Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-20 / 20. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élen előre a szocializmus és a kommunizmus újabb győzelmeiért (Folytatás az 1. oldalról) Ez a néhány tény a szocializmus előnyeit bizonyítja és megmutatja a dolgozók alkotótörekvésének és kezdeményezésének, szocialista munkaversenyének gyümölcsét. * * * Üdvözlöm önöket, elvtársak! Nagyon fontos körülmény, hogy mozgalmuk éppen akkor bontakozik ki, amikor hazánkban a szocializmus győzelme folytán jelentős átalakulások mennek végbe, amikor megkezdjük a harmadik ötéves tervet. Elvtársak! Azért is nagyra becsüljük munkájukat, mert az önök meggyőződése, kezdeményezése a fejlett tehcnikával egyetemben feladataink teljesítésének biztos záloga. Meggyőződésünk, hogy önök kommunista pártunkkal egyetemben, a párt vezetésével az elsők között fognak törekedni a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésére a legkorszerűbb technika és a tökéletesen megszervezett munka útján, mely nemcsak a munka nagyfokú termelékenységét teremti meg, hanem lehetővé- teszi, hogy a gyors termelési ütemmel az életszínvonal emelkedését is biztosítsuk. Ez az út, melyen haladva le kell győznünk a tőkés rendszert. Elvtársak! A harmadik ötéves terv megkezdésével a fejlett szocialista társadalom kibontakoztatásának merész programját kezdtük teljesíteni. E program a XI. kongresszus határozataiból indul ki, s konkrétan a tavalyi országos pártkonferencia irányelveiben dolgoztuk ki. Szocialista gazdaságunk további gyors fejlesztésének tervei először is erős anyagi-műszaki' bázisunk nyújtotta lehetőségeinkre, továbbá a szocialista tábor országainak gazdasági együttműködésére, főként a Szovjetunióval folytatott együttműködésünkre, harmadszor pedig dolgozóink széleskörű kezdeményezésére és alkotóképességeire épülnek. Az utóbbi alapja a dolgozók nagyfokú politikai öntudatossága és meggyőzédse Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és a kitűzött céloknak helyességéről. Az új, szocialista társadalom építésének minden szakasz egyre jobban felszabadítja és fejleszti az ember alkotóképességeit és egyre szembetűnőbben megnyilvánul benne az emberek kezdeményezése. Ezt látjuk most a szocialista munkabrigádok mozgalmában is, melynek jelentősége elsősorban az, hogy a mozgalom résztvevői megértették szocialista társadalmunk fejlesztésének legégetőbb feladatait. A szocialista munkabrigádok tagjai nagy felelősségtudattal dolgoznak, amit mindnyájan nagyrabecsülünk és igen nagyratartunk. A közös ügy érdekében érvényesítik tudásukat, tapasztalataikat és fejtik ki törekvésüket, hogy növekedjék hazánk gazdasági ereje, gyarapodjék gazdagsága és nagyobb legyen az elégedettség. Népünk érdeke, hogy egyre több dolgozó dolgozzék és éljen így, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmát, nemes törekvéseiket és eszméiket mielőbb sok további munkás, szövetkezeti paraszt és dolgozó értelmiségi tegye a magáévá. Elvtársak! Szándékosan említjük első helyen és emeljük ki a szocialista munkabrigádok mozgalmának ezt a vonását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy korántsem lehetünk elégedettek azzal, ahogyan az ország gazdasági fejlesztésében levő lehetőségeinket a gyakorlatban kihasználjuk, s azzal sem. ahogyan sok dolgozó — az ügy társadalmi jelentőségétől függetlenül — védelmezi és szorgalmazza néha az országos érdekeknek is ellentmondó szűk érdekeit. Fontos továbbá, hogy a népgazdaság valamennyi szakaszán mélyen megértsék azoknak a párthatározatoknak fontosságát, amelyek kiemelik az új technika jelentőségét az ipar fejlesztésében, valamint a műszaki fejlesztés feladatainak egybekapcsolását a kommunista társadalomba készülő átmenettel. A harmadik ötéves tervben egyedül a technika széleskörű alkalmazása biztosítja az 1965-ig kitűzött feladatok teljesítését és a célok elérését. Ez megköveteli, hogy az irányítás valamennyi fokán, az állami vagy gazdasági szervekben is megjavuljon a munkaszervezés, és fokozódjék a felelősség. Hatékonyabban, gazdaságosabban, célszerűbben kell elosztani az eszközöket és erőket, közelebb kell vinni az irányítást a termeléshez. Ez az egyik fő szervezési feladtunk. E problémák vörös fonálként húJJJ SZÖ 2 * 1961. január 2D. Antonín Novotný köztársasági elnök beszéde ződnak végig fogyatékosságaink nagy részén. Ha mélyebb pillantást vetünk beruházási építésünkre, a kohászati anyaggal, szénnel kapcsolatos nehézségekre, vagy a technika, a műszakváltás, az ellátás, a lassú, gyakran felelőtlen döntés problémáira és a további kérdésekre, akkor, látjuk, hogy a népgazdaság fogyatékosságainak oka mindig abban rejlik, amit itt megemlítettem. Éppen itt kell, hogy a leghatékonyabban érvényesüljön a szocialista munkabrigádok befolyása, gontos, hogy az önök kollektívái sokkal szélesebbkörűen, következetesebben és bátrabban használják ki társadalmunk lehetőségeit és így közvetlenül segítsenek a népgazdasági problémák megoldásában. Azt hiszem, helyes ha értekezletünkön külön kiemeljük az új technika meghonosításának jelentőségét a népgazdaság valamennyi ágában. Ez a döntő feltétele annak, hogy elérjük a munkatermelékenység tervezett növekedését. Lássuk azt is, hogy a szocializmus és a kapitalizmus mostani gazdasági versenye rendkívül nagyméretű tudományos és technikai fellendülés viszonyai közepette folyik és a verseny végeredménye nagymértékben attól függ, milyen gyorsan tudjuk elsajátítani az új, nagy teljesítőképességű technikát. Sajnos a fejlett technika meghonosítása és alkalmazása üzemeinkben nem megy a megfelelő gyors ütemben. Nincs rend a beruházási építkezésben, mely évekre előre megteremti a termelőerők fejlesztésének feltételeit. Igaz ugyan, hogy 1960-ban teljesítettük az általános beruházási feladatokat. Persze a termelőerők fejlesztésének alapját képező kulcsfontosságú kapacitások központosított építésében nem teljesítettük a tervet és nagy lemaradással léptünk a harmadik ötéves terv első évébe. Az új technika gyors alkalmazása szempontjából azért is komoly az ügy, mert a központosított építkezésekre irányuló gépberendezések szállítását teljesítik a legrosszabbul. Ezzel szemben jelentősen túlteljesítik a decentralizált beruházási építést. Természetesen mi erre is számítunk. Azzal azonban nem érthetünk egyet, hogy az építőipari szervezetek, a gépgyárak és más szállítók gyakran a döntő fontosságú beruházások rovására a helyi jellegű, apróbb beruházási feladatokat teljesítik és szárnyalják túl. Már csak azért sem érthetünk egyet vele, mert ez ellentmond népgazdaságunk aránylagos és egyenletes fejlesztésének. Beruházási eszközeink szétforgácsolódását okozza és növeli a be nem fejezett építkezések számát. Zavarja elgondolásainkat az egyes ipari ágak fejlesztésében, a komplex gépesítés, automatizálás összpontosított és céltudatos bevezetése, a nehéz és^fárasztó munka kiküszöbölése feltételeinek megteremtésében ott, ahol ez a leginkább szükséges. Nem halaszthatjuk tovább e nehézségek kiküszöbölését a termelőerők fejlesztéséből. Még az idén minden módot meg kell találnunk e kérdés megoldágára, hogy a harmadik ötéves terv további időszakában folyamatosan fejlődhessék a technika. Elvtársak! Kétségtelen, hogy népgazdaságunk elért fejlődési foka sokkal kifejezőbb lenne, ha a mezőgazdaság is gyorsabban megszabadulna a kisüzemi termelés formáitól és áttérne a nagyon intenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Ez most az előttünk álló legfontosabb feladat. Teljesítésének feltételei mindenekelőtt az erős ipari, anyagi-műszaki bázisban és abban rejlenek, hogy falvainkon végleg győzzenek a szocialista termelési viszonyok. A legfejlettebb technika, a legújabb mezőgazdaságtudományi ismeretek alkalmazásával párhuzamosan rendkívül intenzív termelés megszervezésével és tartalékaink teljes kihasználásával el akarjuk érni, hogy mezőgazdaságunk 1970-ig lényegében utóiérje az ipart és sokkal több terméket, adjon a társadalomnak," mint eddig. Ha a harmadik ötéves tervben oly nagy gazdasági és ipari termelési feladatokat tűzünk ki a célok elérésének feltételét jelentő gyors műszaki fejlesztéssel együtt, akkor nagyon természetes az a követelmény, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésének is egyik fő feltétele a technika és a gépesítés, valamint a tökéletes munkaszervezés legyen. Ez nagyon természetes feladat, mivel ha meghagynánk mezőgazdaságunkat eddigi fejlődésében és nem térnénk át a nagyfokú munkatermelékenységre és nagyfokú termelési intenzitásra, akkor 1970-ben nagy ellentét és aránytalanság lenne az ipar és a mezőgazdaság színvonala között. Tavaly jelentős mozgalom született falvainkon a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatt történő teljesítésére. Ez kifejezi szövetkezeti parasztjaink törekvését: oly mértékben akarnak hozzájárulni társadalmunk fejlődéséhez, hogy dolgozóink életszínvonala gyorsabban emelkedhessék. Ezzel kapcsolatban szeretnék megemlíteni egy problémát. Előfordult olyan eset, hogy a prerovi járásban a HNB dolgozói öt kiszemelt EFSZ-ben az 1960-ban teljesített beadásokhoz viszonyítva leszállították az 1961. évi tejbeadást, éspedig állítólag azért, hogy ezek az EFSZ-ek négy év alatt teljesíthessék a mezőgazdaság ötéves tervét. Azt hiszem ez a szemléltető példa egyben bizonyítványt is ad az illető dolgozók „politikai és gazdasági érettségéről és felelősségéről". Mit tettek ezek a dolgozók más téren azért, hogy elérjék a célt: az ötéves terv négy év alatti teljesítését? Tisztában voltak-e vele, hogy e feladat teljesítése nem valami játék a számokkal, és hogy nem is adminisztratív ügy? A feladatok 'teljesítését mindenki el tudja rendelni. De ezt mi sohasem mondtuk, mint ahogyan azt sem mondtuk, hogy minden egyes EFSZnek négy év alatt kell teljesítenie az ötéves tervet. Mi azt akarjuk, hogy minden EFSZ vizsgálja felül a lehetőségeit, vajon teljesíteni tudja-e egy évvel előbb a harmadik ötéves terv mezőgazdasági termelési feladatait. Vannak ilyen lehetőségeink? Vannak elvtársak. Persze nem mindenütt. Ahol pedig ezt ennek ellenére is elrendelnék, ott nem fogják teljesíteni a feladatot. Csupán határozathozatallal nem segítjük elő az EFSZ-ek ötéves tervének négy év alatti teljesítését. Fontos azonban, hogy a funkcionáriusok és azok, akiknek valami közük van a mezőgazdasági termeléshez, valóban hatékonyan elősegítsék a fejlődését. Ebben látjuk a hatékony irányítás egyik formáját. A csalás és a papírháború sem tejet, sem húst nem ad nekünk. Elvtársak! Megjegyzem, itt-ott még mindig találkozunk a feladatok teljesítéséről beküldött, különféle hamis jelentésekkel, bár a valóságban nem teljesítették a feladatokat. • Ez nemcsak a mezőgazdaságban, hanfem az iparban is előfordul. Ennek meg kell szűnnie. Törekvésünk és munkánk eredményeit a termelési eredményeken mérjük le. Kedvező jelenség, hogy a szocialista munkaverseny a mezőgazdaságban is tovább terjed, sőt itt is a szocialista munkabrigádok mozgalmává fejlődik. E mozgalom különösen nagy jelentőségű itt, ahol mély gyökerei vannak a régi magántulajdonosi viszonynak, és a kisüzemi gazdálkodási formáknak. A szocialista munkabrigádok legszélesebb működési területe a szövetkezetek életében és tevékenységében, a szövetkezetesek munkájában és életében van. Persze érthető, hogy fejlődésükben gyakran nagyobb nehézségekbe ütköznek, mint amilyenek az üzemekben előfordulnak. Arról is szó volt, hogy a védnöki üzemek, a munkásosztály segítséget nyújt a mezőgazdasági szocialista munkabrigádoknak. Ügy vélem azonban, hogy ez elsősorban a nemzeti bizottságok feladata. Ma lényegében a nemzeti bizottságok felelnek egész mezőgazdaságunkért, fejlődéséért és a dolgozók kezdeményezésének általános felkarolásáért. Tehát nem hagyhatják figyelmen kivül a szocialista munkaversenyt, a szocialista munkabrigádok mozgalmát, mely igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági termelés növelése feladatainak teljesítésében. Reméljük, hogy az EFSZ-ek - V. kongresszusa, mely néhány hét múlva tárgyalni fog a mezőgazdaság fejlesztésének most, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában felmerülő kérdéseiről, annak a jegyében zajlik le, hogy EFSZ-eink felsorakoznak alkotó aktivitásuk és kezdeményezésük további kibontakoztatására. A technika széleskörű alkalmazásán és a mezőgazdasági termelés lényeges növelésén kívül a legnagyobbfokú gazdaságosságnak és a rendelkezésükre álló eszközök teljes kihasználásának elve is összefügg népgazdaságunk lehetőségeinek teljes kihasználásával és a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek biztosításával. Am ez a szempont nem mindenütt érvényesül következetesen és sok esetben még mindig nem használják ki teljesen a termelő berendezéseket, elfecsérlik az anyagot és a pénzt, selejtet termelne]?. Most, a harmadik ötéves terv elején újra komolyan hangsúlyoznunk kell, hogy valamennyi üzembén és szövetkezetben, egész életünkben be kell tartani a szigorú gazdaságosságot. Nem engedhető meg, hogy egyesek figyelmetlensége, hanyagsága és felelőtlensége megkárosítsa a társadalmat. Ezzel kapcsolatban még két dolgot szeretnék megemlíteni. Az első a munkaidő kihasználása. Jelentéseket kaptunk, hogy január 2-án bányáinkban még több mint 3300 bányász ünnepelt. Elvtársak, ez akkor történt, amikor a 40 és 42 órás munkaidőt vezetjük be bányáinkban és további üzemekben, és amikor feltétlenül szükséges, hogy teljes mértékben kihasználjuk a munkaidőt, hogy a rövidebb munkaidő ellenére is teljesítsük a felemelt fejtési feladatokat. Ügy vélem, hogy azok a bányá-szok, akik így megszegik a munkafegyelmet, nagyobb felelősséget tanúsíthatnának a bányákkal és az egész társadalommal szemben különösen akkor, amikor tudjuk, hogy népgazdaságunknak most a téli időszakban szénre van szüksége. így azután nehezen valósíthatnánk meg bányáinkban a 40- és 42 órás munkaidőt. Ugyanúgy fontos, hogy a munkások máshol is nagyobb felelősséget érezzenek üzemükkel szemben, nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a termelési problémák iránt. Másrészt az üzemigazgatók ne hagyják ki a munkásokat az üzem fontos kérdéseiben hozott döntésből. A jó igazgató széleskörű kollektívával dolgozik és élvezi az üzem dolgozóinak bizalmát. Második megjegyzésem a dolgozók kezdeményezésének eredményeire és a vállalásaik teljesítésével teremtett értékekre vonatkozik. Zupka elvtárs elmondta, hogy a szakszervezeti statisztika szerint mintegy 3 millió dolgozó kapcsolódott be üzemeink szocialista munkaversenyébe. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók túlnyomó többsége bekapcsolódott ebbe a hazafias mozgalomba. A különféle nagy jelentőségű évfordulók és események alkalmából tett szocialista felajánlások milliós értékeket képviselnek. Az utóbbi években azonban az a gyakorlat vált szokássá, hogy a felajánlások teljesítése határidejének letelte vagy a gazdasági év befejezése után már senki sem tudja kiszámítani, milyen konkrét eredményeket szült az üzemek vagy termelési ágak dolgozóinak kezdeményezése és aktivitása, hol termeltek terven felüli értékeket. Mindenütt kerestem ezeknek az eredményeknek a felfektetését, de sajnos senki, sem a miniszterek, sem a szakszervezetek nem tudják konkréten megmondani, milyen értékeket teremtettek a dolgozók terven felül vállalásaik teljesítésével. Az ember azt a választ kapja, hogy ezt már beszámították a tervteljesítésbe. így van ez. Sok igazgató nem is tudná kimutatni a terv teljesítését, ha az üzem nem érne el eredményeket a szocialista munkaversenyben. Mondjuk meg őszintén, helyes-e ez? Váljék sok igazgató becsületére, hogy már ők is bírálják ezt a gyakorlatot. Ügy véljük, gyorsan változtatni kell azon az állapoton, hogy az üzem vezetősége pénzben mutassa ki a szocialista munkaverseny eredményeit a szakszervezeti szerveknek és hogy az egész társadalom konkrétan tudjon róla, milyen értékekkel lettünk gazdagabbak a vállalások teljesítése, a szocialista munkaverseny eredményeképpen. A harmadik ötéves terv igényes feladatai megkövetelik, hogy minél ritkábban forduljanak elő hasonló fogyatékosságok. Megvannak rá a lehetőségeink. Ennek legszemléltetőbb bizonysága a szocialista munkabrigádok tagjainak, egész mozgalmuknak a munkája és sikerei. Benne fontos tényezőként egyre szembetűnőbben nyilvánul meg az az elszántság, hogy engesztelhetetlen küzdelmet folytatnak minden ellen, ami megnehezíti további új sikerek elérését a szocializmus és a kommunizmus építésében. Éppen a szocialista munkabrigádok mozgalmával bizonyíthatjuk be a legjobban, hogyan fokozódik a szocialista társadalomban a munka szeretete és megbecsülése, mely munkalelkesedést és hősiességet szül, kialakítja az új, szocialista ember tulajdonságait, azét az emberét, aki alkot, s a társadalom és a maga érdekében minden tudását és tapasztalatát érvényesíti munkájában. Ezzel kapcsolatban még egy kérdésről szeretnék beszélni. A kulturális forradalom problémáiról van szó, melyek abból a célkitűzésünkből adódnak, hogfr felépítjük a fejlett szocialista társadalmat és felkészülünk a kommunizmus építésére. Ezeket a problémákat is a szocialista munkabrigádók mozgalmával kapcsolatban kell néznünk. Elvtársak, széleskörben megnyilvánulnak a szocialista kulturális forradalom elemei. Ez az önök törekvése, hogy gyarapítják szaktudásukat, nagy műveltségre tesznek szert, mely^ nélkül a kommunista társadalom el sem képzelhető. Ez nemzeteink múlt és mai kulturális értékeinek egyre tüzetesebb megismerése. Ezek elsősorban és főként a kulturális forradalom összes elemei, melyek mindennapi életünkben, munkánkban, gazdaságunkban és az új technika szocialista felhasználásában nyilvánulnak meg. Ez az új munkakultúra és az új szocialista életmód, a szocialista erkölcs, az ember új visszonya embertársához. Ugyanakkor ebben a folyamatban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tudomány sikereit, amelyek főképp a szocialista társadalomban gyakorolnak mind nagyobb hatást a munkafolyamatra, az ember fejlődésére és életére. Egész terjedelmében, a nevelőmunkában, a régi előítéletek és rossz szokások, a polgári társadalom még korántsem leküzdött hatása elleni mindennapi küzdelemben kell látnunk a szocialista kulturális forradalom folyamatát. Ennek a folyamatnak életünk minden terén végbe kell mennie, és benne társadalmunk valamennyi erejének hatnia kell. Am el kell kerülni az adminisztratív megoldásokat. Társadalmunk nagy átalakító erejének az ember életére, gondolkodására, további általános fejlődésére gyakorolt nevelő hatására gondolok. Ez a mi küldetésünk elvtársak, mindnyájunké, hogy a munkában és az életben mutatott példánkkal elősegítsük e nagy feladat megvalósítását, hogy átformáljuk önmagunkat és segítsük kialakítani és felépíteni a szocialista és kommunista társadalmat. Ezért a kulturális forradalom feladatait nem nézhetjük és nem teljesíthetjük elszigetelten a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés feladataitól. A gazdaság kihat a kultúrára és fordítva, a kultúrális forradalom eredményei kihatnak a társadalom anyagi erőinek fejlődésére. Am elég gyakran előfordul, hogy nem mindenütt értelmezik helyesen ezt a kölcsönös viszonyt és megfeledkeznek arról, hogy a szocialista társadalom életében nem lehet elválasztani egymástól a gazdaságot és a kultúrát. Elvtársak, ezért mindig ezekből a szempontokból ítéljék meg brigádjaik vállalásait és tevékenységének alapelveit. Abból induljanak ki, hogy az embernek és gondolkodásának átalakulása • hosszadalmas folyamat, melyben fokozatosan törnek meg a régi előítéletek. Ezért a vállalások kitűzésekor munkahelyük reális valóságából induljanak kí, s ne higgyék, hogy egy csapással elintéznek mindent. Ezzel nem szolgálnák az ügyet, sőt ellenkezőleg, elszigetelődnének és gyengülne a többiekre gyakorolt befolyásuk. Másrészt ajánljuk a kulturális, iskolaügyi és népművelési dolgozóknak és az illetékes funkcionáriusoknak, hogy sohase égyoldalúan, hanem gazdasági feladatainkkal szoros összefüggésben kezeljék a kulturális fejlődés feladatait, hogy mindenkor egész társadalmunk életének szerves alkotórészét lássák bennük. Elvtársak! A harmadik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésével egyszersmind hozzájárulunk a nemzetközi munkásosztály, a szocializmus és a béke ügyének megszilárdításához. A harmadik ötéves terv megkezdése egyidőre esik a világszerte folyó nagy átalakulásokkal, melyeknek fő vonása a nemzetközi kommunista mozgalom nagy előrehaladása és a szocializmus egyre szembetűnőbb fölénye a társadalmi élet valamennyi terén. A szocialista rendszer éppen a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra terén aratott nagy sikereivel hat a világtörténelem menetére. (Folytatás a 3. oldalon)