Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-30 / 361. szám, péntek

A harmadik ötéves terv teljesítése népünk újabb diadala lesz Pavol Majling elvtárs beszámolója az SZNT harmadik plenáris ülésén Pavol Majling miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke beszámolója bevezető részében a következőket mondotta: A köztársaság kormánya 1960. de­cember 21-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1961. évi népgazdaság­fejlesztési tervet. E tény jelentősége annál nagyobb, mert i. harmadik öt­éves terv első évének tervéről van sző, amellyel a fejlett szocialista tár­sadalom építésének szakaszába ju­tunk. A kitűzött feladatok teljesítése so­rán azokból az eredményekből indu­lunk ki, amelyeket a második ötéves terv éveiben az anyagi termelés fej­lesztése, valamint népünk élet- és kulturális színvonalának emelése te­rén értünk el. Az elmúlt öt évben Csehszlovák Szocialista Köztársasá­gunk nagy sikereket ért el az egész népgazdaság fejlesztésében s ezen belül Szlovákia gazdasági és kultu­rális színvonalának emelésében is. Ebben döntő szerepet az ipar ját­szott. Az ipari termelés Szlovákiában 5 év alatt 87 százalékkal növeke­dett. Az ipari termelés terjedelme Szlovákiában az idei év végén meg­közelítőleg tízszer akkora lesz, mint 1937-ben volt. Dolgozóink a terme­lésben a második ötéves tervben ki­tűzött feladatokat már ez év má­jusának közepén teljesítették. Az ipari termelésnek az ötéves tervben tervezett ütemét körülbelül 17 szá­zalékkal haladjuk túl, ami termelő­erőink gyors fejlődésének közepette a termelés csaknem egyéves gyara­podását jelenti. A gépipar — mint Szlovákia döntő iparágazata — a má­sodik ötéves terv feladatait ez év márciusában teljesítette és az év végéig az 1955-ös évvel szemben a termelés 2,3-szorosát éri el a terv­ben feltételezett kétszeres növeke­dése helyett. Az anyagi termelésben elért sike­rek megnyilvánultak a munkaerőfor­rások intenzivebb kihasználásában is és kedvező feltételeket teremtettek azon célkitűzések elérésére, ame­lyeket a dolgozó nép élet- és kul­turális színvonala emelése terén irá­nyoztunk elő. A foglalkoztatottság általános növekedése 1956-től Szlo­vákiában meghaladja a 150 000 sze­mélyt, vagyis 22 000 dolgozóval több, mint amennyit a terv határozott meg. Ez megnyilvánul a lakosság pénzjövedelmének növekedésében is. Az életszínvonal emelkedését a no­minális bevételek emelkedése, az árak csökkenése és más szociális bérintézkedések jellemzik. A lakos­ságnak a kiskereskedelmi forgalom­ban megnyilvánuló egyéni fogyasz­tása több mint 50 százalékkal növe­kedett, míg a terv 43,3 százalékos emelkedést tételezett fel. A nagyarányú iskola-, kulturális és egészségügyi építkezésekkel, — főként az ötéves terv utolsó évei­ben — tovább javult a dolgozóink egészségéről való gondoskodás, a műveltség színvonalának emelkedése, valamint megjavultak a nép tudo­mányos és kulturális alkotó tevé­kenysége kibontakozásának feltételei. Az általános iskoláknak 3733 tanter­met adtak át, úgyhogy ma minden ötödik tanuló a második ötéves terv­ben épült új iskolába jár. A második ötéves terv jelentős vonása, hogy a termelőerők gyors­ütemű fejlődése mellett — a CSKP KB határozataival összhangban — az ötéves terv második felében jelentős sikert értünk el a gazdaság haté­konyságának növelésében, főként a termelés összetétele és a munkater­melékenység növelése következtében. A harmadik ötéves terv célkitűzései Az 1961. évi népgazdaságfejlesztési terv Szlovákiában az elért eredményeken ala­pul és a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzéseiből indul ki. Ebben az idő­szakban tovább emelkedik Szlovákia gaz­dasági színvonala és erősödik Ipari jel­lege. Ezen átalakulások alapját a szocia­lista iparosítás folyamatának elmélyíté­se és meggyorsítása fogja képezni. A CSKP országos konferenciája által az ötéves tervben az ipari termelés fej­lesztésének jövő évre kitűzött feladatalt nemcsak hogy betartjuk, hanem túl is szárnyaljuk Szlovákia ipari termelésének terjedelme 12,3 százalékkal növekszik, mégpedig elsősorban a kohászat, a vegy­ipar és a gépipar gyorsabb fejlesztésével. Ezen iparágazatok súlya és jelentősége Szlovákiában a harmadik ötéves tervvel összhangban jelentékenyen tovább növek­szik. A második ötéves terv feladatainak, és főként az 1960. évi feladatok sikeres tel­jesítése kedvező feltételeket teremtett az Ipar Igényes feladatainak a harmadik ötéves tervben való teljesítésére is. Emellett fiiként arra fogunk töreked­ni, hogy a feladatokat gazdasáqosabhan oldjuk meg, mindenekelőtt a termelési állőalapok jobb kihasználásával, a műsza­kok növelése útján. Már az ötéves terv első évében a műszakok számának lé­nyeges növelését tételezzük fel, főként a feldolgozó-ágazatokban. Ezen a téren kü­lönösen nagy feladatok várnak a gépipar­ra. A termelés terjedelme a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban és az épí­tőanyag termelésben csaknem 16 száza­lékkal növekszik. A terv különösen nagy feladatot tűz kl a kohászat fejlesztésében, ahol az 1960-as évhez viszonyítva a központi be­ruházási eszközök általában 70 százalék­kal emelkednek. Az új termelőhelyek döntő mér­tékben befolyásolják már az 1961. évi termelési feladatokat. Az acél­gyártás a Podbrezovai Šverma Vas­mű második acélvillanykemencéjének üzembehelyezése folytán 25 száza­lékkal emelkedik. A feketekohászat tervezett roha­mos fejlődése a harmadik, főként pedig majd a negyedik ötéves terv­ben megköveteli, hogy már most gyorsan fejlesszük hazai vasérc- és magnezitipari alapunkat. Szlovákiában a jövő évben a leg­gyorsabb fejlődés a vegyiparban vár­ható. Tekintettel a vegyipar növekvő jelentőségére és helyzetére, eme ágazat további fejlesztésével három héttel ezelőtt részletesen foglalko­zott a CSKP Központi Bizottsága. E termelés terjedelme Szlovákiában az 1960-as évhez viszonyítva 20 szá­zalékkal növekedik. Lényegesen na­gyobb lesz a nyersolajból készített termékek, a plasztikus anyagok, a műtrágya és számos más termék ter­melése. A beruházási építkezés, valamint az építkezésben az ipari módszerek meghonosítása feladataival összhang­ban 1961-ben az építőanyagtermelés 14 százalékkal növekszik. A cement­gyártás több mint 220 ezer tonnával lesz nagyobb. A cement- és mészgyártás gyors növelésével létrejönnek a feltételek a termelés összetételének megjaví­tására is, a könnyített és előregyár­tott anyagok javára, valamint az ipa­ri hulladékok kiegészítő nyersanyag­ként való jobb felhasználására. Az új építőanyagok gyártásában levő igényes feladatok a jövő év­ben megkövetelik a meglevő terme­lőhelyek jobb kihasználását, vala­mint a bratislavai, Štefánikovcei és košicei új üzemekben a termelés teljes bevezetését is. A kerületi nemzeti bizottságoknak, amelyek a jövő évtől az épületelemgyártó vál­lalatokat is irányítani fogják, min­den intézkedést meg kell tenniök a vlkanovái, öabai és okoliőnéi üzemek idejében való üzembehelyezésére is. A nemzeti bizottságok fontos feladata lesz a téglagyári termelés fejlesztésének biztosítása Is. Főként az Üzemek és be­rendezések kibővítését és korszerűsítését kell következetesen megvalósítani, vala­mint be kell vezetni új termelési eljárá­sokat és új termékek gyártását. Az ipar fejlesztésének 1961-ben is fő láncszemét a gépipar képezi. A gépipari vállalatok Szlovákiában egyre nagyobb mértékben vesznek részt a fontos épít­kezések, főként a kohászati, vegyipari és energetikai építkezések, valamint a köz­lekedés számára történő gép- és beren­dezés-szállítások országos biztosításában. A gépipari termelés egész terjedelme a jövő évben 18,9 százalékkal növekszik. E vállalatokban a termelés növelésének fő forrása az állóalapok jobb kihasználá­sa lesz. A termelés növelésének túlnyo­mó részét a meglevő termelőhelyek biz­tosítják. Ennek alapját a műszakok szá­mának további növelése képezi majd, el sősorban a döntő fontosságú üzemekben, így például a martin! Sztálin Üzemben el kell érni azt, hogy az első műszak munkásainak több mint 30 százaléka második műszakban dolgozzon, a Fém­áru Egyesült Vállalataiban az eddigi 35 százalék helyett 45 százalék, a bratislavai BEZ-ben pedig a munkások eddigi 50.6 százaléka helyett 60 százalék dolgozzon második műszakban. A termelés fejlődésének súlypontja jövő évben néhány országos fontosságú szakaszon nyugszik, így a vegyipari be­rendezések gyártásában, amelynek ter­jedelme 3,5-szörösére, a vlllanymozdo nvoké kétszeresére, a hengerdel beren dezéseké 82 százalékkal, a szállitóberen dezéseké 30 százalékkal, a hengercsap ágyaké 20 százalékkal stb. növekszik Jelentősen növekedik a közszükségleti cikkek, főként a televíziós készülékek a villany hűtőszekrények és más ter mékek gyártása. 51 kell érnünk a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését Az 1961-es évben és a következő években is igen komoly problémák várnak ránk a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság fejlesztésében, fő­ként a második ötéves terv éveiben elért eddigi eredmények megterem­tik a reális feltételeket ahhoz, hogy mezőgazdaságunk már a harmadik ötéves terv első évében gyorsabban fejlődjék. Hála pártunk kitartó és céltudatos törekvésének, döntő győzelmet ér­tünk el a szocialista termelési viszo­nyok elterjesztésében és megszilár­dításában, valamint a mezőgazdasági nagyüzemi termelés anyagi-műszaki alapjának kiépítésében. A szocialista szektor jelenleg Szlovákiában a me­zőgazdasági földeknek 80 -százalékát műveli. Jelentős sikereket értünk el pél­dául a cukorrépatermelésben, amely­nek vetésterülete a második ötéves tervben több mint 15 000 hektárral növekedett, amellett a hektárhozam a t idén 310 mázsát tett ki az 1956 évi 200 mázsával szemben. Jelentős növekedést értünk el a mezőgazda­sági termények piaci termelésében is, amikor is az idén az állami ala­pokba történő felvásárlás csaknem egyharmaddal lesz nagyobb az 1955 évinél. Emellett a tej felvásárlása ebben az időszakban csaknem két­szeresére, a húsé több mint egyne­gyedével, a tojásé 82 százalékkal emelkedett. Nyíltan meg kell mondani, hogy számos mezőgazdasági üzem és gyak­ran a nemzeti bizottságok és a me­zőgazdasági igazgatás funkcionáriu­sai sem becsülik kellőképpen a bur­gonya jelentőségét a takarmánymér­leg lényeges megjavítása s ezáltal az egységes földművesszövetkezetek, főként a hegyi és hegyaljai szövet­kezetek gazdasági megszilárdításának szempontjából. A burgonya jövő évre tervezett hektárhozamának, az átlagosan 150 mázsa hozamnak reális voltát meg­erősítik számos szövetkezet és állami gazdaság ez évi eredményei. A kelet­szlovákiai kerületben példaképül szolgálhat a poprádi járás számos szövetkezete, amelyek nagy hektár­hozamokat értek el. Teljesen elégtelen figyelmet szen­telnek a burgonyatermesztésnek a felvásárló vállalatok is. Ahelyett, hogy gondoskodnának jó minőségű, megfelelő burgonya ültetéséről, s a növények helyes gondozásáról és vé­delméről, rendszerint csak a felvá­sárlás időszakában érdeklődnek a burgonya iránt. A takarmányfélék terén a legna­gyobb tartalékot nálunk a rétek és legelők képezik. E tartalékok eddigi kihasználása nem megfelelő, mert a rétek és legelők gondozásában és trágyázásában elért részleges sike­rek ellenére az utóbbi években nem növekedett lényegesen a termelés. Szlovákia valamennyi kerületében az állattenyésztési termelés fő prob­lémái a sertéshízlalás, valamint a tehénállomány hasznosságának foko­zására összpontosulnak. A vágóser­tés tervezett felvásárlásának telje­sítése megköveteli a sertéshizlalás új technológiájának bevezetését. A hízósertések átlagos napi súly­gyarapodását az 1960-as évvel szem­ben átlagosan legalább 20 százalék­kal kell növelni. Míg a sertéseknél a fő feladat a nagy állományok hatékony kihaszná­lásában rejlik, a teheneknél első­rendű feladat lesz az állományt kö­rülbelül 20 000 darabbal növelni, emellett e gyarapodást háromnegyed részben a nyugat-szlovákiai kerület­ben kell elérni. A mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítására a terv megfelelő pénzügyi és anyagi esz­közöket irányoz elő. A szlovákiai ke­rületekben a mezőgazdasági beruhá­zások terjedelme a jövő évben 2,9 milliárd koronát tesz ki, vagyis csaknem 500 millió koronával ha­ladja meg az idei évi beruházást. A CSKP KB az utóbbi tíz évben számos alaposan kidolgozott intézke­dést hagyott jóvá, hogy a mezőgaz­daságban hogyan érhető el javulás a növénytermesztés, mint az egész me­zőgazdaság fejlesztése fő láncszemé­nek növelése terén. A jó szervezők­nek szüntelenül vissza kell térniök ezekhez a határozatokhoz s meg­fontoltan évről évre, szövetkezetről szövetkezetre következetesen érvé­nyesiteniök kell e határozatokat a gyakorlatban. Például az elkövetkező téli időszakot fel kell használni arra, hogy valamennyi egységes földmű­vesszövetkezetben minden egyes szö­vetkezeti taggal megtárgyalják az egész évi termelési terveket, hogy a szövetkezetekben és járásokban in­tézkedéseket dolgozzanak ki a föld­alap termővé tételére irányuló széles mozgalom kibontakoztatása és az állattenyésztési termelésben az új technológia elsajátítása érdekében. Emellett nagy figyelmet követel az ötéves terv négy év alatt való tel­jesítésére vállalt kötelezettségek további kidolgozása és konkretizálá­sa. A beruházási építkezés nagy feladatai A harmadik ötéves terv beruházási tervének meg kell teremtenie a fel­tételeket ahhoz, hogy Szlovákiában rohamos ütemben fejlődjenek tovább az ipar alapvető ágazatai és hogy lege. E feladatok teljesítése szem­pontjából mindenekelőtt a harmadik ötéves terv első évei lesznek dön­tőek. A terv Szlovákiában a jövő évre állami építkezésre csaknem 12 milliárd korona, vagyis az idei év­nél 1,3 milliárddal nagyobb összeg beruházását irányozza elő. A jövő években a beruházási építkezés ter­vének alapvető vonása az építkezés nagyarányú összpontosítása lesz a nehézipar döntő szakaszaira. Gazdaságunk fejlesztésének és az élet­színvonal emelésének országos célkitű­zéseivel összhangban az építkezés súly­pontja az Ipar fejlesztésében lesz. Külön rá kell mutatni arra, hogy megnövekszik az építkezés súlya a nemzeti bizottságok által irányított ágazatokban. A jövő év­ben a nemzeti bizottságok által irányí­tott gazdaság csaknem 40 százalékban részesedik az egész építkezésben. A jövő évet továbbá új, fontos terme­lőhelyek nagyarányú építésének kezdete jellemzi, főként az Iparban. Oly nagy építkezések kezdődnek, mint például a salai nitrogéngyár második szakasza, a Rimavská Sobota-i nagy cukorgyár, a ko­Slcei Keletszlováklal Kohómű tisztító és kompresszoros állomása és számos más akció. Ezenkívül széles mértékben meg­kezdődik a meglevő üzemek korszerű­sítése és kibővítése. A jövő évi beruházási építkezés ter­vének magas fokú Igényessége az eddigi feladatokhoz viszonyítva főként néhány döntő fontosságú kohászati és vegyipari építkezés nagyarányú összpontosításában rejlik. Továbbá pedig számos újonnan üzembehelyezett vállalatban a termelés technológiájának megoldásában, terve­zési előkészületük gyors befejezésében, az építkezési termelés alapos előkészíté­sében rejlik. Alapvető feladat lesz a központilag ter­vezett építkezések tervének teljesítése. Az Igényes feladatok teljesítése érdeké­ben rendszeresen és komplex módon meg kell teremteni a feltételeket mind a be­rendezések gyártóinál, mind a szerelési szervezeteknél, valamint az építkezési vállalatoknál is. Majling elvtárs ezután rámutatott több fogyatékosságra a tervezési előkészítés Ideiében és jő minőségben való biztosí­tása terén. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű qondot ke.II fordítanunk az épülőfélben levő építkezések túlzott számának meg­szüntetésére. Különösen Kelet-Szlovákiában vár­nak iaényes feladatok építőiparunkra. A košicei Hron építkezési üzem mun­káinak terjedelme 23 százalékkal növekszik s lényegesen bővül a Hyd­rostav és a Váhostav vállalatok által végzett seoédmunkák terjedelme. A jövő év folyamán építőiparunk­ba bevezetjük az úi bérrendszert — mondotta a továbbiakban Majling elvtárs. Ez ioen gondos eljárást kö­vetel az új bérrendszer felülvizsgá­latánál a prešovi Magaséoltészeti Vállalatban, a Hvdrostavban és a Váhostavban s főként általános be­vezetése során a jövő év második felében. E kérdések megoldásánál fel kell használni azokat a tapasz­talatokat, amelyeket az új bérrend­szernek az építőanyagiparban való bevezetésénél nyertünk. A munkatérmelékényséá növelésének döntő jelentősége Az 1961. évi feladatok teljesítése szempontjából a termelésben és az építkezésben is döntő < jelentőségű lesz a munkatermelékenység további növelése, amely az iparban 7,6 szá­zalékkal, az épltőinarban 10,2 száza­lékkal növekszik. E feladat igényes­ségét mindenekelőtt abban kell lát­ni, hogy a terv az iparban a terme­lés növelésének 65 százalékát a munkatermelékenységgel, az építő­ipari termelésben pedig gyakorlati­lag a termelés egész fokozását a munkatermelékenység növelésével irányozza elő fedezni. E feladatokat továbbá abból a szempontból kell megítélnünk, hogy az 1961-es év folyamán az alapvető iDarágazatokban tovább tart a mun­kaidő csökkentése, amit a munka őratermelékenvségének növelésével kell biztosítani. A munkatermelékenységnek a terv­ben meghatározott növelése főként a műszaki fejlesztésre fog támasz­kodni. Mindenekelőtt a magas tech­nikai színvonalú új termelési alapok üzembehelyezéséről van szó. A mun­katermelékenység növelésének fel­adatai azzal kapcsolatban, hogy szá­mos üzem tér át a rövidített mun­kaidőre, egyúttal előtérbe állítja a termelési berendezések intenzívebb kihasználásának kérdését a műsza­kok folyamán, valamint a műszakok számának növelését. Az adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években elért bizonyos haladás ellenére je­lenleg az iparban az első műszak munkásainak általában csupán egy­harmada dolgozik második műszak­ban. A haladó technika és technológia hatékonysága jelentős mértékben füga a dolgozók szakkénzettsé,gének mert 1965-ben Szlovákia népgazda­ságában 32 000 új dolgozó, ebből az iparban 15 000 új dolgozó fog mun­kálkodni. A jövő évben az általános munkaerőszükségletet a fejlesztési terv körülbelül 50 százalékra bizto­sítja a tanoncviszonyban levő fiata­lok •soraiból szakképzett dolgozók­kal, valamint a főiskolát és szak­iskolát végzett dolgozókkal. Helyes a vállalatoknak az a tö­rekvése, hogy főiskolát végzett szak­embereket nyerjenek. Szükséges azonban, hogy maguk a vállalatok nagyobb mértékben járuljanak hoz­zá saját szakembereik neveléséhez. Különös figyelmet kell szentelni szakemberek előkészítésének az újonnan épített üzemek számára. A Keletszlovákiai Kohómű részére a szakemberek előkészítésében nyert tapasztalatok megmutatják, milyen igényes feladat ez. Tovább emelkedik a nép életszínvonala Az anyagi termelés további fej­lődése a minőségi mutatók betartása és a termelés gazdaságossá tétele mellett megteremti a feltételeket a lakosság anyagi és kulturális szük­ségleteinek teljesebb kielégítésére. A foglalkoztatottság növekedése és a dolgozók szakképzettségének emel­kedése ugyanakkor kihat gyorsabb fokozatos minőségi átalakulásokra is az életszínvonal struktúrájában. Mindeme tények kifejezésre jutnak .a lakosság jövedelmének szüntelen növekedésében, amely a jövő évben átlagosan 6 százalékkal növekszik. A mezőgazdaságban a termelés gyors üteme, az árutermelés fokozódása és a szövetkezeti nagyüzemi termelés megszilárdulásával összefüggő szá­mos további intézkedés megnyilvánul a szövetkezeti tagok jövedelmének növekedésében. A kiskereskedelmi áruforgalom terve 5,5 százalékkal növekedik, s tekintetbe veszi az idei év fejlődését, valamint a fogyasztás fejlődésében beállott változásokat. A kiskereskedelmi forgalom összeté­telében tovább növekszik az ipar­cikkek hányada, amelyek meghaladják a 48 százalékot. Az 1961. évi terv biztosítja a fokozott élelmiszerfogyasztás és összetételének megjavításával hozzájárul a táplálkozás minőségének további javításához. A lakosság igényeinek kielégítésében a fő problémák az Ipari árucikkekre össz­pontosulnak, amelyeknek szállítása több mint 15 százalékkal növekszik. A napi közszükségleti cikkeknél a szükséglet tel­jes fedezése mellett hazánkban elérjük vagy túl is szárnyaljuk a gazdaságilag legfejlettebb államokban az egy főre eső fogyasztás színvonalát. így lesz ez pél­dául a hús, a cukor, a textil, a cipő stb. fogyasztásánál. A kereskedelem fejlesz­tésének igényes feladatai megkövetelik a kereskedelmi hálózat kibővítését és ja­vítását, az eladás új, haladó formáinak intenzívebb bevezetését s emellett külö­nös figyelmet kell szentelni a kereske­delmi hálózat kiépítésének az új lakóte­lepeken, a városokban és az ipari köz­pontokban. A jövő évi terv a lakosság Igényeivel összhangban gondoskodik a szolgáltatás sok megfelelő fejlesztéséről is. A szol­gáltatások egész terjedelme 9,5 száza­lékkal haladja meg az Idei szolgáltatá­sokat. A lakásépítés terén nagy feladat áll lényegesen megváltozzon köztársasá- j megfelelő növelésétől. Ezen a téren gunk keleti részének gazdasági jel- rendkívüli feladatok várnak ránk, előttünk: 1970-ig meg akarjuk oldani a lakásproblémát. A lakásépítés feladatai ezzel kapcsolatban 1965-ben nagy ará­nyokat öltenek. E feladatok megvalósí­tása megköveteli valamennyi dolgozó fo­kozott erőfeszítését, annál is inkább, mert a szövetkezeti és az egyéni lakás­építés feladatalt az idei évben nem tel­jesítettük. Szlovákia egész lakásalapja 1961-ben több mint 33 000 lakásegységgel, vagyis csaknem 22 százalékkal növekszik. El­érjük az építkezés magas fokú Intenzitá­sát, amikor Is 1000 lakosra egy évben több mint nyolc újonnan épített lakás jut majd. Az építkezés ilyen fokú inten­zitását nem érték el a legfejlettebb ka­pitalista államok, így az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Svájc, Franciaor­szág, Ausztria, stb. sem. Miben kell látnunk a lakásépítés fő problémáját? Az alapvető problé­mát a szövetkezeti lakásépítés tel­jes kibontakoztatása jelenti. A tag­alap 'fejlesztésének eddigi állapota az 1961-1962. évi szövetkezeti épít­kezés feladatainak szempontjából elégtelen, főként a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerület járá­saiban. A tervezett feladatok tel­jesítése érdekében a járási nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítést kell tenniök. A jövő évben 15 800 családi ház építését kell befejezni. Az építkezés eme formája iránt állandóan nagy az érdeklődés, de fokozott figyelmet kell szentelni a befejező munkáknak, amelyeket már két év óta igen elég­telenül teljesítenek. Nagyobb gondot kell fordítani eme építkezések anyagellátására. (Folytatás a 3. old.) ŰJ SZÖ 2 * 1960. december 30.

Next

/
Thumbnails
Contents