Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-26 / 26. szám, csütörtök

Ezekben a na­pokban futott be a haipongi kikötőbe az a hajó, amely Cj Ka­ledoniából hozta haza a vietnami visszate­lepülteket. A kikötő­ben ünnepséget ren­deztek, amelyen Fiiam-Van Dong mi ­niszterelnök is be­szédet mondott. Ké­pünkön: a hazatele­pültek a hajóról in­tegetnek az őket üd­vözlő tömegnek. (ČTK — Vietnami Sajtóiroda felv.) Dr. Hájek tárgyalásai Bolíviában La Paz (ČTK) — Dr. Jirí Hájek, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterének helyettese La Paz-i látogatása során találkozott hét bolíviai miniszterrel és a Gazda­ságfejlesztési Intézet képviselőivel. Ez az intézet főképpen az ország ke­leti része gazdaságának fejleszté­sével foglalkozik, ezt a területet szándékozik dr. Hájek felkeresni. Dr. Hájek Fellmann-nal, Bolívia iskolaügyi miniszterével arról a le­hetőségről tárgyalt, hogy Csehszlo­vákia segítséget nyújtana műszaki­iskolák építéséhez Bolíviában. Cseh­szlovákia műszaki tanerőket is bo­csátana Bolívia rendelkezésért. A megtárgyalt kérdések között volt Csehszlovákia régészeinek részvéte­le a bolíviai kutatásokban. Dr. Vietor Paz Estenssoro, Bolívia elnöke hétfőn este vacsorát adott dr. Hájek tiszteletére. KONGOI HELYZETJELENTÉS: A kongói nép nem hajtja újra gyarmati igába a fejét • A kétszínű főtitkár. Hammarskjöld végre arra kénysze­rült, hogy színt valljon Lumumba törvényes kongói miniszterelnök el­hurcolásával kapcsolatban. Az ENSZ­főtitkár úgy tett, mintha eleget ten­ne a világ közvéleményének és le­velet kUldött Kaszavubunak és Mo­butunak. A banditatámadást és a miniszterelnök borzalmas kínzását azonban nem ítéli el, s ezzel lénye­gében a banditák követelményét te­szi magáévá, hogy Lumumbát állítsák bíróság elé. A puccsistáknak küldött levél hagneme merőben ellenkezik azzal az élesen tiltakozó levéllel, amelyet a főtitkár Gizengához, a törvényes kormány ügyvezető elnö­kéhez intézett. Gizengának légből kapott állítások alapján szemére ve­ti az „emberi jogok elnyomását" a Keleti-tartományban. • Á belgák nyomdokain Ami az embem jogok elnyomását illeti, arra az ENSZ-főtitkár elég anyagot találhatna a puccsisták ural­ta országrészekben. A kaszai tarto­mányban például ugyanolyan nyo­morban és elnyomásban tartják az embereket, mint a belga gyarmati uralom idején. Ebben a tartomány­ban naponta 200 ember hat éhen. A csecsemők anyjuk karjaiban hal­nak meg, mert nem akad senki, aki élelmet adna nekik. A Nemzetközi Vöröskereszt személyzete gyakran arra kényszerül, hogy döntsön — kit hagy éhenhalni, kit ment meg, mert oly kevés élelmiszer áll ren­delkezésére. Kaszavubu klikkje a Kaszai tarotmányból érkező borzal­mas híreket minden erővel elkendőz­ni igyekszik. Ez azzal magyarázható, hogy a vidéken főleg a baluba törzs tagjai laknak. E törzs 300 000 tagját még a belga gyarmatosítók telepí­tették erre a kietlen vidékre, ahol kiaknázott, használhatatlan gyémánt­bányák, terméketlen sivár terület és elviselhetetlen vízhiány van. A belgák ugyanis egymásnak uszí­tották annak idején a lulua és balu­ba törzset és a balubákat a véres háború után „büntetésből" telepí­tették a pusztaságba. Ez persze most jól jön Kaszavubunak és éhhalállal akarja kipusztítani a Lumumbához hű baluba törzset. • Közeleg a visszavágás órája Az AP hírügynökség tudósítója kedden este közölte, hogy a tör­vényes kormányhoz hü egységek ha­AZ ÁLLAMOSÍTOTT osztrák bányák ve­zetősége utasítást kapott, hogy a legfelső bányahivatallal együtt dolgozza ki a szén­bányászat csökkentésének tervét. (ČTK). HOLLANDIÁBAN, a Központi Statisz­tikai. Hivatal adatai szerint az 1960. évben 121 sztrájk volt, amelyeken mintegy 80 ezren vettek részt. (ČTK). A PERUI textilipar mintegy 35 000 munkása 72 órás sztrájkot hirdetett a Pan-Americana gyár munkásainak támo­gatására, akik már 20 napja sztrájkol­nak tiltakozásul az indokolatlan elbocsá­tás ellen. (ČTK). AZ USA légi hadereje-?k harmadik kí­sérlete sem sikerült az Atlas típusú irá­nyított rakétával. (ČTK). AZ INDONÉZIAI rádió jelentése sze­rint az árvíz Dzsakartától keletre becslés szerint 120 millió rúpia kárt okozott A víz mintegy 40 ezer hektár rizsföldei elöntött. 30Ö ezer ember hajléktalann' vált. f ČTK). A DIARIO című montevideói lap híva talos adatokat közöl az árdrágulásról Uruguayban. 1948. óta az élelmiszerek ára ötszörösére emelkedett. (ČTK). talmas támadást indítottak a pucs­csisták ellen az Egyenlítői tarto­mányban. Mint ismeretes, ebben a tartományban összpontosította Mo­butu csapatait a Keleti tartomány el­leni támadásra. Eddig meg nem erő­sített hírek szerint a kormányhü csapatok az Egyenlítői tartomány­ban Búmba város felé törtek előre. Kaszavubu a kormányhü csapatok sikerei láttán cselhez folyamodott: provokatív panaszt emelt a Bizton­sági Tanácsban az EAK ellen, hogy állítólag fegyvert szállít Gizenga csapatainak. A marokkói kormány tegnap érke­zett jelentés szerint végleg elhatá­rozta, hogy kivonja csapatait a kon­gói ENSZ-parancsnokság alól. A csa­patok előreláthatólag január végéig visszatérnek hazájukba. • A „kerekasztal-értekezlet" komédiája. Leopolvilleben megkezdték az elő­készületeket az úgynevezett kerek­asztal-értekezlet megrendezésére. A konferencián Kaszavubu tömböt akar alakítani Lumumba ellen. Pro­vokatív módon felhívta Gizengát is, hogy vegyen részt a tanácskozáson. Kasamurut, a Kivu-tartomány elnö­Hammarskjöld beismerésre kényszerült ® A törvényes kormányhoz hű csapatok elő­renyomultak az Egyenlítő­tartományban ® Borzalmas éhínség a Kaszai-tartomány­ban ® Marokkó szintén ki­vonja csapatait Kongóból ® A belgák kezükbe ragadják a kongói gazdaságot. két ugyancsak meghívta. Mindket­ten elutasították a meghívást, mert kitartanak álláspontjuk mellett, hogy ilyen értekezletet csak a törvénye­sen megválasztott parlament hívhat egybe. • A gyűlölt gyarmatosítók visszatérnek A londoni belga nagykövetség szó­vivője megerősítette a' hírt, hogy a belgák további csapatokat összpon­tosítanak Ruanda Urundi gyámsági területen. Innen akarják megtámadni a törvényes kormány igazgatása alatt álló Keleti-tartományt. Kongóban egyre több a belga. Üj­ra ők vették át a bankok, biztosí­tók és üzemek igazgatását. A Wall Street Journal szerint Kongóban 18 ezer belga tért vissza és mindnyá­jan a gazdaság vezető pozícióit vet­ték át. Több mint 400 belga vezető helyet foglal el a „kormányokban" is, Kaszavubu, Csőmbe és Kalondzsi árulók oldalán. A lotin-omerikoi országok lámogalják Kubát Rio de Janeiro (ČTK) — A latin­amerikai országok népe továbbra is kifejezi teljes szolidaritását Kubá­val. Luis Carlos Prestes, Brazília Kom­munista Pártjának főtitkára a No­vos Rumes című lapban közölt cik­kében hangsúlyozza, hogy a szolida­ritás kifejezése Kubával napjainkban A LEMP *B határozata a lengyel iskolareformról Varsó (ČTK) — Varsóban január 24-én közölték a Lengyel Eavesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozatát a lengyelországi alaofokú és középiskolák reformjáról. A hatá­rozatot a LEMP KB január 20—21-i plenáris ülésén fogadták el. A határozat hangsúlyozza, hogy az iskolák és a népnevelés gyors fej­lődése a népi Lengyelországban a legutóbbi 16 év alatt elért legna­gyobb eredmények közé tartozik, s utal arra, hogy a legközelebbi 10 évben meg kell kétszerezni a főis­kolai és középiskolai szakképzettség­gel rendelkező dolgozók számát. A Santa Maria Brazília felé tart Delgado tábornok felhívása Párizs (ČTK) — Az AFP hírügy­nökség jelentése szerint Delgado portugál tábornok, a Brazíliába emigrált ellenzéki vezér felszólította Nagy-Britannia és az USA kormá­nyait, hogy ne tartóztassák fel a Santa Mária hajót. A hajó elfoglalása a Szalazár­diktatúra ellenzéke részéről egyál­talán nem lázadás, vagy kalózkodás — mondotta Delgado. Portugálok szálltak meg portugál hajót, tehát belpolitikai ügyről van szó. Delgado tábornok arra kéri a külföldi álla­mokat, ne avatkozzanak bele az ügybe. A legújabb jelentések szerint a Santa Maria a brazíliai partok felé vette útját. A Salazar diktatúra el­len fellázadt erők kezére került hajót két amerikai torpedóromboló, hat hidroplán, valamint az angol flotta néhány hajója üldözi. Angliá­ban nagy felháborodást keltett, hogy a brit flotta beavatkozik ebbe az ügybe, s a labouristák tiltakoztak a portugál diktátor támogatása ellen. valamennyi brazil hazafi és demok­rata becsületbeli feladata. Rio de Janeiróban szövetség alakult a kubai forradalom védelmére. Bogotában, Kolumbia fővárosában Ucros képviselő, a Liberális Forra­dalmi Mozgalom tagja, aki most tért vissza Kubából, kijelentette, hogy a kubai forradalom megdönthetetlen tény, amelyet éppen úgy tudomásul kell venni, mint a francia, orosz, vagy kínai forradalmat. Quitóban, Ecuador fővárosában Santiago de Chilében, Chile főváro­sában, Caracasban, Venezuela fővá­rosában és a Puerto Rico-i San Jüanban szolidaritási tüntetéseket és gyűléseket rendeztek Kuba mellett. Az államügyész hal lbiintetést javasol Menderesznek Yassi Ada (ČTK) — A volt török ve­zető államférfiak elleni perben az állam­ügyész január 24-én Adnan Menderesz volt török miniszterelnöknek halálbünte­tést javasol. Mendereszt és három tár­sát azzal vádolják, hogy megszerveztek azoknak az ellenzéki képviselőknek a meg­támadását, akik a volt török kormány politikája ellen foglaltak állást. ÁRVÍZ A DÉLI-SARKON Moszkva (ČTK) — A Novolazarevszkij új szovjet Déli-sarki állomás építését e napokban árvíz szakította félbe. Az állo­mástól délre fekvő jéghegyről az olvadt hó vize az állomás felé özönlött. A szov­jet expedíció tagjai az állomás körül levezető csatornát ástak, a berendezést biztos helyre szállították és kőgátat épí­tettek, amely az állomást megvédi a vízár ellen. Az árvízveszedelem két napig tartott. Az expedíció tagjai jelentik, hogy kutató munkájukat zavartalanul tovább folvtat­ják. Sztrájk Charleroiban Brüsszel (ČTK) — A vasutasok Charleroiban a január 25-re vir­radó éjjel sztrájkba léptek til­takozásul az országos sztrájk részvevőinek üldözése ellen. A sztrájk 24 órával a belga dol­gozók legnagyobb sztrájkmozgal­mának megszakítása után tört ki. CHILE KOMMUNISTA PÁRTJA nyilatko­zatot közöl, amely felszólítja Chile népét, hogy a márciusi parlamenti választáson a kommunista jelöltekre szavazzon. -•<> tLAC i/ (ČTK). ko mmewrÁRUMk > A belga dolgozók sztrájkjának tanulságai A munkásosztály egysége — erős fegyver a nagytőke támadás nak visszaverésére A belga munkásosztály s vele egyetemben a dolgozók • többi rétege öt héten át hősies ä küzdelmet vívott a reakciós Eys­• kens-kormány ellen, mely népelle­J nes politikájával egyre nehezebb • életkörülmények közé juttatja a jj dolgozókat, ugyanakkor a tőkések • malmára hajtja a vizet. Bár a nép legszélesebb tö­megei igen erélyesen követelték az ún. takarékossági törvény visszavo­nását, a reakciós kormány lemondá­sát és új választások kiírását, a kor­mány kész volt minden eszközzel ér­vényre juttatni a monopóliumok ér­dekeit. A szocialista párt jobboldali vezéreinek közrejátszásával a parla­ment elfogadta a „takarékossági tör­vényt", mellyel a kormány a dolgo­zókra akarja hárítani gyarmati és „atlanti" politikájának következmé­nyeit. Am még a polgári sajtó is csak pirrhuszi győzelemről ír. Bár Eyskens sokáig kardoskodott, hogy kormánya nem mond le és nem fr ki új válasz­tásokat, a kormánykoalíció körei, kü­iönösen a liberálisok, már e lépés szükségességéről beszéltek. A sztrájkharcok nagysága és huzamos­sága megmutatta, hogy a lakosság egyre szélesebb rétegei nem akarnak beletörőd­ni a kormány népellenes politikájába, és tétlen szemlélők lenni. A belga burzsoázia uralkodó körei is kezdik világosan látni, hog.v a kompromittált Eyskens-kormány tovább szítaná a nép háborgó hangulatát. A dolgozók már tudtul is adták, hogy to­vábbi harcokra készülnek jogaik és érde­keik védelmében, ilyen körülménvek kö­7Öt* Eyskens hatalmon tartása kockáza­tos vállalkozás lenne a burzsoázia részé­ről. Az is bebizonyosodott, hogy a pro­letariátus és a dolgozó nép további rétegei egyre jobban megértik, mi­lyen fontos az egységfront létrehozá­sa a nagytőke támadásával szemben. A dolgozók egysége sokkal szilár­dabbnak bizonyult a harcokban, mint azt a szocialista párt és az általános szakszervezeti szövetség jobboldali vezetőinek magatartásából ítélve vár­ták volna. A jobboldali szocialista ve­zetők már az általános sztrájk előké­szítését is szabotálták. Azzal érvel­ték, hogy a szocialisták nem vehet­nek részt a kommunistáktól propa­gált akciókban. A szocialista párt kongresszusán azonban a küldöttek többsége elutasította az ilyen érve­ket. A belga dolgozók — szocialis­ták befolyása alatt álló — általános szakszervezeti szövetségének tagjai minduntalan követelték, hogy a ve­zetőség az egész ország területén és minden ágazatban hivatalosan hir­desse meg az általános sztrájkot. A sztrájktörők undok szerepét játszó katolikus szakszervezetekbe tömörült munkások sem értettek egyet sok esetben vtzetőikkel, s részt vet­tek a sztrájkban és a tüntetéseken. Van Roey bíboros fenyegetéseinek sem volt foganatjuk, hogy megvon­kájából következnek. Az is világos, hogy a belga kormány politikája lé­nyegében semmiben sem különbözik más tőkés kormányok politikájától, amely ugyanazokat az osztályérdeke­ket követi s áldatlan köX'etkezmé­nyeit azután a dolgozók sínylik meg. Ezért más tőkés országokban, főként Olasz- és Franciaországban is fel­lángol a dolgozók sztrájkharca. A belgiumi éles osztályviszály azért tört ki, mert a monopolkapitalista kor­mánykörök mindenáron meg akarják őrizni kongói gyarmaturalmukat, s ez a hazárdjáték igen drága mulatság. Ők azt akarják, hogy a belga nép fizesse meg a kongói függetlenség elleni merényletü­ket. A belga kormány „atlanti" politi­kája évente több milliárd frankba kerül. Ezt az összeget a NATO keretében lázas fegyverkezésre és katonai alakulatok fenntartására kénytelen kiadni. Ezért a belga sztrájkolók a tüntetéseken nemcsak ja „isten kegyelmét" a sztrájkoló ka- a ..Le a takarékossági törvénnyel!" jelszót, hanem a „Le a monopóliumokkal!", „Le a gyarmati rendszerrel!", „Le az Eyskens­kormánnyal!" jelszókat is harci zászlalk­ra tűzték. Belgiumot általában az egyik legfejlettebb, aránylag magas és szi­lárd életszínvonalú, tőkés országnak tartják. Azok, akik az EXPO 58 vi­lágkiállítás idején látták Brüsszelt, készek voltak elhinni, hogy az or­szágban jólét honol. A belga dolgo­zók sztrájkmozgalmának óriási hul­láma, a rendőrség és a katonaság brutális beavatkozása, melynek több áldozata volt és sokan megsebesül­tek, azt bizonyítja, hogy az arany­színű tőkés máz mély szociális ellen­téteket takar, melyek abban a pilla­natban, amikor a töke további tá­madást intéz a nép életszínvonala ellen, heves visszállyá fajul. A belga munkásosztály nagy el­szántsággal ment harcba az Eyskens­kormány ellen, mert eljárásában nemcsak az életszínvonal, hanem a demokratikus szabadságjogok ellen irányuló támadást is lát. Hisz a kor­mány olyan törvényt hagyott jóvá, mely ellentmond az egész belga nép érdekeinek. Különben a belga nép Franciaország elrettentő példáját látja maga előtt. A francia kormány­tolikusoktól. Mint látjuk, a reakció a lakosság egy részének vallási előítéleteit is igyeke­zett kihasználni a dolgozók egységének megbontására, s ebben segítségére sietett a főpapság. A reakció — ugyancsak e célból — igyekezett nemzetiségi súrlódá­sokat előidézni a flamand és vallon la­kosság között. A megvesztegetett jobb­oldali szakszervezeti vezeték már nyíltan beszéltek a nemzetiség szerinti szakszer­vezetek megalakításáról. Meg akarják bontani a szakszervezeti mozgalom egysé­gét. hogy gyöngítsék a munkásosztály harcainak hatóerejét. E cselszövések és üzelmek azt bizonyít­ják. hogy az uralkodó burzsoázia igen fél a dolgozók akcióegységétöl. Az Eyskens­kormány jobban félt tőle. mint a sztrájk gazdasági következményeitől. Ezért moz­gósította a rendőrséget, csendőrséget és katonaságot a sztrájkolók ellen, s nyomta el véresen a munkások tüntetéseit. A reakciós kormány azért lé­pett fel oly könyörtelenül a törnegek ellen, mert látta, hogy mozgalmuk túllépte a gazdasági harc kereteit, és komoly politikai követelésekért szállnak síkra. A belga dolgozók ugyanis egyre világosabban látják, hogy a kormány népellenes gazda­sági intézkedései az „atlanti" és gyarmattartó érdekeket követő mo­nopóliumok általános kormánypoliti­körök gyarmati politikája, mely szin­tén a dolgozókra hárította a gyar­mati háború terhét, végül is uralomra juttatta de Gaulle tábornok szemé­lyi-hatalmi rendszerét, megnyirbálta a demokratikus szabadságjogokat és kiélezte az algériai véres kalandot. Különben Baudouin király nemrégen éreztette az Eyskens-kormánnyal, hogy egy de Gaullehoz hasonló „erős­kezű férfit" szeretne látni a kor­mánykeréknél. A sztrájk bebizonyította, hogy az egyet­len erő, mely harcba tudja vezetni a dol­gozókat a burzsoázia ellen, a kommunista pírt. A sztrájkharcok során rendkívül megerősödött a párt befolyása a tömegek körében. A tömegek a tüntetéseken meg­tapsolták a kommunista szónokokat és magukévá tették a kommunista párt jel­szavait: az általános sztrájkot, az Eys­kens-kormán.v lemondását, a parlament feloszlatását, és új választások kiírását. Most, miután a parlament a jobboldali szocialista Van Acker kiegészítésével el­fogadta a gyalázatos Eyskens-törvényt, a dolgozók tovább harcolnak. Ügynevezett ciklikus láncsztrájkokra készülődnek, mi­vel a jelenlegi helyzetben a harc eddigi formája nem volt eléggé hatásos. A jobboldali szocialista vezetők, akik az Eyskens-kormánynak lehetővé tették a takarékossági törvény elfogadtatását, s magatartásukkal gyöngítették a munkás­osztály harci fellépésének hatását, most a tömegek felháborodott bírálatának per­gőtüzében állnak. Sok munkás most már világosan látja, hogy a Szocialista Párt kezdettől fogva hajlott a megalkuvásra, nem áll a megmozdult tömegek élére, hanem csak tétován csatlakozott hozzájuk s jobboldali vezetősége végül elárulta * munkásosztály ügyét. A belga proletariátus jelen­legi harcának kimenetele világosan megmutatta, milyen igaz és időszerű a kommunista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozatának ez a meg­állapítása: sok kapitalista ország mun­kásosztálya súlyos csapást mérhetne a tőkés országok uralkodó köreinek politikájára, és a háborús előkészü­letek beszüntetésére kényszeríthetné őket, visszaverhetné a monopoltőke támadását, biztosíthatná saját élet­körülményeivel kapcsolatos és de­mokratikus követeléseinek teljesíté­sét, ha megszüntetné sorainak meg­osztottságát, ha megvalósítaná min­den csapatának akcióegységét." M. K. iÜJ SZÖ 5 * 1961. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents