Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-04 / 4. szám, szerda

Negyven éve agitátor H

ideg, havas volt a január eleje ezelőtt negyvenhét évvel. Á žilinai textilüzem kapuja előtt hiába kopogtak rossz, foltozott lábbeliben, vagy zsákdarabokba csavart lábbal a munkanélküliek. „Felvétel nincs!" — hirdette a tábla. Főnyereménynek számított, ha valaki mégis bejutott a gyárba... Tizenegyéves gyerek volt 1913-ban Jozef Hrošovský, amikor az iskolát felcserélte a szövőgyár poros műhelyével. Olyan zsenge gyerek volt még, hogy nem is került a dolgozók névjegyzékébe. De a munkáját elfogadták, segédmunkás lett. Reggel hattól este hétig cipelte a nehéz fonalas ládákat, este holtfáradtan ment haza. Aztán később szövőmunkás lett, de más munkát is végzett, ha szükség volt rá. Ha sehol sem akadt munka, néhány hétre hazaküldték, kényszerszabadságra, persze fizetés nélkül. Ilyenkor a kulákokhoz járt napszámba, egy kis lisztért, krumpliért dolgozott, várva az üzenetre a gyárból, hogy ismét szükség van rá, jöhet. Tizenhat éves sem volt, amikor beiratkozott a textilesek szakszervezetébe. Alig múlt tizenhét esztendős, már komoly szervező munkával bízták meg az idősebb elvtársak. Azt a feladatot kapta, hogy szervezze be a kívülállókat, ő vállalta a megbízatást. Esténként eljárt a műhelyek elé, hazamenet leste meg a fiatalokat, hogy beszélhessen velük. Nem sajnálta a fáradságot. Agitációs nevelő munkáját siker koronázta. A gondjaira bízott fiatalok néhány hónap alatt szervezett munkások lettek. Ezután a mesterek sok követelésnek kénytelenek voltak engedni. Ezzel a tettel beírta nevét a textilüzem munkásmozgalmának történetébe. Igaz, a mesterek is megjegyezték a nevét, de akkor, az agitációs munka eredményeinek első mámorában nem sokat törődött ezzel ... 1

3y mondta el egyszerűen, röviden, így emlékszik a munkásmozgalomban tett első lépéseire Hrošovský elvtárs, amit nyugodtan nevezhetnénk tagjelöltségi időnek is, mert röviddel a CSKP megalakulása után tagja lett pártunknak. Nem ült győzelmi ünnepet az első eredményein, hiszen csak a párttagsággal kezdődtek az igazi tennivalók. — Kapitalista, kizsákmányoló rendszerben jártam ki az élet iskoláját, — mondja az öregek bölcsességével, derűs nyugalommal. Persze munkáját nem mindig kisérte siker. Ezt is elmondotta egészséges önismerettel, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia, Masaryk-Beneš és Tiso klerofasiszta ideje alatti röpcédulák, illegális újságok terjesztéséről, sztrájkokról, csendőrökkel való összeütközésekről, kardlapozásokról beszélt. Emberek vagyunk, a szervező munkában is hibázunk néha. A folyók kövét a sodró ár csiszolja símára. S az ember is a változó élet sodrában érik minden akadállyal megbirkózó jó harcossá. Hrošovský elvtárs harcolt. Tanult, fejlődött a pártmunkában, különösen a testet-lelket őrlő, mérgező fasizmus-elleni küzdelemben gazdag tapasztalatokra tett szert. Agitációs munkában jól tud érvelni ma. A

Tiikor az üzem mostani fiataljaira terelődött beszélgetésünk, barázdált arca mintha vidámabbra derült volna. Elmondta, hogy a gyár számos kiváló fiatallal dicsekedhet. Hozzátette azonban azt is, hogy egyesek persze nehezen értik meg milyen volt régen a munkásélet s ha értekezleteiken részt vesz, elmondja nekik, hogy a mai 11 évesek iskolába járnak, nem úgy, mint ő annak idején. A 14 évesek közül pedig azok, akik a gyárba kerülnek, a műszak egyik felében a műhelyekben dolgoznak, a másik .felében szakelőadásokon fejlesztik