Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-29 / 360. szám, csütörtök

A nemzeti bizollságok az EFSZ-ek kongresszusa előtt Első helyre a szervezési munkát Világ proletárjai, egyesüljetek! ÚJ SZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTIA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. december 29. csütörtök 30 fillér XIII. évfolyam, 360. szám Karoljuk fel a szövetkezetesek kezdeményezését Ä szövetkezet vezetőségének tagjai, a mezőgazdászok, zootech­nikusok és az állandó munkacso­portok dolgozói ezelőtt ritkán ta­lálkoztak annyi fontos számadattal, mint manapság, amikor az EFSZ­ek ötéves terveit készítik elő. Eb­ben a munkában nagy felelősség hárul a szövetkezetesekre. Terve­zésük jelentősége még kézzelfog­hatóbban megnyilvánul, ha tudjuk, hogy a szövetkezeti parasztok bá­tor célt — négy év alatt annyi ga­bona, hús, tej kitermelését tűzték maguk elé, amennyit népgazdasági fejlesztési tervünk öt év alatt kö­vetel tőlük. A papírok, számhalmazok és a sok sürgős munka közepette azon­ban gyakran megtörténik, hogy munkaközben megfeledkeznek a fermelés legfőbb tényezőjéről — az emberről. Talán a múltban kevés hasonló eset fordult elő? Egy szövetkezeti elnök sem tagadja, hogy könnyebb és egyszerűbb a tervezés, ha a vezetőség csupán a járásról leküldött irányszámokat vetíti a jövő terveibe. És ha az így elkészült terveket a tagsági gyűlés „jóváhagyja", az EFSZ vezetői rendszerint fellélegezve mondják: Na, egy dolgot ismét letudtunk nyakunkról. Ily^n esetekben bizony azért a kevés időért is kár, melyet a rova­tok, táblázatok kitöltésére elpa­zaroltak, az ilyen hasszámokkal teletűzdelt szüleményeknek papír­kosárban a helyük. Néhány nap múlva szövetkezete­seink újabb munkához látnak: el­készítik az 1961. évre szóló terme­lési és pénzügyi terveket. Kínál­kozó alkalom ez az előző tervezés hibáinak kijavítására, a tagság minél szélesebbkörű bevonására. Az 1961. évre szóló tervek elké­szítésének fontosságát sem szabad alábecsülnünk, hiszen négy év alatt. akarjuk teljesíteni az ötéves ter­vet. Éppen ezért ez annyit jelent, hogy már a jövő év tervébe az öt­éves terv teljesítését nem is száz, hanem százhúsz, sőt százötven százalékra kell beállítanunk. En­nek sikereit kétségkívül a falu dol­gozó parasztjai biztosítják. Ha forgatnánk a történelem lap­jait és 1949 óta alaposan áttanul­mányoznánk mezőgazdasági terme­lésünk fejlődését az egységes föld­művesszövetkezetekről megjelent rendelet törvénybeiktatásától kezdve a falu szocialista átépítésé­nek időszakáig, akkor rájönnénk, hogy a falvakon száz- és ezerszám­ra élnek s dolgoznak a munka hő­sei, akik a mezőgazdasági termelés eddig nem látott fejlődését meg­valósították. Nevezzünk meg egy­néhányat közülük: Alojzia Garažiová, a Köztársasá­gi Renddel kitüntetett szövetke­zeti dolgozó, Csehi Ferenc, a hu­bicei ÄG Munkaérdemrenddel ki­tüntetett fejőgulyása és még sokan mások, akiknek nem volt könnyű munkájuk, amikor munkatársaik­nak bebizonyították, hogy nemcsak dolgozni, de élni sem lehet már a régi módon. Sok fáradságukba ke­rült, míg meggyőzték a hitetlene­ket. Munkájuk eredményei azon­ban ma már kézzelfogható bizonyí­tékát nyújtják hatalmas előreha­ladásunknak, mezőgazdaságunk fejlődésének. A szövetkezeti mozgalom fejlődé­sében ezenkívül sokat tettek a fal­vakra került mezőgazdasági szak­avatott, politikailag fejlett dolgo­zók, akik körültekintő munkás­ságukkal kizökkentették az egy helyben topogásból a szövetkezet szekerét. Gombos György, az Ipeľ­ské Sokolce-i szövetkezet zootech­nikusa, Molnár János, a Tekovské Lužianky-i EFSZ elnöke és mások szövetkezetüket a legjobbak szín­vonalára emelték a levicei járás­ban. Ámde nemcsak ezek az első sorokban álló emberek döntenek arról sikerül-e négy év alatt tel­jesítenünk az öt évre szétírt fel­adatokat, hanem mellettük a szö­vetkezetek egész tagsága sikra­száll és szembenéz a nehézségek­kel, ha érzi és tapasztalja, hogy munkáját kellőképpen értékelik, javaslatait figyelembe veszik. A szövetkezet tagsága szívesen segít az új technika gyors meghonosí­tásában mind a növénytermelés­ben, mind az állattenyésztésben, de meg kell nekik mutatni a he­lyes utat, be kell vonni őket a vezetésbe s akkor az eredmény nem maradhat el. Az EFSZ-ek új mintaalapsza­bályzata, mely e napokban jutott el a falvakra, leszögezi: A szövet­kezet tagjának joga van képessé­gei és tehetsége szerint dolgozni az EFSZ-ben, részt venni a közös gazdálkodás vezetésében és a tag­sági gyűléseken számon kérni a tevékenységet a szövetkezet ve­zetőségétől ..." Mint a minta­alapszabályzat e néhány sorából is kitűnik, a tagságnak joga van részt venni a szövetkezet tervezé­sében s tudja, tiogy számítanak termelési tapasztalataira nagy eredmények elérésére képes. Von­juk be tehát a tagságot az irányí­tásba, a tervezésbe, mert a dol­gozók széles tömegeinek részvé­tele és kezdeményezése nélkül nem tudnók elérni négy év alatt az öt­éves terv célkitűzéseit. Ebből a következtetésből a falu­si pártszervezet feladata is vilá­gos. A kommunistáknak oda kell hatniok, hogy a szövetkezet egyetlen tagja se szoruljon hát­térbe, hogy aktívan vegye ki ré­szét a harmadik ötéves tervből annak születésétől a számadatok életrehozásáig. A szocialista munkaverseny ugyancsak a termelés fokozásá­nak, az emberek kezdeményező ereje érvényrejutásának egyik leg­fontosabb lendítőkereke. Az észak­morvaországi kerületben az utóbbi napokban ennek igen szép példá­jával találkozhattunk. A kerület — mint ismeretes — eddig sohasem teljesítette folyamatosan a tejfel­vásárlás előirányzatát. A falusi pártszervezetek és a HNB mellett működő nőbizottságok kezdemé­nyezésére azonban széleskörű szo­cialista munkaverseny indult, melyben az állatgondozók, fejőnők kötelezettséget vállaltak, hogy te­henenként naponta egy literrel növelik a tej eladását. Azóta a ke­rület magasan túlszárnyalja tej­beadási feladatait, a szövetkeze­tek lényegesen fokozták nemcsak a tej-, hanem a hús termelését is. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző kollektí­vák ugyancsak sokat tesznek a me­zőgazdasági termelés fejlesztése ér­dekében. Számuk azonban elenyé­sző a mezőgazdaság szakaszán és koránt sincsenek kihasználva lehe­tőségeink, holott ezen a területen is megvannak e nemes versengés fejlesztésének feltételei. Ez a moz­galom sem bontakozhat ki na­gyobb mértékben a pártszerveze­tek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek közremű­ködése nélkül. A pártszervezetek­nek, kommunistáknak e mozgalom élére, kell állniuk, mely falvaink törekvésének gerincét képezi az ötéves terv négy év alatti teljesí­téséért indult harcunkban. Bizonyára hem akad község, ahol ne vitatkoznának arról, hogyan tel­jesítsék már négy év alatt az ötéves terv feladatait. Ezt a tényt a szö­vetkezetek közel­is alátámasztja, ahol éppen az EFSZ-ek gazdálkodá­sának ökonómiájáról, a munkaszer­vezés és a termelés egyéb kérdései­ről fognak tárgyalni. A mezőgazda­sági termelés gyorsütemű fejlesztése ügyének a nemzeti bizottságok szer­vező munkájában is az első helyre kell kerülnie. PÉLDÁS SZERVEZÉS Nézzük meg, hogyan járnak el e téren a jičíni járásban? A járási nemzeti bizottság szakemberekből, szervezőkből csoportokat állított össze, melyek közvetlenül a falvakon tárgyalják meg a kongresszusi anya­gokból eredő kérdéseket. Minden hattagú csoport számára öt községet szemeltek ki. A csoport szakemberei munkahelyükön keresik fel a dolgo­zókat és a helyszínen velük együtt kutatják a termelés fokozásának le­hetőségeit. A helyi ismeretek alap­ján aztán a szövetkezet taggyűlésein (CTK) — A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKSÉGE 1960. DE­CEMBER 28-1 ÜLÉSÉN SZLOVÁ­KIA GAZDASÁGA ÉS ISKOLA­ÜGYE FEJLESZTÉSÉT ÉRINTŐ TÖBB FONTOS KÉRDÉSRŐL TÁR­GYALT. A Keletszlovákiai Kohómű építé­sében elért eredmények értékelé­sekor az SZNT elnöksége megálla­pította, hogy különös gondot kell fordítani a Keletszlovákiai Kohómű építésében részt vevő dolgozók mindennapi szükségleteinek foko­zott kielégítésére, a lakásépítkezés feladatainak teljesítésére, valamint a dolgozók szakképzésére. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége továbbá foglalkozott az EFSZ­ek lakásépítésének kérdéseivel. A szövetkezetesek lakásviszonyainak megoldása érdekében már 1961-ben megkezdik az egységes földműves­szövetkezetek keretében a lakásépít­kezést. Ezzel kapcsolatban az EFSZ­eket meg kell ismertetni az EFSZ lakásépítés feltételeivel, annak pénz­ellátásával és a hitelnyújtási felté­telekkel, s a szövetkezeteknek meg­felelő típusos terveket kell biztosí­tani. Az EFSZ-ek lakásépítési feladatait be kell foglalni az EFSZ-ek ötéves terveibe és az 1961-re szóló évi ter­melési-pénzügyi terveibe. A továbbiakban megtárgyalták az erdősítés kérdéseit. Hazánkban a nem erdőtalajok erdősítésével és a gyorsan növő fák kiültetésével kap­csolatos feladatok túlnyomó részét Szlovákiában valósítjuk meg. E fel­A szövetkezeti lakások építése egyik formája a lakáshiány lényeges megoldásának. Ebből a helyes felte­vésből indultak ki košicei üzemek dolgozói, amikor elhatározták, hogy létrehozzák saját építőszövetkezetü­ket. Az egy évvel ezelőtt megkez­dett mozgalom visszhangra talált a dolgozók széles tömegében. Jelenleg a városban hét szövet­kezet összesen 623 taggal működik. Ez idén 240 lakást adtak át rendel­tetésének. A jövő évben 420, a kö­vetkező öt év folyamán 5310 lakás­egység felépítését tervezik. előterjesztik javaslataikat, ahol a tagság észrevételeivel kibővítve ke­rülnek be a számadatok a jövő évi tervekbe. Ily módon a kötelezettség­vállalások sem lehetnek formálisak, mert nagy többségükben az egyes szövetkezetek konkrét feltételeiből születnek. A VÉDNÖKSÉGI ÜZEMEK IS SEGÍTENEK Hasonlóképpen jártak el a Nové Zámky-i járásban. Az ötéves terv négy év alatti teljesítésének mozgal­ma során a nemzeti bizottságok, gazdasági szervezetek több mint 300 dolgozója, szakembere látogatja rendszeresen a szövetkezeteket. A nánai állami gazdaság például a garammenti és a Štúrovo-kôrnyéki szövetkezeteknek, a bajči |ÁG a szomszédos EFSZ-ek tervezésében nyújt segítséget. Amikor a szakbi­zottságok az EFSZ-ek gazdálkodásá­nak elemzését elkészítették, kitűnt, hogy a járás szövetkezeteseinek a teljes termelést 1961-ben — ha az ötéves tervet négy év alatt akarják teljesíteni — legalább 18 százalékkal kel! fokozniok. Ez természetesen csak a járási átlag, mert például a Veľké Lovce-i szövetkezetben a nyerstermelés fokozását 20 száza­lékkal kell biztosítani. A szövetke­adatok jó minőségű teljesítésétől függ döntő mértékben az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság erdőgazdálkodása fejlesztésében ki­tűzött alapvető célok elérésére. A ki­tűzött feladatok teljesítése érdeké­ben a mezőgazdasági termelésre al­kalmatlan területeket át kell adni befásítás és gyorsan növő fafajták­kal való beültetés céljaira. Különös figyelmet kell szentelni a nem er­dőtalajok erdősítésének a hegyvidé­keken. Az erdősítés és a gyorsan növő fafajták kiültetése feladatainak teljesítésébe bekapcsolódik az ifjú­ság és verseny bontakozik ki az erdősítés és a gyorsan növő fafajták kiültetése terén. Ugyanakkor e fel­adatokat egybe kell kapcsolnunk az országos város- és községfejlesztési mozgalommal. Az SZNT elnöksége értékelte to­vábbá Szlovákiában a CSKP KB 1959 áprilisában „Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a ne­velés és az oktatás fejlesztéséről" hozott határozata értelmében az is­kolarendszer Szlovákiában folyó át­építésének eddigi eredményeit. Iskolarendszerünk fejlődése szem­pontjából e fontos határozat telje­sítésében már több sikert értünk el az iskolák munka- és politechnikai oktatásra való anyagi ellátásában, az iskola és az élet kapcsolata elvének érvényesítésében, főként a konkrét termelési munkával való egybekap­csolásában, a nevelő- oktatómunka rhinöségének javításában. E sikerek hozzájárultak ahhoz, hogy jobb (Folytatás a 2. oldalon.). Az a tény, hogy a szövetkezeti la­kásépítés tagjai rövid időn belül be­költöznek saját lakásukba, jó hatást vált ki és további szövetkezet ala­pítására serkenti az üzemek dolgo­zóit. A tél folyamán vidéken is szer­vezni kezdik a lakásépítkezési szö­vetkezeteket. A košicei járásban Moldaván és Šacán kívül 20 nagyközségben a la­kosság nagy érdeklődést tanúsít a lakásszövetkezetek alapítása iránt. M. S. zetek támogatását a védnökségi üze­mek sem tévesztik szem elöl, főkép­pen a talajjavításnál nyújtanak nagy szakmai segítséget. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY EREDMÉNYEI A Nitrai Állami Gazdaság čermánt üzemrészlegén ez idén a tervezeti 8,10 helyett 9 .literre emelték a ts» henenkénti átlagos tejhozamot. A legszebb eredményeket Albin Pa« tucs, Jozef Fuska, Révai Ferenc ét Anton Ružička fejőgulyásök érték el, akik 90 tehéntől 310 ezer liter tejet fejtek ki december közepén. A fejőgulyásök e csoportja a szo­cialista munkabrigád cím elnyeré­séért versenyez s minden törekvését a kötelességtudás és a munka jó el­végzésének szelleme hatja át. (th) •v.w.v.v.v.v.v.v.v.vv.v.v A Hradec Králové-i Termenyfelvásárló Üzem dolgozói • e napokban helyeztek kí­sérleti üzembe egy hat vagon teljesítő­képességű, korszerűen felszerelt takar­mánykeveró-berendezést, mely a járás szövetkezeteinek összes takarmányszük­ségletét ellátja. A gép kiszolgálásáról 12 ember gondoskodik, akik a harmadik öt­éves terv első évében 2500-*5000 vagon takarmánykeveréket készítenek. Felvéte­lünkön: Antonín Vladyka, a műszak ve­hetője a takarmánygabona darálását végzi az új gép segítségével. (K. Mevald — CTK — felv.) i ^ Befejezték az évi tervet s 5 ^ + December 28-án a reggeli mű- § ^ szak örömünnepet jelentett a nová- ^ % kyi bányászoknak. Teljesítették 1960. ÍJ § évi lignitfejtési tervüket. Ebben az ^ fc évben 262 000 tonnával termeltek töb- § ^ bet, mint tavaly. A terv idóelótti tel- ^ § jesítése főként a Béke-bánya érdeme, § % melynek dolgozói már december 11-én ^ i teljesítették évi tervüket, és december § ^ 28-ig 45 800 tonna lignittel termel- ^ § tek többet a tervben előírt mennyi- § ^ ségnél. ^ i • E napokban a fogyasztási szövet- i § kezetek is teljesítették a második ^ i ötéves tervben foglalt feladataikat. § ^ Előzetes adatok szerint a Jednota ^ i elárusító helyei és vendéglátó üzemei § ^ 200 millió koronával nagyobb kiske- ^ ^ reskedelmi forgalmat értek el, mint § ^ ahogy azt a második ötéves terv elő- i ^ irányozta. Sikeresen vezették be az § ^ új eladási formákat. Erre a célra több % ^ mint másfél milliárd koronát fordi- § § tottak. Az év folyamán 3405 önkiszol- i ^ gáló boltot és 400 mozgó elárusító- ^ > helyet rendeztek be. Ezek az eláru- § ^ sítóhelyek hazánk kereskedelmi háló- ^ ^ zatának 12 százalékát képezik. S + Hetekkei ezelőtt közöltük, hogy k ^ a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű % § határidő előtt teljesítette az áruter- § ^melési és a teljes termelési tervet. ^ § Legújabb hírek szerint az év végéig § ^ még negyven millió korona értékű ^ ^árut ád a vállalat a nép államának. § § * A karvinai Csehszlovák Hadse- § § reg-Bánya dolgozói, bár hetenként S $ mar csak öt napot dolgoznak, 178 ^ i ezer tonna feketeszénnel toldották § ^meg a tervben előirt mennyiséget. ^ ^ * A közép-csehországi kerület ipa- ^ § ri, forgalmi és építészeti üzemei an- § J nak ellenére, hogy az év folyamán 50 § ^millió koronával emelték az eredetig i árutermelési tervet, teljesítették az Ä §1960. évi feladataikat. Amellett, hogy ^ §az exporttervet 16 millió koronával § % megtoldották, ezt a mutatószámot ^ k már december 19-én teljesítették. § X N ^ + A prágai Cukorgyárak n. v. de- ^ ^ cember 27-én teljesítette az évi tel- ^ ^ jes termelési tervet. A vállalat üzemei ^ ^ az év végéig még további 56.000 má- § ^ zsa cukorral gazdagítják dolgozóink ^ ^asztalát. fc V v § -k December 28-tói már terven fe- § fclül termelnek az élelmiszeripar üze- ^ ^ mei. A terv túlteljesítését éppen ^ gazokban a termelési ágakban sikerült § ^ elérni, melyek az ellátás szempont- ^ ^jából a legfontosabbak. Ide tartozik § ^a tej, melyből 4,5 millió literrel ad- fc ^nak többet dolgozóinknak. Húsárukból § ^ 4000 tonnával lépik túl a tervet. S cukorgyárak december 28-ig 4 mii-% ^lió mázsa cukorral készítettek többet § ^a tervben előírt mennyiségnél. 112 országgal kereskedünk (ČTK)) — Második öt­éves tervünk utolsó évé­ben — ez idén is kedve­zően fejlődtek a külföld­del fenntartott kereske­delmi kapcsolataink. Arra számíthatunk, hogy az 1959 évi eredményekhez viszonyítva 1960-ban to­vábbi 5 százalékkal nö­vekszik külkereskedel­münk forgalma. 1960-ban új, hosszúlejáratú gazda­sági együtmüködési egyezményeket kötöttünk Brazíliával, Indonéziával, Irakkal, Kubával, a Mali Köztársasággal, Ghanával és Nagy-Britanniával. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma már a világ 112 országával tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat, amelyeket többnyire gazdasági együttműködési egyezmé­nyekkel és sok esetben tudományos műszaki s pénzügyi együttműködési szerződésekkel is alátá­masztottunk. Hazánk képviselői 1960­ban a szocialista tábor valamennyi országának képviselőivel kölcsönős árucsere-egyezményt ír­tak alá az 1961—65-ös évekre. A legközelebbi öt év alatt a Szovjetunióval több mint 54 milliárd ko­rona, a Német Demokra­tikus Köztársasággal 15,3 milliárd korona, a Len­gyel Népköztársasággal 9 milliárd korona, a Magyar Népköztársasággal 8,5 mil­liárd korona, a Bolgár, Népköztársasággal 5,4 mil­liárd korona, és a Ro­mCn Népköztársasággal 5.2 milliárd korona érté­kű árucserét bonyolítunk le. Á Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének ülése Jövőre már az EFSZ-ek is építenek lakásokat Teret hódít o szövetkezeti lakáséphkizés

Next

/
Thumbnails
Contents