Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-26 / 26. szám, csütörtök

Ezekben a napokban futott be a haipongi kikötőbe az a hajó, amely Cj Kaledoniából hozta haza a vietnami visszatelepülteket. A kikötőben ünnepséget rendeztek, amelyen Fiiam-Van Dong mi niszterelnök is beszédet mondott. Képünkön: a hazatelepültek a hajóról integetnek az őket üdvözlő tömegnek. (ČTK — Vietnami Sajtóiroda felv.) Dr. Hájek tárgyalásai Bolíviában La Paz (ČTK) — Dr. Jirí Hájek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének helyettese La Paz-i látogatása során találkozott hét bolíviai miniszterrel és a Gazdaságfejlesztési Intézet képviselőivel. Ez az intézet főképpen az ország keleti része gazdaságának fejlesztésével foglalkozik, ezt a területet szándékozik dr. Hájek felkeresni. Dr. Hájek Fellmann-nal, Bolívia iskolaügyi miniszterével arról a lehetőségről tárgyalt, hogy Csehszlovákia segítséget nyújtana műszakiiskolák építéséhez Bolíviában. Csehszlovákia műszaki tanerőket is bocsátana Bolívia rendelkezésért. A megtárgyalt kérdések között volt Csehszlovákia régészeinek részvétele a bolíviai kutatásokban. Dr. Vietor Paz Estenssoro, Bolívia elnöke hétfőn este vacsorát adott dr. Hájek tiszteletére. KONGOI HELYZETJELENTÉS: A kongói nép nem hajtja újra gyarmati igába a fejét • A kétszínű főtitkár. Hammarskjöld végre arra kényszerült, hogy színt valljon Lumumba törvényes kongói miniszterelnök elhurcolásával kapcsolatban. Az ENSZfőtitkár úgy tett, mintha eleget tenne a világ közvéleményének és levelet kUldött Kaszavubunak és Mobutunak. A banditatámadást és a miniszterelnök borzalmas kínzását azonban nem ítéli el, s ezzel lényegében a banditák követelményét teszi magáévá, hogy Lumumbát állítsák bíróság elé. A puccsistáknak küldött levél hagneme merőben ellenkezik azzal az élesen tiltakozó levéllel, amelyet a főtitkár Gizengához, a törvényes kormány ügyvezető elnökéhez intézett. Gizengának légből kapott állítások alapján szemére veti az „emberi jogok elnyomását" a Keleti-tartományban. • Á belgák nyomdokain Ami az embem jogok elnyomását illeti, arra az ENSZ-főtitkár elég anyagot találhatna a puccsisták uralta országrészekben. A kaszai tartományban például ugyanolyan nyomorban és elnyomásban tartják az embereket, mint a belga gyarmati uralom idején. Ebben a tartományban naponta 200 ember hat éhen. A csecsemők anyjuk karjaiban halnak meg, mert nem akad senki, aki élelmet adna nekik. A Nemzetközi Vöröskereszt személyzete gyakran arra kényszerül, hogy döntsön — kit hagy éhenhalni, kit ment meg, mert oly kevés élelmiszer áll rendelkezésére. Kaszavubu klikkje a Kaszai tarotmányból érkező borzalmas híreket minden erővel elkendőzni igyekszik. Ez azzal magyarázható, hogy a vidéken főleg a baluba törzs tagjai laknak. E törzs 300 000 tagját még a belga gyarmatosítók telepítették erre a kietlen vidékre, ahol kiaknázott, használhatatlan gyémántbányák, terméketlen sivár terület és elviselhetetlen vízhiány van. A belgák ugyanis egymásnak uszították annak idején a lulua és baluba törzset és a balubákat a véres háború után „büntetésből" telepítették a pusztaságba. Ez persze most jól jön Kaszavubunak és éhhalállal akarja kipusztítani a Lumumbához hű baluba törzset. • Közeleg a visszavágás órája Az AP hírügynökség tudósítója kedden este közölte, hogy a törvényes kormányhoz hü egységek haAZ ÁLLAMOSÍTOTT osztrák bányák vezetősége utasítást kapott, hogy a legfelső bányahivatallal együtt dolgozza ki a szénbányászat csökkentésének tervét. (ČTK). HOLLANDIÁBAN, a Központi Statisztikai. Hivatal adatai szerint az 1960. évben 121 sztrájk volt, amelyeken mintegy 80 ezren vettek részt. (ČTK). A PERUI textilipar mintegy 35 000 munkása 72 órás sztrájkot hirdetett a Pan-Americana gyár munkásainak támogatására, akik már 20 napja sztrájkolnak tiltakozásul az indokolatlan elbocsátás ellen. (ČTK). AZ USA légi hadereje-?k harmadik kísérlete sem sikerült az Atlas típusú irányított rakétával. (ČTK). AZ INDONÉZIAI rádió jelentése szerint az árvíz Dzsakartától keletre becslés szerint 120 millió rúpia kárt okozott A víz mintegy 40 ezer hektár rizsföldei elöntött. 