Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-15 / 317. szám, kedd

\ forradalmat követő évben tör­§ tént... Moszkvában négy kis § épületben gyártották akkor már har­^ madik éve a gépkocsimotorokat. Az ^ üzemet államosították. ,Mit fogunk § csinálni? Lesz-e munkánk?" - kér­AZ OSZTRÁK ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK \ dezgették a munkások. A forradalom jótékonysági akciót indítottak, $ m é0 fiatal vol t- s nem lstt a m> n den­amelynek egész bevételét az elszc- Š elore a z 'g érete s távlatokat. A gényedett öreg miivészeknek és $ m0t0ruze m munkasai kozé eljött Le­iróknak juttatják. Az akció kereté- § n m- Ekkor m,nde n megvilágosodott ben tíz ismert bécsi festőművész a $ előttük, bar a kisablakos műhelyben város utcáin a nagy nyilvánosság $ sötét volt. előtt plakátokat fest. 5 ~ u t hatalmas autógyár lesz! ­s mondotta Lenin. KÉTSZÁZ ZETOR SUPER kerekes- ^ ügy is lett... traktort szállított a Motokov külke- ^ _ "[tt, ebben az épületben beszélt, reskedelmi vállalat Kubába. A trak- $ - mutat kísérőm, Szejan mérnök a torokat a közlekedésben és a ne- ^ Lihacsov Gépkocsigyár magas épüle­hezebb mezőgazdasági munkáknál ^ tei között eltörpülő épületre. Emlé­fogják használni. ^ kezetes hely. Ékesen, példázza, mit A LONDONI TIMES, november 12-1 § jelent a kommunisták szava. Tettet! számának kulturális rovatában Jiŕí Weiss ^ Csak körül kell néznem — amerre csehszlovák filmrendezőről közölt cik- ^ a szem ellát s azon*!, túl is, azt a ket. Weiss nemrégen Londonban volt, ^hatalmas autógyárat, a szovjet ahol a filmfesztiválon bemutatták Rotneó, § au tóipar bölcsőjét látom, melyet Le­es a sotets e" c' t,l mí e t- $ nin látnoki szemével maga elé kép­^ O rvl i IrAľ r, VI - Sehol! - automatizált gép­hallom a választ, ! A I pnin mnnnfa ^ sorunk van, de rö­nh,™ I T» i^Clllll UlUHULct j videse n százhet­venkettő lesz! — Ne és mosolyog Sze­jan. - Az új gyár KÉSZÜL AZ ELSŐ OLASZ OLIMPIAI § zelt. amikor a t'or­JÁTÉKFILM. Címe A férjek olimpiája, > radalmat követő a Jígjáték hüttere a római olimpia. ^ évben az Ínségtől, AZ AMERIKAIAK atomtengeralattjáróik $ 1 kizsákmányolás­részére támaszpontot akarnak létesíteni i tói megszabadult a skóciai Gareloch "község közeiében. A ^ munkások előtt helyi lakosság szombaton kérvényt nyúj- í beszélt tott be, melyben követeli a támaszponi ^ . p m|Äi,­7 (. tp« épitésére vonatkozó tervek hatáiytaiani- i . „ t^ sá t ^ épület kozeleben J Lenin szobor áll s MEGKEZDŐDÖTT A TERMELÉS Kam- § körülötte előtte hodzsa első fafeldolgozó üzemében. A % é „ : n a. kínai segítséggel evult üzemben kínai i , , szakmunkások tanították be a kambod- § 8J»M>nal nagyobb zsai dolgozókat. \ üzemcsarnokok > sorakoznak. Az ÖSSZESEN 424 EZER MUNKANA- Š egyiktől a mási­POT dolgoztak le katonáink az idén § k jg a] i g ] átnj szövetkezeteteink megsegítésére. A ^ me rt terebélyes' hadsereg tagjai kötelezettségválla- ^ fá k övezik s m'in­lásukat októberig már 90 százalékra ^ ^en s2: sbad térsé­teljesitették. ^ g e n p a ri<, sétány, A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÄ- fc virágágy. Inkább » i ir/S-vľ A n r^ .^^j r v ť l.iíí-J I ott lesz az automatagépekben. S a hétéves tervet öt év alatt akarjuk teljesíteni! Még csodálkozásra sem jut időm, mert még valami elképeszt. Rövide­sen új típusú kocsikat hoznak for­galomba s gyártásukat menetközben vezetik be. Náluk ez nem újdonság. Wmm ľ- 1 A ZIL-164-esen az utolsó „simításť'végzik. Gí HÓNAP keretében a prágai S. K. ^ ez köti le az em­Neuman Színház november ll-én, pén- § ber szemét. Pedig jókora ez a gyár. mert az autóipar történetében, 1948­teken bemutatta Pogogi/in „Arisztokraták" ^ _ Több mint neqvvenezren de - « címü színdarabját S. Machonin fordjtá- § ak j u _ mon(Jja kisérő m. saban. A darabot Jaroslav Dubek rendez- % 3 * te, a díszletek tervezője Vlagyimir Sy- § Czámokat sorol fel, hogy jobban nek. ^ ^megértSt m a fejlődést. 1924­A SZÓFIAI KERÜLET SZÖVETKEZETEI- $ fae n készültek el az első autók. Le­BEN az idei gazdag málnatermés felkel- S "i". ak l „megálmodta okét, mar nem tette az érdeklődést új málnások tele- ^ láthatta ... A május elsejei felvo­pitése iránt. A hegyek lejtőjén és az ^ nuláskor ott dübörögtek a Vörös té­elhagyott földeken 750 hektáron ültetnek i ren ... S az üzem fejlődött, tovább málnát, amivel 1600 hektárra emelkedik s épült. 1931-ben évente huszonötezer, a málnaültetvények területe. | 1937-ben . már hetvenötezer autót AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZER- i gyártott. A háSörú után újra bőví­VEZET Stockholmban egész Európa fc tették, immár negyedszer. A terme­részére ún. ..tumor-bankot" lét esi- S lési lehetőséaek alaDián a terv részére ún. „tumor-bankot" létesi- § lési lehetőségek alapján a terv tett. Ebben a gyűjteményben kutatási \ maximálisan százezer autót irányzott ban épp itt, ebben a gyárban hajtot­ták végre először. Most pedig má­sodszor kerül erre sor. A Ford Gyárban ilyenkor, a termelésátállí­táskor menesztik a munkásokat. — Mi nem így teszünk, mert nincs is erre szükségünk — mondja Sze­jan mérnök. — Még gyártjuk a régi típust, de már az újon is dolgozunk, készülnek az új alkatrészek, s egy szép napon ... De jöjjön csak velem s mindent meg fog érteni... IV am vagyok autószakember, de -'•'amit a tágas, a véget nem érö mondja Szejan mérnök s nem kis büszkeséggel teszi hozzá: - Har­mincötöt saját magunk készítünk! így is van ez rendjén, mert az ember nem varhatja ölbetett kéz­zel, amíg mások „házhoz szállítják" az új technikát. Azért meg kell küzdeni. S itt megküzdenek érte. M ás részlegeken is ezt tapasz­taltam. Egyes gépsorokat teljesen „kiradíroztak" a csarnok­ból, s helyükön már szárad a friss beton, az új alap, hogy csakhamar idehozhassák a részleg sarkában „várakozó" új, zödre festett auto­matagépeket. Néhány méterrel odébb a régi gépeken teljes ütemben fo­lyik a termelés. Nemsokára azok is leállnak, hogy ott is „őrségváltásra" kerüljön sor. S mindez menet közben történik! így épül be a régibe az új gyár. Menet közben, a terv túltelje­sítésével. S ez a nagy változás olyan „észrevétlenül" megy végbe, mint az új típusú gépkocsi-gyártás be­vezetése. Egy szép napon, már jövő­re, a futószalagról legördül az utolsó ZIL 164-es és 157-es s he­lyükre léwiek az új, modern ZIL 130-as és 131-es, hogy öregbítsék a