Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-01 / 333. szám, csütörtök

Egy ökonómiai konferencia tanulságai KÉRDÉSEK, VÁLASZOK egész tömkelege hangzott el a minap a levicei járási ökonómiai konferencián, ahol a szövetkezetek, állami gazdaságok képviselői, az állattenyésztés élenjáró dolgozói a szarvasmarhatenyésztés legfontosabb időszerű kérdéseit tárgyalták. Nézzük csak meg közelebbről, miről is volt szó az értekezleten. — Elvtársak, rövid időn belül döntő fordulatot kell elérnünk az állattenyésztésben, hogy a száz hektárra eső 45,8 szarvasmarhát legalább 68ra növelhessük, — ezekkel a szavakkal fejezte be beszámolóját Ján Králik elvtárs, a JNB elnöke. A beszámoló igen élénk vitát váltott ki. Miért csak 45,8 — tették fel a kérdést a bajkai EFSZ képviselői, akik 100 hektáronként 69,4 szarvasmarhát, ebből 21 tehenet tenyésztenek. Vajon az Ipeľské Vilany-i vagy a hokovcei, ill. a pláštovcei szövetkezetben rosszabbak a feltételek, hogy azonos földterületen csak 30 szarvasmarhát, ebből hat tehenet tartanak? A VITA SORÁN végül is tisztázódott, hogy a lehetőségek mindenütt egyformák, csupán a közös gazdálkodás fejlesztéséhez való viszonyban van eltérés a jól gazdálkodó és a kisebb eredményeket felmutató szövetkezetek között. Bajkán a szövetkezetesek a közös gazdálkodás megalakulása után nem tétováztak az állatállomány összpontosításával. Hokovcén viszont a tagok csak hoszBeszédes bizonyítékok A DOLNÉ SALIBY-1 szövetkezet tagjai vállalták, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Erre a feladatra gondoltak akkor is, amikor elhatározták, hogy a szövetkezeti állattenyésztés terén érvényesítik az új technológiát. Ez év júliusában a Dolné Saliby-I szövetkezetben be is vezették a nedves takarmányozáson alapuló automatikus sertéshizlalást. Mi ennek a lényege? Egyszerűen kifejezve — nedves keverékekkel, önműködő gépek segítségével etetik a sertéseket. Nem kell vödrökben hordani a takarmányt, az ember helyett gépek végzik el ezt a munkát. A takarmányt is gépek segítségével keverik össze, mely azután automatikusan, légnyomás segítségével, csöveken keresztül jut a vályúkba. A sertések bármikor hozzájuthatnak a szükséges mennyiségű takarmányhoz. A nedves takarmányozás és automatikus hizlalás előnye akkor mutatkozik meg legjobban, ha megfigyeljük a Dolné Saliby-i szövetkezét sertésgondozóinak három hónap alatt szerzett tapasztalatait. RÉGI MÓDON a szövetkezetesek két ólban 627 sertést tartottak s azoknál három hónap alatt 15 729 kg-os súlygyarapodást, tehát darabonként naponta 0,28 kg-os súlygyarapodást értek el. A hízlalási költségek összege 110 905,11 korona, tehát egy kg hús kitermelése a régi módszerrel 7,04 koronába került. Egy kg súlygyarapodáshoz szemestakarmányokból 4,45 kg-ot, burgonyából 2,28 kg-ot használtak fel. Ezek pénzértéke 6,54 korona. A legújabb mód

szer szerint egy ólban három hónapon keresztül 460 sertést tartotttak, s azokat nedves takarmányokkal, gépek segi sägével hizlalták. Három hónap alatt 12 865 kg súlygyarapodásról számolhatnak be, vagyis darabonként naponta 0,38 kg-ot, azaz 0,10 kg-mal többet szedtek magukra a sertések, mint a vödrös hizlalással gondozott állatok. Meg «äil jegyeznem, hogy 40 kg-on aluli sertésekről van szó. Itt a hizlalási költségek ossz'iser. 63 134,16 koronát tettek ki, egy kg hús kitermelése tehát 4,90 koronába került, azaz 2,17 koronával kevesebbe, mint a rigi módszernél. NAGYON SZÉP EREDMÉNYRŐL ad számot az egy kg súlygy-irapodáshoz szükséges takarmánymennyiseg pénzértékének kimutatása. Egy Kg súlygyarapodáshoz csak 3,15 kg szemestakarmányra volt szükség, burgonyából 0,77 kg-ot, zöldlucernából pedig 1,86 kg-ot Használtak fel. Ezek összérték? 4,45 korona. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogv az automatikus nedves hizlalásnál még jelentősen lehet csok'onteni a termelési kiadásokat, hiszen Káiletben 100 kg hús kitermeléséért 3,80 munkaegységet számolt a szövetkezet, Elsősorban azért, hogy az átmeneti időszakban ne kárcsuljanak a gondozók A régi módszerrel r.égy munkaegységét kaptak a dolgo/fk luO kg hús elérése után. Most, ugyanezért a mennyiségért már csak 3,40 munkaegységet adnas., de ez sem végleges döntés, mert a gépesítés befejezése alapján még ez is csökkenthető, ugyanakkor egy dolgozó n gépjk segítségével majd még töbo állítót gondozhat, anélkül, hogy növekedne az omb»ri erőkifejtés. Sőt, relatívan még csökkenni fog. A SZAMOK MÄR MAGUKBAN beszédes bizonyítékok az új módszer mellett. Ezért a Dolné Saliby-i szövetkezetesek októberben nedves takarmányokkal kezdték hizlalni valamennyi hízósertésüket. Hogy elegendő nedves takarmány álljon rendelkezésükre, 100 vagon speciális silót készítettek. Vadovics József szas vajúdás után vezették állataikat a közös istállókba, de legjobban tejelő teheneiket, formás testalkatú növendékállataikat továbbra is odahaza tartották. A szövetkezetnek ez nem vált hasznára, mert nem tudta felszaporítani a szarvasmarhaállományt s ez a jól jövedelmező állattenyésztése megszervezését is jelentős mértékben fékezte. Ha egyenként vizsgálnánk, ugyanezekkel a fogyatékosságokkal a járás valamennyi elmaradozó szövetkezetében találkozhatnánk. Tehát itt a válasz az első kérdésre, miért kicsi az állatsűrűség a járás szövetkezeteiben. MATEJ GREGOR, a Želiezovcei Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában az alacsony tejhozam kérdésére adott hiteles választ a jelenlevőknek. — Szinte hihetetlen — hangsúlyozta —, hogy ilyen takarmánytermesztésre kedvező esztendőben járásunkban az átlagos tejhozam csak 6,2 litert tesz ki naponta és tehenenként. Ezután felsorolta, miben látja a hibákat. — Nem beszélhetünk addig sikeres szarvasmarhatenyésztésről — mondotta —, míg nem helyezzük előtérbe a takarmányról és a növendékállatokról való gondoskodást. Nézetem szerint helyes lenne, ha az állami gazdaságok példájára a szövetkezetek is áttérnének az udvar körüli takarmánytermesztés módszerére. Ezzel az eljárással a legkiterjedtebb szövetkezetek is lényegesen gazdagíthatnák takarmányalapjukat. Természetesen emellett szükséges, hogy a sorközi takarmánytermelés, a silókukorica és a lucerna továbbra is a takarmánybázis gyarapítását szolgálja. GOMBOS GYÖRGY, az Ipeľský Sokolec-i szövetkezet zootechnikusa a takarmánytermesztésen kívül az új etetési technológia alkalmazását hangsúlyozta felszólalásában. — Hogy jól tejelő teheneink legyenek — mondotta nyomatékosan, — halogatás nélkül rá kell térnünk a növendékállatok legelős tenyésztésére és a tehenek szabadistállózására, önetetésére. Nálunk 90 tenyészállatnál ezt a módszert alkalmaztuk és mondhatom, igen jó eredménnyel. A növendékállatoknak fejlődésükhöz friss levegőre, mozgásra és jó takarmányozásra van szükségük. Az új módszerek — mind az állattenyésztésben, mind a takarmányok céltudatos termelésében — egész sora áll rendelkezésünkre. Sok szövetkezetünk, állami gazdaságunk sikerrel alkalmazza őket. Néhány EFSZ-ben azonban az új eljárások megismertetése iránt kevés érdeklődés nyilvánul meg. A dél-morvaországi kerület výškoví járásában Velešovíce és Holubice községek tőszomszédok. Szövetkezeteik a kisebbek közé tartoztak. Hogy jövedelmezőbb gazdálkodást folytathassanak, az egyesülés mellett döntöttek. így az 1040 hektáron gazdaságosabban használják ki a gépeket, nagyobb terjedelemben alkalmazzák az új technológiát, képzett szakkáderek irányítják a termelést. ÉPPEN EZÉRT, mint Kunta Balog, a Tekovské Lužany-i szövetkezet zootechnikusa megjegyzésében megemlítette, helyénvaló lenne, ha a járási nemzeti bizottság illetékes szakosztálya tanulmányi kirándulást i szervezne az új módszerekkel kísérletező és azokat sikeresen alkalmazó mezőgazdasági üzemekbe. A vitában többen a takarmánytermelés nehézségeivel, a növendékállatok tenyésztése gátló körülményeivel foglalkoztak. Ezeknek Michal Adamčok, a Hronské Vozokany-i EFSZ elnöke Így válaszolt: — Ha akarat van, és a szövetkezetek vezetői nem sajnálják a fá- • radságot — mondotta, — akkor a takarmányellátás gondjai nem okozhatnak nagy fejtörést EFSZ-einkben. Például mi ezt a kérdést a hegyvidéki szövetkezetekkel kiépített kooperáció útján oldottuk meg. Orava, Kysuca és az Alacsony-Tátra vidékén annyi a jó legelő és rét, hogy azok termését a környék szövetkezeteinek állatai nem képesek elfogyasztani. Ez idén 60 növendékállatunk legel az árvái duzzasztógát környékén. Tavaly szintén ennyi üszőt szállítottunk fel a hegyvidéki legelőre. Ezt az egészséges tenyésztési módot valamennyi szövetkezetnek ajánlhatom. Próbálják meg, nem fognak csalatkozni... AZ ÖKONÓMIAI konferencia több lényegbevágó kérdésre adta meg a választ, jó tapasztalatszerzésre adott alkalmat. Az EFSZ-ek kongresszusa előtt ez nagymértékben elősegíti • a levicei járásban a jó tervek kidolgozását. Helyes volt tehát a járási pártbizottság és a JNB tanácsának ez a kezdeményezése. A jövőben hasonló célú értekezletek összehívásával továbbra is ilyen hatékonyan segíthetik a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Szombath Ambrus Äz EFSZ-ek V. kongresszusa előtt A nezamyslicei szövetkezetesek már az országos pártkonfereúcia felhívására ** vállalták, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Most, amikor megkapták az EFSZ-ek V. kongresszusának anyagát, újra alapos elemzés alá vetik gazdálkodásuk eddigi menetét és keresik a rejtett tartalékokat a termelés gyors növelésére. Egyúttal pontosabban, részletesebben kidolgozzák a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének ötéves tervét. Exel Ludvik, a szövetkezet elnöke, Soušek Ján növénytermesztési csoportvezető, Kypr Ladislav mechanikps és Oštádalová Éva zootechnikus a tervet ' ellenőrzik. Elemzés és újabb vállalások alapján végzik el rajta a szükséges igazításokat. * * * Alsó képünkön: A tervteljesítés érdekében már az őszön is nagy súlyt helyeztek a talajjavításra. Arra törekedtek, hogy minél nagyobb területet megtrágyázzanak. A trágya rakodását Novotný Ladislav traktoros géppel végzi. Melegített vízzel itatják; a teheneket (CXK) — Az olomouci járás szö vetkezetesei és állami gazdagságainak dolgozói elhatározták, h"gy a jövő évben minden fejőstehéntől egy literrel több tejet fejnek, es a nagyobb hasznosság révén a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesitik. A hasznosság növel»3érr több helyen már az idén megteremtik a feltételeket. A tejhozamot nemcsak a nagyobb takarmányadag által fogják fokozni, hanem az új nagyüzemi termelési módszerek kiszélesítésével. A tejtermelés növelése terén sokat ígérő jelentóséget tulajdonítanak a kútvíz hőfokánál langyosabbra melegített vízzel való itatásnak. Iöbb szövetkezetben már így járnak el. Lutinban a tejhozam egy literrel növekedett naponta és darabonként. < IRmI ak w^v Követésre méltó példa A Petrová Ves-i szövetkezet a legjobbak .közé tartozik a senicai járásban. Különösen az állatok hasznossága jó. Az EFSZ tagjai mégsem elégedettek az elért eredményekkel, ezért keresik a termelés növelésének további tartalékait. Főképp a tehéngondozók kezdeményezése .