Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-04 / 4. szám, szerda

Megkezdtük a nagy feladatok teljesítését Újabb sikerek küszöbén A z év első munkanapján, -pon­tosan hat órakor jelzúgott a gyár szirénája. A beavatatlan nem kis meglepetéssel vette észre, hogy a munkaidő megkezdése ellenére mm kezdődött el a megszokott gyári hangverseny, nem hallatszott a gépek moraja. Aki csak bejért, mind itt szorongott az üzemi klubban, új reményekkel, célokkal, várakozással telve. Mintegy 1700-an gyűltek egy­be, hogy ünnepélyesen megkezdjék az 1961-es esztendőt s egyben a harmadik ötéves terv munkanapjai­nak eredményekben gazdag hosszú sorát. A trnavai Kovosmalt nemzeti vál­lalat igazgatójának üdvözlő szavai és jokívánatai után a tömegszerveze­tek képviselői fejezték ki jókívánsá­gaikat a harmadik ötéves terv által íámasztott komoly feladatok mara­déktalan teljesítésével kapcsolatban. Az üzem munkásai nevében felszó­laló Kolár elvtárs lelkes szavakkal tolmácsolta: a legnagyobb erőfeszí­tést készek kifejteni annak érdeké­ben, hogy sikeresen valóra váltsák a kitűzött feladatokat, hogy az új évben, az új ötéves tervben minél eredményesebb, gazdaságosabb mun­kát végezzenek. Az ünnepi gyűlést kultúrműsor egészítette ki, mely äktuális összeállításával még mély­rehatóbbá tette az örömteljes han­gulatot — az újévi indulás lelkesítő jellegéi. Sisovsky elvtárs, az üzem igazga tója kérdéseinkre adott válaszában elmondotta, hogy a múlt évi terv sikeres teljesítése után — mely 101, S százaléknak felelt meg, — ez évben a 7 százalékkal megnövekedett fel­adatok teljesítéséhez még nagyobi lendülettel fognak hozzá s az 5,'J százalékos munkatermelékenység-nö­velést, a 6,2 százalékos önköltség­csökkentést, a nyereség 27 száza­lékos növelését az év végéig nem­csak teljesíteni, hanem túlteljesítem is akarják. Az 1961-es év folyamán több újdonsággal lepik meg a vá­sárló közönséget, többek között a: úgynevezett utivasalóval, — utazái közbeni használatra — az 5 szabály­zású villanyfözővel, új típusú mosó­géppel, stb., melyekből elegendő mennyiséget akarnak készíteni mind a belföldi fogyasztás, mind pedig a kivitel számára. S zemélyes óhajait kifejezve el mondotta, hogy a vásárló1 legnagyobb megelégedésére mindé nekelőtt javítani akarják termékeik minőségét, s gépesítés útján el akar­ják érni a. technika maximális fej­lesztését üzemükben. Részünkről hozzátesszük: kíván juk, hogy terveik és célkitűzéseik valamennyiünk örömére, megelégedé­sére váljanak valósággá, hogy az 1A CSKP vezetésével a szocializmus és a kommunizmus űj győzelmeiért A PÁRTSZERVEZETEK ÉVZÄRÔ TAGGYŰLÉSEI ELŐTT . ií Klement Gottwald Oj Ko­hómű a harmadik ötéves tervet több új Ü j üzemi klub Á fiľakovoi Kovosmalt dolgozóinak és az egész város kulturális életének fellendítéséhez, nagyban hozzájárul majd az új üzemi klub, melynek épí­tését az idén kezdik meg. J. Havran­nak, az üzem igazgatójának tájékoz­tatása szerint a Központi Szakszer­vezeti Tanács e célra több millió ko­ronát kitevő összeget juttat. A ter­vek szerint az üzemi klub nagy ter­mének befogadóképessége a korszerű színpadon kívül 400—450 személy lesz. Ezenkívül külön helyiségek _ lesznek számos önképzőkör számára is. Az üzem dolgozói és a város la­kossága a nagyszabású mű építéséből minden bizonnyal jelentős részt vál­lal társadalmi munkában, (gl) indulási lelekesedés ne lankadjon, hengersorral kezdte meg. A hengerso­hanem még gazdagabb eredmények ^^^"lôdarT^tik elérésére késztesse valamennyiüket. e!ő szállításra. Pártunk Központi Bizottságának határozata értelmében januárban és februárban tartjuk meg a párt­s szervezetek évzáró taggyűléseit és konferenciáit. Az újévet követő idő­• szak ezért, mint minden évben, N most is a tevékeny előkészületek ". időszaka pártszervezeteink életében. A jó felkészülés a siker alapja. Ez az aranyigazság teljes mérték­ben érvényes az évzáró taggyűlé­sekre is. S bátran mondhatjuk, hogy az idén még inkább, mint máskor. Az évzáró taggyűlések tárgyalásai­ban ugyanis vissza kell tükröződnie társadalmunk építése elért színvo­nalának és minden egyes pártalap­szervezet jövőbeni konkrét felada­tainak. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy nem­csak a múlt évi munka szemléjéről íj és az új bizottság megválasztásá­éi ról van szó, hanem sokkal inkább azokról az újabb, minden eddiginél ^ nagyobb feladatokról, melyek meg­^ oldása az elkövetkező időszakban ^ ránk vár. ^ Az évzáró taggyűlések ideológiai ^ és szervezeti előkészítéséhez a párt­^ alapszervezeteknek pontos útmutatást ^ ad a CSKP Központi Bizottságának § erre vonatkozó határozata. A hatá­§ rozatot a Pártélet múlt évi utolsó ^ száma teljes szövegében közölte. ^ A határozat valamennyi alapszerve­ji zet gyűlése számára lényegében fc egységes programot tűz ki az aláb­^ biakban: fc A választási és a javasló bizottság í (szó) (V. Švorčík — ČTK felv.) Az első naptól kezdve A harmadik ötéves terv kezdetén a Magasépítke­zési Vállalat dolgozói Ko­šicén azzal az eltö­kélt szándékkal láttak munkához, hogy első naptól kezdve minden tudásukat az ötéves terv teljesítésének szolgálatá­ba állítják. Ebben az évben és a harmadik ötéves terv folyamán az építőipar dolgozóira az a megtisz­telő feladat vár, hogy további új városnegyede­ket, iskolákat, kulturá­lis és egészségügyi intéz­ményeket, továbbá szál­lodákat és elárusítóhe­lyeket építsenek Kelet­Szlovékia metropolisában. Az 1961-es évben 2600 lakásegységet kell felépí­teni. Jobb munkaszerve­zéssel, folyamatos-, panel-, öntöttbetonépí­téssel, a gépek több mű­szakban való kihasználá­sával, a szocialista mun­kabrigádok tapasztalatai­nak átadásával kell meg­teremteni a feltételeket, arra, hogy a Magasépítke­zési Vállalat a múlt évi lemaradását a lakásépít­kezésben behozza és az ez évi tervet is teljesít­se. (ms.) ^ megválasztása. ^ A pártbizottság beszámolója tevé­i kenységéről és a pártszervezet to­^ vábbi feladatairól. ^ A felsőbb pártszerv képviselőjé­^ nek beszéde kommunista pártunk ^ történelmi küldetéséről és a kom­^ munista világmozgalom feladatairól. | Vita. ^ Az új pártbizottság megválasztása ^ és határozathozatal. ^ Az egységes program természete­^ sen korántsem jelenti azt, hogy az ^ a gyűlések úgy hasonlítsanak egy­^ máshoz, mint egyik tojás a másik­^ hoz. Hiszen minden alapszervezet­^ nek megvannak a maga sajátos ^ problémái, feladatai s egész sor ^ olyan speciális kérdés, mellyel az évzáró taggyűlésen foglalkozni kell, amelynek át kell hatnia nemcsak a vitát, hanem a két fő beszámo­lót is. Az évzáró taggyűlések előkészí­tésével kapcsolatban a járási párt­bizottság figyelembe veszi, hogy az alapszervezetek tevékenységének színvonala nem egyforma. Egyesek önállóan dolgoznak, másoknak még segítséget kell nyújtani a problé­mák megoldásában. Természetes te­hát, hogy a járási pártbizottságnak elsősorban ott fogják a legnagyobb segítséget nyújtani az évzáró tag­gyűlések előkészítésében, ahol a pártszervezet munkája még elmarad az egyre növekvő feladatok mögött. Ez a segítség elsősorban arra irányul, hogy minden egyes párt­szervezet megtanulja a helyi prob­lémáknak saját erejéből való meg­oldását, hogy nagyobb önállóságra tegyenek szert a pártmunkában. A fent elmondottak még fokozot­tabban hangsúlyozzák ki azt a nagy felelősséget, melyet az alapszerve­zetek bizottságai, főképp pedig a já­rási pártbizottságok viselnek az év­záró taggyűlések gondos, mindenre kiterjedő előkészítéséért. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a járási pártbizottságok e feladatra mozgósítsák az egész pártaktívát. A járási pártbizottságok emellett ezekben a napokban szemináriumo­kat rendeznek a pártalapszerveze­tek elnökei részére, hogy felkészít­sék őket az évzáró taggyűlések jó megszervezésére és lefolytatására. A beszámoló előkészítésében 'y* mely az egész pártbizottság kollek­tív munkája kell hogy legyen, minden pártszervezet Antonín Novotný elv­társnak múlt év novemberében a • kerületi és járási vezető funkcio­náriusok értekezletén mondott be­szédéből indul ki. Fontos azonban, hogy a Novotný elvtárs beszédében felvetett problémákat az évzáró tag­gyűlések tárgyalása során helyesen, a helyi feltételek figyelembe véte­lével tárgyalják meg. Ezt a köve­telményt a járási pártbizottságok főként a pártaktíva közreműködé-\ sével, mindenekelőtt pedig az alap- v szervezetbe kiküldött aktivista se­gítségével érhetik el. A harmadik ötéves terv nemzetközi jelentősége • * • Harmadik ötévej népgazdaság fejlesztési tervünk szervesen beleilleszkedik az egész szocialista világ­rendszer termelőerői fejlesztésének nagyszabású programjába. Teljesítése lényegesen hozzájárul a szo­cialista világrendszer ipari és gazdasági erejének növekedéséhez és ennek keretében növeli Csehszlová­kia jelentőségét és szerepét a világ gazdasági fejlődésében. Az ötéves terv teljesítése igen nagymér­tékben kihat azokra a fontos tényezőkre, amelyekkel a szocialista világ befolyásolja a világ békés fej­lődését. Békeidőben ugyanis a népek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai képezik annak a forradalmi hatásnak fő formáját, amellyel a ssocialista világ gazdasága a tőkés gazdaságot befolyásolja. Mint Le­nin mondotta, békeidőben főként gazdasági téren, gazdasági politikánkkal hatunk a világ forradalmi fej­lődésére. Csehszlovákia népe három irányban hat a világfejlődésre: a szocialista világrendszer kereté­ben, a gazdaságilag elmaradott országokban és végül a tőkés és imperialista országokban. * * • A csehszlovák gazdaság elsősor­ban a szocialista országok gazdasá­gában végbemenő forradalmi átala­kulások folyamatára hat, melyeknek célja a szocializmus és a kommuniz­mus. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a Szovjetunió után a máso­dik szocialista, tehát a gazdaságilag legérettebb ország. Csehszlovákia a Szovjetunió és az NDK mellett a szocialista tábor legfejlettebb ipari országa. Ez határozza meg hazánk küldetését a szocialista rendszer fejlődésében. Csehszlovákia termelőerőinek terve­zett fejlesztése az első lépés a kom­munista társadalom anyagi-műszaki alapjai előkészítésére hazánkban. Ezt a célt követik szocialista gazda­ságunk műszaki rekonstrukciójának feladatai. Ezek alapján hazánk fel­tételei közepette objektív adottsá­gainknak megfelelően a gépgyártást, a kohászatot, a vegyipart és az energetikai ipart fejlesztjük gyors iramban. A csehszlovák gazdaság tervezett fejlesztésének nemzetközi jellege már hazánk fejlődésében is megnyilvánult. Egy ilyen ország ugyanis sohasem tudja saját termé­szeti erőforrásaiból biztosítani a technika, a termelés és általában a gazdaság korszerű fejlődését. Gaz­daságunk szükséges komplex alap­vető nyersanyag-, anyag- és ener­giaellátásának egyedüli útja gazda­sági együttműködésünk a Szovjet­unióval, mely főként vasérccel, kő­olajjal, különféle fémekkel, gaboná­val, gyapottal, gyapjúval, folyékony 4 J ĹJJ SZÖ 4 * 1961- január 7, fűtőanyaggal, stb. látja el gazdasá­gunkat. — A Szovjetunió nyers­anyagszállítása — iparunk és egész gazdaságunk fejlődésének kulcsa. (Šimúnek). A jövőben is a Szovjet­uniótól kapjuk egész kőolajbehozata­lunkat. A kőolaj vegyiparunk fej­lesztésének alapja lesz. Vegyiparunk a harmadik ötéves tervben különö­sen Dél-Szlovákiában épül ki és a magyar nemzetiségű lakosság élet­színvonala további emelkedésének egyik fő forrása lesz. Az importált vasércmennyiségnek háromnegyedét is ma már a Szovjetuniótól kapjuk. A vasérc pedig Kelet-Szlovákia ipari fejlődésében kulcsfontosságú, a Ke­letszlovákiai Kohó fejlesztésének nyersanyagalapját képezi. Az ötéves tervben még több vasércet hozunk be a Szovjetunióból. Ugyancsak nagy jelentősége van az egyre növekvő mennyiségű szovjet gép- és beren­dezés-szállítmányoknak, a Szovjet­unió tudományos, műszaki és egyéb segítségének. Ebből is látjuk, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági kapcso­latai döntően befolyásolják hazánk gazdasági fejlődését. Ez a viszony nem csupán egyszerű baráti és együttműködési viszony, hanem gaz­dasági szükségszerűség is hazánk to­vábbi gazdasági fejlődése szem­pontjából. Ezért rendszeresen ter­vezzük a szovjet-csehszlovák együttműködést Az 1961—1965-ös évekre legutóbb megkötött egyezmény szerves része a harmadik ötéves tervnek. Alapja a két ország termelőerői fejlődésének hatékony egybehangolása az állan­dóan elmélyülő kooperáció és terme­lési tervek szakosítása útján. Ez igen fontos tényező Csehszlovákia gazdasági fejlődésének távlati ter­vezésében. A koordináció fő elve ELŐSZÖR: minden szocialista or­szágnak közös érdeke, hogy maxi­málisan növelje azoknak a termé­keknek gyártását, amelyek termelé­séhez a legjobb természeti és gaz­dasági feltételei vannak. Ez további ok a csehszlovák és szovjet gazda­ság objektív ökonómiai egybeillesz­kedésére. A csehszlovák gépipar a harmadik ötéves terv teljesítésével jelentősen kiveszi részét a kommu­nizmust építő szovjet társadalom termelőerői óriási arányú fejlődésé­nek biztosításából. MÁSODSZOR: a munkatermelé­kenység gyors növelésének alapját képező nagyiramú műszaki fejlesz­tés követelményei objektívan ki­kényszerítik a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás további elmé­lyülését, a többi, mindenekelőtt eu­rópai szocialista ország egyre szo­rosabb együttműködését. A szocialis­ta országok ugyanis csak a követ­kezetes szakosítás és a tökéletes kooperáció útján tudják hatékonyan kihasználni termelőerőiket. \ nemzetközi munkamegosztás mindinkább a termelőerők fejlesz­tésének általános, objektívan szük­séges, s nemcsak a kis országokra érvényes formájává válik akkor, amikor a műszaki haladást egyre in­kább a termelési folyamatok teljes gépesítése és automatizálása jellem­zi. A közép-európai szocialista or­szágok szocialista iparosításával pár­huzamosan gépipari gyártmányaik és nyersanyaguk kölcsönös cseréje is fokozódik. Elsősorban nehéziparunk­ban mélyül el a szakosítás és mun­kamegosztás. A harmadik ötéves tervben a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak javaslatai alapján tovább foly­tatjuk a termelés és a kooperáció szakosítását. Ez azt jelenti, hogy Csehszlovákia — a Szovjetunió és az NDK után a szocialista rendszer fő gépgyártó állama — más európai szocialista országokra ruházza 'át több termékének gyártását. Gépipa­runk főként gépeket és berendezé­seket fog gyártani a nyersanyagfej­tési, energetikai, kohászati, vegyipa­ri, finom-%zerszámgépipari s más ágak, valamint Lengyelország, Bul­gária, Magyarország, Románia. Albá­nia, az NDK és a Szovjetunió épülő vállalatai számára. Ez a csehszlovák gépipar termelésének egyharmadát köti le. Az európai szocialista or­szágokat is Csehszlovákia látja majd el — fokozott mértékben — kok­szolható szénnel, koksszal, fekete­fémekkel. E téren a harmadik ötéves terv éveiben egyre nagyobb szerepe lesz az épülő kelet-szlovákiai kohászati bázis termelésének. Viszont több szenet hozunk be Lengyelországból, kőolajat Romániából, ólmot és hor­ganyt Bulgáriából, Lengyelországból és Romániából, káliumtrágyát és vegyipari nyersanyagot (főként az épülő dél-szlovákiai vegyiparnak) az NDK-bóI és Lengyelországból. Ezek az országok ugyanis nemcsak a ma­guk, hanem a szocialista országok közös érdekében fejlesztik és bőví­tik nyersanyagalapjukat. Csehszlová­kia a harmadik ötéves tervben az­zal vesz részt a közép-európai szo­cialista országok nyersanyagalapjá­nak fejlesztésében, hogy műszaki és tudományos segítséget nyújt a ki­szemelt nyersanyag-ágazatok fej­lesztésében, hitelt folyósít Lengyel­országnak, Magyarországnak, Romá­niának, Bulgáriának és Albániának. Részt vesz például Albánia vasnik­kel ércfejtésének, Románia elektro­mos energia és cellulózgyártásának fejlesztésében, kőolajipari berende­zéseket szállít az országnak, részt vesz Bulgária rézgyártásának fej­lesztésében, a csehszlovák ipar szá­mára fontos lengyel kőszén, kén és egyéb nyersanyagok fejtésének nö­velésében, Magyarország villamos energiagyártásának fokozásában. Csehszlovákia - az iparilag legfej­lettebb és gazdaságilag legérettebb európai szocialista ország — így tehát mind jobban pozitívan befo­lyásolja majd az említett szocialista országok kooperációját és fejleszté­si terveinek egybehangolását, nem­zetközi munkamegosztásukat, előse­gíti annak fokozatos elmélyülését, amihez harmadik ötéves tervünk nagymértékben hozzájárul; meggyor­sítja az említett országok gazda­sági fejlődését, hogy mielőbb befe­jezzék a szocializmus építését; közös érdekből még szorosabb kölcsönös gazdasági összefogásra készteti a közép-európai szocialista országo­kat. Ez szintén elősegíti ipari és gazdasági fejlettségük színvonalának fokozatos kiegyenlítődését, ami visz­szahat a nemzetközi szakosítás el­mélyülésére s így további lehetősé­geket teremt a termelés műszaki színvonalának és a gyártmánymeny­nyiség nagyságának emelésére. Ily módon a csehszlovák gazdaság hatni fog a többi európai szocialista or­szág gazdaságára, hogy még job­ban összeforrjon és szerves részét képezze a szocialista gazdasági vi­lágrendszernek Ebben az értelem­ben a harmadik ötéves terv „nem­csak belső — nemzeti — viszony­latban, hanem a kialakuló világ­rendszer keretében szabja meg gaz­daságunk arányait" (Dolanský). Ez elsősorban a gép- és fémfeldolgozó ipar gyors fejlődési ütemére és ter­jedelmére vonatkozik. E téren az ötéves tervben lényeges szerep jut Szlovákiának, nevezetesen Košice vidékének. HARMADSZOR: Csehszlovákia nö­vekvő ipari termelése, főként gya­rapodó gépipari kapacitása lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves terv­ben megerősödjenek Csehszlovákia és az ázsiai szocialista országok gazdasági kapcsolatai. Az ötéves terv idején ezek az or­szágok gyors ütemben fejlesztik majd termelőerőiket s így a for­radalmi szocialista átalakulás folya­matát. is. Az a tény, hogy a gép­ipari gyártmányok 90 százalékát Csehszlovákia szállítja a Szovjetunió-

Next

/
Thumbnails
Contents