Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-20 / 20. szám, péntek

I Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élen előre a szocializmus és a kommunizmus újabb győzelmeiért Antonín Novotný köztársasági elnök beszéde (Folytatás a 2 oldalról) Egyre több híve van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak, gyarapodnak, erősödnek és megszilárdulnak azoknak a sorai, akik a tőkés országokban a kizsákmányolás, a jogtalanság és a háború ellen küzdenek. Nagy osztályharcok lángoltak fel azokban az országokban is, melyeknek burzsoáziája a jobboldali szocialistákkal együtt igyekezett elhitetni a világgal, hogy náluk nem kerülhet sot ilyen összecsapásokra. Azt állítják, hogy a kapitalizmus megszilárdult és „népi kapitalizmussá" vált. Elvtársak, vessünk egy pillantást Belgiumra és más országokra. * Ezek az események, valamint az afrikai és latin-amerikai fejlemények teljes mértékben igazolják a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai értekezletének elemzését és következtetéseit. Szocialista hazánk dolgozói lelkesen fogadják és szilárdan, támogatják a kommunista és munkáspártok értekezletének Nyilatkozatát és a világ népeihez intézett Kiáltványát. Ezek a dokumentumok megerősítették a kommunisták milliós világhadseregének megbonthatatlan marxi-lenini egységét, mely nehéz osztályharcokban kovácsolódott ki, s amely növeli a szocialista világrendszer erejét és tekintélyét. E harci tömörülésben van a szilárd zálotja annak, hogy valóra válik, konkrét tettekben ölt testet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom programja a szocializmus és a kommunizmus újabb győzelméért, a nemzeti felszabadító harc további fellendüléséért, az új világháború elhlrításáért és a tartós világbéke megteremtéséért folytatott küzdelemben. " Megbonthatatlan egységben a szocialista világrendszer valamennyi országával, különösen szorosan együttműködve a Szovjetunióval minden erőfeszítést megteszünk, hogy egyre kézzelfoghatóbb legyen a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben. Az a célunk, hogy egyre újabb és nagyobb értékeket teremtsünk szocialista köztársaságunkban és ugyanakkor részt vállaljunk abban is, hogy segítségünkkel befolyásoljuk a világnak a haladás és a szocializmus felé irányuló fejlődését. Minél gyorsabban növekszenek a szocializmus anyagi és szellemi erői, annál nagyobbak lesznek sikereink a termelésben, a tudományban és a technikában, az emberek új, szabad közösségében, anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésében. Annál gyorsabban növekszik majd a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ összes békés, demokratikus és imperialistaellenes erőinek a fölénye. Elvtársak! Nagyszerű, merész távlatokat tűztünk ki a szocialista társadalom fejlesztésében, melyben népgazdaságunk, tudományunk és technikánk rendkívül nagymértékben fellendül. Rendkívül nagy fejlődési fokot érnek el népünk szellemi erői, magasra emeljük az életszínvonalat. A kommunista párt a munkásosztály erejére és politikai öntudatosságára támaszkodik. A munkásosztály — a dolgozók élén — mint a múltban, úgy ma is döntő módon hat az ország fejlődésére. A szocialista munkabrigádok — Csehszlovákia Kommunista Pártja 40 évi tevékenységének, a szocializmus és a kommunizmus felépítésére irányuló törekvésének nagyszerű eredményei, önök a munka mezején ápolják a kommunista párt harci hagyományait. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyra becsüli a szocialista munkabrigádok mozgalmát és bízik önökben, a szocialista munkabrigádok tagjaiban, hogy vele együtt még bátrabban harcolják ki a haladást életünkben. Dicsőség Csehszlovákia Kommunista Pártjának, társadalmunk vezető erejének, amely bátran előrevezet bennünket a béke és a szocializmus további győzelméért! Szilárd egységben előre a szocializmus útján a kommunizmus felé! (Taps. A küldöttek felállnak, ütemesen a CSKP-t éltetik.) František Zupka elvtárs beszéde Á szocialista munkabrigádok tagjainak, a szakszervezeti és CSISZfunkcionáriusoknak országos értekezletét, melyen a mai napon részt veszünk, jelentős eseménynek kell tekintenünk. Ezen az értekezleten először jöttek össze hazánk egész területéről a termelés valamennyi szakaszáról, az iparból, az építészetből, a közlekedés és a mezőgazdaság szakaszáról a brigádkollektívák küldöttei. Elvtársak és elvtársnők, az Önök személyében szívélyesen üdvözöljük a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvők, ma már igen széleskörű mozgalmának valamenynyi résztvevőjét. Zupka elvtárs beszéde további részében megemlítette, hogy míg 1958ban 2 600 000 dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyben, 1959ben 2 900 000-re növekedett számuk. A múlt év folyamán pedig már több mint hárommillió dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyben, amelyet elsősorban hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulója tiszteletére bontakoztattunk ki. Hovatovább fokozódik az újítómozgalom is, tömeges jelleget ölt és egyre jobban előnyére válik népgazdaságunknak s az újítóknak is. Az újítók 1960 első felében 22 780-nal több újítási javaslatot nyújtottak be, mint az előző évben ugyanazon idő alatt. A termelésben 123 ezer újítási javaslatot, vagyis háromszor annyit vezettünk be, mint 1954-ben. A kezdeményezés egyre nagyobb mérvű fokozódása számos új javaslatot eredményez, ami a szocialista munkaverseny minőségi javulását jelenti és egyben új lehetőségeket ad a termeléssel és a dolgozók nevelésével összefüggő időszerű problémák megoldására. A piesoki Gépgyár dolgozóinak érdeme, hogy hazánk dolgozói körében elterjedt az a mozgalom, amelynek célja az újításszerű munkamódszerek elsajátítása, A trineci Kohómű dolgozói felhívást tettek közzé annak érdekében, hogy a dolgozók a lehető legnagyobb műszaki paramétereket érjék el a kohóipari berendezéseken. Széleskörű visszhangot keltett a beruházások átértékelését célzó mozgalom is, melyre a Szovjetunió vlagyimíri területének dolgozói mutattak példát. A közszükségleti iparban pedig elterjedt a dolgozók azon kezdeményezése, hogy az egyes műszakok váltakozása közötti időben ne állítsák le a gépeket. Még számos hasonló példát említhetnénk hazánk dolgozóinak kezdeményezéséről. A mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése különösen azon kötelezettségeik teljesítésében nyilvánult meg, amelyeket a pferovi járás szövetke'zeteseinek 1959. évi felhívása értelmében vállaltak. A szocialista munkaversenyben több mint 9000 EFSZ és csaknem valamennyi állami gazdaság vesz részt. A mezőgazdasági dolgozók körében jelenleg nagyjelentőségű mozgalom terjedt el annak érdekében, hogy négy év alatt teljesítsék a harmadik ötéves tervben mezőgazdaságunk számára előirányzott feladatokat. Zupka elvtárs azután visszaemlékezett a szocialista munkaverseny első lépéseire és elmondotta, hogyan kezdődött a munkához és a társadalomhoz fűződő új viszony kialakulása. Beszédét azután így folytatta: Ez a munkához fűződő új viszony, az egész társadalom érdekeit és szükségleteit szem előtt tartó új viszony a legkifejezőbben a szocialista munkabrigádok mozgalmában, e magasabb fokú munkaversenyben nyilvánul meg. A Szovjetunióban működő kommunista munkabrigádok, amelyek a „Kommunista módon dolgozni és élni" jelszót tűzték maguk elé, váltak szocialista munkabrigádjaink mintaképévé. A szocialista munkabrigádok mozgalma igen nagy visszhangot keltett hazánkban. Hónapról hónapra egyre jobban elterjedt a hazánk valamenynyi táján levő munkahelyeken. A truhlovicei Nősek Bányában 1958 novemberében alakult meg az első két kollektíva, amely versenybe lépett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. 1959-ben már több mint 10 000 kollektíva és 1960. december 13-ig összesen több mint 330 000 tagot számláló 33 641 kollektíva versenyzett hazánkban a megtisztelő cím elnyeréséért. 2490 kollektíva már el is nyerte a büszke címet. A szocialista munka brigádjainak mozgalma különösen a gépipari üzemekben, a közlekedés szakaszán és a közszükségleti iparban lendül fel. Zupka elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta, hogy — a termelőerők fejlesztésével összhangban — a legközelebbi öt év folyamán magasabbra emelkedik hazánk lakosságának anyagi és kulturális színvonala is. A lakásépítés is jelentősen befolyásolja a lakosság életszínvonalának emelését. Csaknem félmillió lakás felépítése gyakorlatilag azt jelenti, hogy harmadik ötéves tervünk utolsó évében minden hetedik-nyolcadik család új lakásban fog lakni. Zupka elvtárs azután részletesen elemezte, hogy a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítése érdekében a társadalmi munka termelékenysége növelésének gyors titeme a legfontosabb, amelyei a leghaladóbb irányzatú technika, technológia és munkaszervezés bevezetésével kell elérni. Természetesen a dolgozók legszélesebb körű részvételétől, a dolgozók széles tömegeinek mindennapi aktív munkájától függ a műszaki fejlesztéssel összefüggő Igényes feladatok teljesítése. Ma az a szocialista munkabrigádok egyik legfontosabb feladata, hogy az erre irányuló törekvések élére álljanak, s legaktívabban szálljanak síkra a már rendelkezésre álló technika teljes mérvű kihasználásáért és az új technika érvényre juttatásáért. — A partizánskei Augusztus 29. Üzem dolgozói 1960 végén újabb kezdeményezéssel léptek fel. A szovjet dolgozók példáját követve kötelezettségeket vállalnak „a harmadik ötéves terv alapjának" létesítésére. Ennek eredményei arról tanúskodnak, hogy ez a mozgalom szervezettséget hoz az újltómozgslomba s azt szorosabban egybekapcsolja a tervfeladatokkal. Ebben igen hathatós segítséget nyújtanak a szocialista munkábrigádok. Érdemlegesen kell értékelnünk azt a magatartást is, amelyet számos szocialista raunkabrigád tagjai tanúsítottak a munkásbérrendszer átépítése kérdésében. Túlnyomórészt a versenykollektívák tagjai voltak azok, akik a műszakilag indokolt normák bevezetéséért folytatott küzdelem élére álltak. Fokozott figyelmet érdemel a beruházási építkezések biztosításának kérdése is. Az e célra előirányzott eszközök jelenleg a népgazdaság műszaki átépítésére, az energetikai és nyersanyagalap előnyben részesített fejlesztésére, a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának erősítésére és az állóalapokkal való nagyfokú ellátottságra összpontosulnak. A beruházási építkezési terv teljesítésében az elmaradás egyik oka, hogy építkezéseinken nem juttatják érvényre elegendő mértékben az új munkamódszereket és a munka haladó módozatalt. Ezért annál nagyobb örömmel vesszük tudomásul a haladó irányzatú munkamódszereket alkalmazó szocialista munkabrigádok kezdeményezését. A szocialista munka brigádjai mozgalmának eddigi fejlődése a mezőgazdaság szakaszán arról tanúskodik, hogy e téren nagy figyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnek. A szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvő kollektívák számának növelésével a legjobb feltételeket teremtjük meg annak érdekében, hogy minél előbb megszűnjön az iparban magasabb és a mezőgazdasági termelésben alacsonyabb műszaki és szervezettségi színvonal közötti különbség. Ezzel azt is lehetővé tesszük, hogy a falvak kulturális színvonala az eddiginél még jobban megközelítse a városok e színvonalát. A mezőgazdaságban a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvő kollektíváktól elvárjuk, hogy következetesen síkraszállnak a mezőgazdasági s az erdei termelésben a haladó agrotechnika, zootechnika s gépesítés érvényesítéséért, a talaj további termővé tételéért, és azt, hogy a termelési önköltség csökkentésére, a munka kulturáltság? színvonalának növelésére, a többműszakos munka bevezetésére s különösen a munkabiztonság és higiénia szempontjából a munkakörnyezet megjavítására és falvainkon az elvtársi kapcsolatok megszilárdítására törekedjenek. A legújabb tudományos és műszaki ismeretek elsajátítása — hangsúlyozta Zupka elvtárs — művelt és minden újításért lelkesülő embereket igényel, akik állandóan növelik szakképzettségüket és általános műveltségüket. Ez az út vezet oda, hogy megszűnjenek a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek. Igen jellemző, hogy hazánkban egyre több dolgozó tanul foglalkozásának félbeszakítása nélkül. Például az 1959 —1960-as tanévben munkája mellett 71 ezer dolgozó járt szakiskolába és csaknem 21 ezer dolgozó folytatott főiskolai tanulmányokat. A munkaidő fokozatos lerövidítése jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a dolgozók teljes mértékben igénybe vehessék a továbbtanulás sokféle lehetőségét. A szocialista munkabrigádok mozgalmában igen fontos helyet tölt be a társadalmi munka, vagyis az, hogy a dolgozók aktívan lássanak el funkciókat, a nemzeti bizottságokban s a tömegszervezetekben, az üzemekben és a munkahelyeken iš. Ebben megnyilvánul a társadalomhoz fűződő helyes viszonyuk, az állam irányításában s igazgatásában, a szocialista demokrácia fejlesztésében való aktív részvételük. Az új, szocialista erkölcs érvényesüléséért folytatott küzdelem szervesen összefügg a szocialista munkabrigádok tevékenységével. A szocialista erkölcsi elsősorban az öntudatos alkotó munkában, s a munkásosztály iránti hűségben nyilvánul meg. Hogy szocialista módon éljünk, hogy az új arculatú ember, a történelem szabad akaratú alakítója tartalmas életét éljük, ez el sem képzelhető anélkül, hogy a legnagyobb figyelemmel magunkévá ne tegyük mindazt, amit a társadalom alkotott, amivel kulturális kincsét gyarapította. Tudomásunk van arról, hogy a versenykollektívák egyre sürgetőbben érzik a tartalmas kulturális élet szükségességét. Tudatosítják, hogy a haladó szellemű művészet nemesíti az embert, gazdagítja gondolat- és érzésvilágát, segítséget nyújt az egész emberi társadalom kulturális örökének tökéletesebb megértésében, különösen korunk, valamint társadalmunk lényege és célkitűzései megértésében. A nagyfokú öntudatosság, a munkához és a társadalomhoz fűződő szocialista viszony értékes megnyilvánulása, hogy a legkiválóbb dolgozók, a szocialista munkabrigádok tagjai Valentyina Gaganova szovjet dolgozó példáját követve azokra a munkaszakaszokra térnek át, ahol nehézségek vannak, ahol nem teljesítik a feladatokat. Ez a hazafias mozgalom tanúbizonysága annak, hogy kiváló emberek fejlődnek szocialista munkabrigádjainkban. Javasoljuk Önöknek, hogy hazánk dolgozói e nagyfokú öntudatosságának megnyilvánulásait érdemlegesen jutalmazzuk meg „A szocialista munka úttörője" cím adományozásával. Ezt a címet az FSZM , üzemi bizottságának javaslatára s az illetékes járási s kerületi szakszervezeti szervek jóváhagyása után a szakszervezeti szövetségek központi bizottságai adományozzák, elsősorban azoknak a dolgozóknak, akik lemaradozó munkahelyekre tértek át, segítséget nyújtottak a termelésben előforduló nehézségek leküzdésében, a kollektívák magasabb színvonalra emelésében és megszilárdításában. A szovjet emberek példáját követve és a kommunizmus építése folyamán szerzett tapasztalataikat érvényesítve hazánkban is számos kollektíva és brigád tesz egyre gyakrabban értékes javaslatokat. Többek között azt ajánlják, hogy egész műhelyek és üzemrészlegelf vegyenek részt „A szocialista munka műhelye" vagy . „A szocialista munka üzemrészlege" elnyeréséért indított munkaversenyben. Ilyenek elsősorban azok a műhelyek és üzemrészlegek, amelyekben minden dolgozó részt vesz az egyének közötti versenyben, s ahol példásan teljesítik a vállalt kötelezettségeket és sikeresen bontakozódik ki a szocialista munkabrigádok mozgalma is. Az ilyen kezdeményezés a legnagyobb figyelmet és támogatást érdemli. Hozzájárul ahhoz, hogy komplex módon és egy egész műhely vagy üzemrészleg figyelembe vételével, azaz már nemcsak egyes munkahelyek szerint értelmezzük az elvi jellegű kérdések megoldására irányuló kötelezettségvállalásokat. Javasoljuk, hogy a szocialista munka műhelye avagy üzemrészlege cím elnyeréséért folytatott verseny fő tartalma a tervben előirányzott feladatoknál nagyobb feladatok vállalása és különösen műszaki irányszámok szerinti teljesítése legyen, de elsősorban a munkatermelékenység s a legnagyobbfokú gazdaságosság mutatóinak betartására irányuljon. A szocialista munka műhelye avagy részlege cím elnyeréséért folytatott verseny a szocialista munkabrigádok mozgalmának szerves része és ezért az adott műhelyen vagy üzemrészlegen belül versenyző kollektívák képezik alapját. Ez azt jelenti, hogy a műhelyben dolgozók túlnyomó részének előbb részt kell vennie a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított versenyben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a még sok üzemben megnyilvánuló káros gyakorlatot - folytatta Zupka elvtárs -, hogy a brigádokat csak a rossz munkaszervezés s a gazdasági dolgozók helytelen irányító tevékenysége okozta fogyatékosságok kiküszöböléséire használják fel. Ezekben az üzemekben főleg abban látják a szocialista munkabrigádok és a versenykollektívák értelmét, hogy behozzák az időveszteséget, különösen azokon a szakaszokon, ahol akadozik az anyag utánpótlása stb. A brigádok ezekben az üzemekben műszakjukon kívül nem egy esetben más munkahelyeken további műszakokat dolgoznak le, ami egyre több túlórát igényel. Az ilyen gyakorlatot a legélesebben el kell ítélnünk. Gyakran vagyunk tanúi olyan eseteknek is, amikor a szocialista munkabrigádokát figyelmen kívül hagyják az üzemen belüli szocialista munkaversenyben, nem értékelik a kollektívákat, sem tagjaikat és nem jutalmazzák őket az üzemen belüli munkaverseny feltételei értelmében. Ezt - helytelenül - azzal indokolják, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folytatott verseny állítólag különbözik az üzemen belüli versenytől és az anyagi érdekeltség már nem befolyásolja a brigádok versenyét. Harmadik ötéves tervünk első évébe léptünk, amely kifejezésre juttatja a magas fejlettségű szocialista társadalom feladátait és célkitűzéseit. Ebben az évben rakjuk le hazánkban a kommunista társadalom alapjait. Mire összpontosuljon a brigádok tevékenysége? A versenykollektíváknak kezdettől fogva a harmadik ötéves terv első évére előirányzott terv egyenletes teljesítésére, valamennyi minőségi mutató, különösen a társadalmi munka termelékenységének növelését célzó irányszámok betartására kell összpontosítaniuk törekvéseiket. Ezt azzal érik el, ha felhasználják az eddig rendelkezésre álló technikát, új technikát vezetnek be, csökkentik az önköltséget, tökéletesítik a munkaszervezést és egész népgazdaságunkban, különösen pedig a döntő fontosságú szakaszokon, mint a kohőművekben, a bányákban, a vegyipari és gépipari üzemekben, a beruházási építkezések, a közlekedés s a mezőgazdaság szakaszán minden tartalék feltárására s a fogyatékosságok kiküszöbölésére összpontosítják törekvéseiket. A szocialista munkabrigádok mozgalma - hangsúlyozta Zupka elvtárs beszéde befejező részében, — amely a munkásosztály kimeríthetetlen forradalmi aktivitása alapján fejlődött, a legnemesebb szocialista hazafiság és a nemzetközi kommunista s munkásmozgalom iránt érzett felelősség tudatát juttatja kifejezésre, továbbá azt a szilárd elhatározásunkat, hogy szocialista hazánk építésében új sikerek elérésével a lehető legnagyobb mértékben támogassuk a Szovjetunió vezette szocialista tábornak a szocializmus győzelméért és a békéért vívott harcát. Megkezdődött a szocialista munkabrigádok tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) KB elnöke, Antonín Krček, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára, a KSZT titkárai, a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak elnökei, a CSISZ KB titkárai, a szocialista munka hősei, a tömegszervezetek, valamint kulturális és tudományos életünk képviselői. A tanácskozás résztvevői lelkes tapssal, a CSKP éltetésével üdvözölték a körükben megjelent párt- és kormányküldöttséget. Az államhimnusz elhangzása után Vladimír Vedra, a CSISZ KB elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Utána František Zupka, a KSZT elnöke tartotta meg beszámolóját a munkaverseny és a szocialista munkabrigád-mozgalom továbbfejlesztéséről. A küldöttek helyesléssel fogadták azt a javaslatot, hogy a jövőben a gyengébb munkacsoport segítségére siető dolgozókat, akik az elmaradókat az élvonalba emelik, leküzdik a termelési nehézségeket, a szocialista munka úttörője címével tüntetik ki. A délutáni órákban megkezdődött a vita. Több küldött felszólalása után a résztvevők viharos tapssal, a párt éltetésével fogadták F. Zupka elvtárs bejelentését, hogy a párt- és kormányküldöttség vezetője, Antonín Novotný elvtárs kér szót. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után folytatódott a vita. A küldöttek este színházi előadásokon vettek részt.* A szocialista munkabrigádok országos értekezlete ma folytatja tanácskozásait. (Tudósítónktól.) -ÜJ SZŐ 3 * 1961. január 20-