Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-01 / 1. szám, vasárnap

Ä kohászat új útja Évente sok százmillió tonna vasérc kerül a dúsítókból a kohókba. Ezekben izzó koksz segítségével vonják ki a vasércből a nyersvasat. A nyersvas azonban szénnel erősen szennyezett. A nyersvasból a széntartalmat ki kell égetni, ami erre alkalmas kemencékben történik, úgy, hogy a nyersvasat közben újból megolvasztják. így készül ma az acél. De mit hoz a jövő? A kohó szerkezete megváltozik, az acélgyártás folyamatossá válik. Az izzó nyersvas ömlő sugarán oxigént fújnak keresztül, a láng magával sodorja a szennyeződéseket. Az acél a kokillából azonnal a hengersorokba jut. A jövő kohója vízszintes lesz, hatalmas, forgó cső. Ebbe adagolják a megtisztított ércport, a másik oldalon bevezetik a redukáló gázt. A fémet poralakban nyerik. Ä titán nagy szerepe A vas valószínűen megőrzi vezető helyét a jövő században is. De a villamosság nagymérvű elterjedésével nagy szerep jut a réznek, és lehet, hogy a jövő század, az alumínium százada lesz. Mind több helyen alkalmazzák majd a korroziónak ellenálló titánt, amely kétszer olyan szilárd mint a vas, de jóval könnyebb annál. Ma még ritka fém, de a földkéreg súlyának 0,6 százaléka titán. Az acéltárgyak élettartama átlagban 35 év, a titánból készült cikkek évszázadokon át használhatók. Az acél edzésének új fejezete kezdődik: ä neutronárammal történő besugárzás, AZ atomtechnika bevonul a kohászatba. Rádióaktív kezeléssel magában a kiöntőüstben, a megolvasztott ércben állítják elő vas-, szén-, esetleg kén vagy foszforatomokból az ötvözéshez szükséges anyagokat. Az öntőüstöt szállító berendezés megáll a besugárzó gép alatt, a sugárzás hatására az acélban bonyolult nukleáris folyamatok játszódnak le s ezek nyomán megváltozik az atommagok szerkezete. Az olvadt acélban „megszületnek" az ötvözéshez szükséges fémek (nikkel, kobalt, vanádium, wolfram stb.). A sugárkohászat új iparággá lesz; nagy mennyiségben előforduló elemekből ritka elemeket gyárt olcsón, egyszerű technológiával, korlátlan mennyiségben. Bányák — bányászok nélkül A szénbányászat jövője: a föld alatti elgázosítás. Két automatikus vezérlésű fúrógép áll meg az elektronikus berendezések által megjelölt két helyen, a szénréteg felett. Nagyfrekvenciájú áramnyalábbal két aknát fúrnak. Amikor elérték a kellő mélységet a szénrétegben, a két fúrógép közötti egyenes mentén megindul a harmadik gép, amely a föld alá irányított, nagyfrekcenciájú sugárnyaláb közreműködésével vízszintes vágattal köti össze a két aknát. Hajlékony acélcsövek ereszkednek a mélybe, ezek hozzák fel a föld alatt elkokszosított szén gázait az energia-technológiai automata kombinátba. Nem lesz szükség többé szénraktárakra, a kohókat gázzal fűtik, a vegyigyárakban folyékony üzemanyag készül a gázosított szénből. A ként a föld alá csöveken nyomott forró gőz olvasztja meg és ezt szivattyúzzák fel a bányákból: az érceket savakkal vagy lúgokkal oldják, a sóbányák kincse tömény sóoldat formájában kerül a felszínre. Ember többé nem ereszkedik a föld mélyébe. Ä nélkülözhetetlen olaj Az olaj nem fogy el, mert a XXI. század fúrótornyai 15 000 méter mélyre is lefúrnak. A tudósok úgy vélik, hogy a föld alatti rétegekben az olaj áramlik, változtatja a helyét. Ezt az áramlást irányítani fogja a jövő század olajbányászata: az olajréteget mesterséges nyomás alatt tartják, változtatják a réteg hőmérsékletét, szükség szerint cseppfolyósítják vagy gázosítják a szénhidrogéneket. Egyetlen kezelő, az automatikus fúrótornyok tucatjait ellenőrzi és vezérli. A feltörő gázt elégetik, ipari korom formájában hasznosítják. Az égés közben keletkező hőt félvezetőkből összeállított hőelemek közbeiktatásával elektromos árammá Két szovjet újságíró, Mihail Vasziljev és Szergej Guscsev, a Komszomolszkaja Pravda munkatársai érdekes ötletet valósítottak meg: huszonkilenc szovjet tudóst kerestek jel és megérdeklődték, milyen elképzeléseik vannak a jövő század elejének tudományáról és technikájáról. Ebből a cikksorozatból született a „Riport a XXI. századból" című könyvük, amely most jelent meg magyar nyelven a budapesti Gondolat Könyvkiadónál. Ennek a könyvnek alapján számolunk be arról, milyen fejlődést várnak a tudósok a jövő századtól és milyennék képzelik a 2007. évben élő ember mindennapi életét. alakítják. A XXI. század vegyipara olajból fehérjéket, cukrot fog gyártani, ruha is készül majd belőle és sok műanyag. A jövő század kémiája A szerves kémia új feladatok megoldása előtt áll. A természetben előforduló növényi és állati anyagokat ma a természet „technológiájától'' eltérő módszerekkel állítjuk elő. Ugyancsak szintetikus módszerekkel készül számtalan olyan anyag, amely a természetben nem fordul elő. A XX. század feladata: a növényi és az állati szervezetekben előforduló anyagokat az élö természet módszereivel előállítani. A jövő az enzimek kémiája lesz. Az enzimek az élő sejtekben kitermelődő olyan anyagok, amelyek anyagcserefolyamatokat irányítanak anélkül, hogy eközben maguk észrevehetően megváltoznának. A XXI. század vegyésze a természetben elő nem forduló anyagokat is az élő természet módszereivel, enzimekkel fogja gyártani. Az ehhez a módszerhez szükséges és a természetben elő nem forduló enzimek előállítása ugyancsak a kémia egyik feladata lesz. Ez azt jelenti, hogy a műanyagok rohamosan elterjednek. A természetes fonalak, az állati bőrök helyett főképpen műanyag textiliákba, műbőrökbe, műprémekbe öltözik majd az ember. Műanyagok váltják fel a fát és a fémszilárdságú, műanyagok kiszorítják a fémeket. A jövő kémiájának nagyszerű feladata a mezőgazdasági termelés nagymérvű fokozása. Különleges anyagok, stimulátorok gyorsítják a növények gyökérzetének fejlődését és a növények növekedését. A növekedésnek úgyszólván nem lesznek határai, évente kétszer terem majd a burgonya, méteres átmérőjű káposztafejek, méteres hosszúságú répák nőnek. A stimuláló szerek túladagolása megakadályozza, hogy az éretlen gyümölcs lehulljon a fáról, a burgonya nem csírázik ki a veremben, a virágok heteken át nyílnak. Vegyi anyagok óriási sivatagokat tesznek termővé, mesterséges esőt idéznek elő, sótalanítják a tengerek vizét. Mesterségesen előidézett havazás védi hótakaróval fagyok ellen a vetést. Vegyi hatásokra átalakul a talaj szerkezete, végképpen kipusztulnak a kártevők. Megoldódik a fotoszintézis titka, amelynek segítségével a növények a levegő széndioxidjából és a talaj szervetlen sóoldatából szerves tápanyagokat — szénhidrogéneket és fehérjéket — állítanak elő. Ezzel megnyílik az út a napenergia korlátlan erőforrásaínak hasznosítására. Äz energia forrása: az atom A hőerőművek és a vízierőművek részesedése az energiatermelésben állandóan csökken. Az energia 40— 50 százalékát atomerőművek termeilik. Az atomerőmüvek jelenleg tulajdonképpen