Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-20 / 352. szám, kedd

ŰJ GÉPEK — ÜJ EMBEREK A Bzince pod Javorinou-i baromfigondozók szerződéses tojáseladásukat még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom j évfordulója előtt teljesítették. November • 14-ig egymillió tojást számolhattak el ' a gondozók a 7500 tojóstyúktól. A szép 1 siker után vállalták, hogy év végéig még ' további 100 000 tojást adnak piacra. Igé- < retiiket már december 12-re teljesítették s újabb vállalásuk szerint az eddigi • mennyiséget az év végéig további 50 000rel tetézik. A kiváló eredmény elérésé- < ben nagy része van a szocialista munka brigád c'wi elnyeréséért folyó versenynek. Irena Ševčíková, a brigád tagja joggal örül eredményes munkájuknak. (K. Cích felv. - ČTK) , NYOLCVAN ORSZÁGBÓL több mint 400 ; kulturális küldöttség járt az idén január óta a Kínai Népköztársaságban, 200 kínai kulturális küfdöttség 48 külföldi országba látogatott el. SZTEREOFONIKUS HANGLEMEZEK kí sérleti gyártását kezdték meg a Szovjetunióban. Elsőnek Szviridov Patetikus oratóriuma készült el, melyért a szerző 1960-ban Lenin-díjat kapott. Ezentúl minden jelentősebb zeneművet sztereó-lemezre is felvesznek. 200 MILLIÓS CSEKKCSALÁST követett el nyolc osztrák gyáros és borkereskedő. A letartóztatáskor azzal védekeztek, hogy hasonló tranzakciók náluk szokásban vannak. HAZÁNK 40 KÖNYVTÁRÁVAL, kísérleti intézetével, főiskoláiával és könyvkiadójával folytat könyvcserét a pekingi . állami könyvtár. Kína ezen legrégibb és ] legnagyobb könyvtára könyvállományát a < népi kormány évei alatt négyszeresére \ gyarapította. A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG első egyeteme 1961-ben nyitja meg kapuit 100 hallgató részére Dalabában. HOLLANDIA LAKOSSÁGÁNAK SZÁMA 1960 november 1-én 11532 000 fő volt; — a központi statisztikai hivatal jelentése szerint. A GYERMEKEK ÉS FIATALOK nyolcvan százalékát oltották be eddig gyermek- 1 bénulás ellen a Német Demokratikus Köztársaságban. Az egészségügyi akció < sikerét bizonyítja, hogy ez év november ] végéig az NDK-ban csak 128 személy < kapta meg e veszélyes betegséget s ezek ' közül egyetlenegy eset sem volt halálos. A KANADAI KORMÁNY bejelentette, hogy november hónap folyamán a munka- \ nélküliek száma olyan magasra szökött, amilyen az utolsó 15 évben még nem ; volt. A MOSZKVAI FRUNZE GYÁR komplex gépesítési tervét a Textilipari Intézet \ negyedéves diákjai dolgozták ki. Az ifjak az üzem ryunkásainak, mestereinek és ' mérnökeinek segítségével fél évet munkálkodtak a terv elkészítésén. A terv

1 megfelel a követelményeknek s alkalmazásával évente 500 000 rubelt lehet meg-' takarítani. A KARÁCSONYI ÉS ÚJÉVI ÜNNEPEK alatt Svédország országútain csak 80 kmes sebességgel közlekedhetnek a jármüvek. PÉNTEKEN NYÍLT MEG a legnagyobb prágai önkiszolgáló rendszerű élelmiszer üzlet. EGY LONDONI TÖRVÉNYSZÉK nemrégiben két fiatalt itélt kötéláltali halálra ' súlyos bűntettért. Anglia 1951 óta rekordszámot ért el a fiatalkori bűnözés' tekintetében. Az utóbbi hónapok folyamán közel 11 000 ifjút tartoztatott le a rendőrség. NÉGYMILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ munkát végeznek terven felül az idén a Trenčianske Bohuslavice-i Hydrostav dolgozói. A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP befejezéséül nyitották meg Písekben a Békeparkot, amelynek fáit és bokrait a kilencéves Iskola pionírjai Ültették ki. AZ IDÉN 63 ORSZÁGBÓL 72 000 turista látogatott el a bukaresti Falu Múzeumba. A múzeum közel 200 épülete átfogó képet nyújt Románia néprajzi őszszetételéről az utóbbi három évszázad ban. FENNÁLLÁSÁNAK 60 éves évfordulóját ünnepli az idén a letovicei Agrostroj. 1945 óta a vállalat alkalmazottainak száma 30 százalékkal emelkedett. 10 000 DOLLÁRT AJÁNDÉKOZOTT a kubai ellenforradalmároknak Spellman amerikai püspök. Kelet-szlovákiai emberről szól az írás. Emberről írok, hát emberről kellene kezdenem, de először inkább a gépet mutatom be, amelyen az ember dolgozik, amely voltaképpen az embert átformálja. Az ötven év felé közeledő falusi ember, aki eddig csak álmodhatott tudása fejlesztéséről, nagy feladat előtt áll: meg kell tanulnia a legmodernebb automatagép kezelését is, hogy az új környezetben meg tudja állni helyét. Ondrej Vyrostko már túl van élete delén, így élete folytatásáról, fia jövőjéről is beszél. A munkahelyet, ahol Ondrej Vyrostko dolgozik, egyszerűen csak špirálkának nevezik. Nemcsak itt, a Keletszlovákiai Kohóműben tudnak róla. Az egész kerületben, szakkörökben országszerte fogalommá vált ez az elnevezés. Onnan ered, hogy az eddigi csőgyártási módszerektől eltérően sík acéllapokból hegesztik itt a csöveket. A hengerde, ahol az acéllemezeket készítik, hatalmas, egy-másfél méter átmérőjű lemeztekercseket gyárt, melyekből azután spirálalakúan gördül bele a gépbe a lemez, hogy a hengerek között csőalakúvá formálódjék. A viszonylag nem is olyan nagyméretű gép azután elvégzi az összes további munkafolyamatot: ferdén levágja a lemez két szélét, hogy a hegesztésnél összeérjen a két acélfelület, önműködően összehegeszti és az összes többi munkát elvégzi a gépre szerelt automata. Mikorra a gépen átmenve nagy zörejjel földet ér a cső, már kész is a szállításra, hogy talán a szovjet kőolajat hozza közelebb a Vlčie Hrdlo-i vegyi-kombináthoz, vagy valamely más épülő üzemünknél jelentse majd a technikai haladás — az építés egy-egy tégláját. Nem ilyennek képzeltem én a csőgyártást. Egy műszaki lexikonban, amely nem is olyan régen, mindössze négy éve jelent meg, ilyenformán olvastam a csőgyártásról: A csőkészítés technikailag eléggé nehéz kérdését Mannesmann mérnök a róla elnevezett módszerrel oldotta meg. Az acéllemez az ottani adatok szerint egy hét-nyolctagú gépsoron megy végig, ahol az első gép a durva felületi hibákat tünteti el a lemezről, a második a kellő méretű darabokra nyírja a lemezt, a harmadik... Lehet, hogy unalmas lenne felsorolni a gépsor valamennyi tagját és az egyes gépek feladatát, azért talán jobb lesz, ha kihagyom a többi öt-hat gépet, melyeken végighaladva lesz cső a nyersanyagból. Emellett az ilyen típusú gépeknél az emberek tucatjai dolgoznak. A špirálka mellett állva, sem az emberek tucatjaival nem találkoztam, sem gépsort nem láttam a gyár csarnokában. Mindössze két egymástól teljesen függetlenül dolgozó csőhegesztőgépet láttam, mindegyik mellett öt-hat embert, akik figyelik a rájuk bízott automatagépek működését. A több milliméter vastagságú acéllemez engedelmesen húzódik végig a hengerek között és körülbelül minden tíz percben elkészül egy 12 méter hosszú cső. Ondrej Vyrostko az egyik hegesztőautomatát figyeli. Ellenőrzi. És közéén beszél. Gyermekkoráról és a máról. De ha rápillantok a kezére, ismeretség nélkül is el tudnám mondani életrajzát. A nehéz testi munka kemény kérget hagyott a tenyerén. Vastagot, hiszen ma már 48 éves és azon a négy hónapon kívül, amióta az automata mellett dolgozik, egész életében az ácsbalta nyelét markolta. így beszél életéről: A gyermekkorom? Talán tizennégy éves lehettem, mikor látogatóba mentem egyik rokonomhoz a városba — Košicére. Nagybátyám elvitt a műhelybe, ahol dolgozott. Ott láttam először, hogyan dolgoznak a vasasok. Nagyon megtetszett a munkájuk. Sírva hagytam ott a várost... — Apám azt kérdezte, mit választok. Drótosinasnak maga mellé vett volna egyik ismerősünk, de... inkább ácsinasnak mentem. A szakmámban is dolgoztam jó harminc éven keresztül. Tudja mindenki, milyen qz ácsmunka. Szerettem én azt is nagyon, csakhát öregszik az ember. Közeledik az ötven felé. Néhány évvel ezelőtt idejöttem lakni Haniskára; hazajöttem, mert azt hallottam, hogy itt Keleten is lesz most már munka. A Hronstavnál dolgoztam jó ideig. Egy napon az egyik ismerősöm, aki mester a gépgyárban, azt mondta, jöjjek ide a csőhegesztőbe dolgozni, úgy hallja, nagyon kell most itt az ember. — Vén vagyok én már ahhoz, hogy mesterséget változtassak — feleltem neki, de azért csak nem hagyott békét a szomszéd. Hogy így, meg úgy, azt hallotta felőlem, hogy értelmes ember vagyok, fog az eszem még mindig. Végre kötélnek álltam. Beléptem. Felvettek. Csak azt hagyták meg, hogy tanuljak. — Tanulni? Hiszen egyszerű ács létemre is mindig a rajzokat, meg a szakkönyveket bújtam. Hát most már itt vagyok az automatánál. Megbecsülnek. A mérnök eleinte gyakran nézte a munkámat, nézte, azt kérdezte, hogy igazán tanulok-e, aztán a hatodik fizetési osztályba sorolt be. Ezernégyszázat keresek ideiglenesen, mert ha januárban leteszem a vizsgákat, kétezer korona körüli fizetést kapok. Hiába, tanulni keli. Aztán mintha csak a saját élete folytatásáról beszélne, kérdezés nélkül is családjára — fiára tereli a szót. — A gyerek? A fiam a kilencedikbe jár. Nem volt kötelező beíratni őt a kilencedikbe, mert így is felvették volna szívesen — nem ácsinasnak, hanem akár a legjobb gépek mellé is és tanoncotthonban is lakhatott volna, de hát az iskola, ahová jár, tizenkétéves lett, azt akarom, tanuljon tovább a gyerek. Ö is éppen olyan jól tanul, ahogy én tanultam. Nagyon érdeklik a fiút a gépek. Ha akar, gépészmérnök lehet belőle. * * * Ilyen emberek vannak KeletSzlovákiában. Formálja őket a gyár, az új élet útját mutatta meg nekik. Hogy a nép állaffia a legkorszerűbb gépekkel szereli fel a harmadik ötéves terv legnagyobb épülő üzemét és hogy ez az óriás éppen KeletSzlovákiában épül, hazánk legelmaradottabb vidékének régi álma teljesül ezzel. Košice és Prešov vidékén néhány éven belül számbelileg is meggyarapszik az öntudatos munkásosztály. TÓTH MIHÁLY A. Horni: Zdárli (Karlovy Vary-i járás V. I. Lenin új gépgyárból a napokban indult próbaútjára az első trolibusz. (Ján Tachezy ČTK felvétele) Jaroslav Heyrovský akadémikus 70 éves A Nobel-díjjal kitüntetett Jaroslav Heyrovský akadémikus, a polarografia feltalálója, . a prágai tudományos polarografiai iskola megalapítója ma, december 20-án tölti be 70. életévét. A Károly Egyetemen folytatott mennyiségtani és fizikai tanulmányainak befejezése után 1910ban beiratkozott a londoni College egyetemre és később F. G. Donnán tanár laboratóriumában dolgozott. 1918-ban a Károly Egyetemen benyújtotta doktori disszertációját, amelynek alapján évek hosszú során át folytatott kísérletei eredményeként feltalálta a polarografia módszerét. A vegyészeti szaklapok először 1922ben ismertették ezt az új elektrokémiai-analitikai módszert, és Heyrovský egy évvel később a londoni Faraday Társaságban tartott előadást kísérletei eredményéről. Az első polarografot 1924-ben szerkesztette növendéke a japán M. Shikata együttműködésével. J. Heyrovskýt 1920-ban kinevezték a Károly Egyetem első fizikai-vegytani docensévé és két évvel később az egyetem rendkívüli, 1926-ban pedig rendes tanárává. J. Heyrovský a külföldön is számos tudományos előadásban ismertette polarografiai módszerét. 1933-ban félévig előadó körúton volt az Amerikai Egyesült Államokban és 1934-ben Moszkvában és Leningrádban tartott előadásokat. A polarografia fokozatosan önálló tudományos szakágazattá fejlődött, amelyről eddig több mint húsz nyelven csaknem 12 ezer tudományos munkát közöltek. Prágában 1950-ben polarografiai intézetet alapítottak, amely később a Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében folytatta tevékenységét. Az intézetet kezdettől fogva J. Heyrovský tanár vezeti, akit 1952-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalapítása alkalmából akadémikussá neveztek ki. Heyrovský akadémikust érdemdús tudományos tevékenységéért Köztársasági Renddel és államdíjjal tüntették ki, számos külföldi intézmény tagjává választotta. Heyrovský tanárnak német és lengyel főiskolák a díszdoktori címet adományozták és tavaly neki ítélték oďa a Nobel-díjat. (ČTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke Jaroslav Heyrovský akadémikusnak 70. születésnapja alkalmából a Köztársasági Rendet adományozta a csehszlovák tudomány terén szerzett kimagasló érdemeiért. A köztársasági elnök a prágai Várban december 19-én Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes és Jirí Hendrych, a CSKP KB titkára jelenlétében adta át a Köztársasági Rendet Heyrovský akadémikusnak. I Hogyan laknak a világon Ha a lakásviszonyokat a világ különböző államaiban össze akarnánk hasonlítani, előbb utóbb ráébrednénk arra, hogy ez nem is olyan egyszerű dolog, fic világ különböző részein ugyanis más és más értelmezéssel állítják össze az ilyen irányú statisztikát. Nálunk pl. csak a szobát számítjuk lakóhelyiségnek, míg nyugaton a konyhát is beleszámítják. Hazánkban és a Szovjetunióban lakóterületnek csak a lakószobák számítanak, a nyugati országokban ezzel szemben a lakás egyéb belterületeit is felszámítják. Statisztikájuk ugyanakkor a dúsgazdagok villái és palotái mellett felöleli az elhanyagolt munkásnegyedek egészségtelen lakásait, fabarakjait is. Ilyen körülmények között túlságosan körülményes valamelyes következtetés levonása. Egy bizonyos — a lakáskérdés világviszonylatban a legégetőbb kérdések egyike. Háború idején ugyanis csaknem az egész világon erősen korlátozódik az építés, s később' a lakosság számbeli növekedésének és igényeinek a régi épületek már nem felelnek meg. Európában pl. a lakosság száma az 1851-es év 265 milliójáról 1960-ban már 630 millióra gyarapodott. A XIX század közepe táján a világon mindössze három olyan város létezett, amelynek egymilliónál s i U. >'* í t lí tll j n ' ' '

!II|Í s <amm mim t-t * > ;#»««»«*» wr *+** - ^ilZ *!**' i - 4 * P " ••« > Az utóbbi évek során Románia fővárosában a modern épületek százai nőttek ki a földből. A képen a Köztársaságtér egy részlete. több lakosa volt. Ma ezt a határt már több mint 80 város lépi túl. A Szovjetunióban a városi lakosság száma 1926-ban 30 milliót tett ki, ma pedig ez a szám meghaladja a 100 milliót. A lakásviszonyok megoldásában a szocialista országok döntő lépésre szánták el magukat. Nálunk éppúgy, mint a többi szocialista országban az elkövetkezendő 5—10 év alatt — a hatékony intézkedések eredményeképpen - lényegében megoldást nyer a lakáskérdés. Egyes nyugati politikusok és tudósok is elengedhetetlenül sürgősnek tartják országuk lakásviszonyainak rendezését. Különféle számításaik azonban arról győzhetnek meg bennünket, hogy a lakásépítést nem a szükséglet, hanem a magánvállalkozók nyeresége szerint irányítják. A lakásviszonyok az ázsiai és dél-amerikai országokban a legrosszabbak. Helytelen volna azonban, ha az egyes kirakat-építkezések körül csapott nyugati hangverés téves elképzelést szülne bennünk. Tény, pl. hogy a ma annyira .reklámozott brazíliai főváros építése — Braziliána — lényegében nem járul hozzá az ország lakásviszonyainak megjavításához. A múlt év statisztikai adatai alapján hozzávetőlegesen évente közel 9 millió lakás épül a világon. Ebből 6 millió jut Európára. A Szovjetunió építkezései az egész világ építkezéseinek mintegy 40 százalékát képezik, ami annyit jelent, hogy több mint 3 millió lakás épül itt évente. Összehasonlításként megemlíthető, hogy az Egyesült Államokban 1959-ben 1380 000 lakás épült (ebben mindössze 35 000 a középítkezés) Angliában és Franciaországban megközelítőleg 300-300 000, Svédországban pedig valamivel több, mint 60 000, stb. Szemléltetően ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy a Szovjetunióban 1959ben több lakást adtak át, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban együttvéve. A szovjet statisztikai adatokban a világviszonylatban való összehasonlításkor megtalálhatjuk az ezer lakosra eső évi összehasonlítás mutatószámát. S viszonylagos szám alapján megtudjuk pl., hogy a Szovjetunió a lakásépítés terén éppúgy, mint az építészet gépesítésével világrekordot ért el. 1958-ban ezer lakosra 13 lakást, 1959-ben 14,5-et, 1960-ban pedig 16-ot épített. Hollandiában és Svédországban ez az arány 1958-ban 8 lakást, az NSZK-ban 9,4-et, az Egyesült Államokban 7,2-őt, Angliában 5,5-öt Franciaországban 6,5-öt jelentett. Míg a kapitalista államokban ez az arány a 6 — 8 között mozog, addig a szocialista országokban az építésnek állandóan emelkedő jellege van. Talán nem érdektelen, ha közelebbről is megnézzük a legfejletebb kapitalista országok lakásépítkezését. Vessünk egy pillantást az Amerikai Egyesült Államokra. A gazdagok fényűzően és korszerűen berendezett villákat építenek, a városokban összkomfortos, jó állapotban levő lakások bérelhetők. Néhány üzem a családi házak építésére előnyös módszereket dolgozott ki, és ugyanakkor az egyes építkezéseken sok érdekességet találni a szerkezetet és az építőanyagot illetően. Az utóbbi időben ugyanakkor egyre több szó esik az ún. „barlanglakásokról", melyek 1958-ban a városok lakásainak 20 százalékát Kjj SZÖ 4 * 196

0 december 20.