Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-03 / 3. szám, kedd

r Ujabb tüntetések Algériában FERHAT ABBASZ A NÉPSZAVAZÁS BOJKOTTÁLÁSÁ­RA SZÓLÍTJA FEL AZ ALGÉRIAIAKAT Párizs (ČTK) — Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke újévkor felszó­lította az algériai népet, hogy min­den módon bojkottálja de Gaulle népszavazását, melyet választási ál­arcosbálnak minősített. Abbasz el­utasította az algériai közigazgatás tervbe vett átszervezését és kijelen­tette, minden algériai maradjon hű a szabad és független Algériáért el­esett hősökhöz. Röviddel Ferhat Abbasz tuniszi rádióbeszéde után tüntetéseket ren­deztek Algír arab negyedében, Cas­bában. A francia katonaság azonnal körülzárta a negyedet. Algír Beau Fraisier negyedében még szombaton két algériai esett áldozatul a francia katonák garáz­dálkodásának. A hétfői párizsi lapok megjegyzik, hogy a megölt algériaik fegyvertelenek voltak és csupán fel­derítő úton jártak, hogy idejében fi­gyelmeztessék a bennszülötteket a fegyveres francia polgári személyek esetleges betörésére. A Figaro hétfői híre találóan jel­lemzi az algériai légkört. Eszerint az utóbbi napokban tömegesen szöktek meg algériai katonák a francia had­seregből. A francia hadügyminisztérium va­sárnap közölte, hogy a francia föld­közi-tengeri hajóraj január 4-én gyakorlatot kezd és a nyugat-algé­riai Mers el Kebir támaszponton horgonyoz le. A francia kormány attól tart, hogy január 8-án, a népszavazás napján zavargások törnek ki az algériai nemzeti felszabadítási front felhí­vására. A francia kormányt az is nyugtalanítja, hogy egyes afrikai or­szágok kormányfői ma összeültek Casablancában és tárgyalásaikon Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársa­ság kormányának ideiglenes elnöke is részt vesz. A párizsi lapok arról is jelentést adnak, hogy a francia kormány uta­sította az algériai francia csapatok vezérkarát: tegyenek a tisztek olyan intézkedéseket, hogy az algériai la­kosság a francia kormány politiká­ját támogassa a népszavazáskor. Ellenszavazatok kikényszeríthetik a béketárgyalásokat Párizs (ČTK) — Waldeck Rochet, az FKP KB titkára zsarolásnak mi­nősíti de Gaulle tábornok szombati beszédét, melyben kijelentette, ha a népszavazással nem szerzi meg a po­zitív szavazatokat, távozik a politi­kai életből. Rochet elvtárs, a l'Hurna­nité hétfői számában azt írja, hogy a francia választóknak nincs okuk meghátrálni, mivel a de Gaulle által emlegetett katasztrófák veszélye nem áll fenn. Waldeck Rochet meg­állapítja, hogy a szélső jobboldaliak részéről kevesen fognak nemmel Kennedy újévi sajtóértekezlete Pam Beach (ČTK) - Kennedy, az új amerikai elnök újévi sajtóértekezletén felolvasta azt a választ, amelyet Nyikita Hruscsov újévi üdvözletére küldött. „Nagyra értékelem újévi üdvözletét, s reményemet fejezem ki, hogy a jó­akarat és a közös békevágy fogja jel­lemezni országaink viszonyát az elkö­vetkező hónapokban" Kennedy ezután az Egyesült Államok belpolitikai kérdéseivel foglalkozott. Kö­zölte, milyen programmal akarja meg­oldani az USA számos vidékét már 1057 óta sújtó munkanélküliséget. „Ez a probléma ma különösen válságos, mert minden tizedik amerikai munkanélküli­séggel vagy munkalehetőséghiánnyal súj­tott vidékek valamelyikén él," — mon­dotta Kennedy. Kennedy programja alapján a mun­kanélküliek segélyezésének kibővítésével vagy meghosszabbításával, különféle kö'z- | munkák elvégeztetésével és kormány- j kölcsönökkel akarja megoldani a válsá­gos helyzetet. i Az NDK kormánya követeli: Reális kereskedelmi egyezményt szavazni, viszont az ellenszavazatok óriási többsége a kommunista és baloldali választók szavazásának I eredménye lesz. Az ellenszavazatok többsége pozitív tényező lenne, mert azt jelentené, hogy Franciaország azonnali béketárgyalást akar. Rochet elvtárs azonban megjegy­zi, hogy a előjelek szerint de Gaulle megszerzi a szavazatok többségét. Egyrészt óriási nyomást és propa­gandát tud kifejteni a rendelkezé­sére álló eszközökkel, másrészt a reakciós erők pozitív szavazásra ser­kentik a lakosságot. A fő reakciós erők között említi a katolikus főpap­ságot és az Unió az Új Köztársasá­gért, az MRP pártot, a szocialista SFIO pártot, a „függetlenek", mérsé­kelt részét, és a radikális párt jobb szárnyát. NYUGATNÉMET és nyugat-berlini részről hivatalosan és nem hivata­losan kijelentették, hogy a belné­met kereskedelmi egyezmény fel­mondása nem gazdasági, hanem po­litikai okokból következett be. Az NDK állítólag megsértette a Berlin­re vonatkozó négyhatalmi statútu­mot és erre válaszként mondták fel a kereskedelmi egyezményt. Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke a népi kamarában nyilatkoza­tot tett, amelyben világosan kimu­tatta, hogy a nyugati hatalmak a négyhatalmi statútumot gyakorlati­lag régen megszüntették ugyanúgy, ahogyan a potsdami szerződést — szellemét és betűjét tekintve — napról napra megsértik és szabo­tálják Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben. A négyhatalmi statutum tehát már nem áll fenn és most az egykori szövetségesek­nek kell a nyugat-berlini pestisgóc megszüntetéséről tárgyalniok. Ez hozzájárulna a nemzetközi légkör javulásához s ez az, ami nem illik bele a bonni háborús és revanspo­litikusok terveibe, ök ennek éppen az ellenkezőjét akarják: a nemzet­közi feszültség kiéleződését, hábo­rús légkör megteremtését és a „há­ború szakadékának szélén" folytatott politikát. Bonn a vádlottak padján 1960. szeptember 30-át nem for­mális okok miatt választották a ke­reskedelmi egyezmény felmondásá­nak időpontjául. Az időpont megvá­lasztása szorosan összefügg az ENSZ-közgyűlés lefolyásával. Ezen a közgyűlésen az egész világ előtt leleplezték az Adenauer-kormány agressziós és revanspolitikáját s a nyugatnémet békebontók is ott ül­nek a vádlottak padján. Az Adenauer-kormány a békét és a leszerelést háttérbe szeretné szo­rítani és le szeretné törölni a vilá­got megmozgató erőfeszítések napi­rendjéről. Helyettük háborús politi­AZ ÉSZAK­AMERIKAI impe­rializmust enge­delmesen kiszol­gáló chilei kor­mány politikája válságos helyzet­be sodorta a chi­lei dolgozókat. A rézbányák munka­feltételei és bér­viszonyai kataszt­rofálisak. A sztráj­koló bányászok már ősz óta tömeg­gyűléseken köve­telik az életviszo­nyok megjavítá­sát. kájának megfelelő nyugat-berlini konfliktust akar napirendre tűzni. Adenauer úrnak azért is szüksé­ge van az ilyen háborús légkörre, hogy megindokolja és gyorsítsa Nyu­gat-Németország atomfelfegyverzé­sét. Ugyanakkor meg akarják ezzel teremteni az ideológiai feltételeket is ahhoz, hogy a fasiszta szükség­állapot-törvényt és a tömegek terv­bevett új megterhelését keresztül tudják hajszolni. Nem utolsó sorban azért kell a bonni kormánynak ez a háborús légkör, hogy igazolja erő­politikáját és növelje pártja esélyeit a választásokon. Esik a fegyverkezési részvények árfolyama Az amerikai imperialista politika érdekei ugyanilyen irányúak. Ehhez járul még, hogy Amerikában, a Szovjetuniónak a teljes leszerelé­sért folytatott harca következtében — amelyet a világ minden békesze­rető embere és egyre több kormány támogat — az amerikai fegyverke­zési ipar részvényeinek árfolyama gyorsan esett. Ez a háttere annak, hogy az amerikai imperialisták bon­ni csatlósaikat provokációs politiká­ra bátorították. Ezt nyugati részről nyíltan megerősítik. Brentano bon­ni külügyminiszter kifecsegte, hogy Herterrel folytatott beszélgetése után levelet írt Adenauernak és eb­ben megindokolta a belnémet keres­kedelmi egyezmény felmondásának szükségességét. Bonn azt várta, hogy a provoká­cióra az NDK kormánya lépre megy és elsietett lépéseket tesz, amelyek segítették volna bűnös játékukat. Az NDK kormánya semmilyen kérdés­ben sem engedi magára kényszerí­teni Adenauer akaratát. A „Der Tag" című nyugat-berlini Adenauer­újság máris ujjongott: „A berlini kérdést most a nagyharangra akaszt­ják. Ha Kelet-Berlin erre heves el­lenintézkedésekkel válaszol, az egész világ felfigyel rá." Más bonni újsá­gokban már arról is beszéltek, hogy a Nyugat-Berlinhez vezető utat „szükség esetén szabaddá kell lő­ni". A világ erőviszonyainak teljes fél­reismerése alapján Bonn olyan poli­tikát folytat, amelynek végső soron arra kellene vezetnie, hogy a NATO­hatalmak Bonn érdekében fegyver­hez nyúljanak. Ezt a politikát el kell utasítaniok Nyugat-Európa népeinek is és a világ minden népének is. Végső soron Bonnak ez a politikai irányvonala a többi között azt is je­lenti, hogy Macmillant, mint NATO­partnert rávegyék arra, hogy lelője azt a Macmillant, aki az ENSZ-köz­gyűlésen nem a nyugatnémet revan­sizmust védte, hanem — ha csak na­gyon bizonytalan szavakkal és fogal­makkal is — a feszültség enyhítésé­ről, nemzetközi kérdésekben meg­egyezésről és a nyugatberlini rend­ellenes helyzet megszüntetését szol­gáló tárgyalásokról szólt. Ugyanúgy azt is jelenti ez az Adenauer-politi­ka, hogy de Gaulle-t, aki végleges­nek ismerte el az Odera—Neisse ha­tárt, mint NATO-partnert, háborús kalandba keverjék bele az Odera— Neisse határ megszüntetéséért. Erhardot sem kérdezték meg A kereskedelmi egyezmény felmon­dásakor a bonni kormány kifejezte készségét egy új egyezmény megkö­tésére. Ugyanezt a kijelentést tette a nyugat-berlini szenátus. Ezzel a kijelentéssel a nyugatnémet gazdasá­gi köröket akarták megnyugtatni, amelyeknek ezúttal — a gazdasági ügyek intézésében szokásos gyakor­lattal szemben, — nem kérték ki a véleményét. Még Erhard szövetségi gazdasági minisztert sem 'kérdezték meg. Üj megegyezésre eddig még nem érkezett Bonnból hivatalos ja­vaslat. Walter Ulbricht a népi kama­ra előtt kijelentette, hogy az NDK kész tárgyalásokat folytatni új egyezményről és várja a bonni kor­mány Ä a nyugat-berlini szenátus javaslatait. Adenauerék politikai ak­ciója az NDK-kormányának nyugodt magatartása következtében a vízbe esett és az NSZK vezetői a tanács­kozásokra kényszerültek. Az NDK reális egyezményt akar, amely megfelelne a jogi és tényleges helyzetnek s hozzájárulna az NDK és Nyugat-Németország, valamint az NDK és Nyugat-Berlin között a ke­reskedelem akadálytalan kibontako­zásához és továbbfejlődéséhez. Ha a bonni kormány és a nyugat­berlini szenátus ilyen értelemben ter­jeszti elő jaavslatait, akkor a szük­ségessé vált tárgyalások hasznára lesznek a gazdaságnak Németország egész területén. SZ1LY IMRE összeesküvést szőnek a Guineai Köztársaság ellen Conakry (ČTK) — A guineai rádió részletesen beszámolt a Guineai Köztár­saság ellen szőtt új összeesküvésről. A francia védnökeikhez menekültek guineai árulóik több tanácskozást rendeztek. A Senegálban élő összeesküvők megegyeztek, hogy vezérkarukat közelebb hozzák a guineai határhoz. Elhatározták, hogy ti— j tokban több fegyvert szállítanak Guineád ba és szabotálni fogják a január 15-re kitűzött köztársasági elnöki választásokat. A guineai rádió a senegáli francia dip­lomaták gyanús aktivitására is felhívja a figyelmet: az utóbbi időben igen gyakran fordulnak meg a guineai—senegáli ha­táron. A tények világosan bizonyítják, hogy a francia imperialisták és az árulók újabb összeesküvést szőnek a fiatal köz­társaság, ellen. W Teremtsük meg a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének feltételeit Michal Chudík megbízottnak, az SZNT mezőgazdasági bizottsága elnökének beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács harmadik plenáris ülésén Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács december 30-iki ülé­sén mondott beszéde bevezető részé­ben rámutatott,' hogy a lakosság életszínvonalának általános emelésé­ből jelentősen kiveszi részét a mező­gazdasági termelés. A kiskereskedel­mi forgalom jelentős része élelmisze­rek vásárlására esik. A népgazdaság általános fejlődésével rendszeresen növekszik a lakosság jövedelme és ezáltal vásárlóképessége is. A szocia­lizmus építésének időszakában 1959­ben az 1936-os évhez viszonyítva az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás például a húsnál 34 kg-ról 54 kg-ra emelkedett, a cukorfogyasztás 23,2 kg-ról 35,6 kg-ra, a tojásé 138 drb­ről 169-re, a zsiradék és az étolaj fo­gyasztása 28 százalékkal lett na­gyobb. Noha a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az élelmiszerszükség­let kielégítése magas fokon áll és el­éri a világ élenjáró államainak szín­vonalát, ezt nem biztosította teljes mértékben a mezőgazdasági termelés növekedése, hanem a mezőgazdasági termények fokozott behozatalára szo­rultunk. Az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági termelés országos át­lagban 17 százalékkal növekedett, ugyanakkor a lakosságnák eladott élelmiszermennyiség több mint 88 százalékkal lett nagyobb. 1959-ben mezőgazdasági termelé­sink a hűsfogyasztást csupán 85 szá­zalékban, a kenyérgabonáét 66,4 szá­zalékban, a növényi zsiradékok fo­gyasztását. 24 százalékban fedezte. A mezőgazdasági termelés a textil­ipar gyapjúszükségletét 6,2 százalék­ban, lenszükségletét pedig 38 száza­lékban elégítette ki. Természetesen szem előtt kell tar­tanunk azt a tényt, hogy mezőgaz­daságunkban a jelenlegi időszakban teljesítettük az egyik legfontosabb és legnehezebb politikai-gazdasági fela­datot — a mezőgazdaság szövetkeze­tesítését. E történelmi átalakulások mellett is a mezőgazdasági termelés belterjessége nemcsak fennmaradt, . hanem még fokozódott is. A harmadik ötéves terv feladatul tűzi ki az élelmiszerfogyasztásnak az 1-960. évi színvonalhoz viszonyított körülbelül 30 százalékkal való növe­lését. A húsfogyasztás 16 százalékkal, a tejé 54 százalékkal, a tojásé 17 százalékkal, a gyümölcsé 46 száza­lékkal emelkedik. Ezt a megnöveke­dett fogyasztást saját forrásainkból érjük el és a mezőgazdasági termelés fokozásával fedezzük főként azoknál a termékeknél, amelyek termelésére kedvező feltételeink vannak. Már ezekből a szempontokból is ki­tűnik, hogy a megművelt föld minden hektárján egyre nagyobb mennyiségű termést kell elérnünk. Szlovákiában azonos termelési fel­tételek között a harmadik öjiéves tercben eí kell {fcngpk a cseh kerü­letek termelési színvonalát. A mező­gazdasági termelés fejlődésének üte­me ezért gyorsabb lesz, az országos átlagnál. 1965-ben egy hektár me­zőgazdasági földön 161 kg húst, 643 liter tejet és 502 tojást termelünk. Az 1959. évi helyzethez viszonyítva a harmadik ötéves terv éveiben a hústermelés egy hektárra számítva 42 százalékkal, a tejé 68 százalékkal, a tojásé 89 százalékkal növekedik. Az állattenyésztési termelés ilyen erőteljes fejlesztése a növényi ter­melés belterjességének lényeges nö­velésétől függ, mert a növényi ter­melés árutermelésének növelésén kí­vül megfelelő takarmánykészletről kell gondoskodnia az állattenyésztés számára. A növénytermelés a harmadik öt­éves tervben 26,2 százalékkal növek­szik. Ezen igényes feladat teljesíté­se érdekében gondoskodni kell a hek­tárhozamok növeléséről úgy, hogy az 1959. évi színvonallal szemben 1965­ben a búzánál átlag 5 mázsával, a cukorrépánál 35 mázsával, a burgo­nyánál 81 mázsával, az évelő takar­manyféléknél 14 mázsával, a réti szé­nánál 11 mázsával legyenek nagyob­bak. Legnagyobbak a feladatok a ta­karmányfélék hozamának növelésében, amelyet átlagosan 42 százalékkal kell emelnünk. A mezőgazdaság eme nagy felada­tait esiippn falvaink s^o^i^jst.a ter­melési viszonyainak további szilár­dításával teljesíthetjük. A mezőgazdaságban a munkater­melékenységnek a harmadik' ötéves tervben kitűzött 64 százalékos növe­lése szükségessé teszi az új techno­lógia és a korszerű technika beveze­tésének lényeges meggyorsítását. Ez megköveteli a mezőgazdasági mun­kák komplex gépesítését és további jelentős intézkedésekkel együtt a mezőgazdasági termelés színvonalát az ipari termelés szintjére emeli. Itt elsősorban a gabona betakarításának komplex gépesítéséről, a két- és há­rommemetes aratás elterjesztéséről, a szemes és silókukorica termelésének komplex gépesítéséről, valamint a ta­karmányfélék és a hüvelyesek beta­karítási munkálatainak gépesítéséről van szó. Az állattenyésztési termelés sza­kaszán is gyors ütemben kell beve­zetni az új technikát és technológiát. Az állattenyésztési termelés egyes ágazatainak összpontosításán alapuló szakosítás az új technika és techno­lógia érvényesítésével együtt lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági üzemeink­ben a munkatermelékenységet több­szörösére növeljük. A népgazdaság érdekeinek és szük­ségleteinek, különösen a mezőgazda­ság, a víz- és erdőgazdaság szükség­leteinek biztosítása érdekében kor­mányunk feladatul tűzte ki a föld­alap delimitációját. A földalap delimitáciőjának ered­ményei azt mutatják, hogy Szlová­kiában a szántóterületet 149 000 hek­tárral lehet bővíteni, mégpedig az első szakaszban 92 000 hektárral, a második szakaszban pedig 57 000 hektárral. A legelőterületet Szlová­kiában csökkenteni fogjuk: az első szakaszban 79 000 hektárral, a máso­dikban 132 000 hektárral. A földalap delimitációjával és a termékegység fokozására iráijyuló nagyarányú intézkedésekkel véglege­sen felszámoljuk a kapitalisták utáni ránk maradt áldatlan örökséget. Michal Chudík elvtárs a továbbiak­ban a föld termővé tételére irányuló munkák eredményeit ecsetelte, majd így folytatta: Az 1960. évben elért sikerek mel­lett fogyatékosságok mutatkoztak a nemzeti bizottságok szervező mun­kájában, amelyeknek ezeket az igé­nyes feladatokat főként a föld ter­mővé tételével foglalkozó szakbi­zottságok útján kell megoldamiok. A' legtöbb járásban és kerületben azon­ban ez év augusztus végéig csak részben teljesítették szervező felada­taikat. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom, a kerületi és járási szakszer­vezeti tanácsok és a szakszervezeti üzemi bizottságok az idén a mező­gazdaságnak főként az aratás idején felbecsülhetetlen segítséget nyújtot­tak. Kívánatos volna, ha ugyanilyen aktivitással látnának hozzá a föld termékegységének fokozására irányu­ló kötelezettségvállalások és segítség megszervezéséhez is. Bár a nyári hónapokban az ifjúsá­gi brigádok aktívak voltak, a be­ruházási talajjavítási építkezés terén nem értük el a várt növekedést. A kedvezőtlen időjárás következté­ben aratáskor az ifjúsági brigádok a termés megmentésén fáradoztak és így nem vehettek részt teljes mértékben a talajjavitási munkák­ban. Az 1961. évi fokozott feladatok rendkívül nagy igényeket támaszta­nak a tervezési előkészítéssel szem­ben is. A központi vízgazdasági épít­kezés tervei elkészültek, de fogyaté­kosságok mutatkoznak a kerületek és a járások által tervezett építke­zések terveinek elkészítésében. Ezért szükséges, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok ezt a helyze­!@? fZft 4 * í&nufir &

Next

/
Thumbnails
Contents