Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-06 / 338. szám, kedd

Ä KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK ÉRTEKEZLETÉN ELFOGADOTT NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) dése és az imperializmus pozícióinak állandó gyengülése a szocializmussal folytatott gazdasági versenyben, a nemzeti felszabadító harc új, óriási fellendülése és a gyarmati rendszer gyorsuló széthullása, a kapitalista gazdasági világrendszer növekvő, ingatagsága a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése, az állam monopol-kapitalizmus fejlődése és a militarizmus növekedése következtében, a monopóliumok és a nemzet érdekei közti ellentétek elmélyülése, a burzsoá demokrácia korlátozása, a közigazgatás önkényuralmi és fasiszta módszereinek irányzata, a burzsoá politika és ideológia mély válsága — mindez azt bizonyítja, hogy új szakaszába lépett a kapitalizmus általános válságának fe

jlődése E szakasz sajátossága, hogy nem a világháborúval kapcsolatban jött létre, hanem olyan helyzetben, amikor két rendszer versenye és küzdelme folyik, az erőviszonyok állandóan a szocializmus javára alakulnak, komolyan kiéleződik az imperializmus valamennyi ellentmondása, amikor a békeszerető erők sikeres harca a békés egymás mellett élés megvalósításáért és megszilárdításáért nem engedte meg az imperialistáknak, hogy támadó tetteikkel megbontsák az általános békét, amikor a széles néptömegeknek a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért vívott harcának légköre uralkodik. Minden forradalmi erő egyesül az Imperialista elnyomás és kizsákmányolás ellen. A szocializmust és a kommunizmust építő népek, a munkásosztály forradalmi mozgalma a kapitalista országokban, az elnyomott népek nemzeti felszabadító küzdelme és a demokratikus mozgalmak, - korunknak e nagy erői egyetlenegy hatalmas áramlatban egyesülnek, amely alámossa és szétmállasztja az imperialista világrendszert. Korunk középpontjában a nemzetközi munkásosztály és fő műve, a szocialista világrendszer áll. Ez a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért, a szocializmusért és az emberiség haladásáért vívott küzdelem győzelmének záloga. II. 1 Ä szocialista világrendszer fejlődéséf nek új szakaszába lépett. A Szovjet\ unió sikeresen építi a fejlett kommul ? nista társadalmat. A szocialista tábor l ? más országai sikeresen építik a szocia1 lizmus alapjait, egyesek már átlépték í a fejlett szocialista társadalom építése f időszakának küszöbét. E rendszeren belül a szocializmus döntő győzelmeket ért el. E győzelmek a marxizmus-leninizmus diadalai, amelyek szemléltetően megmutatják a tőke által leigázott minden népnek, hogy az e tanítás szerint megszervezett társadalom feltárja a gazdaság és a kultúra felvirágzásának, a nép magasfokú életszínvonala és békés boldog élete elérésének korlátlan lehetőségeit. A népgazdaságfejlesztési hétéves tervet sikeresen teljesítő szovjet nép gyors ütemben megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki alapját. A világ civilizációjában új korszakot nyitó szovjet tudomány megvetette a világűr meghódításának alapjait és így meggyőzően bebizonyította a szocialista tábor gazdasági és technikai hatalmát. A Szovjetunió a történelemben elsőként tör utat az egész emberiségnek a kommunizmus felé. Ragyogó példa az egész világ népei előtt, leghatalmasabb támaszuk a békéért és a demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért és a szociális haladásért vívott harcban. A kínai népi forradalom megsemmisítő csapást mért az imperializmus ázsiai pozícióira és óriási mértékben hozzájárult a világ erőviszonyainak a szocializmus javára való megváltozásához. Ez a forradalom új, hatalmas ösztönzője lett a nemzeti felszabadító mozgalomnak, igen erős hatást gyakorolt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeire. A népi demokratikus köztársaságok, Albánia, Bulgária, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, amelyek a nagy Szovjetunióval együtt létrehozták a hatalmas szocialista tábort, történelmileg rövid időn belül óriási sikereket értek el a szocializmus építésében. A néphatalom ezekben az országokban igazolta rendíthetetlen szilárdságát. Népgazdaságukban döntő befolyásuk a szocialista termelési viszonyoknak van, örökre felszámolták vagy sikeresen felszámolják az embernek ember általi kizsákmányolását, A szocialista országok gazdasága a szocialista iparosítás politikájának sikeres megvalósítása következtében felvirágzik és sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalista országok gazdaságánál. Ezek az országok fejlett ipart létesítettek. Az azelőtt agrár országok ipariagrár országokká váltak vagy válnak. Az összes népi demokratikus országban az elmúlt években megoldották vagy most oldják meg sikeresen a szocialista építés legnehezebb kérdését, a parasztság önkéntes áttérését a magántulajdonon alapuló apró gazdaságból a szocialista szövetkezeti nagyŰJ SZÖ 2 * 1960. december 6. üzemi termelésre. A lenini szövetkezeti terv olyan országokban igazolta nagy életképességét, amelyekben a parasztságot a föld magántulajdonával hosszú ideig tartó és mélyreható kapcsolatok hagyományai jellemezték, valamint olyan országokban, ahol még csak nemrégen számoltak le a feudális viszonyokkal. A munkásosztály vezetésével megszilárdult a munkások és a parasztok testvéri szövetsége, amelynek megőrzése és megszilárdítása V; I. Lenin tanítása értelmében a proletárdiktatúra legfontosabb alapelve. A két dolgozó osztály ezen szövetsége, amely a szocialista rendszer politikai alapja, a szocializmus építése során állandóan fejlődik, a munkásosztály vezetésével hozzájárul a néphatalom további megszilárdításához és a parasztság önkéntes szövetkezeti tömörítésének lenini elve alapján elősegíti a mezőgazdaság szocialista átépítését. A társadalom szociális szerkezetében történelmi változások történtek. A népi demokrácia országaiban már nem létezik földbirtokos és tőkés osztály. A társadalom fő ereje a munkásosztály lett, amelynek sorai gyarapodnak, növekszik öntudata és politikai érettsége. A szocializmus a parasztságot felszabadította az ősi nyomor alól és a társadalmi fejlődés aktív erejévé formálta. Létrejön a dolgozó néppel szorosan egybefonódott, új, szocialista értelmiség. A műveltség és a kultúra mindenki számára szabadon hozzáférhetővé vált. A szocializmus így létrehozta a társadalom kulturális fejlődésének, az ember tehetsége és képességei általános és teljes felvirágzásának nemcsak politikai, hanem anyagi feltételeit is. A gazdaság sikeres fellendítése alapján állandóan növekszik a néptömegek életének anyagi színvonala. A soknemzetiségű szocialista államokban létrejött és megszilárdult az összes nemzetiségű dolgozók megbonthatatlan szövetsége. A marxi-lenini nemzetiségi politika győzelme a szocialista országokban, a nemzetiségek igazi egyenjogúsága, gazdaságuk és a kultúrájuk fejlődése lelkesítő példa a nemzeti elnyomás ellen küzdő népeknek. A népi demokratikus országokban a szocialista ideológia kifejező sikereket ért el a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Hosszú harc ez, amely az emberek tudatából a burzsoá ideológia maradványainak teljes kiküszöböléséig tart. A társadalom erkölcsi-politikai egysége, mely a történelem folyamán első ízben a Szovjetunióban jött létre és szilárdult meg, most a többi szocialista országban is erősödik. Ez lehetővé teszi'a szabad dolgozó emberek alkotó energiájának minél tökéletesebb kiaknázását a szocialista társadalom termelő erőinek fellendülése és a társadalom felvirágzása érdekében. A szocialista társadalom állandóan tökéletesedik. E társadalom mind érettebbé válik, nap nap után a munka iránti kommunista viszonyt és az eljövendő kommunista társadalom más elemeit szüli. Mindinkább tökéletesebbé válnak a szocialista gazdaság irányításának és a gazdaságtervezésnek módszerei. A szocialista demokrácia tovább fejlődik, növekszik a néptömegek részvétele a gazdaság és a kulturális építés irányításában s az állam egyes funkciói fokozatosan a társadalmi szervezetekre hárulnak át. A kapitalizmus felújításának szociálisgazdasági lehetősége tehát nemcsak a Szovjetunióban, hanem más szocialista országokban is ki lett küszöbölve. A szocialista tábor egyesült ereje biztos záloga minden szocialista országnak az imperialista reakció cselszövéseivel szemben. A szocialista államok tömörülése egységes táborban, e tábor egységének szilárdulása és erejének állandó gyarapodása az egész rendsze

r • keretében biztosltja a szocializmus teljes győzelmét. A munkásosztály és a parasztság hősies munkájának, a kommunista és a munkáspártok óriási tevékenységének köszönhetően az elmúlt években létrejöttek a termelőerők további rohamos fejlődésének, a szocialista országok s a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági versenyben a legnagyobb időelőny és a győzelem elérésének igen kedvező objektív feltételei. A szocialista államok élén álló marxi-lenini pártok kötelességüknek tartják e lehetőségek megfontolt és helyes kiaknázását. A nagý győzelmeket elérő és a nehéz próbákban helytálló kommunista pártok gazdag és sokoldalú tapasztalatokra tettek szert a szocialista építés irányításában. A szocialista országok és az egész szocialista tábor sikere a szocialista építés általános törvényszerűségei helyes kihasználásának, minden ország történelmi sajátosságai és az egész szocialista rendszer érdekei tekintetbevételének, ezen országok népe törekvéseinek, szoros testvéri együttműködésének és kölcsönös internacionális segítségének, elsősorban pedig a Szovjetunió testvéri internacionális segítségének köszönhető. A szocialista országok fejlődésének tapasztalatai újra igazolják, hogy sikereik és győzelmeik legfontosabb nemzetközi feltétele a kölcsönös segítségnyújtás és támogatás, a szocialista tábor országai egysége és tömörülése valamennyi előnyének kihasználása. Homokra épülnek és kudarcra vannak ítélve az imperialistáknak, a renegátoknak és a revizionistáknak a szocialista táboron belüli szakadás keletkezésébe vetett reményei. Minden szocialista ország szemefényeként őrzi a szocialista tábor egységét. A szocialista gazdasági világrendszer egybekapcsolódik a közös szocialista termelési viszonyokkal és a szocializmus gazdasági törvényei alapján fejlődik. Sikeres fejlődésének érdekei megkívánják: a szocialista építésben a tervszerű és arányos fejlődés törvényének következetes kihasználását; a néptömegek alkotó kezdeményezésének fejlesztését; a népgazdasági tervek egybehangolása, a termelésnek a szocialista világrendszer keretén belüli s az önkéntességre, a kölcsönös előnynyújtásra, valamint a tudományos-műszaki színvonal általános emelésére támaszkodó szakosítása és kooperációja útján a nemzetközi munkamegosztás rendszere állandó tökéletesítését; a kollektív tapasztalatok tanulmányozását; az együttműködés és a testvéri kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítását; ezen az alapon a gazdasági fejlődés színvonalában a történelem során létrejött különbségek fokozatos leküzdését s a szocialista rendszer valamennyi országa kommunizmusba való többé-kevésbé egyidejű átmenete anyagi alapjának létrehozását. A szocialista építés gyakorlatában a különböző országol ">an szert tettünk a szocialista tábor kollektív tapasztalataira. E tapasztalatok sokoldalú tanulmányozása a testvérpártok által, a konkrét feltételekhez és a nemzeti sajátosságokhoz igazodó alkotó alkalmazásuk és gazdagításuk, minden szocialista ország fejlődésének megfellebbezhetetlen törvénye. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai lehetőségeik keretében gyors ütemben fejlesztve országuk Ipari és mezőgazdasági termelését, internacionális kötelességüknek tartják teljes mértékben felhasználni a szocialista rendszer valamennyi előnyét és az adott ország belső forrásait annak érdekében, hogy közös erővel a lehető legrövidebb időn belül megoldjuk történelmi feladatunkat, — megelőzzük a kapitalista világrendszert, az ipari és a mezőgazdasági termelés volumenjében, majd a gazdaságilag legfejlettebb államokat az egy lakosra eső termelésben és az életszínvonalban is. E feladat teljesítése érdekében feltétlenül állandóan tökéletesíteni kell a politikai és a gazdasági munkát, a népgazdaság irányításának módszereit, a tudományosan indokolt szocialista gazdálkodást, a folyamatos műszaki haladás alapján a munkatermelékenység általános növelését, a tervgazdálkodást, az anyagi érdekeltség és a társadalom jólétéért végzett munka erkölcsi ös'ztönző erőinek sokoldalú fejlesztése lenini alapelveinek szigorú betartását, mégpedig a tömegek politikai öntudatának fokozásával, a munka és a fogyasztás aránya fölötti ellenőrzéssel. A szocialista országok kommunizmusba való átmenetének nélkülözhetetlen anyagi alapja a termelés magas színvonalának elérése a legújabb technika, a népgazdaság villamosítása, a termelés gépesítése és automatizálása alapján, ami nélkül nem hozható létre az anyagi javaknak a kommunista társadalomban elkerülhetetlenül szükséges bősége. Ezen az alapon kell fejleszteni a kommunista társadalmi kapcsolatokat, sokoldalúan növelni a néptömegek politikai öntudatosságát, nevelni az új, kommunista társadalom emberét. A szocialista tábor a szabad, független, nemzetek szociális, gazdasági és politikai közössége, amelyet a szocializmus és a kommunizmus útján szorosan összefűz a nemzetközi szocialista szolidaritás, a közös érdekek és célok egysége. A szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak szilárd törvényszerűsége a marxizmus-leninizmus elveinek, a szocialista nemzetköziségnek szigorú betartása. A szocialista tábor biztosítja minden szocialista ország igazi egyenjogúságát és önállóságát. A teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnynyújtás, s az elvtársi segítség elveihez igazodó szocialista államok tökéletesítik a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködést, ami összhangban áll mind az egyes szocialista országok, mind az egész szocialista tábor érdekeivel. A szocialista világrendszer legnagyobb vívmányai közé tartozik azon marxi-lenini tanítás gyakorlati igazolása, hogy az osztályantagonizmus megszűnésével, együtt a nemzetek közötti antagonizmus is megszűnik. A kapitalista rendszer törvényszerűségeit az osztályok, a nemzetek és az államok közötti antagonista ellentétek jellemzik, amelyek háborús összecsapásokra vezetnek. Ezzel szemben a szocialista rendszer jellegében nem léteznek e rendszer nemzetei és államai közötti ellentmondások és konfliktusok objektív okozói. A szocialista rendszer fejlődése mind jobban hozzájárul az államok és a nemzetek tömörüléséhez, a kölcsönös együttműködés valamennyi formájának megszilárdulásához. A szocializmus szervesen egybefűzi a népgazdaság, a kultúra, az államiság fejlődését az egész szocialista világrendszer megszilárdításának és fejlesztésének, a nemzetek mind tökéletesebb egybehangolásának érdekeivel. A szocialista rendszer érdekei és a nemzeti érdekek közt harmonikus kapcsolatok vannak. Ezen alapon jött létre és szilárdul a nagv szocialista közösség valamennyi nemzetének erkölcsi-politikai egysége. A nemzeteknek a szocialista rendszerben létrejött testvéri szövetsége és kölcsönös segítségnyújtása váltotta fel a kapitalizmusra jellemző politikai elszigetelődést és a nacionális önzést. A szocialista országok népeinek közös érdeke, a szocializmus és a béke érdeke megkívánja, hogy a politikában helyesen egybekapcsoljuk a szocialista nemzetköziség és a szocialista hazafiság alapelveit. Minden kommunista párt, amely az államban uralkodó párttá vált, történelmi felelősségei tartozik nemcsak az ország, hanem az egész szocialista tábor sorsáért. Az 1957. évi Nyilatkozat