Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-31 / 362. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jeteh ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. december 31. szombat 50 fillér XIII. évfolyam, 362. szám A MAI SZÁMBAN: A Francia Kommunista Párt a francia nép élén (2. old.) 1960 a világpolitikában (4. old.) Hazánk 1960-ban (5. old.) Rádióműsor (7. oW.) Mi volt jó és mi volt rossz az 1960-as évben (8. oH.) Szlovákia fejlődése 1961-ben (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács harmadik ülése \\ jesítésére irányuló intézkedéseknek tárgyalásával foly­pénteken, december 30-án a föld termőképességének tató do tt :- .„_„., „„„,„ ... . . . , . . , . . , A beszamolot MICHAL CHUDlK, az SZNT Elnoksege­fokozasaert folyo országos mozgalom tapasztalatainak nek tagja az SZNT megbízottja> az SZN I földmüve­és eredményeinek, valamint az 1961. évi feladatok tel- ^ésügyi bizottságának elnöke tartotta. A beszámolóval kapcsolatos vitá­ban öt képviselő szólalt fel. LADI­SLAV LECO képviselő a kelet-szlová­kiai síkságon és Dél-Szlovákiában fo­lyó nagyméretű vízgazdasági épít­kezésről beszélt. Rámutatott, hogy a földeknek az áradások előli védel­mére és a talajjavításra fordított nagy beruházásoknak mielőbb meg kell térülniük. Ezeken a területeken tekintettel kedvező hőviszonyaikra és a hosszú vegetációs időszakra, a vízviszonyok rendezése után minden feltétel megvan a mezőgazdasági ter­melés belterjességének növelésére. A talajjavítási szövetkezetek szere­pével és jelentőségével MAGDA PU­TIŠKOVÄ képviselő foglalkozott. Rá­mutatott, hogy a talajjavítási szö­vetkezetek alapítására és káderbeli kiépítésére, valamint tevékenységük tervének összeállítására fokozott fi­gyelmet kell fordítani. A talajjavítási szövetkezetektől azt várjuk, hogy intenzíven kihasználják a helyi anya­gi forrásokat és gondoskodnak a ki­sebb tervekről is. FRANTIŠEK SEIFERT képviselő rá­mutatott, hogy a Nové Zámky-i já­rásban kis víztárolókat építenek, amelyek a szövetkezeteseknek segít­séget nyújtanak a talaj öntözésében. A járásban további 32 víztartály épí­tését tervezik. MARTIN MIKULÁŠ képviselő a ré­tek és legelők helyes felhasználásá­nak és rendszeres termővé tételének jelentőségével foglalkozott. Rámuta­tott a trágyázásos gazdálkodási rend­szer előnyeire, amelynek segítségé­vel több új EFSZ-nek 20-25 má­zsával sikerült növelnie a hektár­hozamot. MARTA SLEZÄKOVÄ képviselő az ifjúságnak a föld termővé tételében való részvételéről beszélt. Elmon­dotta, hogy az ifjúság Szlovákiában a CSKP alapításának 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállalt további 10 000 hektár termővé téte­lére és 1 millió köbméter komposzt készítésére. Szlovákiában már több mint 400 szervezet és ifjúsági kollek­tíva vállalt kötelezettséget, hogy az egységes földművesszövetkezetnek segítséget nyújt az ötéves terv négy év alatt való teljesítésére irányuló mozgalomban. A Szlovák Nemzeti Tanács a vita után egyhangú határozatokat hozott a megtárgyalt beszámolókkal kapcso­latban. RUDOLF STRECHAJ miniszterelnök­helyettes, az SZNT elnöke zárósza­vában érintette a három alapvető kérdést, mégpedig a beruházási épít­kezés, népgazdaságunk hatékonysága és mezőgazdaságunk egyes kérdéseit. Hangsúlyozta, hogy a harmadik öt­éves tervben 233 üzemet kell felépí­tenünk és kibővítenünk s ezáltal mintegy 177 000 új munkalehetőséget kell teremtenünk. Ez nagyjelentősé­gű hazánk termelőerőinek további fejlődése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy főként a hegy­vidéki és hegyaljai körzetekben ha­marosan tisztázni kell a föld meg­munkálásának koncepcióját. Jobban kell törekedni a költségek további csökkentésére az EFSZ-ek beruhá­zási építkezése terén és rendszere­sen, sokoldalúan kell megszilárdítani a gyengén gazdálkodó egységes föld­művesszövetkezeteket. Rudolf Strechaj, az SZNT elnöke végül rámutatott: a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek feladata lesz, hogy a nemzeti bizottságok funkcio­náriusaival és választókörzetük ve­zető gazdasági dolgozóival szoros együttműködésben a terv teljesíté­sét szem előtt tartva szüntelen fi­gyelemmel kísérjék az ország ter­melőerőinek további fejlődését, a szocialista termelési viszonyok meg­szilárdítását, a népgazdaság vala­mennyi tartalékának kihasználását és hatékonyságának fokozását. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata Szlovákia 1961. évi gazdaságfejlesztési feladataival kapcsolatban Az 1961. évi népgazdaságfejlesztési terv teljes mértékben kifejezésre juttatja az CSKP-nak Szlovákia fellendítéséről való rendszeres gondoskodását. Pártunk a dol­gozók kezdeményezését helyesen irányít­ja és hazánk szocialista építése nagyará­nyú célkitűzéseinek elérésére mozgósítja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes gazdaságfejlesztési tervének el­veiből indul ki. Szlovákia 1961. évi gaz­daságfejlesztési terve a harmadik ötéves terv első évének terve, mely a szocia­lista köztársaságunk gazdasági fejleszté­sében elért eddigi sikerekre épül és a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval egyre elmélyülöbb mun­kamegosztáson alapszik. Szlovákia terme­lőerőinek gyors fejlődését elsősorban az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának általános gyors fejlődése teszi lehetővé. A népgazdaság 1961-re tervezett fejlő­dése teljes mértékben biztosítja a CSKP XI. kongresszusának és országos konfe­renciájának irányelveit az állam egyes területei közötti gazdasági különbségek fokozatos kiegyenlítésével kapcsolatban. Emellett az 1961-es évben a legtöbb ága­zatban a fejlődés gyorsabb ütemét biz­tosítja, miht amilyet a harmadik ötéves terv feltételezett. Ezáltal kialakulnak az 1961—1965-ös években az igényes terv­feladatok sikeres teljesítésének kedvező feltételei. A fokozott feladatok kitű­zését a gazdaságban rejlő tartalékok jobb kihasználása, valamint a népgazdaság irá­nyítása és tervezése s az állam területi átépítése terén foganatosított inézkedések egész sora tette lehetővé. Az ipar alapvető ágazatainak gyorsabb fejlődése következtében tovább erősödik Szlovákia ipari jellege, mely így fokozott mértékben járul hozzá a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság gazdasági alapjának további megszilárdításához és az egész népgazdaság szükségleteinek fedezéséhez. A gazdaság gyors fejlődését és általá­nos irányzatát ugyanakkor a hatékony­ság további növelése biztosítja, foként az állóalapok kihasználása a termelésben a műszakok számának növelése, az ipar nagy teljesítményű gépekkel és berendezé­sekkel való további fokozott műszaki el­látása, a progresszív technológiára és termékekre való gyors áttérés, valamint az egész termelés és felépítés gazdasá­gosabbá tétele következtében. A fejlődés súlypontja továbbra is az A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSÉN MEGTÁRGYALJÁK SZLOVÁKIA 1961. ÉVI FELADATAIT AZ ÁLLAMI TERV KERETÉBEN. iparon nyugszik. Az ipari termelés 1965­ben 12,3 százalékkal növekszik az 1960­as évvel szemben, emellett e növekedés súlya az alapvető ágazatokra, foként a a vegyiparra, a kohászatra és a gépiparra hárul. Ezen ágazatok tervezett fejleszté­sét nagy objektumok