30Ö ezer ember hajléktalann' vált. f ČTK). A DIARIO című montevideói lap híva talos adatokat közöl az árdrágulásról Uruguayban. 1948. óta az élelmiszerek ára ötszörösére emelkedett. (ČTK). talmas támadást indítottak a pucscsisták ellen az Egyenlítői tartományban. Mint ismeretes, ebben a tartományban összpontosította Mobutu csapatait a Keleti tartomány elleni támadásra. Eddig meg nem erősített hírek szerint a kormányhü csapatok az Egyenlítői tartományban Búmba város felé törtek előre. Kaszavubu a kormányhü csapatok sikerei láttán cselhez folyamodott: provokatív panaszt emelt a Biztonsági Tanácsban az EAK ellen, hogy állítólag fegyvert szállít Gizenga csapatainak. A marokkói kormány tegnap érkezett jelentés szerint végleg elhatározta, hogy kivonja csapatait a kongói ENSZ-parancsnokság alól. A csapatok előreláthatólag január végéig visszatérnek hazájukba. • A „kerekasztal-értekezlet" komédiája. Leopolvilleben megkezdték az előkészületeket az úgynevezett kerekasztal-értekezlet megrendezésére. A konferencián Kaszavubu tömböt akar alakítani Lumumba ellen. Provokatív módon felhívta Gizengát is, hogy vegyen részt a tanácskozáson. Kasamurut, a Kivu-tartomány elnöHammarskjöld beismerésre kényszerült ® A törvényes kormányhoz hű csapatok előrenyomultak az Egyenlítőtartományban ® Borzalmas éhínség a Kaszai-tartományban ® Marokkó szintén kivonja csapatait Kongóból ® A belgák kezükbe ragadják a kongói gazdaságot. két ugyancsak meghívta. Mindketten elutasították a meghívást, mert kitartanak álláspontjuk mellett, hogy ilyen értekezletet csak a törvényesen megválasztott parlament hívhat egybe. • A gyűlölt gyarmatosítók visszatérnek A londoni belga nagykövetség szóvivője megerősítette a' hírt, hogy a belgák további csapatokat összpontosítanak Ruanda Urundi gyámsági területen. Innen akarják megtámadni a törvényes kormány igazgatása alatt álló Keleti-tartományt. Kongóban egyre több a belga. Üjra ők vették át a bankok, biztosítók és üzemek igazgatását. A Wall Street Journal szerint Kongóban 18 ezer belga tért vissza és mindnyájan a gazdaság vezető pozícióit vették át. Több mint 400 belga vezető helyet foglal el a „kormányokban" is, Kaszavubu, Csőmbe és Kalondzsi árulók oldalán. A lotin-omerikoi országok lámogalják Kubát Rio de Janeiro (ČTK) — A latinamerikai országok népe továbbra is kifejezi teljes szolidaritását Kubával. Luis Carlos Prestes, Brazília Kommunista Pártjának főtitkára a Novos Rumes című lapban közölt cikkében hangsúlyozza, hogy a szolidaritás kifejezése Kubával napjainkban A LEMP *B határozata a lengyel iskolareformról Varsó (ČTK) — Varsóban január 24-én közölték a Lengyel Eavesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozatát a lengyelországi alaofokú és középiskolák reformjáról. A határozatot a LEMP KB január 20—21-i plenáris ülésén fogadták el. A határozat hangsúlyozza, hogy az iskolák és a népnevelés gyors fejlődése a népi Lengyelországban a legutóbbi 16 év alatt elért legnagyobb eredmények közé tartozik, s utal arra, hogy a legközelebbi 10 évben meg kell kétszerezni a főiskolai és középiskolai szakképzettséggel rendelkező dolgozók számát. A Santa Maria Brazília felé tart Delgado tábornok felhívása Párizs (ČTK) — Az AFP hírügynökség jelentése szerint Delgado portugál tábornok, a Brazíliába emigrált ellenzéki vezér felszólította Nagy-Britannia és az USA kormányait, hogy ne tartóztassák fel a Santa Mária hajót. A hajó elfoglalása a Szalazárdiktatúra ellenzéke részéről egyáltalán nem lázadás, vagy kalózkodás — mondotta Delgado. Portugálok szálltak meg portugál hajót, tehát belpolitikai ügyről van szó. Delgado tábornok arra kéri a külföldi államokat, ne avatkozzanak bele az ügybe. A legújabb jelentések szerint a Santa Maria a brazíliai partok felé vette útját. A Salazar diktatúra ellen fellázadt erők kezére került hajót két amerikai torpedóromboló, hat hidroplán, valamint az angol flotta néhány hajója üldözi. Angliában nagy felháborodást keltett, hogy a brit flotta beavatkozik ebbe az ügybe, s a labouristák tiltakoztak a portugál diktátor támogatása ellen. valamennyi brazil hazafi és demokrata becsületbeli feladata. Rio de Janeiróban szövetség alakult a kubai forradalom védelmére. Bogotában, Kolumbia fővárosában Ucros képviselő, a Liberális Forradalmi Mozgalom tagja, aki most tért vissza Kubából, kijelentette, hogy a kubai forradalom megdönthetetlen tény, amelyet éppen úgy tudomásul kell venni, mint a francia, orosz, vagy kínai forradalmat. Quitóban, Ecuador fővárosában Santiago de Chilében, Chile fővárosában, Caracasban, Venezuela fővárosában és a Puerto Rico-i San Jüanban szolidaritási tüntetéseket és gyűléseket rendeztek Kuba mellett. Az államügyész hal lbiintetést javasol Menderesznek Yassi Ada (ČTK) — A volt török vezető államférfiak elleni perben az államügyész január 24-én Adnan Menderesz volt török miniszterelnöknek halálbüntetést javasol. Mendereszt és három társát azzal vádolják, hogy megszerveztek azoknak az ellenzéki képviselőknek a megtámadását, akik a volt török kormány politikája ellen foglaltak állást. ÁRVÍZ A DÉLI-SARKON Moszkva (ČTK) — A Novolazarevszkij új szovjet Déli-sarki állomás építését e napokban árvíz szakította félbe. Az állomástól délre fekvő jéghegyről az olvadt hó vize az állomás felé özönlött. A szovjet expedíció tagjai az állomás körül levezető csatornát ástak, a berendezést biztos helyre szállították és kőgátat építettek, amely az állomást megvédi a vízár ellen. Az árvízveszedelem két napig tartott. Az expedíció tagjai jelentik, hogy kutató munkájukat zavartalanul tovább folvtatják. Sztrájk Charleroiban Brüsszel (ČTK) — A vasutasok Charleroiban a január 25-re virradó éjjel sztrájkba léptek tiltakozásul az országos sztrájk részvevőinek üldözése ellen. A sztrájk 24 órával a belga dolgozók legnagyobb sztrájkmozgalmának megszakítása után tört ki. CHILE KOMMUNISTA PÁRTJA nyilatkozatot közöl, amely felszólítja Chile népét, hogy a márciusi parlamenti választáson a kommunista jelöltekre szavazzon. -•<> tLAC i/ (ČTK). ko mmewrÁRUMk > A belga dolgozók sztrájkjának tanulságai A munkásosztály egysége — erős fegyver a nagytőke támadás nak visszaverésére A

belga munkásosztály s vele egyetemben a dolgozók • többi rétege öt héten át hősies ä küzdelmet vívott a reakciós Eys• kens-kormány ellen, mely népelleJ nes politikájával egyre nehezebb • életkörülmények közé juttatja a jj dolgozókat, ugyanakkor a tőkések • malmára hajtja a vizet. Bár a nép legszélesebb tömegei igen erélyesen követelték az ún. takarékossági törvény visszavonását, a reakciós kormány lemondását és új választások kiírását, a kormány kész volt minden eszközzel érvényre juttatni a monopóliumok érdekeit. A szocialista párt jobboldali vezéreinek közrejátszásával a parlament elfogadta a „takarékossági törvényt", mellyel a kormány a dolgozókra akarja hárítani gyarmati és „atlanti" politikájának következményeit. Am még a polgári sajtó is csak pirrhuszi győzelemről ír. Bár Eyskens sokáig kardoskodott, hogy kormánya nem mond le és nem fr ki új választásokat, a kormánykoalíció körei, küiönösen a liberálisok, már e lépés szükségességéről beszéltek. A sztrájkharcok nagysága és huzamossága megmutatta, hogy a lakosság egyre szélesebb rétegei nem akarnak beletörődni a kormány népellenes politikájába, és tétlen szemlélők lenni. A belga burzsoázia uralkodó körei is kezdik világosan látni, hog.v a kompromittált Eyskens-kormány tovább szítaná a nép háborgó hangulatát. A dolgozók már tudtul is adták, hogy további harcokra készülnek jogaik és érdekeik védelmében, ilyen körülménvek kö7Öt* Eyskens hatalmon tartása kockázatos vállalkozás lenne a burzsoázia részéről. Az is bebizonyosodott, hogy a proletariátus és a dolgozó nép további rétegei egyre jobban megértik, milyen fontos az egységfront létrehozása a nagytőke támadásával szemben. A dolgozók egysége sokkal szilárdabbnak bizonyult a harcokban, mint azt a szocialista párt és az általános szakszervezeti szövetség jobboldali vezetőinek magatartásából ítélve várták volna. A jobboldali szocialista vezetők már az általános sztrájk előkészítését is szabotálták. Azzal érvelték, hogy a szocialisták nem vehetnek részt a kommunistáktól propagált akciókban. A szocialista párt kongresszusán azonban a küldöttek többsége elutasította az ilyen érveket. A belga dolgozók — szocialisták befolyása alatt álló — általános szakszervezeti szövetségének tagjai minduntalan követelték, hogy a vezetőség az egész ország területén és minden ágazatban hivatalosan hirdesse meg az általános sztrájkot. A sztrájktörők undok szerepét játszó katolikus szakszervezetekbe tömörült munkások sem értettek egyet sok esetben vtzetőikkel, s részt vettek a sztrájkban és a tüntetéseken. Van Roey bíboros fenyegetéseinek sem volt foganatjuk, hogy megvonkájából következnek. Az is világos, hogy a belga kormány politikája lényegében semmiben sem különbözik más tőkés kormányok politikájától, amely ugyanazokat az osztályérdekeket követi s áldatlan köX'etkezményeit azután a dolgozók sínylik meg. Ezért más tőkés országokban, főként Olasz- és Franciaországban is fellángol a dolgozók sztrájkharca. A belgiumi éles osztályviszály azért tört ki, mert a monopolkapitalista kormánykörök mindenáron meg akarják őrizni kongói gyarmaturalmukat, s ez a hazárdjáték igen drága mulatság. Ők azt akarják, hogy a belga nép fizesse meg a kongói függetlenség elleni merényletüket. A belga kormány „atlanti" politikája évente több milliárd frankba kerül. Ezt az összeget a NATO keretében lázas fegyverkezésre és katonai alakulatok fenntartására kénytelen kiadni. Ezért a belga sztrájkolók a tüntetéseken nemcsak ja „isten kegyelmét" a sztrájkoló ka- a ..Le a takarékossági törvénnyel!" jelszót, hanem a „Le a monopóliumokkal!", „Le a gyarmati rendszerrel!", „Le az Eyskenskormánnyal!" jelszókat is harci zászlalkra tűzték. Belgiumot általában az egyik legfejlettebb, aránylag magas és szilárd életszínvonalú, tőkés országnak tartják. Azok, akik az EXPO 58 világkiállítás idején látták Brüsszelt, készek voltak elhinni, hogy az országban jólét honol. A belga dolgozók sztrájkmozgalmának óriási hulláma, a rendőrség és a katonaság brutális beavatkozása, melynek több áldozata volt és sokan megsebesültek, azt bizonyítja, hogy az aranyszínű tőkés máz mély szociális ellentéteket takar, melyek abban a pillanatban, amikor a töke további támadást intéz a nép életszínvonala ellen, heves visszállyá fajul. A belga munkásosztály nagy elszántsággal ment harcba az Eyskenskormány ellen, mert eljárásában nemcsak az életszínvonal, hanem a demokratikus szabadságjogok ellen irányuló támadást is lát. Hisz a kormány olyan törvényt hagyott jóvá, mely ellentmond az egész belga nép érdekeinek. Különben a belga nép Franciaország elrettentő példáját látja maga előtt. A francia kormánytolikusoktól. Mint látjuk, a reakció a lakosság egy részének vallási előítéleteit is igyekezett kihasználni a dolgozók egységének megbontására, s ebben segítségére sietett a főpapság. A reakció — ugyancsak e célból — igyekezett nemzetiségi súrlódásokat előidézni a flamand és vallon lakosság között. A megvesztegetett jobboldali szakszervezeti vezeték már nyíltan beszéltek a nemzetiség szerinti szakszervezetek megalakításáról. Meg akarják bontani a szakszervezeti mozgalom egységét. hogy gyöngítsék a munkásosztály harcainak hatóerejét. E cselszövések és üzelmek azt bizonyítják. hogy az uralkodó burzsoázia igen fél a dolgozók akcióegységétöl. Az Eyskenskormány jobban félt tőle. mint a sztrájk gazdasági következményeitől. Ezért mozgósította a rendőrséget, csendőrséget és katonaságot a sztrájkolók ellen, s nyomta el véresen a munkások tüntetéseit. A reakciós kormány azért lépett fel oly könyörtelenül a törnegek ellen, mert látta, hogy mozgalmuk túllépte a gazdasági harc kereteit, és komoly politikai követelésekért szállnak síkra. A belga dolgozók ugyanis egyre világosabban látják, hogy a kormány népellenes gazdasági intézkedései az „atlanti" és gyarmattartó érdekeket követő monopóliumok általános kormánypolitikörök gyarmati politikája, mely szintén a dolgozókra hárította a gyarmati háború terhét, végül is uralomra juttatta de Gaulle tábornok személyi-hatalmi rendszerét, megnyirbálta a demokratikus szabadságjogokat és kiélezte az algériai véres kalandot. Különben Baudouin király nemrégen éreztette az Eyskens-kormánnyal, hogy egy de Gaullehoz hasonló „erőskezű férfit" szeretne látni a kormánykeréknél. A sztrájk bebizonyította, hogy az egyetlen erő, mely harcba tudja vezetni a dolgozókat a burzsoázia ellen, a kommunista pírt. A sztrájkharcok során rendkívül megerősödött a párt befolyása a tömegek körében. A tömegek a tüntetéseken megtapsolták a kommunista szónokokat és magukévá tették a kommunista párt jelszavait: az általános sztrájkot, az Eyskens-kormán.v lemondását, a parlament feloszlatását, és új választások kiírását. Most, miután a parlament a jobboldali szocialista Van Acker kiegészítésével elfogadta a gyalázatos Eyskens-törvényt, a dolgozók tovább harcolnak. Ügynevezett ciklikus láncsztrájkokra készülődnek, mivel a jelenlegi helyzetben a harc eddigi formája nem volt eléggé hatásos. A jobboldali szocialista vezetők, akik az Eyskens-kormánynak lehetővé tették a takarékossági törvény elfogadtatását, s magatartásukkal gyöngítették a munkásosztály harci fellépésének hatását, most a tömegek felháborodott bírálatának pergőtüzében állnak. Sok munkás most már világosan látja, hogy a Szocialista Párt kezdettől fogva hajlott a megalkuvásra, nem áll a megmozdult tömegek élére, hanem csak tétován csatlakozott hozzájuk s jobboldali vezetősége végül elárulta * munkásosztály ügyét. A belga proletariátus jelenlegi harcának kimenetele világosan megmutatta, milyen igaz és időszerű a kommunista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozatának ez a megállapítása: sok kapitalista ország munkásosztálya súlyos csapást mérhetne a tőkés országok uralkodó köreinek politikájára, és a háborús előkészületek beszüntetésére kényszeríthetné őket, visszaverhetné a monopoltőke támadását, biztosíthatná saját életkörülményeivel kapcsolatos és demokratikus követeléseinek teljesítését, ha megszüntetné sorainak megosztottságát, ha megvalósítaná minden csapatának akcióegységét." M. K. iÜJ SZÖ 5 * 1961. január 29.