Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-14 / 316. szám, hétfő

|§baräísäg I Méta békéli Dél-vietnami helyzetjelentés HANOI (ČTK) — NGO DINH DIEM DÉL-VIETNAM DIKTÁTORA A SAIGONI RÁDIÓBAN SZOMBATON DÉLUTÁN MONDOTT BESZÉDÉBEN KIJELENTETTE, HOGY ISMÉT EL­LÁTJA HIVATALOS TEENDŐIT ÉS A NEMZETGYŰLÉS ELNÖKÉVEL MEGEGYEZVE MEGTESZ MINDENT A REND MINÉL ELŐBBI HELYRE­ÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. Péntek délelőtt óta állandóan változott Saigonban a helyzet. A rádió még szombaton reggel 5 órakor azt a hírt közölte, hogy Ngo Dinh Diem elfogadta a felkelők fel­tételeit, beleegyezett lemondásába és egy új kormány megalakításába. Néhány órával később ismét össze­tűzésekre, csatározásokra került sor Catinat város főutcáján, a parlament épületének közelében, valamint to­vábbi dél-vietnami városokban is. A diktátorhoz hü katonai egységek 9 órakor elfolglalták a hadsereg rádiójának saigoni épületét. Azután beavatkoztak a 6. és 7. hadtest ala­kulatai is, és egyes haditengerészeti harckocsi tüzérségi, valamint repü­lőegységei is Ngo Dinh Diem segít­ségére siettek. Eddig nincsenek megbízható hí­rek arról, mi történt a felkelés résztvevőivel, nyilvánvaló azonban, hogy szétfutottak. Nguyen-Chanh­Thi ezredes és Phan-Quang-Dem, a felkelés politikai vezetője határét­lépést kísérelt meg, de repülőgépü­ket leszállásra kényszerítették Dél­Vietnam területén. A pénteki és a szombati esemé­nyek tekintet nélkül arra. hogy a diktátor csapatai leverték a felke­lést, ismét arról tanúskodnak, mily válságos az amerikai imperialisták által hat éven át kiépített és tá­mogatott blbállam helyzete. Érdeke­sek azok a hírek, melyek szerint bizonyos mértékben az amerikaiak is támogatták a felkelőket. Az ame­rikai rádió részletesen foglalkozott a Pham-Quang-Den által hirdetett programmal. Az amerikai imperia­listák tekintettel Ngo Dinh Diem tehetetlenségére és a vele szembeni eayre nagyobb bizalmatlanságra, arra kényszerülnek, hogy legalább formailag bizonyos változásokat foganatosítsanak. A puccs további jellegzetessége, hop" Dél-Vietnam népi tömegei úgyszólván nem vettek benne részt. Egyetlen esetben tiltakoztak Diem palotája előtt és amerikaellenes jelszavakat hangoztattak. A tűnte­tést Diem jstőrsége szüntette meg, sortüzet adott a tüntetőkre, mely­nek következtében több halott ma­radt a diktátor palotája előtti tér­ségen. A ouccsnak semmi köze sem volt a dél-vietnami nép érdekeihez. A vietnami nép délen és északon is csak egy célt követ — az ország békés úton való egyesítését. Újabb biiofiyíiélok Keusinger gonoszlelieiiöl (ČTK) — A barátság és a béke stafétájának északi ága vasárnap hagyta el az észak-csehországi ke­rületet. Česká Lipából kiindulva, Li­berec és Jablonec ipari városokon keresztül haladva folytatta útját. A staféta innét is sok jelképes aján­dékot visz magával a szovjet nép­nek. A libereci járás politikai és kulturális szervezetei művészi kivi­telű üdvözlő leveleket, 88 község lakossága kézzel hímzett szalagokat, a szocialista munkabrigádok emlék­albumokat és a pionírok számos üd­vözlő levelet küldtek a stafétával. Több üzem dolgozói átadták köte­lezettségvállalásaikat, amelyek érté­ke meghaladja az 1,5 millió koronát. A stafétát Vratislavice nad Nisou­ban a jabloneci üveggyári dolgozók vették át a libereci textilmunkások­tól. Az esti órákban a jabloneciek Železný Brodban a kelet-csehországi kerület képviselőinek adták át a stafétát. * * * A barátság és a béke stafétájának déli ága vasárnap a České Budéjo­vice-i Zižka téren egybegyűlt lakos­ság sorfalai között futott ki a dél­• (ČTK) - A dél-olaszországi kér­m désekkel foglalkozó szenátusi bízott­• ság tagjainak csoportja a Nemzeti • Front Központi Bizottságának meghí­[ vására vasárnap, november 13-án né­m hány napos látogatásra Prágába ér­• kezett. A vendégeket Ladislava Kleňhová-Bes­serová képviselő, a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának titkára, Antonín Pos­píšil, a Nemzetgyűlés alelnöke, a Külügy­minisztérium és a Nemzetközi Kapcso­latokat Ápoló Társaság képviselői fo­utolsó szakaszára, hogy Trebonon és Jindrichúv Hradecen keresztül halad­va Telébe érkezzék. Jindrichúv Hradecen átadták a staféta részvevőinek a járás kötele­zettségvállalásait. A České Velenice-i vasgyár dolgozói például felajánlot­ták, hogy ez év végéig terven felül több mint 400 ezer korona értékű árúcikket gyártanak. A staféta az­után Slavonicen és Dačicen keresztül haladva Telébe érkezett, ahol a dél­morvaországi kerület képviselői vet­ték át. * * * Szombaton 30 oreli motorkerékpá­ros kísérte Kurszkba a szovjet-cseh­szlovák baráti hónap tiszteletére in­dított békestafétát. Az oreli színház előtti téren meg­rendezték a szovjet-csehszlovák ba­rátság nagygyűlését, amelyen a város sok ezer lakosa vett részt. A Szov­jetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államhimnuszainak el­hangzása után V. Szlunyin, a városi szovjet titkára, I. Mihajlov építész, G. Zsucskov, egy kommunista mun­kabrigád vezetője, M. Rumjancev, az SZKP területi bizottságának titkára és számos további szónok mondott gadták a prágai főpályaudvaron. Jelen volt Enrico Aillaud, Olaszország prágai követe is. , Onofrlo Jannuzzi szenátor, az olasz szenátorok csoportjának vezetője meleg szavalikal mondott köszönetet a meghí­vásért és a szíves fogadtatásért. „Lá­togatásunk célja — mondotta - hogy tájékozódjunk arról, milyen eredménye­ket értek el a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a legutóbbi 15 év alatt különösen Szlovákia iparának és mező­gazdaságának fejlesztésében. Az olasz szenátorok csoportja hétfőn Bratislavába utazik. Kamitata ismét szabad Leopoldville (ČTK) — Az AFP leo­poldvillei különtudósítója közölte, hogy Mobutu ezredes szombatról va­sárnapra virradó éjszaka szabadlábra helyezte Kamitatut, a leopoldvillei tartományi kormány elnökét, akit csütörtökön tartóztattak le Mobutu katonái. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG és a Német Demokratikus Köztársaság képvi­selői Varsóban november 12-én aláírták a két ország 1961. évi árucsere egyez­ményének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv aláírásával érvénybe lépett a két ország 1961-1965. évi árucsere egyezménye. (ČTK) Csehszlovák kormányküldöttség Párizsban Párizs (ČTK) — Dr. František Ka­huda iskola- és kulturális ügyi mi­niszter vezetésével szombaton dél­után repülőgépen Párizsba érkezett a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttsége, hogy részt vegyen az UNESCO november 14-én Párizs­ain kezdődő értekezletén. A kül­döttséget Václav Pleskot, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság pá­rizsi nagykövete, a nagykövetség dolgozói és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó UNESCO misz­sziójának tagjai fogadták. Felkelés Nicaraguában A Nicaragua fővárosától mintegy 60 kilométernyire délre fekvő Jinotepben november ll-éröl 12-re virradó éjszaka felkelés ütött ki Somov elnök ellen. Kormányellenes fegyveres csoportok megtámadták a helyi rendőrséget és ka­tonai helyőrséget. A kormány katonai egységeket kUldött a zavargások szín­helyére. A sajtóügynökségek rövid közlései alapján eddig nem alkothatunk tiszta képet a felkelés terjedelméről. Nyilván­való azonban, hogy folytatódnak a kor­mányellenes osztagok és Somozov kato­nai alakulatai között az összecsapások. A nicaraguai fejlemények is azt bizo­nyítják, hogy a latin-amerikai orszá­gokban egyre nehezebb az Amerika-barát diktátorok helyzete. Az CN ?Z kongói tanácsadó bizottságának illése New York (ČTK) — Az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága New Yorkban november 12-én Dag Ham­marskjöldnek, az ENSZ főtitkárának elnökletével ülést tartott, melyen elsősorban egy különbizottság Kon­góba küldésének előkészületeiről tárgyalt. A Reuter sajtóügynökség ezzel kapcsolatosan közli, hogy megbízhatóan