terjedelmes felépí­tése jellemzi, amelyek döntők lesznek a termelés további növelésére már a har­madik ötéves terv időszakában, de fóként a további években. A mezőgazdaság terén a teljes terme­lés 11 százalékos növekedését tervezzük az idei évhez viszonyítva. Alapvető fel­adatnak kell tartanunk a gabona és a burgonya hektárhozamainak növelését. Az állattenyésztési termelésben elsősorban a gazdasági állatállományok tervezett ösz­szetételének betartásáról, valamint for­dulat eléréséről lesz szó az állatok hasz­nossága és a felvásárlási feladatok teljesí­tése terén. Különös figyelmet kell szen­telni a takarmányalap kibővítésének, ami az állattenyésztési termelés fejlesztésé­nek nélkülözhetetlen feltétele. Ezen a té­ren döntő szerepet kell játszania a ku­korica vetésterülete kibővítésének és hek­tárhozamai növelésének. A felsorolt fel­adatok teljesítése kedvező feltételeket teremt az ötéves tervnek négy év alatt való teljesítéséért folyó országos mozga­lom teljesítésére a mezőgazdaságban. A nagyarányú állami beruházási épít­kezés, amelynek terjedelme mintegy 12 milliárd koronát tesz ki, mindenekelőtt az ipar alapvető ágazatainak és a mezőgaz­daságnak fejlesztésére irányul. A terv je­lentós eszközöket biztosít gépek és be­rendezések szállítására. A terv teljesíté­sén kívül az építkezési termelés feladata az lesz, hogy kapacitását a központi épít­kezések feladatainak teljesítésére és túl­szárnyalására összpontosítsa. Az anyagi termelés gyors fejlesztése a munkatermelékenység növelése és a ter­melés gazdaságossá tétele mutatóinak be­tartása mellett megteremti a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei teljesebb kielégítésének alapját. A lakosság jöve­delme általában hat százalékkal emelke­dik. A kiskereskedelmi forgalom terve 5,5 százalékkal növekszik az ipari áru mennyiségének növekedése és az élelmi­szerek összetételének további javulása mellett. Ezzel kancsolatban meg kell I gyorsítani a kereskedelmi hálózat kibő­vítésének ütemét és meg kell javítani a szolgáltatásokat. Jelentős eszközöket fordítunk a lakás­probléma megoldására, az iskolák és eaészségüavi intézmények építésére. A la­kásalap összesen további 33 000 lakás­egységgel gyarapodik. 188 iskola épül (Folytatás a 2. oldalon.) KÖSZÖNTJÜK AZ UJ ESZTENDŐT! A kommunista és munkáspártok értekezletének eredményei és pártpropagandánk feladatai A CSKP Központi Bizottságának határozata A CSKP Központi Bizottságának határozata az 1960—1961. évi párt­oktatás megkezdéséről belpolitikai fejlődésünk égető ideológiai kérdé­seinek, valamint a nemzetközi kap­csolatok és a munkásosztály fórra­dalmi világmozgálma kérdéseinek megmagyarázására szabott irányt pártpropagandánknak. A 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek moszkvai értekezleté­ből, az egyhangúlag elfogadott Nyi­latkozatból és a népekhez intézett Kiáltványból igen felelősségteljes, új feladatok hárulnak pártnevelésünkre és általános pártpropagandánkra. A moszkvai értekezlet okmányai történelmi jelentőségűek, mert tu­dományos módon általánosítják a legutóbbi évek társadalmi világfej­lödésének alapvető feladatait, ösz­szegezik a szocialista világrendszer nagy sikereit, a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nemzeti felsza­badító mozgalom tapasztalatait s megmutatják társadalmunk továb­bi fejlődésének alapvető távlatait. Az 1957. évi Nyilatkozattal és Bé­kekiáltvánnyal együtt újra megerő­sítik a marxizmus-leninizmus rend­kívül nagy erejét. Korunk viszonyai közepette nagyszerűen továbbfej­lesztik a marxizmus-leninizmust. A CSKP Központ; Bizottsága de­cember 7-i és 8-i plenáris ülésén teljesen egyetértett velük és támo­gatta ezeket az okmányokat. A CSKP Központi Bizottsága abból kiindulva, hogy ezek az okmányok a nemzet­közi kommunista mozgalom rendkí­vül komoly mozgósító irányelvét ké­pezik a békéért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért, a szocia­lizmusért és a kommunizmusért folytatott küzdelemben, hangoztat­ta, hogy az egész pártot és dolgo­zóink legszélesebb rétegeit is meg keli ismertetni tartalmukkal. A ke­rületi és járási aktívák után most a párt alapszervezeteinek évzáró tag­gyűlésein is tárgyalni fognak a moszkvai értekezlet eredményeiről. Ugyanakkor a pártoktatás és az általános pártpropaganda keretében is általánosan ki kell bontakoztatni a Nyilatkozat és a világ népeihez in­tézett Kiáltvány eszméinek és kö­vetkeztetéseinek tanulmányozását és elsajátítását. A CSKP Központi Bizottsága ezért valamennyi pártszerv és szervezet kötelességévé teszi, hogy a kommu­nista és munkáspártok képviselői ér­tekezletén elfogadott Nyilatkozat és a világ népeihez intézett Kiáltvány tüzetes megvitatása alapján tegyenek konkrét intézkedéseket ideológiai munkájukban. Rendszeresen foglalkozni kell a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom és a nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel, melyek a moszkvai ér­tekezlet okmányainak tartalmát ké­pezik, s ezeket operatívan be kell iktatni a pártoktatásba és a CSISZ tanévébe, nyilvános pártgyüléseket, beszélgetéseket, előadásokat stb. kelj szervezni róluk a dolgozók számára, Á marxizmus-leninizmus tanácsadój* és tanulmányi intézményei, a járá­si pártbizottságok lektori csoportjai, az üzemi és falusi lektorátusok s további intézmények e kérdésekre összpontosítják tevékenységüket. Nagy szerepe van most az egész pártsajtónak, mert jelentós mérték­ben töle függ, hogyan ismerkednek meg a kommunisták és dolgozóik a jelenlegi világfejlődés alapvető kér­déseivel. A pártszervek és szervezetek biz­tosítják, hogy a pártoktatás vala­mennyi alakulata — a marxizmus­leninizmus esti egyetemeit is bele­értve — megvitassa a kommunista és munkáspártok értekezletének Nyilatkozatát és a világ népeihez intézett Kiáltványát. Az 1961 januári és februári két-három összejövete­len a következő tárgyköröket vegyék át: 1. A szocializmus győzelmes előrenyomulásának és a gyarmati rendszer bukásának jelenlegi kor­szaka. 2. A tartós békéért és a szocia­lizmusért vívott harc alapvető feladata: a különböző társadalmi rendszerű országok békés együtt­élésének s versengésének megszilárdítása és kibontakozta­tása. 3. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egysége és a kommunista pártok feladatai. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága előadás-ter­vezeteket ad ki a felsorolt tárgy­körökhöz, A járási pártbizottságok és az alapszervezetek e határozat értelmé­ben módosítják a körök, az esti is­kolák és szemináriumok egyes ösz­szejöveteleinek anyagát s határide­jét, emellett ügyelnek az idffíarta­Iékok felhasználására, hogy a párt­oktatás 2—3 éves alakulatai betart­sák az 1960—1961-re ajánlott tanul­mányi programot. Az összes bennlakásos pártiskolák előadásokban magyarázzák meg hall­gatóiknak a kommunista és munkás­pártok Nyilatkozatának és a világ népeihez intézett Kiáltványának tartalmát, és az egyes tárgyak ta­nulmányi programjaiban is feldolgoz­zák tartalmukat. A CSKP Központi Bizottsága a kö­vetkező tárgyköröket ajánlja azelő­adásos propaganda kifejtésére: 1. A világfejlődés jelenlegi sza­kaszának jellege, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents