Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-29 / 360. szám, csütörtök

A párípropagandíra fontos feladat hárul A szocialista építés gyakorlata igazolja, hogy minél nagyobbak és igényesebbek a feladatok, annál inkább növekszik a politikai munka felelőssége a dolgozók­öntudatának fejlődését illetően. A párt propagandája sohasem szakadhat el az élettől, az idószcrdü problémáktól. Eze­ket a szempontokat vették figyelembe a rožňavai járási pártbizottság dolgozói is. A fő súlyt a pártoktatás magasabb formáira helyezték, ugyanakkor gondos­kodtak arról is, hogy a falvakon tartott különféle ismeretterjesztő előadásokat a dolgozók érdeklődése szerint szervezzék meg. Szervezési szempontból sikeresnek mondható az a kezdeményezés, hogy az egyes alapszervezetek vezetősége mellett bizottságot létesítettek, mely az ismeret­terjesztés munkáját irányítja. Egyik ilyen jól működő bizottság a rožňavai vasércbányában dolgozik. Vanek Ferdinánddal, a vasércbánya közgazdászával, a lektori csoport veze­tőjével a propagandamunkáról beszélget­tünk. Szavai az üzemi pártbizottság azon igyekezetéi tükrözik, hogy a pártpropa­gandát minél közelebb vigyék a munká­sokhoz, s ugyanakkor formai változatos­ságával is felkeltsék az érdeklődést. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap­ban például a kommunista munkabrigá­dokról szerveztek előadást. Most a CSKP 40. évfordulójára készülnek. Üzemükben cz idő szerint 27 munkás­kollektíva versenyez a szocialista mun­kabrigád címért. A pártszervezet legfőbb gondjának tartja, hogy ne csak az üze­mek közt szervezendő tapasztalatcserével segítse a brigádokat, de az egyes problé­mák rendszeres megtárgyalásával is. Ugyanakkor böviiteni is kívánják a szo­cialista munkaverseny eddigi keretét, s mint a kollektív szerződésből kitűnik, a jövő évi bányásznapig az üzem mun­kásainak 55 százalékát meg akarják nyer­ni a szocialista munka új formáinak. Élénken foglalkoznak az üzemben a műszaki fejlesztés és az új technika ki­használásának kérdésével is. A pártbizott­ságnak az a terve, hogy az újítómoz­galmat tömcgalapra helyezzék, s így se­gítsék az egyes részlegek műszaki fej­lesztése problémáinak megoldását is. A műszaki-fejlesztési tervek elkészí­tésénél a pártbizottság mozgósította a bánya kommunista kollektíváját, s akti­vákon, munkásgyüléseken tárgyalták meg, hogy minél alaposabb legyen. Helyesen abból az elvből indultak ki, hogy a mű­szaki fejlesztés, mint a munkatermelé­kenység növelésének leghatékonyabb esz­köze, olyan feladat, melyet csak a dolgo­zók aktív részvételével lehet eredménye­sen megoldani. S mivel a műszaki fej­lesztés bonyolult és sokrétű feladatainak megoldása csakis a dolgozók közt foly­tatott politikai, nevelő-, felvilágosító munka eredményeként várható, az üzem pártbizottsága fokozza és minőségileg is lényegesen javítani kívánja ezt a mun­kát. Nemrég foglalkoztak azzal is, hogy a műszaki értelmiség és műszaki taná­csok aktivizálása révén is segítsék a feladatok teljesítését. Ennek érdekében beszélgetést szerveznek a műszakiakkal, s a feladatokat ugyanakkor részletesen megtárgyalják az aiapszervezctekkel is. A harmadik ötéves terv célkitűzései komoly feladat elé állítják a rožňavai vasércbánya dolgozóit. Eddig jó lendület­tel készülnek a nagy tervekre. Még no­vember folyamán teljesítették a második ötéves tervet, s elhatározták, hogy az év végéig tízezer tonna vasércet termel­nek terven felül. — A pártpropagandának mozgósítania kell a termelésre — vallják a rožňavaiak, s az eredmények arról tanúskodnak, hogy ez a mozgósító jelleg üzemükből nem is hiányzik. (d) MOSZKVAI TUDÓSÍTÁSUNK harcos múltjával! ismerkednek a fiataloké Id. Száméi Pál a pártmunkában szerzett több évtizedes tapasztalatairól beszél a fiataloknak. A Čiližská Radvaň-i Helyi Nem­zeti Bizottság irodájában he­ves vita folyt. Az ajtón néhány han­gosan kiejtett szó szűrődött át. — Megtartjuk! — Halasszuk el! Kopogtattunk. Amikor beléptünk az irodába, mindenki hallgatott. A tekinteteken látszott, hogy nem hangzott el az utolsó szó. S ezt az utolsó igent, vagy nemet később tő­lünk akarták hallani. Nekünk kellett megoldani a problémát: — Mi történjék, ha a CSISZ poli­tikai oktatására nem jön el az elő­adó? • A lehetőségeket vizsgáltuk. Az elő­adás témája: Tanuljunk a pártról. A faluban sok régi kommunista él, akik arról, hogy mi a párt és mit jelent párttagnak lenni, különösebb felkészülés nélkül, saját élményeik alapján beszélhetnek. Id. Száméi Pál, a helyi nemzeti bizottság tit­kára vállalkozott a feladatra. Nagy Vilmos birtokán ismerked­tem meg a munkásmozgalom­mal — kezdi beszédét Száméi elv­társ. — Szociáldemokrata szónokok jöttek közénk. Nekünk, cselédeknek az emberi jogokról beszéltek. Meg­alakítottuk a szervezetet, megválasz­tottuk a bizalmiakat. Negyven éve, amikor kitört az ál­talános földmunkás-sztrájk, mi is belekapcsolódtunk. Kertész Arpád bérlő rá akart beszélni bennünket, hogy vegyük fel a munkát. Próbál­ta szépen is, meg csúnyán is. Érzé­keny húrokat is megpendített. Azt mondta, az állatok nem tehetnek semmiről, legalább azokat etessük. De mi nem szegtük meg az egysé­get. Egy ideig az urak etettek. A fő­bérlő meghívta rokonságát: nyápic úrfiakat és finyás kisasszonykákat. De a kényszer sem tudta rábírni őket a becsületes munkára. Négy napig tartott a sztrájk. Az utakat is őriztük. Nekem azt mond­ták az idősebb elvtársak: — Pali gyerek, fogj villát és menj a bogyai útra. Vigyázz, hogy kocsi­al senki se jöjjön a faluba, de ki ;e menjen senki! Ej, de haragudott rám Nagy Vin­:e. Ökrös fogattal gabonát akart az állomásra vinni. Azt mondta, ostor­ral veri ki a szememet. De nem bántott. Fék a forradalmi hangu­lattól. A szjrájkban bizonyos eredménye­ket értünk el. Azelőtt fél háromkor keltünk, megetettük a jószágot s virradatkor már kint voltunk a földeken. Naplementekor, úgy nyolc óra felé hagytuk abba a munkát. Ha­zamentünk, megetettünk és mire le­fekhettünk, tíz óra volt. Az új rendelkezések szerint reg­gel hattól este hatig dolgoztunk. Szinte szégyeltük világos nappal ki­fogni az állatokat. A fizetésünk is valamivel több lett. Egy ideig do­hánypénzt, sópénzt és petróleum­pénzt kaptunk. Azonban a szociálde­mokrata vezetők árulása után rosz­szabbra fordult a helyzet. A szociáldemokrata baloldalból alakult kommunista pártban volt minden reményünk. A faluban erős pártszervezetet alakítottunk. Sokan támogattak bennünket. Földes Bálint részarató-napszámos kis nádfedeles házacskáját a pártszervezet rendel­kezésére bocsátotta. Volt úgy, hogy százan szorongtunk a kis helyiség­ben. Annyira befüstöltük a kis szo­bát, hogy látni sem lehetett. Az egyik tanácskozásunkon közbevetet­tem: — Nem lehet a füsttől látni. Nem fogok a gyűlésen dohányozni. Az elvtársak közül többen követték pél­dámat ... A fiúk, akik cigarettázva hallgat­ták Száméi elvtárs előadását, egymásra néztek. A nagy teremben szétfoszlik a füst, de a szaga kel­lemetlen lesz másnap a gyermekek­nek. Egyesek célzásnak vették az előadásban hallottakat. Az ilyen ap­róságokból is tanulhatnak az idős elvtársaktól... A fiatalok figyelmesen hallgatják az előadást. Füssi Ferenc mereven néz az előadóra, pedig édesapjától nemegyszer hallott ezekről a dolgok­ról. Száméi elvtárs is megemlítette, hogy együtt jártak vasárnaponként Qalovóra pártiskolázásra. Húsz kilo­métert gyalogoltak. Až épületet, ahol az előadás folyt, őrizték. Az előadó miatt, hogy ne kerüljön csendőrkéz­re. Egy másik fiú. Mészáros Zoltán a nagyapjától hallott egyet-mást arról, amit Száméi elvtárs beszélt. Hallotta, hogy együtt voltak bezár­va. Velük volt Földes Bálint is, aki­nek házában a kommunisták gyüle­keztek. Bálint bácsitól akarták megtudni a csendőrök, honnan értesült a ké­szülő pártkonferenciáról. Újságból nem olvashatta, nem tud se írni, se olvasni. A pártszervezet vezetőségét akarta a csendőrség elfogni. A szer­vezők és az agitátorok után kutat­tak. Bálint bácsi nem árulta el elv­társait. Azt mondta, a felesége ol­vassa neki az újságot. Nagy számban járt újság a faluba. Száméi elvtárs beszédében kitért ar­ra, hogyan terjesztette a kommu­nista lapokat. Arról is beszélt, milyen nehéz sora volt azután, amikor 1938­ban kikézbesítették a falusi párt­szervezetnek a betiltó parancsot. A fasiszta rémuralom idejéből külön­böző történetek jutnak eszébe ... A hallgatók észre sem vették, mennyire elrohant az idő. Késő este lett, mire Száméi elvtárs befe­jezte előadását. Pedig csak az első részt — a párt harcát a burzsoá köz­társaság ideje alatt — elevenítette fel a fiataloknak. Csak röviden, mert azokról az eseményekkel teli évek­ről napokig tudna beszélni. Drábek Viktor Fiľakovo tovább fejlődik A területi átszervezés következtében Fiľakovo is elvesztette járási szék­hely jellegét. Ez a tény sokaknak alkalmat adott arra, hogy a város fejlő­désével kapcsolatban meg­kongassák a vészharangot, mondván, hogy az utóbbi években szépen fejlődő városka visszasüllyed a régi színvonalra. Hogy ezeknek a borúlátó egyé­neknek nincs igazuk, ez minap a városi nemzeti bizottság titkárával, Schneider Péter elvtárs­sal folytatott beszélgeté­sünk során bizonyosodott be. A múlt egyik átkos örökségeképpen Fiľakovon rendkívül kedvezőtlenek a lakásviszonyok. Az utóbbi években egészséges, kor­szerű lakások épültek a városban, de még mindig kevés az új lakás. A jö­vőben is legfontosabb fel­adat marad a lakásépítés, a rossz lakásviszonyok­megjavítása. Schneider elvtárs kijelentése alap­ján szép eredményeket értek el a szövetkezeti lakásépítés terén is. A vá­roska területén jelenleg 160 egyéni és számos ál­lami lakásépítkezés fo­lyik. Az új városi nemzeti bizottság a jövőben fel­adatául tűzte ki a szö­vetkezeti lakásépítés nép­szerűsítését. Fiľakovon a lakosságnak nyújtott szolgálatok te­rén is jók az eredmények. Néhány héttel ezelőtt ad­ták át rendeltetésének- az új korszerű falatozót. A legközelebbi hetekben megnyílik egy tisztító­üzem, illetve egy fe­hérneműgyüjtő • üzem, és egy korszerű elekt­romos javítóműhely. Meg­oldják a televíziós ké­szülékek javításának kér­dését is, mivel a város­ban már több mint 400 készülék van. Mindez csak egy része a szép terveknek, ame­lyeket a városi nemzeti bizottság a lakosság ér­dekében meg akar való­sítani. Fiľakovo tehát to­vább halad, a fejlődés út­ján. Agócs Vilmos A Ibert Sabin amerikai professzor kétségtele­nül szakértője a gyermekbénulás elleni ol­főanyagnak, hisz az ö felfedezettje. Sok évet szentelt életéből az alattomos, veszélyes be­tegség ellen vívott kitartó harcnak. Éppen ezért nagyon fűtötte kíváncsiságomat, mi a véleménye az amerikai tudósnak az ö eljá­rása alapján gyártott szovjet oltóanyagról. Azt már tudtam, hogy tavasszal küldtek Sabin pro­fesszornak az oltóanyagot tartalmazó drazsékból. A tudós megvizsgálta az anyagot laboratóriumá­ban s mint mondotta, az eredmény több mint kielégítő. — 0' key, minden rendben van — mondta ne­kem. — Az oltóanyag jó, a drazsé Ízletes. Ha megérkezem az Egyesült Államokba, propagálni fogom a drazsés oltóanyagot. Sabin professzort különösen az lepte meg, hogy minden darab cukorka kellő számú vírust tartal­mazott. Márpedig köztudomású, hogy igen nehéz a pontos adagolásuk. Ezért nem véletlen, hogy amikor felkereste a moszkvai Marat cukorkagyárat, mely a gyer­mekbénulás elleni oltóanyagot tartalmazó drazsé­kat gyártja, első kérdése ez volt: — S hogy érik el önök, hogy az oltóanyag egyenletesen és teljesen benne legyen minden szem drazséban? — Tessék beljebb kerülni a gyárba, majd meggyőződhetik róla — vezette beljebb a vendé­get Ĺjudmila Vlagyimirovna Rogyionovova, agyár igazgatója. Már benn is vagyunk a nem túl nagy, ragyo­góan tiszta épületben. Jobbra egy hosszú csoma­golóasztál és a gép, mely ügyesen és gyorsan töltögeti a dobozokat drazséval. A külföldi vírus­kutatók a különleges dobokhoz lépnek, melyekben az oltóanyag és az édes szirup bűvös erejű dra­zsévá formálódik. A vendégek éberen figyelik a munkát, behatóan érdeklődnek a látottak iránt. Megmutatják nekik BÜVERŐ — mogyorószemben a szirupot, az oltóanyagot, bemutatják a drazsé gyártásának valamennyi folyamatát. ...Hogyan is kezdődött? Hogyan jött a Marat cukorkagyár arra a gondolatra, hogy oltóanyag ­drazsét gyártson? Egyesek azzal magyarázzák, hogy hagyománnyá vált: az üzem vezetősége nem zárkózik el az új elől, ha az hasznos lehet. Az­előtt például, D2 vitamintablettákat gyártották. Az üzem azonban kimondott cukorkagyár; remek halvát készít, melyet a világ számos országába szállítanak. Különösen a drazsékészítmények ör­vendenek nagy népszerűségnek. — Azelőtt ötven fajta drazsét gyártottunk, most már ötvenegyet — mondja az igazgató. — Lát­ják, itt van az antipoliodrazsé, a gyermekbénu­lás elleni leghatásosabb szer. Ez az ötvenegye­dig fajta, melyet különösen nagyra becsülnek. Innen vándorol a kórházakba. Féltő gonddal és nagy szaktudással gyártják az üzem legjobb dol­gozói: Zsukova, Makarova, Szaulina, Vicinszkaja, Arbuzova és Szerganova. ' Régebben oltóanyagos kenőcsöt bocsátott ki a gyár, de az orvosok nem voltak elégedettek. Akkor elhatározták, hogy a vakcinát, az oltó­anyagot valamilyen cukorkafélébe „csomagolják". A cukrászipari intézet is felfigyelt a kezdemé­nyezésre. Sokat segített Mihail Petrovics Csu­tnakov professzor és a gyermekbénulás kutatásá­val foglalkozó intézetének munkatársai. A dra­zséba csomagolt oltóanyaggal most már minden 2 hónapnál idősebb és 20 évnél fiatalabb szovjet polgárt ellenállókénossé tettek a szörnyű beteg­séggel szemben. Dc az elért eredmények még nem jelentik a végcélt. Sabin professzor tanácsára elhatározták, hogy mindenkit beoltanak. Hisz nemcsak a fiatalok, hanem az öregek sem vetik meg az édességet. — Ugye? — kérdezi Rogyionova, miközben gyógycukorkákkal kínálgat berniünket. Megkóstoljuk. ízlik. íratlan törvény az üzemben: mihelyt a gyer­mekbénulást kutató intézetből megérkezik az oltóanyag, a legjobb mesternők minden más mun­kát abbahagynak és megkezdik az antipoliodrazsé gyártását. Senkit sem engednek be ebbe a rész­legbe. Kimondottan steril környezetben dolgoz­nak, csak az intézet munkatársa van jelen. Min­den gyártmánysorozatot próba végett elküldenek az intézetbe. Innen azután rendeltetési helyükre továbbítják a drazsékat. Még nem volt rá példa, hogy valamelyik csomagot selejtként visszaküld­ték volna az üzembe. A drazsékból már szállítottak Albániának, Bulgáriának, Magyarországnak és Romániának, mintát küldtek a Német Szövetségi Köztársaság­nak és Japánnak. A vélemények mindenütt meg­egyeznek: nagyszerű gyógyszer. Szívesen veszik be a fiatal páciensek. A gyár napi átlagteljesítménye körülbelül 3 millió adag. De ez nem a végső határ. A gyár­tási technológia már olyan pontos, a termelök szakértelme már olyan magas színvonalú, hogy vírusos folyadékok biztosításával korlátlan lehe­tőségei vannak a gyártás növelésének. De nemcsak a gyermekbénulás ellen gyártanak itt drazsékat. Jelenleg az a probléma foglalkoz­tatja a gyár dolgozóit, hogy drazséban „csoma­goljanak" például tengeri kelt, mely igen hasznos gyógyszernek bizonyul. Receptje már elkészült. Próbára is gyártottak belőle. Kétségtelen, hogy ez az orvosság kellemes ízű drazsék formájában hamarosan kapható lesz a gyógyszertárakban. KONSZTANTY1N BARIKIN LIBIG libereci volt textilmágnás fal­' kenburgi kastélya a folyó év október el­sejétől mezőgazdasági műszaki iskolává ' alakult, melynek termeiben 160 ifjú­I munkás sajátítja el gyakorlatban és elmé­1 letileg a mezőgazdaság szervezésének és \ irányításának művészetét. Az intézet ta­' nulói, akik kétéves tanulmányi ido alatt I műszerészekké képezik magukat, O. Polák ' oktató felügyelete alatt a traktor tit­[ kaival ismerkednek meg. (K. Mevald — ČTK — felv.) A Német Demokratikus Köztársa­ság televíziója hétfőn mutatta be a televíziós készülékek képernyőjén a milliomodik televíziós készülék tu­lajdonosait — egy neubrandenburgi tartománybeli szövetkezetes család­ját. Az NDK televíziója a Fekete­| tengerhez küldi üdülésre a millio­modik televíziós készülék tulajdono­sát. MORAVSKÁ TŔEBOVÁBAN iskolát lé­'Jesítenek a gyenge látóképességü gyer­! mekek számára. A jövő év februáriától \ kezdve 5 osztályban kezdődik meg a speciális tanítás az erősen csökkent lá­' tóképességű gyermekek számára. A „Merry Hill" New York-i mozi­ban hétfőtől előadják a Ballada a katonáról" című kiváló szovjet fil­met, amely a nézőközönség nagy ér­deklődésének örvend. EGYRE TÖBB A SZEMÉLYGÉPKOCSI I TULAJDONOS a kelet-szlovákiai kerület i vasércbányászai körében. Csupán az 1960­' as év második felében a košicei Moto­i techna elárusítóhelyén 17 bányaüzemi I dolgozó vette át új autóját: S Octáviát, • valamint Wartburgokat és Moszkvicsokat. A Centrotex lenszövet gyártmá­nyaink jövő évi választéka iránt rendkívül nagy az érdeklődés Auszt­ráliában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Dániában, Svédor­szágban, Norvégiában, a Német Szö­> vetségi Köztársaságban, Kanadában, ' az Amerikai Egyesült Államokban, Kubában és Angliában. LIPCSÉBEN MEGNYITOTTÁK a Reclam I olvasókávéházat, amelyben egyelőre 50 [később 100 vendég forgathat 50 - 60 hazai i és külföldi újságot, folyóiratot és 300 | könyv áll a látogatók rendelktzésére. AZ NDK PRÁGAI KULTURÁLIS ÉS >TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONTJÁT na­! ponta több száz érdeklődő látogatja, ; Nagy az érdeklődés az NDK-beli • hanglemezek és kották iránt. BRNÖBAN A NYELVÉSZETI ISKOLA | dolgozóinak kezdeményezésére orosz klub > alakult. A klub lehetővé teszi a brnói | lakosok számára, hogy hetente 'egyszer • elmélyítsék orosz nyelvismereteiket és | további ismereteket nyerjenek a szovje­tek országáról. EURÓPAI FORDlTÖ KÖZPONT — ! Europian Translation Centre — léte­sítését határozták el a nyugat-euró­pai államok a kelet-európai orszá­gok, főleg a Szovjetunió tudományos irodalmának gyorsabb és szervezet­teb fordítására. A központ Hollan­diában fog működni. A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZÖ­< VÉTSÉG TANÁCSA elhatározta, hogy , négyéves program keretében tudományos |expedíciókat szervez az Indiai-óceán fel­, tárására. Eddig 14 ország - köztük a | Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia ! és Franciaország - tudósai jelentették ' be részvételüket. A VIETNAMI PARASZTOK több • mint 75 százaléka tömörült eddig ! termelőszövetkezetekbe. Az utóbbi ; hat évben a Vietnami Demokratikus Köztársaságban 60 állami gazdaság '. létesült. AZ ORAVSKY PODZÁMOK1 SZESZ­• ÉS KONZERVGYÁR dolgozói ez év végéig 1130 tonna befőttet és félkeszárut készí­tenek eperből, málnából, áfonyából, csip­I kebogyóból és más gyümölcsből. T érmé­• keik 30 százalékát külföldre szállítják. BERTHOLD BRECHT „Galilei éle­• te" című színműve 200. előadását ér­te meg a Berliner Ensemble színpa­dán. ORVOSI KÖZLEMÉNYEK SZERINT Bra­i zília középső részén egyáltalán nem for­| dúlnak elő rákos megbetegedések. Közép­, Bolíviában viszont nincsenek idegbajosok ' és nem is ismerik az „örült" kifejezést. ÜJ SZÖ 4- * l9 6°- december 29.

Next

/
Thumbnails
Contents