Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-20 / 352. szám, kedd

AIPIľ ! A moszkvai tanácskozás a kommunista mozgalom óriási sikere Dzsakarta (ČTK) - Aidit, Indo­nézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke vasárnap be­számolt az indonéz népi kongresz­szus (antifasiszta egységszervezet) tevékenységének eredményeiről. Beszéde elején röviden felsorolta az utóbbi idők legfontosabb nemzet­közi eseményeit. Hangoztatta, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete és a jóváha- j gyott okmányok nemcsak a kom- ! munista mozgalom, hanem az egész j világ szempontjából óriási jelentő- j ségűek. Hozzájárulnak a szocialista j tábor szilárdításához, a gyarmati i rendszer végleges felszámolásához i és a világbéke védelméhez. Ez a két okmány a világ kommunistái­nak tántoríthatatlan egységét bizo­nyítja. ' — 1 : -T" .J.W.Í „^t. , r ^-.kot- : Á japán kommunisták jelszava: Egységben a katonai pak um si Sen Tokió (ČTK) — Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége kiáltványt adott ki, melyben egységre szólította fel a demokratikus erőket az amerikai-japán katonai szerződés ellen, a bókéért, függetlenségért, a semlegessé­gért és a demokráciáért vívott harcban. A párt megállapítja, hogy most, mi­után megalakult a második Ikeda-kor­mány, amely fő célul tűzte ki a „bizton­sági szerződés" gyors teljesítését, újabb szakaszba lépett a japán néptömegek harca. Az új körülmények között országszerte folytatni kell valamennyi erőnek és a lakosság összes rétegeinek harcát az amerikai és japán kormánykörök újabb támadása ellen. A kiáltvány követeli, hogy terjesszék ki a harcot az USA hidegháborús politi­kája, Japán atonifelfegyverzése, a milita­rizmus terjedése, a katonai támaszpontok­ellen, küzdjenek Okinava visszaszerzésé­ért, a japán-kínai diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért és a japán-szovjet bé­keszerződés megkötéséért. A FÉKTELEN TERROR ellenére Algériában tovább folynak a tünte­tések a gyarmati elnyomás ellen és a függetlenségért. Felvételünk Algír Kasba negyedében készült, egy nagy tüntetés során. Az egyik tüntető kezében az Algériai Nemzeti Front vezetőinek fényképei. Keystone felv. Nosavan csapatainak amerikai tisztek parancsolnak Hanoi (ČTK) — A Pathet Lao rá- 1 adtak le Vientianera, aminek követ­dióleadóállomása jelentette, a thai- > keztében sok polgári lakos életét Kína és Kambodzsa népének barátsága Peking (ČTK) - Norodom Sziha­nuk herceg, kambodzsai államfő, aki jelenleg hivatalos látogatáson Kíná­ban tartózkodik, vasárnap fogadást rendezett Pekingben. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke a fogadáson mondott beszédében hangoztatta, hogy a kí­nai kormány nemcsak szomszédai­val kíván békében és barátságban élni, hanem a békés együttélés öt elve alapján valamennyi szintén ezt óhajtó országgal ápolni akarja a barátságot és együttműködést. Kína békés külpolitikája változatlan, békés együttműködésre törekszik különböző társadalmi rendszerű or­szágokkal — mondotta Csou En-laj. A kambodzsai államfő beszédében megállapította, hogy a kambodzsai­kínai barátság megfelel a kambodzsai nép vágyának és óhajának. földi hadsereg egyik elfogott kapi tánya bevallotta: alakulata decem­ber 13-án parancsot kapott, hogy Nosavan puccsistáival karöltve tá­madást intézzenek Vientiane ellen. Több fogolytársával együtt megerő­sítette, hogy amerikai tisztek vették át a támadó Nosavan-fegyveresek és a thaiföldi alakulatok irányítását a Mekong folyó átlépése után. A foglyok beismerték, hogy 105 mm-es tarackágyúkkal,, 120 mm-es aknavetőkkel és más fegyverekkel lőtték a Vientiane körüli falvakat és sok békés polgári lakost, köztük nőket és gyermekeket is megöltek. + * * Pholsena laoszi tájékoztatásügyi miniszter a törvényes kormány ne­vében elítélte az amerikai imperia­listákat és a thaifö'di reakciósokat, hogy agresszió' indítottak Laos ellen és meg sértették szu verenitását. / miniszter kije lentette, hogy < vientianei táma dást amerikai tisztek irányi tották és Nosa van lázadó cs; patai között' thaiföldi, Fülö} szigeti, dél-vie nami és tajvai Megátalkodott békerontók M vesztette. Pholsena nagyra becsülte a kor­mánycsapatok és a Pathet Lao fegy­veres erőinek hősies harcát és a vientianei lakosság lojalitását. * * * Nehru indiai miniszterelnö.k javasolta a laoszi nemzetközi és felügyelő ellen­őrző bizottság összehívását. A bizottság, mint tudjuk, 1958. július 19-én szakí­totta félbe munkáját. Nehru egy sajtó­értekezleten rossznak minősítette a laoszi helyzetet és kijelentette, India javasolja az 1954. évi genfi értekezlet két elnökének, a szovjet és angol kül­ügyminiszternek, hogy hívják össze a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bi­zottságot, mert most hasznos tevékeny­séget fejthet ki. » * * A Pathet Lao rádióállomás közölte Souphanouvong hercegnek nyilatkozatát, amelyben felszólítja a békeszerető or­szágokat, ítéljék el az USA és Thai­föld Laosz elleni agresszióját és támo­gassák a laoszi nép harcát. Nosavan csapatainak amerikai tisztek parancsolnak. Az Egyesült Államok ne­héztüzérséget szállított Thaiföldön ke­resztül Laoszba. A thaiföldi hadsereg katonai repülőgépei berepüléseket vé- í geznek laoszi terület fölött. Az USA, Thaiföld és Dél-Vietnam vientianei nagy­követségeinek épületei a puccsisták erődjeivé váltak, ahonnan ' ä körmány­csapatokra és a népi erőkre tüzeltek. * * # Párizs (ČTK) — Souvanna Phouma, r.aosz törvényes kormányának Kambod­zsában tartózkodó miniszterelnöke kije­Vasárnap Párizsban befejeződött a NATO háromnapos tanácsülése, me­lyet a háborús előkészületek, továb­bi hidegháborús hullám, szocialista­ellenes hisztérikus kampány és fo­kozódó lázas atomfegyverkezés jel­lemzett. Az egész ülést valószínűen a nyu­gatnémet militaristákkal karöltve ki­dolgozott új amerikai terv jellemzi, mely világosan tükrözi, hogy az amerikai és a bonni militaristák a következő években fokozni akarják a háborús propagandát és atomfegy­verrel rendelkező csoportosulássá akarják változtatni a NATO-t. Az amerikai militarista körök kép­viselői azzal a javaslattal érkeztek Párizsba, hogy legyen a NATO a „negyedik atomhatalom", s hogy Po­láris stratégiai atomrakétákkal fel­szerelt tengeralattjáróik tartozzanak parancsnoksága alá. Az amerikai javaslatot azonban több okból nem f9gadták el. A NATO tápácsa tavasz­szai újra tárgyalni fog róla. Az amerikai küldött csak „vitafel­szólalásként" terjesztette elő a ter­vet, mivel az új amerikai elnök hi­vatalba lépéséig nem akarnak elő­állni új javaslatokkal. De hát itt van a kutya elásva. A Frankfurter Allge­meine Zeitung ugyanis elárulta, hogy „a jól értesült NATO-körök úgy vé­lik, hogy Kennedy megválasztott amerikai elnök hallgatása ellenére beleegyezett a Polaris-tervbe, külön­ben a jelenlegi kormány egyáltalán nem állt volna elő a tervvel." P árizsban az amerikai terv fő­ként azért feneklett meg, mert a nyugat-európai szövetsége­sek többségének erős ellenállásába ütközött. Az AP sajtóiroda szerint „eddig még semmi jele annak, hogy Európában nagy lelkesedéssel fogad­offimPitóÁwn nák azt a javas­latot, hogy rakéta­fegyvert küldje­neK Európába." Egyedül a bonni militaristák fogadták lelkedezve az amerikai tervet. Strauss hadügyminiszter és Bren.ano külügymi­niszter „konkrét tervekkel" lépett fel, -melyeket rá akartak kényszeríteni a NA 1.0 többi tagállamára. A bonni állam különben is elsőként jutott arra a gon­dolatra, hogy létesítsenek atomfegyverrel rendelkező NATO-rohamosztagokat. A bonni kormány hivatalosan is bejelentet­te, hogy 1200 főnyi ejtőernyős brigádot bocsát a célból rendelezésre. Von Brentano külügyminiszter a bonni militarista körök egyik szószólója kor­mánya nevében rosszallta, hogy a NATO keretében nem eléggé küzdenek a „kom­munizmus" ellen. Javasolta, hogy a bon­ni „pszichológiai védelem" mintájára erő­sítsék meg az „antikommunizmust" és koordinálják ezt a szégyenteljes kam­pányt. A NATO ülése megmutatta, meny­nyire veszélyeztetik a bonni háborús uszítók az európai népeket, miután az USA-t követve a második legbefolyáso­sabb helyre emelkedtek a támadó szer­vezetben és egyre feljebb törnek. Hatal­mi helyzetüket az is bizonyítja, hogy a jövö évtől kezdve Bonn fogja fedezni a NATO kiadásainak 20 százalékát. Persze a párizsi NATO-űlést a kard­csörtetésen kívül cinikus képmutatás is jellemezte. Az ülés részvevői a záróköz­leményben képmutatóan hangoztatják a leszerelési tárgyalások fontosságát és „sajnálják", hogy e kérdésben még nem történt megegyezés, továbbá „a vitás kérdések békés megodása" mellett fog­lalnak állást. De néhány mondattal to­vább már szilárdan erősítgetik, hogy to­vább törekednek a szövetség „megfé­lemlítő és védelmi céljainak kibontakoz­tatására". A NATO idei ülése megmutatta, hogy az agresszív tömb legreakciósabb erői, az amerikai és bonni militaristák nem akar­ják levonni a tanulságot a szocialista tá­bor erejének megnövekedéséből kifolyó­lag világszerte bekövetkezett óriási vál­tozásokból és folytatják a háború pere­mén táncolás politikáját. BSch A francia kommunisták nammeí fognak szavazni Párizs (ČTK) — A francia rádió és a polgári lapok már napok óta hangoztat­ják, hogy de Gaulle tábornok, a népsza­vazás után felveszi a közvetlen tárgyalá­sokat az algériai ideiglenes kormánynyal. A propagandahadjáratnak persze az a célja, hogy de Gaulle mellé állítsa az in­gadozókat, akik úgy vélik, hogy a nép­szavazásra előterjesztett törvényjavaslat, nem oldja meg az algériai béke vagy há­ború alapvető kérdését, ezért vagy nem­mel akarnak szavazni, vagy tartózkodnak a szavazástól. tisztek voltak. Kon L e kapitány . lentette, hogy összeköttetésbe lépett Az amerikai im- ' ' j souphanouvong herceggel, Laosz Haza­perialistáknak, a thaiföldi reakció- I fias Frontja Központi Bizottságának el­soknak és a többi amerikai bábnak j nőkével és a Nosavan-klikk képviselőivel felelniük kell a vientianei tragikus ; azo n értekezlet összehívása érdekében, amely íhnom Penhben a tűz beszünte­téséről tárgyalna. A Francé Presse e hírhez hozzáfűzi, hogy Souvanna Phou­ma Laoszból azért utazott Kambodzsá­ba, hogy megőrizze a tárgyalási sza­badságot. f -SSS eseményekért. Az USA harckocsikat, páncélautókat, rohamcsónakokat, re­pülőgépeket és aknavetőket szállí­tott a támadó Nosavan-klikknek. Thaiföldről több mint 300 ágyúlövést KUBAI TUDÓSÍT ÁSUNK! az USA újabb módszereket keres \yf ialatt Herter államtitkár Pá­rizsban meg akarja győzni az atlanti szövetségeseket, hogy fokoz­ni kel! az európai előkészületek programját, az amerikai kormány to­vábbi nagyon fontos lépést tett Kuba elleni agresszív előkészületei során. A Washingtonban székelő úgyneve­zett Amerika-közi katonai bizottság olyan okmányt bocsátott ki, mely az amerikai földrész „potencionális veszélyének" bélyegezi a forradalmi Kubát és Kuba esetében „radikális megoldást" követel az amerikai ál­lamok szervezetének tagjaitól. Az Amerika-közi katonai bizott­ság már a háború idején, 1942-ben megalakult, tehát öt évvel megelőzte az amerikai államok szervezetét. A bizottságot 1948-ban mint a 21 tag­állam katonai képviselőit tömörítő „ szakintézményt bevonták a szerve­zetbe. Pentagon és az amerikai köz­ponti hírszerző szolgálat nyilván ugródeszkául szemelte ki a bizott­ságot. hogy az amerikai államok szervezetét bevonja a forradalmi Kuba elleni összeesküvésbe. A bi­zottságban Kubának is van képvise­lője. Kuba közvetlen részvétele sem­mi esetre sem kellemes az USA szempontjából. A kubai küldöttel szemben már hónapok óta durva megkülönböztetéssel élnek. így pél­dául a bizottság amerikai elnöke, Mathewson tábornok sohasem a fel­szólalásra jelentkezett küldöttek sor­rendje szerint adja meg a szót Mo­leon kubai őrnagynak, Kuba képvi­selőjének. A bizottság szombaton jóváhagyott jelentése azokból a titkos okmányok­ból indul ki, amelyeket Herter kül­ügyminiszter már a Sant Jose-i ér­tekezleten előterjesztett — remél­ve, hogy a latin-amerikai államok majd támogatni fogják a Kuba ellen irányuló úgynevezett kollektív ak­ciót. A bekövetkezett események azonban lehetetlenné tették ezt a programot és az USA kezdeményez­te ügyet most a katonai bizottság karolta fel, melyben az USA szem­pontjából kedvezőbb a helyzet, mint az amerikai államok szervezetének politikai szerveiben. A bizottság de­cember 1-óta a határozati javas­latról tárgyalt. Az amerikai küldött­ség az argentin küldöttek háta mögé bújt, ám jellemző, hogy az argen­tin küldöttség részéről benyújtott határozati javaslatról megejtett sza­vazáskor az argentin küldött egyike volt azoknak, akik tartózkodtak a szavazástól. Kívüle a mexikói és a venezuelai küldöttség is tartózko­dott a szavazástól. A jelentés igen szánalmas érveket hoz fel. Például azt állítja, hogy Kuba és a szocialista államok kereskedelmi kapcso­latai, valamint kialakuló barátságuk állí­tólag veszélyezteti az amerikai földrészt. Komoly tény, hogy az okmány „radikális megoldást" követe! és hangoztatja, hogy a megoldás politikai és katonai része nein választható el egymástól. Nem meg­lepő, hogy az okmány szerint Kuba állí­tólag veszélyezteti az amerikai földrész békéjét, demokráciáját és szabadságát, hisz elég rámutatni, hogy a határozati javaslatra többek között a paraguayi, do­minikai, nicaraguayi és a guatemalai vé­res parancsuralmi rendszerek képviselői szavazlak, akik amerikai felfogás szerint nagyon hivatottak véleményt mondani a demokrácia kérdéseiben. A kubai küldött a bizottság ülésén erélyesen rámutatott, hogy az amerikai földrészt nem a kubai forradalom, Kuba és a szocialista orszá­gok barátsága, hanem az USA agresszív politikája veszélyezteti. Az újabb amerikai cselszövés csupán azt bizonyltja, hogy az USA folytatja Ku­ba elleni mesterkedéseit. így továbbra is mozgósítani kell a világ közvéleményét a kubai népi rendszer brutális elnyomá­sára irányuló kísérletek ellen. J. H. VValdeck-Rochet, az FKP KB titkára vasárnapi toursi beszédében foglalkozott a kormányprogapandával, s megjegyezte, a legutóbbi kormánynyilatkozatokból az tűnik ki, hogy a népszavazás utáni tár­gyalás felkínálása hasonlítana a júniusi neluni tárgyaláshoz. Más szóval de Gaulle továbbra is követelné, hogy az algériai harcosok még a vita és a megegyezés előtt tegyék le a fegyvert. Ez az út, el­kerülhetetlenül a kudarchoz és a hábo­rú folytatáséhoz vezet. Rochet szerint a kormány feltételezi a háború folytatását, ezért i francia kommunisták nemmel szavaznak a népszavazáskor, hogy igen­nel szavazzanak az algériai békére. Nosavan lázadóinak egyik tankja Vientiane utcáin. Ilyen tankok a dél-laoszi hadseregben soha sem voltak. Az USA szállította őket a lá­zadóknak egyéb hadianvaggal együtt. ČTK — AP felv. NIXON ESETE a szabadsággal Nixon, az USA al­elnöke nemrég egy, az amerikai viszonyokra igen jellemző esetnek lett a „hőse". íme az eset, ahogyan a New York-i újságíró-körök­ben mesélik: Az amerikai kormány fogadást rendezett az ENSZ közgyűlésén résztvevő afrikai kül­döttek tiszteletére. A gyarmati sorból fel­szabadult új államok képviselői meg is je­lentek szép számmal. Természetesen Nixon, az alelnök sem hiány­zott. Nixon abban a hiszemben, hogy fel­ébreszti a jelenlevő afrikaiak rokonszen­vét, barátságosan vál­lonveregette az egyik négert, s így szólt hozzá: — Well, barátom, kiharcolták a szabad­ságot, ám legyenek szabadok. Most már aztán élvezzék szabad­ságukat ... — Bocsánat, uram — válaszolt a meg­szólított néger —, de én nem élvezhetem a szabadságot. — Hogyhogy? — csodálkozott az ame­rikai alelnök —, me­lyik államból jött? — Az USA állampol­gára vagyok, alelnök úr, Alabama államból jöttem. Eddig a történet. Igaz, hogy el ne fe­lejtsük: a fogadás cél­ja az volt, hogy be­mutassák az új afrikai államok fekete kép­viselőinek, a feketék szabadsága az ameri­kai kormány szívügye. (v.) A MOSZKVAI PÁRTAKTÍVA hétfon dél­előtt összeült a Kremlben. A moszkvai pártfunkcionáriusok a beszámoló alapján, melyet Frol Kozlov, az SZKP KB elnök­ségi tagja, a KB titkára tartott, a 81 ŕ p kommunista és munkáspárt értekezletének |§§ v eredményeiről tárgyalnak. (ČTK) KUBAI katonai- bíróság 27 ellen­forradalmárt ítélt 3-tól 20 évig ter­jedő börtönre, mert fegyvert, lőszert és dinamitot rejtegettek. Egy ellen­forradalmárt, aki hatalmába akart keríteni egy kubai repülőgépet, hogy elmenekülhessen, szombaton délután halálra ítéltek és agyonlőttek. (ČTK) A FRANCIA munkásosztály és a demokratikus közvélemény a kom­munista párt megalakulása 40. év­fordulójának ünnepségeire készül. A nagy évforduló tiszteletére decem­ber 21-én a párizsi Mutualité csar­nokban díszestet rendeznek, melyen Thorez elvtárs, a párt főtitkára mond beszédet. (ČTK) A NYUGATNÉMET fasiszták Köln­ben ismét provokáltak. Szombatra virradó éjjel kétméteres horogke­resztek tűntek fel több épületen. (ČTK) V. MOHAMMED, marokkói király szombaton Fezben ünnepélyesen el­indította a marokkói ötéves terv ke­retében létesülő első textilipari kombinát építését. A kombinátot hazai erőforrásokból építik fel: 1 milliárd 400 millió frankba kerül, ebben az állam része 35 százalék, a magántőkéé pedig 65 százalék. (ČTK) 297 DÁN TUDÓS a miniszterelnök­höz intézett levelében tiltakozott az amerikai nukleáris fegyverek dániai elhelyezése ellen. (ČTK) MAX SCHMAHL, a Bundeswehr 28­éves katonája a napokban átszökött a Német Demokratikus Köztársaság­ba. Kijelentette, hogy nem akar töb­bé részt venni az atomháború előké­szítésében. (ČTK) TÖBB SZÁZ SZÖULI diák követelte a dél-koreai felsőház feloszlatását, s tiltakozott az ellen, hogy a felső­ház felül akarja vizsgálni a „rend­kívüli törvényeket", melyek alapján ítélkeznének a választások meghami­sításával és egyéb kihágásokkal vá­dolt niagasrangú liszinmanista tiszt­viselők perében. (ČTK) ÚJ SZÓ 3 * 1S6 0- december 20.

Next

/
Thumbnails
Contents