Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-04 / 4. szám, szerda

Szovjet-indoné? tárgyalások f Moszkva (ČTK) - N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke január 3-án fogadta Naszution tábornokot, Indonézia nemzetvédelmi miniszterét, aki át­adta Szukarno indonéz elnök szemé­lyes üzenetét. Naszution tábornok és dr. Szubandrio külügyminiszter január 3-án tisztelgő látogatást tet­tek Vaszilij Kuznyecovnál, a Szov­jetunió külügyminiszterének első he­lyettesénél. A Kremlben január 3-án megkez­dődtek a szovjet-indonéz tárgyalá-. sok. A szovjet kormányküldöttség vezetője Anasztaz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Az indonéz küldött­séget Naszution tábornok vezeti. India Kommunista Pártja örömmel fogadja Q moszkvai tanácskozásról kiadott Nyilatkozatot Delhi (ČTK) - India Kommunista Pártjának Nemzeti Tanácsa bombayi ülésén örömmel fogadta a moszkvai értekezletről kiadott Nyilatkozatot, mint olyan történelmi programalko­tó okmányt, amely megtestesíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A Nemzeti Tanács hatá­rózata hangsúlyozza, hogy a moszk­vai Nyilatkozat India Kommunista Pártjának vezérvonala és buzdítás. Al Nemzeti - Tanács felszólítja a párt valamennyi tagját, tanulmányozza át ezt az okmányt és gazdagítsa mar­xista-leninista ismereteit. Az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság megszüntetéséért Washington (ČTK) - Az amerika­611enes tevékenységet vizsgáló bizottság feloszlatásáért küzdő nemzeti bizottság január 2-án a Fehér Ház előtt tünte­tést rendezett. A tüntetés résztvevői kö­vetelték az amerikaellenes tevékenysé­get vizsgáló bizottság feloszlatását. A tömeggyülésen felszólalt dr. Willard Uphouse amerikai közéleti személyiség is, aki most töltötte ki egyéves bör­tönbüntetését. Dr. Uphousét azért ítél­ték el, mert nem volt hajlandó együtt­működni az amerikaellenes tevékenysé­get vizsgáló bizottsággal. A tüntetés résztvevői feliratot intéz­tek az amerikai kongresszushoz, amely­ben hangsúlyozták, hogy a bizottság visz­szaél hatalmával. Tüntetés Szomáliában Etiópia ellen Mogadiscio (ČTK) - Mogadisció­ban, Szomália fővárosában január 2-án nagy tüntetés volt Etiópia el­len. Az utóbbi napokban határmenti összetűzés volt az etiópiai és szo­máli törzsek között, amelyek szo­máli hírforrások szerint 120 ember­életet követeltek. Wma AZ AMERIKAI imperialisták támogatta felkelő egységek ellen hősiesen harcoló laoszi Patet Lao alakulatok egy csoportja. (Japán Press f elv.) Laoszban véget kell vetni a testvérgyilkos háborúnak Norodom Szihanuk herceg, Kam­bodzsa államfője személyes üzenetet intézett 14 államfőhöz, amelyben ér­tekezlet összehívását javasolja a lao­szi béke felújításának megtárgyalá­sára. Szihanuk üzenetében rámutat, Laosz népének meg kell hagyni azt a jogát, hogy maga döntsön sorsá­ról. Szihanuk az értekezlet megtar­tását semleges országban, a lehető­ség szerint Ázsiában kívánja meg­rendezni. A Patet Lao-egységek támadásba lendültek Vientiane (ČTK) - A Francé Presse hírügynökség jelentése sze­rint Kong Le kapitány csapatai és a Patet Lao-egységek január 2-án Luang Prabang laoszi királyi szék­város tőszomszédságában támadást indítottak. A városban öt jól felfegy­verzett zászlóalj állomásozik, azon­ban a hírügynökség jelentése sze­rint ezen egységek katonai fegyel­me az utóbbi napokban erősen meg­lazult. A Patet Lao-egységek elfoglalták a paksani utat, amely Vientianét Szavannakhettel, Nosavan áruló tá­bornok székhelyével és Szajgonnal köti össze, ahonnan az árulók erősí­téseket kaptak. Kong Le nyilatkozata Párizs (ČTK) - Az AFP hírügy­nökség közlése szerint Kong Le ka­pitány kijelentette: „A mi oldalunkon most csupán laoszi haderők küzde­nek." Kong Le kapitány „merő ko­holmánnynak" minősítette a puccsis­ták vientianei rádióállomásának azt a hírét, amely szerint „katonai egy­ségek Észak-Vietnamból betörtek volna Laoszba." A kapitány javasol­ta, hogy külföldi megfigyelők is meggyőződjenek az igazságról. MÉG A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK SEM ÉRTENEK EGYET AZ USA LAOSZI INTERVENCIÓJÁVAL Washington (ČTK) - Január másodi­kán a Fehér Házban további rendkívüli értekezlet folyt le, amelyen Eisenhower több mint egy órán át tárgyalt diplo­máciai, katonai és hírszerzői tanácsadói­val. Az értekezlet befejezése után ki­adott nyilatkozat beszámol arról, hogy Eisenhower jóváhagyta a hadügyminisz­tériumnak a Csendes-óceáni „preventív intézkedések" végrehajtására irányuló tervét. Annak ellenére, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársaság laoszi „.beavatkozásáról" szóló koholmányt már megcáfolta és annak ellenére, hogy a hazugságokra nincsen bizonyíték, Hagerty sajtófőnök a Fehér Házban rendezett értekezlet befejezése után kijelentette, hogy „az intervenció tényét" az érte­kezleten megtárgyalták, s az USA kor­mánya elhatározta, hogy fokozza „ké­szültségét a kommunista intervencióval szemben." Londonban komoly nyugtalanságot vál­tott ki az a hír, hogy az USA hajórajt küldött a dél-kínai tengerre. Londonban lázas diplomáciai tárgyalások folynak a laoszi helyzetről. Macmillan miniszterel­nök Home külügyminiszterrel tanácsko­zott. Home felkereste Whitneyt, az USA londoni nagykövetét. A nyugati sajtó­ügynökségek közlése szerint londoni dip­lomáciai körökben ezt a találkozást az angol kormány arra irányuló kísérleté­nek minősítik, hogy rávegye az USA-t, egyezzék bele a laoszi nemzetközi fel­ügyelő és ellenőrző bizottság tevékeny­ségének felújításába. A francia kormány sem ért egyet az USAe laoszi agresszív politikájával. A francia külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy Franciaország laoszi politikájában hű marad a genfi egyez­ményekhez. Hozzáfűzte, hogy a SEATO­nak nincs joga beavatkozni Laosz ügyeibe, Havannai tudósításunk latin-Amsrika népe szo'idaris Kubával A z amerikaiak Kuba elleni be­törési szándékainak leleplezése nagy tiltakozást váltott ki egész Latin-Amerikában. A titkos tervről nyilvánosságra hozott tények olyan meggyőzők és átlátszók, hogy az amerikai külügyminisztérium 48 órán belül meg sem kísérelte a hír cáfolását. Az USA még mindig arra törekszik, hogy különböző ürüggyel rábírja a latin-amerikai országokat: minél többen szakítsák meg diplo­máciai kapcsolataikat Kubával. Az agresszív terv leleplezése — mellyel kubai kérésre a Biztonsági Tanács fog most foglalkozni — ismét kel­lemetlen helyzetbe hozta az ameri­kai kormányt. Eddig még semmi jele annak, hogy megszűntek volna a. Kuba elleni partraszállás katonai-politikai előké­születei, de Washington most már végleg meggyőződhet arról, nem hozhat fel olyan érvet, mellyel „iga­zőlhatná" az agressziót. Ezért továb­bi nyomást gyakorol Uruguayra és Ecuadorra. Mindkét esetben igyek­szik kihasználni a kormány gazda­sági nehézségeit, hogy a dollársegít­séggel nyerje el támogatásukat. Az amerikai titkos szolgálat egyidejűleg mozgósítja ötödik hadoszlopát, külö­nösen Havannában. Üjévre virradó éjjel tűz ütött ki az egyik legnagyobb havannai áru­házban. A szabotőrök foszfortáblákat használtak. Vasárnap délig gomoly­gott a füst a hatalmas épületből, bár a kivezényelt tűzoltókon kívül az al­kalmazottak, a katonák és a milicis­ták is önfeláldozóan igyekeztek el­fojtani a lángokat. A kárt több száz­ezer dollárra becsülik. Szinte egy időben bombatámadást hajtottak végre Kuba Népi Szocia­lista Pártja Központi Bizottságának havannai székháza ellen. A közeli gyógyszertárban is bomba robbant, mely egy asszonyt és gyermeket sú­lyosan megsebesített. A terrorcselekményekkel zűrza­vart akarnak előidézni, hogy az elé­gedetlenség látszatát keltsék, mint­ha polgárháború törne ki Kubában, ami a mostani körülmények között jól jönne az amerikai imperialisták­nak, hogy beavatkozzanak. A főváros lakossága azonban meg­őrizte nyugalmát. Minden terrorcse­lekmény csak jobban fokozza a nép egységét, forradalmi fegyelmezett­ségét és elszántságát, hogy a for­radalpm ellen irányuló minden táma­dási kísérletet elfojt. Havanna ut­cáin fegyveres munkásmilíciák őr­ködnek. Fokozott forradalmi éber­ség közepette ünnepli a nép a for­radalom győzelmének második év­fordulóját. Az egész világ, de különösen La­tin-Amerika népe forrón rokonszen­vez és szolidáris a forradalmi kubai néppel. Pedig az amerikai kormány szennyes szerepet szánt a latin-ame­rikai kormányoknak. Az UPI amerikai sajtóiroda sietett hírül adni, hogy a chilei kormány megszakította a diplonjáciai kapcso­latokat Kubával. A hírt azonban nemcsak Havannában, hanem San­tiago de Chilében is megcáfolták. Érdekes, hogy az argentin kor­mány 'úgy döntött, „egyelőre nem szakítja meg" kapcsolatait Kubával. Az argentin külügyminiszter kije­lentette, hogy kormánya „várakozó álláspontra" helyezkedik. Virgilio, a Brazil Szocialista Párt vezetője kijelentette, hogy „a Kuba ellen irányuló minden idegen agresz­szió egyben támadás a latin-ameri­kai országok ellen". A venezuelai, brazíliai, uruguayi, panamai, costa­ricai, ecuadori, portoricoi és más szak- és diákszervezetek tiltakoznak az USA tervezett intervenciója el­len. Haladó szellemű amerikaiak, a „becsületes tárgyalások hívei is csat­lakoztak a tiltakozókhoz. E szerve­zet hatvan tagja, akik most Kubában tartózkodnak tüntetően felkeresték az egyik havannai kórházat és vért adtak a terrorista merényletek áldo­zatai számára. Collazo uruguayi szocialista képvi­selő „túl nevetségesnek" tartja azt az amerikai hírt, hogy szovjet raké­tatámaszpontok vannak Kubán. Ez ellen Castro miniszterelnök is tilta­kozott újévi beszédében. Hangoztat­ta: Kuba nem akar háborút, ellen­kezőleg, békét akar, hogy dolgozhas­sák, viszont minden erővel kész meg­védeni forradalmát. J. HOCHMAPí Katonai díszszemle Havannában Fidél Castro bejelentette, hogy tizenegyre csökkenti!? a havannai amerikai követség létszámát Havanna (ČTK) — Hétfőn Havanna leg­nagyobb terén katonai díszszemlét tar­tottak a kubai forradalom második év­fordulója alkalmából. A hős kubai nép megmutatta megmásíthatatlan akaratát, hogy megvédi országa izabadságát és függetlenségét, egységben tömörül Fidél Castro forradalmi kormánya köré és ez­zel válaszol az imperialisták agresszív cselszövéseire. KOMMENTÁRUNK • ••••••••••••• Miért harcolnak a belga A belga kormánykörök abban reménykedtek, hogy az óév szilvesz­teri, rózsás hangulatban végződik. Az általános jókedvet Baudouin kirjly és Fabiola spanyol hercegnő frigye ala­pozta volna meg... Eyskens is re­mélte, hogy „jószerencsével" kezdi az új évet és sikerül nyélbeütni „takarékossági törvényét", melyet jóváhagyás végett a parlament elé terjesztett. A helyzet azonban másképpen ala­kult. A királyi nászt követő vígado­zást csakhamar a dolgozók egyre fokozódó elkeseredett sztrájkküzdel­me váltotta fel. A tömegek véget akarnak vetni az Eyskens-kormány nyomorba taszító politikájának. Míg a királyi párt 6 millió frank aján­dékkal lepte meg, 10 milliárd frank új adót akar a dolgozók nyakába varrni. Ezt a kisfogyasztók aprő­A BELGA DOLGOZÓK Brüsszelben is elszántan tüntetnek a kormány népellenes politikája ellen. A kormány pedig állig felfegyverzett rendőrökkel támad a békés tjiplfttókce. Keyston loto cseprő bevásárlásaik során fizetnék. Persze ezenkívül még korlátozzák a szociális célú kiadásokat és csökken­tik a szénbányáknak folyósított ál­lami juttatásokat: az 1958. évi 1 mil­liárd 200 millió helyett 1963-ban már csak 100 millió frankot kapnak. Tehát megint csak a dolgozók fizet­nek rá. Ugyanis csak az idén továb­bi 11 bánya bezárását tervezik. A bányászok újabb ezrei veszítik el munkájukat. Ezeket a drasztikus kormányintéz­kedéseket akarják szentesíteni az „egységes törvénnyel" vagy máskép­pen „takarékossági törvénnyel". Ez a törvényjavaslat a belga gyarmattar­tók és nagytőkések érdekét érvé­nyesítő kormánypolitika következ­ménye. A dolgozókkal akarják meg­fizettetni a kongói kalandot és a lázas fegyverkezés politikáját. X kormány azonban nagyon elszámította magát. A dolgozók hallani sem akarnak életszínvonaluk további süllyedéséről. Országszerte szembeszálltak a „takarékossági tör­vénnyel". A belga dolgozók egysége­sen, tömegesen léptek fel. A katoli­kus munkások, a Keresztényszocia­lista Párt és a katolikus szakszerve­zetek tagjai is csatlakoztak a kom­munista és szocialista munkásokhoz. Van Roey bíboros, a királyi udvar „szürke eminenciája" is hiába tüzelt a „lázadók" sztrájkjában való rész­vétel ellen és hiába intézte szózatait a rend és a nyugalom megőrzésére. A dolgozók sztrájkmozgalma még a parlamenti vita megkezdése előtt országos, általános sztrájkká élező­dött. A belga Szocialista Párt egyes ve­zetői eleinte úgy vélték, hogy a par­lamentben vívják meg a fő csatát az igazságtalan törvény ellen. A par­lamenti többségre számító Eyskens­kormány hajthatatlansága azonban csakhamar meggyőzte őket, hogy a kommunistáknak van Igazuk, akik követendő jelszóul tűzték ki a dolgozók egységakcióit,, melyek a parlamentet is a dolgozó nép véle­ményének tiszteletben tartására kényszerítenék. A kormánykoalíció, és az ellen­zék pártjai valóban nagy küzdelmet vívnak a parlamentben. De ha leg­alább a katolikus munkások által választott keresztényszocialista kép­viselők szívügyüknek tekintenék vá­lasztóik óhaját és szavazataikkal szintén csatlakoznának a kommunis­ta és szocialista képviselőkhöz, a dolgozóknak nyert ügye lenne, s megbukna a „takarékossági törvény". A burzsoá pártok azonban a tőké­sek, s nem a dolgozók érdekeit né­zik. így a parlamenti szavazáson, melyre valószínűleg még e héten sor kerül, eddig biztos a kormány több­sége. (A szenátus csak január 17-én ül össze.) Ez egyáltalán nem az erők tény­leges viszonyát és a nép véleményét tükrözi. A dolgozók óriási sztrájkjai és egységes tüntetései most nagy nyomást gyakorolnak a parlamentre, hogy utasítsa el a népellenes tör­vényjavaslatot. Az általános sztrájk megbé­nította az ország gazdasági életét. A „takarékossági törvény" elutasí­tásának követelése a kormány le­mondásának követelésével párosul. Ez azért is jogos, mert az Eyskens­kormány politikája a gazdasági és pénzügyi válság szélére sodorta Bel­giumot, s ezért a nép egyáltalán nem támogatja. A belga dolgozók egysége, kitartása e nagyszabású harci megmozdulásban meggyorsít­hatja a győzelmet. M. KVE1N A díszszemle után Castro miniszterel­nök beszédet mondott. Elítélte az ame-. rikai imperializmus agresszív Kuba-elle­nes terveit. Bejelentette a kormány el«i határozását; a kubai amerikai nagykövet­ség 48 órán belül köteles 11 személyre csökkenteni személyzetét, hogy nagykő^ vetségének ugyanannyi munkatársa le­gyen, mint Kuba washingtoni képviseleti hivatalának. Castro megvádolta az Egye­sült Államokat, hogy terroristák és el­lenforradalmárok beesempézésére hasz­nálja fel nagykövetségét. Castro kije­lentette, hogy az amerikai nagykövetség személyzetének több mint négyötöd ré­sze az FBI-nek és az amerikai hírszerző szolgálatnak az embere. Az amerikai nagykövetségnek eddig 300 munkatársa volt. Castro beszéde további részében az el­lenforradalmárok aknamunkájával foglal­kozott, hangsúlyozva a kormány szilárd elhatározását, hogy végét vet az ellen­séges akcióknak. Törvényt adnak ki, melynek alapján nemcsak a terroristá­kat, hanem a felbújtokat is szigorúan megbüntetik. A terroristák és robbanók anyagot rejtegetők halállal bűnhődnek. A továbbiakban kijelentette, hogy az új amerikai elnököt tartaná felelősnek azért, ha hivatalba lépése után az USA agressziót intézne Kuba ellen. Egyben re­ményét fejezte ki, hogy a mai helyzet ésszerűbb politikára készteti majd az új amerikai kormányt. A SZOVJET ÉPÍTKEZÉSI dolgozók je­lentették, hogy 1960-ban 1400 000 la^ kást építettek. A statisztikusok kiszámít tották, hogy e lakásokban három nagy amerikai város — Chicago, Los Angeles, és San Francisco — lakosságát lehetne elhelyezni. (ČTK) AZ HUMANITÉ január 3-án közölte, hogy Párizsban az utóbbi időben több mint 400-an léptek e Francia Kommu­nista Pártba. (CTK) IZRAELBEN január 1-től a kenyér 5, a tej 7 és az autóbuszok menetdíja 12 százalékkal drágult. (ČTK) GÖRÖGORSZÁGBAN a munkanélküliek száma 700 000, vagyis a dolgozók egyötö­de. Az élelmiszerek 1960-ban az előző évhez viszonyítva 20—30 százalékkal drá­gultak. (ČTK) AZ USA HADITENGERÉSZETÉNEK kép­viselője kedden kijelentette, hogy két amerikai hadihajó 1400 katonával a Fü­löpszigeti támaszpontról kifutott a Dél^ kínai-tengerre. (CTK) A VISION Buenos Aires-! lap közlése szerint az USA atomrakéta-támaszpontot épít Paraguayban. (ČTK) Í0j SZÖ § * 1961. Január l

Next

/
Thumbnails
Contents