tudásukat. Szép ruhában járnak — ő és sok más abban a ruhában járt, amelyikben dolgozott. A gyárban van fürdő. Az üzemi konyhában kiadós ételt kapnak, nem kell száraz kenyéren élniök. Szórakozhatnak, tanulhatnak. A fiatalok szívesen látják őt gyűléseiken, mert az ő nyelvükön, egyszerűen, értelmesen beszél. Szavai nyomán az üzem CSISZ fiataljai a pártszervezet legjobb segítőtársaivá válnak. Hrošovský elvtárs a fiatalokban valóban felébreszti az élet igazi értelme iránti érdeklődést, a tartalmasabb életre törekvést, a jövőről való álmodozást, elmélyíti a párt iránti szeretetet. ľ \ Bátran elmondhatjuk, hogy Hrošovský elvtárs fáradhatatlan agitációs munkája jól kamatozott a múltban és eredményes most is, Nőtt a fiatalok munkateljesítménye, csökkent a selejt, szebbnél szebb női és férfi-ruhaszövetek kerülnek ki az üzemből. Egyre több azoknak a munkaközösségeknek száma, melyek a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. 5zsi bácsi — ahogy őt a fiatalok nevezik — nemcsak mint az egyik műszak mestere, de mint agitátor ís ott van majdnem minden munkaközösség értekezletén, mindig van egy-két kedves szava, jótanácsa. Kitartó nevelőmunkája a kollektívák munkájára rányomja a bélyegét. Kiváló dolgozók elvtársi segítséget nyújtanak a gyengébbeknek. Lena Gábrišová munkaközösségében pl. kezdetben hárman is lemaradtak a tervteljesítésben. Ez a három dolgozó ma már rendszeresen túlteljesíti tervét. Hrošovský elvtárs legnagyobb érdeme — mondotta Ján Pavliček elvtárs, az üzemi pártszervezet bizottságának egyik tagja — hogy minden támogatást megad a Csehszlovákia Kommunista Pártjának történetét tanulmányozó elvtársaknak, választ ad minden olyan kérdésre, melyek bővebb, alaposabb magyarázatot követelnek. Többek között választ adott arra, hogyan kell helyesen értelmezni pártunk V. kongresszusának anyagát, a CSKP az új típusú lenini forradalmi párttá való átalakítását. K

ézszorítás közben kérdeztük tőle, hogy rajta kívül van-e az üzemben más is, aki annyi éve agitátora pártunknak? Megcsóválta fejét s azt válaszolta: már nincs, mert nyugdíjasok. Közeledik az idő, amikor ő is nyugdíjba megy. Ügy érzi, nehezen válik meg a gyártól, mert megszokta, szereti, hiszen életének nagyrészét töltötte benne. Persze, amíg kapitalistáké volt, szenvedett is eleget. Megnyugtattuk, hogy szükség lesz rá továbbra is, ha munkájára nem is, mert ezt elvégzik a fiatalok, de szükség lesz élettapasztalatára, szavára, jó tanácsára. Erdősi Ede .'.V.V.V.V.VAW.W.V.V.V.W.' Az elsők között Hazánkban az egészségügy állandó fejlődésének egyik igen jelentős mutatója a gyermekek egészségéről való rendszeres és következetes gondoskodás. Ezen a téren a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ első államai közé tartozik. Az egészségügyi tanácsadókban, amelyeket kizárólag gyermekszakorvosok vezetnek, gondos figyelemmel kísérik a gyermekek életkörülményeit és egészségi állapotát születésüktől kezdve egészen iskoláskorukig. Jelenleg hazánkban 2800 lakosra jut egy gyermektanácsadó. A gyermekek egészségügyi gondoskodásának ugyancsak fontos mutatója az, hogy a gyermekhalandóság évről évre csökken: a múlt év első kilenc hónapja alatt 22,9 ezreléket tett ki. Első képünkön: A szorgos gondoskodás legszebb eredménye: az egészségtől kicsattanó mosolygós gyermek Második képünkön: A Prága Zižkov-i poliklinikán Marta Cihákovd gyermekvédőnő az egyik emberpalánta súlygyarapodását ellenőrzi. Harmadik képünkön: A nyolchónapos Zdenka Kozarából csak úgy sugárzik az egészség, de a žižkovi gyermekpoliklinikán dr. Eva Pflugová gyermekorvos rendszeres orvosi vizsgálat alá veszi. (J. Šaroch — ČTK — felvételei) val és az NDK-val egyetemben a szocialista világpiacra, növekvő szerepet biztosit a csehszlovák gazdaságnak az ázsiai szocialista országok fejlődésében. Az ázsiai szocialista országok évekre korlátlan piacul szolgálnak növekvő gépipari termékeink átvételére. Csehszlovákia a harmadik ötéves tervben gépek és komplex berendezések szállításával jelentősen hozzájárul az ázsiai szocialista országok szocialista iparosításának meggyorsításához. A csere lehetővé teszi, hogy a kivitt gépipari termékek fejében több nyersanyagot és élelmiszert hozassunk, bővítsük nyersanyagalapunkat. Elsősorban a Kínai Népköztársaságra gondolunk,, mely az áruforgalom terjedelmét tekintve a Szovjetunió és az NDK után már ma a harmadik legnagyobb üzlettársunk. Évente több mint 12 miliárd korona értékű árut szállítunk a világ minden részébe, ebből egymilliárd értékűt Kínába. A behozatal terén is hasonló a helyzet. Kínából például vasércet hozunk be, kénbehozatalunk 34, gyapot- és kaucsukbehozatalunk 14, jutabehozatalunk 21, húsbehozatalunk 14, szójabehozatalunk 86, tojásbehozatalunk 30, rizsbehozatalunk 50, teabehozatalunk 32, dohánybehozatalunk 29 százalékát importáljuk, stb. A harmadik csehszlovák ötéves terv tehát óriási ugrást fog jelenteni a kommunizmus felé haladó hazánk termelőerőinek fejlődésében, amelyet lényegében az egész szocialista világrendszer anyagi és nyersanyagforrásainak kihasználása tesz lehetővé. Ez ugyanakkor jelentős segítség lesz majd a szocialista rendszer többi, főként európai országai termelőerőinek fejlesztésében. Harmadik ötéves tervünk teljesítése lényegesen hozzájárul a szocialista világgazdaság ipari erejének és hatalmának gyarapodásához, a szocialista rendszer gazdasági erősödéséhez. Tehát megerősíti azokat a fő tényezőket, amelyekkel a kapitalizmussal békésen versengő szocialista világ befolyásolja a világfejleményeket. E téren további jelentős feladat hárul Csehszlovákiára. A harmadik ötéves terv éveiben egyre nagyobb lesz a világkapitalizmus két sajátos övezetével ápolt gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, mely közvetlen hatást gyakorol majd a tőkés gazdaságra. E két övezet egyikéhez a volt ázsiai, afrikai és latin-amerikai gyarmati, félgyarmati és függő országok tartoznak, melyeknek népei a nemzeti felszabadító harcban kivívták nemzeti önállóságukat és politikai függetlenségüket, most pedig országaik iparosításával a gazdasági függetlenségért harcolnak. A szocialista világ napjainkban hoszszúlejáratú gazdasági vagy kereskedelmi szerződések formáját öltő gazdasági és kereskedelmi kapcsolataival hat az említett országok fejlődésére. E kapcsolatok ily módon fontos tényezővé válnak a szóban forgó országok gazdasági fejlődésében, segítenek meggyorsítani gazdaságunk progresszív fejlődését, hogy mielőbb leküzdjék a feudális elmaradottságot. Csehszlovákiának viszont lehetővé válik, hogy bizonyos mértékben bővítse nyersanyagforrásait. Ezek a kapcsolataink a harmadik ötéves tervben tovább fognak bővülni. Csehszlovákia gépeket és gépberendezéseket szállít majd ezekbe az országba, s ennek fejében élelmiszert és nyersanyagot kap tőlük. Az 1961-1965. években (a harmadik indiai ötéves terv éveiben) például Indiában felépítjük a ranchi kohászati vállalatot, ezenkívül egy szerszámgépgyárat és elektromossági gépgyárat építünk. Ezért viszont vasércet, mangánércet, bőrt, fűszert és teát kapunk. Hasonló a kapcsolatunk Indonéziával is. Innen főként kaucsukot importálunk. További gyárakat építünk és gyárberendezéseket szállítunk Burmába, Afganisztánba, Ceylonba, az arab és afrikai országokba. Csehszlovákia az EAKban részt vesz az asszuáni gát építésében, üzemeket létesít az ország szíriai és egyiptomi területén, s főként gyapotot fog innen importálni. Irakkal Is hasonló az együttműködésünk. Tunéziával, Marokkóval, Guineával, Ghanával, Etiópiával és az afrikai földrész más, most születő államaival is egyre bensőségesebb kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn. Brazíliában cementgyárat építünk. Az ötéves tervben üzemberendezéseket és gépipari termékeket szállítunk Argentínának, Mexikónak, Kubának és más dél-amerikai országoknak. Kapcsolataink alapját a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönös érdeke képezi. Népünk segíteni akarja az említett országok népeit igazságos küzdelmükben, melyet azért vívnak, hogy megszűnjenek függni az imperialista országok monopóliumaitól. Ennek eredményeképpen fejlődik az itteni munkásosztály mint a legkövetkezetesebb forradalmi osztály, s megnövekszik a szerepe a nemzeti felszabadító mozgalomban, ugyanakkor pedig gazdasági és politikai téren tovább gyöngülnek az imperialista országok, ami összefügg az imperializmus gyarmati rendszere felbomlásának és felszámolódásának végbemenő történelmi, társadalmi és gazdasági folyamatával. A gazdasági fejlődés feltétele a béke, melynek megvédése a szocialista és a nem szocialista országoknak egyaránt érdeke. Ennek alapján bontakoztatják ki a szocialista országok politikai együttműködésüket is a nem szocialista országokkal, s ez az együttműködés még inkább fokozza majd az imperialista agresszorok és békerontók egyre nagyobb méretű elszigetelődését. Csehszlovákia a harmadik ötéves terv teljesítésével a tőkés és imperialista országokra is gazdasági hatást fog gyakorolni. A harmadik ötéves terv feltételezi, hogy a tőkés országokba is több gépet, berendezést és egyébb cikket szállítunk majd a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok keretében. Természetesen a tőkés országok gazdasági fejlődésének ösztönös jellegét tekintve az ötéves terv feltevései csupán előrejelzések. Ennek ellenére reális távlati feltevések, mert a tőkés gazdaság fejlődésének mai reális irányzatára és a tőkés világ társadalmi fejlődésének objektív irányzatára épülnek. Realitásukat a múlt évek konkrét tapasztalatai bizonyítják. Csehszlovákia eredményes kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn és árucserét folytat Angliával, Izlanddal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal, Dániával, Finnországgal, Svédországgal, Ausztriával és Olaszországgal. Görögországgal pedig a következő évekre most kötöttünk hosszúlejáratú árucsere-forgalmi egyezményt. A nyugat-európai országokkal folytatott külkereskedelmünk az 1953. évi 2 milliárd koronáról 1959-ben 4 milliárd koronára növekedett, ugyanakkor külkereskedelmünk általános forgalma 24 milliárd korona volt. E számunkra kedvező fejlődés oka a tőkés piacok egyre rosszabbodó helyzete, mely szorítja és új értékesítési lehetőségek keresésére készteti a nyugati vállalkozó köröket. A nyersanyagok és termékek kölcsönösen előnyös cseréjén kívül a gazdasági kapcsolatok fontos szerepe is előtérbe lép. A népek közötti feszültség enyhülésének, a népek kölcsönös bizalmának és egymáshoz közeledésének egyik módját képezi és hozzájárulhat a világbéke megszilárdításához. Azért igyekszünk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat, mert ötéves tervünk teljesítésének döntő feltétele a béke. ötéves tervünk pedig szervesen beleilleszkedik a szocialista országok közös erőfeszítésébe, mellyel el akarják érni a tőkés világtermelés felét, utói akarják érni és meg akarják előzni a legfejlettebb tőkés országokat, az egy lakósra jutó termelésben. Az eddigi fejlődés alapján feltételezhető, hogy a szocialista országok tervei teljesítése révén az 1961—1965-ös években 1,8—1,9-szeresével növekedik az ipari termelés és elérjük, hogy a világ ipari termelésének a felét a szocialista országok adják, bár a lakosság száma korántsem képezi a világ lakosságának a felét. Tehát a szocialista rendszer már a következő ötéves tervben ipari erejével túlszárnyalja a tőkés rendszert. Ezzel fontos lépést teszünk, hogy további két ötéves terv keretében, 1975-ig, megelőzzük a legfejlettebb tőkés országokat az egy lakosra jutó termelésben. Csehszlovákia ebben különös szerepet játszik. Ez határozza meg harmadik ötéves tervünk nagy nemzetközi jelentőségét is. Csehszlovákia ugyanis ipari fejlődésének eddigi gyors ütemével az NSZK kivételével tulajdonképpen valamennyi jelentős nyugat-európai ipari államot megelőzött. Az egy lakosra jutó főbb termékekben azonban az NSZK életszínvonalát is megközelítettük s csak az USÄ-t kell még utolérnünk. Csehszlovákia a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésével az egy lakosra jutó ipari termelésben az NSZK-t is utoléri és megközelíti az USA-t. Hazánk 1965-ben az egy főre jutó szén- és villamosenergiatermelésben túlszárnyalja Ausztriát, az NSZK-t és Belgiumot; az acélgyártásban az NSZK-t, Belgiumot és az USÄ-t; a cementgyártásban az NSZK-t, Belgiumot és Svédországot; a kénsavgyártásban az NSZK-t, Svédországot, Franciaországot és Angliát. Hasonló eredményeket érünk el más termékekben is. A munkatermelékenység terén túlszárnyaljuk az NSZK-t és megközelítjük az USÄ-t. A mezőgazdaságfejlesztési program teljesítésével megelőzzük Olaszországot és Norvégiát, s az egy hektárra eső termékek termelésében utolérjük az NSZK-t, tehát azokat az országokat, amelyeknek természeti viszonyai megfelelnek a mieinknek. Természetesen ennek megfelelően emelkedni fog életszínvonalunk is, mely — az egyes országok lakosságának zömét tekintve — összehasonlíthatatlan lesz a tőkés országokéval. Csehszlovákia tehát a harmadik ötéves terv teljesítésével európai viszonylatban eléri a legmagasabb ipari termelést, aminek eredményeképpen már a két világrendszer gazdasági erejének kiegyenlítődése folyamán — az USA kivételével — valamennyi fejlett tőkés országot túlszárnyal. Ebben rejlik a harmadik csehszlovák ötéves terv forradalmi jelentősége. Csehszlovákia fejlődésével jelentősen hozzájárul a szocialista világrendszer gazdasági erejének szilárdításához, a két rendszer békés együttélése alapjainak bővítéséhez. Ezzel konkrétan bebizonyítja, hogy a szocializmus a fejlett ipari országok szempontjából nagyon is megfelelő gazdasági rendszer, győzelme pedig lehetővé teszi, hogy a jövőben az emberiség nagyon rövid időn belül ugrást érjen el a fejlődésben. Az ennek eredményeként jelentkező magas életszínvonal, amelyet a kapitalizmus sohasem tud elérni, törvényszerűen fokozza majd a szocializmus vonzóerejét és így politikai befolyást gyakorol a tőkés világ forradalmi és demokratikus mozgalmának kibontakozására. K. ROUBAtj ÜJ SZÖ 5 * 1961. január 4.