kiképzésben. Ebből 87 fiú, 103 leány. Közülük 155-en bent lakhak az internátusban, a többi bejáró. Jövőre mér azt tervezik, hogy sef Vlna, a týni iskola igazgatója, ta- | <™nd bent lakhasson mert ez jobb nítói és instruktorai, több olyan a fiataloknak és eredményesebb az EFSZ elnöke, amelynek tanoncait itt j ellenőrzés is. Az intézet növendékei készítik elő hivatásukra, több olyan a dél-csehországi kerület 96 EFSZ­mezőgazdasági üzem vezetője, ähol bői és több állami gazdaságból rek­a fiatalokat gyakorlati kiképzésben i rotálódnak. részesítik és egy-két szülő, akiknek a gyermekei itt tanulnak. A beszél­getés célja a tanév első négy hó­napi munkaeredményének a felméré­se, az esetleges fogyatékosságok ki­küszöbölése és az elkövetkező tanév előkészítése. Bohdanovský elvtárs elvi jelentő­ségű beszámolójával kezdődik az ér­tekezlet. Komoly körülményekre hív­ja fel a figyelmet. A mezőgazdaság­ban igen kedvezőtlen a dolgozók át­lagos életkora. Az 1958. évi 43,5 éves átlag-életkor 1960-ban 44,5 évre szökkent, az EFSZ-eken belül még magasabb. A fiatalok száma csök­ken. A mezőgazdasági dolgozók több­sége 50 éven felüli. Különösen ag­gasztó a helyzet a nagyobb városok és ipari központok környékén. Ezen a helyzeten sürgősen segíteni kell. Az új iskolarendszer feltétlenül se­gít, de az 1961. évi tervszámok ma­gasak. Csak a társadalom önkéntes összefogásával sikerülhet a toborzás. A terv előírja, hogy a következő tan­évben 30 348 fiatalnak kell a mező­gazdasági szaktanintézeteket láto­gatnia a nyolcadik és kilencedik osztály elvégzése után. (Ebből a Az EFSZ-ek V. kongresszusától sokat vár az ország népe, legtöbbet a mezőgazdasági dolgozók. Az elő­készületekbe nemcsak a szövetkezetek ós a nemzeti bizottságok funkcionáriusai kapcsolódnak be aktívan, hanem a szövetkezetek dolgozói és a mezőgazdasági termelés összes illetékese hallatja hangját, hogy gazdag tapasztalatukkal valamennyi ?n hozzájáruljanak a harmadik ötéves terv merész célkitűzéseinek megvalósításához. Képünkön a jičini járásban levő roškopovi szövetkezeteseknek a horicei Mezőgazdasági Technikum növendékei is hatékony segítséget nyújtanak a kongresszusi anyag helyes felhasználásában és ft tervkészítésben, _ Kt Mevald felv.) A szaktanintézetnék megvan a tel­jes évre szóló termelési és tanterve. Ennek a betartása kötelező. Hozzá alkalmazkodik a szakképzés, szakok­tatás és az internátusi nevelés terve. A fiatalok szerződéses alapon a he­lyi EFSZ-ben, az aránylag közeli jarošovicei állami gazdaság farm­ján és a čihovicei tangazdaságon ré­szesülnek szakkiképzésben. Ugyan­itt felügyelet mellett önállóan dolgoz­nak. Hetenként váltják egymást és amikor nincsenek gyakorlati mun­kán, elméleti kiképzés folyik. A fia­taloknak a törvényesen előírt hat­órás munkidő ledolgozása után mód­juk nyílik a szórakozásra. A lányok érdekkörökben varrni és főzni ta­nulnak, a fiúk a szíjgyártó és nyer- j meg térül a szövetkezetnek, ha az­caik elszállásolási és étkezési költ­ségeihez. A térítés mérvét a JNB állapítja meg — igen mérsékelten. Sajnos, vannak szövetkezetek, ame­lyek a mérsékelt díjtételt sem fize­tik meg. A jelenlevő EFSZ-elnökök szerint nem azért, mintha nem vol­na meg az a pár korona, inkább csak irigységből, hogy a szomszéd fia, lá­nya tanulhat és nem gondolnak ar­ra, hogy a költségek nagyobb részét az állam viseli s a pár koronás szö­vetkezeti hozzájárulás két-három év múlva búsás haszonnal megtérül majd a szövetkezetnek. Tisztelet, becsület azoknak a szövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak, amelyek vezetői időnként meglátogatják „sa­ját" védenceiket, sőt gyakran könyv­ajándékokkal is kedveskednek ne­kik. • értekezletről írtam cikkem ele­jén Hát igen, annak indult. De már régen nem az. Elvtár­si, őszinte beszélgetés arról, hogyan segíthetünk egyesült erővel mind­nyájan. hogy a mezőgazdaság is mi­előbb elérje a fejlett ipar színvo­nalát, hogy egyes maradi nézetekkel szemben kiálljunk a mezőgazdasági szakma becsületéért. A mezőgazda­ság — élenjáró tudomány, a jövő tudománya, amelyet akadémikusok, professzorok, mérnökök, biológusok, agronómusok, zootechnikusok és me­chanizátorok ezrei fejlesztenek. Ilyen értelemben szólaltak fel: Hromas, a cihovicei tangazdaság vezetője, aki a gyerekek jó munká­ját dicsérte, Hrdina, az 1300 hektáros Haladás szövetkezet elnöke, ahonnan négy fiatal tanul itt, s aki nyíltan meg­mondta, hogy bár a falun is el le­het sajátítani a szakmát, de az isko­lákban jobban lépést tartanak a korral, a legújabb tudományos fel­fedezésekkel. Fikotová, a koSini Május elseje EFSZ tagja, a szülők nevében fejezte ki megelégedését az eddigi munká­val. Az ő korosztálya nem tanulha­tott hófehér ágyas internátusban, legfeljebb pofonokat kapott a földes­úrtól. Azért is nézték le őket. Most bármikor meglátogathatják gyerme­keiket és külön-külön, vagy a szü­lői-munkaközösség gyűlésén kö­zölhetik észrevételeiket. Javasolja, látogassa meg az iskola vezetősége azokat az EFSZ-eket, amelyek nem tartják tiszteletben a szocialista ál­lam rendeletét. Matoušek EFSZ-elnök, mintha az íróasztala mellett kalkulálna, olyan meggyőzően érvel: igaz, hogy két évig távol vannak a fiatalok, hiány­zik a munkájuk, de ez sokszorosan ges mesterség rejtelmeivel, a fa és fémfeldolgozás titkaival ismerkednek meg. Van idejük a tanulásra, olvasás­ra, szórakozásra. Szerencsére Týnben nem becsülik le a fiatalok kedvtelé­seit és ébren tartják érdeklődésüket az új iránt. Persze nem feledkeznek meg a politikai nevelésről sem. Szé­pen látogatott előadásokat rendez­tek az Októberi Forradalomról, a csehszlovák-szovjet barátságról, Kle­ment Gottwaldról, a dél-csehországi kerület ötéves tervéről, az afrikai népek felszabadulási harcáról. I dőnként egy-egy hétre 10—15 fiatalt kivisznek a melio­rációs szövetkezetbe vagy a lišoňi EFSZ-be, ahol a négysoros tehénis­tállóban megismerkedhetnek a leg­korszerűbb munkaszervezéssel. A fiatalok megtekintették az elérhető mezőgazdasági kiállításokat is. Minden nap munkája értékeléssel zárul. Feljegyzik, mit végeztek, mennyi értéket adtak a népgazda­ságnak. Persze az instruktor a hely­zethez híven nem fukarkodik a di­csérő vagy korholó szavakkal. Ezt az értékelést a gyerekek nagyon szí­vesen veszik, falitábláikra kifüggesz­tik és nyugodtan minősíthetik az előttük álló munkaverseny csirájá­nak. Ennyi jó hallatára is ajkunkra to­lul a kérdés: hát hibák nincsenek? Vannak, hogyne volnának. Ahol em­berek vannak, ott hibák is akadnak, örüljünk annak, hogy a hibák nem a fiatalok részéről mutatkoznak. Vannak még szövetkezetek, ahol nem törődnek a fiatalokkal, nem érdeklődnek irántuk, lebecsülik a szakoktatást. Itt 'hangsúlyozni kell, hogy a fiatalok oktatásának és el­helyezésének a költségeit lényegében az állam fedezi. A szövetkezetek csupán részben, anyagi helyzetükhöz mérten járulnak csak hozzá tanon­után nagyobb tudással térnek haza. Az értekezletnek, megbeszélés­nek, tapasztalatcserének, tere­ferének, — nehéz pontosan megha­tározni, hogy mi volt — elvtársi ta­lálkozónak vége. A mezőgazdasági szakintézet növendékei már a kom­munista társadalom alapjait rakják. Az iskolában olyan új ismereteket tanulnak, amiket a szövetkezetek­ben, állami gazdaságokon csak sok­kal később sajátíthatnának el. Nem­csak a maguk, a társadalom tudását is gyarapítják. Hasznos munkát vé­geznek, jó helyen vannak. Eredmé­nyes lesz a toborzás? Meglesz a 30 384 fiatal? Meglesz. Meg kell lennie! SZILY IMRE SZAKKÉPZETTSÉGET SZEREZHETNEK Akik a növény- és szőlőtermesztés terén akarnak képzettséget szerezni, az 1961 62-es iskolai évre a vinirkei mezőgazdasági mesteriskola igazgató­ságánál jelentkezhetnek felvételre. A magyar tannyelvű iskoláztatás időtar­tama két év. Jelentkezhetnek férfiak és nők egyaránt. Jelentkezési korha­tár: 17 évtől 40 évig. Az iskolázás időtartama alatt minden tanuló anya­gi támogatásban részesül. A nőtle-' nek havonként 500, a nősek 700 ko­ronát és minden gyerekre 60 koro­nát kapnak. Ebből az összegből a na­pi ellátásért csupán 10 koronát fizet­nek s a megmaradt összeggel tetszés szerint rendelkezhetnek. Az érdeklődők 1961. április 20-ig a következő címre küldjék el jelent­kezési íveiket: Poľnohospodárska maj­strovská ikola ViniSky, okr. TrebiSov. BAUERNFEIND MIKLÖS Viničky 4 J ĹJJ SZÖ 5 * 1961- január 7,

Next

/
Thumbnails
Contents