tájékoztatott körök szerint a „békéltető bizottság" tag­jai — közöttük az ázsiai és afrikai országok 15 képviselője — a jövő hét folyamán elutaznak Kongóba. A francia békemozgalom felhívá­sára Franciaország különböző ré­szein vasárnap, november 13-án tiltakozó tüntetéseket rendeztek az ellen, hogy nyugatnémet katonák állomásoznak Franciaország terüle­tén. A francia békemozgalom nemzeti tanácsa közli, hogy az ország 50 megyéje nagyobb és kisebb váro­Moszkva (ČTK) — Adolf Heusinger, a nyugatnémet Bundeswehr főbiztosa egyi­ke volt azoknak, akik kezdeményezték és megszervezték Anglia megrohanásának előkészítését. Az Izvesztyija szombati száma ezzel kapcsolatosan közölt cikké- i ben idézi Haldernek, a hitleri hadsereg vezérkari főnökének naplóját, mely sze­rint Heusinger közvetlenül felelős a má­sodik világháború előkészítéséért és ki­robbantásáért, elsősorban is Jugoszlávia megtámadásáért és Franciaország meg­szállásáért. Az Izvesztyija közölte annak az ok­irat-anyagnak egy részét, amelyet a szovjet hadsereg egységei koboztak el a fasiszta vezérkarok levéltáraiból. Külön­féle napiparancsok, naplók, jelentések, sainak, valamint falvainak lakossá­ga vasárnap megkoszorúzta a hősi halált halt francia hazafiak sírjait. Franciaország lakossága e kegyelet­teljes cselekedetével is tiltakozik az ellen, hogy betiltották a Bun­deswehr franciaországi támaszpont­jai engedélyezése elleni tömeges tüntetéseket. összefoglaló beszámolók és egyéb anyag bizonyltja, hogy Heusinger, a hitleri Wermacht szárazföldi haderői főparancs­noksága hadműveleti osztályának volt parancsnoka számos gonosztettet köve­tett el. Ez az okirat-anyag bebizonyítja — folytatja az Izvesztyija —, hogy Heusin­ger tevékenysége nem korlátozódott csu­pán a hitleri klikk határozatainak vég­rehajtására. Heusinger egy volt azok kö­zül, akik közvetlenül befolyásolták a hitleri agresszió politikai célkitűzéseit. Halder feljegyzései szerint - írja az Izvesztyija — Heusinger 1940. december 11-én jelentést tett a Jugoszlávia meg­támadására vonatkozó tervről,, amelyet személyesen dolgozott ki. 1940. novem­ber' 7-én pedig beszámolt a Törökország elleni hadműveletek tervéről, és decem­ber 9-én az „Atilla" tervről, amely fel­vázolta Franciaország egész területének megszállását. Az Izvesztyija az említett okirat­anyagra hivatkozva kijelenti, hogy Heu­singernek többek között elsőrendű sze­repe, volt a tömeges emberirtásra vo­natkozó tervek kidolgozásában. Heusin­ger dolgozta ki Anglia állandó és rend­szeres bombázásának irányelveit is, amelynek megvalósítása következtében sok ezer angol vesztette életét, nem is beszélve az óriási anyagi károkról. Az Izvesztyija közölte továbbá Heu­singer követelményét, hogy a megszál­lók könyörtelen rendszert vezessenek be különösen Görögországban, Lengyelor­szágban és Franciaországban. Heusinger azonban legnagyobb gaetetteit a Szov­jetunió területén követte el. Erősödik a Franco-ellenes mozgalom Róma (ČTK) — A Voce Republicana című olasz lap november 12-i számában közölt cikkében Spanyolország szociális és gazdasági helyzetét elemezve hangsú­lyozza, hogy a „Franco-rendszer olyan válságba jutott, mint sohasem azelőtt". Ez a válság még jobban kiéleződhet, mi­vel a legutóbbi két évben 50 százalékkal csökkent a spanyol dolgozók reálbére. A spanyol munkások helyzete már sem­mivel sem jobb, mint az afrikai gyar­matokon élő munkásoké. Ha az ellenállási mozgalom Spanyol­országban még nem hatalmasodott el •nnyira, hogy megdönthesse a Franco­rendszert, ez csak azzal magyarázható, hogy az állig felszerelt rendőrség job­ban van fizetve, mint a spanyol mun­kások és dolgozók túlnyomó része. csehországi kerületben levő útjának | beszédet az ünneplő néptömeg előtt. Olasz szenátorok Prágában A franciák tiltakoznak a nyugatnémet beözönlés ellen Három évvel ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a kom­munista és munkáspártok képvi­selői tanácskozásokat tartottak Moszkvában. Megvitatták a mun­kásosztály harcának stratégiai és taktikai kérdéseit a jelenlegi vi­szonyok közepette. A tanácskozá­sok eredménye a két jelentős dokumentum, a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspárt­jainak Nyilatkozata és a Béke­kiáltvány elfogadása volt. E két dokumentum jelentős szerepet tölt be a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom jelenlegi fejlő­dési \ szakaszában az alapvető problémák tisztázásában. A Békekiáltvány a kommunisták harci felhívása a világ min­den jóakaratú emberéhez, hogy egye­sítsék igyekezetüket napjaink alap­vető problémájának a megoldásáért a béke megőrzésének érdekében. A Nyilatkozat pedig a nemzetközi helyzetet elemzi, általánosítja a világ­helyzet fejlődésének irányát, s kitűzi a kommunista és munkáspártok mindennapi politikájának feladatait. A Nyilatkozat rámutatott a szocia­lizmus világraszóló győzelmeire és ennek kapcsán a nemzeti felszaba­dító mozgalom kibontakozására. A helyzet lenini módon történő józan elemzése alapján a Nyilatkozat meg­állapította: a szocializmus, amely mindenekelőtt a hatalmas szocialis­ta világrendszerben öltött testet, a világ domináló erejévé vált, s mint ilyen a világ forradalmi megváltoz­tatásának kiindulópontját képezi. Amikor ez idén júniusban a kom­munista és munkáspártok képvise­lői a Román Munkáspárt III. kong­resszusa alkalmából újra összejöttek, már megállapíthatták, hogy a világ­események és a szocialista világrend­szer fejlődése teljes mértékben meg­erősítették e gondolatok helyességét. Hároméves a moszkvai Nyilatkozat és a Békekiáltvány A szocializmus eló'retörésének dokumentumai A moszkvai dokumentumok elfoga­dása óta eltelt évek bizonyították a legjobban helyességüket, életrevaló­ságukat. Már az SZKP XXI. kong­resszusa 1959 januárjában bebizonyí­totta, hogy a szocializmus a kapita­lizmussal folytatott versenyben ál­landóan nagyobb fölényre tesz szert, fokozza békeoffenzíváját, s a legkö­zelebbi években minden téren fôlérty-* be kerül a tőkés rendszerrel szem­ben. A szocializmus fölénye ugyanis ma már nem csupán politikai és er­kölcsi, hanem egyre nagyobb mér­tékben anyagi fölény is. A Szovjetunió megkezdte a kom­munizmus építését, Csehszlovákia népe a fejlett szocialista társadalmat formálja, az országok egész sora a szocializmus építésének befejezésé­hez közeledik, hogy kiegyenlítsék a múlt rendszerei okozta történelmi fejlődési különbségeket, hogy erőt gyűjtsenek a kommunizmusba való áttéréshez. Számos országban újabb kommu-i nista pártok alakultak. A marxista­leninista pártok taglétszáma ma már meghaladja a 36 milliót. Ez három millióval több. mint három évvel ez­előtt volt. Erre az erőre támaszkodva új útra tértek a volt gyarmati és függő vi­szonyban sínylődő nemzetek, amelyek sokéves elszánt harca a nemzeti felszabadulásért hatalmas győzelme­ket arat. Egyre közeledik az a perc, amely a gyarmati rendszer teljes felbomlását, a gyarmatosítás meg­szűnését fogja jelenteni. M indez a kommunista és mun­káspártok tudományos alapo­kon nyugvó politikájának, a szocialista világrendszer országai sokoldalú fej­lődésének az eredménye. Ez terem­tette meg a korszakalkotó változá­sokat a világban úgy, ahogyan azt a Nagy Október lángeszű stratégája, V. I. Lenin előre látta. A hatalmas változások oda vezetnek, hogy egyre inkább a szocializmus válik hang­adóvá a világfejlődésben. Ez a tény erősíti és serkenti a világ békeerői­nek növekedését. Ez a tény a békés együttélés politikájának reális alap­ja. A béke és a szocializmus erői ma már annyira megerősödtek, hogy képesek megfékezni az agresszo­rokat, képesek megakadályozni egy új világháború kitörését. Ez persze nem jelenti azt, hogy az imperializmus megváltozott, s ma már kevésbé agresszív. Korántsem. Az imperialisták tovább folytatják a lázas fegyverkezést, támogatják az egymás után csődbe jutó diktátoro­kat, szervezik a kémkedést és a di­verziót. Az elveszett pozíciók feletti elkeseredésükben egyre szemtele­nebb provokációkra vetemednek, lá­zasan készülődnek egy újabb hábo­rús tűzvész kirobbantására, amely arra lenne hivatott — legalábbis el­képzeléseik szerint —, hogy meg­mentse a régi imperialista világ léte­zését. Az Egyesült Államok agresszív körei továbbra is a legreakciósabb erőket gyűjtik maguk köré, s a fe­szültség további élezésére igyekez­nek. Teljes egészében érvényes tehát a Nyilatkozat és a Békekiáltvány fel­hívása, hogy a világ népei ne lan­kadjanak éberségükben, mozgósítsák és aktivizálják az összes imperialistá­éi háborúellenes erőket. A béke védői egyesített erejének szilárd gátja képes ellen áll­ni az agresszorok kísérleteinek. Ezt számos példa is bizonyítja. Hiszen számos esetben a dolgozó nép meg­akadályozta a támadókat kalandor terveik véghezvitelében és vissza­kozásra kényszerítette őket. A japán nép haragja előtti félelem gátolta meg az észak-amerikai monopóliu­mok képviselőit abban, hogy Japán földjére lépjenek. Megbukott a dél­koreai Li Szin Man gyűlölt rendsze­re, csődöt mondott Törökországban Menderesz, Kubában Batista... A nemzetek felszabadító harca, amelyet táborunk sikeres építése támogat — csökkenti az imperializ­mus erejét, elmélyíti a tőkés rend­szer világválságát. Tovább éleződnek az ellentétek a burzsoázia és a mun­kásosztály között, amiről további összetűzések tanúskodnak — mint ezekben a napokban Chilében, Brazí­liában és másutt. Tovább éleződnek az ellentétek a monopolista burzsoá­zia és a nép minden rétege között, sőt az USA imperialistái és a többi tőkés állam burzsoáziája között is. Helyesen jelentette ki tavaly Ró­mában a tőkés országok európai kommunista pártjainak konferenciá­ja: a tőkés világban a dolgozó nép olyan viszonyok közepette él, amely naponta meggyőzi őket arról, hogy nehéz helyzetükből az egyetlen kiút, a szocializmus. így a szocializmusért folyó harc frontja egyre szélesedik, újabb harcosok állnak csatasorban, mert felismerték, hogy csupán a szo­cializmus teremtheti meg minden ] dolgozó boldog életének feltételeit A tanácskozások, amelyeket három I évvel ezelőtt Moszkvában tartottak, az egész világ előtt fényesen bebizo­nyították a kommunista és munkás­pártok nézeteinek egységét a szocia­lista forradalom alapvető kérdései­ben és a szocialista építéssel kap­csolatban. Ez alkalommal hangsú­lyozták az eszmei tisztaságért folyó harc jelentőségét. Tanításuk he­lyességét bizonyította, hogy a ta­nácskozásokon elutasították mind a revizionizmust, mind a dogmatikus szektásságot, sikeresen visszaver­ték a jelenkori revizionizmus táma­dásait, és elutasították a szélső bal­oldali nézeteket. A tanácskozások dokumentumai fényes bizonyítékai annak, hogy a kommunista pártok alkotó módon tudnak reagálni a vi­lág erőviszonyaiban beállott változá­sokra és valóban lenini módszerek­kel le tudják vonni belőlük p helyes következtetéseket. M egelégedéssel figyeljük a szo­cialista világrendszer orázá­gainak építő sikereit, amely sikerek a kommunista mozgalom erejét nö­velik, s további igyekezetre buzdít­ják a tőkés országok dolgozóit. Pár­tunk joggal emlékeztetett mindig internacionalista kötelességünkre. A nemzetközi kommunista mozgalom mérhetetlen segítségét mi is érez­zük. Az, hogy a szocialista országok nagy családjához tartozunk, meg­sokszorozza erőinket. Ezért szent kötelességünk, hogy ezeket a közös sikereket saját munkákkal tovább gyarapítsuk. Ebben az évben ünnepeltük hazánk felszabadításának 15. évfordulóját, végigtekintettünk, eddigi munkán­kon. Büszkén jelenthettük ki az egész világ előtt, hogy internaciona­lista kötelességünket híven teljesí­tettük. A szocializmus győzött ha­zánkban. Ez Csehszlovákia és kom­munista pártja legnagyobb hozzájá­rulása ahhoz a nemes harchoz, amelyet a népek azért folytatnák, hogy békében és boldogságban élhes­sünk - a kommunizmusban. ÜJ SZÓ 2 * 1960. november 11.

Next

/
Thumbnails
Contents