gőzerejü hőerőművek, amelyekben a gőzkazánt az atomreaktor helyettesíti. A jövő század atomerőműveiben nem lesznek különféle, sokfajta géppel működő üzemrészek. A reaktor valamilyen zárt reaktor lesz, amelybe folyamatosan adagolják be az „üzemanyagot" és a nagyfeszyltségü egyenáram egyenesen a reaktorból jut el a szétosztóhálózatba. Egész földrészekre kiterjedő nagyfeszültségű egyenáramú hálózatok épülnek s a nagy távolságoknak megfelelően másfélmillió-kétmillió voltra, vagy ennél is magasabbra kell növelni a hálózatok feszültségét. A robbantás az ember igájában A hatalmas út- és alagút építkezéseknél, a hegyláncok „félretolásánál" és a folyók medrének áthelyezésénél a robbantás lesz az ember segítőtársa. A XXI. század robbantási technikája azonban lényegesen el fog térni a maitól. A robbantási furatba egy húsz centiméter átmérőjű henger kerül, ebben rejtőzik a termonukleáris töltet, amely az eddig használt robbantóanyagok százezer tonnáit helyettesíti. Parányi kumulatív gyújtószerkezet által fejlesztett óriási hő indítja el a termonukleáris reakciót, így egyenesednek ki kanyargó folyók, így törnek rést hatalmas hegységeken. Az atomok felszabaduló energiája többé nem fenyegeti, hanem szolgálja az embert. A Föld kimeríthetetlen bányája: a tenger A tenger bánya is fesz;. A tengerekből aranyat, jódot, más ritka fémeket vonnak ki, és felhasználják a tenger teljes élőlényvilágát. A tenger növényei ugyanolyan sejtekből, szerves anyagokból állanak, mint a szárazföldiek. A planktonok (apró növényi vagy állati élőlények), amelyek nagy mennyiségben lepik el a tenger felső rétegeit, tápláló és vitaminokban igen gazdag takarmányadagokat szolgáltatnak. A növényi plankton egyenértékű a legkiválóbb réti szénával. A tenger hatalmas emlőse, a cet, a szájpadlásáról lelógó szarulemezekkel szűri ki a vízből a táplálékot, a planktont. Hasonló elvek alapján készülő hatalmas berendezések termelik majd ki a tenger vizéből a XXI. század takarmányát, korlátlan menynyiségben. Felhasználják a világ sok milliárd tonnára becsült algakészletét is. A meleg tengerek színe alatt mintegy 100 méter mélységig hasznos növényeket termel és állatokat tenyészt az ember. A tengeri „mezőgazdászok" műtrágyázzák az algákat, a Föld minden óceánja bálnakeltető és nevelőtelep lesz. A szellemi munka átalakulása Minden hosszadalmas számítást igénylő feladatot elektronikus gépek oldanak meg. A jövő század ilyen gépegységei másodpercenként akár több millió műveletet is elvégeznek. Elektronikus gépek számítják ki a mélyépítészek helyett egy-egy csatornaépítkezés adatait, a meteorológusok időjárásjelentését. Ilyen berendezések egész gépesített üzemeket vezérelnek, analizálják a vegyi kutatás anyagait. Elektronikus gépek tartják nyilván a nagy könyvtárak anyagát és kívánságra működésbe hozzák a könyvet nemcsak hangban, hanem képben is rögzítő magnetofonszalagot. Tranzisztorokkal működő elektronikus gépek fordítanak idegen nyelvekre, az ember nem terheli többé agyát feleslegesen folyton ismétlődő számtani műveletekkel. Az ember formálja a Földet A Föld magjának hőjét geotermikus erőművek hasznosítják. Egy-egy ilyen villanytelep nagy frekvenciás fúróberendezései 15 000—20 000 méter mélyre hatolnak le abba a rétegbe, ahol a ránehezedő tömegek hatalmas nyomása alatt kristályosodik ki az izzó magma. Az itt keletkező óriási mennyiségű gőz az aknák csövén át vulkánszerűen tör a magasba. Szeparátorok választják ki a héliumot, a hidrogént, a magnéziu- <; mot, a kálciumot, az alumíniumot, a < ként a feltörő gőzből, amely felhevíti ^ a hőből közvetlenül villamos ener- } giát termelő, félvezetőkből épített berendezést. Bolygónk területének csak 30 százaléka szárazföld, de ennek is 15 százaléka sivatag. A sivatagokat az ember megszüntetheti és segíteni tud a nagy éghajlati különbségeken is. A Bering-szorosban hatalmas gát épül, amely megakadályozza, hogy az Északi-jegestenger hideg áramlata kedvezőtlenül befolyásolja a Távol-Kelet klímáját. A gát testébe sok száz centrifugáiszivattyút építenek, ezek a partokon elhelyezett atomerőmüvek hatóenergiájával évente 100 000 köbkilométer melegebb vizet nyomnak át a Csendes-óceán-, ból az Északi-jegestengerbe. Ez a mesterséges áramlat megváltoztatja Kamcsatka, Északkelet-Szibéria és Alaszka hőmérsékletét. Az újfound landi sekély vízben épült gát az Atlanti-óceánba tereli a Labradoráramlatot, i ezzel Észak-Amerika keleti partjain nagy területek szabadulnak fel a jégpáncél alól. A Szahara édesvízi beltenger lesz. Afrika éghajlata enyhébbé válik. A szibériai Mosolygó, kedves gyermekek. Az új esztendő első napján mi mást is kívánhatnánk nekik, minthogy ez a mosoly, gondtalan boldogság kísérje őket az elkövetkező években is. Hisz minden, ami hazánkban épül, szépül — az ő javukat szolgálja majd.., AZ AUSZTRÁLIAI QUEENSLANDBAN 5600 kilométer hosszúságú kerítéssel védik a juhokat az ausztráliai vadkutyák ellen. Ez a világ leghosszabb kerítése. 100 MILLIÓ KORONA értékben szállít lánctalpas traktorokat a Szovjetunió a jövő év folyamán Csehszlovákiába a Motokov külkereskedelmi vállalóiunkkal kötött szerződés értelmében. DIVATÁRUHÁZAINK a jövő év első leiében eddig Ismeretlen anyagból — krullból — készített női kabátokat hoznak forgalomba. A könnyű, elegáns krullkabátok megtévesztőén hasonlítanak a sokkal drágább perzsabundákhoz. A PREŠOVI FÖLDMÉRÉSTANI ÉS folyók most már nem észak, hanem S TÉRKÉPÉSZETI INTÉZET a térképéAA1 Prvló fr»Ttrr>aLr óc /SHási VÍ7.t.Öm6- S c7Af +/í»«tűHnl»viQf onmlnUn^ň l^ííllí dél felé folynak és óriási víztöme gekkel öntözéses gazdaságokká vál tóztatják Közép-Ázsia terméketlen pusztaságait... A hetedik földrész: a Hold A Hold, miután a robotgépek kikutatták minden titkát, hetedik kon.tinenssé alakult át. Kitűnően beválik rádió- és televízió reléállomásnak: A Földről a Holdba továbbított és onnan újra kisugárzott televízióés rádióműsorok a Föld egész egyik féltekéjén jól vehetők. A Holdon felépített meteorológiai állomás teleszkópján jól megfigyelhető, hogy hol gyülekeznek felhők, milyen sebességgel haladnak és milyen irányban. Ezt a képet TV-rendszer továbbítja a Földre. A Holdon járt első komplexbrigád megállapítja a holdbeli élet feltételeit. A holdbeli településeket az első időben a Földről kell ellátni, de a XXI. század elején a Hold már önellátó. Az Eratoszfén-kráterben felépül az első holdváros. Hatalmas átlátszó anyagból készült búra borítja, az biztosítja a levegőt, az állandó légnyomást, az nyújt védelmet a káros sugárzások és a meteoritok ellen. Üzemben a Hold bányái, erőtelepei, feldolgozó üzemei. Nap- és atomenergia-telepek szolgáltatják a félhónapig tartó éjszakában a világítást, az üzemek energiáját, az oxigéntermelést. Holdüzem épül kozmikus űrhajók gyártására, s az ember a Merkúr felé tör.. Mi foglalkoztatja a XXI. század tudósait? A XXI. század tudósai befejezik a fotonrakétamü szerkesztéséhez szükséges összes számításokat. Ez a rakéta .polygóközi repülésekre is alkalmas. De az ember majd arról ábrándozik, hogy megvalósítsa a csillagrendszerek közötti űrrepülést! Az ilyen útra induló űrhajó bázisa a Szaturnusz vagy a Jupiter egyik holdja lehetne. A fotonrakéta — amely megközelítené a fény terjedési sebességét, — egy napon elindulna a koszmoszba. Egy vagy másfél évtized múlva fantasztikus sebességgel felénk tartó fényes csillagként térne visza valamely, a naprendszerhez tartozó bolygóra és utasai onnan a „menetrend szerinti" bolygóközi űrhajóval repülnének a Földre. Az utasok számára a szédületes sebesség következtében „megáll" az idő és a Földre viszatérve, csak a következő nemzedék hallgatja majd lélekzetelállító beszámolójukat az idegen csillagrendszerekről. szet történelmét szemléltető kiállítást rendezett a košicei Műszaki Múzeumban. MOSZKVA HATÁRVONALÁN elkészült a gyorsforgalmi körút 48 kilo; méternyi első szakasza. A keresztezések nélküli betonúton 120 kilométeres átlagsebességgel lehet közlekedni. A HAGYOMÁNYOS 100 YARDOS KARÄ! CSONYI ÚSZÓVERSENYT az idén is megrendezték a Hyde-parkbeli Szerpentin-tó jeges vizében. A fogvacogtató mérkőzés győztese egy 48 éves tűzoltó lett. A MOSZKVA) ÁLLAMI KOHÖIPARI TERVEZŐINTÉZET mérnökei e napokban Ceylonba utaznak, ahol Golombo közelében terveik alapján építik Ceylon első kohóipari üzemét. AZ NDK ELSŐ ÚTTÖRÖSZlNHÁZA nyílt meg Lipcsében a Timur és csapata című szovjet színdarab bemutatójával. A PREŠOVI TEJFELDOLGOZÓ ÜZEMBEN csaknem 300 tonna kiváló minőségű juhtúrót gyártottak ez idén és a téli hónapokra is gondoskodnak friss „májusi" juhtúróról. A ĽEQUIPE párizsi lap szerkesztősége e napokban váratlan felfedezést tett, mely szerint Nagy-Britanniában minden atlétát börtönbe kellene zárni, annak e törvénynek értemében, amelyet III. Edward király hozott 1333-ban. Ez a törvény ugyanis még ma is érvényben van és megtilt mindenféle versenyfutást az angol Királyság egész területén. GÉRARD PHILIPPE emlékére bélyeget bocsát ki a francia posta, amelyen a kiváló színész Cid szerepében látható, neve alatt két évszámmal: 1922-1959. 650 ÜJ GYÁRTMÁNY hagyta el ez idén a lengyelországi vegyiüzemeket, vagyis az ipar átlagosan minden munkanapon két újdonsággal örvendeztette meg a lakosságot. Az idén előállított új típusok értéke 2,3 milliárd zloty. A CSEHSZLOVÁK POLITIKAI ÉS i TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSASÁG egyre nagyobb tevékenységet fejt ki a kelet-szlovákiai kerületben. Míg a társaság dolgozói 1953ban csak néhány száz előadást tartottak, tavaly 9000 és ez idén már 12 000 rendezvényét mintegy 500 000 dolgozó látogatta. LAKÁSSZÖVETKEZETEK további 70 tagja ünnepli meg családjával az idei Szilvesztert új 2—2 Vi-szobas lakásokban a Februári Győzelem utcai lakótelepen, az öntöttbetonból épült, 315 méter hosszú hatemeletes ház A 16—18 sz. lakótömbjében. A körzet további 2000 lakója velük együtt örvend az új esztendőnek. (1. š.) CSEHSZLOVÁKIA TŰLEVELŰ FÁK MAGVAIT szállítja a világ számos országába. Világszerte nagy keresletnek örvendenek például az ÉszakCsehországban és a Magas-Tátrában termő vörösfenyő magvai. GERHARD HAUPTMANN-NAK több kézírásos levelét és egy verseskötetének kéziratát találták meg Lengyelországban a wroczlavi egyetem könyvtárában. 4 J

ĹJJ SZÖ 11 * 1961- január 7,