érdemel dicséretet. Október második felében tehenenként átlag 7,2 literes napi tejhozamot értek el. Naponta 1400 liter tejet adtak piacra. Termeljünk többet és olcsóbban pelyva a szalma közé vegyül, amit a magasra épített fúvócső rak kazalba. A magot meg egy másik cső fújja a pótkocsira. A kévét az elevátor viszi a szecskávágóba és innét kerül a dobba. A sok munkaerő megtakarításával olcsón oldották meg a cséplést. Sőt, a takarmányozók örömére a leszecskázott Az őszi határ már teljesen csen- árpaszalmát, egyenesen az istállók des. Ahol nem zsendül az életet adó padlására fújatták, hogy kéznél leüdezöld vetés, ott az alacsonyan járó nap irányában az eke kormánydeszkájától simított fekete hantok csillannak fel. Szokatlan üresség mindenfelé. Szinte furcsa a határ. Csak a falu közelében trónoskodó boglyaszerű kazaltól hallatszanak emberi hangok. Alomszalmát visznek a telepre. Ni, amott a tyúkfarmtól az országútra tér egy gyalogos. Szándékosan lassítom lépésem. Érjen gyen s ne kelljen még egyszer fuvarozni. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a kalászosok gyomirtását sem kézzel végezték, mivel a különböző vegyszereket gépek szórták szét, képet alkothatunk a velešoviceiek korszerű gazdálkodásáról. A modern technika széleskörű alkalmazása — a vetéstől a betakarításig — lehetővé tette, hogy egy mázsa árpa termelését 25,76 koroutól, legalább megtudok tőle egyet nára, a búzáét pedig 32,13 koronára s mást. Mráz Tomáš, a szövetkezet baromfietetője mintha várta volna, hogy útitársa akadjon a kihalt, üres határban. Szívesen elbeszélget munkájáról. Azt, hogy egy tojás termelési csökkentsék a szövetkezetesek. így már érthető, miért kerül náluk 65 fillérbe a tojás. A SERTÉSETETÖ EREDMÉNYEI A sertések nincsenek valamilyen ára náluk 65 fillér, egész természe- új pavilonban. Egy öreg tehénistáltesnek veszi. Keresem az olcsó ter- lón módosított a tagság, önetetőket melés okát. Talán sok a tyúk s ez raktak be, s ezzel elkészült a hízók hozza magával a kedvező feltételeket? Nem. A szövetkezetben nem túlméretezett a baromfiak száma. Csak 2600 tojó kapirgál a farmon. Beszéd közben gyorsan fogy az út s a szénabog lyaformájú kazalhoz érünk. Elég furcsa, de ez a rakás szalma összefüggésben van a tojás árával. AZ OLCSÓ TERMELÉS ÚTJA A velešovicei közös az újdonságok meghonosítója. Az idén a cséplés módján változtattak. A szecskává- munkatöbblettel jár, mert az önetegóval kombinált két cséplőgépnél tőben fennakad a tömött burgonya, csak 12 ember dolgozott, mert az de az etető nem restell naponta ötilyen megoldásnál etetőre, kazalra- ször-hatszor a hizlaldába látogatni, kőkra, zsákolókra, kévehordókra hogy lepiszkálja s egy kis herét nincs szükség. A törek és szórjon szét az állatoknak. E gonotthona. Doležal Bohumil gyakran látogatott tanyája. Hogy miért gyakran ? £ Ő nem elégszik meg a tisztán száraz etetéssel. A kis hízóknak rendszeresen készít moslékot, de a nagyobbak daráját sem hagyja szárazon. Főtt burgonyát vagy répát tör össze, s ezzel keveri a száraz kosztot. Az a meggyőződése, hogy így szívesebben fogyasztják a hízók és a súlygyarapodás is jobb. Igaz, ez dossággal eléri, hogy a hízók — a legkisebbtől a legnagyobbig — 45 dkg-ot szednek naponta magukra, s öt-hat hónap alatt a piacra kerülnek. Doležal elvtársnál a 300 hízó súlya naponta 135 kg-mal növekedik. Ez nemcsak a szövetkezet számára előnyös, hanem az etetőre nézve is. 100 kg súlygyarapodásért két munkaegység a részesedése, s egy munkaegység pénzbeli értéke 24 koronát tesz ki. MENNYIBE KERÜL A HÜS TERMELÉSE? István Zdenék mérnök, a szövetkezet zootechnikusa, az asztalon szétrakott kartotékokról írja ki az adatokat. Az utolsó hónapban termelt hús súlyát, majd a takarmányok fogyasztását állapítja meg. Mennyi here, lefölözött tej, burgonya, dara és más takarmány fogyott el és mibe kerül mindez. Az előző hónapok adatai Marcinka János könyvelőnél vannak. De a pontosság kedvéért az utolsó hónap eredményét is kiszámítja a mérnök, hogy teljesebb legyen a kép. Csodálatos módon osztják be a takarmányokat. 100 kg sertéshús előállításához még 2,6 mázsa darát sem használnak fel, ennyire tudják más eleséggel pótolni az abraktakarmányt, pedig náluk ez sem drága. Igaz, a szakképzett zootechnikus maga állítja össze a keveréket, méghozzá úgy, hogy az állat fejlődéséhez szükséges keményítőegységgel megfelelő arányban legyen a fehérjeérték, de a vitaminok se hiányozzanak, hogy a takarmány minden szemét értékesíteni tudja a hízó. Mikor a mérnök végzett a számítással, mosolyogva tolja elém a papíron bekeretezett végösszeget. Még a burgonyafőzéshez elhasznált fűtőanyag értékét is hozzáadta, öt A gondozók azonban vállalták, hogy ezt a mennyiséget napi 100 literrel, növelik. Az EFSZ vezetői örömmel nyújtottak segítséget a tehéngondozók kezdeményezéséhez. A megindult verseny rövidesen szép eredményt hozott. Jelenleg naponként 1580 liter tejet adnak át közellátásunknak a Petrová Ves-i szövetkezetesek. (ČTK) termelése. Hogy mit jelent a jó szakember a szövetkezetben, ahhoz nem kell kommentárt fűznöm. VAN-E MÉG MOD A TERMELÉSI ÁRAK CSÖKKENTÉSÉRE? — Ilyen irányba terelem a beszélgetést. És István elvtársból ered a szó. — Az EFSZ-ek V. kongresszusának anyaga a termelés fokozására hívja fel a parasztság figyelmét. Lucernából pl. szép terméshozamot ért el szövetkezetünk — 97 mázsát hektáronként, — de ez még nem határérték. Nagyobb műtrágyaadaggal, vagy azok jobb keverékével még növelhetjük a hozamot, s ez közvetlenül az olcsóbb termeléshez vezet. Hasonló a helyzet a többi növénynél is — magyarázza István elvtárs. ^ Többek között még a sertéshús termelési árának csökkentését is reméli. Erre azáltal nyílott lehetőség, hogy az egyesített szövetkezetben összpontosítják az állományt és bevezetik a nedves, önetetéses módszert. Sőt, a tojás árát is olcsóbbá teszik, azáltal, hogy jövőre mozgó bódékban kiviszik a tyúkokat a tarlóra, s míg az aratás tart, a táplálék túlnyomó részét itt találják meg a tyúkok. Itt-ott a hereföldre is áthozzák a tojókat, mert a tojáshéj képződéséhez szükséges meszet a herében gazdagon megtalálják. Ez egyrészt kevesebb takarmány fogyasztásához, másrészt a hozam növeléséhez vezet, ami a termelési ár csökkentését jelenti. A szakember az olcsóbb termelésre még ott is lehetőséget keres és talál, ahol a laikus nem is sejtené. Ez teszi szükségessé a szaktudás állandó bővítését, mert csak ezen az úton jutunk el az olcsóbb termeléshez és ezáltal a mezőgazdasági termékek fogyasztási árának csökkentéséhez. De azért azt is érdemes megjegyezni, hogy a még gazdaságosabb termeléshez nem kis részben a két szövetkezet egyesítése korona 26 fillér egy kiló sertéshús adja meg az alapot. Benyus József ÜJ SZÖ 5 * 1960. december 1.