teljesen helyesen kimondotta, hogy a nemzeti sajátosságok szerepének eltúlzása, a szocialista forradalomról és a szocialista építésről szóló általános marxista-leninista alapelvektől való eltérés kárt okoz a szocializmus közös ügyének. A Nyilatkozat ugyanakkor egészen helyesen megállapítja, hogy a marxizmus-leninizmus megköveteli a szocialista forradalom és a szocialista építés általános alapelveinek alkotó alkalmazását minden ország konkrét történelmi viszonyainak megfelelően és nem engedi meg más országok kommunista p'.rtjai politikájának és taktikájának gépies lemásolását. Ha a proletár párt semmibe sem veszi a nemzeti sajátosságokat, elszakadhat az élettől, a tömegektől s így árthat a szocializmus ügyének. A szocialista rendszer uralomra kerülése után önmaguktól nem tűnnek el a nacionalizmus és a nemzeti korlátoltság megnyilvánulásai. A szocialista országok testvéri kapcsolatai és barátsága megszilárdításának elkerülhetetlenül szükséges feltétele a kommunista és munkáspártok marxista-leninista nemzetközi politikája, valamennyi dolgozó nevelése az internacionalizmus és a hazafiság egybekapcsolása szellemében, a burzsoá nacionalizmus és a sovinizmus maradványainak leküzdéséért vívott határozott harc. A kommunista és munkáspártok fáradhatatlanul nevelik a dolgozókat a szocialista nemzetköziség szellemében, a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása elleni engesztelhetetlenség szellemében. A kommunista és munkáspártok, valamint a szocialista országok népei tömörségében és egységében, a marxista-leninista tanítás iránti hűségében rejlik minden szocialista ország és az egész szocialista tábor erejének és legyőzhetetlenségének fő forrása. A szocialista országok kommunizmus felé törő népe az egész emberiség számára az új társadalom példája. A kapitalista világ dolgozói mély érdeklődéssel kísérik figyelemmel a szocializmus és a kommunizmus építőinek alkotó tevékenységét. Ez felelőssé teszi a marxista-leninista pártokat és a szocialista országok népét a szocializmus és a kommunizmus sikeres építéséért az egész nemzetközi munkásmozgalom előtt. A kommunista és munkáspártok feladatukat a nemzetek nagy szocialista közösségének fáradhatatlan szilárdításában látják, amelynek nemzetközi szerepe és befolyása a világ eseményeinek alakulására évről évre növekszik. Elérkezett az az idő, amikor a világrendszert alkotó szocialista államok a v

ilág fejlődését erősen befolyásoló nemzetközi erővé váltak. A béke a demokrácia és a szocializmus érdekében létrejöttek a jelenlegi legfontosabb problémák újszerű megoldásénak reális lehetőségei. III. Korunk legégetőbb problémája a háború és a béke problémája. A háború a kapitalizmus állandó kísérő jelensége. Az ember ember általi kizsákmányolásának és az ember ember általi elpusztításának rendszere — ez a kapitalista rendszer két oldala. Az imperializmus két pusztító világháborúba sodorta az emberiséget s most még borzalmasabb katasztrófával fenyeget. A tömeges pusztítás és megsemmisítés rettenetes eszközeit hozták létre. Ezen eszközök alkalmazása egy új háborúban egész országokat elpusztíthat, a világ termelésének és kultúrájának legnagyobb központjait romhalmazzá változtathatja. Egy ilyen háborúban az emberek százmilliói pusztulnának el és szenvednének még a háborúban részt nem vevő országokban ls. Az imperializmus komolyan veszélyezteti az egész emberiséget. A népeknek rendkívüli, eddig még soha nem gyakorolt éberséget kell tanúsítaniuk. Amíg létezik az imperializmus, megmarad a támadó háború talaja is. Minden ország népe látja, hogy még nem oszlattuk el az új világháború veszélyét. Az agresszió és a háború fő ereje az amerikai imperializmus, amely politikájában megtestesíti a terjeszkedő reakció ideológiáját. Az amerikai imperializmus „a kommunista veszéllyel szembeni védelem" leple alatt az angol, francia és nyugatnémet imperialisták részvételével sok or(Folytatás a 3. oldalon)