Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-03 / 3. szám, kedd

r Ujabb tüntetések Algériában FERHAT ABBASZ A NÉPSZAVAZÁS BOJKOTTÁLÁSÁRA SZÓLÍTJA FEL AZ ALGÉRIAIAKAT Párizs (ČTK) — Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke újévkor felszólította az algériai népet, hogy minden módon bojkottálja de Gaulle népszavazását, melyet választási álarcosbálnak minősített. Abbasz elutasította az algériai közigazgatás tervbe vett átszervezését és kijelentette, minden algériai maradjon hű a szabad és független Algériáért elesett hősökhöz. Röviddel Ferhat Abbasz tuniszi rádióbeszéde után tüntetéseket rendeztek Algír arab negyedében, Casbában. A francia katonaság azonnal körülzárta a negyedet. Algír Beau Fraisier negyedében még szombaton két algériai esett áldozatul a francia katonák garázdálkodásának. A hétfői párizsi lapok megjegyzik, hogy a megölt algériaik fegyvertelenek voltak és csupán felderítő úton jártak, hogy idejében figyelmeztessék a bennszülötteket a fegyveres francia polgári személyek esetleges betörésére. A Figaro hétfői híre találóan jellemzi az algériai légkört. Eszerint az utóbbi napokban tömegesen szöktek meg algériai katonák a francia hadseregből. A francia hadügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a francia földközi-tengeri hajóraj január 4-én gyakorlatot kezd és a nyugat-algériai Mers el Kebir támaszponton horgonyoz le. A francia kormány attól tart, hogy január 8-án, a népszavazás napján zavargások törnek ki az algériai nemzeti felszabadítási front felhívására. A francia kormányt az is nyugtalanítja, hogy egyes afrikai országok kormányfői ma összeültek Casablancában és tárgyalásaikon Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság kormányának ideiglenes elnöke is részt vesz. A párizsi lapok arról is jelentést adnak, hogy a francia kormány utasította az algériai francia csapatok vezérkarát: tegyenek a tisztek olyan intézkedéseket, hogy az algériai lakosság a francia kormány politikáját támogassa a népszavazáskor. Ellenszavazatok kikényszeríthetik a béketárgyalásokat Párizs (ČTK) — Waldeck Rochet, az FKP KB titkára zsarolásnak minősíti de Gaulle tábornok szombati beszédét, melyben kijelentette, ha a népszavazással nem szerzi meg a pozitív szavazatokat, távozik a politikai életből. Rochet elvtárs, a l'Hurnanité hétfői számában azt írja, hogy a francia választóknak nincs okuk meghátrálni, mivel a de Gaulle által emlegetett katasztrófák veszélye nem áll fenn. Waldeck Rochet megállapítja, hogy a szélső jobboldaliak részéről kevesen fognak nemmel Kennedy újévi sajtóértekezlete Pam Beach (ČTK) - Kennedy, az új amerikai elnök újévi sajtóértekezletén felolvasta azt a választ, amelyet Nyikita Hruscsov újévi üdvözletére küldött. „Nagyra értékelem újévi üdvözletét, s reményemet fejezem ki, hogy a jóakarat és a közös békevágy fogja jellemezni országaink viszonyát az elkövetkező hónapokban" Kennedy ezután az Egyesült Államok belpolitikai kérdéseivel foglalkozott. Közölte, milyen programmal akarja megoldani az USA számos vidékét már 1057 óta sújtó munkanélküliséget. „Ez a probléma ma különösen válságos, mert minden tizedik amerikai munkanélküliséggel vagy munkalehetőséghiánnyal sújtott vidékek valamelyikén él," — mondotta Kennedy. Kennedy programja alapján a munkanélküliek segélyezésének kibővítésével vagy meghosszabbításával, különféle kö'z- | munkák elvégeztetésével és kormány- j kölcsönökkel akarja megoldani a válságos helyzetet. i Az NDK kormánya követeli: Reális kereskedelmi egyezményt szavazni, viszont az ellenszavazatok óriási többsége a kommunista és baloldali választók szavazásának I eredménye lesz. Az ellenszavazatok többsége pozitív tényező lenne, mert azt jelentené, hogy Franciaország azonnali béketárgyalást akar. Rochet elvtárs azonban megjegyzi, hogy a előjelek szerint de Gaulle megszerzi a szavazatok többségét. Egyrészt óriási nyomást és propagandát tud kifejteni a rendelkezésére álló eszközökkel, másrészt a reakciós erők pozitív szavazásra serkentik a lakosságot. A fő reakciós erők között említi a katolikus főpapságot és az Unió az Új Köztársaságért, az MRP pártot, a szocialista SFIO pártot, a „függetlenek", mérsékelt részét, és a radikális párt jobb szárnyát. NYUGATNÉMET és nyugat-berlini részről hivatalosan és nem hivatalosan kijelentették, hogy a belnémet kereskedelmi egyezmény felmondása nem gazdasági, hanem politikai okokból következett be. Az NDK állítólag megsértette a Berlinre vonatkozó négyhatalmi statútumot és erre válaszként mondták fel a kereskedelmi egyezményt. Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke a népi kamarában nyilatkozatot tett, amelyben világosan kimutatta, hogy a nyugati hatalmak a négyhatalmi statútumot gyakorlatilag régen megszüntették ugyanúgy, ahogyan a potsdami szerződést — szellemét és betűjét tekintve — napról napra megsértik és szabotálják Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben. A négyhatalmi statutum tehát már nem áll fenn és most az egykori szövetségeseknek kell a nyugat-berlini pestisgóc megszüntetéséről tárgyalniok. Ez hozzájárulna a nemzetközi légkör javulásához s ez az, ami nem illik bele a bonni háborús és revanspolitikusok terveibe, ök ennek éppen az ellenkezőjét akarják: a nemzetközi feszültség kiéleződését, háborús légkör megteremtését és a „háború szakadékának szélén" folytatott politikát. Bonn a vádlottak padján 1960. szeptember 30-át nem formális okok miatt választották a kereskedelmi egyezmény felmondásának időpontjául. Az időpont megválasztása szorosan összefügg az ENSZ-közgyűlés lefolyásával. Ezen a közgyűlésen az egész világ előtt leleplezték az Adenauer-kormány agressziós és revanspolitikáját s a nyugatnémet békebontók is ott ülnek a vádlottak padján. Az Adenauer-kormány a békét és a leszerelést háttérbe szeretné szorítani és le szeretné törölni a világot megmozgató erőfeszítések napirendjéről. Helyettük háborús politiAZ ÉSZAKAMERIKAI imperializmust engedelmesen kiszolgáló chilei kormány politikája válságos helyzetbe sodorta a chilei dolgozókat. A rézbányák munkafeltételei és bérviszonyai katasztrofálisak. A sztrájkoló bányászok már ősz óta tömeggyűléseken követelik az életviszonyok megjavítását. kájának megfelelő nyugat-berlini konfliktust akar napirendre tűzni. Adenauer úrnak azért is szüksége van az ilyen háborús légkörre, hogy megindokolja és gyorsítsa Nyugat-Németország atomfelfegyverzését. Ugyanakkor meg akarják ezzel teremteni az ideológiai feltételeket is ahhoz, hogy a fasiszta szükségállapot-törvényt és a tömegek tervbevett új megterhelését keresztül tudják hajszolni. Nem utolsó sorban azért kell a bonni kormánynak ez a háborús légkör, hogy igazolja erőpolitikáját és növelje pártja esélyeit a választásokon. Esik a fegyverkezési részvények árfolyama Az amerikai imperialista politika érdekei ugyanilyen irányúak. Ehhez járul még, hogy Amerikában, a Szovjetuniónak a teljes leszerelésért folytatott harca következtében — amelyet a világ minden békeszerető embere és egyre több kormány támogat — az amerikai fegyverkezési ipar részvényeinek árfolyama gyorsan esett. Ez a háttere annak, hogy az amerikai imperialisták bonni csatlósaikat provokációs politikára bátorították. Ezt nyugati részről nyíltan megerősítik. Brentano bonni külügyminiszter kifecsegte, hogy Herterrel folytatott beszélgetése után levelet írt Adenauernak és ebben megindokolta a belnémet kereskedelmi egyezmény felmondásának szükségességét. Bonn azt várta, hogy a provokációra az NDK kormánya lépre megy és elsietett lépéseket tesz, amelyek segítették volna bűnös játékukat. Az NDK kormánya semmilyen kérdésben sem engedi magára kényszeríteni Adenauer akaratát. A „Der Tag" című nyugat-berlini Adenauerújság máris ujjongott: „A berlini kérdést most a nagyharangra akasztják. Ha Kelet-Berlin erre heves ellenintézkedésekkel válaszol, az egész világ felfigyel rá." Más bonni újságokban már arról is beszéltek, hogy a Nyugat-Berlinhez vezető utat „szükség esetén szabaddá kell lőni". A világ erőviszonyainak teljes félreismerése alapján Bonn olyan politikát folytat, amelynek végső soron arra kellene vezetnie, hogy a NATOhatalmak Bonn érdekében fegyverhez nyúljanak. Ezt a politikát el kell utasítaniok Nyugat-Európa népeinek is és a világ minden népének is. Végső soron Bonnak ez a politikai irányvonala a többi között azt is jelenti, hogy Macmillant, mint NATOpartnert rávegyék arra, hogy lelője azt a Macmillant, aki az ENSZ-közgyűlésen nem a nyugatnémet revansizmust védte, hanem — ha csak nagyon bizonytalan szavakkal és fogalmakkal is — a feszültség enyhítéséről, nemzetközi kérdésekben megegyezésről és a nyugatberlini rendellenes helyzet megszüntetését szolgáló tárgyalásokról szólt. Ugyanúgy azt is jelenti ez az Adenauer-politika, hogy de Gaulle-t, aki véglegesnek ismerte el az Odera—Neisse határt, mint NATO-partnert, háborús kalandba keverjék bele az Odera— Neisse határ megszüntetéséért. Erhardot sem kérdezték meg A kereskedelmi egyezmény felmondásakor a bonni kormány kifejezte készségét egy új egyezmény megkötésére. Ugyanezt a kijelentést tette a nyugat-berlini szenátus. Ezzel a kijelentéssel a nyugatnémet gazdasági köröket akarták megnyugtatni, amelyeknek ezúttal — a gazdasági ügyek intézésében szokásos gyakorlattal szemben, — nem kérték ki a véleményét. Még Erhard szövetségi gazdasági minisztert sem 'kérdezték meg. Üj megegyezésre eddig még nem érkezett Bonnból hivatalos javaslat. Walter Ulbricht a népi kamara előtt kijelentette, hogy az NDK kész tárgyalásokat folytatni új egyezményről és várja a bonni kormány Ä a nyugat-berlini szenátus javaslatait. Adenauerék politikai akciója az NDK-kormányának nyugodt magatartása következtében a vízbe esett és az NSZK vezetői a tanácskozásokra kényszerültek. Az NDK reális egyezményt akar, amely megfelelne a jogi és tényleges helyzetnek s hozzájárulna az NDK és Nyugat-Németország, valamint az NDK és Nyugat-Berlin között a kereskedelem akadálytalan kibontakozásához és továbbfejlődéséhez. Ha a bonni kormány és a nyugatberlini szenátus ilyen értelemben terjeszti elő jaavslatait, akkor a szükségessé vált tárgyalások hasznára lesznek a gazdaságnak Németország egész területén. SZ1LY IMRE összeesküvést szőnek a Guineai Köztársaság ellen Conakry (ČTK) — A guineai rádió részletesen beszámolt a Guineai Köztársaság ellen szőtt új összeesküvésről. A francia védnökeikhez menekültek guineai árulóik több tanácskozást rendeztek. A Senegálban élő összeesküvők megegyeztek, hogy vezérkarukat közelebb hozzák a guineai határhoz. Elhatározták, hogy ti—

j tokban több fegyvert szállítanak Guineád ba és szabotálni fogják a január 15-re kitűzött köztársasági elnöki választásokat. A guineai rádió a senegáli francia diplomaták gyanús aktivitására is felhívja a figyelmet: az utóbbi időben igen gyakran fordulnak meg a guineai—senegáli határon. A tények világosan bizonyítják, hogy a francia imperialisták és az árulók újabb összeesküvést szőnek a fiatal köztársaság, ellen. W Teremtsük meg a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének feltételeit Michal Chudík megbízottnak, az SZNT mezőgazdasági bizottsága elnökének beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács harmadik plenáris ülésén Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács december 30-iki ülésén mondott beszéde bevezető részében rámutatott,' hogy a lakosság életszínvonalának általános emeléséből jelentősen kiveszi részét a mezőgazdasági termelés. A kiskereskedelmi forgalom jelentős része élelmiszerek vásárlására esik. A népgazdaság általános fejlődésével rendszeresen növekszik a lakosság jövedelme és ezáltal vásárlóképessége is. A szocializmus építésének időszakában 1959ben az 1936-os évhez viszonyítva az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás például a húsnál 34 kg-ról 54 kg-ra emelkedett, a cukorfogyasztás 23,2 kg-ról 35,6 kg-ra, a tojásé 138 drbről 169-re, a zsiradék és az étolaj fogyasztása 28 százalékkal lett nagyobb. Noha a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az élelmiszerszükséglet kielégítése magas fokon áll és eléri a világ élenjáró államainak színvonalát, ezt nem biztosította teljes mértékben a mezőgazdasági termelés növekedése, hanem a mezőgazdasági termények fokozott behozatalára szorultunk. Az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági termelés országos átlagban 17 százalékkal növekedett, ugyanakkor a lakosságnák eladott élelmiszermennyiség több mint 88 százalékkal lett nagyobb. 1959-ben mezőgazdasági termelésink a hűsfogyasztást csupán 85 százalékban, a kenyérgabonáét 66,4 százalékban, a növényi zsiradékok fogyasztását. 24 százalékban fedezte. A mezőgazdasági termelés a textilipar gyapjúszükségletét 6,2 százalékban, lenszükségletét pedig 38 százalékban elégítette ki. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy mezőgazdaságunkban a jelenlegi időszakban teljesítettük az egyik legfontosabb és legnehezebb politikai-gazdasági feladatot — a mezőgazdaság szövetkezetesítését. E történelmi átalakulások mellett is a mezőgazdasági termelés belterjessége nemcsak fennmaradt, . hanem még fokozódott is. A harmadik ötéves terv feladatul tűzi ki az élelmiszerfogyasztásnak az 1-960. évi színvonalhoz viszonyított körülbelül 30 százalékkal való növelését. A húsfogyasztás 16 százalékkal, a tejé 54 százalékkal, a tojásé 17 százalékkal, a gyümölcsé 46 százalékkal emelkedik. Ezt a megnövekedett fogyasztást saját forrásainkból érjük el és a mezőgazdasági termelés fokozásával fedezzük főként azoknál a termékeknél, amelyek termelésére kedvező feltételeink vannak. Már ezekből a szempontokból is kitűnik, hogy a megművelt föld minden hektárján egyre nagyobb mennyiségű termést kell elérnünk. Szlovákiában azonos termelési feltételek között a harmadik öjiéves tercben eí kell {fcngpk a cseh kerületek termelési színvonalát. A mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme ezért gyorsabb lesz, az országos átlagnál. 1965-ben egy hektár mezőgazdasági földön 161 kg húst, 643 liter tejet és 502 tojást termelünk. Az 1959. évi helyzethez viszonyítva a harmadik ötéves terv éveiben a hústermelés egy hektárra számítva 42 százalékkal, a tejé 68 százalékkal, a tojásé 89 százalékkal növekedik. Az állattenyésztési termelés ilyen erőteljes fejlesztése a növényi termelés belterjességének lényeges növelésétől függ, mert a növényi termelés árutermelésének növelésén kívül megfelelő takarmánykészletről kell gondoskodnia az állattenyésztés számára. A növénytermelés a harmadik ötéves tervben 26,2 százalékkal növekszik. Ezen igényes feladat teljesítése érdekében gondoskodni kell a hektárhozamok növeléséről úgy, hogy az 1959. évi színvonallal szemben 1965ben a búzánál átlag 5 mázsával, a cukorrépánál 35 mázsával, a burgonyánál 81 mázsával, az évelő takarmanyféléknél 14 mázsával, a réti szénánál 11 mázsával legyenek nagyobbak. Legnagyobbak a feladatok a takarmányfélék hozamának növelésében, amelyet átlagosan 42 százalékkal kell emelnünk. A mezőgazdaság eme nagy feladatait esiippn falvaink s^o^i^jst.a termelési viszonyainak további szilárdításával teljesíthetjük. A mezőgazdaságban a munkatermelékenységnek a harmadik' ötéves tervben kitűzött 64 százalékos növelése szükségessé teszi az új technológia és a korszerű technika bevezetésének lényeges meggyorsítását. Ez megköveteli a mezőgazdasági munkák komplex gépesítését és további jelentős intézkedésekkel együtt a mezőgazdasági termelés színvonalát az ipari termelés szintjére emeli. Itt elsősorban a gabona betakarításának komplex gépesítéséről, a két- és hárommemetes aratás elterjesztéséről, a szemes és silókukorica termelésének komplex gépesítéséről, valamint a takarmányfélék és a hüvelyesek betakarítási munkálatainak gépesítéséről van szó. Az állattenyésztési termelés szakaszán is gyors ütemben kell bevezetni az új technikát és technológiát. Az állattenyésztési termelés egyes ágazatainak összpontosításán alapuló szakosítás az új technika és technológia érvényesítésével együtt lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a munkatermelékenységet többszörösére növeljük. A népgazdaság érdekeinek és szükségleteinek, különösen a mezőgazdaság, a víz- és erdőgazdaság szükségleteinek biztosítása érdekében kormányunk feladatul tűzte ki a földalap delimitációját. A földalap delimitáciőjának eredményei azt mutatják, hogy Szlovákiában a szántóterületet 149 000 hektárral lehet bővíteni, mégpedig az első szakaszban 92 000 hektárral, a második szakaszban pedig 57 000 hektárral. A legelőterületet Szlovákiában csökkenteni fogjuk: az első szakaszban 79 000 hektárral, a másodikban 132 000 hektárral. A földalap delimitációjával és a termékegység fokozására iráijyuló nagyarányú intézkedésekkel véglegesen felszámoljuk a kapitalisták utáni ránk maradt áldatlan örökséget. Michal Chudík elvtárs a továbbiakban a föld termővé tételére irányuló munkák eredményeit ecsetelte, majd így folytatta: Az 1960. évben elért sikerek mellett fogyatékosságok mutatkoztak a nemzeti bizottságok szervező munkájában, amelyeknek ezeket az igényes feladatokat főként a föld termővé tételével foglalkozó szakbizottságok útján kell megoldamiok. A' legtöbb járásban és kerületben azonban ez év augusztus végéig csak részben teljesítették szervező feladataikat. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a kerületi és járási szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti üzemi bizottságok az idén a mezőgazdaságnak főként az aratás idején felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak. Kívánatos volna, ha ugyanilyen aktivitással látnának hozzá a föld termékegységének fokozására irányuló kötelezettségvállalások és segítség megszervezéséhez is. Bár a nyári hónapokban az ifjúsági brigádok aktívak voltak, a beruházási talajjavítási építkezés terén nem értük el a várt növekedést. A kedvezőtlen időjárás következtében aratáskor az ifjúsági brigádok a termés megmentésén fáradoztak és így nem vehettek részt teljes mértékben a talajjavitási munkákban. Az 1961. évi fokozott feladatok rendkívül nagy igényeket támasztanak a tervezési előkészítéssel szemben is. A központi vízgazdasági építkezés tervei elkészültek, de fogyatékosságok mutatkoznak a kerületek és a járások által tervezett építkezések terveinek elkészítésében. Ezért szükséges, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok ezt a helyze!@? fZft 4 * í&nufir &