szovjet autóipar jó hírnevét. A Li­hacsov Gépkocsigyár is a jó hírnév kovácsolója, mert harminchat or­szágba szállítja nagyszerű gyártmá­nyait. t ^ddig a munkáról volt szó, most 1 szóljunk az emberről. Sze­jan elvtárs csodálkozásomra ezt mondja: — • A hetven százalékos termelés­növelés ellenére leépítjük a harma­dik műszakot, csak két teljes mű­szakban fogunk dolgozni, s azt is az eddiginél rövidebbre fogjuk. Több lesz a szabad időnk. Hát nem jó ez? Termelj többet kevesebb idő alatt, Ez a törvény nálunk... Mit mond­jak még? A dolgozók harmincöt százaléka nő, ezért több üzemi nap­közi otthont építettünk. Huszonhár­mat. Két pionír-táborunk van. Sok dolgozónk a Krim-félszigeten, az üzemi üdülőben tölti szabadságát... Az üzemi poliklinikánkon száztizen­négy orvos és kétszázötven ápoló gyógyítja a betegeket, kilenc orvos­professzor segíti munkájukat. Száz férőhelyes éjjeli szanatóriumunk is van.... ľehezen tudok megválni az üzemtől. A forradalmat kö­vető évben mondott szavak élnek bennem. Lenin szavai: „Itt hatalmas autógyár lesz!" S a szót tett kö­vette." Most arról van szó: új gyárat „szerelnek" be a régibe. S ez is rö­videsen beteljesedik, mert így akar­ják a kommunisták, a szovjet embe­rek. — örülök, hogy itt voltam, szép itt maguknál... — mondom búcsú­zóul Szejan elvtársnak. A fiatal mérnök arca mosolyra de­rül. — Maguk is segítenek nekünk ... Mi? Hogyan? Szejan mérnök Vlach elvtársról, a prágai ČKĎ Sokolovo üzem dolgozójáról kezd beszélni. Itt járt az üzemben, hogy átadja új munkamódszerét. Azóta itt is jobban és gyorsabban forrasztanak, s még hozzá lányok, akik azelőtt nem vé­gezhették ezt a munkát. Gorbunov elvtársat, az üzem dolgozóját pedig Vlach „tanítványnak" nevezik; járja a többi üzemeket, terjeszti a mi ki­váló dolgozónk munkamódszerét. Akárcsak mi idehaza a szovjet ta­pasztalatokat! — Üzemünk dolgozói egy szép rádiót adtak ajándékba Vlach elv­társnak, jő barátunknak, — mondja Szejan mérnök. Czavából érzem: igaz barát szól ^ hozzám. Egyszerre nagyon büszke lettem. Arra voltam büszke, hogy ilyen barátaink vannak! Szov­jet emberek, akiktől mi eddig na­gyon sokat tanultunk, s ők pedig, a tanítók szintén tanulnak tőlünk. Ezt csak a jó barátok tehetik meg. S ezt azért tesszük, hogy „megérjük a kommunista munka győzelmét"! Ezt is Lenin mondta. S amit ő mon­dott, az mindig beteljesedik. Petrőci Bálint gépsorokkal teli csarnokokban lát- hogy többet lehess a családoddal, célokra 200 különböző fajtájú ege- \ elő évente. (Teherautókról van szó tam, valóban mindent megértetett ve- tanulhass, rekben kitenyésztett daganatot tá- ^ és a Csajkáról, a szép, nagy sze­rolnak mélyhűtött állapotban. \ mélykocsiról.) S a múlt évben hu­... . . , , i szonhétezerrel gyártottak többet az NICOSIABAN szombaton este megkez- S dödött a ciprusi demokratikus ifjúság i „engeaetyezettnei . II. kongresszusa, melyen a romániai, S ~ A héteves tervben hetven sza­iraki, izraeli, görögországi, bulgáriai, szov- i zalékkal növeljük a termelést, vagyis jetunióbeli és jugoszláviai fiatalok kül- ^ hetvenezer kocsival, — mondja Sze­döttségei, tánc és művészegyüttesei is § jan mérnök. részt vesznek. ^ - S hol építik az új üzemet? ­A GOTTWALDOVI FINOM GÉPIPARI ^ kérdem, hiszen ez a hetven százalék ÜZEMEK szállítják hazánkból a legtöbb i csaknem akkora gyárat kiván, mint gépet a Szovjetunióba. Az idén megren- ^ a meglévő! > delt 200 szerszámgépből és 16 speciális ^ berendezésű automatából már csak né- ^ hány darab szállítása van hátra, 25 da- § rab híján már elkészült az ezer darab ^ cipészeti gép is. A MILÁNÓI SCALA SZÍNPADÁN Mahler § ľII. szimfóniájának próbái közben szív- i attak érte Dimitrij Mitropoulosz világhírű ^ karmestert. A 64 éves karmester össze- t esett s azonnal meghalt. 1959-BEN A VILÁG KILENCVEN OR- | SZAGÁBÓL mintegy 480 ezer turista látó- § gatott el a Szovjetunióba, Az idén - az | A Z ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK eddigi idegenforgalom szerint — várható, & - .„,.,„_ ,„ ._ hogy a külföldi vendégek száma megkö- fcOTAKAR SIMÚNEK ELVTARS­zeliti majd az egymilliót. ^ NAK, A CSKP KB POLITIKAI IRO­AZONNAL1 HATÁLLYAL ELBOCSÁTOT• | DÄJA TAGJÁNAK, MINISZTEREL­TÁK Chicagóban az egyik televíziós be- s NÖKHELYETTESNEK A MUNKA mondót, mert bemondás közben ásított. 5> E _ , „ ; _ Nyolc nappal később azonban jobb fize• § NORMÄZASARÓL ÉS JUTALMAZA­téssel ismét a stúdióba került. Egy fc SÁRÖL PRÁGÁBAN, 1960. NOVEM­altatókat gyártó cég szerződtette televí- ^ BER 10—11-ÉN TARTOTT ORSZÄ­ziós propaganda adásaira, mivel olyan ^ ^ ÉRTEKEZLETEN E LHANGZOTT "ELMÉLYÜLT 5' ľ BRIT AUTÓIPAR VÁL- | BESZÉDÉNEK RÖVIDÍTETT SZŐVE­SÁGA. 70 000 dolgozó már rövidített ^ GÉT. munkaidőben dolgozik, ami természete- i Amikor a bérrendszerek átépítésé­ben a munkabérek csökkenését Is jelenti, 5 ben Jé t eredm ényeket értékeljük, fá thatóid'őn Teíül "-Ä jakkor, igyekezünk megoldani a m,,„, nimrviTi;itii!nrrí CSK P országos konferenciája altal 300 TONNA DATOLYÁT VASÁROLT * kitüzött mási k feladatot is: a mun­? % 0S P° u k uJ kereskedelnu v° lla lf § kaidő lerövidítését a harmadik öt­irakban a karacsonyt vasarra. Torok- | d m é, b országban es Gor og or szagban 550 | g n 4o' ó rára/a népgazdaság tonna mazsolat vásárolt.^ | J bbi ágában pedig heti 42 órára. A KELET-CSEHORSZÁGI KERÜ- 5 A munkaidő lerövidítésének és az LETBEN Hradec Královén nyílt meg i életszínvonal emelése terén az ösz­a legszebb óra- és ékszerüzlet. s szes több i feladat teljesítésének 1961-BEN RENDEZIK MEG MOSZK- ^ alapvető követelménye a gazdasági VÄBAN a II. nemzetközi filmfeszti- s feltételek megteremtése. A munka­vált. k idő lerövidítése mellett is az 1961— OKTÓBER HÓNAPBAN 191 ezerrel | 1965-ös években valamennyi ágazat­emelkedett a munkanélküliek száma az § ban biztosítanunk kell a termelés Egyesült Államokban. Ha ez így folyta- ^ oly arányú növekedését, hogy a nem­tódik tovább, a munkanélküliek száma ja- N ze tj jövedelem egészben véve leg­nuárban eléri az öt milliót. | alább 4 2 százalékkal emelkedjék, NAGYDÍJJAL TÜNTETTÉK Kl a Balia- ^ ahogy a harmadik ötéves terv ki­da a katonáról című szovjet filmet és i tűzi. A termelés növekedésének tel­kiilön elismerésben részesítették Grigo- § j e s 97 százalékát a népgazdaság­éi; Csuhrajt a film rendezőjét is a San S ban a munk a társadalmi termelé­Francisco-I filmfesztiválon. ^ kenységének fokozásával kell bizto­LONDONBAN szombaton este történei- ^ sítanunk. Ami a dolgozók reálbéreit mi viseletekben díszmenet vonult fe! ^ illeti, a munkatermelékenység növe­Waley-Cohen Lord Mayor hivatalbaikta- s k edése képezi gyarapodásuk egye­tásának tiszteletére Rendzavarok megki- ij j ,., (nr r*fA t a j séreiték antiszemita provokációk élőidé- ^ a u" "ľ,, , .. zését. A rendőrség 4 rendzavarót letar- § ? munkatermelékenység novelese tóztatott. a többiek elvegyültek a nézők S tehát a munkaidő lerövidítésének tömegében. legfontosabb feltétele. Ezért politi­szőrakozhass... Most lem. hétórás a napi munkaidőnk,- szom­A szerszámgépek részlegén nagy baton hat óra. 1965-ig pedig hat­a sürgés-forgás. De nem dolgoztat- órás lesz a munkanap. A mérnökö­nak minden gépet. Sok gépen a sze- ket, a szakembereket magunk képez­relők serénykednek. Divatos szóval zük ki az üzemi iskolában... Üzemi élve - modernizálnak, „gépesítik" lapunk naponta jelenik meg. Sok a gépet, hogy nagyobb teljesítmény- munkáslevelezője van. Ha valahol baj re késztessék. Félautomata gépeket van, azonnál szót emelünk. Ez is az készítenek. Van köztük olyan, nem ember javát szolgálja. A lapban bí­is egy, mely egyszerre hat gép, hat rált hibák kiküszöbölésére különbi­ember munkáját fogja végezni, zottság alakul. A dolgozók szava - Most még csak kilenc teljesen mindenben és mindenhol érvényesül. Ilyen házakat építenek az üzem dol­gozóinak. A munkatermelékenység növelése a munkaidő lerövidítésének legfontosabb feltétele kai és szervezőmunkánkban erre a kérdésre kell figyelmünket összpon­tosítanunk. -A harmadik ötéves tervben a ter­melés növelése érdekében még gyor­sabbá kell tennünk a munkaterme­lékenység fokozásának azt az üte­mét, amelyet a második ötéves terv­ben értünk el. Gondoskodnunk kell arról, hogy általában valamennyi termelési ágazat egy dolgozóra szá­mítva az évi munkatermelékenység­nek több mint 7 százalékos növeke­dését érje el (a második ötéves tervben évente kb. 6,8 százalékos gyarapodást értünk el). A munkatermelékenység növelésé­nek feltételei — akár a népgazda­ságba fektetett eszközök, akár pe­dig a hosszú időtartamra szóló ke­reskedelmi és gazdasági egyezmé­nyekkel biztosított termelési prog­ramok magasabbfokú stabilizálásának szempontjából — kétségtelenül sok­kal kedvezőbbek, mint a második öt­éves tervben voltak. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak országos konferenciája megmu­tatta, milyen úton kell elérnünk a munkatermelékenység növekedését. Elsősorban műszaki fejlesztéssel, komplex gépesítéssel és automati­zálással s új technológiai eljárások bevezetésével a termelésbe. Az 1961—1965-ös években nagy eszközöket akarunk fordítani egész népgazdaságunkban a beruházási építkezés és a főjavítások céljaira. Természetesen a népgazdaság mű­szaki átalakításának üteme és haté­konysága nemcsak a beruházott esz­közöktől függ, hanem főként attól, hogy ezeket az eszközöket milyen hatékonyan használják fel. Népgaz­daságunk műszaki átalakítását nem­csak új gépekkel biztosítjuk, hanem gondoskodnunk kell a meglevő gé­pek korszerűsítéséről is. A termelés és a munkatermelé­kenység növelésének, ugyanakkor a munkaidő lerövidítésének kérdései­vel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagyobb mér­tékben kell kihasználni az álló ala­pokat, főként a műszakok számá­nak és a szüntelenül üzemben levő termelőhelyek hányadának növelésé­vel. Arra kell törekednünk — amint a CSKP országos konferenciája hang­súlyozta — hogy az emberek mun­kaidejét csökkentsük, a gépekét pe­dig meghosszabbítsuk. Az állóalapok fokozott kihaszná­lását nemcsak a műszakok számának növelésében látjuk, hanem ugyanak­kor ki kell küszöböLni a műszakon belüli vesztegléseket, a gépeket és berendezéseket pedig nagy mérték­ben ki kell használnunk a műszak, a nap, a hét és az egész év fo­lyamán. A munkaidő csökkentése kereté­ben fontos kérdés a bérkérdések he­lyes megoldása is. Amint már rá­mutattam, ezen intézkedés fő cél­kitűzései közé tartozik az átlagos havi bérek tervszerű növekedésének betartása a lerövidített munkaidő mellett. Miután az órabérek arányos növekedését a rövidített munkaidő mellett az órabértarifák felemelése biztosítja, ^zzel egyidejűleg meg­felelő intézkedéseket kell foganato­sítani a munkák normázása terén. Bizonyára nem kell hangsúlyozni, hogy e rendezések célja nem az, hogy a munkások fizikai munkájának­intenzitása növekedjék. Arról van szó, hogy valamennyi műszaki és szervezési jellegű intézkedés, az óramunkatermelékenység növelése érdekében foganatosított intézkedé­sek kifejezésére jussanak az eddigi termelési teljesítménynormák rendezésében, esetleg a kezelés nor­máiban mindenütt, ahol megváltoz­nak azok a feltételek, amelyek kö­zött e normákat megállapították. Ezért a teljesítménynormákat és á kezelési normákat valamennyi se­gédmunkahelyen is felül kell vizs­gálnunk és így meg kell teremte­nünk a feltételeket a munkatermelé­kenység megfelelő növeléséhez az egész üzemben. Ezzel kapcsolatban külön hangsú­lyozni kell, hogy az eddig alkalma­zott teljesítménynormák megváltoz­tatásánál semmi esetre sem lehet adminisztratív módon eljárni. Hisz azt akarjuk, hogy a normák rende­zése valamennyi dolgozóval a leg­szorosabb együttműködésben való­suljon meg és a dolgozók kezdemé­nyezésén alapuljon. A műszaki tel­jesítménynormák csak így játszhatnak tevékeny szerepet a termelés és munkaszervezés megjavításában, a haladó tapasztalatok elterjesztésében és ezáltal a munkatermelékenység növelésében is. A munkaidő jobb kihasználásában, a termelés és a munka megszerve­zésében levő fogyatékosságok kikü­szöbölése terén fontos tényező az időveszteségek megbízható kimuta­tása és figyelemmel kísérése. Hogy eddig e szakaszon nincs minden rendben, a legjobban abból tűnik ki, hogy az iparvállalatok az idei év el­ső félévére vonatkozólag az időveszte­ségeket általában a munkaidőnek csak 0,4 százalékában tüntetik fel, emellett azonban ismeretes, hogy a valóságban mindeddig a munkaidő­nek 10—20 százalékát teszik ki. Az időveszteségek elégtelen kimu­tatásának oka kétségtelenül az, hogy félnek a bérek csökkenésétől. Ez az aggodalom a bérpolitika megvalósí­tása iránti adminisztratív szempont­ÜJ SZÓ 2 * 1960. november 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents